Bollinger szalag: Jelzései, használata, megbízhatóság, stratégiák

Az útmutatónk a bollinger-szalagot, a „Bollinger Bands” indikátort mutatja be. Előbb a működési elvét, majd a felhasználást, illetve a hibáit ismerhetjük meg. Ezen túl pedig a bollinger-szalaghoz kapcsolódó kereskedési stratégia szabályait is megbeszéljük. Az útmutatónkban a következőket tárgyaljuk:

• A Bollinger-szalag és a technikai elemzés indikátorai
• Mire jók a szalagok? Mire jó a bollinger-szalag a tőzsdén?
• Hogyan működik a bollinger-szalag?
• Bollinger-szalag jelzései
• Bollinger-szalag szabályok a tőzsdei kereskedésben
• Bollinger-szalag stratégia visszatesztelése 300 paraméter, 30 részvényen 10 éves időszakon
• Bollinger-szalag stratégia javítása ADX indikátorral
• A bollinger szalag általános, alap használata
• Mi történik, ha az árfolyam elhagyja a bollinger-szalagot?
• Bollinger-szalag használata kitörési stratégiákhoz
• A bollinger-szalag kitörési technika alapjai

Bollinger-szalag és a technikai elemzés indikátorai

Rövid bevezetésképpen beszéljünk arról, hogy a bollinger-szalag a technikai elemzés körébe tartozó sok  száz indikátor közül az egyik legismertebb, legnépszerűbb indikátor, mely a legtöbb árfolyamelemző programban alapbeállításként a grafikonon megtalálható. Ugyanakkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a legtöbb tőzsdei indikátor megbízhatóságáról, hatékonyságáról semmiféle objektív vizsgálat nincs, de a népszerű indikátorokkal kapcsolatban jellemzően számos, módszertanilag kifogástalan visszatesztelést találunk. Itt az oldalon már a mozgóátlagok különböző jelzéseire, az RSI indikátorra, az MACD indikátorra, az IBS indikátorra vonatkozóan is megnéztünk átfogó visszateszteléseket, és ezt a sorozatunkat, most a bollinger-szalaggal folytatjuk.

Mire jók a szalagok? Mire jó a bollinger-szalag a tőzsdén?

A különféle szalagok tőzsdei kereskedésben történő használata gyakorlatilag a mozgóátlag jelzésekkel egyidős, hiszen elsődleges célja a szalagoknak a mozgóátlagok téves jelzésszámainak csökkentése. Már beszéltünk a mozgóátlag-stratégiák kapcsán arról, hogy az első szalagokat az árfolyamra feltett mozgóátlagok meghatározott százalékkal történő eltolásával alakították ki a kereskedők, és így akár a bollinger szalaghoz hasonló sávot tudunk követni a grafikonon. Hogy érthető legyen a mozgóátlag-eltolással kapott sáv, nézzük meg az alábbi grafikont, ahol az arany napos grafikonján a 20 napos mozgóátlagot (narancs) és a +-2 százalékkal eltolt 20 napos mozgóátlagot (kék színekkel) látjuk. A két mozgóátlag tehát úgy számítható ki, hogy a 20 napos mozgóátlag értékét növeljük, vagy csökkentjük 2 százalékkal.

A fenti célra az envelope elnevezésű indikátort használhatjuk, melyet a legtöbb árfolyamelemző programban megtalálunk. A képen a tradingview.com programját használjuk. Az envelope-indikátor használatával kapcsolatos probléma, hogy az eltolás mértékét jellemzően nem objektíven állapítják meg a kereskedők. Tehát az eltolás (példánkban 2%) változott a mozgóátlag mozgása, az időszaki volatilitás és egyéb szubjektív tényezők, megérzések alapján. Azaz nem lehetett következetesen visszatesztelni. Ezt a problémát Marc Chaikin a Bomar Securities munkatársa úgy oldotta meg, hogy egy olyan sávot hozott létre, melyre igaz, hogy az időszak 85 százalékában a sávon belül mozog az árfolyam. Ha pedig a sávból kilép az árfolyam, akkor bekövetkezett a ritka, az esetek 15%-ában előforduló esemény, azaz a részvény túlvett, vagy túladott állapotba került, melyhez már jelzéseket lehetett társítani. Chaikin (aki egyébként a Chaikin oszillátorral vált ismerté) úgy határozta meg, hogy az esetek 85%-át a mozgóátlag 3-3%-os eltolásával lehet elérni, azaz tulajdonképpen egy 3%-os eltolást alkalmazó envelope indikátorról van szó, melyet bomar bandsnek, azaz bomar-szalagnak nevezett el. Az alábbi képen tehát már a bomar-szalag látható, mely a mozgóátlag (példánkban 20 napos) 3 százalékkal eltolt változatait tartalmazza.

A bollinger-szalag hasonló megközelítést alkalmaz, azaz az a cél, hogy a szalagon belüli mozgás az időszak jelentős részére jellemző legyen, így azonosíthatók lesznek a túladott és túlvett helyzetek. Ugyanakkor a bollinger-szalag nem egy statikus számmal (pl. 3-3%), hanem a volatilitás függvényében tolja el a mozgóátlagokat.

Hogyan működik a bollinger-szalag?

A bollinger-szalag az eddigiekben leírtakhoz hasonlóan egy mozgóátlagot rajzol a grafikonra, és ezt a mozgóátlagot pozitív és negatív irányba eltolva kapjuk meg a szalag alsó és felső határát. Itt azonban nem egy fix, statikus értékkel történik az eltolás, hanem a mért volatilitással, szórással. Mondhatnák azt, hogy az a filozófia húzódik meg az elv mögött, hogy kérdezzük meg a piacot, hogy mi történik, ahelyett, hogy megmondjuk neki, mit csináljon.

Az 1980-as években John Bollinger által kifejlesztett bollinger-szalag tehát egy mozgóátlagból áll (például 20 napos), és azt vizsgálja, hogy az átlagon belül mekkora az eltérés az adatok között. Ez a statisztikából ismert szórás-számítás, azaz vizsgáljuk, hogy az átlag mögött milyen tényleges adatok vannak.  Nézzük meg a következő adatsorokat:

A: 5,6,5,6,5,6, melynek átlaga = 5,5

B: 3,8,3,8,3,8, melynek átlaga =5,5

Az „A” adatsor átlaga 5,5, és a mögötte levő adatok nem térnek el lényegesen az átlagtól (5 és 6-os érték), így az adatok szórása alacsony lesz. A „B” adatsor átlag ugyanúgy 5,5, de az adatok lényegesen eltérnek az átlagtól, azaz a szórás nagy lesz.

Az átlag tehát csak egy dolog, igazán akkor tudjuk értékelni a mögötte levő sokaságot, ha ismerjük az átlag szórását. Másrészt pedig a statisztikában jártasak azt is tudják, hogy normális eloszlást feltételezve egyszeres szórás tartományába (ez az 1 szigma: -1 és +1 szórás) az esetek kb. 68%-a esik, míg a kétszeres szórás tartományba (ez a 2 szigma: -2 és 2 szórás) az esetek 95%-a tartozik bele. Az alábbi grafikonon a normális eloszlás függvénye látható a szórás változásának függvényében. Ha ez nem teljesen egyértelmű számodra, javaslom a következő bejegyzés tanulmányozását.

A fentiek azt jelentik, hogy ha egy mozgóátlagot eltolunk a szórásának kétszeresével, akkor az időszaki árfolyam-mozgás 95%-a szalagon belülre esik, így a szalagon kívüli esetek nagyon ritkán következnek be, de potenciálisan ezek a túlvett és túladott helyzetek. Így például a 20 napos mozgóátlag kétszeres szórással eltolva tulajdonképpen a 20,2 paraméterű bollinger-szalag. Az alábbi képen az S&P500 indexen látjuk a bollinger-szalagot. A szalagon belül találjuk az árak 95%-át, szalagon kívül az 5%-át.  Ha a bollinger-szalagot egyszeres szórással használjuk, akkor a szalagon belül találjuk az árak kb. 68%-át. Éppen ezért 1,4 és 2 közötti szórással használják a bollinger-szalagot a tőzsdei kereskedők. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a tőzsdéken a hozamok, az árak nem pontosan a normális eloszlás szerint szóródnak (erről itt bővebben), de közelítőleg alkalmazhatók a fenti valószínűségek.

Bollinger-szalag jelzései

A bollinger-szalag jelzéseit hosszasan lehetne sorolni. Ezekhez azt is hozzá kell tenni, hogy nagyrészt megfigyeléseken, véleményeken alapuló jelzések, melyek jelentős része nem John Bollingertől származik, és visszatesztelésre sem kerültek. Néhányat felsorolok az ismertebb jelek közül:

• A szalag szűkülése csökkenő volatilitást jelez, mely a jövőre vonatkozó hirtelen árfolyamváltozást eredményez. Ez a jelzés valóban megfigyelhető, hiszen a volatilitásra is igaz az ún. mean reversion, azaz ha egy termék volatilitása átlagos (például szórása 15%), akkor egyes időszakokban alacsonyabb a szórás (például 5%), más időszakokban pedig magasabb (pl 25%), így alacsony és magas volatilitású időszakok váltják egymást.
• A fordulatok jellemzően akkor következnek be, ha az árfolyam egy mélypontot, vagy csúcsot alakít ki a szalagon kívül.
• Ha az árfolyam a szalagon kívül (felső szalag) emelkedik, vagy esik (alsó szalag), akkor ez az erős trend jele.
• Ha az árfolyam megérinti az egyik szalagot, akkor hamarosan megérint a másik szalagot is.
• A bollinger szalag 20,2 paraméterei csak irányadók, a részvényhez és az időtávhoz kell igazítani.

Természetesen a bollinger-szalag jelzései a periódusidő függvényében is változnak, azaz nem csak a szórás, hanem a mozgóátlag periódusideje is hatással lesz a jelzésekre. Az alábbi táblázat a Technical Analysis form A to Z című könyv ajánlásait tartalmazza a bollinger szalag periódusidejére vonatkozóan.

Időtáv	Periódusidő (nap)
nagyon rövid időtáv	5-13
rövid táv	14-25
közép táv	50-100
hosszú táv	100-200

Bollinger szalag szabályok a tőzsdei kereskedésben

Fentebb megbeszéltük, hogy a bollinger-szalag megmutatja azokat a ritka eseményeket, melyek az esetek kevesebb, mint 5 százalékában következnek be. Ez abból a feltételezésből indul ki, hogy kétszeres szórással toljuk el a mozgóátlagot, és az eloszlásfüggvény normális. A fentiek miatt a felső szalag a túlvett tartomány, míg az alsó szalag a túladott tartományt jelöli. Az általános nézet a fentiekkel kapcsolatban, hogy ha egy részvény túlvett, akkor shortolni kell, mert az árfolyam várhatóan esni fog. Ha pedig egy részvény túladott, akkor vásárolni kell, mert az árfolyam várhatóan emelkedni fog. Fontos látni, hogy ezek a szabályok csak rövid időtávon érvényesek, például 1-4 hetes időtávon a reversal effect erősebben megfigyelhető, mint 1-12 hónapos távon, ahol a momentum lényegesen erősebb hatás, viszont extrém hosszú távon (3-5 év) már ismét a reversal hatás (long-term reversal) figyelhető meg.

Úgy kell tehát elképzelnünk a helyzetet, hogy ha bekövetkezik a ritka esemény, azaz túladott vagy túlvett lesz a részvény, akkor érvényesül a reversal hatás, azonban 1-12 hónapos távon már a momentum érvényesül, azaz a korábban megfigyelt trend fog folytatódni. Ez például jó beszállási lehetőséget adhat egy 1-12 hónapos távon emelkedő momentummal rendelkező részvény esetében, ha túladott tartományba kerül, hiszen a reversal hatás mellett a momentum is támogatja az irányt. Azonban ugyanezen részvény esetében a túlvett állapot shortolásával az a gond, hogy előbb utóbb újra visszatérnek a vevők, és a momentum hatása érvényesül.

Bollinger-szalag visszatesztelése 30 részvényen 10 éves időszakon

Az Empirical Optimization of Bollinger Bands for Profitability tanulmányban a bollinger-szalag következő jelzéseit tesztelték vissza:

• Vételi pozíciót nyitunk, ha az árfolyam az alsó bollinger-szalag alá esik, majd visszatér az árfolyam, tehát felfelé keresztezi az ár az alsó bollinger-szalagot.
• Eladási pozíciót nyitunk, ha a részvény ára a felső bollinger szalagot felülről lefelé haladva keresztezi.

A tesztelésben 1-300 nap közötti bollinger-szalagot vizsgálták kétszeres szórással. Kereskedési költségeket, osztalékot nem vették figyelembe. A vizsgálatot a Dow 30 indexbe tartozó részvényeken (30 legnagyobb amerikai részvény) végezték el 1993-2006 közötti időszakon (ebben az időszakban medvepiac és bikapiac is volt, lásd dotkom lufi 2001). Az alábbiakban néhány társaság eredménye megtekinthető (az összes, a vizsgálatban szereplő részvény eredménye a tanulmány 31 oldalától tekinthető át). A grafikonok x tengelyén a bollinger-szalag periódusideje látható (1-300 nap), az y tengelyen a kimutatott egységprofit.

3M részvény, bollinger-szalag stratégia eredményei

Alcoa részvény, bollinger-szalag stratégia eredményei

Altria részvény, bollinger-szalag stratégia eredményei

American Express részvény, bollinger-szalag stratégia eredményei

AIG részvény, bollinger-szalag stratégia eredményei

A fenti példákból is láthatók a problémák, azaz részvényenként eltérő periódusidejű bollinger-szalagok hoztak eredményt. Például a 20-30 közötti periódusidejű bollinger-szalag jó eredményt hozott a 3M, Alcoa részvényeken, de az Altria részvényeken gyenge az eredmény, sőt az Altria esetében a legtöbb periódusidővel nulla, vagy negatív az eredmény.

Az eredmények tehát rendkívül vegyesek. Egyes részvények esetében eredményre vezetett a stratégia, más részvények esetében nem. A szisztematikus kereskedési stratégiákban gondolkodók számára tehát önmagában a bollinger-szalag jelzései nem nyújtanak előnyt. Ugyanakkor azt nem zárja ki a fenti kutatás, hogy más kiegészítő jelzésekkel együtt (például fordulós alakzatok) nem lehet eredményesen használni a bollinger-szalagot. A vizsgálat készítői utalnak arra is, hogy érdemes a jelzéseket az adott részvény üzleti ciklusával összehangolni, azaz elképzelhető, hogy a trendkövető magatartás, a momentum irányába történő jelzések kereskedése javít az eredményeken.

A fentieket más tanulmányok is megerősítik, például a The Profitability of a Combined Signal Approach: Bollinger Bands and the ADX, és egy általam, korábban részletezett kutatás is. Ezek szerint a bollinger-szalag használatval (szisztematikus) nem lehet felültejesíteni a hagyományos vedd meg és tartsd technikát. Ugyanakkor más módszerekkel kombinálva elképzelhető, hogy javítható a stratégia eredménye. Arra például találunk bizonyítékokat, hogy az ADX-indikátor javítja a bollinger-szalag erdményét, részben azért mert előszűrőként, és stop-megbízásként is használható az ADX. Példákat láthatunk arra is, hogy a dupla alj és dupla csúcs formációk eredményessége javítható a bollinger-szalaggal. Ahogy eredményes kitörési stratégiákra is van példa, melyek az ún volatility-breakout rendszerek közé tartoznak. Ezek lényege, hogy a volatilitás lecsökkenés (beszűköl a bollinger-szalag) utáni kitörést, megugró volatilitást kerekedik. Ezekben a rendszerekben a szalagon kívül mozgó árfolyam adja a trenderősítő jelzést.

Bollinger szalag visszatesztelése tőzsdeindexen

CXO Advisory a bollinger szalag két legismertebb jelzését tesztelte vissza az 500 legnagyobb amerikai társaság tőzsdeindexén 1993-2018 közötti időszakon. A visszatesztelt stratégia jelzései a következők voltak. Amikor a tőzsdeindex árfolyama a bollinger szalag alsó vonala alá zárt a napos grafikonon, akkor vételi pozíciót nyitottak, amikor pedig az index árfolyama a bollinger szalag felső vonala fölé zárt, eladási pozíciót nyitottak. A pozíció kezelése a teszt alatt úgy valósult meg, hogy addig maradt nyitva a pozíció, amíg ellentétes irányú jelzés nem érkezett. Ha például az árfolyam visszaesett a bollinger szalag alá, majd ekkor vételi pozíciót nyitottak a tesztelés során, akkor a vételi pozíció addig maradt nyitva, amíg ellentétes irányú jelzés nem érkezett, azaz az árfolyam a bollinger szalag felső vonala fölé emelkedett.

A tesztelés során 0,2%-os pozíciónyitási és -zárási költséget is figyelembe vettek, és az eredményeket a klasszikus vedd meg és tartsd technikával is összehasonlították. A vizsgálatokhoz az is hozzátartozik, hogy értsük a bollinger szalag jelzéseit, illetve a két paraméterének hatásaival is legyünk tisztába. Az egyik paraméter a periódus, mely a tesztben 21-es periódussal futott napos grafikonon. A másik paraméter pedig a csatorna eltolásának mértéke, melyet 0, 0,5, 1, 1,5,  2,  2,5 paraméterekkel teszteltek. A valóságban a kereskedők 1,5, 2, 2,5 közötti paraméter értékeket használnak.

Nézzük a lefuttatott tesztetek alapján milyen eredményekre számíthatunk, ha önmagában a bollinger szalag fenti két jelzésére hagyatkozva kereskedünk az 500 legnagyobb tőzsdei társaság indexének napos grafikonján. Az alábbi képen az átlagos napi hozamokat láthatjuk a bollinger szalag jelzései alapján kötött ügyleteknek. A kék oszlopok mutatják azt az esetet, amikor a mélyponton veszünk, azaz amikor a tőzsdeindex árfolyama a 21 napos bollinger szalag alsó vonala alá zár. A grafikon x tengelyén a bollinger szalag deviation, eltolás paramétere látható. Ez minél nagyobb, annál tágabb lesz a bollinger szalag által kirajzolt csatorna. Látható, hogy a 2,5-ös deviation esetén a mélyponton történő vétel kiemelkedően jó eredményt hozott. A grafikonon a B&H oszlop a klasszikus vedd meg és tartsd stratégai eredményét mutatja, azaz nem időzítünk, folyamatosan tartjuk tőzsdeindexet. A grafikonból az is kiderül, hogy 2,5-es deviation mellett az Above Upper BB jelzés is jobb eredményt hozott, mint a vedd meg és tartsd. Ez az a jelzés, amikor a tőzsdeindex a 21 napos bollinger szalag fölé zárt, és itt eladási pozíciót nyitottunk.

Általánosságban megfigyelhetjük, hogy a mélyponton történő vétel jobb eredményt hoz, mint a csúcsponton történő eladás, ami magyarázható azzal is, hogy alapvetően az S&P500 index grafikonja emelkedő hosszútávon. A fentiek mellett látható az is, hogy az eredmények javulnak a deviation növelésével, azaz ezzel azt érjük el, hogy csak nagy volatilitású esetekben nyitunk pozíciót. Ilyenkor pedig már sokkal nagyobb a valószínűsége a fordulatnak.

A fenti megfigyelést az alábbi grafikon is alátámasztja, ami azt mutatja meg, hogy a vizsgálat időszaka alatt mennyi időt tartózkodott a bollinger szalagon kívül és a szalagon belül (Between BBs) a tőzsdeindex árfolyama. Minél nagyobb a deviation, annál nagyobb az eltolás mértéke, így az alsó felső szalag közötti távolság is nagyobb. Ezzel együtt pedig a szalagon belül eltöltött idő is növekszik. 2-2,5-es deviation esetében a szalagon belül tartózkodik a tőzsdeindex a kereskedési idő legalább 90 százalékában.

A fentiek önmagában nem elegendők ahhoz, hogy véleményt mondjuk a bollinger stratégiáról, mivel nem látjuk a hozamok mellett a felmerülő kockázatot. Jellemzően ezért évesített hozamot vetjük össze a maximális visszaeséssel, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vizsgált időszak alatt mekkora volt a legnagyobb visszaesés. Például ha 1000 dolláros kezdeti egyenlegünk 500 dollárra esett vissza, akkor 50%-os volt a maximális visszaesés. A maximális visszaesés akkor is értelmezhető, ha a nyereséget veszítjük el, azaz 1000 dolláros számlánk 2000 dollárra emelkedik, majd ezt követően 1000 dollárra esik vissza az egyenlegünk.  Ebben az esetben is 50% lesz a maximális visszaesés. Az alábbi grafikonon az összetett éves növekedési rátát (CAGR mutató részletek) és a maximális visszaesést, maximal drawdown (MaxDD) adatokat láthatjuk.

Kezdjük először a B&H oszloppal, azaz a klasszikus vedd meg és tartsd technikával. Köztudott, hogy az amerikai tőzsdeindexbe történő hosszútávú befektetés évesített hozam  kb. 9,5%, amit ez a teszt is pontosan mutat. A maximális visszaesés sem meglepő, hiszen ha megnézzük 1993-2018 között több nagy gazdasági válság is volt, melyben a tőzsdeindex gyakorlatilag feleződött (lásd 2008-as gazdasági válság), így nem meglepő az 55%-os drawdown.  Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a bollinger szalag stratégia (mélyponton veszünk, csúcson shortot nyitunk ügyletek) eredménye a bollinger szalag deviation paraméterének növelésével javul, de ezzel együtt a visszaesés mértéke is növekszik. A 2,5-es deviaton paraméter mellett az évesített hozam 8%, és 51%-os visszaeséssel jár együtt, ami elmarad a vedd meg és tartsd technika eredményeitől.

A kezdeti 1 dollár befektetés eredményét is megtekinthetjük az egyes beállítások szerint. Bár az évesített eredmények között mindössze 1,5% eltérés volt, (bollinger szalag 2,5-es deviation-nal évesített 8 százalék) ez mégis hosszútávon jelentős egyenleg eltérést okoz, mivel a hosszútáv felnagyítja a különbségeket.

Nem meglepő módon a 2001-es dotkom lufit (lásd dotcom lufi) követően és a 2008-as gazdasági válság alatt hozzák a legrosszabb eredményt a stratégiák. A bollinger szalag stratégia esetén az történik, hogy megnyitjuk a vételi pozíciót, amikor a szalag alá zár az amerikai tőzsdeindex, majd a meredek csökkenő trendben nem lesz zárási jel, azaz a felső szalag lemarad, mivel meredeken esik az árfolyam. A fentiekből jól látható a  stratégia hátránya, azaz viszonylag ritkán, de történnek olyan események, melyek során bent ragadunk a pozícióban. Ezek viszont jelentősen lerontják a teljes stratégia eredményeit.

A bollinger szalag gyakorlati használata

Az alábbiakban megnézzük a bollinger szalag árfolyamelemzésben betöltött szerepét, lehetséges felhasználási módjait, és jelzéseit. A bollinger szalagot legtöbbször:

• az eléri valamelyik vonalat,
• a tolja valamelyik vonalat,
• az extrém értéket vesz fel elvek mentén használják.

A fenti szisztematikus visszatesztelésekből azonban az derül ki, hogy a bollinger szalag önmagában nem használható, bár jó jelzéseket ad a piac állapotra. Érdemes más technikai jelzések, indikátorok stb. hozzáadása, ha kereskedési jeleket keresünk. Az árfolyam jellemzően a bollinger szalag két szélső vonala közt mozog. Több számot is lehet olvasni: 90-95-98%-ben a bollinger szalag belsejében tartózkodik az árfolyam. Számunkra gyakorlatilag lényegtelen, hogy a 90 vagy a 92 vagy esetleg a 98 érték a valós, mert bármelyik is igaz, elmondható az alap: az ár a bollinger szalag csatornájában mozog jellemzően. Ennek az oka, hogy az árfolyamot a 20-as mozgóátlag indikátor is jól követi, ha esik, akkor a 20-as mozgóátlag indikátor is esni kezd és fordítva is igaz. Illetve a nagyobb mozgások esetén a szórás értéke is követi a mozgóátlag indikátort, így nehezen tud kimozdulni a bollinger szalagból az ár. Ha kimozdul az extrém mozgást jelez, amire érdemes figyelni, hiszen az extrém helyzet nem jellemző a piacra sokáig. 

Mi történik, ha az árfolyam elhagyja a bollinger szalagot?

Erős figyelmeztető jelzés. Ilyenkor nagy a valószínűsége, hogy hamar vissza fog térni a bollinger szalag testébe. „...hamar vissza fog térni a bollinger szalag testébe...” Ez fontos!  Nem fordulatot jelez, ha kilép a bollinger szalagból, nem azt, hogy a mozgás oldalazni kezd, csak annyit jelez, amit a szabály mond: visszatér a bollinger szalagba és nem több. Majd ha fordulós jeleket is ad a Bollinger szalag két vonalán, akkor már más lesz a kép, de amíg a bollinger szalagon kívül van, ne következtessünk másra. Én egy extra volatilitású terméken, a bitcoinon fogom szemléltetni ezt a piaci helyzetet (2018. január vége, február eleje). Ez egy négyórás grafikon, érdemes vizsgálni a mozgást visszamenőleg, hiszen én 7 helyzetre kiterjedően mentettem képet, ami alapnak jó, de a saját bizonyosságunkat csak akkor szerezzük meg, ha legalább 50 ilyen helyzetet elemzünk. 

A kép bizonyítja, hogy egy nagyon mozgékony termék sem tud sokáig a bollinger szalagon kívül maradni.

1. pont: a bollinger szalag alsó vonalát még egy erősebb mozgásban sem tudja elhagyni, ami mutatja, hogy egy nagyobb mozgás is a vonalon belül történik. 
2. pont: Tipikus és fontos gyertya formáció. Ez nagyon veszélyes piaci mozgásokat jelez, hiszen a bollinger szalagon kívüli kanóc, egy kalapácsszerű gyertya belépési jelzés lehetne. Itt a túl nagy méret intő jelzés számunkra. Az ilyen kirántások, visszapattanások a bollinger szalagba nagyon gyors, erős mozgások jelei. Amíg a piac le nem nyugszik, addig az extra mozgásokra kialakított technikákat vegyük előre, nagy kockázatú piaci helyzethez igazodó kockázat kezeléssel. 
3. pont: Fontos a hármas pont memorizálása, mert nagyon könnyen összetéveszthető a hatos ponttal. Itt meredeken tolja az árfolyam a bollinger szalag alsó vonalát. Ez erőteljes és ideges piaci mozgást mutat. Meredek mozgás és nagyok a gyertyák. Ellenben a hatos pontban szép egyenletesen mozgó, emelkedő gyertyákat látunk. Bár a kettő szituáció azonosnak tűnik, de érdemes megkülönböztetni őket. 
4. pont: Erőteljes, a bollinger szalag vonalon kívüli mozgás. Ez a piaci helyzet, ami nagy volatilitást jelez és nagyon jól megmutatja, hogy a bollinger szalagon kívüli mozgás nem jelenti azt, hogy biztosan fordul a piac, csak annyit, hogy záros időn belül vissza fog térni a bollinger szalag területére. 
5. pont: Sima kiszúrás, csak azért kapott számot, mert érdemes az ilyen piaci helyzeteket figyelni, amikor odaér, majd fordul is róla, ekkor nagy a valószínűsége, hogy legalább a középvonalat, a mozgóátlag vonalát eléri az árfolyam, de van esélye a túlsó bollinger szalag vonalát is elérni. 
6. pont: Tankönyvi példa: a Bollinger szalagot tolja az árfolyam. Ideális példa a jól trendelő mozgásra. Figyeljük meg a 3-as, négyes pont és 6. közti eltérés: a dinamika sokkal egyenletesebb. 
7. pont: Szép forduló, bár nem esett vissza az árfolyam az ellenkező vonalig, csak a mozgóátlag, azaz a Bollinger szalag középvonaláig. Ez is olyan piaci pont, ami az adott eseten kívül ad egy általános ismeretet: a Bollinger szalag vonalán való fordulat (a következő részben lesz róla szó) nem azt jelenti, hogy a másik oldali vonalat biztosan eléri, mert középvonalra is figyelni kell.

Bollinger szalag használata kitörési stratégiákhoz

Statisztikai tény, hogy a bollinger szalagon kívül az árfolyam nagyon rövid ideig tartózkodik. Ez jellemzően erős, és nagy elmozdulásoknál fordul elő. Így ezeket érdemes lehet figyelni és a stratégiánk közé felvenni a bollinger szalag kitörést is. A legtöbb leírás a bollinger szalagon kívüli, azaz a kitörési időszakban részt vevő időt 3-5-8%-ban határozza meg. Számunkra lényegtelen, hogy mennyi a pontos szám, de egy lényeges momentumot már most is meg kell jegyezni: a kitörések gyorsak és extrémek lehetnek. Így a bollinger szalag törése technika (bár ez a legtöbb kitörési technikára igaz) egy nagyobb kockázatú technika.

A lenti képen is jól látható, hogy a kitörések ritkák. Érdemes azt is megfigyelni, hogy az adott idősíkon nagyon kevés olyan időszakot fedezhetünk fel, amiben egy kitörési gyertya lezáródást követően folyamatosan a bollinger szalagon kívül tartózkodik az árfolyam. Ezek fontos momentumai a bollinger szalag törése technikának.

Már a nevéből következik, hogy a technika egy kitörési technika, mely a bollinger alsó és felső szalagot figyeli. Ami felvet két lehetőséget, illetve a kérdést. Mit értelmezünk az adott technikánál kitörésnek. Az egyik lehetőség természetesen az, hogy a bollinger szalagtól egy bizonyos távolságra eltávolodott árfolyamot tekintünk kitörésnek. Ezt a verziót érdemes elvetni, hiszen azt már láthatjuk, hogy nagyon gyakori (a kitörések közt) a gyors, kismértékű kitörés a bollinger szalagból. Ezek jellemzően kanócok képében figyelhetjük meg. Ami nem jó számunkra, mert ilyenkor hamar visszatér a bollinger szalagba az árfolyam. Ne feledjük – bár eltérő számokkal – a statisztikusok szerint az árfolyam az esetek több mint kilencven százalékában a bollinger szalagban tartózkodik. Így ezt a megoldást érdemes elvetni, illetve csak skalpszerű megoldásokkal használni.

Ha a bollinger szalag kitörés technikában nem használható a fenti megoldás, akkor érdemes a gyertyajelekhez kötni a belépést. Alap kitörési technika a szinten (jelenleg a két bollinger szélső szalagon) kívül zárás és az ahhoz kötött belépés. Ha jobban megvizsgáljuk a bollinger szalagon kívül záró gyertyákat, akkor nem sok olyan helyzet van, amikor kívül zár az árfolyam, majd huzamosabb ideig abba az irányba is tart. Ezt jellemzően olyan piaci helyzetben tapasztaljuk, amikor szép trend van. Ilyenkor több esetben a bollinger szalag megtört, és a piac folytatja a mozgását. Ekkor különösebb korrekció nélkül tart egyik irányba a piac. Ez a bollinger szalag törési jelzés jó megoldás egy trendelő piacon.

Ilyen esetben a stopot érdemes viszonylag távol elhelyezni, amiben a bollinger szalag segítségünkre lesz: a középső Bollinger vonalat, azaz a húszas egyszerű mozgóátlaghoz igazítani. Ez jellemzően hosszabb távú kereskedésekben megoldás. Óvakodjunk a túl közeli stopoktól, hiszen a bollinger szalag törése extrém piaci helyzetet jelezhet, aminél nem ritka a korrekció sem.

Mi a hátránya a fenti Bollinger szalag törése stratégiának? Több esetben is tapasztalhatjuk hogy a bollinger szalag nagy gyertyával, erős mozgással tört meg. Az ilyen nagy gyertyák után jellemző a korrekció, amiről már volt szó. A nagy gyertyáknál már a stop olyan távolra kerül, hogy vagy kis méretű pozíciót enged meg a kockázatkezelésünk, vagy túl nagy kockázati szintre emeljük a pozíciót, ahol már számunkra meg nem engedhető mértékű veszteséget szenvedhetünk el.

A bollinger szalag kitörési technika – rövidebb távon

Bár az alcím a rövidebb távon, de a kitörési technika használható hosszabb távra is, megfelelő tesztelés után. Mi a probléma az első megoldásnál? Meg kell várni az adott idősíkon a gyertya lezáródását, aminél lehet, hogy a mozgás nagy részét lekéssük. Ezt általában nehezen viselik olyan kereskedők, akik inkább a daytrade, skalp, swing téren kereskednek és a gyorsabb belépés, pozíció menedzselés és gyors kilépés hívei. A gyorsabb belépés érdekében rövidebb idősíkon figyelhető az árfolyam, egy MTF-es (Multi Time Frame) Bollinger indikátornál. A képen egy négy órás beállítású, és harmincperces charton lévő MTF Bollinger szalag látható (a bejegyzés utolsó témája ennek az indikátornak a tárgyalása).

A technika egyszerű. Hiszen a legtöbb kitörési technikában hasonló jeleket figyelünk. A bollinger szalag kitörést úgy definiáljuk, hogy akkor történik meg a bollinger szalag törése, ha az

• alsó vonal alá zár az árfolyam, és az alázáró gyertya minimális értéke alatt van
• a felső vonal fölé zár az árfolyam, és a fölé záró gyertya minimális értéke alatt van az árfolyam.

Ilyen helyzetet mutat be az alábbi kép.

Egy fontos pontra érdemes figyelni. Itt sem jó a túl nagy gyertya, ami híreknél stb.. fordul elő. Így be kell vezetni azt a szabályt, hogy a kitörési technikákat csak normál piaci helyzetben használjuk. Az extrám mozgású piacikon csak megfelelő gyakorlattal rendelkező kereskedők kereskedjenek, hiszen nem csak a piaci mozgások, de a likvid hiány, odább teljesülések és a stopvadászatok sem kizártak. Itt három stopelhelyezésre van lehetőség:

1. Vagy a bollinger szalag középvonala szerint helyezzük el a stopot, ami egy viszonylag távoli, így biztosabb hely. Ha kitörésre lépünk be és a középvonalig korrigál az árfolyam, az már biztosan nem a kitörési zónában van.
2. Valamely szinthez igazítva. Ez nem a bollinger szalag által adott szint, hanem csúcs, völgy, platform stb. Ha van olyan stop elhelyezési módszer, amit kedvel a kereskedő és be is vált neki, akkor ehhez a bollinger szalag technikához is adaptálhatja.
3. A megtört bollinger alsó vagy felső vonalától valamilyen távolságra. Ez abból az elvből indul ki, hogy ha visszatért a bollinger szalagba az árfolyam, akkor már nem beszélhetünk kitörésről.

A bollinger szalag kitörési technika nem határoz meg célárat, így a tényleges hasznot a jól végrehajtott pozíciókezelés adja. A konkrét célár felveti a hozam/kockázat számolás nehézségét. Így érdemes a következő erős szintre tenni a virtuális célárat és ehhez számolni a hozam/kockázat arányt. Ennél a bollinger szalag kitörési technikánál fontos a MTF és a kereskedési idősík közti távolság. 2-3-4 idősíkot érdemes használni. Ilyen megoldás a négyórás MTF Bollinger és a negyedórás charton vett jelek. A konkrét értéket mindenképp hosszabb tesztek alapján lehet megállapítani!

Felmerülhet a kérdés az olvasóban, hogy a bollinger szalag kitörési technika univerzális-e? Igen, a technika önmagában univerzális, azaz a bollinger szalag és a kitörések – megfelelő tesztelés után! - használhatóak akár a devizapiaci, akár a tőzsdei kereskedésben. Ha az instrumentum grafikonján gyakoriak a nagy rések, akkor ne vagy csak sokkal több tesztelés után használjuk, hiszen a résekben nem tudunk se belépni, se kilépni a pozícióból.