Darvas doboz tőzsdestratégia: 2 millió dollár nyereség 2 év alatt..

A Darvas doboz, angolul Darvas box tőzsdetechnika elemeit, szabályait beszéljük meg mai bejegyzésünkben. Röviden kitérünk Nicholas Darvasra, eredményeire, az általa alkalmazott szabályokra. Illetve megbeszéljük a Darvas doboz tőzsdestratégia legfontosabb szabályait.

Darvas doboz tőzsdestratégiáról általánosságban

A Darvas doboz technika Nicholas Darvas által kifejlesztett kereskedési rendszer, mellyel Darvas az 50-es évek végén kereskedett sikeresen az amerikai tőzsdéken. Darvas teljesen véletlenül került kapcsolatba a tőzsdei kereskedéssel, ugyanis egyik munkáját (tánc fellépés) részben részvényekben fizették ki neki. A részvények értéke 2 hónap múlva háromszorozódott. Ekkor kezdte Darvast foglalkoztatni a tőzsdei kereskedés.  Az 50-es évek végén 10.000 dollárral kezdte meg a tőzsdei kereskedést, majd ezt az összeget közel 2 év alatt 2 millió dollárra gyarapította kereskedési módszerével. A sikereiről  "How I Made 2,000,000 in the Stock Market" címmel könyvet is kiadott, amely néhány évvel ezelőtt magyar nyelven is megjelent (a kiadó honlapja itt érhető el). Az alábbiakban bemutatott Darvas doboz tőzsdestratégia alapja tehát a könyvében leírtak, így akit teljes részletességgel érdekel Darvas módszere, javaslom a fenti könyv elolvasását.

A Darvas doboz technika elemei

A fenti bevezető után beszéljünk meg a konkrétumokat is a Darvas doboz tőzsdestratégiával kapcsolatban. Darvas eredetileg az 50-es évek végén kialakuló bika piacon alkalmazta a technikát, tehát nagyrészt vételi pozíciói voltak. Természetesen napi grafikonon hozta meg a döntéseit, és kézzel rajzolta a grafikonokat, Darvas dobozokat, mivel akkoriban még személyi számítógépek sem voltak. A fentiek mellett a brókercégek megbízási díjai is sokkal nagyobbak voltak, így Darvas kereste a magasabb árfolyamú részvényeket, mivel így százalékosan kisebb volt a jutaléka (amerikai brókercégeknél ma is elterjedt, hogy a megbízási díjakat nem a pozíció méretének százalékában, hanem a részvények darabszáma alapján határozzák meg, például 1 db részvény megvásárlása 1 centbe kerül, lásd itt). Darvas a kezdeti időkben a teljes tőkéjét befektetett egyetlen kiválasztott részvénybe, de minden esetben használt stop megbízást. Később, mikor már nagyobb tőkével kereskedett megosztotta a pénzét, és több részvényt vásárolt egyidejűleg, szintén stop megbízás alkalmazásával.

Darvas doboz rajzolásának szabályai

Darvas az árfolyam mozgását vizsgálva megfigyelt bizonyos szabályszerűséget, melyet a Darvas doboz megrajzolásával jelenített meg vizuálisan, így az árfolyam mozgását a grafikonra rajzolt téglalapokkal írta le. Ha tehát egy részvény napos grafikonján azonosítani tudott egy sávot, melyben az árfolyam mozgott, például 45-50 dollár között, akkor ezt egy téglalappal jelölte. Amikor pedig kitört a fenti sávból az árfolyam, akkor az emelkedést követően egy újabb sávot tudott azonosítani, például 50-55 dollár között, ami egy újabb téglalap volt a grafikonon.

Ezek a dobozok adták tehát az alapját a Darvas doboz tőzsdestratégiának. Önmagában a dobozok alapján még nem kapunk vételi jelzést, azonban fontos kritérium, hogy a dobozoknak egymás fölött kell elhelyezkednie, illetve a dobozokon, téglalapokon belüli mozgást is figyeljük. Ugyanis az árfolyam nem eshet a téglalap, doboz, mélypontja alá. Ebben az esetben ugyanis Darvas nem foglalkozott a részvénnyel, kihúzta listájáról a papírt. A Darvas doboz lényege tehát, hogy sávokat azonosított Darvas. Mivel az 50-es évek végén egy erőteljes bikapiac volt az amerikai tőzsdéken, így nagyrészt olyan részvényeket figyelt Darvas, melyek árfolyama emelkedő volt, a dobozok egymás fölött helyezkedtek el.

Ha például egy részvény árfolyam a 45-50 dolláros sávban mozog, akkor a következő napok záróárai így alakulhatnak 48,52,50,55,51,50,53,52. Ebből láthatjuk, hogy kitört az árfolyam a 45-50 dolláros dobozból, egészen 55 dollárig emelkedett a részvény árfolyama, majd korrigált 51, 50,53,52. Ezzel pedig kialakult egy magasabban levő doboz az 50-55 dollár között. Darvas könyvében így írja le a részvények árfolyam mozgását, mivel az 50-es években még nem voltak grafikon rajzoló alkalmazások, azokat kézzel rajzolták.

A darvas téglalapok azonosítása tehát egyszerű, hiszen csak az árfolyam csúcsait, illetve a korrekciók mélypontjait kell egy vízszintes vonallal megjelölnünk. Számos árfolyamelemző programban elérhető indikátorként is a Darvas box, így automatikusan a grafikonra kerülnek a sávok. Az alábbi képen a tradingview.com árfolyamelemző  alatt elérhető Darvas Box indikátor látható. A sárga és fekete vonalak jelölik a doboz alsó és felső határait. Sárga vonal emelkedő dobozokat jelez, míg a fekete csökkenő darvas dobozokat. A csúcsok és mélypontok, azaz a sávok azonosítására akár fractals indikátort  (lásd itt) is használhatunk, ha  darvas doboz nincs az árfolyamelemző programunkban.

Illetve manuálisan is rajzolhatjuk a dobozokat. Csúcsokat úgy állapíthatunk meg, hogy a következő három napon nem emelkedik új csúcsra a piac. Tehát visszamenőleg 3 nap után tudjuk behúzni a csúcsot, a doboz felső határát. Mélypont megállapításnál pedig arra figyeljünk, hogy a következő 3 napon ne essen új mélypontra a piac.

Az alábbi képen pedig egy másik Darvas Box indikátor látható, a zöld vonal jelzi a doboz felső határát, míg a piros az alsó határt.

Itt pedig már manuálisan rajzoltuk meg a darvas dobozt. A nyíllal jelölt helyen új csúcsot látunk. Ekkor ha három napig nem emelkedik új csúcsra a piac, be tudjuk rajzolni a sáv felső határát. A mélypont esetében szintén arra figyelünk, hogy három napig nem esik új mélypontra a piac.

Darvas tőzsdestratégiájának további szabályai is voltak, ezeket a következő bekezdésben tárgyaljuk.

Darvas stratégia szabályai

A fenti téglalapokat tehát arra használat Darvas, hogy az árfolyam mozgását leírja, azonosítani tudja a részvény árfolyamának mozgását. A fentiek mellett számos szabálya volt, többek között figyelte a forgalmat. A részvények kiválasztása során tehát nem elegendő a fenti téglalapok követése, hanem Darvas kereste azokat a részvényeket, melyek piacán megnövekedett a forgalom. Ez jelezte számára, hogy érdeklődők, vevők érkeztek a részvény piacára. Darvas vételi pozíciót akkor nyitott, amikor a részvény árfolyama kitört az azonosított téglalapból, tehát amikor új csúcsra emelkedett a részvény ára. Vételi megbízásait a doboz fölött 1-2 százalékkal állította be. Ideális esetben az emelkedést a vállalat fundamentumai is támogatják, azaz az EPS emelkedő trendben van (tudnivalók az EPS-ről). A vételi jelzés után pedig azt várjuk, hogy az árfolyam újabb darvas dobozokat alakítson ki, és addig maradunk pozícióba, amikor a magasabban levő dobozból vissza nem esik az árfolyam egy alacsonyabban levő dobozba.

A kezdeti stop megbízást meglehetősen szűkre vette Darvas, azaz az áttört szint alá helyezte el.  Ha például az 50 dolláros árfolyam jelenti a doboz felső határát, akkor az áttörést követően 1-2%-kal magasabban, például 51 dolláron lépett be Darvas, a stop pedig az 50 dolláros szint alá került. Darvas ugyanis úgy gondolta, hogy ha erős a részvény piaca, akkor egy új, magasabb doboz fog kialakulni.

Ha pedig a szűk stop miatt Darvas kistoppolódott, de az árfolyam az esést követően ismét kitört, akkor az eredeti felállás szerint ismételten pozícióba lépet (ismét szűk stoppal). Természetesen ez csak akkor érvényes, ha a doboz alsó szintje nem sérül. Ha pozícióban tudott maradni Darvas, akkor követő stopot alkalmazott, ami az új dobozok alsó határoló vonalához volt igazítva. A részvény mellett az általános piaci hangulatot is vizsgálta Darvas, így nem vásárolt,  ha a tőzsdeindexek estek, vagy ha oldalazás alakult ki. A továbbiakban megnézünk egy belépési példát is, mely Darvas könyvében is szerepel.

Darvas tőzsdestratégia belépési példa

Az alábbi kép forrása Darvas könyve, melyben több példán keresztül szemlélteti módszerét. Az egyik ilyen bemutatásra kerülő részvény a Lorillard. A képen A-val jelölt helyen emelkedett meg a forgalom, ekkor kezdte el figyelni Darvas a részvényt. Az emelkedésben több doboz is kialakul (ezek nincsenek feltüntetve, de a sávok láthatók). Darvas B pontban lép be, majd  a kitörést követően visszaesik az árfolyam a doboz csúcs alá, így C pontban Darvas kistoppolódik. Az emelkedés azonban folytatódik, így a szabályai értelmében D pontban vissza is lép (200 db-ot vesz) a pozícióba Darvas, majd E pont alatt újabb doboz alakul ki, ebből kitörve 200 + 200 db-ot vesz Darvas. F pontban ismét vásárol 400 darabot, majd G pontban lezárja az összes pozíciót és 60%-os profitot realizál.

Darvas megfogalmaz számos általános véleményt, szabályt is a tőzsdékkel kapcsolatban, például az alábbi témákat is tárgyalja könyvében:

• Miért nem hallgat tanácsadók javaslataira
• Miért óvatos a brókerek tanácsaival, ajánlásaival kapcsolatban
• Miért hagyja figyelmen kívül a tőzsdei mondásokat, közhelyeket
• Miért csak a nagy tőzsdéken elérhető , nagy forgalmú részvényekkel kereskedik
• Miért nem hallgat a tőzsdei tippekre, pletykákra
• Miért tart hosszabb ideig egy pozíciót, ahelyett, hogy sok kisebb ügyleten keresne pénzt

Mire figyeljünk oda, ha Darvas stratégiáját mélyebben meg szeretnénk ismerni?

A fentiek általánosságban mutatják be Darvas tőzsdestratégiáját, mivel egy teljes könyvet szentel Darvas a stratégiája bemutatásának, melyben példákon keresztül ismerhetjük meg a belépéseit, érdemes lehet a könyvével kezdeni a stratégia mélyebb megismerését. Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, magyar fordításban is megjelent Darvas könyve.

Darvas az emelkedő környezetben kialakuló emelkedő dobozokra pozíciót is épített, tehát egyre nagyobb kitettséget vállalat egy-egy részvény piacán, de ahogy a leírásba is beszéltünk róla, minden esetben alkalmazott stop megbízást. Érdemes azonban arra figyelni, hogy a stop megbízás nem nyújt száz százalékos védelmet, gondolok itt arra, ha réssel nyit a piac.

Darvas a technikáját emelkedő piacon, bikapiacon alkalmazta, kifejezetten emelkedő részvényeken, melyek fundamentálisan is jó kondícióban voltak (EPS-emelkedés). Ugyanakkor oldalazó, iránytalan piacon ez a tőzsdestratégia nem lesz eredményes, mivel számos esetben a szűk stop miatt a kitörés után stop kiütés fog történni. Darvas tehát abban volt igazán eredményes, hogy azonosítani tudta, azokat a részvényeket, melyek piacán erős vételi erő jelent meg (az egymás fölött elhelyezkedő dobozok, az éves csúcs, a forgalom figyelése is ezért szükséges), ilyen esetekben ugyanis sokkal ritkább, hogy a kitörés után visszaesik az áttört szint alá az árfolyam. A fentiek miatt tehát ez a tőzsdestratégia sem működik minden piaci körülmény között.