Tőzsdei árfolyam-alakzatok: 17 típus, jelzéseik, megbízhatóságuk

Az oldalunkon az ismert, népszerű árfolyamalakzatok bemutatását, részletes ismertetését találhatod meg. Témáink:

  • Mit nevezünk tőzsdei alakzatnak, árfolyamalakzatnak?
  • Trendfordulós árfolyamalakzatok
  • Trenderősítő árfolyamalakzatok
  • Miért nem tudsz hatékonyan kereskedni az tőzsdei alakzatokra?
  • A tőzsdealakzatok a technikai elemzés eszközei
  • Van bizonyíték az árfolyam-alakzatok, tőzsdealakzatok működésére?
  • 7 legjobb tőzsdealakzat
  • Hogyan értékeld a teljesítményét a tőzsdealakzatoknak?
  • Tőzsdealakzatok kereskedése
  • Tőzsdealakzatok keresése manuálisan
  • Tőzsdealakzatok keresése a finviz szűrőjével
  • Stockfetcher tőzsdealakzat szűrés

Mit nevezünk tőzsdei alakzatnak, árfolyamalakzatnak?

Az árfolyamgörbe által kirajzolt alakzatokat árfolyamalakzatnak hívjuk.  Ezeket az árfolyamalakzatokat általában úgy kapjuk meg, hogy az árfolyamgörbén kialakuló trend csúcs- és mélypontjait kötjük össze. Ha alaposabban tanulmányozzuk az árfolyamalakzatokat, könnyen felismerhető, hogy a trendelméleti szempontok is visszaköszönnek a kialakulásukban. Értjük ez alatt a magasabb csúcspont-mélypont párok egymáshoz való viszonyát. Az árfolyamalakzatok megismerése során két kategóriába különítjük el a formációkat.

1) Trendfordulós árfolyamalakzatok

Az egyik csoport a trendfordulós alakzat, mely általában egy szabályosan mozgó trend elbizonytalanodási fázisát mutatja be nekünk, majd pedig ebből az elbizonytalanodásból fordul a trend.

Az árfolyamelemzés alakzatai

A fenti képen pedig egy emelkedő trendben bekövetkező fordulatot láthatunk. A jelölt helyen egy fordulós alakzat (dupla csúcs) jelzi a várható fordulatot, ami be is következik. Itt tehát nem trenderősítő alakzatot látunk az ábrán, hanem trendfordítót.

2) Trenderősítő árfolyamalakzatok

Az alakzatok másik kategóriája a trenderősítő jeleket adó formációk. Itt pedig arról van szó, hogy a meglévő szabályos trend elbizonytalanodik, majd pedig fordulat helyett megerősítést kapunk az eredeti iránynak megfelelően. A trendfordulós és trenderősítő alakzatok jelentőségét az alábbi ábrán próbálom szemléltetni és egyúttal elhelyezni, hogy milyen szerepük van a trendelmélettel összekapcsolva.

Az árfolyamelemzés alakzatai

A fenti ábrán jól látható, hogy egy emelkedő trendben elbizonytalanodik az árfolyam (1-es pont), azaz nem tud új csúcsra emelkedni a piac, így nincs megerősítve az emelkedő trend. Majd a bizonytalanság során kialakul egy formáció (emelkedő háromszög), amiből felfelé mozdul ki az árfolyam, azaz trenderősítő jelet kaptunk.

Fontos megjegyezni, hogy a japán gyertyákhoz hasonlóan az árfolyamalakzatok jelzéseinek használata sem korlátozódik csupán a napos grafikonokra, vagy a részvénypiaci elemzésre. Használhatók napon belüli kereskedésre alkalmas grafikonokon (1 perces, 5 perces, 15 perces stb.) és természetesen napos vagy hetes időtávokon is. Emellett nemcsak devizapiacon, hanem részvénypiacon is követhetjük ezeket a jeleket.

Miért nem tudsz hatékonyan kereskedni az tőzsdei alakzatokra?

Az interneten nagyon sok információt találsz az árfolyamalakzatokról. Angol nyelven sok száz könyv foglalkozik a technikai elemzés témával (melynek része az árfolyamalakzatok tárgyalása), és már magyar nyelven is elérhető néhány könyv. Tanfolyamok sokaságát találhatod, melyek a tőzsdei, devizapiaci kereskedést oktatják.  Brókercégek pedig ingyenes, néhány órás gyorstalpalók során oktatják a technikai elemzést ügyfeleiknek.  Ennek ellenére a hallgatók nem számolnak be jelentős sikerekről, nem hozza meg az előzetesen várt eredményt az alakzatok használata, figyelése. Miért? Tehetjük fel a kérdést.

Az egyik oka ennek, hogy a tőzsdei árfolyamalakzatokról felszínes, általános információkat érsz el az interneten, könyvekben, és tanfolyamokon. Ezek az ismeretek arra jók, hogy egy általános célú ismeretet szerezz, de nem alkalmasak arra, hogy azonnal kereskedj is a megszerzett tudással. Igaz ez az angol nyelvű könyvek 90%-ára, és az összes, technikai elemzés témában megjelent magyar nyelvű könyvre. Felszínes, és általános információk, általános ismeret terjesztési céllal készültek, és nem azért, hogy egy az egyben kereskedni tud a jeleket. Jellemzően nem tartalmazzák az oktató, szerző saját tapasztalatait, múltbeli visszateszteléseit, kutatásait az eszközök megbízhatóságával kapcsolatban, pedig ezeket egy sikeres kereskedő általában megvizsgálja, és teszteli. 

 
 

Példaként nézd meg az interneten, vagy ha már vásároltál egy tőzsdei könyvet, hogy a dupla csúcs, dupla alj alakzatról milyen információkat találsz. Rendre egy-két A4-es oldalon össze tudod gyűjteni a lényeget, a felszínes információkat. Kimarad azonban az, hogy a dupla csúcs és dupla alj alakzatoknak négy altípusa van az aljak és csúcsok helyzete alapján, és ezek megbízhatósága is eltérő. Nem lesz arról sem információd, hogy 200 dupla alja alakzat visszatesztelése során azt tapasztaltuk (napos grafikon, egyedi részvények), hogy az esetek 4 százalékában nem éri el az 5%-os árfolyam emelkedést a részvény a kitörés után. Az esetek 26 százalékában a 15%-os árfolyam emelkedést nem éri el a piac, míg az esetek 41 százalékában 25% alatti árfolyam emelkedésről beszélhetünk. Arról sem lesz információd, hogy a például a dupla alj alakzat Eve&Eve típusa a 6-dik legjobb teljesítményű a 23 árfolyamalakzat közül. Ezek pedig nagyon fontos információk az alakzat  megbízhatóságára, találati arányokra vonatkozóan. Itt az oldalon a dupla csúcs, dupla alj alakzatok kereskedésének fontosabb szempontjait 10 oldalon (képek nélkül) írtam meg. Ebből is láthatod, hogy ahhoz, hogy kereskedni lehessen egy-egy technikai eszközzel tapasztalatra, a múltbeli vizsgálatokra és sok időre van szükséged.

A tőzsdealakzatok a technikai elemzés eszközei

Érdemes szem előtt tartani, hogy a különböző árfolyamalakzatok, tőzsdealakzatok a technikai elemzés eszközei közé tartoznak. A technikai elemzés témakörét már részben megtárgyaltuk egy korábbi bejegyzésben, ahol megbeszéltük, hogy alapvetően mi a gond a technikai elemzés módszereivel. Ezek között az egyik hangsúlyos pont volt, hogy a felszínes ismeretek nem elegendőek a módszerek megbízható, következetes alkalmazásához. További probléma az objektivitás hiánya, azaz a technikai elemzés különböző eszközei szubjektívek, a használatuk függ a kereskedő korábbi tapasztalataitól, így a visszatesztelésük, megbízhatóságuk vizsgálata problémás. Ha körülnézünk az akadémikus kutatások között, akkor 1988 után 92 részletes kutatást találunk a technikai elemzés témaköréből. Az alábbi előadáson megbeszéljük a 92 kutatás összesített eredményeit.

 
 

Van bizonyíték az árfolyam-alakzatok, tőzsdealakzatok működésére?

Az alábbiakban beszámolok a témával kapcsolatos néhány kutatásról, azaz keressük a választ arra a kérdésre, hogy van-e egyértelmű bizonyíték a tőzsdealakzatok hasznosságára. Az első visszateszteléseket árfolyam-alakzatokkal kapcsolatban Robert A. Levy készítette, aki kifejezetten az ún. 5 pontból álló árfolyam-alakzatokkal foglalkozott, azaz olyan alakzatokat vizsgált, melyek 5 pont segítségével rajzolhatók fel, például a dupla csúcs, dupla alj alakzatok, fej váll-alakzatok, emelkedő csatorna, csökkenő csatorna stb…

Levy a vizsgálataiban (9383 kitörés/letörés vizsgálata) arra jutott, hogy nem lehet bizonyítani, hogy haszontalan a fenti árfolyam-alakzatok használata a tőzsdén, azonban az egyes alakzatok megbízhatósága, teljesítménye számos tényezőtől függött. A három legjobb teljesítményű alakzat Levy vizsgálatában a

  • csökkenő csatorna (13254 számú a képen), eladási jelzése,
  • a fej-váll alakzat (23154) eladási jelzése
  • és az emelkedő csatorna (45231) eladási jelzése.

A három legrosszabb teljesítményű alakzat a

  • fordított zászló (15342) eladási jelzése,
  • a csökkenő ék (21435) vételi jelzése és
  • a csökkenő csatorna (31425) vételi jelzése

Chang és Osler kifejezetten a fej-váll alakzat megbízhatóságára, hasznosságára fókuszált tekintettel arra, hogy az egyik legnépszerűbb árfolyam-alakzatnak tekinthető. Emellett pedig Thomas Bulkowski adatai alapján is a legjobb árfolyam-alakzatok egyikének tekinthető. A Head and Shoulders: Not Just a Flaky Pattern című munkájukban 1973-1994 közötti időszakon vizsgálták meg napos grafikonon, hat deviza (jen, márka, angol font, frank, svájci frank, kanadai dollár) piacán. Az alábbi képen láthatod, a fej-váll alakzat sematikus rajzát, illetve a kialakulásáról, a felismeréséről egy külön bejegyzésben foglalkoztunk, így erre már nem térnék ki.

(forrás: Head and Shoulders: Not Just a Flaky Pattern)

Technikai szempontból fontos, hogy az alakzat akkor kerül megerősítésre, ha a nyakvonal (neckline a képen) törésre került. Emellett pedig a fej-váll alakzat kialakulhat emelkedő trendben (top head and shoulder megnevezés) és csökkenő trendben (bottom head and shoulder megnevezés). Chang és Osler a tesztelés során a nyakvonal törésére időzítették a pozíció nyitást (ha a nyakvonal alá zárt a piac), és két különböző kilépési módszert is megvizsgáltak. Az egyik szerint a belépési ár fölé 1 százalékkal elhelyezett stop védte a pozíciót, és a fej-váll alakzat magasságából (lásd kép) számolt célár adta a kilépési jelet. Emellett arra is figyeltek, hogy ha az árfolyam az esés során a célár és a belépési ár közötti távolság negyedét nem éri el, és egy emelkedő trend (visszapattanás) veszi kezdetét, akkor tartják a pozíciót a stop szintig, vagy addig, amíg el nem éri az árfolyam az előző csúcsot (zig-zag indikátor alapján). A másik kilépési technikában az időhöz kötötték a kilépést, azaz vizsgálták, hogy milyen eredménye lesz az ügyletnek, ha 1, 3,5,10,20,30 és 60 napig tartjuk a kitörés/letörés után a pozíciót.

Az 1 százalékos stoppal működő technika évi 13-19%-os hozamot eredményezett a német márka, és a japán jen devizák piacán, az eredmények statisztikailag szignifikánsak, azaz 95%-os megbízhatósággal kijelenthető, hogy nem a véletlen eredményezte (bővebb magyarázat itt). A fentieken túl az is megállapítható, hogy a fej-váll alakzatra történő kereskedéssel (fenti szabályok szerint) egyértelműen kimutatható, hogy a hagyományos vedd-meg és tartsd technikánál lényegesen nagyobb hozamot lehet elérni. Akkor is nagyobb a hozama a fej-váll alakzatnak, ha szimulált (10.000 szimulált adatsor) adatokon végezzük a vizsgálatot, emellett pedig az is megfigyelhető, hogy a többlethozam nem magyarázható meg a megnövekedett kockázattal, ugyanis a német márka piacán 1, a japán jen piacán 1,47 lett a stratégia sharpe-rátája. Ezzel szemben például ezen időszakon az S&P500 index sharpe-rátája 0,32.

Az időponthoz kötött kilépéssel az esetek többségében nem tudtak statisztikailag szignifikáns eredményt kimutatni, azaz nem állapítható meg, hogy ez a módszer, jó vagy rossz.

Chang és Osler azzal zárja a kutatását, hogy a fej-váll alakzatok jelzésének előrejelző szerepe van a német márka és a japán jen devizák piacán (20 éves adatokok, statisztikailag szignifikánsan). Azt is hozzáteszik az eredményekhez, hogy a fej-váll alakzat eredményei könnyen felülmúlhatók egyszerű mozgóátlagokkal és momentum szabályokkal.

10 árfolyam-alakzat vizsgálata (Lo, Mamaysky, Wang)

A következő kutatása a technikai elemzés árfolyam alakzatinak témájában a Foundations of technical analysis című munkában található meg.

Ebben a kutatásban 10 árfolyam alakzat került vizsgálat alá

  • fej-váll alakzat
  • fordított fej váll alakzat
  • szélesedő csúcs
  • Szélesedő alj
  • háromszög csúcs
  • háromszög alj
  • téglalap csúcs
  • téglalap alj
  • dupla csúcs
  • dupla alj

Az alakzatokat 1962-1996 közötti időszakon vizsgálták meg a New Yorki tőzsdén (NYSE/AMEX) és a Nasdaq tőzsdén. Kétfajta statisztikai módszert (goodness-of-fit és Kolmogorov-Smirnov teszt) használta a kutatók. A goodness-of-fit módszernek tulajdonképpen az a lényege, hogy a technikai elemzés egyes alakzataival elérhető hozamot (feltételes hozam) összehasonlították az időszak alatt a módszer alkalmazása nélkül  (feltétel nélküli) elérhető hozammal. Ha ugyanis a technikai elemzés nem ad hozzáadott értéket, akkor a két hozamnak egyeznie kell. A másik statisztikai módszer (Kolmogorov-Smirnov test) tulajdonképpen egy nulla-hipotézis vizsgálat, melyre a legtöbb tőzsdei összefüggés, anomália kimutatása épül. A nulla-hipotézis vizsgálatokról már beszéltünk, például a részvénypiac kockázati prémiuma esetében, mely statisztikailag szignifikánsan megállapítható, hogy nem nulla az értéke, azaz létezik. Ugyanezt az összefüggést keresték az árfolyam-alakzatok kapcsán a kutatók, azaz megállapítható-e statisztikailag szignifikánsan, hogy prémiumot ad a használatuk.

A goodness-of-fit módszer eredményei azt mutatták, hogy a NYSE/AMEX részvények esetében szignifikánsan kimutatható az eltérés a feltételes és feltétel nélküli hozam között, kivéve a szélesedő alj, háromszög csúcs, és a dupla alj esetében. A NASDAQ tőzsdén elérhető részvények esetében mind a 10 árfolyam alakzat esetében kimutatható az eltérés, azaz a technikai elemzés ezen alakzatai többlet információt hordoznak.

A hipotézis vizsgálaton alapuló módszer esetében a fej-váll alakzat, a szélesedő alj, a téglalap csúcs, a téglalap alj és dupla alj esetében sikerült statisztikailag szignifikánsan cáfolni a nulla hipotézist a NYSE/AMEX részvények körében, azaz ezen alakzatok használata prémiumot hozott. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy hasonló eredményeket tudtak más kutatók kimutatni az Egyesült Királyság részvénypiacán (Dawson és Steeley 2003)

Lo, Mamaysky, Wang azzal összegzik a munkájukat, hogy egyes technikai alakzatok valóban hordoznak többlet információt a jövőre nézve, különösen a Nasdaq tőzsdén elérhető részvények vonatkozásában. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a technikai elemzők ebből a többlet információból többlet hozamot is tudnak generálni. Mindenesetre a fentiek növelik annak a valószínűségét, hogy a technikai elemzés valóban hasznos a tőzsdei kereskedőknek.

3 gyertyából álló alakzatok tesztelése (Caginalp és Laurent)

Caginalp és Laurent a The predective power of price patterns című tanulmány szerzői elsősorban a japán gyertyákra fókuszáltak, és azok közül is azokra, melyek három nap eseményeit mutatják, azaz három gyertyából állnak:

Ebbe a körbe az alábbi alakzatok sorolhatók:

  • Három fehér katona
  • Három fekete holló
  • Three inside Up
  • Three inside down
  • Three Outside up
  • Three outside Down
  • Morning star
  • Evening star

A visszateszteléseket az S&P500 indexbe tartozó 500 részvényen végezték 1992-1996 közötti időszakban. Az ún. down-to-up fordulós alakzatok (csökkenő trendben vételi jelzést adó) bizonyultak a legjobbnak, átlagosan 0,9%-os hozamot hoztak, két napos tartást feltételezve (évesített hozam 309%). Az ügyleteken a nyereség 0,56-0,76% között mozgott, még akkor is, ha az adatokat a spreadel és a jutalékokkal kiigazították. Egy 100.000 dolláros számlán sikerült 202-259%-os hozamot elérni az alakzatokkal(költség és spread figyelembe véve). Megállapításaik között szerepel, hogy nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a vizsgált alakzatoknak van előrejelző szerepe (még out of sample teszteken is sikerült kimutatniuk).

Ellenvélemények a technikai elemzés árfolyam-alakzataival kapcsolatban

Természetesen úgy teljes a kép, ha foglalkozunk azokkal a kutatásokkal, melyek a technikai elemzés hatékonyságára nem találtak bizonyítékot. Ezek között külön kiemelhető három kutató Curcio et al, Guillaume, Lucke, akik egymástól függetlenül vizsgálták meg az árfolyam-alakzatok eredményességét a devizapiacokon (1997-2003 között jelentek meg a kutatások), és arra jutottak, hogy az árfolyam-alakzatokkal elérhető nyereség folyamatosan csökken, ahogy haladunk előre az időben.

Összegezve tehát azt lehetne mondani, hogy az árfolyam-alakzatok átfogó, statisztikailag szignifikáns visszatesztelése nem annyira egyszerű, tekintettel arra, hogy nem lineáris rendszerekről van szó. Általánosságban pedig azt láthatjuk a fenti kutatásokban, hogy az árfolyam-alakzatok megbízhatósága, eredményessége, az elérhető profit függ az alakzat típusától, a piactól, a részvénykörtől, és a vizsgált időszaktól, de az is kiderül az adatokból, hogy egyes árfolyam-alakzatok valóban jövedelmezők a részvénypiacokon és a devizapiacokon. 11 kutatást találunk az árfolyam-alakzatok témakörben (melyek átfogóbbak). Ezek eredményeit az alábbi táblázatban foglaltam össze.

 

pozitív hatás

negatív

Részvénypiac

5

1

Deviza piac

2

3

összesen

7

4

7 legjobb tőzsdealakzat

Az alábbiakban összegyűjtöttem a 7 legjobb teljesítményű tőzsdei árfolyam alakzatot. Kitérünk arra, hogy a visszatesztelések során milyen eredményeket lehetett elérni ezen árfolyam alakzatok tőzsdei kereskedésével, szó lesz a hibarátákról is, és a korai belépés veszélyeivel is foglalkozunk. Látni fogod a listából, hogy számos ismert, népszerű tőzsdealakzat nincs is a listán. Ennek oka, hogy egyes népszerű alakzatok múltbeli visszateszteléseken rossz eredményt értek el. Az alábbiakban közzétett visszatesztelések eredményei Thomas Bulkowski munkáin alapulnak. Elöljáróban annyit elmondanék, hogy bikapiacon, azaz általános pozitív hangulat mellett történt a visszatesztelés, illetve ebben a cikkben kizárólag ezekkel az esetekkel foglalkozunk. Ennek oka, az amerikai részvénypiac az ideje nagy részében emelkedő trendben mozog, hiszen az elmúlt 106 évben 20 alkalommal volt recesszió, ami összesen 23,3 év (280) hónapnyi válságnak, recessziónak (medvepiacnak) felel meg. Azaz mondhatnák azt, hogy az amerikai gazdaság elmúlt 100 évében az esetek 80 százalékában pozitív hangulat volt, így a bikapiaci esetekkel fogok foglalkozni.

A fentiekhez az is hozzátartozik, hogy kizárólag azon alakzatok listáját látod itt, melyek vételi jelet adnak. Az eladási jeleket adó árfolyam alakzatokat egy külön bejegyzésben tervezem tárgyalni, de annyit előzetesen elárulok, hogy az eladási jelet adó tőzsdealakzatok teljesítménye átlagosan fele akkora, mint a vételi jelet adó alakzatok. Ennek oka az is, hogy az amerikai részvénypiacon a vételi pozíció irányába hajlik a mérleg nyelve, azaz egy véletlenszerűen nyitott vételi pozíción a nyerési valószínűség nem 50%, hanem az idővel fokozatosan nő. Ha megnézed az amerikai részvénypiac elmúlt 100 évét, akkor az S&P500 indexen véletlenszerűen nyitott pozíciók valószínűsége nem 50% volt, hanem:

  • 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
  • 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
  • 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
  • 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
  • 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
  • 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
  • 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén:72%

A visszatesztelés egyedi részvényeket zajlott, az amerikai piacon, de a centes részvények (1 dollár alatti árfolyam) ki lettek zárva a vizsgálatból. A közzétett statisztikák általában 100-500 eseten alapulnak. Gyakoribb alakzatok esetében ez lehet akár 500-900 vizsgált eset is. 

Hogyan értékeld a teljesítményét a tőzsdealakzatoknak?

A teljesítmény átlagos elmozdulást jelent, azaz megnézzük a vizsgált néhány száz esetben a kitörést követően mekkora árfolyam elmozdulás következett be, és ennek átlagát vesszük. Itt rögtön felhívnám a figyelmet arra, hogy az átlag torzíthat, ha az adatokon belül nagy a szórás. Illetve a közzétett átlagos emelkedés egy elméletben kimérhető elmozdulás, de a gyakorlatban, a valóságban nem lesz ekkora a kereskedő haszna.

Vegyük figyelembe, hogy a az árfolyam elmozdulásnál a kitöréstől egészen a trend csúcsáig végeztük a mérést, azaz a statisztikában néhány száz tökéletes kereskedés átlagos eredménye látható. Ilyen tökéletes ügyletet nem tudunk a valóságban végigvinni, de nem is az a célja a teljesítmény adatoknak, hogy megmutassa mennyit lehet keresni a tőzsdén, hanem ezáltal összehasonlíthatóvá válnak a tőzsdealakzatok. Láthatod, hogy egyes alakzatoknak jobb a teljesítménye (ezek vannak a listában), másoknak rosszabb. Ez már mutatja azt is, hogy mire számíthatsz a valós kereskedésben. Arról is információt kapunk, hogy mikor, milyen körülmények között érdemes a különböző alakzatokat használni. Itt visszautalnék arra, hogy a vizsgálatból kiderül, hogy az eladási jelet adó alakzatok teljesítménye nagyjából fele a vételi jelet adónak. Ez szintén fontos felismerés.

A tőzsdealakzat teljesítménye mellett a hibaráták is vizsgáljuk, azaz azt nézzük meg, hogy ha a kitörésre sor kerül, akkor a vizsgált esetek mekkora hányadában nem érte el az árfolyam az előre meghatározott szintet. Ennek tükrében az 5%-os hibaráta azt mutatja meg, hogy a vizsgált esetek mekkora hányada nem ért el 5%-os emelkedést a kitörést követően. Minél nagyobb, annál rosszabb az alakzat megbízhatósága. Létezik természetesen 10%-os, 20%-os hibaráta is. Ekkor magasabb árfolyam emelkedést vizsgálunk. Például ha azt látjuk, hogy az 5%-os hibaráta 4%-os, akkor a vizsgált esetek 4%-ában nem érte el az árfolyam az 5%-os emelkedést a kitörést követően, de a vizsgált esetek 96%-a elérte az 5%-ot.

Érdemes egyébként a 10%-os hibarátákat is megvizsgálni, mivel egyedi részvények esetében a stopok nem 1-2%-ra lesznek (napos grafikon), hanem gyakori, hogy 5-10%-os stop távolságunk van. Azaz, ha azt látjuk, hogy a 10%-os hibaráta 50% az egyik tőzsdealakzatnál, és találunk egy részvény grafikonján ugyanilyen tőzsdealakzatot, ahol az aktuális helyzetben tegyük fel, 10%-os stop távolsággal kell belépnünk, akkor a következő logika szerint célszerű gondolkodni. Tehát az előző alj 10%-ra van, ez lesz a stop elhelyezési pont, a 10%-os hibaráta mutatja, hogy a múltban a vizsgált esetek felében nem érte el a 10%-os árfolyam emelkedést a piac. Azaz annak az esélye, hogy a megnyitott pozíción a hozam/kockázat arány 1-et sem éri el 50%, ami valljuk be nem túl jó. A hozam/kockázat arány szerepéről itt beszéltünk.

Még egy fontos dologra kitérnék. A vizsgálatokban nemcsak tökéletesen (kitöréstől a csúcsig) kereskedett alakzatokat látunk, hanem fontos kritérium, hogy minden esetben megvártuk az alakzat kialakulását, azaz a kitörést. Erre érdemes külön figyelmet fordítani, mert amíg az alakzat nem validálódott, bármi történhet a piacon. Látni fogod a listában a dupla alj alakzat egyik típusát, azaz jó teljesítményű, jó megbízhatóságú alakzatról van szó, de ez csak arra az esetre vonatkozik, ha megvárjuk az alakzat teljes kialakulását, a nyakvonal áttörését. Ugyanis a vizsgált esetek 64%-ában nem történik ez meg, azaz ha korábban lépünk be, és megelőlegezzük az alakzat kialakulását, akkor ez a találati arány jelentős romlásával fog együtt járni. Az értelmezés után nézzük a listánkat.

1) High and thight zászló alakzat

A zászló alakzat népszerű tőzsdealakzat, annak ellenére, hogy teljesítményével nem tűnik ki az ismert 21 tőzsdealakzat közül. Azonban a zászló alakzatnak van egy speciális típusa a high and tight típus, mely a legjobb teljesítményű és hibarátával rendelkező alakzat.

Zászló árfolyam alakzat

Az alakzatról részletesen William J. O'Neil Könyvében (How to Make Money in Stocks) olvashatsz. O'Neil többek között a fülescsésze alakzatra is szigorú szabályokat alkotott, melyek növelték a teljesítményét az alakazatnak, de az ismert CAN SLIM stratégia is a nevéhez fűződik. O'Neil high and tight zászló tőzsdealakzat fontosabb tényezői:

  • A zászló előzmény trendje (X a fenti képeken) kevesebb, mint 2 hónap alatt alakuljon ki és legalább 100%-os elmozdulás jellemezze
  • A zászló  3-5 hét alatt alakuljon ki
  • A zászló kialakulása során maximum 20%-os árfolyam visszaesés lehetséges

A fenti három lenne a legfontosabb szűrési szempont. A fő probléma, hogy ha ezeket alkalmazzuk, akkor a hagyományos zászló alakzatok 90%-a kiesik a képből. Ha a fenti szabályokon lazítunk, akkor jóval több kereskedési lehetőséggel találkozunk. A lazítás tulajdonképpen egyetlen paraméter vizsgálatát jelenti, azaz 2 hónap alatt alakuljon ki az előzmény trend és kb. 100%-os elmozdulást követeljük meg. A körülbelül azt jelenti, hogy a 95%-os mozgást is elfogadjuk.

A fenti paraméterekkel rendelkező zászló alakzatok esetében átlagosan 69%-os árfolyam emelkedés következett be a vizsgált múltbeli esetekben. A kitörést gyakori, hogy visszatesztelések követik (az esetek 54%-ában), de a visszatesztelés ront a teljesítményen (ez általában igaz az összes alakzat esetében).

Ha azokat az eseteket vizsgáljuk, amikor a kitörést követően nem volt visszatesztelés, akkor az átlagos árfolyam elmozdulás 69%-ról 100%-ra emelkedik.

Hibaráták:

  • 5%-os hibaráta 0%-os, azaz nem volt olyan eset, hogy a kitörés 5%-nál kisebb árfolyam elmozdulással járt volna.
  • Az esetek 2%-ában nem érte el az árfolyam a 10%-os árfolyam emelkedést.
  • Az esetek 10%-ában nem érte el az árfolyam a 20%-os árfolyam emelkedést.
  • Az esetek 46%-ában nem érte el az árfolyam az 50%-os árfolyam emelkedést.

Bővebb részletek a zászló alakaztról itt érhetők el.

 
 

2) Téglalap alj tőzsdealakzat vételi jelzése

Kevésbé ismert alakzatról van szó, viszont teljesítményében az elsők között van. A téglalap aljat egy csökkenő trend előzi meg, majd pedig egy oldalazás alakul ki, gyakorlatilag két vízszintes vonal között. Ideális esetben legalább háromszor megérinti az alsó és felső trendvonalat az árfolyam, innentől kezdve beszélünk téglalap alj alakzatról. A vizsgált esetekben a kitörést követően átlagosan 46%-os árfolyam emelkedés következett be (átlag 177 nap alatt). A hibaráták:

  • 5%-os hibaráta: 10%
  • 10%-os hibaráta: 16%
  • 20%-os hibaráta: 31%

téglalap tőzsdealakzat

3) Pipe bottom tőzsdealakzat

A pipe bottom szintén nem tartozik az ismert alakzatok közé, de felismerése könnyű és magas teljesítményű tőzsdealakzatok között tartjuk számon. A pipe bottom csökkenő trendben alakul ki, heti grafikonon a két szomszédos gyertyában egy lefelé mutató tüskét látunk. Tulajdonképpen heti grafikonon vizsgálva két hosszú alsó kanóccal rendelkező gyertyák látunk (kalapács, vagy szitakötő doji). Létezik a pipe bottom alakzatnak napos grafikonon vizsgált változata is, de a heti grafikonon vizsgált változat jobb teljesítményű.

pipe tőzsdealakzat

Meglehetősen gyakori alakzatról van szó, összesen 926 eset alapján átlagosan 45%-os árfolyam emelkedést tapasztalhattunk. A hibaráták:

  • 5%-os hibaráta: 5%
  • 10%-os hibaráta: 14%
  • 20%-os hibaráta: 30%

4) Rounding bottom tőzsdealakzat

A rounding bottom, magyarul kerekedő alj, valójában nem fordulós alakzat, azaz a fülescsésze tőzsdealakzathoz hasonlóan trenderősítő jelzéseket kapunk. Az előzmény trend így általában emelkedő trend, majd ebben alakul ki egy korrekció, melyben mérsékelt árfolyam esést tapasztalunk. Az alábbi képen a fülescsésze alakzatot láthatod, de a kerekedő alj ezzel egyezik, leszámítva azt, hogy a kerekedő alj esetében nincs "fül" rész, azaz a kitörés előtti korrekció (ábra jobb oldalán).

https://elemzeskozpont.hu/files/userfiles/fcs1.png

A megvizsgált 261 kerekedő aljból 122 fordulós alakzat volt (az előzmény trend csökkenő), és 139 esetben trenderősítő jelzést kaptunk (az előzmény trend emelkedő volt). Az átlagos árfolyam emelkedés 43%.

Hibaráták:

  • 5%-os hibaráta 5%
  • 10%-os hibaráta 12%
  • 20%-os hibaráta 28%

5) Dupla alj tőzsdealakzat Eve & Eve típusa

A dupla alj alakzat az egyik legismertebb tőzsdealakzat, amit kiérdemel a teljesítményével is. A legnagyobb árfolyam elmozdulást az Eve & Eve altípus esetén láthatunk, átlagosan 40%-ot tapasztaltunk a visszatesztelés során. A hibaráták:

  • 5%-os hibaráta 5%.
  • 10%-os hibaráta 14%
  • 20%-os hibaráta 36%

(kép forrás: https://twitter.com/kpak82)

Bővebben nem részletezem az alakzatot, tekintettel arra, hogy egy teljes cikkben foglalkoztunk vele itt: Dupla alj tőzsdealakzat: Megbízhatósága, jelzése, kereskedése

6) Téglalap csúcs tőzsdealakzat

Ismét a téglalap alakzat került a listánkban, most azonban arról a változatról van szó, amely emelkedő trendben alakul ki, és vételi jelet ad, azaz trenderősítő tőzsdealakzatról beszélünk. A téglalap csúcs hagyományos értelemben egy fordulós alakzat, azonban a teljesítménye alapján nem kiemelkedő (átlagos visszaesés 17%). Az alábbi képen piros nyíllal jelöltem a trenderősítő jelzést, azaz egy emelkedő trendben alakul ki a téglalap alakzat, majd felfelé tör ki az árfolyam.

pipe tőzsdealakzat

Ennél a tőzsdealakzatnál átlagosan 39%-os árfolyam emelkedést tapasztaltunk, viszonylag magas hibaráták mellett:

  • 5%-os hibaráta 9%.
  • 10%-os hibaráta 19%
  • 20%-os hibaráta 34%.

7) Fej-váll alj és fej-váll alj összetett alakzat

A fej-váll alj tulajdonképpen egy fordított fej-váll alakzat, melynek előzménytrendje egy csökkenő trend, azaz itt is vételi jelzést kapunk. A fej-váll árfolyam alakzat csökkenő trend esetén három mélypontból áll, ahol a két szélső mélypontnál (vállak) az árfolyam nem jut olyan mélyre, mint a középső esetén. Az emelkedő trenddel ellentétben, itt az árzuhanást egy támaszszint állítja meg.

https://elemzeskozpont.hu/files/userfiles/fv3.png

554 esetet megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy átlagosan 38%-os árfolyam emelkedés  következett be. A hibaráta alapján is figyelemre méltó az alakzat. A  fej-váll alj tőzsdealakzat hibarátája 3%-os, azaz

  • a vizsgált esetek 3 százalékában nem érte el az 5%-os árfolyam emelkedést a részvény árfolyama
  • a vizsgált esetek 10 százalékában nem érte el a 10%-os árfolyam emelkedést a részvény árfolyama
  • a vizsgált esetek 21 százalékában nem érte el a 15%-os árfolyam emelkedést a részvény árfolyama

A fej-váll alj alakzat összetett változata (több jobb oldali váll is kialakulhat) hasonlóan jó teljesítményű (38%-os emelkedés), és jó megbízhatóságú (5% hibarátája 4%). Bővebben az alakzatról: Fej-váll tőzsdealakzat: kereskedése, megbízhatósága, típusai

Milyen tőzsdealakzatok kerülnének még a listára?

Még további 6 alakzatot említenék meg, zárójelben az átlagos elmozdulás és az 5%-os hibaráta:

Tőzsdei alakzatok kereskedése részletesen

Az alábbi oldalakon röviden bemutatom az ismertebb árfolyamalakzatokat. Részletes kereskedési útmutatókat nem itt találsz, hanem a következő bekezdésekben.

Tőzsdealakzatok kereskedése

Mielőtt tőzsdei alakzatok kereskedésével szeretnénk foglalkozni, célszerű a gyakorlatban is megvizsgálni a tőzsdealakzatok jelzéseit. Ez nem azt jelenti, hogy visszatekintünk a múltbeli adatokra és keresünk néhány alakzatot, ugyanis ilyenkor nem látjuk azokat az eseteket, amikor az alakzat kialakult, de a várt mozgás nem következett be. Javaslom tehát, hogy szimulációt folytassunk, és úgy teszteljük le az alakzatok megbízhatóságát, a kereskedési jelzéseket. Ehhez a legegyszerűbb ha a tradingview.com (Tradingview) árfolyamelemző árfolyam visszajátszási lehetőségét használjuk. Ezt a funkciót itt tárgyaljuk.

További fontos szempont a tőzsdealakzatok, árfolyam alakzatok kereskedése során, hogy ne akarjunk jósolni, a jövőt előre jelezni, azaz várjuk meg, amíg az alakzat ténylegesen kialakul. A tőzsdealakzatok kereskedése emiatt általában egy szint áttöréséhez köthető, azaz különböző kitörési és letörési technikákkal lehetséges a követésük. A kitörés, letörés során a lehetséges forgató könyveket ebben a bejegyzésben beszéltük meg.

A tőzsdealakzatokkal nem leszünk képesek arra, hogy megjósoljuk a jövőt. Ugyanis a tőzsdealakzatok a múltbeli adatokon, múltbeli megfigyeléseken alapulnak. Az eredményességüket bizonyító statisztikák is múltbeli tesztek eredményei. Bár az árfolyam mozgásában meghatározó szerepet tölt be a befektetők, kereskedők viselkedése, melyet olyan tényezők befolyásolnak,  mint a mohóság, félelem stb.., így bizonyos árfolyam mintázatok kialakulására a jövőben is számíthatunk, de ez nem jelent 100%-os bizonyosságot. A lényeg tehát, hogy a tőzsdealakzatok eredményességét nem lehet néhány eset alapján felmérni, azaz készüljünk fel arra, hogy majd csak 50-100 kötés után értékelhetjük a teljesítményünket. Emellett pedig a tőzsdealakzatok hibás jelzéseiből következik az is, hogy a kockázatot kezelni kell. A kockázatkezelés pedig nem csak abból áll, hogy stop megbízást állítunk be. A stop megbízás helyzete, az ügyletenkénti kockázat, a becsült hozam-kockázat arány is fontos szempont a tőzsdealakzatok kereskedése során. Ezekről részletek:

A fentiek megértése után nincs más hátra, mint megkeresni a grafikon a tőzsdealakzatokat. Nézzük meg erre, milyen módszerek alkalmasak. A részvénypiacon sok száz, több ezer részvény árfolyamát követhetjük nyomon, így a fenti tőzsdealakzatok ilyen mennyiségű részvény esetében meglehetősen gyakori. Ahhoz azonban, hogy felismerjük ezeket a tőzsdealakzatokat megfelelő keresési, szűrési eljárást célszerű alkalmazni. A keresési eljárásnak én két típusát is használom. Az egyik a manuális keresés, illetve a másik a különböző szűrő programok használta. Mindkettőt megbeszéljük.

Tőzsdealakzatok keresése manuálisan

A manuális tőzsdealakzat keresés alatt azt értem, hogy megnézzük a részvény árfolyam grafikonját és keressük az ismert tőzsdealakzatokat. A manuális keresés akkor lehet alternatíva, ha egy kisebb részvénypiacot tekintünk át. Például a magyar részvénypiacon kereskedők gond nélkül át tudják tekinteni a BÉT-en kereskedhető részvényeket (kb. 40 részvény) néhány perc alatt.  Ehhez én a stooq.com oldalt használom. Erről a lehetőségről a következő cikk második felében beszéltünk.

Az alakzat kereséshez a következő beállításokat használom. A stooq.com felső menüben a Quotes / Stocks alatt a Hungarian Stocks aloldalt választom ki. Itt pedig a képen jelölt beállítások szerint grafikusan jelenítem meg (Big Charts) a részvényeket, vonal (line) diagramon az elmúlt 1 évet (1y) vizsgálva.

tőzsde alakzatok kereskedése

A fenti beállítással egyetlen oldalon 25 részvény grafikonját nézhetjük meg. A vonal diagram használata segíthet abban, hogy az alakzatokat jobban felismerjük. A 25 részvény áttekintése néhány perc, majd a következő oldalon találjuk a maradék részvényt. Összesen 40 olyan részvényt találunk a magyar részvénypiacon, melyek kereskedési szempontból szóba jöhetnek. Ha a fenti módszerrel tőzsdealakzat kialakulásának esélyét látjuk, akkor nincs más dolgunk, csak a grafikon jobb felső sarkában levő csillagra kattintva a kedvencek közé tenni a részvényt, majd pedig az árfolyam elemzőbe betöltve már japán gyertyás grafikon vizsgáljuk tovább a grafikont. Az alábbi képen például dupla alj kialakulásának lehetősége állhat fent 3000 forintos nyakvonal mellett. A kedvencek közé rakva tovább vizsgálhatjuk a részvényt

tőzsde alakzatok 1

Itt pedig egy zászló alakzat alakulhat ki a 400 forintos kerek érték törésével

tőzsde alakzatok keresése

Alábbi képen egy emelkedő háromszög alakzat kialakulására van esély, az ellenállás szint itt 10.500 forintnál található

tőzsde alakzatok 2

A fenti képeken még nem alakultak ki az alakzatok, illetve a japán gyertyás kép még változtathat a véleményünkön, mivel a vonal diagramon nem látjuk a csúcsokat, mélypontokat. A stooq.com manuális alakzat keresésével nemcsak a magyar piacot érhetjük el, a német és amerikai részvénypiac is elérhető ezen a módon a Quotes/Stocks menüpont alatt. Az alábbi tőzsdék részvényeit érhetjük el.  A német részvénypiac 400 nagyobb társaságának árfolyamát gyorsan át tudjuk nézni a fenti módszerrel.

tőzsde alakzatok 2

Tőzsdealakzatok keresése a finviz szűrőjével

A manuális keresés legnagyobb előnye, hogy valós, az alakzat definíciójának megfelelő tőzsdealakzatokat talál a kereskedő, ugyanakkor nagyobb részvénypiac esetén időigényes a folyamat. Éppen ezért ha már sok ezer részvény között kell választanunk, célszerű automatikus algoritmust használni a tőzsdealakzatok keresésére. Ilyen rendszer több is létezik, mi most a finviz.com és a stockfetcher alkalmazásokat beszéljük meg. A fentiek mellett számos fizetős megoldás is létezik, de a fentiek ingyenesen használhatók.

A finviz.com részvényszűrőt már több alkalommal is tárgyaltuk (részletek itt). Most kifejezetten csak az alakzat szűréshez szükséges ismereteket beszéljük meg. A tőzsdealakzat keresőt a https://finviz.com/screener.ashx oldalon érhetjük el. Itt válasszuk ki az "All" fület a kereső eszközsorán (jelöltem az alábbi képen), illetve a Market Cap. és Pattern mezőket kell beállítanunk:

tőzsde alakzatok keresése

Market Cap.: piaci kapitalizáció szerinti szűrés. Hasznos funkció, mivel az első fontos információt kapjuk egy vállalatról. A piaci kapitalizáció azt mutatja, hogy mekkora a vállalat piaci értéke, tehát a vállalat méretéről kapunk képet. Meghatározza a mutató, hogy mely kereskedési technikák használhatók a vizsgált részvénynél (itt tárgyaltuk.

  • A választható szűrési feltételek:
    • Mega 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációnál nagyobb vállalatok
    • Large: 10-200 milliárd dollár közötti vállalatok
    • Mid: 2-10 milliárd dollár közötti vállalatok
    • Small: 300 millió dollár 2 milliárd dollár közötti vállalatok
    • Micro: 50-300 millió dollár közötti vállalatok
    • Nano: 50 millió alatti dollár közötti vállalatok

A Pattern szűrési feltétel alatt több lehetőséget is láthatunk, ezek az alábbiak:

  • Horizontal S/R és Horizontal S/R (strong) -  Vízszintes támasz vagy ellenállás vonal keresése. a Strong jelzés arra utal, hogy szigorúbb szabályoknak felel meg az alakzat.
  • TL Resistance és TL Resistance (Strong)  - Trendvonalak keresése, melyek az árfolyam útjában vannak, azaz ellenállás trendvonalak szűrése
  • TL Support ás TL Support (Strong) - A fenti ellenállás trendvonalhoz hasonló jelzés, de itt  támasz-vonalakat keres a program,
  • Wedge Up és Wedge Up (strong) - Emelkedő ék formációk keresése.
  • Wedge Down és Wedge Down (strong) - Csökkenő ék formáció keresése
  • Triangle Ascending és Triangle Ascending (strong) - Emelkedő (Ascending) és Csökkenő (Descending) háromszög (Triangle) alakzatokra történő szűrés lehetősége
  • Wedge és Wedge (strong)  - Lehetőség van közönséges ék alakzat szűrésére is, , ez abban tér el az emelkedő és csökkenő éktől, hogy itt az ék határoló vonalai nem mozognak egy határozott irányba.
  • Channel Up és Channel Up (strong) - Emelkedő trendcsatornában mozgó árfolyam keresése
  • Channel Down és Channel Down (strong) - Csökkenő trendcsatornában mozgó árfolyam keresése.
  • Channel és Channel (strong) - Vízszintes trendcsatorna keresése.
  • Double Top és Double Bottom - Dupla csúcsra (Top) és Dupla aljra (Bottom) történő szűrés lehetősége.
  • Multiple Bottom és Multiple Top - Többszörös alj (Bottom) és csúcs (Top) alakzat keresése.
  • Head & Shoulders és Head & Shoulders inverse - Fej-váll és fordított (inverse) fej-váll alakzatra történő szűrés.

A fentiekből kiválaszthatjuk azt a tőzsdealakzatot, melyre szűrni szeretnék, majd a kijelzett találatokat már manuálisan át tudjuk vizsgálni. Jól használható a Channel Up és Down, a Douple Top és Double bottom szűrések, illetve a háromszögek.

Stockfetcher tőzsdealakzat szűrés

A stockfetcher.com oldalon is találunk egy tőzsdealakzat szűrő alkalmazást. A program használatát már megbeszéltük, így a részletekre nem térnék ki.

Fontos tudnivaló, hogy ennek a részvényszűrőnek a paramétereit egy szövegként kell bevinnünk, így elsőre nehezebbnek tűnhet a használta, de az alakzatok szűrési paraméterei előre be vannak állítva illetve meglehetősen egyszerűek.

Keresések futtatása a stockfetcher.com oldal felső menüsorán elérhető New Filter aloldalon lehetséges:

Az alábbi utasításokkal kereshetünk alakzatokat:

  • pattern is double-bottom   - dupla alj alakzat
  • pattern is double-top - dupla csúcs alakzat
  • pattern is ascending triangle(45) - emelkedő háromszög alakzat
  • pattern is descending triangle(45) - csökkenő háromszög alakzat
  • pattern is symmetric triangle(45)  - szimmetrikus háromszög alakzat
  • pattern is cup and handle - füles csésze alakzat

Ha beütjük a szerkesztőbe a pattern kifejezést, akkor a jobb oldali Filter Assist ablakban megtaláljuk az összes szűrhető tőzsdealakzatot.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link