Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány ismert tőzsdestratégiát, taktikát, kereskedési stratégiát. A stratégiák legfontosabb paramétereit is megbeszéljük, illetve egyes tőzsde taktikákat már korábban részletesen kifejtettünk oldalunkon, így ezek hivatkozásait is megjelölöm, így a tőzsde taktikák, stratégiák témát részletesebben tanulmányozni szándékozó olvasók megtalálják az ismert, népszerű tőzsdestratégiák, taktikák leírásait.
A tőzsdestratégiákat nagyrészt két csoportba tudjuk sorolni. Az egyik kategóriában azok a tőzsdei stratégiák, taktikák tartoznak, melyek hosszabb, befektetési időtávot ölelnek fel. Ilyen tőzsdestratégia a buy and hold stratégia, a passzív, indexkövető stratégia, vagy a CAN SLIM tőzsdestratégia, és a Dogs of DOW stratégia.
A hosszútávú, befektetési tőzsdestratégiák, taktikák mellett pedig számos rövidtávon használható kerekedési stratégia is létezik. Ezek közül néhány momentum stratégia, turtle stratégia, Darvas doboz tőzsdestratégia. A felsorolt tőzsdei stratégiákat, taktikákat az alábbiakban részletesen is megbeszéljük.
A következő stratégiákat beszéljük meg az alábbiakban:
- Buy and hold tőzsdestratégia
- Indexkövető tőzsdestratégia, passzív stratégia
- CAN SLIM tőzsdestratégia
- Dogs of Dow tőzsdestratégia
- Darvas doboz tőzsdestratégia
- Momentum tőzsdestratégiák
- Turtle tőzsdestratégia
- Elder-ray és a Tripple Screen tőzsdestratégia
- Wilder féle Directional Movement tőzsdestratégia
- Larry Williams stratégiája
- Tenddel szembeni kereskedés, kontra stratégiák
- Osztalékfogó, dividend capture stratégiák
1) Buy and hold tőzsdestratégia
A hosszú távú részvény befektetésre megoldást nyújtó tőzsde technikák közül az egyik legismertebb módszer a Buy and hold stratégia, mely mögött az a megfigyelés áll, hogy ha az amerikai részvénypiacokon 20 évig tartottuk az 500 legnagyobb vállalat részvényeit (S&P 500 index), akkor a bankbetétek, kötvények hozamánál jobb eredményt értünk el a múltban bármikor is vásároltuk a részvényeket. A buy and hold stratégia részleteit, előnyöket, hátrányokat a következő bejegyzésben tárgyaltuk: Buy and hold stratégia jelentése, előnyök, hátrányok,
2) Indexkövető tőzsdestratégia, passzív stratégia
Az indexkövető stratégia lényege, hogy a befektetők vagyonukat egy meghatározott index kosarában szereplő részvényekbe fektetik. Általában az indexkövető stratégiát úgy hajtja végre a befektető, hogy megvásárol egy indexkövető befektetési alapot, vagy indexkövető ETF alapot. Ezekkel a befektetési termékekkel egyetlen ügylettel kialakítható a tőzsdeindex-el megegyező portfólió.
Az indexkövető stratégia előnye, hogy egy jól diverzifikált portfóliót alakíthatunk ki, amennyiben a tőzsdeindex megfelelően diverzifikált. Jellemzően az S&P500 tőzsdeindex követésével valósítják meg a befektetők az amerikai részvénypiacra vonatkozó indexkövető stratégiát, mivel ez az index a legnagyobb 500 társaság árfolyamát követi. Az indexkövető stratégia gyakorlatilag a buy and hold stratégia egyik változata, a stratégiával kapcsolatos részletek:
- Indexkövető befektetési alapok, ETF-ek előnye, hátránya,
- Passzív befektetés: Mit kell tudni róla?
- Lusta portfóliók, passzív befektetés problémái
3) CAN SLIM tőzsdestratégia
CAN SLIM tőzsdestratégia neve egy mozaikszó, mely a következő szavak kezdőbetűiből rakható össze. Ezek a szavak a stratégia egyes szabályait is kijelölik:
- C = Current Quarterly Earnings
- A = Annual Earnings Growth
- N = New Product or Service
- S = Supply and Demand
- L = Leader or Laggard
- I = Institutional Sponsorship
- M = Market Direction
A CAN SLIM stratégiáról általánosságban annyit lehet elmondani, hogy keresi azokat a társaságokat, melyek az elmúlt években jelentős növekedést mutattak, mert ezekre a társaságokra figyelnek fel az intézményi befektetők. A stratégia az intézményi befektetők tulajdoni arányait is vizsgálja, ezzel is az a cél, hogy megtaláljuk azokat a részvényeket, melyekre az intézményi befektetők felfigyelnek. Részletesen az alábbi két bejegyzésben beszéltünk a CAN SLIM tőzsdestratégiáról: CAN SLIM tőszdestratégia bemutatása
4) Dogs of Dow tőzsdestratégia
Ennek a tőzsdestratégiának a részvény kiválasztási szempontjai egyszerűek, bárki számára könnyen alkalmazhatók. A Dow Jones Industrial Average index részvényéből választunk ki 10 részvényt év elején az osztalék hozam alapján. A Dogs of Dow tőzsdestratégia szerint a Dow Jones index részvényei közül azt a 10 részvényt választjuk ki, melyek osztalék hozama a legmagasabb.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan részvényeket vásárolunk, melyek árfolyama alacsony, de az osztalék nem került visszavágásra. Ebből arra következtetett a tőzsdestratégia megalkotója, hogy a társaság vezetői optimisták a jövővel kapcsolatban. Emiatt tehát az osztalékot nem csökkentették, de a csökkenő árfolyam miatt az osztalékhozam (osztalékhozam magyarázata) magas. Látható tehát, hogy a Dogs of Dow tőzsdestratégia egyszerűen végrehajtható. Miután megvásároltuk év elején a részvényeket, azokat 12 hónapig tartjuk, majd év elején ismét kiválasztjuk a 10 legmagasabb osztalék hozam mellett megvásárolható részvényt.
A Dog of Dow tőzsdestratégiát 1920-ig tesztelte vissza a stratégiát kifejlesztő Michael B. O'Higgins. Pontos eredményeket nem említenék meg, röviden annyit, hogy felülteljesítette a tőzsdestratégia a piacot. Az elmúlt évtizedben azonban voltak olyan évek, amikor a piacot nem tudta ez a tőzsdestratégia sem felülteljesíteni. A Dogs of Dow tőzsdestratégia sikeressége népszerűségében is mérhető, számos befektető használja, illetve számos alternatív változata létezik. Például nem 10, hanem 5 részvényt választunk ki, és léteznek variációk arra is, hogyan súlyozzuk a 10 részvényt a portfólióban. Az alábbi előadáson az osztalékkal összefüggő piaci anomáliákat beszéljük meg. A Dogs of the Dow stratégiát részleteiben itt ismertetjük.
5) Darvas doboz tőzsdestratégia
A Darvas doboz technika Nicholas Darvas által kifejlesztett kereskedési rendszer, mellyel Darvas az 50-es évek végén kereskedett sikeresen az amerikai tőzsdéken. Az 50-es évek végén 10.000 dollárral kezdte meg a tőzsdei kereskedést, majd ezt az összeget közel 2 év alatt 2 millió dollárra gyarapította kereskedési módszerével. Darvas tőzsdestratégiája is tulajdonképpen egy momentum stratégia, ugyanis a részvények árfolyam grafikonján sávokat azonosított (ezek voltak a dobozok), majd az ebből kitörő árfolyam esetén lépett pozícióba meghatározott szabályok szerint. A Darvas tőzsdestratégia részleteibe nem mennék bele, ugyanis egy teljes cikkben beszéltük meg a fontosabb tudnivalókat: Darvas doboz tőzsdestratégia.
5) Momentum tőzsdestratégiák
A momentum stratégiák lényege, hogy a kereskedő, befektető olyan részvényeket vásárol, melyek árfolyama, vagy egyéb fundamentális tényezője (például egy részvényre jutó eredmény) emelkedik, gyorsulva növekszik. A részvény megvásárlása, eladása tehát azon múlik, hogy a részvény árfolyama milyen gyorsan emelkedik, vagy csökken. A lényeg tehát, hogy a momentum kereskedők azokra a részvényekre fókuszálnak, melyek árfolyama erőteljesen növekszik. Természetesen számos szabály határozza meg azt, hogy mikor lépünk pozícióba a momentum stratégia szerint. Részletesen a momentum kereskedést itt tárgyaltuk.
7) Turtle tőzsdestratégia
Richard Dennis nevéhez fűződő Turtle, azaz teknős stratégiát valószínűleg nem kell bemutatnom az olvasó számra. Az egyik legismertebb a sikeres tőzsdestratégiák között. A turtle stratégiát a 70-80-as években használták, de mai napig megtalálhatjuk elemeit a különböző daytrade technikákban is. A Turtle stratégia pontos szabályrendszerét most nem beszéljük meg, de a stratégia egy lényeges pontja az objektivitás. Azaz úgy alakították ki ezt a tőzsdestratégiát, hogy bárki számára követhetők legyenek a jelzések, akkor is, ha nincs jelentős tapasztalata a tőzsdei kereskedésben. Részletek: Teknős, turtle kereskedési technika
8) Elder-ray és a Tripple Screen tőzsdestratégia
Dr. Alexander Elder nevéhez fűződik az Elder-ray indikátor, illetve a Tripple Screen tőzsdestratégia megalkotása. Ismert és népszerű kereskedési stratégiáról van szó, melyet a mai napig nagyon sokan használnak, illetve a stratégia különböző módosított változatait. A tőzsdestratégia egyik elemével, az Elder-ray indikátorral foglalkoztunk az alábbi cikkben: Elder-ray indikátor és a jelzésein alapuló kereskedési technika a részvénypiacokon. Az Elder Tripple Screen kereskedési stratégia részleteit itt beszéltük meg: Elder Triple Screen stratégia, kereskedési technika
9) Impulse System tőzsdestratégia
Elder Impulse System tőzsdestratégia nem azt mutatja meg a kereskedőnek, hogy mit csináljon, hanem azt mutatja meg, hogy mit ne csináljon a kereskedő. Részletek: Elder Impulse System
10) Larry Williams stratégiája
Larry Williams azzal vált világhírűvé, hogy 1987-ben megnyert egy kereskedési versenyt, melyen a nevezőknek egy 10.000 dolláros valós pénzt tartalmazó számlán kellett kereskednie egy éven keresztül. Williams a World Cup Championship of Futures Trading versenyt 10.000 dollárral kezdte, majd a 12 hónapos időszak végére kb. 1,3 millió dolláros egyenleggel fejezte be a kereskedést. Részletesen itt tárgyaltuk a módszer alapjait.
11) Wilder Directional Movement (ADX) tőzsdestratégia
Welles Wilder nevéhez köthető Directional Movement tőzsdestratégiát, a stratégia alapját jelentő DMI, más néven ADX indikátor használatát mutatjuk be cikkünkben. A Directional Movement index-et (DMI) és a hozzá kapcsolódó tőzsdestratégiát Welles Wilder 1978-ban mutatta be New Concepts in Technical Trading Systems című könyvében. Wilder neve ismerős lehet azon kereskedőknek, akik indikátorokat is használnak a tőzsdei kereskedés során, ugyanis ismert, népszerű indikátorok, mint az RSI, ATR, vagy a Parabolic SAR indikátorok kifejlesztése is Wilder nevéhez köthető. A DMI, más néven ADX indikátor is széles körben használt indikátor, így ha másért nem, azért érdemes megismernünk a DMI indikátort, és a hozzá kapcsolódó tőzsdestratégiát, hogy megismerjük milyen jelzések alapján döntenek más piaci szereplők: Wilder Directional Movement (ADX) tőzsdestratégia.
12) Pozíciótrading technikák a részvénypiacokon
Cikkünkben az ún. pozíció trading tőzsde technikákat ismerjük meg. A pozíció tranding a tőzsdestratégiák azon csoportjába tartozik, melyek napi szintek kevesebb odafigyelést igényelnek, így kifejezetten alkalmas arra, hogy munka mellett is kereskedjünk a tőzsdén. A cikkünkben kitérek a pozíció trading technikák alapjaira, megbeszéljük az előnyöket, és a stratégia kialakításhoz szükséges eszközökről is szó lesz. A részletek előtt kezdjük a tőzsdestratégiával kapcsolatos alapismeretek tárgyalásával: Pozíciótrading technikák.
13) Eseményvezérelt tőzsdestratégiák típusai, eszközei, előnyök, hátrányok
Cikkünkben az eseményvezérelt tőzsdestratégiákkal ismerkedünk meg. Megbeszéljük, milyen előnyei vannak az eseményvezérelt tőzsdestratégiáknak, hogyan lehetséges aktuális lehetőségeket keresni a stratégia szerint, illetve a hátrányok, kockázatok is tárgyalásra kerülnek a stratégia kapcsán: Eseményvezérelt tőzsdestratégiák típusai, eszközei.
14) Trenddel szembeni kereskedés, kontra stratégiák
Az online tőzsdei kereskedésről szóló sorozatunk következő részében a trenddel szembeni kereskedést, az ún. kontra stratégiákat beszéljük meg. A kontra stratégiákban alkalmazott megközelítés teljesen ellentétes a trendkövető magatartással, ami egyébként sokkal jobban megfelel a kezdő tőzsdei kereskedőnek. Cikkünkben a kontra stratégiákhoz használható indikátorokat is megbeszéljük, illetve a trenddel szembeni kereskedés egyik ismert alakját, Victor Niederhoffer eredményeire, módszerére is kitérünk: Tenddel szembeni kereskedés, kontrastratégiák.
15) Osztalékfogó, dividend capture stratégiák
Cikkünkben az osztalék részvények rövidtávú vásárlásával foglalkozunk, azokat az eseteket tárgyaljuk, amikor a kereskedő csak azért vásárolja meg rövidtávra az osztalékot fizető részvényeket, hogy az osztalékra jogosult legyen. Ezt a kereskedési magatartást dividend capture, magyarra lefordítva osztalék fogó stratégiáknak hívják. Az osztalék fogó stratégiák alapjait, a stratégiával kapcsolatos osztalék alapismereteket tekintjük át az alábbiakban: Osztalék részvények rövid távú vásárlása.
16) Jesse Livermore kereskedési módszere
Jesse Livermore a legendás spekuláns összetett szabályok alapján kereskedett a tőzsdén, még abban az időszakban, amikor nem léteztek árfolyamelemző, grafikonábrázoló programok. Szabályai részletesen megbeszéltük egy korábbi bejegyzésünkben. Az alábbiakban kiemelnék néhány fontos tényezőt:
- Csak akkor kereskedj ha egyértelműen megállapítható az irány. Tehát világosan megállapítható, hogy bikapiac van, azaz emelkedő trend alakult ki, vagy világosan látszik, hogy csökkenő trend van, azaz medvepiac.
- Csak abban az irányba kereskedj, ami az általános irány a piacon
- Azonnal lépj pozícióba, amint a piac megerősíti az elképzelésed
- Ha emelkedik a részvény ára, akkor vásárolj, ha esik a részvény ára shortolj
- Maradj pozícióban ha a spekulatív ügylet profitot hoz, fejezd be a kereskedést, ha veszteséget hoz az ügylet
- Akkor zárd le a pozíciót, ha egyértelmű jele van annak, hogy a trendnek vége
- Bármely szektorban minidig a vezető részvényekben van a legerősebb trend
- Soha ne alkalmazd a leátlagolás módszerét
- Nincs olyan, hogy túl drága vásárlásra egy részvény. Nincs olyan, hogy túl olcsó shortolásra egy papír.
- A piacnak mindig igaza van, a vélemények gyakran tévednek
- Azok a spekulatív ügyletek hozzák a legtöbb profitot, melyek már a kezdetektől fogva nyereségesek, azaz ha jól időzíted a belépést, akkor a pozíciód már az elejétől fogva nyereséges lehet.
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.