Alexander Elder: Triple Screen és Impulse tőzsdestratégia

Cikkünkben Alexander Elder két ismert stratégiáját a triple screen és az impulse system stratégiát fogjuk tárgyalni. A triple screen tőzsdestratégiát Alexander Elder fejlesztette ki. Elder több más indikátor kifejlesztésével is ismertté vált a kereskedők körében, illetve a Triple Screen technikát, annak különböző változatait számos kereskedő használja a mai napig. Bár alapvetően tőzsdei kereskedésben használta Elder a bemutatásra kerülő technikát, ma már devizapiac, forex kereskedők is használják a rendszerét. A következőkben bemutatásra kerülő Elder-féle triple screen tőzsdestratégia előnye, hogy a különböző időtávok adta kereskedési jelzéseket kezelni tudja. Ráadásul a kereskedési stratégia trendkövető, azaz mindig a magasabb időtávon megfigyelhető trend irányába ad jelzéseket. A fentiek mellett Elder tőzsdestratégiája indikátorokat is használ, és sikeresen megteremti az egyensúlyt a trendkövető, illetve az oszcillátor típusú indikátorok között. Ennek értelmében az első képernyőn, melyen a magasabb időtávú folyamatokat vizsgáljuk, egy trendkövető indikátort (Elder az MACD hisztogramot alkalmazza) használunk a stratégiában, míg a második képernyőn már oszcillátor típusú indikátorok használatát javasolja a stratégia. Számos oszcillátor típusú indikátor alkalmas erre a célra, bár Elder a Force index használatát javasolja, de az RSI, Stochastic, Elder ray indikátorok is alkalmazhatók a második képernyőn.

Triple Screen tőzsdestratégia

Ahogy az angol megnevezés is utal ár (magyarra fordítva három képernyős technika) ez a tőzsdestratégia fel tudja oldani a különböző időtávok egyeztetésével kapcsolatos problémát. Gondolok itt arra, hogy a különböző időtávú grafikonokon különböző irányú trendek alakulhatnak ki. Például a napos grafikonon emelkedő trendet látunk, míg az órás időtávú grafikonon csökkenő trend alakult ki. Mit csináljon ilyen esetben a kereskedő, melyik időtávot kövesse? A fentiek mellett további probléma, hogy az indikátorok jelzései is eltérők időtávonként, azaz órás képen lehet, hogy vételi jelet ad egy indikátor, közben a napos képen eladási jelet ad ugyanaz az indikátor. További problémát jelent a tőzsdei kereskedés során, hogy a különböző típusú indikátorok egymásnak ellentmondó jeleket adhatnak. Például a trendkövető indikátorok (MACD, mozgóátlagok) és az oszcillátor mutatók (RSI, Stochastic, Force index) egymásnak ellentmondó jeleket adnak. Illetve az is előfordulhat, hogy nem találjuk meg a megfelelő egyensúlyt a trendkövető és oszcillátor típusú indikátorok között, így a kereskedési stratégiánk a trendkövető indikátorok vagy épp az oszcillátor típusú indikátorok jeleit fogja követni.  A triple screen kereskedési stratégiával Alexander Elder a fenti problémákat próbálja meg áthidalni.

Alexander Elder véleménye szerint a piaci mozgások összetettek és bonyolultak, így nem lehetséges egyetlen indikátorra alapozva eredményesen kereskedni. Előfordulhat, hogy egy ideig szerencsések leszünk egy indikátor használatával, de egy idő után visszaadjuk a nyereséget a piacnak. Éppen ezért javasolja azt, hogy a tőzsdei kereskedés során több indikátor együttes jelzéseit használjuk, melyet három időtávon (innen ered a Triple Screen megnevezése a stratégiának) vizsgáljunk. Gyakorlatilag egy három lépcsős tesztről van szó, melynek ha megfelel a részvény, akkor pozícióba léphetünk.

Az Elder féle tőzsdestratégia megértéséhez rövid kitekintést kell tennünk Robert Rhea munkásságára, aki az 1930-as években ismert technikai elemző volt az Egyesült Államokban. Elder átveszi a stratégiába Robert Rhea elméletét, melyet ma már számos trendelemzéssel foglalkozó oktató anyagban is megtalálunk, azaz a részvénypiacon három trend alakul ki. A hosszú távú trend, amely évekig tart, a közép távú trend, mely hónapig tart és a rövid távú trendek, melyek hosszúsága hetekben mérhető. Robert Rhea a fenti három trendet a tenger hullámmozgásával hasonlította, és ezt a képet veszi át Elder is. A hasonlat szerint a részvény hosszú távú trendje a tide (áramlat), a közép távú trend a wave (hullám), míg a rövid távú trendek neve a ripple (fodrozódás). Rhea ajánlása szerint kereskedjünk az áramlat (tide) irányába, használjuk ki a hullámokat (wave), és hagyjuk figyelmen kívül a fodrozódást (ripple), azaz a piaci zajt.

1930 óta azonban már közel 90 év telt el és a kereskedés sokkal összetettebb lett, nem is beszélve arról, hogy már 1 perces grafikonon vagy tick grafikonon tudjuk megjeleníteni az árfolyamot. Elder a fenti elméletet tovább fejlesztette mégpedig az időtávok öt faktoros felosztásával, azaz a magasabb időtáv összeadható 5 egységnyi alacsonyabb időtávból. Hogy ezt megértsük nézzük meg példákat erre. Ha tehát a havi gyertyás grafikonját nézzük egy részvénynek, akkor az 1 hónapnyi gyertya mögött 4-5 heti gyertyát találunk. Egyetlen darab heti gyertya mögött 5 napos gyertya (1 héten 5 napos kereskedés van a tőzsdéken) van. Ha a napos gyertyákat felbontjuk, akkor egyetlen napos gyertya 5-8 órás gyertyára bontható (tőzsdéken általában 6-8 órás a kereskedési idő). Az órás gyertyákat 5 részre bontva (közelítőleg) 10 perces gyertyákat kapunk, míg egyetlen 10 perces gyertya 5-el osztva 2 perces gyertyákra bontható. Az Elder féle három képernyős tőzsdestratégiában tehát a következő időtávokat használhatjuk kereskedésre: 2 perces, 10 perces, órás, napos, heti, havi grafikon. Természetesen a fenti időtávoktól eltérő időtávokat is használhatunk, akkor sem sérül az öttel oszthatósági szabály, például 1 perces grafikon, 5 perces és 30 perces (25 perces).

Hogyan alakítsuk ki a három képernyőt a tőzsdestratégiában

A fentiekben 6 időtávot soroltam fel. Ebből azonban 3 egymás melletti időtávot kell a kereskedőnek kiválasztani. Ezek alkotják a hosszútávú (tide), középtávú (waves) és rövid távú (ripple) trend. A kiválasztás során induljunk ki a középtávú grafikonból. Általában ez az az időtáv, melyen a pozíciót felvesszük. Ha például napon túl ügyleteket kötünk, swingtrade kereskedők vagyunk, akkor a középtávú grafikon a napos kép. Ekkor a hosszútávú grafikon a heti grafikon lesz, míg a rövidtávú az órás grafikon. Ha viszont daytrade kereskedők vagyunk és maximum 1-2 óráig tartunk egy pozíciót elképzelhető, hogy a 10 perces grafikonon kereskedünk. Ekkor a 10 perces grafikon lesz a középtávú grafikon, a 2 perces a rövidtávú, míg az órás lesz a hosszútávú grafikon. De ha 5 perces grafikonon kereskedünk, akkor a rövidtávú grafikonunk az 1 perces grafikon, míg a hosszútávú a 30 perces grafikon lehet. A fentiek szerint tehát a kereskedők meghatározhatja a három képernyőt, ezek után azt kell meghatározni, hogy a három időtávon milyen jelzésekre figyelünk oda.

Első képernyő, a hosszútáv

Az első képernyőre kerül a részvény hosszútávú grafikonja, amit a fenti fejezetben leírtak szerint állapítottunk meg. A hosszútáv (market tide) határozza meg a kereskedésünk irányultságát, itt hozzuk meg a stratégiai döntéseket, azaz emelkedő trend esetén vételi pozíciókat veszünk fel, míg csökkenő trend esetén short pozíciókban gondolkodunk. Elder számára indikátorok jelölik ki a fentieket. Tehát egy objektív információt kaphatunk a trend állapotáról, ha a trend megállapításához indikátort használunk. Kezdetben Elder MACD hisztogram indikátort (MACD hisztogram indikátor az MACD indikátor és a szignál vonal távolságát mutatja) használt, mivel alapvetően swingtrade kereskedést folytatott, ezért a heti grafikonon alkalmazta a Triple Screen tőzsdestratégiában az MACD hisztogramot. Az MACD indikátor használatáról információk itt érhetők el:

• Mozgóátlagok másképp - MACD indikátor használata
• Hogyan működik az MACD indikátor?

A heti képen egyszerű jelzéseket kaphatunk az MACD hisztogram indikátorról. Emelkedő piac, azaz vételi jelzést kapunk, ha az indikátor, tehát a hisztogram oszlopai emelkednek. Eladási jelzést kapunk, ha a hisztogram oszlopai csökkennek. Az alábbi képen példákat láthatunk az MACD hisztogram használatára. 1-2-es számmal jelöltem azokat a pontokat, ahol az előző héthez képest emelkedett az MACD hisztogram értéke, a 3-4-es pontok pedig csökkenéseket mutatnak.

Amikor tehát az előző héthez képest emelkedik az MACD hisztogram értéke, akkor vételi pozíciót vehetünk fel, amikor csökken az érték, akkor pedig eladási pozíciót engedélyezhet a tőzsdestratégai. Természetesen csak akkor, ha a további képernyőkön levő teszteknek is megfelel a részvény. Megjegyezném, hogy Elder a jelzések erősségét is megállapította (például egy indikátor divergenciával együtt érkező jel erősebb jelzésnek számít). Bár az eredeti triple screen tőzsdestratégiában az MACD hisztogram szerepel, Elder később áttér az exponenciális mozgóátlag használatára. Elder általános szabálya az első képernyőre vonatkozóan, hogy használjunk egy trendkövető indikátort a trend irányának megállapítására.

A második képernyő, középtáv

A második képernyőn, azaz a középtávú grafikonon keressük azokat a hullámokat (wave), melyek a fő iránnyal, az áramlattal (tide) ellentétesek. Ezek az ellentétes mozgások adják a belépési lehetőségeket. Elder estében a hosszú távú képet a heti grafikon jelentette, a közép távút a napos kép. Tehát a heti képen emelkedő részvény esetében a napos képen kereste  visszaeséseket, mert ezek adhatták a lehetséges vételi pontokat. Ha a heti képen csökkenő trendben mozgott a részvény, akkor a napos képen az emelkedő szakaszokat, korrekciókat kereste. Az emelkedés kimerülése adhatja a jelzést a short pozíció nyitására. A második képernyőn már nem trendkövető indikátorokat használunk a stratégia szerint, hanem oszcillátor típusú indikátorokat. Ezek az oszcillátor típusú indikátorok általánosságban akkor adnak vételi jelet, ha a piac esik, és akkor adnak eladási jelet, ha a piac emelkedik. Elder útmutatásai szerint tehát a második képernyőn egy oszcillátor típusú indikátort kell használnunk. Elder leginkább a force indexet (Részvény piacának elemzése a force index segítségével) használta a triple screen tőzsdestratégiában, de az RSI, Elder-ray, és a Stochastic indikátorok is alkalmasak erre a célra az útmutatásai szerint.

Az eredeti Elder féle tőzsdestratégiában a 2 napos exponenciális mozgóátlaggal számoló force indexet használja Elder a napos grafikonon. Az indikátor akkor ad vételi jelet, ha a nulla vonal alá esik. Ha pedig az indikátor értéke a nulla vonal fölé emelkedik, akkor short jelzést kapunk. Természetesen a hosszútávú grafikonon (Elder esetében heti kép), első képernyőn kapott jelzéssel összhangban érkező jeleket köthetjük meg.

A fenti képen a 2-es exponenciális mozgóátlaggal számoló force index látható. Az 1-4-ig jelölt helyen a nulla vonal fölött találjuk az indikátort. Ezek eladási jelzések, amennyiben a hosszútávú képen (MACD hisztogram) is eladási jelzés van érvényben. Az 5-7 számmal jelölt nyilak vételi jelzések, amennyiben a hosszútávú képen vételi jelzés van érvényben.

Egyelőre itt befejezzük az Elder féle tőzsdestratégia bemutatását. A bejegyzés második részében (Tőzsdestratégia: Elder Triple Screen stratégia, kereskedési technika 2. rész) további részleteket, a harmadik képernyő használatát is megbeszéljük. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a cikknek nem célja az Elder féle tőzsdestratégia teljes bemutatása, mindössze általános tájékoztató jelleggel kezeljük az anyagot. A tőzsdestratégia teljes részletességgel megismerhető Alexander Elder Trading for a living című könyvéből.

A fentiek mellett Elder napon belüli kereskedésben is használja a technikát (5 perces és 25-30 perces grafikonokon), illetve idő közben is változtatott a Triple Screen technikában szereplő indikátorokon. (például az MACD hisztogram helyet exponenciális mozgóátlagot használta). A triple screen tőzsdestratégiának számos változata létezik, tehát a fent szereplő indikátorok felcserélésével hasonló jelzéseket kaphatunk. Arra figyeljünk azonban, hogy a hosszútávú grafikonon trendkövető, míg a középtávú grafikonon oszcillátor típusú indikátort használjunk.

A harmadik képernyő vizsgálatai

A tőzsdestratégia által figyelt három időtáv közül a harmadik képernyő a legkisebb időtávú képet mutatja a kereskedő számára, ez tehát a korábban tárgyalt tide, wave, ripple hármasból a ripple. Elder a triple screen tőzsdestratégia első, korai változatában azt javasolja, hogy kitöréseket és letöréseket keressünk a harmadik képernyőn, de kizárólag az első képernyőn megállapított irány, azaz a tide irányába. Az előző napi csúcs áttörése során vegyünk fel vételi pozíciót, míg eladási jelzések követése esetén az előző napi mélypont alá eső árfolyam esetén nyissunk short pozíciót. Ennek a módszernek a hátránya, hogy a stop kezelés problémás, ugyanis a stratégia szerint, ha az előző napi csúcs áttörését megvesszük, akkor a stop az előző napi mélypont alá kerül.

Eladás, short esetében pedig ha az előző napi mélypont alatt short pozíciót nyitunk, akkor a stop megbízásunk az előző napi csúcs fölé kerül. Mivel előfordulhatnak volatilis napon (nagy gyertyák esetén, ahol a maximum és a minimum távol van egymástól), így vagy a kockázatunk növekszik meg, vagy a pozíció méretet kell jelentősen csökkentenünk ahhoz, hogy a fenti helyzetet kezelni tudjuk. Amikor pedig nagyon alacsony a piacon a volatilitás, a minimum, maximum szintek közel kerülnek egymáshoz, így a belépési ár és a stop árunk is közel kerül egymáshoz, ami azt eredményezi, hogy egy átlagos piaci hullámzás következtében is kistoppolódunk.

A fentiek ellenére Elder továbbra is működőképesnek tartja ezt a belépési jelzést, de elmondása szerint ritkán használja, és inkább 5 illetve 25 perces grafikonon keresi a jelzéseket, a napon túl tartott pozíciók esetében is.  Ugyanakkor kifejezetten napon túli kereskedők számára ajánl egy másik belépési módot, melyhez nincs szükség a napon belüli adatokra. Tehát főleg azok vehetik hasznát, akik napon belüli adatokhoz nem férnek hozzá (nem látják a harmadik képernyőt, órás képet) és a napi és heti grafikon alapján szeretnének pozícióba lépni. Ebben a változatban tehát nem lesz harmadik képernyő, hanem a napos grafikonon keressük meg a visszaeséséket mégpedig arra figyelünk egy emelkedő heti grafikonon mozgó részvény esetén, hogy mikor szúr egy gyors mozgóátlag alá a részvény árfolyama a napos képen.

Ezzel a belépési módszerrel egy gyorsan változó exponenciális mozgóátlag (13-as periódusú EMA) és az árfolyam helyzete alapján történik a belépési jelzés megállapítása. Ennek használatát napos grafikonon javasolja Elder az alábbiak szerint:

1. Használjunk egy gyors exponenciális mozgóátlagot, esetünkben a 13-as EMA.
2. Vonjuk ki az előző napi EMA értékéből a mai nap EMA értékét, a különbséget adjuk hozzá a mai nap EMA értékéhez. Erre azért van szükség, hogy hozzávetőlegesen meg tudjuk mondani holnap hol lesz az EMA értéke. Ugyanis a holnapi napra szeretnék beállítani egy vétel, vagy eladási jelzést.
3. Vizsgáljuk meg, hogy a korrekciók során milyen mértékben szúrt az árfolyam a gyors EMA alá. Számoljunk ki ebből egy átlagos alászúrást (eső piacok esetén fölészúrás).
4. A fentiek után a következő napra úgy kapunk belépési jelzést, hogy a holnapi EMA értékből vonjuk ki az átlagos alászúrás értékét, és erre a pontra helyezzük el a vételi megbízásunkat.

Akkor fogunk pozícióba lépni, amikor a következő napokban lesz olyan piaci szituáció, hogy a gyors EMA alá szúr az árfolyam. A fentiek értelmében természetesen naponta újra kell állítani a vételi megbízást, ugyanis az EMA minden nap változik, egy emelkedő trendben mozgó részvény esetén emelkedik az EMA, így az előző nap és a mai napi EMA különbségéhez ha hozzáadjuk a mai EMA értékét az egy magasabb érték lesz. Ebből ha levonjuk az átlagos alászúrás értékét, akkor is magasabb értéket kapunk. Tehát a megbízást napról napra feljebb kell vinnünk, egészen addig, amíg lesz egy leszúrás, és teljesül a megbízás. Az alábbi képen a téglalappal jelölt helyeken szúr az árfolyam az EMA alá. Itt azt kell megvizsgálnunk, hogy mekkora volt az alászúrás mértéke dollárban kifejezve, majd ezeket az alászúrásokat átlagoljuk, és a jövőben ehhez az átlagos alászúráshoz igazítjuk a belépési jeleket.

Az alábbi táblázatban összegezhetjük a tőzsdestratégia belépési jelzéseivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ezek kifejezetten napon túli, swingtrade kereskedésre vonatkoznak, bár Elder napon belüli, daytrade kereskedésre is használja a technikát (5-25 perces grafikonon), de a fentiektől eltérő paraméterekkel.

Heti grafikon	Napi grafikon	Irány	Belépési jel
Emelkedő	Emelkedő	Kivárás	Kivárás
Emelkedő	Csökkenő	Vétel	Felfelé kitörés vagy EMA alászúrás alapján
Csökkenő	Csökkenő	Kivárás	Kivárás
Csökkenő	Emelkedő	Short	Letörés vagy EMA fölészúrás alapján

Triple Screen tőzsdestratégia daytrade változata

A fentiek nagyrészt a napon túli, swingtrade kereskedésre vonatkozó útmutatások, de ahogy fentebb is utaltam rá, Elder napon belüli, daytrade kereskedésben is használta a stratégia módosított változatát. Daytrade kereskedés esetén az 5 perces grafikon a középtávú időtáv, míg a 30 perces grafikon adja a hosszú távú jeleket. Ennek megfelelően a 30 perces grafikonra az MACD hisztogram kerül, míg az 5 percesre egy oszcillátor típusú indikátor, például a Force index.

Az alábbi képen az Amazon részvények árfolyama látható a 30 perces képen. Itt a függőleges vonalakkal határolt területen az MACD hisztogram emelkedett, tehát vételi irányt preferáljuk, de a belépési jeleket az 5 perces képen keressük.

Az 5 perces képen már oszcillátor típusú indikátort használunk, a példában a Force index látható. Ahol negatív tartományba kerül a force index ott keressük a belépési jeleket. Az ábrán piros téglalapok jelölik azokat a helyeket, ahol a force index negatív tartományba esik vissza. Az eredeti stratégia szerint itt az előző gyertya maximumát meghaladó árfolyam érték adhatja a vételi jelet. A grafikonon látható két függőleges vonal jelzi azt a területet, ahol a 30 perces képen az MACD hisztogram emelkedik.

Röviden már érintettük a kezdeti stop használatát a stratégia szerint, azonban Elder követő stop használatát is javasolja. A stop használatával kapcsolatban több különböző megoldást is javasol Elder a stratégiát használók számára. Az egyik ilyen stop elhelyezés a 22 periódusú exponenciális mozgóátlag és az árfolyam átlagos alá, fölészúrásához kapcsolódik. Azaz vizsgáljuk, hogy az árfolyam milyen átlagos értékkel szúr a 22-es EMA alá, és egy vételi pozíciónál az EMA - az átlagos alászúrás értéke adja a stop helyét, de a fentieken túl az ATR indikátorhoz kapcsolódó stop technikát is bemutat Elder. Ezekről teljes részletességgel Dr. Alexander Elder Trading for a living című könyvéből szerezhetünk információkat.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a cikknek nem célja az Elder féle tőzsdestratégia teljes bemutatása, mindössze általános tájékoztató jelleggel kezeljük az anyagot. A tőzsdestratégia teljes részletességgel megismerhető Alexander Elder Trading for a living című könyvéből.

Impuse System tőzsdestratégia

A triple screen stratégiából megismerhettük, hogy Elder nagy jelentőséget tulajdonít az exponenciális mozgóátlagnak és az MACD histogram jelzésének, amely szintén két exponenciális mozgóátlag közötti különbséget, illetve a szignálvonal különbségét fejezi ki. Részleteket a fenti hivatkozáson találunk.

A fentiek alapján Elder a tőzsdestratégiájában a következő elveket alkalmazza. Növekvő, emelkedő EMA mutatja a bikapiac kiteljesedését, míg csökkenő EMA a medvepiac kiteljesedését mutatja. Mind az emelkedő, mind a csökkenő trend erősségét pedig az MACD histogram szemlélteti, azaz ha az előző hisztogram értéknél nagyobb az aktuális, akkor az az emelkedő trend, a vevők erősségére utal. Ez az erő a részvény vagy deviza árát felfelé nyomja.  Ha pedig az előző MACD hisztogram értéknél alacsonyabb az aktuális, akkor az az eladók erősségére utal, ez az erő a részvény, vagy deviza árát lefelé nyomja. A fentiek után Elder a két jelzést összerakta, és ennek megfelelően a következő jelzéseket értelmezi:

• Eladási jelzés, piros színnel jelölve: ha mind az EMA és az MACD hisztogram is esik
• Vételi jelzés, zöld színnel jelölve: ha mind az EMA és az MACD hisztogram is emelkedik
• Semleges jelzés, kék színnel jelölve: ha ellentmondó jelzéseket kapunk, azaz EMA emelkedik, de MACD hisztogram esik, vagy EMA esik, de MACD hisztogram emelkedik.

A fenti stratégiát Elder automatizálta, és múltbeli adatokon visszatesztelte a jelzéseket. Az eredmények nagyon rosszak lettek. Bár a stratégia sikeresen belépett a trendirányba, azonban a pozícióból kirázódott. Az adatok vizsgálata során jött rá Elder, hogy az Impulse System nem használható jól belépési rendszerként napos, heti grafikonon, sokkal inkább arra célszerű használni, hogy megtiltsa bizonyos szituációkban a pozícióba lépést, így a vesztes kötések számát tudjuk elkerülni. Tehát a stratégia nem azt mondja meg, hogy mit csinálj, hanem azt mutatja meg, hogy mit ne csinálj. Ezek a jelzések a tőzsdestratégia szerint az alábbiak lennének:

• Ne vásárolj: Ha a heti vagy a napos képen piros jelet ad az indikátor
• Ne shortolj: Ha a heti vagy napos képen zöld jelet ad az indikátor.
• Nincs tiltás: Ha a heti vagy napos képen kék, semleges jelzés van

Elder beszámolója szerint a triple screen stratégia során is figyeli az Impulse System jelzéseit, mivel a fenti stratégia számos esetben megakadályozta, hogy pozícióba lépjen. A jelzések segítségével pedig jól fel lehet mérni, ha a trend kezd gyengülni.

Általános jelzései az Impulse System tőzsde stratégiának:

• Zöld jelzés esetén vevői túlsúly van a piacon, és az emelkedő trend gyorsul.
• Piros jelzése esetén az eladók vannak túlsúlyban és az esés gyorsul.

Elder a tőzsdestratégia leírásában további javaslatokat is ad az Impulse System használatára, melyek már belépési jelzésekhez köthetők. Például ha rövid távon momentum kereskedést folytatunk, akkor Elder szerint akár belépési jelzéseket is adhat a stratégia, de gyorsan kell a jelzésekre reagálni. Amint mindkét időtávon (napos és heti kép) zöld jelet kapunk vételi pozícióba lépünk, és amint egyik időtávon semleges (kék) jel érkezik lépjünk ki a pozícióból. Értelemszerűen a fordított irány esetén is hasonlóan kell eljárni, tehát piros jel mindkét időtávon, majd ha egyiken semleges a jel, akkor zárás. Elder elmondása szerint a fentiek daytrade kereskedésben is használhatók például az általa kedvelt 5 és 25 perces (30 perces) grafikonon is követhetők a jelzések.

Ha nem momentum kereskedők vagyunk, hanem például fordulatokat kereskedünk, akkor a legjobb jelzést a semleges időszakokban kaphatjuk. Ha például egy részvény ára esik, akkor  a heti és napos képen piros jelet kapunk. Ilyenkor az eredeti szabályokat betartva tiltott a vétel, majd amikor már az eső trendben nem piros jelzéseket látunk mindkét időtávon, akkor engedélyezi a rendszer a vételt (ez tehát az eredeti "mit ne csináljunk jelzés").

Az alábbi képen a stockcharts.com árfolyam elemző programot láthatjuk, ahol a grafikon átalakítható az Elder impulse system jelzései szerint. Láthatjuk a lenti képen, hogy gyertyák színe az Elder tőzsdestratégia jelzéseinek megfelelően átszíneződik (zöld, kék, piros).

Minél rövidebb időtávon alkalmazzuk a stratégia jelzéseit, annál érzékenyebbek a jelek. A napi grafikonon látható jelek szinte mindig megelőzik a heti grafikonon látható jelek változását. De ha napon belüli, daytrade stratégiában használjuk a jeleket, akkor az 5 perces grafikonon előbb történik meg a színváltás, mint a 30 perces grafikonon. Amint például az 5 perces grafikon pirosból kékbe vált, már érdemes figyelni a 30 perces grafikont, de vételi pozíciót addig nem nyithatunk, amíg a 30 perces grafikonon piros jelzést látunk. Ezzel a rendszerrel tehát elkerülhetjük a túl korai belépőket.

A fentiekhez vegyük hozzá, hogy a triple screen tőzsdetechnika lényege tulajdonképpen, hogy egy fő trendet azonosítunk (daytrade esetnél maradva például 30 perces grafikonon), majd a rövidebb időtávú képen akkor lépünk be, ha a fő trenddel ellentétes irányba mozog a piac, azaz korrigál. Ebben a belépésben segíthet az impulse system tőzsdestratégia, mivel így a túl korai belépést elkerülhetjük.

Eladási pozíció esetében a fentieket természetesen fordítva kell alkalmazni. Tehát várjuk, hogy az 5 perces képen megszűnjön a zöld jel, majd ezt követően ki kell várnunk, amíg a harminc perces képen is megszűnik a  zöld jelzés. Ez után lehet short pozícióban gondolkodni.

A fenti rendszer arra is jól használható, hogy keressük a stratégiához illeszkedő részvényeket. Erre a stockcharts.com megjelenítési módja nagyon jól használható. Ez elsősorban swingtrade kereskedésnél lehet hasznos, mivel ekkor a napi vagy heti képet gyorsan át tudjuk tekinteni a részvényeket. Az alábbi képen heti grafikonon láthatjuk az impulse system stratégia jelzéseit. Zöld jelzések esetén nem nyithatunk eladási pozíciót, piros jelzések esetén pedig nem nyithatunk vételi pozíciót. Az átmenetet is megfigyelhetjük, azaz zöld jelzések után semleges időszak következik, majd piros időszakok, illetve ennek fordítottja is megfigyelhető. Ezek a jelzések mutatják, hogy milyen irányokban érdemes gondolkodnunk az adott részvény piacán.

Rövid távú momentum tradereknek azt javasolja Elder, hogy amint a nyitott pozíciót nem támogatják a jelzések, azonnal zárni kell. Tehát vételi pozíciót nyitottunk a zöld jelzések mellett, majd akkor, ha a vizsgált két időtáv közül az egyiken a zöld jelzés megszűnik, lépjünk ki a piacról. Eladási pozíció esetében pedig ha a  piros jelzés szűnik meg valamelyik időtávú grafikonon, akkor zárjuk az ügyletet. Elder javaslata tehát, hogy a belépésnél legyünk óvatosak, de a kilépés történjen gyorsan. Ezt segíti gyakorlatilag az impulse system tőzsdestratégia.

Ha nem rövid távú kereskedésben használjuk a stratégiát, tehát swingtrade kereskedést folytatunk, akkor nem szükséges a gyors zárás, tehát pozícióban maradhatunk kék jelzés estén is, viszont ellentétes irányú jelzés esetén már zárjuk az ügyletet. Például vételi pozícióban vagyunk és piros jelet kapunk.

A fentiekből látható, hogy a tőzsdestratégia használható rövid távon, napon belüli kereskedésben, kifejezetten iránykereskedés céljára. Ez a momentum kereskedés, de ebben az esetben is célszerű a triple screen technika szabályait figyelembe venni. Másrészt pedig a technika tiltási jeleket adhat számunkra, tehát azt mondja meg, hogy mikor nem szabad kereskedni az instrumentummal. Bejegyzésünk általános tájékoztató jelleggel mutatta be az impulse system tőzsdestratégiát, teljes részletességgel Alexander Elder Trading for a Living című könyvéből ismerhető meg a stratégia.