Mit jelent a Dunning-Kruger hatás?

A dunning-kurger hatás egyike az emberek által gyakran elkövetett kognitív torzításoknak. A hétköznapi életben hozott döntéseink során a dunning-kurger hatás azt eredményezi, hogy tévedünk és negatív lesz a döntésünk kimenetele, pénzügyek területén pedig veszteségünk lesz. Témáink:

• Mit jelent a dunning-kruger hatás?
• Sokan félreértik a dunning-kruger hatást
• Tudományosan vitatható a dunning-kruger hatás?
• dunning-kruger hatás a pénzügyekben
• Szakértők és a dunning kruger hatás

Mit jelent a dunning-kruger hatás?

A dunning-kruger hatás azt a kognitív torzítást jelöli, melynek lényege, hogy egyes emberek, akiknek a hozzáértése alacsony szintű egy feladattal kapcsolatban, túlbecsülik a képességeiket. Az is megfigyelhető, hogy ezek a személyek minél kevesebb ismerettel rendelkeznek egy adott szakterülettel kapcsolatban, annál inkább túlbecsülik a tudásukat, hozzáértésüket.

A dunning-kruger hatás David Dunning és Justin Kruger több évtizedes kutatásának eredménye, és az ún. illusory superiority (a fölény illúziója) kognitív torzítás kutatása során összegezték a dunning-kruger hatást. Az illusory superiority lényege, hogy az emberek hajlamosak arra, hogy saját képességeiket túlbecsüljék ugyanolyan képességű emberekkel összevetve. Dunning és Kruger elődlegesen ezt a hatást vizsgálták, azonban egész más dolgokat figyeltek meg a vizsgálatban szereplők körében. David Dunning és Justin Kruger a Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one's own incompetence lead to inflated self-assessments című munkájukban számoltak be vizsgálataikról.

Kísérletükben egyetemi hallgatóknak kellett a saját képességeiket felmérni különböző területeken (például logikus érvelés, nyelvtan stb.). A vizsgálatból egyértelműen kimutatható volt, hogy azok a hallgatók becsülték túl leginkább a képességeiket, akiknek a legrosszabbak lettek az eredményeik (lásd alábbi képen Bottom Quartile csoportot, legrosszabbul teljesítő 25%). Minél jobb lett a hallgatók eredménye, annál jobban voltak képesek megbecsülni saját tudásukat. A grafikonon a tényleges eredmény pontozott vonallal, a megkérdezettek véleménye a tudásukról négyzetes vonallal van jelölve.

forrás: Unskilled and unaware of it...

A kutatást több, különböző területen is megismételték (logikai érvelés, nyelvtani képességek), és hasonló eredmények születtek, ahogy ez az alábbi képen is látható, azaz a legrosszabb teljesítményt nyújtók magabiztosak voltak a jó képességeikben.

forrás: Unskilled and unaware of it...

Dunning és Kruger összegző megállapításai között szerepel, hogy a fenti kísérletek jól rámutatnak arra, hogy egyes emberek állandóan optimisták a saját képességeikkel kapcsolatban. Ráadásul a korlátozott tudásuk, hozzáértésük két irányból is negatívan hat ezekre az emberekre. Nemcsak azt eredményezi, hogy téves következtetéseket vonnak le és hibákat követnek el, de képtelen arra, hogy rájöjjenek, saját maguk felelősek az elkövetett hibákért. Dunner és Kruger vizsgálatait számos más kutatásban is megismételték, ezekben is hasonló eredmények születtek. Az alábbi képen Pazicni és Bauer 2013-as vizsgálatának eredményei láthatók. Az eredeti Dunning és Kruger vizsgálattal egyező eseteket látunk.

forrás: Characterizing illusions of competence...

Sokan félreértik a dunning-kruger hatást

Ha körülnézel az interneten, és rákeres a dunning-kruger hatásra, akkor ez a kognitív torzítás úgy van beállítva, mintha az embereknek két csoportja lenne: Vannak a magabiztos hülyék, és a szerény okosak. Ez azonban nem így van, és David Dunning ki is fejtette ezt későbbi magyarázataiban részletesen, azaz ez a kognitív torzítás nem az emberek egy csoportjáról (magabiztos hülyékről) szól, hanem mindenkiről, azaz bizonyos mértékig mindenki elköveti ezt a hibát, és a tanulsága az a kutatásoknak, hogy mindig legyünk alázatosak és óvatosak önmagunkkal, hozzáértésünkkel szemben. A dunning-kruger hatást tehát nem csak a buta emberekről szól, hanem minden emberre vonatkozik, különösen olyan területeken, melyeknek nem a szakértője.

Tudományosan vitatható a dunning-kruger hatás?

A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem mindenki ért egyet Dunning és Kruger kutatásaival, bár erről egyébként szintén alig tesznek említést az internetes leírásokban. Mindenesetre két nagyobb kritika is megfogalmazódott a hatással kapcsolatban. Az egyikről a How Random Noise and a Graphical Convention Subverted Behavioral Scientists' Explanations of Self-Assessment Data című munkában olvashatsz. Ennek lényege, hogy véletlen zaj is okozhatja a kapott eredményeket, és a tanulmányt készítő matematikusok hasonló eredményeket hoztak ki (lásd alábbi képen) véletlenül generált adatok, azaz a kísérleti alanyok értékelését véletlenszerűen generálták (egy másik kutatás is ugyanerre jutott). Sajnos az ilyen jellegű vizsgálatoknál a lineáris regresszió téves következtetések levonásához vezethet, erről azonban egy korábbi témában már beszéltünk.

forrás: Random Number Simulations Reveal

Mindenesetre a fenti tanulmányt úgy összegzik a szerzők, hogy ha nem fordítunk kellő figyelmet a statisztikai vizsgálatokra (utalva arra, hogy Dunning és Kruger eredményei a véletlen következményei is lehetnek), akkor a kimutatott hatás bizonytalan alapokon nyugszik. A fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy nincsenek olyan emberek, akik magabiztosak, és figyelmen kívül hagyják a valódi képességeiket. Mindössze arról van szó, hogy nem biztos, hogy a dunning-kruger hatás egy önálló jelenség, és akár megmagyarázható más tényezőkkel, mint például a túlzott önbizalom (illusion of knowledge).

Dunning-kruger hatás a pénzügyekben

Ahogy fentebb utaltam rá érdemes a hatást úgy megközelíteni, mint egy kognitív torzítást, melyet bárki elkövethet bizonyos helyzetekben. A pénzügyek, a tőzsde, a befektetések területe kifejezetten kedvez a dunning-kruger hatásnak, hiszen a reklámok, beszámolók, sikersztorik mind azt mutatják, a tőzsdei kereskedés vagy a részvénypiaci befektetés, a részvény kiválasztás (stock picking) egyszerű, könnyen megtanulható.

Természetesen ezek mögött az iparági szereplők motivációi állnak, hiszen elmondható, hogy a befektetés területe egy olyan speciális iparág, ahol a piaci szereplők nagyrészt a befektetők jutalékaiból, fizetett díjakból élnek. A befektető és az iparági szereplők közötti érdekellentét pedig oda vezet, hogy a brókercégek az egyszerű, gyors meggazdagodást ígérő kereskedési módszereket oktatják (lényeg, hogy sokat kereskedj – vételi jutalék), az alapkezelők pedig inkább a hosszú távú befektetés előnyeit hangsúlyozzák (lényeg, hogy sokáig legyen a pénzed befektetve – alapkezelési díj), a biztosítási ügynök sikersztorikkal adja el neked a drága unit linked biztosításokat. És emellett ott vannak a személyes ismeretségi körünkből érkező jelzések, sikersztorik, melyek nagyrészt a kis számok törvényével, a visszatekintési torzítással megmagyarázhatók. Erről a sajátos helyzetről az alábbi cikkek elolvasásával kaphatsz bővebb képet:

• Kezdő tőzsdei kereskedők 8 súlyos hibája
• Igaz, hogy a tőzsdei kereskedés egyszerű, könnyen megtanulható?
• Mi a gond a tőzsdei tippekkel?
• Mivel magyarázható nagyfokú spekuláció a tőzsdéken?

A fentiek lényege, hogy azt gondoljuk a részvénybefektetés egyszerű, holott ha nagyszámú eseten, múltbeli statisztikákon végzünk vizsgálatot, akkor ennek teljesen ellenkezőjét tapasztaljuk:

• 98%-ban a szerencsén múlik a következő Google, Amazon, Tesla, Apple megtalálása?
• Vedd meg és tartsd, tőzsdeindex befektetés: 12,1% az esélye, hogy veszítesz
• 0,4% az esélye, hogy megtaláld a következő Google-t a tőzsdén
• Siker a tőzsdén? Milyen eredményei vannak a kereskedőknek, befektetőknek?
• 22%-69% a valószínűsége, hogy veszítesz a kriptopénzekkel

Fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy a múltbeli sikerek, a múltbeli sikerek egyszerűsége egy eltorzított valóság, melyet a múlt ismerete torzít el. Azért gondoljuk, hogy a tőzsdei kereskedés, részvénybefektetés egyszerű, mert a múltból vonjuk le ezt a következtetést, a múlt pedig már ismert. A valóság pedig ahhoz áll közelebb, hogy ez a terület egy szakma, és nagy szakértelmet, tapasztalatot kíván. A fentiekből következik, hogy mi nem értünk hozzá, így bízzunk inkább a pénzünket szakértőkre? Sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet.

Szakértők és a dunning kruger hatás

A közösségi média megjelenésével teljesen megváltozott az emberek hírfogyasztási szokása, így pedig a befektetési tanácsok elérési útvonala is megváltozott. Az internetnek köszönhetően blogok, youtube csatornák, facebook oldalak százait érhetjük el, ahol pénzügyi coachok, tanácsadók szolgáltatásait vehetjük igénybe. A probléma pedig az, hogy a közösségi médiának köszönhetően a minőség háttérbe szorult a mennyiség rovására, azaz azok a tanácsadók, akik magabiztosak, meggyőzőek, hatékony marketig kampányokat folytatnak, nagyon sok kedvelést, pozitív jelzést kapnak, így még nagyobb lesz az elérésük, még több embert érnek el. Sokszor azonban ezek a magabiztos szakérők pontosan a dunning-kurger hatás miatt túlbecsülik a képességeiket ezen a területen. A teljes képhez azonban érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az elemzők is rendre tévednek a tőzsdéken. A szakértők, guruk, hírekben szereplő megmondó emberek, befektetési tanácsadók találati aránya 48%, és csak egy szűk kisebbségnek van jobb találati aránya, részletek itt.

Összegezve a fentieket, saját magunk vonatkozásában úgy kerülhetjük el a dunning-kruger hatást, ha tájékozódunk, hiszen így ráláthatunk arra, hogy egy-egy területen történő megfelelő teljesítményhez mekkora tudásra van szükség. Gondoljuk minden esetben arra, hogy minden tudás alapja a nem tudásról való tudás.