Tőzsde tippek: Mi a gond tippekkel? Érdemes tippek alapján részvényt vásárolni?

Befektetők, kereskedők nagy csoportjának van arra igénye, hogy tuti tőzsde tippeket kapjon, keressen, és ezek alapján vásároljon részvényeket. Áttekintjük, hogy milyen hátránya, veszélye van annak, hogy tőzsdei tippekre hagyatkozunk, illetve a cikk végén útmutatást nyújtanék, hogyan érdemes viszonyulni a tőzsdei tippekhez. Témáink:

• Honnan lehet hozzáférni a tőzsde tippekhez?
• A kockázatkezelés hiánya
• A szaktekintélyek elfogadása
• A tippeket adó szakértők megbízhatósága 48%
• Nagy valószínűséggel 70%-os visszaesést kell kibírnod
• Nagy valószínűséggel a sikersztorikat sem találod el
• A nyerteseket vásároljuk stratégia sem működik
• Hogyan kövessük a tőzsdei tippeket?

Honnan lehet hozzáférni a tőzsde tippekhez?

Sokakban az a kép él a tőzsdével kapcsolatban, amit a filmekben látott, azaz valamilyen belső, mások által nem ismert információ, tippek segítségével tudunk a tőzsdén eredményesek lenni. Sajnos azonban ilyen belső információkhoz a google keresőjén keresztül nem fogunk hozzáférni, illetve nem is érdemes sajnálni, ugyanis a bennfentes kereskedés bűncselekmény. A fentiek mellett a tőzsde tippek kategóriájába sorolhatjuk az internetes portálok, blogok és brókercégek tőzsdei tippjeit, bár utóbbiak inkább kereskedési jelzéseket adnak, de erre is kitérünk hamarosan. Az alábbiakban néhány gondolatot összeszedtem, hogy miért veszélyes a tőzsdei tippek követése, keresése.

1. A kockázatkezelés hiánya

Az egyik nagy probléma, hogy valószínűleg a legkisebb tőzsdei rutinnal rendelkező réteg találja meg ezeket a tőzsdei tippeket, és így nem biztos, hogy a közzétett információt helyesen tudja kezelni. Ugyanis egy-egy ún. napi tőzsdei tipp átgondolatlan követése óriási veszélyt jelenthet.

Többek között diverzifikáció, kockázatkezelés hiányában döntünk a tőzsdei tippben szereplő ajánlatról, így amikor kiderül, hogy a döntés rossz volt, veszteségbe kerülünk, nem tudjuk mit tegyünk, nem leszünk felkészültek a helyzetre.

Miért tekinthető egy fokkal jobbnak a brókercég által adott kereskedési jelzés, tőzsdei tipp? Általában a brókercégek kilépési pontot, stop szintet is meghatároznak egy-egy kereskedési jelzés esetén, így a kockázat valamivel kisebb, ha betartjuk következetesen a leírtakat.

Azonban akiknek nincs kereskedési tapasztalat ilyenkor is elkövethetnek hibákat. Például nem mérik fel, hogy a stop loss szint eléréséig mekkora veszteség éri őket, illetve, hogy ennek milyen hatása lesz a hangulatunkra, amely majd kihat a döntésünkre. Gyakran ilyenkor a kereskedők inkább várnak, kiveszik a stop megbízást, és ott vagyunk, ahol az első esetben voltunk, azaz a teljes tőke kockázat alá kerül.

2. A szaktekintélyek elfogadása

Szintén problémát okozhat, hogy azt gondoljuk a brókercégek, elemzők sokkal jobban értenek a tőzsdéhez, jobban ismerik  a tőzsdei tippben szereplő társaságot, így a tippek követése megtérül a jövőben. Nem vesszük figyelembe, hogy az elemzők sem tévedhetetlenek, és gyakran érdekellentét van az iparági szereplők és a kereskedő között. Az alábbi képen látható táblázatot kb. 12 évvel ezelőtt fotóztam ki egy könyvből, sajnos a könyv címét elfelejtettem, így forrást nem tudok megjelölni. A táblázat azt mutatja, hogy az adott évben az elemzői ("Analysts Estimate") és a közgazdászok ("Economists  Estimate") várakozásai, előre jelzései mennyire voltak pontosak. Az "Acutal Growth" oszlopban pedig az adott évben az 500 legnagyobb amerikai vállalat árfolyam növekedés került feltüntetésre. Az oszlopok közötti különbség az elemzők, közgazdászok tévedése.

Az alábbi grafikonon már 30 évet tekinthetsz át, és láthatod, hogy az elemzők milyen növekedést vártak az 500 legnagyobb amerikai társaság profitjában (piros görbe). A kék görbe pedig mutatja a tényleges profit növekedést. Ahol a két görbe között különbség van ott az elemzők tévedtek. Ha a kék görbe a piros fölött van, akkor alábecsülték a növekedést, ha pedig a kék görbe a piros alatt van, akkor túlbecsülték a növekedést.

Képek forrása: bloomberg.com

A következő képen pedig az intézményi befektetőt stratégáinak véleményéről kaphatsz információt. A hisztogram azt mutatja, hogy az amerikai tőzsdeindexre vonatkozó céláraknak mekkora a szórása. Minél nagyobb a szórás, annál nagyobb az eltérés a stratégák célárjelzése és az átlagos célár között. Tulajdonképpen a magas érték azt mutatja, hogy nincs egységes vélemény a piacon, a befektetők össze vannak zavarodva.

Képek forrása: Bloomberg.com

A fentiek alapján is láthatjuk, hogy a szakmabeliek, szakértők, elemzők is tévednek, azaz hiába várunk tuti tippekre, nincsenek. A magas hozamért kockázatot is kell vállalnunk, a kockázatokat pedig kezelni kell (akár diverzifikációval, vagy stop loss megbízásokkal).

A tévedhetetlenség esetét megtárgyaltuk ezzel, de az érdekellentétről is szólnék néhány szót. A külföldi piacokon sok száz elemző cég, brókercég nyújt előrejelzési szolgáltatást, ad kereskedési jeleket, vagy tőzsdei tippeket. Ezek egy része nem ingyenes, előfizetési díj mellett érhető el, a másik része pedig csak a brókercég ügyfeleinek érhető el. Az elemző cégek érdeke tehát, hogy minél több elemzést kiadjanak, hiszen az ügyfél ezért fizet. A brókercég érdeke pedig, hogy minél több tőzsdei tipp, kerekedési jel legyen, mivel a brókercég az ügyletek utáni jutalékból él. Alapvetően ezzel nincs baj, de arra figyeljünk, hogy a nagy mennyiségű kereskedési jel könnyen vezethet a minőség rovására.

3. A tippeket adó szakértők megbízhatósága 48%

Múltbeli adatok alapján azt mondhatjuk, hogyha szakértők, guruk tippjeire hagyatkozva választjuk ki a részvényeket, akkor átlagosan 48%-os találati arányra számíthatunk. Ez derül ki a David Bailey, Jonathan Borwein, Amir Salehipour és Marcos López által készített egy átfogó kutatásból, melyet Evaluation and Ranking of Market Forecasters címmel érhetünk el Ebben az anyagban 6627 piaci, tőzsdei előrejelzést tekintettek át 1998-2012 között. Az előrejelzést készítők között ismert traderek, befektetési guruk, a média által gyakran megszólaltatott elemzők, szignál szolgáltatók, befektetési hírlevelet működtető személyeket is találunk (név szerinti lista a fenti linken) A vizsgálatuk eredményei az alábbi gondolatokkal foglalhatók össze:

• Az előrejelzések találati aránya átlagosan 48%-os volt.
• Az elemzők kétharmadának előrejelzési megbízhatósága 50% alatt volt.
• Az elemzők 40 százalékának találati aránya 40-50% között mozog.
• Az elemzők 3 százalékának megbízhatósága 20% alatti.
• Az elemzők 6 százalékának megbízhatósága 70-78% közötti.
• A legjobb megbízhatóságú elemző találati aránya 78% volt.

Az előrejelzések pontosságának eloszlása hasonlít a normál eloszlás függvényhez, azaz ahogy az alábbi képen is látható, az elemzők többségének találati aránya 40-50% közötti, és magas, illetve alacsony találati aránnyal csak néhány elemzőre jellemző.

forrás: Evaluation and Ranking of Market Forecasters

További részletek:

• Guruk, szakértők találati aránya 48%, 1998-2012 között
• Elemzői ajánlások: Vételi ajánlás = alacsony hozam?

4. Nagy valószínűséggel 70%-os visszaesést kell kibírnod

Michael Cembalest a JP Morgan Asset Management munkatársa évről évre követi az amerikai részvénypiacon azokat a részvényeket, melyek piacán katasztrofálisan nagy, a csúcstól számított 70 százalékos visszaesésre került sor. Utoljára 2021-ben frissítette egyébként az adatbázisát, melyből kiderül, hogy a 3000 legnagyobb amerikai részvény 44 százalékánál fordult elő a csúcstól számított 70%-os visszaesés úgy,  hogy a részvény ára soha többet nem érte el a korábbi csúcsot. Ahogy az alábbi képen látható 1980-2020 közötti időszakon a közmű szektorban (Utilities) levő részvények 14%, az energiaszektorban található cégek 65% szenvedett el 70%-os esést a csúcstól, úgy hogy új csúcsra már nem tudott emelkedni a részvény.

forrás: J.P.Morgan

Ha például a manapság divatos Information Technology iparágból indulunk ki, akkor kb. 59% az esélyed rá, hogy egy olyan részvényre kapsz tippet, melynek piacán 70%-os visszaesésre kerül sor, és az árfolyam nem emelkedik új csúcsra. Az alábbi képen egy példát láthatsz:

A helyzetet bonyolítja, hogy a legtöbb tőzsdei tippeket kereső befektetőnek a kockázatkezeléssel kapcsolatos ismeretei hiányosak, hiszen ilyen helyzetekben stop-megbízások, és egyéb kockázatkezelési technikák is alkalmazhatók. Példaként említeném meg a centes részvények piacán alkalmazott kockázatkezelési módszert, melynél a teljes befektetési összeget kockáztatjuk, így a pozíciókat lényegesen kisebbre célszerű méretezni, mintha egy stop megbízással védenénk a kockázatot.

5. Nagy valószínűséggel a sikersztorikat sem találod el

További problémája a tőzsdei tippeknek, hogy a magas kockázat mellett, valószínűleg a sikersztorikat sem fogod eltalálni, megtalálni. Ha az alábbi grafikont megnézed, akkor láthatod, hogy mindössze 1092 társaság részvényei, illetve kapitalizáció növekedése okozza a teljes amerikai részvénypiac eredményét 1926-2016 között. Azaz az igazán sikeres részvények mindössze a 25.000 részvény 4%-át teszik ki.

forrás: Do Stocks Outperform Treasury Bills?

További érdekessége a fentieknek, hogy mindössze 50 társaság (összes társaság 0,2 százaléka) eredménye okozta az amerikai tőzsdén elérhető hozam 39,29%-át ezalatt a 90 év alatt, és az első helyen nem a Google, vagy az Amazon, esetleg az Apple áll, hanem az Exxon Mobil Corporation, mely önmagában 2,88 százalékkal járult hozzá a teljes amerikai részvénypiac teljesítményéhez. Igaz, ehhez 90 (1086 hónap) évre volt szüksége. Ezzel szemben a Facebook 0,52 százalékkal járult hozzá a tőzsde teljesítményéhez, de ehhez 55 hónapra volt szüksége. Az alábbi táblázatban a 10 legnagyobb részarányú társaságot látod, a teljes lista a fentebb hivatkozott tanulmányból érhető el. További részletek a vizsgálatról itt.

Társaság	Hozzájárulási arány	Hónapok száma	Évesített hozam
Exxon	2,88%	1086	11,94%
Apple	2,14%	432	16,27%
Microsoft	1,81%	369	25,02%
General Electric	1,75%	1086	10,67%
IBM	1,49%	1086	13,78%
Altria Group	1,35%	1086	17,65%
Johnson & Johnson	1,22%	867	15,53%
General Motors	1,22%	996	5,04%
Chevron Corp.	1,12%	1086	11,03%
Walmart Stores	1,06%	529	16,04%

6. A nyerteseket vásároljuk stratégia sem működik

A momentum-anomália, a momentum-hatás a részvénypiacon kimutatott, robusztus összefüggés, melyre számos stratégia épül.  Ezt azonban nagyon sokan félreértik, és azt gondolják, hogy csak abból áll, hogy meg kell venni a múltbeli nyerteseket. Emiatt nagyon sok tőzsdei tippben a múltban jó teljesítményt hozó részvények szerepelnek, részben a fentiek miatt, részben azért, mert a magasabb múltbeli hozammal minden eladható. Ugyanakkor a momentum módszereknek van egy nagyon fontos eleme: időszakonként átsúlyozzuk a részvényeket, azaz mindig a nyertesek fektetünk be. Ennek oka, hogy a közelmúltbeli jó teljesítmény, csak a közeljövőre jósol magasabb hozamot, és hosszabb távon a magas múltbeli hozam alacsonyabb múltbeli hozamot eredményez (lásd long-term reversal hatás leírását).

Jól rávilágít a fenti problémára a 2020-as év összevetése a 2021-es évvel. Az alábbi grafikonon a 2020-as évben az 1000 legnagyobb amerikai részvény hozamát tekintheted meg az X tengelyen. Itt jól látszik, hogy a többségnek -100% és 100% közötti a hozama. Az y tengelyen pedig azt olvashatod le, hogy a 2021-es évben mekkora visszaesésben van a részvény árfolyama. Példaként a Fastly árfolyamát vizsgáljuk meg, mely 2020-ban több, mint 300 százalékot drágult, de a 2021-es évben már 70%-os visszaesésben volt.

forrás: https://theirrelevantinvestor.com

Az alábbi grafikonon a Fastly részvények árfolyamváltozása figyelhető meg.

A fentiekhez kapcsolódó téma:

• A napi nyertes/vesztes részvények alulteljesítenek a tőzsdén
• Mit jelent a max-effect a tőzsdén?

Hogyan kövessük a tőzsdei tippeket?

Saját véleményemet írnám le a tőzsdei tippekkel kapcsolatban. Hogyan érdemes hozzáállni a tőzsdei tippekhez.

1) Ne kövessünk tőzsdei tippeket

Ne fogadjuk el az elemzői ajánlásokat, tőzsdei tippeket fenntartások nélkül. Ha kezdők vagyunk, és azt gondoljuk, hogy a tőzsdei tippek követésével jelentős többlethozamra teszünk szert, akkor valószínűleg nagy meglepetések fognak érni. A tőzsdei kereskedés sokkal összetettebb és mélyrehatóbb ismereteket, tapasztalatot, időráfordítást kíván.

2) Végezzük el a saját elemzésünket

Ha egy tőzsdei tipp során olvasunk egy részvényről, akkor az elhangzott információkat ne fogadjuk el fenntartások nélkül. Végezzük el a saját áttekintésünket, vizsgáljuk meg a részvényt a saját kereskedési rendszerünk szerint. Többek között az alábbiakat vegyük figyelembe:

• Mit látunk a grafikonon? Milyen trendben mozog a részvény árfolyama?
• Mit tudunk a vállalatról? Nézzünk utána a vállalatnak, a termékeinek, versenytársaknak.
• Kik a tulajdonosok, hogyan változott a tulajdonosi kör? Intézményi befektetők részvény vásárlásai
• Mennyien shortolják a részvényeket? Mit mutat a shortosok aránya egy részvény kereskedése során
• Milyen pénzügyi mutatókat ismerünk, mit mutatnak ezek?  A témáról bővebben: fundamentális elemzés

Nem bocsátkozom teljes körű leírásba a vizsgálatra vonatkozóan, mivel ez meghaladja a cikk terjedelmét, de a két legfontosabb dolog kimaradt a listából, ezek az alábbiak. Tegyük fel magunkba a kérdést, hogy a tőzsdei tipp ismerete nélkül saját magunk vásárolnánk-e a részvényből? Azaz illik-e a kereskedési stratégiánkba? Ha nem, akkor ne foglalkozunk a részvénnyel.

Másik fontos kérdéskör, igen válasz esetén. Befektetek, de mekkora a kockázat? azaz mérjük fel a kockázatot, és kezeljük a kockázatot. Ha egy egyedi részvényről van szó, akkor piaci kapitalizáció függvényében változik a kockázat, de általánosságban elmondható, hogy akár 40-80%-os árfolyam esést is megélhetünk, ha nem használunk stop megbízást.

Ebben a pillanatban lefuttattam egy gyors szűrést arra, hogy az elmúlt 1 évben mennyi tőzsdei társaság árfolyama esett 75%-ot meghaladó mértékben, és közel 100 részvényt találtam az amerikai tőzsdén. 50%-nál nagyobb visszaesést az elmúlt 1 évben 350 társaságnál láthattunk. Ebből 2 milliárd dollár feletti kapitalizációjú társaság mindösszesen 10 db.  A fenti visszaesések egy általános bikapiaci hangulatban történtek. Ebből is látható, hogy az egyedi részvények kockázata jelentős, különösen a mid-smal cap kategóriákban.

A kockázatok kezelése két módon is történhet. Az egyik, hogy nem használunk stop megbízást, de ekkor számítunk arra, hogy a teljes tőke kockázat alatt van, így ehhez kell igazítanunk a pozíció méretet és a várható hozam becslést is érdemes elvégezni. Nem érdemes olyan ügyletbe belemennünk ahol a várható hozam kisebb, mint a maximális kockázat. Esetünkben a teljes tőke 100% kockázatot jelent és a részvény árfolyam duplázással értünk el a kockázattal megegyező hozamot.

A másik lehetőség a stop megbízás használata, ekkor egy meghatározott veszteség szintnél kilépünk. Ebben az esetben is érdemes a kockázatot a várható hozammal összevetni. A kockázatkezelés lelki hátterét is gondoljuk át, gondolok itt arra, hogy az esetleges veszteség elszenvedése, milyen hatással lesz a kereskedésünkre, mennyire tudunk szembesülni a tévedéssel, mennyire tudjuk elviselni, hogy ellenünk megy a piac egy ideig.

A fenti témát itt folytatjuk:

• Hogyan kövessük a piacot, milyen tőzsdehíreket ne figyeljünk
• Részvény célárak: Milyen hibákat követhetünk el a követésükkel?