Tőzsdén kívüli ügylet, OTC piac jelentése, fogalma

Az OTC angol mozaikszó az Over The Counter (szó szerinti fordításban "pulton át történő kereskedés") szavak rövidítése, amely tőzsdén kívülit jelent, azaz az OTC piacon olyan termékekkel kereskedhetünk, amelyeknek kereskedése nem központosított, azaz nem egy tőzsdén zajlik a kereskedés. Leírásunk főbb témái:

• OTC, tőzsdén kívüli  piacok jellemzői
• Devizakereskedés, forex brókercégek típusai az OTC piacokon
• OTC részvények, részvénypiacok
• OTCQX, OTCQB, OTC Pink kereskedési helyszínek
• Hol vásárolhatunk OTC részvényeket?
• Érdemes tőzsdén kívüli részvényeket vásárolni?
• Mit tudunk az OTC piac részvényeiről?
• További különbségek az OTC és a tőzsdei részvények között
• OTC piacok egyéb hátrányai

OTC, tőzsdén kívüli  piacok jellemzői

Az OTC piacok legfontosabb jellemzője tehát, hogy nem egy tőzsdén történik az ügyletkötés, jellemzően bankok, vagy más pénzügyi szolgáltatók biztosítanak felületet az OTC piacokhoz, azaz tőzsdén kívüli ügyleteket bonyolítanak le az OTC piacokon. Bár gyakran OTC tőzsdeként nevezik az OTC piacot, valójában nem tőzsdén történik az ügyletkötés.  OTC piacok, tőzsdén kívüli piacok fajtái:

• A devizapiacok, a forex kereskedés jellemzően OTC piac, azaz tőzsdén kívül történik a kereskedés, az OTC ügylet tárgya itt a devizakeresztek.
• A részvénypiacoknak is létezik OTC, azaz tőzsdék kívüli piaca, jellemzően olyan társaságokat találunk itt, amelyek piaci kapitalizációja alacsony. Például az amerikai Pink Sheets részvények tipikusan OTC részvények, de Magyarországon is létezik OTC részvénypiac.
• A virtuális pénzek, bitcoin kereskedése sem valós tőzsdéken történik, azaz a bitcoin kereskedés is OTC piacokon történik.

Devizakereskedés, forex brókercégek típusai az OTC piacokon

Az alábbi hivatkozáson tárgyalt fogalmak a tőzsdén kívüli, OTC piacokon elérhető ún. forex brókerek szolgáltatás nyújtásával, árjegyzésével kapcsolatos alapfogalmak. Jellemző a legtöbb forex brókercégre, hogy néhány, vagy több ún. liquidity provider-el állnak kapcsolatba, ezek az ismertebb nagybankok (Citi Bank, Morgan Stanely, Barclay, Deutsche Bank stb.). Ezekkel a  liquidity provider (magyarul likviditást biztosító) bankok segítségével bonyolítják le az ügyleteiket, és az alábbi fogalmak megértéséhez szükség van a liquidity provider tisztázására.

Jellemző a legtöbb forex brókercégre, hogy néhány, vagy több ún. liquidity provider-el állnak kapcsolatba, ezek az ismertebb nagybankok (Citi Bank, Morgan Stanely, Barclay, Deutsche Bank stb.). Ezekkel a  liquidity provider (magyarul likviditást biztosító) bankok segítségével bonyolítják le az ügyleteiket, és az alábbi fogalmak megértéséhez szükség van a liquidity provider tisztázására.

NDD, No Dealing Desk jelentése

NDD, aza No Dealing Desk kifejezés alatt azt értjük, hogy a forex brókercég nem tart fent ún. dealing részleget, ahol az árjegyzést a dealerek felügyelik, az ügyféllel szemben megkötik. Tehát  No Dealing Desk kifejezés az ECN és STP brókerek megnevezésére használjuk. Az alábbiakban az ECN és STP számlák jelentését beszéljük meg.

Az ECN jelentése

Az ECN , azaz Electronic Communication Network az  a rendszer, melyen keresztül a nagybankok árjegyzése elérhető a különböző deviza párokra. Gyakorlatilag egy szoftveren keresztül biztosítja a kapcsolatot a brókercég és a liquidity provider-ek között.  A magát ECN brókercégnek feltűntető forex brókercég tehát azt ígéri az ügyfeleinek, hogy az ECN rendszerbe juttatja el a megbízásait. A liquidity provider-ek minden esetben működtetnek egy dealing osztályt, itt jegyzik a devizák árait, ide futnak be a megbízások.

Az STP jelentése

STP, azaz Straigth Through Processing, arra utal, hogy az ügyfél megbízása beavatkozás nélkül jut el az ECN rendszerbe. Azaz a brókercég azt ígéri az ügyfeleinek, hogy a kiadott megbízások módosítás nélkül, egyenesen az ECN rendszeren keresztül a liquidity providerhez kerül. A megbízások tehát elméletileg a liquidity provider  dealing osztályára kerülnek.

ECN és STP számlák összegzése

Arra is láthatunk példát, hogy a brókercég a fenti ECN, STP megjelölésű szolgáltatása keretében valóban egy másik céghez továbbítja az ügyfelek megbízását, de ez a második cég is és a forex brókercég tulajdonosi köre ugyanaz. Látható tehát, hogy az ECN, STP számla nem feltétlenül garancia arra, hogy tisztességesen jár el a brókercég. Vegyük figyelembe, hogy az ECN rendszerben árat adó liquidtiy providerek is nagybankok, brókercégek.  Ugyanakkor az ECN számlák esetében gyakran nagyobb számlanyitási minimum, vagy nagyobb pozíció mérettel történő ügyletkötést engedélyez a brókercég. Például ECN számlák esetében előfordulhat, hogy nem lesz lehetőségünk micro lot (0,01 LOT) kötésekre, helyette mini (0,1 LOT) lot kötés a legkisebb pozíció méret. Ha pedig már 0,1 lot méretben kötjük a deviza ügyleteket, akkor valós alternatíva lehet a határidős deviza piac, ahol ténylegesen megszűnik az érdekkonfliktus a brókercég és az ügyfél között.

Dealing Desk, Market Maker brókerek

DD, azaz Dealing Desk és az MM, azaz Market Maker. Ezek a kifejezések a brókercégek azon működési típusára vonatkoznak, melyek dealing osztályt tartanak fent és az ügyfél megbízása ezen a dealing osztályon keresztül bonyolódik. A market maker brókercég tehát a kereskedőnek jegyzi az árat, illetve az ügyletet nem továbbítja, hanem a kereskedővel megköti, a brókercég áll az ügylet másik oldalán.  Emiatt gyakorlatilag érdekkonfliktus alakul ki a kereskedő és a bróker között, azaz ha a kereskedő nyer, a brókercég veszít. További részletek a forex brókercégek típusairól itt.

OTC részvények, részvénypiacok

A tőzsdei bevezetéssel a társaságoknak szigorú követelményeknek kell megfelelni. Előírások vannak a működési múltra, a közzétételi kötelezettségekre, a közkézhányadra, és számos olyan szabály van érvényben, melyek a befektetőket védik. Például  Nasdaqon a tőzsdén maradásnak alapvetően három szabálya van:

1. A részvény árfolyama érje el az 1 dollárt
2. Legyen legalább 400 részvényes
3. Legyen legalább 50 millió dollár a társaság piaci értéke vagy az összes eszköz és az összes bevétel érje el legalább az 50 millió dollárt, vagy a részvényesi saját tőke érje el a 10 millió dollárt.

További feltétel, hogy a társaságnak a SEC felé negyedévente és évente eredménykimutatást kell leadnia, és számos egyéb szabálynak (melyek a befektetőket védik) meg kell felelnie. Ha a fenti követelmények nem teljesülnek, akkor a társaság tőzsdei kivezetésének nagy a valószínűsége. A New York-i tőzsdén a fentieknél szigorúbbak a feltételek, például 1 dollár helyett 2 dolláros árfolyamra van szükség a tőzsdén maradáshoz.

A tőzsdén kívüli piacon nincsenek ennyire szigorú szabályok, olcsóbban, egyszerűbben, kevesebb kötelezettség mellett lehet egy társaság részvényeit nyilvánosan értékesíteni. Ugyanakkor a tőzsde és a tőzsdén kívüli világ között van átjárás. Ha egy társaság nem teljesíti a tőzsdén maradás kritériumait, akkor kilistázásra kerül a tőzsdéről, így a részvényekkel valamelyik OTC piacon lehet a továbbiakban kereskedni. Arra is láthatunk példát, hogy egyes cégek önként vállalják a tőzsdei kivezetést („go dark”), és természetesen nagyon sok olyan cég van, melynek részvényeit csak az OTC platformok egyikén érhetjük el, de olyanra is látunk példát, hogy a tőzsdén és az OTC platformon is megtalálhatók a részvények. Mondhatni tehát azt, hogy szándék, és bizonyos feltételek teljesülése esetén egy OTC piacon elérhető társaság a tőzsdére is kerülhet, bár a többségükre nem ez a jellemző. A tőzsdén kívüli OTC piacok Európában, hazánkban is működnek, de a legnagyobb ilyen piacot az Egyesült Államokban találjuk, melynek három nagy platformja létezik.

OTCQX, OTCQB, OTC Pink kereskedési helyszínek

Az OTCQX, az OTCQB és az OTC Pink név alatt találjuk azt a három legnagyobb piacot, ahol az amerikai tőzsdén kívüli részvények elérhetők. Minimális különbségek vannak a fenti három piacon:

OTCQX piac: Jellemzője, hogy magasabb a minőségi követelmény a társasággal kapcsolatban. Gyakori, hogy nagyobb vállalatokat is találunk itt azért, mert nem akarják megfizetni a tőzsdei jelenlét magas költségeit.

OTCQB: Alacsonyabb minőségi követelmények, mint az OTCQX piacon. Gyakori, hogy korai fázisban levő startupok, újonnan létrejött társaságok innen indulnak. Nevezik Venture Marketnek is a piacot, utalva arra, hogy a kockázati tőke befektetések célpontjai találhatók meg ezen a piacon. Az itt jegyzett társaságoknak is meg kell felelnie bizonyos normáknak: éves ellenőrzés, nem lehet csődvédelem alatt, közkézhányadra vonatkozó előírások.

OTC Pink: Ez a piac nyitva áll bármely társaság számára, de itt is három kategóriába sorolják a társaságokat a minőségük, az információ ellátottság alapján. Ennek ellenére ezen a piacon a legnagyobb a kereskedők kockázata.

Hol vásárolhatunk OTC részvényeket? Jellemzően a hagyományos brókercégek hozzáférést biztosítanak ügyfeleik számára az OTC piacokhoz is. Az amerikai ún. full service brókerek teljes hozzáférést biztosítanak a piachoz, de számos diszkont brókercégnél is elérhetők ezek a részvények. Ilyen brókercég például az E-Trade, Fidelity, Schwab stb.

Érdemes tőzsdén kívüli részvényeket vásárolni?

A fentiekben még csak a tőzsdén kívüli piacok fontosabb jellemzőit beszéltük meg, de fogalmunk sincs arról, hogy milyen sajátosságai vannak a piacon elérhető részvényeknek. Az internetes forrásokból hamar kideríthető, hogy jellemzően az alacsony forgalmú, alacsony kapitalizációval rendelkező társaságok részvényei érhető el itt. A részvények piaca illikvid, jellemzően a centes részvények érhetők el ezeken a platformokon. Nagyrészt a fentiek megállják a helyüket a gyakorlatban, hozzátéve azt is, hogy jó pár 2-90 milliárd dollár közötti piaci kapitalizációjú társaságot is találunk, melyek a tőzsdén a midcap besorolást kapnák.

Sajnos nem vagyunk könnyű helyzetben, ha ezt a piacot meg szeretnénk ismerni, ugyanis amíg a hagyományos tőzsdéken elérhető társaságokról ezrével találunk kutatási anyagot, addig az OTC piac részvényeivel kapcsolatban pár tucat hasznos vizsgálat létezik. Ezek közül kiemelhető az Asset Pricing in the Dark cím alatti vizsgálat, melyből megismerhetjük az OTC részvények sajátosságait, ez egyben rávilágíthat arra is, hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni az OTC piaccal.

Mit tudunk az OTC piac részvényeiről?

A fentebb hivatkozott vizsgálatban 6668 OTC részvényt vizsgáltak meg 1977-2008 közötti időszakon. Ebben a vizsgálatban is megfogalmaztak bizonyos minőségi elvárásokat a részvényekkel kapcsolatban, azaz a 6668 OTC társaság:

• Rendelkezett részvénypiaci adatokkal a teljes időszakon.
• A vizsgálatot megelőzően 1 dollár feletti árfolyama volt a részvényeknek.
• A piaci kapitalizációja elérte az 1 millió dollárt.
• A vizsgálat előtti hónapban legalább 1 kereskedési napon nem nulla hozama volt a részvényeknek.
• A kereskedési forgalom pozitív volt.

Az első fontosabb különbség az OTC és a tőzsdei részvények között, hogy az OTC részvények esetében alig van lehetőségünk a shortolásra. A kutatásban megvizsgáltak 50 OTC részvényt és 50 hasonló méretű tőzsdei társaságot, és azt tapasztalták, hogy a 100 részvényből bármelyik megvásárolható volt a Fidelity brókercégnél, de az 50 OTC részvényből csak egy esetében lehetett short pozíciót nyitni. Ezzel szemben az 50 tőzsdei társaság közül 8 esetében engedélyezte a shortolást a brókercég.

A shortolás korlátozásának egyik oka a megnövekedett kockázat (a shorton korlátlan veszteség képződhet), a másik pedig, hogy nincs, aki kölcsönadja a részvényeket. Ugyanis a tőzsdén jegyzett társaságok jelentős része befektetési alapok, ETF alapok kezében van, akik kölcsönadják a részvényeket (részletes magyarázat itt). Ezek a szereplők azonban távol maradnak az OTC piactól. A shortolás tehát korlátozott, drága az OTC piacon, ugyanakkor ez gátat vet annak is, hogy különböző többlethozamot eredményező összefüggést kihasználjuk (például a likviditási-prémiumot). Az alábbi táblázat a vizsgálat szereplő 6668 OTC részvény adatait tartalmazza.

forrás: Asset Pricing in the Dark

A következő táblázat pedig az OTC részvényekkel méretben és tulajdonságaiban összevethető tőzsdei társaságok adatait összegzi.

forrás: Asset Pricing in the Dark

Szembetűnő különbségeket látunk két azonos tulajdonsággal rendelkező csoport között. Jól látható a táblázatból, hogy az OTC részvények átlaghozama negatív (return sorban -0,04), ugyanakkor a hasonló tőzsdei társaságok átlaghozama pozitív (alsó táblázat return sorban 0,66). Az OTC részvények átlagos havi hozama -0,04%, szemben a tőzsdei részvények 0,66%-os pozitív átlaghozamával. Az OTC részvények negatív átlaghozamát más kutatások is megerősítették (például Luft, Levine és Larson vizsgálata, illetve Eraker és Ready 2011-ben).

Az OTC részvények táblázat „Return” sorában a P5-95 oszlopok vizsgálatával képet kaphatunk az átlagon belüli eloszlásról is. Eszerint a legrosszabb hozamot hozó OTC részvények (összes részvény 5%-a) havi átlaghozama -34,73%, és a vizsgált OTC részvények felének -1,3% a havi átlaghozama. A részvények egy szűk körének (legjobb 25%, P75) a havi átlaghozama 4,86%. Vannak tehát nagy nyertesek is az OTC részvények között.

Vegyük azt is figyelembe, hogy az OTC részvények hozamának szórása lényegesen nagyobb (28,08%), mint a tőzsdei részvényeknek (19,46%), azaz amellett, hogy alacsony a hozamuk, még az árfolyamkockázat is magasabb. A magasabb árfolyamkockázat a volatility sorból is leolvasható, illetve a PNT sor is árulkodó, mely azoknak a napoknak az arányát mutatja, amikor nem volt kereskedés a részvénnyel. A PNT lényegesen magasabb az OTC részvényeknél, és itt a P95 sorban található 0,94-es érték hozzávetőlegesen azt jelenti, hogy a leggyakrabban kereskedett részvényekkel (összes részvény 5%-a) átlagosan csak havonta egy napon kereskednek. A PNT tehát azt mutatja, hogy az OTC részvények illikvidek.

A spread sor arról árulkodik, hogy az OTC részvényekkel történő kereskedés drágább (0,15), mint a tőzsdei részvényekkel (0,08), hiszen a vételi és eladási oldal közötti különbség átlagosan kétszer akkora. Emellett van még egy érdekesség az OTC részvényekkel kapcsolatban. Az intézményi befektetők mindössze csak a részvények 26%-át (0,26 Inst Hold sor) birtokolják, mely a tőzsdei részvények esetébe 71%. Vélhetően ez is hozzájárul ahhoz, hogy az OTC részvényeket nem lehet shortolni, azaz nagyrészt a kisbefektetők birtokában vannak a részvények, és a tőzsdei kereskedésben is az intézményi befektetők adják kölcsön a részvényeket.

Az alábbi grafikonon egy 2000-2007 közötti vizsgálat részleteit látjuk az OTC piacon elérhető részvényekkel kapcsolatban. A vizsgálatban 1 millió dollár piaci kapitalizáció feletti társaságokat tekintették át. A grafikonon 11.095 db társaság évesített hozamait látjuk.

A jelölt vonaltól balra levő társaságok veszteségesek voltak. Jobbra a nyereséges társaságok számát találjuk. A 600% hozamot elérő társaságok az összes társaság 0,4 százalékát teszik ki, azaz néhány tizedszázalék a valószínűsége, hogy megtalálunk egy sikeres OTC részvényt, és az esetek többségében a befektetett tőkét elveszítjük.

Forrás: Do Investors Overpay for Stocks with Lottery-Like Payoffs

Jelenleg is több ezer gyorsan növekvő társasággal, ígéretes iparágakkal találkozhatunk a centes részvények, OTC részvények piacán. A jó hír az, hogy a lottónál lényegesen nagyobb eséllyel találjuk meg a sikeres társaságokat a részvénypiacon, de a nyerési valószínűség még így is nagyon alacsony. A lottó-részvényekkel, a részvényekkel kapcsolatos tőzsdestratégiákról itt beszéltünk bővebben.

A fentieken túl az is megfigyelhető, hogy az ismert tőzsdei összefüggések hatása, a kinyerhető hozam megváltozik az OTC piacon. Például a likviditás-prémium többszöröse az OTC piacon, mint a tőzsdén, de a momentum-hatás kismértékű, de eltéréseket tapasztalunk a value-hatásban, a size-tényezőben is. Ennek részleteit nem fejtem ki, mivel vélhetően a legtöbb befektetőnek nincs szüksége erre a tudásra. Ugyanakkor itt megtaláljuk a pontos hatásokat.

Térjünk vissza az eredeti kérdésre, azaz érdemes-e foglalkozni az OTC részvényekkel. Több vizsgálat is megerősíti, hogy az OTC részvények átlagos havi hozama negatív, ami nem véletlen. Nagyon sok itt a csőd felé tartó társaság, a tőzsdéről kibukott társaság, az olyan tőzsdei csalások, mint a pump and dump is virágzik. Egyes kutatások szerint az összes ilyen jellegű csalás 50%-a az OTC részvényeket érinti. Emellett itt találjuk meg a kockázati tőke befektetések célpontjait, a divatos témákat: vakcinagyártás, maszkgyártás, elektromos autózás, akkumulátor-technológia, biotechnológia, génszerkesztés. Ezek többsége azonban zsákutca, így vélhetően az átlagos befektető az OTC részvényekkel veszíteni fog. Így ha nincs több éves tapasztalatunk az amerikai részvénypiacon, nincs mögöttünk több száz ügyletkötés, akkor jobban járunk, ha kihagyjuk a közösségi médiában terjedő OTC részvényekre vonatkozó tippeket.

OTC piacok egyéb hátrányai

Az OTC piacok központilag nem szabályozottak, ebből sejthető, hogy ha problémánk van, akkor sokkal kisebb lehetőségünk van a jogorvoslatra, mint mondjuk egy tőzsdei ügylet esetén. A tőzsdei ügyeleteket, a tőzsdén kívüli, OTC ügyleteknél jobban szabályozzák, sokkal nagyobb a felügyelete és a törvényi háttere is jobban kidolgozott. Így ha a brókerünkkel gondunk támad, akkor nem lesz egyszerű dolgunk, mert a szabályozatlanabb területen nagyobb a lehetőség, hogy ne felügyeleti, hanem polgári peres eljárás alá essen a panaszunk. Például a forex brókerek általában tőzsdén kívüli, OTC piacokat érnek el (forex és CFD termékek OTC termékek, ügyletek). Forex brókercégek esetén tehát a kereskedő nem egy tőzsdén egy másik befektetővel köt ügyletet, hanem vagy a brókercéggel, vagy egy másik bankkal, pénzügyi szolgáltatóval.

A tőzsdén kívüli termékeken elért nyereségadó kedvezőbb adózási kategóriába tartozik, bár az szja törvényt már úgy módosították, hogy az OTC piacok, tőzsdén kívüli piacokon is a tőzsdékkel megegyező mértékű az adó, azonban nem minden OTC piacra, OTC ügyletre igaz ez, így az OTC piacokon kereskedőknek az adózási vonatkozását is érdemes áttekintenie a kereskedésnek: Tőzsde, Forex, kriptodevizák, befektetések adózása.

További részletek az OTC részvénypiaccal kapcsolatban:

• Pink Sheets részvények
• Centes/filléres részvények, melyekkel sokat veszíthetsz