RSI indikátor: Jelzései? Működése? Megbízhatósága..

Az RSI indikátor az egyik legnépszerűbb mutató a technikai elemzés indikátorai közül. Tőzsdei kereskedők széles köre használja, felrakja a grafikonjára, és kereskedett tőzsdei termék túladott, vagy túlvett szintjeit próbálják megállapítani vele. Az általános használaton túl azonban vannak speciális jelzései is az RSI indikátornak, melyekkel kapcsolatban nagyon sok a téves információ az interneten.A fentiek miatt, hiánypótlóként összeszedjük, hogy mit tudunk az RSI indikátorról. Megbeszéljük, hogy az indikátort kitaláló Welles Wilder hogyan használta az mutatót, és szó lesz az RSI indikátor különböző használati módjairól, múltbeli adatokon visszatesztelt találati arányokról, stratégiák hozam-veszteség arányairól. Témáink:

• Indikátorok a tőzsdén
• RSI indikátor eredeti jelzései J. Welles Wilder szerint
• Eoin Treacy RSI kiegészítései
• Andrew Cardwell RSI sávokat határozott meg
• Constance Brown: Az RSI nem oszcillál 0-100 között
• Momentum és az RSI indikátor kombinálása
• RSI indikátoron alapuló 5 tőzsdestratégia, szignál
• RSI bull range stratégia visszatesztelése
• RSI bear range stratégia visszatesztelése
• RSI bull momentum stratégia visszatesztelése
• RSI bear momentum stratégia visszatesztelése
• RSI bull range és bull momentum stratégia kombinációja
• Hogyan használd fel a kereskedésben az RSI indikátort?

Indikátorok a tőzsdén

A technikai elemzés indikátorai, eszközei széles körben ismertek a tőzsdei kereskedők körében. Ugyanakkor arra érdemes tekintettel lenni, hogy többségünk hasznosságáról nincsenek kutatásokkal, visszatesztelésekkel alátámasztott bizonyítékok. Itt az oldalon, és a Tőzsdei Anomáliák című könyvben több eszköz megbízhatóságát, múltbeli visszateszteléseit megbeszéltük, így ha a tőzsdei kereskedés téma komolyabban érdekel, érdemes lehet elolvasni a következő bejegyzéseket is:

• Technikai elemzés: Milyen kutatások bizonyítják, hogy működik?
• Technikai elemzés: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról
• Van bizonyíték a technikai elemzés, árfolyam-alakzatok működésére?
• A japán gyertyák használhatatlan eszközök?
• Van bizonyíték az indikátorok hatásosságára a tőzsdén?
• Támasz, ellenállás a tőzsdén: Van jelentősége? Érdemes használni?

Szerencsére az RSI indikátorral kapcsolatban részletes múltbeli visszatesztelések is a rendelkezésünkre állnak, így pontosan meghatározható, hogy mire jó, és mire nem jó a tőzsdei kereskedésben az RSI.

RSI indikátor eredeti jelzései J. Welles Wilder szerint

A Relative Strength Index (RSI) elnevezésű mutatót J. Welles Wilder fejlesztette ki, és a népszerű könyvéből (New concepts in technical trading címmel) ismerhették meg a használatát a tőzsdei kereskedők. Wilder az RSI indikátort egyfajta momentum oszcillátornak alkotta meg, melynek segítségével fordulós pontokat, fordulatokat lehet azonosítani a részvények, tőzsdeindexek, devizapiaci termékek grafikonján. Az RSI indikátor számítási képlete az alábbiak szerint alakul:

 RSI = 100 - (l00/(l+C/D))

ahol:

• C = azon záróárak egyszerű átlaga, amely az előző időszakban növekedés mellett alakult ki.
• D = azon záróárak egyszerű átlaga, amely az előző időszakban csökkenés mellett alakult ki.

A képlet alapján látható, hogy ha az időszakon belül az árak emelkednek az egyes napokon, akkor az RSI emelkedik, fordított esetben pedig csökken.

A fentiek miatt az RSI indikátor értéke 0 és 100 között oszcillál, ahol az 50 tekinthető a középpontnak. A képlet megfelelő értelmezésével arra is rájöhetünk, hogy ha az 50-es érték fölött van az indikátor értéke, akkor az időszakon az átlagos nyerők nagyobbak, mint az átlagos visszaesések. Ha pedig az 50-es érték alatt van az RSI indikátor, akkor a fentiek megfordulnak, azaz az átlagos nyerő kisebb, mint az átlagos vesztő. Ebből az is következik, hogy minél nagyobb az RSI értéke, annál erősebb az emelkedő trend, és minél alacsonyabb az értéke, annál erősebb a csökkenő trend. A fentiek jól láthatók az alábbi grafikonon, ahol az RSI 50-es értéke (fekete vízszintes vonal az RSI indikátoron) szerint csökkenő és emelkedő trendeket különíthetünk el. Fontos, hogy lássuk, ennek semmiféle előrejelző szerepe nincs, annak ellenére, hogy a legtöbb internetes leírás az RSI indikátorral kapcsolatban azt sugallja. A fentiek az RSI számítási képletéből következnek.

Wilder szerint az RSI indikátor 30 alatti értéke esetén beszélhetünk arról, hogy túladott a részvény, azaz ebben az időszakban kereshetők a fordulós jelek a piacon. Egyes stratégiákban vételi jelet kapunk, ha a 30-as szint fölé emelkedik az RSI indikátor. Ugyanez igaz a túladott állapotra is, melyet a 70-es érték felett állapítunk meg. Egyes stratégiák esetébe a 70-es értékről visszatérő indikátorérték adja a short jelzést. A hagyományos megközelítésben tehát a 30 és a 70-es értékeket figyelik a kereskedők (volatilisebb termékek esetén 20-80 szintek). A teljes képhez hozzátartozik, hogy Wilder nem csak a 30 és 70-es szinteket vizsgálta, hanem további feltételeket is megfogalmazott. Például egy eladási jelzés feltételei:

• 70 feletti RSI érték
• Csúcsot formáljon a 70-es szint felett az RSI
• Csökkenő alj az RSI grafikonján, amit Wilder "fail point"-nak nevezett (ez lehet akár a 70-es szint alatt is)
• Csökkenő csúcs az RSI grafikonján
• Visszaesik az RSI a fail-point (csökkenő alj) alá

Értelemszerűen a fenti feltételrendszer nem tekinthető teljesen objektívnek, így a szisztematikus stratégiákban általában a 70-es szint átlépése, vagy a 70-es szint felülről lefelé történő keresztezése adja az eladási jelet. Vételi jelzést pedig a 30-as szint alá eső RSI, vagy a 30-as szintet alulról felfelé metsző RSI esetén kapunk. Azonban RSI indikátor eredeti formában (30 fölé emelkedve vétel, 70 alá visszaesik eladás) történő használata a visszatesztelések szerint (lásd 2017-ben megjelent Optimization and Testing of RSI című munkát) hosszú távon a vedd meg és tartsd technikát nem képes felülmúlni. Ugyanakkor rövidebb időszakokon, és további feltételek beépítésével kimutatható, hogy eredményesen alkalmazható az RSI indikátor. Ezekre a kiegészítésekre nézünk néhány példát, és ezek visszatesztelését is megbeszéljük.

Eoin Treacy RSI kiegészítései

Eoin Treacy a Crowd Money című könyvében a fentieket kiegészíti azzal, hogy egy szabályos emelkedő trendben a korrekciók az RSI indikátor középértékig tartanak. Eszerint egy emelkedő trend addig tart, amíg az RSI indikátor értéke a 40-es szint fölött tud maradni, azaz ha az RSI indikátor magasabb értékről visszaesik a 40-50-es szintre, akkor ezek csak korrekciók. Ha azonban az árfolyam esése együtt jár azzal, hogy a 40-es szint alá esik az RSI, akkor az emelkedő trend elveszítette erejét, nem beszélhetünk egyszerű korrekcióról.

Andrew Cardwell RSI sávokat határozott meg

Andrew Cardwell a Using RSI to Find Great Trades című cikkben fejtette ki bővebben az RSI indikátor egy másik használati módját. Ennek lényege, hogy az RSI jellemzően a 40-80-as sávban hullámzik emelkedő trendek során, és a 20-60 közötti sávban oszcillál, ha csökkenő trend alakul ki. Cardwell is támasz és ellenállás zónának határozta meg a 40-50-as sávot. Illetve ha a 40-80 sávból lefelé lép ki az RSI indikátor, akkor csökkenő trendet várunk, és csökkenő trend szerint kereskedünk. Az alábbi képen a 40-80 közötti sávban (lila színnel jelölt tartomány az RSI indikátoron) mozgó RSI indikátort látunk emelkedő trendben.

Itt pedig a 20-60 közötti sávban (lila színnel jelölt tartomány az RSI indikátoron) mozgó RSI indikátort figyelhetjük meg, és egy csökkenő trendet.

Constance Brown: Az RSI nem oszcillál 0-100 között

Constance Brown vizsgálataiban (lásd Technical analysis for the trading professional c. könyv) megállapította, hogy valójában nem 0-100 között hullámzik az RSI indikátor. Vizsgálataiban Brown is megfigyelte, hogy a 40-50-es értékek támaszként és a 80-90-es sáv ellenállásként viselkedik egy emelkedő trendben. Fordított esetben, csökkenő trend esetén pedig 55-65 értékek jelentik az ellenállást, és a 20-30-as sáv adja a támaszt. Ezzel tulajdonképpen Cardwellhez képest szélesebb sávokat határoz meg Brown.

RSI jelzések a CAIA Level I alapján

A CAIA Level I: An Introduction to Core Topics in Alternative Investments című könyvben alapvetően három lehetséges használati módját ismerhetjük meg az RSI indikátornak, melyek a Wilder-féle eredeti jelzésekhez kapcsolódnak:

1. Vételi jelet kapunk, ha az RSI indikátor a 30-as értéke alá esik. Ebben az esetben az eladási jelet akkor kapjuk, ha a 70-es szint fölé emelkedik az RSI indikátor.
2. Vételi jelet kapunk, ha az RSI indikátor a 30-as szint alól ismét a 30-as szint fölé emelkedik. Eladási jelet akkor kapunk ebben a verzióban, ha a 70-es szint fölé emelkedik az RSI, és ismételten visszaesik a 70-es szint alá.
3. Összetett vizsgálatok alapján állapítjuk meg az RSI vételi eladási jelzéseit.

Eredetileg Wilder a fenti megoldások közül a harmadik esetet használta, azaz valóban megfogalmazta, hogy a 30-as és a 70-es értéknek kitüntetett szerepe van, de nem csak ezekhez kötötte a jelzéseket, annak ellenére, hogy az interneten található legtöbb leírás az első és második esetben tárgyalt vételi, eladási jeleket tulajdonítja az RSI indikátor jelzésének. Ezenkívül még egyes esetekben egy mozgóátlag is segíti az RSI indikátor értelmezését, és a mozgóátlag és az RSI helyzete adja a jelzéseket, de erről a korábbi cikkünkben volt szó, így most erre nem térek ki.

Visszatérve Wilder RSI jelzéseire, nemcsak a 30-70 tartományokat vizsgálta, hanem például egy eladási jelzésnél az alábbi feltételek együttesét nézte:

• Az RSI alakítson ki egy csúcsot a 70-es értéke felett.
• Az RSI alakítson ki egy aljat, amit Wilder „fail point”-nak hívot. Ez az alj lehet akár a 70-es szint alatt is.
• Az RSI alakítson ki egy alacsonyabb csúcsot.
• Az RSI essen ezt követően vissza a fail point alá.

Mondhatnánk tehát azt is, hogy Wilder megkövetelte a csökkenő csúcs, csökkenő alj párost az RSI grafikonján, de a fentiek mellett még a divergenciát is vizsgálta az árfolyam és az indikátor értéke között. Értelemszerűen a fenti jelzések tartalmaznak szubjektív elemeket, ráadásul összetettek ahhoz, hogy széles részvénykörön visszatesztelhetők legyenek, így általában az 1-2-es szignálok visszateszteléséről találunk információt.

Momentum és az RSI indikátor kombinálása

A momentum egy széles körben megfigyelt piaci anomália, melynek lényege, hogy a múltbeli nyertesek a jövőben is felülteljesítenek. A momentum-hatás egy széles részvénypiacon, hosszú időtávon megfigyelhető, robusztus anomália, melynek részleteit a következő cikkekből ismerheted meg:

• Mi az a momentum-anomália? Milyen stratégiák használják ki?
• Momentum-stratégiák gyakorlati szemmel

A múltbeli felülteljesítő részvényeket pedig hatékonyan meg lehet keresni az RSI indikátorral, hiszen egy részvény túlvett, ha a 70-es értéket átlépi az RSI indikátor. Nagyon jól megfigyelhető emelkedő trendekben, erős emelkedő trendekben, hogy az RSI indikátor rendszeresen átlépi a 70-es értéket, és pont ez az oka annak Greg Morris szerint (Investing with the trend Blommberg financial series 2014), hogy a túlvett, túladott szavakat sokan félreértik. Morris szerint valóban igaz, hogy a túladott jelzés (RSI >70) a rövidtávú kereskedőnek a fordulatra ad jelzést, de  másik nézőpontból ez egyúttal annak a jele, hogy erős az emelkedő trend, és a momentum-hatás miatt további emelkedést várhatunk. Ráadásul a 70-es szint feletti RSI érték nagyon ritka, így kivételesen erős vételi nyomást jelez a piacon. Az alábbi grafikonon láthatjuk, hogy az Apple napos grafikonján rendszeresen átlépi az RSI indikátor a 70-es értéket, mely erős vételi nyomásról árulkodik.

Az alábbi grafikonon az S&P500 index napos grafikonján az RSI értékek eloszlásfüggvényét látjuk. Ebből kiderül, hogy az elmúlt 20 évben az időszak 56,7 százalékában az RSI indikátor értéke 50-nél nagyobb volt, 43,3 százalékban pedig kisebb. Emellett az is látható, hogy a túlvett helyzetek (RSI > 70) ritkán (6,3%), és a túladott helyzetek (RSI <30) szintén ritkán (3,5 százalék) fordul elő.

forrás: Finding Consistent Trends with Strong Momentum

A fentiekben megbeszéltük az RSI indikátor eredeti jelzéseit, illetve az időközben megjelenő kiegészítéseket. A fentiek alapján, az eredeti RSI jelzéseken kívül, 5 különböző jelzést, stratégiát tudunk elkülöníteni.

RSI indikátoron alapuló 5 tőzsdestratégia

Az 5 RSI stratégia, jelzés az alábbiak szerint értelmezhető:

1. RSI bull range, melynek szabályai, hogyha az RSI a 40-100 között mozog legalább X napig, akkor vétel. Ha 40 alá esik RSI, akkor zárás.
2. RSI bear range, melynek szabályai, hogyha RSI 0-60 között mozog X napig, akkor eladás (short). Ha 60 fölé emelkedik az RSI, akkor zárás.
3. RSI bull momentum, melynek szabályai, hogyha az RSI értéke nagyobb, mint 70 X napon belül, akkor vétel.
4. RSI bear momentum, melynek szabályai, hogyha az RSI értéke kisebb, mint 30 X napon belül, akkor eladás (short).
5. 1 és 3 stratégiák együttes jelzéseinek kombinálása.

A stratégiákban 14 napos RSI indikátort használunk, X értéke 25, 50, 75 és 100 nap lehet. Például a 25 napos RSI bull range akkor ad vételi jelzést, ha a 14 napos RSI indikátor a 40-100 érték között hullámzik legalább 25 napig, de ha a 40-es szint alá esik az RSI, akkor zárjuk az ügyletet. Nézzük az egyes módszereket részletesen is.

1) RSI bull range stratégia visszatesztelése

Cardwell és Brown által definiált sávok felső határai 80-90 értékhez köthetők, de a valóságban 100 a maximuma az RSI indikátornak, így az egyszerűbb tesztelés miatt 40-100 közötti sávot vesszük alapul. A szabályok tehát a következők:

• Vizsgáljuk az RSI (14) értékét X napig (25, 50, 75 vagy 100).
• Ha X napig RSI (14) 40-100 között mozog, akkor vásárolunk.
• Ha RSI (14) visszaesik 40 alá, akkor zárjuk a pozíciót.

Az alábbi képen egy példa látható X=25 esetében, azaz RSI indikátor 25 napig 40-100 között hullámzik, majd vásárolunk, végül pedig RSI visszaesik a 40-es szint alá. Ekkor eladunk.

A fenti stratégiának 1998-2018 közötti időszakon (S&P500 részvények) az alábbi táblázat szerint alakultak az eredményei. Összesen 26.002 db kötés, 37%-os találati arány, átlagos nyereség egy ügyleten 13,58%, átlagos veszteség 5,51%.

forrás: Finding Consistent Trends with Strong Momentum

2) RSI bear range stratégia visszatesztelése

Az RSI bear range stratégia esetében a 0-60 közötti RSI sávot vizsgáljuk, a szabályok hasonlóan alakulnak:

• Vizsgáljuk az RSI (14) értékét X napig (25, 50, 75 vagy 100).
• Ha X napig RSI (14) 0-60 között mozog, akkor eladunk (short).
• Ha RSI (14) visszaemelkedik 60 fölé, akkor zárjuk a pozíciót.

Ennek a stratégiának a találati aránya még rosszabb, ami nem meglepő, tekintettel arra, hogy az amerikai részvénypiac alapvetően egy hosszú távon emelkedő részvénypiac volt az utóbbi 20 évben. Gondoljunk csak arra, hogy az amerikai részvénypiac az ideje nagy részében emelkedő trendben mozog, hiszen az elmúlt 106 évben 20 alkalommal volt recesszió, ami összesen 23,3 év (280) hónapnyi válságnak, recessziónak (medvepiacnak) felel meg. Azaz mondhatnák azt, hogy az amerikai gazdaság elmúlt 100 évében az esetek 80%-ában pozitív hangulat volt.

forrás: Finding Consistent Trends with Strong Momentum

3) RSI bull momentum stratégia visszatesztelése

Az RSI bull momentum stratégia lényege, hogy addig maradunk vételi pozícióban, amíg az RSI indikátor a 70-es érték fölé tud emelkedni X napon belül. Az alábbi példa rávilágít a stratégia lényegére, azaz ha 70 fölé emelkedik az RSI, vásárolunk, majd vizsgáljuk az RSI-t, hogy X naponként a 70-es érték fölé emelkedik-e. Ha erre nem kerül sor, akkor X napon lezárjuk a pozíciót.

Ennek a módszernek lényegesen jobb lett a találati aránya (success rate), viszont az átlagos nyerők kisebbek lettek. Látható egyébként, hogy X értéke minél nagyobb, annál több idő van arra, hogy újból 70-es érték fölé emelkedjen az RSI, így pedig az átlagos nyerők nagyobbak lesznek (a vesztők is), de a nyereség/veszteség arány itt a legjobb (125 nap esetén).

forrás: Finding Consistent Trends with Strong Momentum

4) RSI bear momentum stratégia visszatesztelése

A bull momentum fordított esete a bear momentum, ahol azt vizsgáljuk, hogy a 30-as érték alatt van az RSI és feltétel, hogy X napon belül ismét visszaessen az RSI a 30-as érték alá. A bear momentum eredményei a leggyengébbek, ami nem meglepő, ismerve a momentum anomália lényegét, és az amerikai piac jellegzetességeit (emelkedő trend).

forrás: Finding Consistent Trends with Strong Momentum

5) RSI bull range és bull momentum stratégia kombinációja

Látható volt a fentiekből, hogy a bull range módszernek a legmagasabb a nyereség/veszteség aránya, viszont a találati aránya meglehetősen gyenge. Ugyanakkor a bull momentum találati aránya lényegesen jobb, de a nyereség/veszteség aránya alacsonyabb. Ha azonban a két módszer kombináljuk, és együttesen alkalmazzuk, akkor javíthatunk a stratégián.

forrás: Finding Consistent Trends with Strong Momentum

Milyen eredménye van az RSI indikátornak a tőzsdén?

Az alábbiakban az Optimization and Testing of RSI című tanulmány eredményeit fogjuk megbeszélni. Ebben a vizsgálatban a fenti listában felsorolt vételi, eladási jeleket tesztelték vissza, mely a legjobban hasonlít a Wilder-féle jelzésre. Eszerint tehát megvárjuk, amíg az RSI a 70-es szint fölé emelkedik, majd pedig eladási jelet kapunk, ha visszaesik a 70-es szint alá az RSI. Fordított esetben pedig megvárjuk, amíg a 30-as szint alá esik az RSI, majd vételi jelzést akkor kapunk, ha ismét a 30-as szint fölé emelkedik az indikátor értéke.

A vizsgálatban 2007-2017 közötti időszakon tesztelték az RSI indikátor fenti jelzéseit a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező amerikai részvényeken. A következő paraméterekkel zajlott a tesztelés:

• Eredeti RSI, mely 14-es periódusidővel, és a 30-70-es tartományok fentebb részletezett törésével adja a vételi jelet.
• Optimalizált RSI, ahol a periódusidőt 7-30 között változtatják, és a 30-70-es paramétert is módosítják. A módosítás a +10 és -10 közötti tartományban változott, azaz vizsgálták a 20-40 közötti és a 60-80 közötti tartományok minden egyes értékét.

A visszatesztelésben a kereskedés költségeivel is számoltak, így pozíciónként 0,2 százalékos megbízási díjat vettek figyelembe. A fenti széles tartomány (periódusig 7-30 közötti) és a 30-70 határvonalak -10 és +10 változatainak köszönhetően egy-egy részvényen tulajdonképpen 10.000 szimulációt kellett megvizsgálni. Az eredményeket az alábbi boxplot ábrákon vizsgálhatjuk meg.  

A grafikonon négy különböző stratégia eredményét tekinthetjük át. A B&H jelzi azt az esetet, amikor véletlenszerű időpontban megvásároltuk az adott részvényt, és tartottuk. A kelly az ún. kelly gambling technikát (ez az RSI szempontjából nem lényeges) jelöli, az RSI 14 az eredeti RSI technikát jelenti, amíg az RSI(opt) a fent leírt paraméterek szerint optimalizált RSI indikátor,azaz az adott részvényre, múltbeli adatokon kiszámolt legjobb paraméter szerint kereskedünk. Az ábrákon a fekete vonal jelzi a medián értéket. Tekintettel arra, hogy egy-egy részvényen több száz szimulációt futtattunk véletlenszerűen kiválasztott időszakokban, így az összes eset középértékét, a medián hozamot látjuk. Ezt a fekete vonalat vessük össze a B&H, az RSI(14) és RSI (opt) esetekben. Ebből látható, hogy az esetek többségében a B&H stratégia hozott jobb eredményt. Az ábrán a téglalapok az esetek felső és alsó 25 százalékát, illetve a minimum és maximum hozamot is látjuk.

forrás: Optimization and Testing of RSI

A vizsgálatban szereplő további részvények.

forrás: Optimization and Testing of RSI

A fentiekből jól látható, hogy ha az átlagos hozamot (mediánt) nézzük, akkor a vedd meg és tartsd technikát nem tudta felülmúlni sem az erdeti RSI, sem az optimalizált változat. Ez alól kivételt jelent az AIG, Bank of America, Citigroup, Exxon, General Electric, JPMorgan, azaz 6 részvény a 16-ból. A fenti 6 részvényből az AIG, a BofA, a Citigroup és a JPM érintett volt a 2007-2008-as pénzügyi válságban, így nem meglepő, hogy a medián hozam ezen cégek esetében alacsony a vedd meg és tartsd technika esetében. Ez talán rávilágíthat az RSI indikátor előnyére, hiszen képes volt mérsékelni a veszteséget ezeken a részvényeken. Emellett arról se feledkezzünk meg, hogy a 2009-2017 közötti időszak egy erőteljes bikapiac volt, ahol a nagy amerikai részvények árfolyama jelentősen emelkedett. Ilyen környezetben természetesen a legjobb megoldás a vedd meg és tartsd elv követése, de a jövővel az a gond, hogy nem tudhatjuk előre, hogy a következő években is ilyen erős bikapiacon kereskedhetünk. Emellett vegyük észre azt is, hogy az átlagtól való eltérés a vedd meg és tartsd technika esetében a legnagyobb. Itt a legnagyobb az ábrákon a minimum és maximum hozam, és a felső és alsó negyed (az összes esetnek) hozama is lényegesen tágabb tartományban mozog. Ez pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogy a hozam széles skálán mozog, de az RSI indikátor alkalmazásával a hozam sokkal kiegyensúlyozottabb. Szisztematikusan visszatesztelve, a hozamra fókuszálva tehát nem emelhető ki az RSI indikátor előnye, azonban figyelembe véve azt, hogy egy kereskedési rendszer egyik eleme lesz az RSI indikátor, elképzelhető, hogy a kereskedő előnyére válik az indikátor.

Hogyan használd fel a kereskedésben az RSI indikátort?

A tőzsdei befektetők illetve a devizapiaci kereskedők gyakran használják az RSI indikátort, mivel a piac változásával egy időben jelzi a bekövetkező fordulatot. Az RSI indikátort többféleképp használhatjuk a kereskedésben. Az egyik felhasználása az általános piaci helyzet felmérésére irányul. Ilyen esetben a kereskedők az RSI indikátor az alapbeállításokkal használják. Ez jellemzően az RSI(14), azaz az indikátor tizennégy gyertyából számolja az értékét. Illetve az extrém határokat a 20/80  vagy a 30/70 szintre helyezik. Az ilyen RSI indikátor használatnál az extrám zónába belépő RSI indikátornál már túlvett, vagy túladott piaci helyzetet vélnek és h igazítják a kereskedésüket. Az ilyen általános RSI használat az meglévő stratégiánkhoz különösebb probléma nélkül beilleszthető. Nem ad jelet az RSI indikátor, csak a piaci állapotot próbálja felmérni vele a kereskedő. Az alábbi előadáson az RSI indikátor módosított változatán, az IBS indikátoron keresztül mutatjuk be az indikátor gyakorlati alkalmazását.

RSI indikátor - kilépési jelzésre

A fenti elvet és a RSI indikátorszámolásból adódó szoros árfolyamkövetést sok stratégia felhasználja a kilépési jelekhez. Ilyen esetben eltérő, de elveiben azonos kiléptetést pozíció zárást írnak elő. Jellemzően négy RSI indikátor alapjelzést használnak fel a pontosabb kilépési pontok meghatározására.

RSI indikátor jelzése zárásra long pozíciók esetén:

• Ha az RSI indikátor alulról felfelé töri a túlvett szintet (70...80), akkor már a további emelkedést nem várják, így a pozíciót zárják.
• Ha az RSI indikátor felülről töri a túlvett szintet, akkor már a további emelkedést nem várják, így a pozíciót zárják.

RSI indikátor jelzése zárásra short pozíciók esetén:

• Ha az RSI indikátor alulról felfelé töri a túladott szintet (20...30), akkor már a további esést nem várják, így a pozíciót zárják.
• Ha az RSI indikátor felülről töri a túlvett szintet, akkor már a további gyengülést nem várják, így a pozíciót zárják.

Bár a fenti két extrém szinthez kapcsolódó az RSI indikátoros általános exit stratégia, érdemes megemlíteni, hogy több stratégia ezt a két szintet egységesítette, így nem a 20...30 és a 70...80 RSI értéknél, hanem az 50-es, azaz középértéknél húzta meg a határt.

A piaci tapasztalat az, hogy a fenti RSI indikátor jelzések a kereskedésben jól hasznosíthatóak, a legtöbb stratégiába be is illeszthetőek. Azzal a módosítással, hogy a stratégiánkban árnyalhatjuk az exit jelzésekhez, mégpedig úgy, hogy nem kiléptetjük a pozíciót, hanem a stopot mozgatjuk és a kockázatot csökkentjük. Ezt mindenképp érdemes szem előtt tartani, hiszen a tapasztalat az mutatja, hogy az extrém RSI indikátor értéknél is tud a piac még az előző irányba menni. Ne feledjük el! Az RSI indikátor számításából, képletéből adódóan zárt skálán mozog, azaz nem tud például a 100-as fölé lépni, még akkor, sem ha a mozgás indokolná.

A fenti elvek szerint sok RSI stratégiát dolgoztak ki, melyek jellemzően egy elven működnek.

RSI indikátor belépési jelzések

Az RSI indikátor szintjeihez kötik jellemzően a beléptetést, itt is hasonlóan az exit stratégiákhoz a két szélső, extrém értéket figyelik.

• Alap long jelzés az RSI indikátorral, ha az indikátor vonala alulról felfele töri a túladott, azaz 20...30 értéket. Ilyen esetben arra alapozzuk a beléptetést, hogy az RSI indikátor fordul, ami azt jelenti, hogy az előzőekhez képest azon záróárak -- amelyek az előző időszakban növekedést mutattak -- egyszerű átlaga relatív növekedett az csökkenő záróárakhoz képest. Érdemes megvizsgálni az RSI képletét a jobb megértésért!
• Alap short jelzés hasonló a long beléptetési jelhez, csak inverze. Itt a túlvett szint 70...80 értékét figyelik, majd, ha azt felülről lefele töri az RSI indikátor vonala, akkor kapnak jelet. Magyarázata hasonlóan alakul: a csökkenő zárókból számolt egyszerű mozgóátlag relatíve megnövekedett és így az kisebb (eső) indikátorértéket számol az RSI képlete.

Szintén igaz, hogy található olyan RSI stratégia, mely ezt a szintet egységesen a középvonalra, az ötvenes szintre teszi. Ez a tapasztalatom szerint sok fals jelet ad, így csak kiegészítő szabályokkal lehet(ne) RSI stratégiában felhasználni.

RSI indikátor divergencia

Az RSI indikátor nagyon jól felhasználható a divergenciák figyelésére. A divergencia az árfolyam csúcsok és az RSI indikátor által számított csúcsok (illetve a völgyek) közti eltérést vizsgálja. Ha az árfolyam új csúcsra jutott, de az RSI indikátor által számított érték nem érte el az előző RSI csúcsot, akkor alakul ki a divergencia. Vagy ha az RSI indikátor már egy újabb csúcsra ért, de az árfolyam még nem érte el az előző csúcsát, akkor is kialakult egy jelzés. Az ilyen felhasználás már a haladó kereskedők, haladó stratégiájában használatos, hiszen már nem csak egy egyszerű relációt (nagyobb vagy kisebb az RSI számított értéke, mint egy szint), hanem sokkal kifinomultabb jeleket kell észlelni, felhasználni az RSI indikátorvonalára illesztett trendvonalakat stb.