Az átlaghozam félrevezeti a befektetőket

Gyakori, hogy befektetők az átlaghozam, múltbeli átlaghozam alapján hoznak befektetési döntést. Ennek azonban jelentős kockázata van, ugyanis az átlaghozam félrevezető, torzíthat. Nem alkalmas arra, hogy egy hosszabb (éven túli) befektetési időszak hozamát az átlaghozammal tekintsük át. Megnézzük bejegyzésemben, hogy miért vezeti félre a befektetőket az átlaghozam alapján történő vizsgálat. Szó lesz arról, hogy miért ne az átlaghozamra alapozva válasszunk a befektetési alapok, befektetési lehetőségek között. Arról is beszélek, hogy az átlaghozam helyett milyen hozamot vizsgáljunk inkább meg.

Mi a probléma az átlaghozammal?

Azt tapasztalom, hogy az átlagos befektető jellemzően az elmúlt néhány év múltbeli hozama alapján hoz döntés egy befektetési lehetőségről, legyen az egy részvényeket tartó befektetési alap, vagy egy kötvényalap. Bár erről a problémáról már beszéltünk, történetesen arról van szó, hogy a rövidtávú, néhány éves múltbeli hozamok nagyon félrevezetők lehetnek egy kockázatosabb befektetés esetén. Mivel valószínűleg a jövőre nem lehet kivetíteni ezt a magas hozamot. Könnyű kikerülni ezt a problémát, egész egyszerűen úgy, hogy megnézzük a hosszútávú hozamokat az adott befektetési eszközre vonatkozóan. Például egy részvény befektetési alap átlagos hozama évi 20% volt az elmúlt 3 évben, akkor a részvények hosszútávú hozamait vizsgáljuk meg, ami országonként eltérő, de 4-7%-os reálhozamot (inflációval korrigált) jelent. Részletekről itt beszéltünk: Ezek a legjobb befektetések az elmúlt 100 év alapján

Az alábbi grafikonon a részvénypiaci befektetések hozamát tekinthetjük meg országok szerint 1900-2016 között. Az adatok itt is reálhozamot mutatnak évesítve (Y tengelyen). X tengelyen az országok neve látható, piros keretben az öt legnagyobb hozamú részvénypiac az elmúlt 100 év adatai alapján. (részlet ebből a bejegyzésből: Ezek a legjobb befektetések az elmúlt 100 év alapján)

legjobb befektetések

Alapvetően ezen túl további probléma is van az átlaghozamokkal, amit tapasztalatom szerint a befektetési tanácsadók, ügynökök sem vesznek figyelembe, és úgy ajánlják, mutatják az átlaghozamokat a befektetők felé, hogy nem hívják fel a figyelmet arra, az átlaghozam mennyire torzít. Nézzük meg mi  a probléma az átlaghozammal?

Az átlagszámítás problémája már előkerült az átlagjövedelem kapcsán is itt a blogon, akkor is szó volt róla, hogy torzít az átlagszámítás (lásd: Miért vezet félre az átlag?). Hasonló problémák merülnek fel az átlaghozam számítás esetén is, azaz volatilis, szélsőséges esetekben az átlaghozam nem mutatja meg jól a számlánk egyenlegének növekedését. Az is lehetséges, hogy egy pozitív átlaghozamú befektetést választunk ki, közben valós egyenleg növekedés, befektetési tőke növekedés nem jár együtt ezzel, annak ellenére, hogy pozitív az átlaghozam.

Hangsúlyozom a problémával akkor fogunk szembesülni, ha több időszak átlagos hozamát vizsgáljuk. Tegyük fel a befektetési tanácsadónk mutat nekünk egy befektetést, melynek az elmúlt két évben 25%-os volt az átlaghozama. Tegyük fel (helytelenül) a rövidtávú múltbeli hozam alapján döntünk. Ekkor azt mondhatjuk, hogy nagyon jó befektetést talált nekünk az ügynökünk, hiszen évi 25%-os átlaghozam azt jelenti, hogy évente 25%-kal növekedett a befektetésünk. Ez azonban nem feltétlenül igaz. A 25%-os átlaghozam ugyanis úgy is kijöhetett, hogy első évben a befektetett 1 millió forinton 100%-os éves hozamot ért el a befektetési alapkezelő. Ekkor az 1 millió forintból 2 millió forint lesz. Majd a következő évben -50% az elért hozam, azaz a 2 millió forintos befektetési tőke 1 millió forintra esik vissza. Mennyit nyertünk az ügyleten? Nulla forintot, hiszen 1 millióról 2 millióra, majd vissza 1 millióra esik az egyenlegünk. Mennyi lett az átlaghozam? 25 százalék, hiszen 100% és -50% számtani átlaga 25%.

Természetesen nem minden esetben lesznek ilyen szélsőséges helyzetek, mint amit a fenti példában is láttunk. Általában nincs ekkora torzítás egy átlagos befektetésen, sőt azt lehetne mondani, hogy az alacsony, közepes kockázatú (kötvények) befektetés esetében az átlaghozam nem fog félrevezetni minket. Azonban minden volatilisebb termék esetében a fenti probléma felmerülhet, például árupiaci befektetések, részvények, de abszolút hozamú befektetési alapok, egyéb aktív számlakezelések esetén is kerüljük az átlaghozamot. Annak ellenére javasolom az átlaghozam kerülését, hogy a tájékoztatókban, ügynökök, értékesítők anyagaiban ezek használta természetes. Azonban ahogy fentebb láthattuk, félrevezető lehet szélsőséges, volatilis termékek esetében.

Látható volt a fentiekből, hogy az egyenleg követése sokkal jobban mutatja, hogy mi történt a befektetéssel a vizsgált időszak alatt, mint az átlaghozam. Hiszen 1 millió forintból két év alatt 1 millió forint lett, azaz nulla százalék a hozam. Ezzel szemben az átlaghozam a befektetésnek a példában (a kilengés miatt) 25% lett. A fentiek miatt, ha hozamot kell értékelnünk, akkor CAGR hozamot célszerű figyelni. Számítása, értelmezése nagyon egyszerű, a következő bekezdésben elmagyarázom.

CAGR (Compounded Annual Growth Rate) számítása, értelmezése

A CAGR, az angol Compounded Annual Growth Rate szavak rövidítése, mely magyarra fordítva összetett éves növekedési rátát jelent. A bonyolult név ellenére a mutató értelmezése nagyon egyszerű, ugyanis a teljes időszakra vonatkozó egyenleg növekedés alapján számít időszaki, például éves hozamot.

A CAGR számítási képlete az alábbi:

befektetés hozama és CAGR

,ahol

  • EV - a befektetési tőke összege a befektetési időszak végén
  • BV - befektetési tőke összege a befektetési időszak elején
  • n - az időszakok száma, (hónap, év)

Általában befektetések esetében évben adjuk meg a befektetési időszakok számát, de egy számlakezelés esetén gyakori, hogy havi adatokat kapunk, havi átlaghozamot, így havi CAGR értéket számolhatunk. Ide kattintva le is töltheted a CAGR kalkulátort, melyet saját használatra, magamnak készítettem. Nincs más dolgot csak a fenti három paramétert kitölteni, és látni fogod az összetett éves növekedési rátát. Az alábbi képen a 25%-os átlaghozam példa eredményét láthatod, itt a CAGR 0%.

befektetés hozama és CAGR számítás

Nézzünk egy másik példát. Tegyük fel itt is 1 millió forintot fektetünk be, majd első év végére 1,5 millió forint lesz az egyenlegünk (50%-os éves hozam), második év végére 1 millió forintra esik vissza a befektetés egyenlege (-33%), míg harmadik év végére 1,2 millió forint lesz a befektetett tőke (20% hozam). Tehát 1 millió forintot fektettünk be, majd a harmadik év végére 1,2 millió forint lett az egyenlegünk. A CAGR 6,27% lesz a kalkulátor szerint, lásd alábbi képen. Az átlaghozam pedig (1 évben 50% hozam, második évben -33%, harmadik évben 20%, azaz 12,33%. Ez utóbbi példa már nem rugaszkodott el a valóságtól, hiszen egy kockázatosabb eszközön gyakoriak az éves 20-50%-os pozitív, negatív hozam ingadozások. Ennek ellenére az átlaghozam gyakorlatilag a kétszerese a CAGR hozamnak.

befektetés hozama és CAGR számítás példa

Az alábbi előadásban 17:30-tól kezdődően foglalkozunk a CAGR számítás előnyeivel.

 
 

 

Látható a fentiekből, hogy az átlaghozam, különösen kockázatos, nagy volatilitású eszközök esetén félrevezető. Ezért az egyenleg növekedést kell vizsgálni. Erre nagyon jó mutató a CAGR, ami egy egyszerű számítási művelettel 1 perc alatt kiszámolható. Ehhez a fenti kalkulátort is használhatjuk. A fentieken túl pedig ha befektetési stratégiák múltbeli eredményeit értékeljük, akkor ne az éves hozamokat átlagoljuk, hanem a CAGR mutatót számítsuk ki.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link