Recesszió: Mit jelent? Kik és mikor jelentik be? Mi lesz a tőzsdével?

Cikkünkben a recesszió témakörét beszéljük meg az alábbi témák szerint, illetve a cikkünk második felében folyamatosan frissítve, a témával kapcsolatos új kutatások eredményei olvashatók el. Témáink:

• Milyen adatok alapján határozható meg a recesszió?
• Van jelentősége a recesszió bejelentésének?
• Recessziók és a tőzsdei hozamok
• Recesszió nélküli medvepiacok a tőzsdén
• Recesszióval járó medvepiacok a tőzsdén
• Miért van szükség a recesszióra?
• Milyen problémákat okoz a recesszió elkerülése?
• Recesszió alatt jól teljesítő részvények, iparágak
• Melyik ország válságállóbb? (2024)
• Érdemes eladni a részvényeket recesszió előtt? (2024)
• Recessziót jelző indikátorok és a GDP változás kapcsolata (2024)

Mi az a recesszió?

A recessziók a hosszú távú gazdasági növekedés korrekcióval, gazdasági aktivitás-csökkenéssel járó időszakai, melyek eltérő okok miatt, de szükségszerűen bekövetkeznek. A közgazdászok körében alapvetően egyező vélemény uralkodik annak tekintetében, hogy a recessziók bekövetkezése szükségszerű. Amíg a hagyományos iskolák (Smith és Walras) szerint a gazdasági rendszerek alapvetően egyensúlyi állapotra törekednek, és csak külső sokkok (háború, járvány, árupiaci termékek drágulása) miatt következik be recesszió, addig Hyman Minsky elmélete szerint a gazdasági rendszer önmagában nem stabil, és a rendszerben felépülő egyre nagyobb tőkeáttétel végül korrekcióhoz, recesszióhoz, válsághoz vezet. Mindenesetre az Egyesült Államok gazdaságtörténetében számos recessziót, válságot láthattunk, és ezek az események a fejlett országokra is kihatnak és a globalizáció kiteljesedésével hazánkban is érezhetők ezek a hatások. Egy korábbi cikkünkben már érintettük ezt a témát, azaz az Egyesült Államok gazdasági folyamatai átgyűrűznek a fejlett országok gazdaságára.

A gazdasági folyamatok azonban összetett hatásokon keresztül kihatnak a befektetési eszközök, így a kötvények, részvények árazására. Ezzel pedig azt gondolom érthetővé válik bárki számára, hogy miért fontos a gazdasági aktivitás követése. A gazdaságpolitikusok, a jegybankárok azonban ezt a problémát nem befektetői oldalról közelítik meg. A recesszió az üzleti ciklus szerves részét jelenti, ez tulajdonképpen a korrekció időszaka, amikor a gazdasági növekedést a stagnálás, illetve gazdasági visszaesés váltja fel. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy ország által megtermelt bruttó hazai termék (GDP) csökken. Az NBER (The National Bureau of Economic Research) az alábbi grafikon szerint  értelmezi a gazdaság ciklikusságát. A Stage I, Stage II, és Stage III fázisok a fellendülés, konjunktúra időszaka. Ez az az időszak, amikor a gazdaság bővül, növekedés tapasztalható, egészen a csúcsig (NBER peak) bővül a gazdaság. Ezt követi a Stage IV és Stage V fázisa, ami gyakorlatilag a recesszió időszaka. A konjunktúra és a recesszió azért van különböző fázisokra bontva, mert az egyes fázisoknak számos jellegzetessége van, például más-más iparágak tudnak növekedni az adott időszakban (bővebben erről itt beszéltünk).

Milyen adatok alapján határozható meg a recesszió?

Az újságokat, híreket tanulmányozva jellemzően az a kép él a befektetők fejében, hogy kettő, esetleg három egymást követő negyedévben csökken az adott gazdaság GDP-je, akkor recesszióról beszélünk. Ezt jellemzően technikai recessziónak nevezzük, bár hivatalosan ennél összetettebb mutatók alapján jelentik be a recessziót az egyes országok. Tekintettel arra, hogy a világ tőzsdéinek mozgására a legnagyobb hatást az Egyesült Államok gazdasága gyakorolja, így most az USA gazdaságával foglalkozunk. Az Egyesült Államokban pedig az NBER (The National Bureau of Economic Research) jelenti be hivatalosan a recessziót, azonban az NBER nem csak a GDP adatokat vizsgálja. A GDP adatával együtt öt fontos faktort vizsgál az NBER, és ez azért fontos egy befektető, tőzsdei kereskedő számára, mert ezek az adatok az Egyesült Államokban publikusak, és nagyon gyorsan hozzáférhetők a Fed adatbázisának használatával. Az öt terület, melyet vizsgál az NBER:

• GDP (gross domestic product)
• GDI (gross domestic income)
• Ipari termelés
• Foglalkoztatottság
• Kiskereskedelmi forgalom

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az NBER nem határoz meg nyilvánosan pontos kritériumokat. Tehát nincsenek olyan szabályok, hogy ha két negyedévben csökken a GDP, akkor automatikusan bejelentik a recessziót. Ahogy a fenti felsorolásból is látható, több mutató együttes értékelésével döntenek a recesszióról.

Téma volt már az oldalunkon, több bejegyzésben is érintettük, hogy a gazdasági válságok, recessziók természetes részei a gazdasági folyamatoknak. Tulajdonképpen a gazdasági növekedésben bekövetkező korrekciókról van szó, melynek során a rosszul gazdálkodó, nem hatékonyan működő, a szükségtelen termékeket gyártó, szükségtelen szolgáltatásokat nyújtó cégek csődbe mennek, a gazdaság megtisztul. Hosszú távon tehát szüksége van a recessziókra egy ország gazdaságának, és ahogy az Egyesült Államok példája is mutatja, az elmúlt 100 évben 20 alkalommal volt recesszióban a gazdaság hosszú távú gazdasági növekedés mellett. Az alábbi képen láthatod is a gazdasági növekedést (trough, azaz mélypont és peak, azaz csúcs közötti terület) és a gazdasági csökkenés fázisait (peak és trough közötti időszak pedig a recesszió). A piros nyíl pedig a hosszú távú gazdasági növekedést mutatja.

Értelemszerűen az sem mindegy, hogy a gazdasági válságok milyen mélyek, hiszen ha visszatekintünk az elmúlt 100 év gazdasági válságaira, akkor bár 20 recessziót követhettünk, de ennek fele enyhe negatív hatásokkal járt, és mindössze egyetlen olyan válság volt, melyet a recesszió helyett inkább gazdasági depressziónak nevezünk. Az 1929-es gazdasági válságnak két fázisa volt. Az első 1929-1933 között, majd egy átmeneti javulás után 1937-1938 között újabb visszaesést tapasztalhattunk. Az Egyesült Államok gazdasági gyakorlatilag egy évtizedig nem tért vissza a normál, megszokott növekedési ütemhez.

Milyen hatása van a recessziónak a részvénypiacon, tőzsdéken?

A részvénypiaci hatások is katasztrofálisak voltak, azaz itt nem 30-50 százalékos visszaesést tapasztalhattunk, hanem a vezető tőzsdeindexek árfolyamuk 80%-90%-át veszítették el. A medvepiac pedig évekig tartott. Az alábbi táblázatban összehasonlíthatjuk a nagy gazdasági válság és a 2008-2009-es hitelválság fontosabb adatait

	1929-es gazdasági válság	2008-2009-es hitelválság
Válság hossza	10 év	18 hónap
GDP változás	-33%	-4,3%
Munkanélküliségi ráta	25%	10%

Az elmúlt 100 évben recessziók átlagosan 5-10 évente bekövetkeztek az Egyesült Államokban, és átlagosan 14 hónapig tartanak. Az alábbi táblázatban össze is gyűjtöttem az utóbbi 100 év recesszióit.

Recesszió kezdete	Recesszió hossza (hónap)	Részvénypiaci visszaesés
2007. december	18,00	-50%
2001. március	8,00	-30%
1990. július	8,00	-20%
1981. július	16,00	-26%
1980. január	6,00	-30%
1973. november	16,00	-51%
1969. december	11,00	-33%
1960. április	10,00	-11%
1957. augusztus	8,00	-20%
1953. július	10,00	-8%
1948. november	11,00	-16%
1945. február	8,00	-15%
1937. május	13,00	-43%
1929. augusztus	43,00	-80%
1926. október	13,00	-2%
1923. május	14,00	-16%
1920. január	18,00	-35%
1918. augusztus	7,00	-50%
1913. január	23,00	-21%
Átlag:	13,7	-29%

Van jelentősége a recesszió bejelentésének?

A fentiekből körvonalazódhat az olvasó számára, hogy mire a recessziót bejelentik, több hónap, esetleg negyedév telik el, azaz addigra az Egyesült Államok gazdasága már rég recesszióban van. Tehát ne úgy tekintsünk a recesszióra, hogy a bejelentésekor megváltozik minden, és ráérünk csak ekkor foglalkozni a gazdasági válság hatásaival, a befektetéseink átrendezésével, hiszen mire ez bekövetkezik, már hónapok óta recesszióban a gazdaság.

A következő rossz hír pedig az, hogy mire eljutunk a recesszió bejelentéséig, addigra már a tőke és pénzpiacokon érezhető a hatása. Az alábbi grafikonon piros színnel a Wilshire 5000 indexet láthatod (amerikai részvénypiac kb. 3500 részvényét szemléltető index), a szürke területek a recesszió időszakát jelölik, a kék görbe a reál GDP alakulását mutatja. A 2008-2009-es gazdasági válság során a recesszió bejelentését megelőzően kb. 10 százalékot esett a tőzsde. Látható, hogy az esés jelentős része a recesszió időszakában következik be.

A dotkom lufi azonban sokkal előbb kipukkadt. A 2000-es években a történelmi csúcstól számítva kb. 20%-ot esik a részvénypiac a recesszió bejelentése előtt, majd a hivatalos recesszió alatt, és utána is további esést látunk. Az esés jelentős része tehető arra az időszakra, amikor már hivatalosan nem is volt recesszió az Egyesült Államok gazdaságában.

Az 1990-es években kialakuló gazdasági válságban tökéletesen időzíthettünk, ha megvártuk a hivatalos recesszió bejelentését, de azt is vegyük figyelembe, hogy mire a recessziónak hivatalosan vége lett, a tőzsdék már új csúcson voltak.

A 80-as években bekövetkező válságban  is hasonló folyamatokat láthatunk, azaz a tőzsdei esés jelentős része a recesszió időszakára esik, de mire véget ér a hivatalos recesszió, a tőzsde már a korábbi történelmi csúcs magasságában van.

Az alábbi grafikon jól szemlélteti a fenti helyzetet. A fekete színnel rajzolt görbe mutatja a gazdasági ciklusok változását (NBER szerint, konjunktúra, recesszió). A piros szaggatott, eltolt görbe, pedig a tőzsdei árak változását mutatja, a sárga szaggatott vonal a hosszú távú növekedést. A lényeg tehát, hogy a tőzsde előrébb jár, a piaci szereplők korábban elkezdik árazni a gazdasági válságot. Ehhez tegyük hozzá, hogy a fenti négy válság esetében sem volt ez minden esetben igaz. Ugyanakkor az jól megfigyelhető volt, hogy már a hivatalos recesszió időszakában emelkedtek a tőzsdék.

Miért van szükség a recesszióra?

Kétségtelen, hogy a recesszió, a gazdaság zsugorodása, az ezzel járó vállalati csődök, növekvő munkanélküliség és a gazdasági válsághelyzet egy negatív dolog az emberek életében. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a recesszió egy szükséges velejárója egy gazdaság stabil, hosszú távú növekedésének, és a recessziók elkerülése a jövőben súlyos problémákat okozhat. A Tények és Tévhitek a Tőzsdéről és Befektetésről című könyvben pedig 150 évet tekintettünk át, 33 üzleti ciklust vizsgáltunk meg. Ahogy az alábbi grafikonon is látható, az elmúlt évtizedek gazdasági ciklusaiban egyre hosszabbak lettek a konjunktúra időszakai (világos színnel, hónapokban megadva), és egyre rövidebbek a recessziók (sötét színnel jelölve). Az aktuális üzleti ciklus nincs a grafikonon, de a konjunktúra hossza megdönti a múltbeli rekordot (120 hónap, azaz 10 év).

Az egyre hosszabb recesszió nélkül időszakokra logikus magyarázatot ad az, hogy az 1970-es években szakított az Egyesült Államok az aranystandard rendszerrel, így gyakorlatilag a gazdaságban levő pénzmennyiség szabályozása a Fed hatáskörébe került. Az infláció és az értéktelen pénz című bejegyzésünkben részletesen tárgyaltuk a folyamatot, azaz ahogy az alábbi grafikonon látható, az elmúlt évtizedekben a gazdasági növekedést (GDP növekedést) meghaladó mennyiségű pénz (M1 pénz) került az amerikai gazdaságba.

forrás: fred.stlouisfed.org

Jól látható a görbén, hogy a növekedés az 1980-as éveket követően indult meg igazán, és ezzel együtt azt is megfigyelhettük, hogy az 1970-1980-as évektől kezdődően jelentősen veszített a dollár a vásárlóértékéből.

forrás: https://quickchart.io

A fenti folyamatok nem álltak meg az utóbbi pár évben sem. Sőt, eljutottunk mára a modern monetáris elmélethez (MMT), mely szerint a kormányoknak a pénznyomtatással közvetlenül is támogatni kell a gazdasági folyamatokat. A pénznyomtatás tehát gazdasági növekedéshez vezet, így a kormányok nyugodtan költekezhetnek az MMT szerint, mert egyrészt növekedni fog a gazdaság, így a felhalmozódó adósság bár értékben nagy lesz, de GDP arányosan nem lesz jelentős adósság növekedés. A fenti logikával az a probléma, hogy nem mindegy, mire költi a pénzt az állam, van ugyanis „jó”, és van „rossz” adósság. Jó adósságról beszélhetünk akkor, ha az adósság célja egy beruházás, befektetés finanszírozás (országok esetében például infrastruktúra fejlesztés), mely  a jövőben pozitív hozamot hoz. Rossz adósság pedig tipikusan a jövőben hozamot nem hozó beruházások.

Milyen problémákat okoz a recesszió elkerülése?

Azt láthattuk tehát, hogy az elmúlt évtizedekben minden eszközzel igyekeztek a döntéshozók elkerülni a recessziókat. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a recesszió tulajdonképpen egy korrekciós időszak, amikor a gazdasági növekedés okozta egyensúlytalanságok automatikusan korrigálódnak. Igen, ez azzal jár, hogy társaságok csődbe mennek, emberek veszítik el a munkájukat, azonban a folyamat együtt jár azzal, hogy a rosszul gazdálkodó, nem hatékony társaságok is csődbe mennek. Különböző vizsgálatok (például Adalet McGowan et al) ugyanis rámutatnak arra, hogy a kevésbé produktív, rosszul gazdálkodó, nem hatékonyan működő cégek a termeléshez, szolgáltatáshoz szükséges erőforrások (például munkaerő) lekötésével rontják a versenyképes vállalkozások növekedési lehetőségeit. Például az általuk előállított termékek, szolgáltatások növelik a kínálatot, így csökkentik a termékek, szolgáltatások árát (a versenyképes vállalatok profitja kevesebb lesz), illetve a verseny miatt növelik a munkaerőpiaci költségeket, és a finanszírozási költségeket. A munkabérek növekedése azért következik be, mert a munkaerőpiac is korlátos, így ha elfogy a munkaerő, akkor a vállalatoknak versenyeznie kell az alkalmazottakért, mely bérnövekedést, így növekvő költségeket idéz elő. Emellett pedig a versenyképes társaságok finanszírozás költségei is megnőnek, hiszen a rosszul működő cégek is banki hiteleket vesznek igénybe, vagy vállalati kötvényeket bocsátanak ki, mellyel elvonják a forrásokat a versenyképes cégek elől.

Ha tehát nem mennek csődbe ezek a rosszul működő cégek, akkor ez a jövőbeni gazdasági növekedést fogja hátráltatni. A rosszul működő cégeket úgy is definiáljuk, hogy olyan versenyképtelen társaságok, melyek a felhalmozott adósságuknak csak a kamatát képesek visszafizetni a megtermelt nyereségből, azaz annyi pénzt tudnak termelni a vállalkozási tevékenységükkel, hogy a kamatokat fizessék, így elkerüljék a csődöt, de a tőkét már nem tudják törleszteni. Az alábbi képen piros színnel jelölve látható, hogy ezeknek a cégeknek az aránya évtizedről évtizedre növekszik, az utóbbi évekre 12 százalékra emelkedett a arányuk, de más forrásokban már 18,9 százalékra teszik az Egyesült Államokban a fenti definíció szerint működő cégek arányát. A jövőbeni gazdasági növekedés gátlása mellett, a rosszul működő cégek növekvő aránya növeli a gazdasági rendszer kockázatát is. Nehezen mérhető fel annak a következménye, hogy milyen hatása lesz egy hirtelen csődhullámnak, ha a kedvező gazdasági környezet megváltozik, bővebben itt beszéltünk erről.

További problémát jelent, hogy a recessziók eltolására alkalmazott mennyiségi enyhítés technikájának súlyos mellékhatásai is vannak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a mennyiségi enyhítéssel nyomtatott pénz egyúttal egy keletkező adósság is, hiszen a Fed államkötvényeket vásárol a frissen nyomtatott pénzen (az amerikai államadósság közel 40%-a a Fed kezében van). Mára pedig már ott tartunk, hogy a pénzpiacon keletkező 5 dollárnyi adósság mindössze 1 dollárnyi gazdasági növekedést okoz. Az alábbi grafikon jól szemlélteti a fenti helyzetet. A sárga görbe a gazdasági rendszerben levő összes adósságot mutatja, kék színnel a GDP követhető nyomon. Jól látható ebből, hogy az 1980-as évek előtt a GDP gyorsabban nőtt, mint az adósság, majd az elmúlt évekre egyre nagyobb a különbség az összes adósság és a megtermelt össze jövedelem között.

forrás: realinvestmentadvice.com

Recessziók és a tőzsdei hozamok

Az amerikai részvénypiacot vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a 20 százalékot meghaladó visszaeséseket medvepiacnak tekintjük. Természetesen léteznek ennél kifinomultabb módszerek (trendek, mozgóátlagok), melyekkel megállapítható a csökkenő trend, medvepiac, de a 20 százalékos visszaesés egy kellően objektív módszer. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az elmúlt 100 évben alapvetően két jól elkülöníthető medvepiac típust figyelhettünk meg:

• recesszió nélküli medvepiacok
• recesszióval járó medvepiacok

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem a recesszió nélküli medvepiacokat az amerikai részvénypiacon 1928-2022 közötti időszakon. A 20%-os definíciótól kismértékben eltértem, találsz a listában néhány 19%-os visszaeséssel járó medvepiacot is. A táblázatból kiderül, hogy az amerikai részvénypiacon az átlagos medvepiac 6 hónapig tart, és 24%-os visszaeséssel jár.

Időszak	Visszaesés	hónapok
1934-1935	-30%	12
1939-1940	-30%	7
1940-1942	-32%	17
1946-1946	-25%	4
1961-1962	-25%	6
1966-1966	-21%	8
1987-1987	-32%	3
1990-1990	-18%	3
1998-1998	-18%	3
2011-2011	-18%	5
2018-2019	-19%	3
Átlag	-24%	6

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem azokat a medvepiacokat az amerikai részvénypiacon, melyek gazdasági válsággal, recesszióval együtt alakultak ki 1928-2022 közötti időszakon. Ebben az esetben az átlagos recesszió 38%-os visszaeséssel jár és12 hónapig tart.

Időszak	Visszaesés	hónapok
1929-1932	-85%	25
1932-1933	-40%	6
1933-1933	-28%	3
1937-1938	-50%	12
1948-1949	-19%	12
1957-1957	-20%	3
1961-1962	-25%	6
1968-1970	-35%	13
1973-1974	-45%	20
1980-1982	-26%	19
1990-1990	-18%	3
2000-2002	-48%	28
2007-2009	-52%	16
2020-2020	-34%	1
Átlag	-38%	12

Azt láthatjuk tehát, hogy azok a medvepiacok, melyek gazdasági válságokkal, recessziókkal egyidejűleg alakulnak ki sokkal tovább tartanak, és sokkal nagyobb visszaesés következik be a részvénypiacon.

Recesszió alatt jól teljesítő részvények, iparágak

Vannak olyan iparágak, melyek a gazdaság működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Ezek a nélkülözhetetlen iparágak, valószínűleg a jövőben sem tűnnek el, meghatározó szerepük lesz a gazdaságban. A fenti tulajdonságukkal gyakran együtt jár az is, hogy ezekben az iparágakban működő társaságok jobban átvészelik a gazdasági válságokat, recessziókat. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nagy tőzsdei visszaesés közepette ezen társaságok részvényeinek árfolyama emelkedik, hiszen a legtöbb részvény kisebb nagyobb mértékben, de korrelációban van a részvénypiac irányával. Azonban ezeket az iparágakat, társaságokat kevésbé érintik a recessziók, így a részvénypiaci visszaesések is mérsékeltebbek a piacukon.

1) Egészségügyi szektor, egészségügyi iparágak részvényei

Az egészségügyi szektor folyamatosan, évről évre bővül, ahogy a fejlett nyugati társadalmakban egyre magasabb a születéskor várható élettartam. Az emberek tovább élnek és ezzel együtt több egészségügyi problémájuk is van, illetve lesz a jövőben. Az egészségügyi vállalatok növekedését támogatja a fejlődő országok népesség növekedése is. A külföldi tőzsdéken számos egészségügyi iparágat különböztetünk meg, melyeken belül az egyes vállalatok különböző területeken működnek, például biotechnológia, gyógyszergyártó cégek, kórházakat üzemeltető társaságok, orvosi eszközöket gyártó társaságok, diagnosztikai eszközöket gyártó társaságok stb.. Hosszútávon tehát az egészségügyi szolgáltatások nélkülözhetetlenek lesznek a jövőben is. A gyakorlatban a következő a finviz.com oldalon az Egyesült Államok tőzsdéin elérhető közel 900 társaságot találunk az egészségügyi szektorban.

2) Élelmiszer termelő, gyártó cégek részvényei

Az élelmiszer ipar fontosságát sem kell valószínűleg részletesen taglalnunk. Bár rövid távon volatilis lehet az élelmiszer ára, akár lefelé tartó trendek is kialakulhatnak, ugyanakkor a növekvő népesség egyre több élelmiszer előállítását igényli. Az élelmiszer iparnak azonban nincs olyan jól elkülöníthető szektora, mint az egészségügynek, így több iparágból kell a tőzsdei társaságokat összeszednünk. Az élelmiszer ipar alatt találjuk a mezőgazdasági cégeket, állattartókat, és az élelmiszer feldolgozó ipar is ide sorolható. Továbbá a vegyipari cégeknek is van kapcsolata az élelmiszer iparral, de a különböző termelő eszközöket, gépeket gyártó cégekről se feledkezzünk meg.

Az élelmiszer iparhoz tartozó társaságok részvényeiről a következő hivatkozáson találunk bővebb információt:

• Élelmiszergyártók
• Mezőgazdasági gépeket, eszközöket gyártók
• Élelmiszer nagykereskedők
• Húsipari termékek
• Üdítő italok

A fenti listákon egyedi részvényeket találunk, azonban egy-egy részvénybe történő befektetés, jelentősebb háttértudás, vizsgálat nélkül is kockázatos. Mindenképpen portfólió kialakításra törekedjünk, ebben pedig nagy segítséget nyújthatnak az ETF alapok is. Az élelmiszeripari ETF alapok keresése során a következő kifejezésekre fókuszáljunk:

• Food & Beverage ETF
• Dynamic Food & Beverage Portfolio
• Consumer Staples Sector
• Agribusiness
• Agriculture Portfoli
• Agriculture

3) Oktatási iparág részvényei

Az oktatás, tudás fejlesztése is egy olyan terület, ami nem fog a divatból kimenni, és a jövőben vélhetően még nagyobb hangsúlyt kap. A nyugati országokban az oktatáson belül a magán vállalkozások nagy szerepet vállalnak, így számos tőzsdén is elérhető oktatási tevékenységet végző társaságot találunk. Az oktatás iparág mérete azonban ma még más iparágakhoz viszonyítva sokkal kisebb, mivel jelentős az állami szerepvállalás ezen a területen. Az alábbi oktatás iparágban mindössze 31 társaságot találunk. A fentiek mellett vannak kapcsolódó iparágak is, például személyi szolgáltatások iparágon belül is találunk olyan cégeket, melyek részben oktatással foglalkoznak.

4) Függőséget okozó termékeket, szolgáltatásokat nyújtó társaságok

Számos olyan termék és szolgáltatás létezik, melyek esetében felmerülhet, hogy függőséget okoznak, gondoljunk csak az alkoholra, dohánytermékekre, szerencsejátékra, kannabisz fogyasztásra. Ezek tipikusan olyan területek, ahol a fogyasztók kevésbé árérzékenyek, ráadásul legálisan végezhető tevékenységekről van szó. Véleményem szerint olyan iparágról beszélünk, melyekre a jövőben is igény lesz, és egy estleges válság, recesszió is kisebb mértékben érinti ezeket az iparágakat. Ezek az iparágak egyébként erőteljesen meg vannak adóztatva, és a befektetés politikai kockázata is nagy, hiszen akár a jövőben történhetnek olyan változások, melyek bizonyos termékek, szolgáltatások korlátozását idézhetik elő:

• Alkohol termékek
• Dohány
• Szerencsejáték

A fenti iparágakról nagyjából azt mondhatjuk el, hogy különböző okok miatt nélkülözhetetlenek lesznek a jövőben, a cégek által gyártott termékek valószínűleg nem mennek majd ki a divatból, folyamatosan szüksége lesz az emberiségnek ezekre a termékekre, szolgáltatásokra. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy nem veszíthetünk ezeken a befektetéseken, ahogy az sem jelenthető ki, hogy válságok, recessziók alatt nem fog esni a részvények árfolyam. Sőt az egyedi részvényekbe történő befektetés kifejezetten kockázatos, mivel egy-egy társasággal bármi történhet, így akár csődbe is mehet.  Ugyanakkor ezek az iparágak teljes egészükben nem fognak átalakulni, de válságok, recessziók hatásait ezek az iparágak is megérezhetik.

A válságálló részvényeket defenzív részvényeknek is nevezzük, melyekről bővebben itt beszéltünk.  A fentiek mellett a részvényeknek van egy jó mérhető paramétere, ez pedig a béta mutató, mely mutatja, hogy mennyire korrelál a részvény árfolyama a részvénypiaccal, azaz a tőzsdeindexekkel. Minél nagyobb a pozitív korreláció, annál kevésbé tekinthető a részvény válság állónak. Negatív korreláció esetén pedig nagyobb a valószínűsége, hogy a részvény árfolyamát a válságok sem érintik olyan mértékben, mint egy pozitív korrelációval rendelkező részvényt. Ez sem 100%-os módszer, ahogy arra se számítsunk, hogy válságok, recessziók alatt ezeknek a részvényeknek nem fog esni az árfolyama.

Melyik ország válságállóbb? (2024)

Széles körben találunk olyan tanulmányokat, melyek arra fókuszálnak, hogyha kialakul egy gazdasági sokk, egy recesszió, akkor mitől függ a kilábalás gyorsasága, mértéke, miért tapasztalhatunk eltéréseket országok között a recesszióból történő kilábalásban. A fentiekkel összefüggésben számos tényezőt azonosítottak az elmúlt évtizedben. A témával kapcsolatosan Eichengreen és szerzőtársai (2024) 35 fejlett és 46 fejlődő ország gazdaságát, az 1950-es évektől kialakuló válságokat vizsgálták meg. A válságból történő kilábalást a válság mélypontja (T pont az alábbi grafikonon) és a mélyponttól eltelt négy (T+4), illetve nyolc (T+8) negyedév távlatában vizsgálták egy főre jutó reál GDP alapján.

Forrás: Eichengreen és szerzőtársai (2024)

Az alábbi táblázat (T+4 negyedéves adatok) a legfontosabb összefüggéseket tartalmazza. Ebből kiderül, hogy a recesszió mélysége (csúcstól a mélypontig terjedő szakasz, lásd fenti képen) és a kilábalás között erős pozitív kapcsolat van, azaz minél mélyebb (nagyobb a GDP visszaesés) egy válság, annál nagyobb visszapattanás következik be az egy főre jutó GDP mutatójában. A recesszió hosszúsága és a kilábalás között kismértékű, de negatív kapcsolat figyelhető meg, azaz ha a csúcstól a mélypontig tartó szakasz időben hosszú, akkor a kilábalás kismértékű, lassú. A recessziót megelőző gazdasági növekedés és a kilábalás között pozitív kapcsolat logikusnak tűnik, de nem mutatható ki statisztikailag szignifikánsan a fenti adatkörön. Ugyanakkor van némi bizonyíték arra, hogy azok az országok, melyek “egészségesebb” folyó fizetési mérleggel lépnek be a válságba, gyorsabban kilábalnak a válságból (current account sor). Ugyanez megfigyelhető a devizatartalékkal, a kereskedelmi nyitottsággal, a rugalmas árfolyamrendszerrel összefüggésben. Ezek mind gyorsítják a válságból történő kilábalást. Fejlett országok esetében kimutatható, hogy a vállalatok és háztartások eladósodottságának növekedése (a recesszió előtt) lassítja a recesszióból történő kilábalást. Ez a mutató összefüggésbe hozható a recesszió megnövekedett valószínűségével (lásd itt). A recessziót megelőző gazdasági növekedés időszakában a magánhitelek ugrásszerű növekedése és a pénzügyi nyitottság fokozódása negatívan hat a válság utáni növekedésre. Az államadósság mutatójával kapcsolatosan ellentmondásba ütközünk, ugyanis a magasabb államadósság és a mélypont utni GDP változás között pozitív a kapcsolat. A fiskális és monetáris politikával kapcsolatos mutatókban visszaköszönnek az elméleti várakozások, azaz az anticiklikus fiskális és monetáris politikát (magyarázat itt) alkalmazó országok gyorsabban kilábalnak a válságból.

Forrás: Eichengreen és szerzőtársai (2024)

Érdemes eladni a részvényeket recesszió előtt?

A Late to Recessions: Stocks and the Business Cycle című tanulmány szerzői alapvetően két kérdésre keresték a választ. Az első kérdés arra vonatkozik, hogy érdemes-e eladni a részvényeinket a recesszió előtt. Az elméleti válasz egyszerű. Nem, mert:

• A részvénypiac racionálisan áraz, és az árak azonnal tükrözik a befektetői várakozásokat a jövőbeni gazdasági kilátásokkal kapcsolatban (hatékony piacok).
• A részvénypiaci kockázati prémiuma pozitív,  kinyerése hosszú távon lehetséges, és a kockázati prémiumért cserébe kockázatot kell vállalni, nincs ingyen ebéd, de megfelelő tervezéssel csökkenthető a kockázat (diverzifikáció, hosszú táv, rebalancing, stb..)
• A recesszió nem jelezhető előre.

A fenti kijelentéseket meglehetősen nehéz cáfolni empirikus adatokkal, és talán annyi kiegészítést tehetünk a fentiekhez, hogy bár léteznek tényezők (Red-zone, eszközállomány, Fed survey, lásd itt), melyek összefüggésbe hozhatók a recesszió bekövetkezésével, de probabilisztikus módon képesek a válságokat előrejelezni.

A második kérdés az előzőből következik, azaz a felsorolt okok miatt nem tudjuk eladni a részvényeinket a recesszió előtt. Érdemes-e eladni a részvényeket akkor, ha bekövetkezik a recesszió. A kérdésre első nekifutásra azonnal igennel válaszolunk, de tartsuk szem előtt, hogy a részvénypiac a jövőt árazza, azaz könnyen lehet, hogy mire bejelentik a recesziót, a részvénypiaci visszaesés jelentős részét magunk mögött hagytuk.

A fenti hivatkozott tanulmány szerzői 1960-2019 közötti időszakon keresték a választ a kérdésre.  Az alábbi képen halványszürke sávok jelölik a recessziók időszakát az Egyesült Államokban. A recessziót az NBER jelenti be, általában több hónapos csúszással, azaz a szürke sáv kezdetén a befektetők nem szereznek tudomást arról, hogy receszióban a gazdaság. A kékkel jelölt hasábok a recesszió valószínűségét jelző indikátor értékeit jelenítik meg. Ezek az adatok az adott időpillanatban elérhetők, azaz a recesszió valószínűségét előrejelző real-time indikátorról van szó. A jelzéshez összesen kilenc makroadatot használtak fel, melyek a következők: ipari termelés, GDP, heti újonnan munkanélküli segélyért folyamodók száma, kiskereskedelmi forgalom, infláció, beruházások.

forrás: Late to Recessions..

A következő ábra a részvénypiaci hozamok alakulását mutatja 6 hónapos időszakokon, ha feltételezzük, hogy a recesszió kezdetét a fenti recessziót jelző indikátor 50%-os értékéhez társítjuk. A fenti ábrán pontozott vonal jelzi a recesszió 50 százalékos valószínűségét. Az ábrából kiderül, hogyha az indikátor jelzését követő 4 hónapos időszakban vásárolunk részvényeket, akkor a fél éves évesített hozamunk negatív (-8%). Az ezt követő időszakon már pozitív évesített hozamokat figyelhetünk meg fél éves befektetési időtávon, azaz a recesszióval egyidejűleg a részvénypiaci hozamok is csökkennek, de a fő problémát az jelenti, hogy a recesszió hivatalos bejelentése visszamenőleg történik.

forrás: Late to Recessions..

A következő ábra szemlélteti a jelzésekben felmerülő különbségeket. Világoskék színnel látható a vedd meg és tartsd technika egyenlegváltozása, azaz folyamatosan befektetve vagyunk. A sárga görbe mutatja azt a stratégiát, melyben a recesszió kezdeti időpontjában a részvénypiac helyett kötvényekbe allokáljuk át a befektetésünket. A felülteljesítés jelentős, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a valóságban hónapokkal később kerül bejelentésre a recesszió. A sötétkék görbe pedig a recesszió valószínűségét előrejelző indikátoron alapuló stratégia egyenlegváltozását mutatja. A felülteljesítés itt is jelentős.

forrás: Late to Recessions..

A fentiek a recessziót jelző indikátorok fontosságára hívják fel a figyelmet. Vegyük azonban figyelembe, hogy a kereskedési stratégiák összehasonlítása során költségeket nem vettek figyelembe, nem ismertek a robusztussági vizsgálatok, és feltételezhetjük, hogy alacsony esetszámon (4-5 jelzés, recesszió) alapulnak az eredmények.

Recessziót jelző indikátorok és a GDP változás kapcsolata (2024)

Az alábbiakban a Fed eszköztárában elérhető recessziót jelző indikátorokat vizsgáljuk meg, és arra keressük a választ, hogy a GDP változás jövőbeni meghatározásában, válságok előrejelzésében milyen mértékben vesszük a használt ezeknek az indikátoroknak. A vizsgálatban a jegybanki alapkamat (d_RNOM jelöléssel) és különböző, a recesszió valószínűségét jelző indikátorokat, mint magyarázóváltozókat vizsgáljuk meg a reálGDP (GDPchange) változással összefüggésben. A felhasznált recessziót jelző indikátorok az alábbiak:

• Smoothed U.S. Recession Probabilities, mely egy dinamikus markov-switching modell alapján ad recessziós jelzést (Smoothed néven, lásd itt)
• A GDP-Based Recession Indicator Index a recesszió valószínűségét makrogazdasági adatok változása alapján méri (GDPBASED néven, lásd itt).
• A termspread a hosszú és rövid lejáratú kötvények hozamkülönbsége (lásd itt), melyet szintén használnak a recesszió valószínűségének megállapítására, lásd itt

A változókat némiképp át kellett alakítani azért, hogy a megfelelő regressziós eljárások elvégezhetők legyen. Többek között a jegybank alapkamat differenciálással stacionárius idősorrá lett alakítva, így mindegyik változó stacionárius. Hagyományos lineáris regresszió, sem vektor autoregresszió nem jöhet szóba, mert a Breusch-Pagan teszt eredményei heteroszkedaszticitásra utalnak, így GARCH modellezéssel próbálkozunk 1982-2024 közötti időszakon (Covid miatt a 2020-as év ki lett véve a vizsgálatból). Minden változó esetében 1-8 negyedéves késleltetéseket is megvizsgálunk, és csak a statisztikailag szignifikáns eredményeket tárgyaljuk.

Az eredmények:

• Termspread esetében nincs statisztikailag szignifikánsan kimutatható kapcsolat
• A 3 negyedévvel korábbi kamatváltozás (d_RNOM) és a GDP között statisztikailag szignifikáns negatív kapcsolat van
• A Smoothed indikátor egy negyedévvel korábbi változása és a GDP változása között negatív a kapcsolat, tehát emelkedő indikátorérték (növekvő recessziós kockázat) csökkenő GDP-re utal.
• A GDPBASE indikátor egy negyedévvel korábbi változása és a GDP változás között negatív a kapcsolat.

Ha a fenti három tényezőt egyetlen modellbe tesszük, akkor az alábbi függvénnyel becsülhető meg a GDP változása:

y^​=3,44033−79,5737⋅ΔRNOM3​−0,0670239⋅Smoothed1​−0,0152657⋅GDPBASED1​

Az alábbi képen a modell pontossága ellenőrizhető. Sárga szín a modell előrejelzése, zöld szín a tényleges GDP változást mutatja. Az 1990-es évekig pontosnak tekinthető a modell, de az azt követő időszakon az előrejelző képessége alacsony. Érdekessége, hogy a recessziókat megelőző időszakokban (1990, 2001, 2007) a modell pontos, ami azzal magyarázható, hogy kifejezetten a recessziót jelző indikátorokat használtunk fel. A modell pontatlansága tehát nem azt jelzi, hogy ezek az indikátorok használhatatlanok, hanem arra utalnak, hogy sok más további tényező (ipari termelés, munkanélküliségi ráta) hatással van a GDP változásra, melyet a modellbe célszerű lenne beépíteni.

Forrás: saját szerkesztés