Érdemes kriptovalutákba, bitcoinba befektetni? Így döntheted el..

2017-es év után egy újabb vételi hullámot követhetünk a kriptopénzek piacán. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a magas hozamok, a nagy médiafigyelem nagyon sok befektetőt vonz a piacra. Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy érdemes-e bitcoinba, kriptodevizákba fektetni. Az internet, fórumok nagyrészt azok hangjától hangos, akik pozícióból beszélnek, így nehéz objektíven értékelni a helyzetet. Ebben próbálok segítséget nyújtani, és azt mutatom meg, hogyan lehet átgondolni, hogy érdemes-e kriptodevizákba befektetni. Témáink:

  • Érdemes-e kriptodevizákba, bitcoinba fektetni?
  • Valószínűségek a kriptopénzek piacán
  • Mekkora esélyed van a kriptodevizák piacán?
  • Mekkora esélyed van arra, hogy elveszíted a pénzed?
  • Kockázat/hozam értékelése a kriptopénzek, bitcoin piacán
  • Mi a helyzet a bitcoinnal?
  • Miért csak 1 millió dollár lesz az árfolyam?

Érdemes-e kriptovalutákba, bitcoinba befektetni?

Ha a címbeli kérdéssel kapcsolatban tájékozódni szeretnénk, gyorsan belefutunk az első problémákba, azaz olyan személyek véleményét halljuk, akik pozícióból beszélnek, réges-rég bevásároltak, és érdekeltek abban, hogy tovább emelkedjen a piac. Emellett ezeknek a személyeknek a véleményét teljesen eltorzítja a jelen felülértékelése és a megerősítési torzítás, azaz kizárólag azokkal a véleményekkel számolnak, melyek megerősítik az ő elképzeléseiket. Pedig ha belegondolunk, valójában senki nem tudja, hogy mi lesz a jövője a kriptopénzek piacának.

Erőteljes nyomást gyakorol a befektetőkre a félelem a kimaradásból érzése is, hiszen egy új technológiáról van szó, így könnyű a jövőbeni nagy változásokat vizionálni, amiből senki nem akar kimaradni. Gyakran hangzik el érvként, hogy ez a helyzet most más (This time is different), vagy ez egy soha vissza nem térő alkalom, ilyen soha többet nem lesz az életben. Pedig az igazság az, hogy új és új lehetőségek mindig is voltak, és lesznek is a jövőben. Ugyanakkor nincs is rosszabb annál, mint látni, hogy a szomszédunk gazdagszik, így nem meglepő, hogy mindenféle árazási kérdést félretéve vásárolnak a befektetők.

Ehhez még vegyük hozzá, hogy a nagy múltbeli hozam eladja magát, azaz a magas hozammal egyre nagyobb a hírnév, a médiafigyelem. Ez pedig egyre nagyobb vételi nyomást (event-driven buyin pressure) eredményez a kriptodevizák piacán. Nézzünk egy kicsit a számok mögé, ahelyett, hogy a jövő nagy változásait vizionálnák.

Valószínűségek a kriptopénzek piacán

Az élet bármely területén objektív döntést tudunk hozni, ha áttekintjük az alapvető valószínűségi adatokat. Ezek különösen akkor hasznosak, ha nem vagyunk különleges képességek birtokában, nincsenek speciális képességeink, és ez azt gondolom elmondható az átlagos befektetőről. Az alapvető valószínűségekkel viszonylag jól felmérhető egy döntés, és annak következménye. Hétköznapi példaként gondolj arra, hogy ha autóval utazol, akkor 100 millió megtett mérföldre 1,45 haláleset jut (amerikai adat). Ha pedig motorral közlekedsz, akkor 25,5 haláleset jut ugyanekkora távra. Ebből könnyen kiszámolható, hogy 17-szer nagyobb esélyed van arra, hogy motorozás közben elhalálozol, mintha autóval közlekednél. Ez természetesen csak akkor igaz, ha nincsenek speciális képességeid, például több évtizedes rutinod.

A pénzügyi életben is felállíthatunk hasonló valószínűségeket. Tudjuk például azt, hogy az amerikai részvénypiacon az elmúlt 90 évben kb. 26.000 társaság került tőzsdére. Ebből kb. 1000 tekinthető sikeresnek, azaz annak a valószínűsége, hogy megtaláljunk a részvénypiacon egy sikeres társaságok kb. 4%. Ezekből az adatokból még több minden kiszámolható:

  • 11,83% az esélye annak, hogy a teljes befektetési tőkédet elveszíted
  • 57,4 százalék az esélye annak, hogy a kötvénypiaci hozamoknál rosszabb hozamod lesz
  • 69,2 százalék az esélye annak, hogy a tőzsdeindexszel elérhető hozamot nem éred el
  • 4% a valószínűsége, hogy megtaláld a sikeres cégeket

De még tovább mehetünk. Tudjuk azt is, hogy az átlagos daytrade kereskedőknek mindössze csak az 1-2%-a sikeres. A tőzsdei kereskedők 70-85%-a veszteséges, a hosszú távú befektetők 1,5%-kal alulteljesítik a tőzsdeindexet, és minél többször ügyletet kötnek, annál nagyobb lesz az alulteljesítés (1,5%-ról évi 6,5%-ra növekszik). Ha tehát nem vagy speciális tudás, szakértelem, tapasztalat birtokában, akkor ezek a statisztikai adatok jó kiindulási alapot jelentenek arra, hogy megbecsüld az esélyeidet. Nézzük ebből a szempontból a kriptodevizákat.

 
 

Mekkora esélyed van a kriptodevizák piacán?

Rögtön az elején hangsúlyozom, hogy a kriptodeviza piac 10 éves, így az alacsony esetszám miatt akár hibázhatunk is a becslésekben. Ráadásul további problémát jelent, hogy hirtelen következnek be változások, így a közelmúltban bekövetkező exponenciális növekedés (kriptodevizák számának változása) is torzít az adatokon (erre hamarosan kitérek). Mindenesetre elmondható az, hogy a cikk írásának pillanatában a kriptopénzek piacának teljes kapitalizációja 1500 milliárd dollár. Ennek a piaci kapitalizációnak a 90%-át a mai napon a következő kriptopénzek adják.

Kriptopénz Kapitalizáció

Bitcoin

61%

Ethereum

12%

Binance Coin

2,5%

Theter

2,2

Cardano

2

Polkadot

1,9

XRP

1,3

Litecoin

0,8

Chainlink

0,66

BTC cash

0,6

Stellar

0,59

USD coin

0,55

Uniswap

0,55

Dogecoin

0,46

Wraped BTC

0,4

NEM

0,3

AAVE

0,3

Sollana

0,26

CRO

0,25

Cosmos

0,25

Nagyjából 20 kriptopénz kapitalizációja adja ma a kriptopiac 1500 milliárd dolláros kapitalizációjának a 90%-át, azaz a sikeres kriptopénzeket látjuk a listában. A kérdés csak az, hogy mennyi kriptopénz van összesen? Jelenleg 7616-ot számlálunk, de a kriptopénzek száma az utóbbi években exponenciálisan nőtt, így például 3 évvel ezelőtt még csak 2500 volt a számuk. A sikerességi ráta a két adat alapján:

  • 3 évvel ezelőtti 2500 társaság esetén 0,8%,
  • jelenlegi 7616 kriptopénzzel számolva 0,26%.

Egy véletlenszerűen kiválasztott kriptopénzzel tehát hozzávetőlegesen a fenti esélyeink voltak a sikerre. Természetesen a vizsgálat nem tökéletes, hiszen véletlenszerű kiválasztásról beszélünk, és a befektetők többsége úgy gondolja, alapos okok húzódnak meg egy-egy döntése mögött. Erre azt mondanám, hogy az első gondolatunk az volt a cikk elején, hogy ha nincs speciális tudásunk, akkor a fenti valószínűségek segíthetnek. Másrészt pedig a dunning-kruger hatásból tudjuk,, hogy a befektetők többsége túlbecsüli saját képességeit, túlságosan nagy az önbizalma, így vélhetően a többség véletlenszerűen választ kriptodevizát még akkor is, ha azt gondolja, tudatos folyamat eredménye.

Mekkora esélyed van arra, hogy elveszíted a pénzed?

Nézzük most meg a kudarc valószínűségét, hangsúlyozottan itt is úgy, hogy semmilyen képzettségünk nincs, mindössze a véletlenre bízzuk a kriptopénz kiválasztását. Ahogy fentebb már említettem, jelenleg 7616 kriptopénz érhető el, de ezek közül tavaly novemberi adatok szerint 1730 db a dead coin (nincs gazdája a projectnek, abbahagyták, nincs forgalom, csalás áll mögötte stb.) állapotában van. Abban is biztosak lehetünk, hogy a coinok számának exponenciális növekedése miatt a mai coinok közül lényegesen több kerül dead coin állapotba a jövőben. Mindenesetre, ha a 3 évvel ezelőtti (2500 coin), és a mai adattal számolunk, akkor:

  • a coinok 69 százalékával elveszíted a pénzed, ha élethosszig (amíg a coin elérhető) tartod,
  • a coinok 22%-án veszíted el a pénzedet, ha a teljes időszakban tartod.

A valóság valahol a 22-69% között van. Az amerikai részvénypiacon egyébként 11% az esélyed arra, ha élethosszig (amíg a tőzsdén van) tartod a részvény, hogy elveszíted a tőkédet (veszteség mértéke 100%). Látható tehát, hogy a veszteség valószínűsége nagy, a siker esélye alacsony, azonban az emberek könnyen vállalják az alacsony nyerési esélyeket egy nagy hozam reményében. Ezért lottóznak sokan, és ezért keresik a kisbefektetők a centes részvényeket, ezért létezik az ún. lottó-effektus a tőzsdéken. Ráadásul a kriptopénzek esetében a hozam nagyon nagy lehet. Erről beszélünk a következő bekezdésben.

Kockázat/hozam értékelése a kriptopénzek, bitcoin piacán

A kriptopénzek előnye, hogy az alacsony nyerési valószínűség, magas hozammal párosul. Amíg egy részvény esetében az 1 egység kockázat 5-20 egység hozam tekinthető átlagosnak, itt az 1 egység kockáztra akár 50-200 egység hozam is jut, ha a termék a sikeresek közé kerül, mert:

  • például 2016-ban 400 dollárért vehettél bitcoin, most 50 ezer dollár, azaz kb. 1:125 a kockázat/hozam aránya
  • 2016-ban 10 dollárért vehettél ethereumot, most 1600 dollár, azaz  kb. 1:160 a kockázat/hozam aránya
  • 2019-ban a Cardano ADA kriptopénz ára 4 cent volt (0,04 dollár), most 1,03 dollár, azaz a 1:25 a kockázat/hozam aránya.

Azt kell tehát mérlegelni, hogy a részvénypiacnál lényegesen jobb kockázat/hozam arányt kompenzálja-e az alacsony sikerességi ráta?

Tisztában vagyok vele, hogy a fentieket olvasva az olvasó eszébe jut, hogy ismerősének, barátjának is sikerült egyes kriptodevizákkal jelentős összeget keresnie. Vegyünk azonban figyelembe, hogy nagy valószínűséggel ez azért következett be, mert az illetőnek szerencséje volt. A sok millió próbálkozó között természetes, hogy lesznek, akik szerencsések. Ebben semmi rendkívüli nincs, és ez nem támasztja azt alá, hogy a kriptopénzek közül egyszerű megtalálni a sikeres projekteket. Luck vs. skill problémáról bővebben..

Mi a helyzet a bitcoinnal?

Az eddigiek nagyrészt egy véletlenszerűen kiválasztott kriptopénzről szóltak, és azt gondolom, az olvasó számára is körvonalazódik ebből, hogy nem tekinthetők jónak az esélyeink a kriptodevizák piacán. De mi a helyzet a bitcoinnal? A legnagyobb, legismertebb kriptopénzzel, mely egyes vélemények szerint az aranyat helyettesítő digitális arany lesz vagy ez lesz a jövő fizetőeszköze. Ezekbe az okfejtésekbe ne menjünk bele, közelítsük meg inkább a kockázat/hozam elemzés irányából a kérdést. Ehhez két tényezőről kell információt szereznünk. Az egyik, az egyszerűbb, hogy mekkora a befektetéssel járó kockázat. Mivel jelenleg az 50.000 dolláros szint közelében zajlik az árjegyzés, a kockázatunk 50.000 dollár. A legrosszabb esetben tehát a befektetett tőkét veszíthetjük el. Ezek után az a kérdés, hogy mekkora lesz a hozam?

  • Ha a bitcoin ára 100.000 dollár lesz, akkor a kockázat/hozam arányunk 1:1, hiszen 50 ezret kockáztattunk, de 50 ezer dollárt nyertünk. Jól látható ebből, hogy ezek az arányszámok nem jók, ilyen arányokkal bármely más befektetési piacon találkozhatunk.
  • Mi a helyzet az 500.000 dolláros árfolyamnál? A kockázat ekkor 50 ezer dollár, a nyereség 450 ezer dollár, kockázat/hozam arány 1:9. Kérdés az, hogy ezt mennyire tekinted jónak?
  • Mi a helyzet 1 millió dolláros árfolyam esetén? A hozam kockázat 1:19, még mindig egy olyan arányszám, melyre akár a részvénypiacon is találunk példát.

Miért csak 1 millió dollár lesz az árfolyam?

Miért álljunk meg 500 ezer, vagy 1 millió dollárnál? Senki nem tudja, hogy mennyit ér a bitcoin, így akár több is lehet az ára? Elméletileg egy befektetési termék árfolyama bármekkora lehet, azonban vegyük figyelembe, hogy a bitcoinba valahonnan beáramlik a pénz, így érdemes alapvető mennyiségi összevetéseket végezni:

  • 50 ezer dolláros árfolyamnál a bitcoin piaci kapitalizációja kb. 900 milliárd dollár, azaz a Tesla, a Facebook kb. 700 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával mérhető össze.
  • 500 ezer dolláros árfolyamnál a bitcoin piaci kapitalizációja kb. 9000 milliárd dollár lenne. Ez az összeg a Föld összes országa által megtermelt éves jövedelem kb. 10%-át jelenti. Az összes, a Földön kibányászott arany együttes értéke dollárban kb. 10.000 milliárd dollár.

Végtelenségig tehát nem emelkedik az ár, így érdemes egy mennyiségi összevetéssel erre választ keresni, mindenesetre az 500 ezer dolláros árfolyam mellett sem tekinthető példa nélkülinek a kockázat/hozam arányunk. Legyünk azzal is tisztában, hogy ahogy a részvények piacán is számít a méret, így a kriptopénzek piacán is számít. Azaz a size-effektus lényege, hogy ha egy társaság nagyobb lesz, akkor a jövőbeni hozama csökken, nem képes már akkora növekedésre. Ez a kriptopénzek piacán is érvényes lesz, azaz kisebb kapitalizáció esetén nagyon gyorsan mozog az ár a beáramló új vevők miatt, de ha a piaci kapitalizáció jelentős, akkor az árfolyamkilengések mérséklődnek. Önmagában azonban nem csak nagy piaci kapitalizáció szükséges ehhez, hanem nagy kereskedési forgalom, azaz likviditás.

Érdemes tehát a fenti valószínűségeket, hozam/kockázat viszonyokat is átgondolni mielőtt döntünk a vásárlásról, befektetésről. Van, aki lényegesen nagyobb kockázatot tud elviselni, esetleg beéri alacsonyabb kockázat/hozam aránnyal, de vannak olyan befektetők, akik ezeket a valószínűségeket, hozam/kockázat arányokat már nem tartják rendkívülinek,vagy jól kihasználhatónak. Bár egyes helyeken feltételezéseket, becsléseket használtunk, bízom benne, hogy segítséget nyújt az olvasónak a leírtak a döntés meghozatalában.

 
 

 

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak