Tőzsdén kívüli ügylet, OTC piac jelentése, fogalma

Az OTC angol mozaikszó az Over The Counter kifejezés rövidítése, amely magyarul tőzsdén kívüli kereskedést jelent. Az OTC piacokon az ügyletek nem egy hagyományos, központi tőzsdei ajánlati könyvben jönnek létre. A kereskedésben bankok, brókercégek, árjegyzők és más pénzügyi szolgáltatók vehetnek részt, az ügyletek lebonyolítását pedig különböző elektronikus rendszerek segíthetik. Leírásunk főbb témái:

• OTC, tőzsdén kívüli piacok jellemzői
• Devizakereskedés és forex brókercégek az OTC piacokon
• OTC részvények és részvénypiacok
• OTCQX, OTCQB, OTCID és az alacsonyabb információs szintű OTC piacok
• Hol vásárolhatunk OTC részvényeket?
• Érdemes tőzsdén kívüli részvényeket vásárolni?
• Mit tudunk az OTC részvények hozamáról és kockázatáról?
• Milyen különbségek vannak az OTC és a tőzsdei részvények között?
• Az OTC piacok további kockázatai

OTC, tőzsdén kívüli piacok jellemzői

Az OTC piacok egyik legfontosabb sajátossága, hogy az ügyletkötés nem egy hagyományos tőzsde központi ajánlati könyvében történik. A piaci szereplők közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül kereskedhetnek egymással. Emiatt az OTC piacok szerkezete, átláthatósága, likviditása és szabályozása termékenként jelentősen eltérhet.

Gyakran találkozhatunk az "OTC tőzsde" kifejezéssel is, ez azonban szakmailag nem teljesen pontos. Az OTC kereskedés lényege éppen az, hogy a tranzakció nem egy hagyományos tőzsdei kereskedési rendszerben történik. Ettől még az OTC kereskedést elektronikus platformok, árjegyzési rendszerek és szabályozott pénzügyi szolgáltatók támogathatják.

Az OTC piacokon számos különböző pénzügyi termékkel találkozhatunk:

• A globális devizapiac jelentős része OTC piac. A bankok és más pénzügyi szereplők egymással kereskednek különböző devizapárokkal.
• A részvénypiacnak is létezik tőzsdén kívüli szegmense. Az Egyesült Államokban több ezer olyan részvénnyel kereskednek OTC rendszerekben, amelyek nem szerepelnek a Nasdaq vagy a New York-i Értéktőzsde hagyományos piacain.
• Számos kötvény, származtatott termék és egyéb pénzügyi instrumentum kereskedése szintén OTC formában történik.
• A kriptoeszközök piacán is létezik OTC kereskedés, főként nagyobb volumenű tranzakcióknál. A bitcoin és más kriptoeszközök kereskedésének jelentős része ugyanakkor centralizált vagy decentralizált kriptokereskedési platformokon zajlik, ezért a teljes kriptopiacot nem tekinthetjük OTC piacnak.

Megfigyelhető tehát, hogy az OTC megjelölés önmagában viszonylag keveset mond el egy befektetés kockázatáról. Egészen más piacot jelent a nagy nemzetközi bankok közötti devizakereskedés és egy néhány millió dolláros kapitalizációjú amerikai vállalat OTC részvényeinek kereskedése.

Devizakereskedés, forex brókercégek típusai az OTC piacokon

A lakossági devizakereskedés kapcsán gyakran találkozhatunk az NDD, ECN, STP, Market Maker és Dealing Desk kifejezésekkel. Ezek a fogalmak azt próbálják leírni, hogy a brókercég hogyan kezeli és hajtja végre az ügyfél megbízását, illetve milyen kapcsolatban áll a likviditást biztosító pénzügyi szereplőkkel.

A forexpiacon fontos szerepet töltenek be az úgynevezett liquidity providerek, magyarul likviditást biztosító szereplők. Ezek lehetnek nagybankok, befektetési szolgáltatók vagy más pénzügyi intézmények. A brókercég egy vagy több ilyen szolgáltatótól kaphat vételi és eladási árakat, majd ezek alapján biztosíthat kereskedési lehetőséget ügyfelei számára.

Az elmúlt években ugyanakkor egyre kevésbé célszerű kizárólag az ECN, STP vagy Market Maker megjelölés alapján megítélni egy brókercéget. Sokkal fontosabb kérdés, hogy pontosan hogyan történik a megbízások végrehajtása, internalizálja-e a szolgáltató az ügyfél megbízását, továbbítja-e külső likviditásszolgáltatóhoz, hogyan kezeli saját kitettségét, és milyen szabályok vonatkoznak a legjobb végrehajtásra.

NDD, No Dealing Desk jelentése

Az NDD a No Dealing Desk rövidítése. A kifejezést hagyományosan olyan szolgáltatóknál használják, amelyek azt kommunikálják, hogy az ügyfél megbízását nem egy manuálisan működő dealing részlegen keresztül hajtják végre. Az NDD elnevezést gyakran az ECN és STP típusú végrehajtással együtt használják.

Önmagában az NDD megjelölés azonban nem garantálja, hogy minden ügylet közvetlenül egy független külső piaci szereplőhöz kerül. Érdemes ezért megvizsgálni a brókercég végrehajtási szabályzatát, az alkalmazott üzleti modellt és azt is, hogy milyen felügyeleti rendszer alatt működik.

Az ECN jelentése

Az ECN az Electronic Communication Network rövidítése. Olyan elektronikus rendszerre utal, amelyben különböző piaci szereplők vételi és eladási ajánlatai találkozhatnak. A rendszer segítségével bankok, brókercégek és más likviditást biztosító intézmények árai kapcsolhatók össze.

A magát ECN brókercégként meghatározó szolgáltató általában azt állítja, hogy az ügyfél megbízását egy olyan rendszerbe továbbítja, amelyben több piaci szereplő árai versenyeznek egymással. Ettől azonban még érdemes megnézni, hogy pontosan milyen végrehajtási modell működik a háttérben.

Az STP jelentése

Az STP a Straight Through Processing rövidítése. A kifejezés arra utal, hogy a megbízás elektronikus úton, manuális beavatkozás nélkül halad tovább a végrehajtási rendszerben. A lakossági forexpiacon ezt gyakran úgy értelmezik, hogy a brókercég az ügyfél megbízását egy vagy több külső likviditásszolgáltató felé továbbítja.

A gyakorlatban az egyes szolgáltatók működése jelentősen eltérhet, ezért az STP megjelölésből önmagában nem lehet minden részletet megállapítani a megbízások végrehajtásáról.

ECN és STP számlák értékelése

Korábban gyakran találkozhattunk azzal az elképzeléssel, hogy az ECN vagy STP számla automatikusan kedvezőbb és biztonságosabb a kereskedő számára. A valóság ennél összetettebb. Előfordulhat például, hogy a brókercég egy kapcsolt vállalkozáshoz továbbítja a megbízást, vagy a különböző ügyféltípusok megbízásait eltérő módon kezeli.

Az ECN számlák esetében gyakori lehet a jutalékalapú díjazás és a változó spread. Egyes szolgáltatóknál magasabb lehet a minimális számlaméret vagy a legkisebb köthető pozíció is. Ezek azonban szolgáltatónként eltérő feltételek, ezért általános szabályként nem kezelhetők.

Ahogy fentebb beszéltünk róla, egy befektető számára fontosabb lehet a szolgáltató szabályozottsága, tőkeereje, végrehajtási politikája, költségstruktúrája és az ügyfélpénzek kezelésének módja, mint az, hogy az adott számla nevében szerepel-e az ECN vagy STP rövidítés.

Dealing Desk és Market Maker brókerek

A Dealing Desk és Market Maker kifejezések olyan üzleti modellekre utalhatnak, amelyekben a szolgáltató maga is részt vesz az árjegyzésben, illetve bizonyos esetekben az ügyfél ügyletének másik oldalán állhat. Ez potenciális érdekkonfliktust teremthet, ezért fontos megérteni a szolgáltató működését.

Hibás lenne azonban azt feltételezni, hogy minden market maker esetében az ügyfél nyeresége automatikusan a brókercég vesztesége. A szolgáltató az ügyfelek pozícióit egymással nettósíthatja, saját könyvében kezelheti, vagy külső piacon fedezheti a kialakult nettó kitettséget. A tényleges kockázat ezért az alkalmazott üzleti modelltől és kockázatkezeléstől függ.

További részletek a forex brókercégek típusairól itt olvashatók.

OTC részvények, részvénypiacok

A szabályozott tőzsdéken jegyzett társaságoknak számos pénzügyi, közzétételi és vállalatirányítási követelményt kell teljesíteniük. Ezek a feltételek tőzsdénként és piaci szegmensenként eltérnek, és a tőzsdei jelenlét fenntartásához is folyamatos követelmények kapcsolódnak.

A Nasdaq esetében például léteznek minimumárfolyamra, közkézhányadra, részvényesi körre, piaci értékre és pénzügyi helyzetre vonatkozó szabályok. A követelmények több különböző standard szerint is teljesíthetők, ezért félrevezető lenne néhány egyszerű feltétellel leírni a teljes rendszert. A Nasdaq egyes piacain a folyamatos tőzsdei jelenlét egyik fontos követelménye az 1 dolláros minimális vételi ár, de emellett további feltételeket is teljesíteni kell.

A New York-i Értéktőzsde szintén mennyiségi és minőségi követelményeket alkalmaz. Itt is számít többek között a részvényár, a közkézhányad, a részvényesek száma, a vállalat piaci értéke és pénzügyi helyzete. Ha egy társaság valamelyik követelmény alá kerül, abból nem feltétlenül következik azonnali kivezetés. A szabályok számos esetben lehetőséget biztosítanak a megfelelőség helyreállítására.

Ha a problémák tartósan fennmaradnak, a társaság részvényeit végül kivezethetik a tőzsdéről. A tőzsdei kivezetésről és annak kockázatairól itt beszéltünk részletesen.

Az OTC piacon elérhető társaságok között olyan vállalatokat is találunk, amelyek korábban szabályozott tőzsdén forogtak, majd kivezetésre kerültek. Más társaságok eleve OTC kereskedési helyszínt választanak, például a kisebb költségek vagy az egyszerűbb követelmények miatt. Külföldi nagyvállalatok amerikai részvényei és letéti jegyei is megjelenhetnek OTC rendszerekben, ezért az OTC részvény és a problémás vállalat fogalma sem azonos.

Sajnos azonban a piac alsó szegmenseiben nagyon sok alacsony kapitalizációjú, gyenge információellátottságú vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő társaság is megtalálható. Éppen ezért az OTC részvények között az átlagosnál lényegesen nagyobb eltérésekkel találkozhatunk a vállalatok minőségében.

A tőzsde és az OTC piac között átjárás is létezik. Egy korábban tőzsdén jegyzett társaság kivezetés után folytathatja OTC piacon a kereskedést. Arra is van példa, hogy egy OTC piacon szereplő vállalat később teljesíti valamelyik szabályozott tőzsde feltételeit és magasabb szintű piacra kerül.

OTCQX, OTCQB, OTCID és az egyéb OTC piacok

Az Egyesült Államok OTC részvénypiacának egyik legismertebb szereplője az OTC Markets Group. Fontos változás történt 2025-ben, ezért a régebbi cikkekben található OTCQX, OTCQB és Pink Current hármas felosztás ma már nem írja le pontosan a jelenlegi struktúrát.

2025 júliusában megszűnt a Pink Current kategória, és megjelent az OTCID Basic Market. A jelenlegi rendszerben az egyes piaci kategóriák között jelentős eltérés lehet az információellátottság, a vállalati követelmények és a befektető számára rendelkezésre álló adatok tekintetében.

OTCQX Best Market

Az OTCQX a rendszer magasabb követelményeket alkalmazó piaci kategóriája. Az itt szereplő társaságoknak pénzügyi, közzétételi és egyéb minőségi feltételeknek kell megfelelniük. Az OTCQX-en kisebb amerikai vállalatok mellett nagy nemzetközi társaságok amerikai OTC instrumentumaival is találkozhatunk.

Emiatt az OTCQX-en szereplő részvényeket nem célszerű automatikusan ugyanabba a kockázati kategóriába sorolni, mint a legalacsonyabb információellátottságú filléres részvényeket.

OTCQB Venture Market

Az OTCQB elsősorban korábbi fejlődési szakaszban lévő és kisebb vállalatok számára biztosít piacot. A társaságoknak itt is teljesíteniük kell bizonyos információközlési és vállalati követelményeket.

A Venture Market elnevezés is arra utal, hogy itt sok kisebb, növekedési lehetőségeket kereső vállalat jelenik meg. Ez természetesen magasabb vállalati kockázattal is együtt járhat.

OTCID Basic Market

Az OTCID 2025 júliusában indult el, és a korábbi Pink Current kategória helyét vette át. Az OTCID olyan vállalatok piaca, amelyek alapvető információs és közzétételi követelményeket teljesítenek, de nem felelnek meg az OTCQX vagy OTCQB magasabb követelményeinek.

A változás azért fontos, mert a régebbi internetes cikkek jelentős részében még Pink Current elnevezéssel találkozhatunk. Ez a kategória 2025-ben megszűnt.

Pink Limited és Expert Restricted Market

Azok a társaságok, amelyek az OTCQX, OTCQB vagy OTCID követelményeinek sem felelnek meg, alacsonyabb információs szintű kategóriákba kerülhetnek. A Pink Limited piacon az elérhető vállalati információ korlátozott lehet, ezért a befektető információs kockázata is magasabb.

Az Expert Restricted Market még szigorúbb korlátozásokkal működik. Itt olyan értékpapírok is megjelenhetnek, amelyek kibocsátói a legalapvetőbb nyilvános információs követelményeket sem teljesítik. Ezeknek az értékpapíroknak a kereskedése lakossági befektetők számára korlátozott lehet.

A fenti kategóriákból jól látható, hogy önmagában az "OTC részvény" elnevezés nem elegendő a kockázat megítéléséhez. Nagyon fontos megnézni azt is, hogy a társaság melyik piaci kategóriában szerepel, milyen pénzügyi jelentéseket tesz közzé, milyen gyakran frissíti azokat, és milyen szabályozás vonatkozik rá.

Hol vásárolhatunk OTC részvényeket?

Számos hagyományos és online brókercég biztosít valamilyen hozzáférést az amerikai OTC részvénypiachoz. A hozzáférés azonban szolgáltatónként jelentősen eltérhet. Egyes brókercégek csak bizonyos OTC kategóriákba tartozó részvények kereskedését engedélyezik, mások további kockázati korlátozásokat alkalmaznak.

Az is előfordulhat, hogy egy részvény megvásárolható, short pozíció azonban nem nyitható rá. Bizonyos alacsony információellátottságú részvények vételét a brókercég teljesen letilthatja. Emiatt mindig az adott szolgáltató aktuális terméklistáját és kereskedési szabályait érdemes ellenőrizni.

Érdemes tőzsdén kívüli részvényeket vásárolni?

A fentiekben még csak az OTC piac működését tekintettük át. Befektetőként azonban ennél érdekesebb kérdés, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az ezeken a piacokon elérhető részvények, és milyen eredményeket értek el a múltban.

Az interneten gyakran találkozhatunk azzal az állítással, hogy az OTC piac elsősorban alacsony forgalmú, kis kapitalizációjú és alacsony árfolyamú társaságokból áll. Ennek van alapja, hiszen nagyon sok centes részvényt találhatunk ezeken a piacokon. A kép azonban ennél összetettebb. Az OTC rendszerekben nagyobb kapitalizációjú vállalatok és ismert külföldi társaságok értékpapírjai is megjelenhetnek.

A befektetési kérdés szempontjából ezért célszerű elsősorban azokra a kisebb, kockázatosabb OTC társaságokra koncentrálni, amelyek miatt a piac rossz hírneve kialakult.

Sajnos nem vagyunk könnyű helyzetben, ha tudományos vizsgálatok alapján szeretnénk megismerni ezt a piacot. A hagyományos amerikai részvénypiacokról több ezer kutatás készült, az OTC részvényekkel foglalkozó empirikus szakirodalom lényegesen kisebb.

Az egyik fontos kutatás az Asset Pricing in the Dark, amely részletesen vizsgálja az OTC részvények hozamát, likviditását, kereskedési költségeit és tulajdonosi szerkezetét. A vizsgálat azért érdekes számunkra, mert számos olyan sajátosságot mutat be, amely segít megérteni az OTC részvények kockázatát.

Mit tudunk az OTC piac részvényeiről?

A fentebb hivatkozott vizsgálatban 6668 OTC részvényt elemeztek az 1977-2008 közötti időszakban. A kutatók bizonyos minimális feltételeket is alkalmaztak annak érdekében, hogy megfelelő adatokkal rendelkező társaságok kerüljenek a mintába.

A vizsgálatba bekerülő részvényekre többek között az alábbi feltételek vonatkoztak:

• Rendelkezésre álltak a szükséges részvénypiaci adatok.
• A vizsgálatot megelőzően a részvény árfolyama meghaladta az 1 dollárt.
• A társaság piaci kapitalizációja elérte az 1 millió dollárt.
• A vizsgálat előtti hónapban legalább egy kereskedési napon nem nulla hozamot figyeltek meg.
• A kereskedési forgalom pozitív volt.

Már ezek a szűrési feltételek is fontosak. A vizsgálat eredményei ugyanis egy olyan OTC mintára vonatkoznak, amelyből a legkisebb és legkevésbé kereskedett részvények egy része eleve kiesett. A teljes OTC univerzum kockázata ezért bizonyos szempontból még nagyobb is lehetett.

Az első fontos különbség az OTC és a tőzsdei részvények között a shortolási lehetőségekben jelentkezett. A kutatók 50 OTC részvényt és 50 hasonló méretű tőzsdei társaságot is megvizsgáltak. Mind a 100 részvény megvásárolható volt a vizsgált brókercégnél, az 50 OTC részvény közül azonban csak egyet lehetett shortolni. A hasonló méretű tőzsdei társaságok között nyolc shortolható részvényt találtak.

A shortolási lehetőségek korlátozottságának több oka lehet. Alacsony likviditású és kis kapitalizációjú részvényeknél nehezebb kölcsönözhető részvényt találni, miközben a szolgáltatók számára a kockázat is magasabb lehet.

A tőzsdén jegyzett nagyobb társaságok részvényeinek jelentős részét intézményi befektetők, befektetési alapok és ETF-ek birtokolják. Ezek a szereplők részvénykölcsönzési programokon keresztül növelhetik a shortoláshoz rendelkezésre álló részvényállományt. Az OTC részvényeknél az intézményi tulajdon aránya lényegesen alacsonyabb lehet.

A shortolási korlát azért is érdekes, mert hatással lehet az árazásra. Ha a pesszimista befektetők csak nehezen tudnak short pozíciót nyitni, véleményük kevésbé jelenhet meg az árfolyamban. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos erősen spekulatív részvények ára hosszabb ideig elszakadjon a fundamentális értéktől.

Az alábbi táblázat a vizsgálatban szereplő 6668 OTC részvény néhány fontosabb adatát tartalmazza.

Forrás Asset Pricing in the Dark

A következő táblázat az OTC részvényekkel méretben és más tulajdonságaikban összevethető tőzsdei társaságok adatait mutatja.

Forrás Asset Pricing in the Dark

Szembetűnő különbségeket láthatunk a két csoport között. Az OTC részvények átlagos havi hozama -0,04 százalék volt, miközben a hasonló tulajdonságú tőzsdei részvényeknél 0,66 százalékos átlagos havi hozamot mértek.

Első ránézésre a -0,04 százalék nem tűnik nagy veszteségnek. A probléma akkor válik láthatóvá, amikor figyelembe vesszük, hogy ugyanezen időszakban a hasonló méretű tőzsdei részvények pozitív átlaghozamot értek el. A befektető tehát magasabb kockázatot vállalt úgy, hogy ezért átlagosan nem kapott magasabb hozamot.

Az OTC részvények gyenge átlagos teljesítményét más kutatások is vizsgálták, többek között Luft, Levine és Larson, valamint Eraker és Ready munkái.

Érdemes megnézni az átlag mögött található eloszlást is. Az OTC részvények "Return" sorában szereplő percentilisekből jól látható, hogy rendkívül széles volt a hozamok szóródása. A legrosszabb 5 százalékhoz tartozó részvények havi hozama -34,73 százalék körül alakult, a medián részvény havi hozama pedig -1,3 százalék volt.

A felső tartományban ugyanakkor nagy nyerteseket is találunk. A 75. percentilishez tartozó havi hozam 4,86 százalék volt. Ez jól mutatja az OTC piac egyik legfontosabb sajátosságát. Sok gyenge részvény mellett létezik egy kisebb csoport, amely rendkívül magas hozamot érhet el.

Magasabb kockázat, alacsonyabb likviditás

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy az OTC részvények hozamának szórása a vizsgálatban 28,08 százalék volt, szemben a hasonló tőzsdei részvények 19,46 százalékos értékével. Az OTC részvények tehát gyengébb átlagos hozam mellett jóval nagyobb árfolyam-ingadozást mutattak.

A táblázat PNT változója azoknak a kereskedési napoknak az arányát méri, amelyeken az adott részvénnyel nem történt kereskedés. Minél magasabb ez az érték, annál rosszabb a részvény likviditása. A 0,94-es P95 érték azt jelenti, hogy az eloszlás legillikvidebb részében található részvényeknél a kereskedési napok körülbelül 94 százalékán nem történt ügylet. Egy átlagos, nagyjából 21 kereskedési napból álló hónapban ez hozzávetőleg egy aktív kereskedési napot jelenthet. Ez lényeges kockázat. Egy illikvid részvény esetében könnyen előfordulhat, hogy a képernyőn látható árfolyamon csak nagyon kis mennyiséget tudunk megvásárolni vagy eladni. Nagyobb megbízás esetén már jelentősen rosszabb áron teljesülhet az ügylet.

A spread adatok ugyanezt a problémát mutatják. A vizsgálatban az OTC részvények vételi és eladási ára közötti különbség átlagosan lényegesen nagyobb volt, mint a hasonló tőzsdei részvényeknél. Az OTC részvényeknél 0,15-ös, a tőzsdei részvényeknél 0,08-as értéket mértek. A nagy spread közvetlen kereskedési költséget jelent a befektető számára. Ha egy részvényt például lényegesen magasabb ask áron tudunk megvenni annál az árnál, amelyen azonnal eladhatnánk, már a pozíció megnyitásakor hátrányba kerülünk.

Érdekes különbséget találunk az intézményi tulajdonban is. A vizsgálat OTC részvényeinek körülbelül 26 százaléka volt intézményi befektetők tulajdonában, miközben a hasonló tőzsdei részvényeknél 71 százalékos arányt mértek. Az alacsonyabb intézményi jelenlét több szempontból fontos lehet. Kevesebb professzionális elemző és befektető követheti ezeket a társaságokat, kisebb lehet a részvénykölcsönzési piac, és nagyobb szerephez juthatnak a lakossági befektetők.

Miért vonzóak mégis az OTC részvények?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha az OTC részvények átlagos teljesítménye ennyire gyenge, miért vásárolják őket a befektetők. Az egyik lehetséges magyarázat az úgynevezett lottery-like, azaz lottószerű részvények iránti kereslet.

Ezek a részvények gyakran alacsony nominális árfolyammal, magas volatilitással és erősen pozitív ferdeségű hozameloszlással rendelkeznek. Sok befektetőt az a lehetőség vonzhat, hogy egy néhány centes vagy néhány dolláros részvényből egyszer 5, 10 vagy akár 20-szoros árfolyam-emelkedés következik be.

A probléma az, hogy az ilyen kiugró nyertesek látványosak, miközben a nagy számú vesztes részvény kevésbé kerül reflektorfénybe. Egy több száz vagy több ezer százalékot emelkedő papírról rengeteg bejegyzés, fórumtéma és videó készülhet. A csendben értékük jelentős részét elveszítő társaságok sokkal kisebb figyelmet kapnak.

Ez könnyen torzíthatja a befektetők kockázatérzékelését. A sikeres vállalatokat utólag egyszerű megtalálni, előre azonban egészen más problémával állunk szemben. Több ezer hasonló történet közül kellene kiválasztani azt a néhány céget, amely végül valóban sikeressé válik.

Mennyire ritkák a nagy OTC nyertesek?

Az alábbi grafikon egy 2000-2007 közötti vizsgálat eredményeit mutatja. A kutatásban 1 millió dollár feletti piaci kapitalizációval rendelkező OTC társaságokat vizsgáltak. A grafikon 11 095 vállalat évesített hozamának eloszlását mutatja.

Forrás Do Investors Overpay for Stocks with Lottery-Like Payoffs

A grafikon bal oldalán találhatók a veszteséges társaságok, jobbra pedig a pozitív hozamot elérő vállalatok. A vizsgálat egyik látványos eredménye, hogy a 600 százalék körüli vagy annál nagyobb hozamot elérő vállalatok aránya mindössze körülbelül 0,4 százalék volt.

Ezt az adatot azonban érdemes pontosan értelmezni. A 0,4 százalék nem azt jelenti, hogy csak ekkora eséllyel találhatunk bármilyen nyereséges OTC részvényt. A mutató az extrém, 600 százalék körüli vagy azt meghaladó nyertesek ritkaságát szemlélteti.

Éppen ez teszi érdekessé az eredményt. A rendkívül nagy nyertesek valóban léteznek, ezért a befektető számára hihetőnek tűnik egy újabb sokszorozódó részvény megtalálása. A teljes eloszlást vizsgálva azonban kiderül, hogy az ilyen extrém eredmények nagyon ritkák.

Jelenleg is több ezer kisebb, gyors növekedést ígérő vállalattal találkozhatunk az OTC és centes részvények piacán. Gyakran éppen olyan történetek köré épülnek ezek a befektetési ötletek, amelyek az adott időszak legnépszerűbb témáihoz kapcsolódnak.

Ilyen lehetett korábban a kannabisz, a biotechnológia, az elektromos autó, az akkumulátorgyártás vagy a kriptoeszközök világa. Napjainkban ugyanilyen figyelem alakulhat ki a mesterséges intelligenciával, robotikával, kvantumszámítással vagy más gyorsan fejlődő technológiával kapcsolatban.

A technológiai történet önmagában azonban keveset mond el egy vállalat jövőbeli részvényesi hozamáról. Fontos a bevétel, a profitabilitás, a finanszírozási igény, a részvényhígítás, a vállalatirányítás, a versenyhelyzet és az értékeltség is.

A lottószerű részvényekkel és az ezekhez kapcsolódó befektetői viselkedéssel ebben a bejegyzésben foglalkoztunk részletesebben.

Eltérően működhetnek az ismert részvénypiaci faktorok is

A fentieken túl az is megfigyelhető, hogy több ismert részvénypiaci összefüggés eltérően viselkedik az OTC piacon. Ennek egyik kézenfekvő oka a piac szerkezete. A kisebb likviditás, a nagyobb spread, az alacsonyabb intézményi jelenlét és a shortolási korlátok mind befolyásolhatják az árképzést.

A likviditási prémium például jóval nagyobb lehet az OTC részvények között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a befektető könnyen ki is tudja használni. Ha egy elméleti többlethozamot nagy spread, magas kereskedési költség és gyenge piaci likviditás kísér, a papíron kimutatott hozam jelentős része eltűnhet a tényleges kereskedés során. A momentumhatás is eltérhet a hagyományos tőzsdei részvényeken megfigyelttől, és különbségeket találhatunk a value faktor, illetve a size faktor működésében is. Az Asset Pricing in the Dark tanulmány ezekkel az összefüggésekkel is részletesen foglalkozik.

Érdemes tehát OTC részvényeket vásárolni?

Térjünk vissza az eredeti kérdéshez. A kutatási eredmények alapján a kisebb és spekulatív OTC részvények olyan tulajdonságokat mutatnak, amelyek miatt az átlagos lakossági befektető számára magas kockázatú befektetésnek tekinthetők.

A vizsgálatokban az OTC részvények átlagos hozama gyengébb volt, miközben magasabb volatilitással, alacsonyabb likviditással és nagyobb kereskedési költségekkel találkozhattunk. Az intézményi tulajdon aránya is alacsonyabb volt, a shortolási lehetőségek pedig erősen korlátozottak lehettek. Ehhez társul az információs aszimmetria problémája. Egy nagy, tőzsdén jegyzett vállalatot elemzők tucatjai követhetnek, intézményi befektetők vizsgálják a jelentéseit, és napi több millió részvény cserélhet gazdát. Egy kis OTC társaságnál jóval kevesebb külső szereplő ellenőrizheti folyamatosan a vállalat működését.

Sajnos azonban pontosan ezeken a piacokon találkozhatunk gyakran rendkívül vonzó történetekkel. Egy néhány centes részvény esetében pszichológiailag könnyű elképzelni, hogy az árfolyam egyszer néhány dollárra emelkedik. Az alacsony nominális ár ugyanakkor semmit nem mond arról, hogy a vállalat olcsó vagy drága.

Egy 20 centes részvény lehet extrém túlértékelt, miközben egy 500 dolláros részvény lehet fundamentálisan kedvező értékeltségű. A részvényár önmagában nem alkalmas a vállalat értékeltségének megítélésére. Ehhez legalább a forgalomban lévő részvények számát és a vállalat piaci kapitalizációját is ismernünk kell.

Az OTC piacokon a részvényhígítás is komoly kockázat lehet. Egy veszteséges, folyamatos finanszírozásra szoruló társaság új részvények kibocsátásával szerezhet tőkét. A meglévő befektetők tulajdoni hányada ilyenkor fokozatosan csökkenhet, még akkor is, ha maga a vállalat tovább működik.

Megfigyelhető az is, hogy az alacsony likviditású részvények könnyebben válhatnak árfolyam-manipuláció célpontjává. A pump and dump típusú csalások során mesterséges érdeklődést kelthetnek egy részvény iránt, majd a korábban olcsón vásárló szereplők a megemelkedett árfolyamon értékesítik pozíciójukat.

A közösségi média ezt a folyamatot tovább gyorsíthatja. Egy alacsony forgalmú részvénynél már viszonylag kis új kereslet is jelentős árfolyam-emelkedést idézhet elő. A gyors emelkedés újabb befektetőket vonzhat, akik attól tartanak, hogy kimaradnak a lehetőségből. Amikor az új vevők elfogynak, az árfolyam ugyanilyen gyorsan visszaeshet.

Mindezek alapján egy kezdő befektető számára célszerű nagy óvatossággal kezelni a közösségi médiában terjedő OTC részvénytippeket. Egy látványos történet, gyorsan növekvő iparág vagy alacsony részvényár önmagában nem jelent kedvező befektetési lehetőséget.

OTC piacok egyéb kockázatai

Az OTC piacokkal kapcsolatban gyakran olvashatjuk, hogy szabályozatlan piacokról van szó. Ez így túlzott leegyszerűsítés. Az OTC kereskedés számos területen szabályozott pénzügyi intézmények között zajlik, és az Egyesült Államok OTC részvénypiacára is kiterjednek különböző értékpapírpiaci és brókeri szabályok.

A befektetővédelmi környezet ugyanakkor eltérhet attól, amit egy nagy szabályozott tőzsde esetében megszoktunk. Az egyes OTC kategóriák között az információközlési követelményekben is nagy különbség lehet.Ezért egy OTC részvény vizsgálatakor érdemes megnézni:

• Melyik OTC piaci kategóriában szerepel a részvény?
• A társaság rendszeresen közzéteszi-e pénzügyi jelentéseit?
• Mikor készült a legfrissebb jelentés?
• Auditáltak-e a pénzügyi kimutatások?
• Mekkora a társaság piaci kapitalizációja?
• Mekkora a napi kereskedési forgalom?
• Mekkora a vételi és eladási ár közötti spread?
• Hogyan változott a forgalomban lévő részvények száma?
• Történt-e jelentős részvényhígítás?
• Vannak-e figyelmeztető jelzések a társasággal vagy az értékpapírral kapcsolatban?

Forex és CFD ügyleteknél szintén fontos megérteni, hogy a befektető sok esetben nem egy szabályozott tőzsdei ajánlati könyvben köt ügyletet egy másik befektetővel. A tranzakcióban a brókercég, egy likviditásszolgáltató vagy más pénzügyi intézmény lehet az ellenoldal.

Éppen ezért a szolgáltató kiválasztásakor nem elég kizárólag a spreadet vagy a kereskedési platformot összehasonlítani. A felügyeleti háttér, az ügyfélpénzek kezelése, a végrehajtási szabályzat és a szolgáltató pénzügyi stabilitása is fontos szempont.

Az OTC ügyletek adózása

Az OTC kifejezésből önmagában az ügylet magyarországi adózása sem állapítható meg. Az adójogi besorolás függhet az ügylet típusától, a pénzügyi szolgáltatótól, a piac jogállásától és az aktuális magyar adószabályoktól.

Ez azért fontos, mert az egyes ügyletek veszteségének elszámolása, a nyereség adózása és az esetleges adókiegyenlítés lehetősége eltérhet. Emiatt egy OTC termék kereskedése előtt célszerű ellenőrizni, hogy az adott ügylet milyen magyar adózási kategóriába tartozik. Az aktuális szabályokról és a különböző befektetési termékek adózásáról részletesebben itt olvashatsz Tőzsde, forex, kriptoeszközök és befektetések adózása.

Összefoglalás

Az OTC piac nagyon tág fogalom. Ide tartozhat a világ legnagyobb bankjai között zajló devizakereskedés, kötvények és származtatott termékek kereskedése, illetve néhány millió dolláros kapitalizációjú amerikai vállalat részvényeinek piaca is.

Befektetőként ezért elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy pontosan milyen termékkel, milyen piacon és milyen szolgáltatón keresztül kereskedünk.

Az amerikai OTC részvények kutatási eredményei mindenesetre több figyelmeztető jelet mutatnak. A kisebb OTC részvények között a vizsgálatok gyengébb átlagos hozamot, magasabb volatilitást, rosszabb likviditást, nagyobb spreadet és alacsonyabb intézményi tulajdont találtak.

Ezzel együtt léteznek rendkívül nagy nyertesek is. Éppen ezek a sokszorozódó részvények teszik vonzóvá a piacot, és ezek miatt alakulhat ki az a benyomás, hogy egy kis összegből rendkívül nagy vagyon építhető fel.

A teljes hozameloszlást vizsgálva azonban egészen más kép rajzolódik ki. A kiugró nyertesek ritkák, miközben sok társaság gyenge teljesítményt mutat. Az alacsony likviditás és a magas kereskedési költség tovább ronthatja a tényleges befektetői eredményt.

Ha tehát OTC részvényt vizsgálunk, az alacsony árfolyam és a látványos növekedési történet helyett érdemes a vállalat pénzügyi helyzetére, részvényszámának változására, piaci kapitalizációjára, likviditására, információellátottságára és az adott OTC kategória követelményeire koncentrálni.

További részletek az OTC részvénypiaccal kapcsolatban: Centes/filléres részvények, melyekkel sokat veszíthets