Green Swan, Zöld Hattyú: Mit jelent? Milyen hatása lesz a tőzsdéken?

Cikkünkben a green swan, magyarul zöld hattyú kifejezés jelentését beszéljük meg. Szó lesz arról, hogy milyen hatása lehet ennek az eseménynek a befektetési eszközök piacán. Beszélünk arról is, hogyan lehet felkészülni ezekre az eseményekre. Témáink:

• A green swan a black swan esemény egyik típusa
• Mit jelent a green swan, zöld hattyú?
• Miért nagyobb a valószínűsége egy zöld hattyú eseménynek?
• Milyen gazdasági kockázata van a klímaváltozásnak?
• Mire figyeljünk befektetőként?

A green swan a black swan esemény egyik típusa

Nassim Nicholas Taleb  a The Black Swan: The Impact of the Highly Improbable című könyvével egy új fogalmat teremtett: a fekete hattyú (Black Swan) eseményt, mely az alábbi tulajdonságokkal írható körül:

1. Az esemény váratlan, rendkívül ritka és kívül esik a hagyományos várakozások területén (senki nem számít erre).
2. Az esemény hatása rendkívüli, azaz széles társadalmi réteg életére jelentős hatást gyakorol.
3. Az esemény kívül esik a különböző előrejelzési modellek tartományán, azaz a valószínűsége a normális eloszlással nem határozható meg.

A fekete hattyú tehát egy ritka, előre nem látható esemény, melynek nagy hatása lesz a gazdaságra, így a befektetési eszközök piacára is. Tipikus példája a 2008-2009-es gazdasági válság, vagy a koronavírus okozta gazdasági válság, a szeptember 11-ei terrortámadás, de számos a múltban bekövetkező katasztrófák is ide sorolhatók.

Mit jelent a green swan, zöld hattyú?

Taleb névadása nyomán a klímaváltozással kapcsolatos black swan eseményeket nevezzük green swan, azaz zöld hattyú eseményeknek. Eszerint tehát a green swan egy olyan negatív esemény, mely a jövőben a klímaváltozás hatására fog bekövetkezni. A zöld hattyú is rendelkezik a black swan sajátosságaival, azaz ritka, nehéz előrejelezni, ugyanakkor széles társadalmi/gazdasági hatása lesz, mely kihathat a pénzpiacokra, tőkepiacokra is. A zöld hattyú események alapvetően három ponton térnek el a fekete hattyú eseményektől:

1. Annak ellenére, hogy a klímaváltozás hatásai bizonytalanok, nagyon valószínű, hogy a jövőben bekövetkezik egy zöld hattyú esemény (okait lentebb tárgyaljuk).
2. A klímakatasztrófák (zöld hattyúk) sokkal súlyosabbak, mint a legtöbb pénzügyi jellegű krízisek.
3. A klímaváltozás sokkal komplexebb, sokkal több a láncreakció, az egymást erősítő hatás.

Miért nagyobb a valószínűsége egy zöld hattyú eseménynek?

A Földön a népesség nem lineárisan növekszik, azaz azonos időegység alatt lényegesen jobban bővül a populáció, mint évtizedekkel korábban. A technológiai és gazdasági fejlődés azt eredményezi, hogy egyre több ember élhet magasabb életszínvonalon. A magasabb életszínvonal magasabb fogyasztással jár, melynek egyre nagyobb a környezetre gyakorolt hatása. Az alábbi grafikonon az atomszférában levő szén-dioxid koncentráció követhető nyomon. Látható, hogy az ipari forradalom előtti évezredekben a 270-280 ppm értéket nem lépte túl a CO₂ koncentráció.

forrás: The geen swan

A alábbi grafikonon a CO₂ kibocsátás a nagyobb régiókra lebontva figyelhető meg. Jól látszik, hogy a nagy népességű régiókhoz (Kína, India, Afrika) a kibocsátott szén-dioxid töredéke kapcsolódik. A javuló életszínvonal, növekvő gazdasági teljesítmény vélhetően ezen országokban is a fogyasztás növekedését idézi elő.

forrás: The geen swan

A Föld átlaghőmérséklete a fentiekkel párhuzamosan növekszik. Az alábbi grafikon bal felső sarkában a történelmi átlagot látjuk. A többi kép a század végi lehetséges forgatókönyveket mutatják. A színezés jelzi azokat a területeket, ahol a legnagyobb lesz a felmelegedés, melynek következménye, hogy egész régiók éghajlat változik meg az évszázadunkban, különösen Dél-Amerika, Közép-Amerika, Afrika, India, Dél-Ázsia, Ausztrália érintett a változásokban.

Érdemi és lényeges változások hiányában vélhetően a Föld átlaghőmérséklete tovább emelkedik, mely a különböző zöld hattyú események bekövetkezésének valószínűségét növeli. Arra is utaltam fentebb, hogy egyes események láncszerűen kapcsolódnak. Az alábbi grafikonon láthatók az éghajlatváltozással összefüggő események, és azok hatása az éghajlatra vonatkozóan.

forrás: The geen swan

 

Milyen gazdasági kockázata van a klímaváltozásnak?

A klímaváltozás számos módon hatást gyakorolhat a gazdaságra, a befektetési eszközök árazására, de alapvetően két kockázati típust különíthetünk el:

• fizikai kockázatok
• átmeneti kockázatok

Fizikai kockázatok alatt többek között az alábbiakat értjük:

• Megváltoznak a fogyasztási szokások.
• Kereskedelmi szerződések, vám, export-import korlátozások jöhetnek létre.
• Csökken a munkaóra száma a nagy hőség miatt.
• A migráció miatt egyes országok munkaerőpiacán a munkaerő többlet lefelé nyomja a béreket.
• Csökken a mezőgazdaság produktivitása, mely kihat a termények árára.
• Növekvő terményárak élelmiszer drágulást okoznak.
• Migráció hatására az ingatlanpiacon változások következnek be. Egyes területeken áresés, máshol drágulás következik be.
• Társaságokat pénzügyi veszteség éri.
• Iparágak jövedelmezősége megváltozik (például halászat, turizmus, mezőgazdaság)
• Országok gazdaság zsugorodik (melyek gazdasága a klímaváltozással érintett szektorokon alapul).
• Országok kötvénypiacán megugranak a hozamok, a kötvénypiac összeomlik (fenti események egyike miatt).
• A kötvénypiaci és gazdasági hatások egyes devizák árfolyamának csökkenését eredményezi.

Az időjárással kapcsolatos veszteség 70 százalékát már ma is a nem biztosítási üzletágban működő cégek szenvedik el, és az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentős természeti katasztrófák száma, lásd alábbi grafikonon.

forrás: The geen swan

A fizikai kockázaton túl léteznek ún. átmeneti kockázatok is, melyek abból fakadnak, hogy várhatóan a jövőben a klímaváltozás problémáinak megoldása egyre égetőbb lesz, így megjelenhetnek új technológiák, melyek alacsony CO₂ kibocsátással járnak. Az új technológiák mellett törvényi szabályozások is életbe léphetnek, melyek kedvezőtlen helyzetbe hoznak olyan iparágakat, melyek ma még nélkülözhetetlenek, és magas CO₂ kibocsátással jár a tevékenységük. A technológiai áttörések és kormányzati szabályozások azonban egyes iparágakat veszélybe sodorhatnak, melyek gyorsan leértékelődnek, elveszítik értéküket a részvények. Ezek a hatások tovább gyűrűznek a pénzügyi rendszeren tekintettel arra, hogy a részvényeket nyugdíj alapok, befektetési alapok, ETF alapok is vásárolják, így széles befektetői kör döntéseire gyakorolhatnak hatást az események.

A fizikai és az átmeneti kockázatok egyébként összefüggnek. Ahogy az alábbi ábrán is látható, ha a jelenhez közel gyors változások állnak be, akkor a hőmérséklet emelkedés megtorpan. Ezzel együtt vélhetően a fizikai kockázatok is csökkennek. Ebben az esetben tehát az átmeneti kockázat gyakorolhat nagyobb hatást a részvénypiacra, a befektetési eszközök piacára. Ha nem következnek be nagy változások, akkor a melegedés folytatódik. Ebben az esetben (business-as-usual) átmeneti kockázat nem, vagy csak minimális lesz, helyette a fizikai kockázatok bekövetkezésére kell számítanunk.

forrás: The geen swan

Mire figyeljünk befektetőként?

A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben a klímaváltozás is egy fontos szempont lesz a befektetési döntéseink során. Értem ezalatt azt, hogy a múltban nem kellett a klímaváltozás szempontjából értékelni egy befektetési döntést, például hosszú távon milyen iparágakba fektetünk, hol vásárolunk befektetési célból ingatlant, mely országok kötvényeit, mely devizákat tartjuk. A jövőben azonban a klímaváltozásból származó kockázatokat is értékelnie kell egy hosszú távú befektetőnek. Ehhez vélhetően a fent leírtak nem elegendőek.

Célszerű lehet bővebb információt szerezni a témában. Angol nyelven a Green Swans: The Coming Boom in Regenerative Capitalism című könyv, magyar nyelven A beteg bolygó című könyvet olvasva kerülhetünk képbe a Földön zajló éghajlatváltozási folyamatokkal. Ahogy a fentiekből kiderül, a zöld hattyú események sem jelezhetők előre, így maximum felkészülni tudunk az eseményekre. A felkészülés egyik módja, hogy diverzifikált portfólióban gondolkodunk. Ez azt jelenti, hogy a részvények kockázatát kötvényekkel fedezzük, de más alternatív befektetési lehetőségek is szóba jöhetnek. Manapság van jó pár nem divatos (alacsonyabb hozam miatt) alternatív befektetés, de 100 éves időtávon vizsgálva ezek a befektetési eszközök nem mutattak szoros korrelációt a részvénypiaccal, egyes esetekben lényegesen alacsonyabb volt a kockázatuk. A témáról bővebben:

• A klímaváltozás hatása az inflációra, gazdasági növekedésre, 173 ország (1970-2020)
• Klímakockázat hatásai a részvények, kötvények, ingatlanok piacán