Legjobb osztalék részvények kiválasztása: Mi ezzel a gond?

Az amerikai piacon több évtizedes hagyománya van a különféle koncentrált portfólióknak, melynek lényege, hogy tartsd a pénzed egy alaposan, átgondoltan kiválasztott 10-20 esetleg 30 részvényben, és évi 20-30%-os hozamot fogsz elérni. A mai témánk tehát a koncentrált befektetési portfólió lesz, melynek létezik számos változata, például 10-20 legjobb osztalék részvény, 10-20 legjobb növekedési részvény, 10-20 legjobb válságálló részvény stb.. Megnézzük, mi a probléma ezekkel a koncentrált portfóliókkal, milyen előnye és hátránya van ennek a befektetési stratégiának. Bemutatok egy ismert, legjobb osztalék részvényeket kiválasztó stratégiát is, megnézzük az eredményeit. Szó lesz arról is, hogy mi a probléma a legjobb osztalék, növekedési stb.. részvények kiválasztásával.

Az utóbbi két évtizedben az amerikai tőzsdéken nagyon sok koncentrált portfólió elképzelésre láttam példát. Ha körülnézel az angol nyelvű interneten, láthatod, hogy rengeteg cég kínál előfizetést, melyért cserébe követheted a minta portfóliójukat, de sokszor ajándékként, bónuszként kapod egy szolgáltatás mellé a 10-20 részvényből álló listát, például 20 alulértékelt biztonságos részvény, 20 legjobb osztalék részvény stb.. Ezen túl pedig már az utóbbi években a magyar piacon is megjelentek cégek hasonló ajánlatokkal. Tehát elképzelhető, hogy te is találkoztál olyan minta portfóliókkal, melyre azt ígérik, hogy 2-3 év alatt duplázhatsz, azaz 30%-os, vagy ezt meghaladó hozamod lesz speciálisan kiválasztott részvény befektetésekkel. A rövid bevezető után nézzük a konkrétumokat.

Mi az a koncentrált portfólió?

A befektetési portfólió kialakítás mikéntjébe alapvetően két táborra oszthatjuk a befektetőket Az egyik táborba a koncentrált portfólió hívei tartoznak, akik szerint bőven elegendő 30-50 különböző részvényt tartani a portfólióban, mert ezzel a piaci kockázat szintjére csökken a befektetési portfólió kockázata, de a várható hozam nagyobb lehet, ha jól válogatjuk a részvényeket.  A másik oldalon pedig a széles diverzifikáció hívei állnak, aki szerint száz darab fölötti részvénnyel lehet csak alacsony kockázatú portfóliót kialakítani, és tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedekben megjelentek az olcsó ETF alapok, így már nem is olyan költségek a szélesen diverzifikált portfólió, mint például 20 évvel ezelőtt. 

Mielőtt itt tovább mennénk a kockázatot is érdemes megfoghatóbb formába tenni. Mit jelent a fenti értelemben vett kockázat? Tulajdonképpen a befektetési portfólió árfolyam kilengését jelentené. Tegyük fel, van két befektetési lehetőség, melyek éves hozama megegyezik, mondjuk 10%. Tegyük fel továbbá, hogy "A" befektetési lehetőség árfolyam kilengése 30%, míg "B" befektetési lehetőség árfolyam kilengése csak 5%. Akkor ebből már jól látható, hogy a "B" befektetési lehetőség nemcsak alacsonyabb kockázatú, de jobb választás is, hiszen ugyanannyi hozamért sokkal kisebb kockázatot kell vállalnunk.

Az amerikai piacra vonatkoztatva ez az átlagos piaci kockázat 15%, azaz az S&P500 index árfolyamának szórása 15. Az alábbi képen ezt a market risk vonal szemléleti. A grafikonon az X tengelyen láthatod, hogy mekkora egy meghatározott darabszámú részvényből álló portfólió kockázata, és jól látszik a grafikonon, hogy az elemszám növelésével közeledünk a piaci kockázathoz, azaz 30-50 magasságában már elérjük a piaci kockázatot.

diverzifikáció

(forrás: investopedia.com)

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lesz 15 százaléknál nagyobb árfolyam kilengés, ez csak egy átlag, és nagyon csalóka, hiszen ha az elmúlt 30 évet vizsgáljuk, akkor az amerikai piacon azt tapasztalhatjuk, hogy:

  • Az elmúlt harminc évben 10%-os  korrekciók átlagosan évi 2,25 alkalommal fordulnak elő. Tehát évi 2-3 alkalommal tapasztalhatunk 10%-os visszaesést (S&P500 index).
  • Az elmúlt harminc évet vizsgálva, 20%-os korrekciók átlagosan 0,7 alkalommal fordulnak elő évente.
  • Az 50%-ot elérő visszaesések pedig átlagosan tízévente egyszer bekövetkező események.

A koncentrált portfólió hívei tehát azt mondják, hogy már 30 részvénnyel elérjük a piaci kockázatot, ráadásul ki tudjuk választani a legjobb osztalékot fizető, vagy a leginkább alulárazott, a legjobban növekedős stb.. társaságokat. Bizonyítékokat is tudunk felmutatni a koncentrált portfóliókról, például Dogs of DOW osztalék részvény kiválasztási stratégia.

Hogyan működik a Dogs of Dow osztalék stratégia?

A Dogs of Dow stratégia a 90-es években jelent meg, és nagy népszerűségre tett szert az Egyesült Államokban. A lényege, hogy a Dow Jones ipari átlag index 30 részvény közül abba a 10 részvénybe fektetjük a pénzünket, melyek a legnagyobb osztalékhozamot fizetik. Tehát egy olyan portfólióról van szó, mely minden évben az év elején megveszi a 10 legjobb osztalékot fizető részvényt a 30 legnagyobb amerikai társaság közül.  Így nézne ki a portfólió a Dogs of Dow stratégia alapján.

1.

International Business Machine

2.

Exxon Mobil Corporation

3.

Verizon Communications

4.

Chevron Corporation

5.

PFizer

6.

Coca-Cola Company

7.

JP Morgan Chase & Co.

8.

Proctor & Gamble Company

9.

Cisco Systems

10.

Merck &  Co.

A listát saját magad is bármikor lekérdezheted egy részvényszűrő segítségével, itt beszéltük meg a finviz.com használatát. Az alábbi képen láthatod, hogy milyen többlethozamot érhettél el a legjobb részvényekre történő fókuszálással. A válságot leszámítva minden évben felülteljesített a technika, de azért itt is látható, hogy a kisebb elemszám, nagyobb kockázatot jelent.

10 legjobb osztalékot fizető részvény

(forrás: investopedia.com)

A kumulált hozamban nagyobb eltérést láthatsz, lásd alábbi képen. Y tengelyen a 10 alatti hozamot is leolvashatod. Kék görbe a Dogs of Dow, piros a klasszikus vedd meg és tartsd technika hozama.

10 legjobb osztalékot fizető részvény

(forrás: investopedia.com)

Látni kell azt is, hogy vannak arra vonatkozó bizonyítékok (statisztikailag szignifikáns vizsgálatok 100 éves időtávon), hogy a magas osztalékhozam magas jövőbeni hozammal jár együtt, azaz a magas osztalékhozamot fizető részvények felülteljesítik az alacsony osztalékhozamot fizető részvényeket. Ezt nevezzük income-prémiumnak, melyből bővebben egy korábbi bejegyzésünkben beszéltünk, illetve az alábbi előadáson is tárgyaljuk a témát.

 
 

 

A meggyőző eredmények ellenére érdemes néhány dolgot átgondolni mielőtt megvásárolod, előfizetsz a 10-20 legjobb, legbiztonságosabb, legnagyobb osztalékot fizető részvények listájára.

Mi a probléma ezekkel a koncentrált portfólió ajánlatokkal?

Az alábbiakban három olyan témát emelnék ki, melyeket érdemes átgondolnod, mielőtt kialakítod a 10-20 legjobb osztalék, növekedési stb.. részvényből álló portfóliódat.

1. probléma: 10-20 részvény nem egyenlő 30-50 részvénnyel

10-20 részvény mindenképpen növeli a kockázatot, még akkor is, ha a legnagyobb társaságok részvényeit választjuk ki. Ha pedig kisebb társaságok részvényeit vásároljuk meg, akkor a kockázat még inkább növekszik. Látható a dogs of dow osztalék stratégia esetében is, hogy a válság alatt nagyobb volt a visszaesés, azaz nagyobb a kockázat. Ezen felül pedig a dogs of dow nem ad választ arra  a kérdésre, hogy mi van akkor, ha 4-5 évig tartó oldalazás, csökkenő trend, recesszió következik be. Az amerikai piacon egy átlagos recesszió 1-2 évig tart, de volt példa 4 éves recesszióra is. Arra sem ad választ egy 10-20 részvényből álló stratégia, hogy mi van akkor, ha a részvénypiac nem emelkedik a befektetési időtáv alatt. Erről már sokat beszéltünk a vedd meg és tartsd technikánál. Nem minden ország tőzsdéjén alakultak úgy a dolgok ahogy az amerikai tőzsdéken, például a japán tőzsdét, de számos európai tőzsdét fel lehetne hozni. Itt beszéltünk erről: Ezek a legjobb befektetések az elmúlt 100 év alapján

2. probléma: Irreális hozamígéretek

Azt is érdemes átgondolnod, hogy mit ígérnek a befektetési portfólió készítői. Gyakran találkozhatsz 20-30%-os hozamokkal, vagy ígérnek 2-3 évente duplázást, ha megveszed, előfizetsz a portfólióra. Ezekre bizonyítékot is mutatnak múltbeli adatokon, de ilyen portfólióból sok százat tudok neked készíteni, hiszen csak egy portfólió szimulációs eszköz kell hozzá, és múltbeli adatokon végtelen számú 10-20 részvényből álló portfóliót lehet készíteni, amely a múltban 20-30%-ot, vagy többet hozott. A hangsúly azonban a múlton van, azaz utólag könnyen kiválaszthatjuk a legjobb osztalék részvényeket. Mielőtt elhiszed, a 2-3 évente duplázó portfóliók ígéreteit, gondolt át a következőket. Az elmúlt 100 évben a tőzsdéken 4-7%-os átlagos reálhozamokat (reálhozam, azaz inflációt levontuk!) lehetett elérni, lásd alábbi képen:

legjobb befektetések

Voltak olyan évtizedek, például a 80-90-es évek, amikor két évtized alatt az átlaghozamok 10-20% között mozogtak. Ezért is nevezik aranyéveknek a 80-90-es éveket, de voltak olyan évtizedek, amikor a tőzsdéken elért hozam, nem érte el a kötvénypiac teljesítményét. Itt most tőzsdeindexekről beszélünk, tehát nem 10-20 részvényről, hanem sokszor, több tucat, több száz társaság árfolyamát összegző indexekről.

Értékalapú befektetők, akik tartósan felül tudták teljesíteni a piacot jellemzően évi 18-21%-os hozamot értek el. Például:

  • Walter J. Schloss (1956-1984 között, az 500 legnagyobb amerikai vállalat, azaz S&P500 index hozama évi 8,4% volt, ezalatt Schloss eredménye évi 21%)
  • Tom Knapp (1968-1973 között, az S&P500 index évi 7%-os hozama helyett, évi 20%-os hozam)
  • Warren Buffett (1965-2006 között az S&P500 index évi 9%-os hozama helyett évi 21%-os eredmény)
  • Charles T. Munger (1962-1975 között S&P500 index évi 5%-os hozama helyett 19,8 %-os hozam)

A legismertebb a listából Warren Buffet, akinek nevével adnak el sokszor portfóliókat, oktatásokat. Az ő eredménye egy 50-60 részvényből álló portfólióból tevődik össze, az már más kérdés, hogy Buffett inkább azt ajánlja az átlagos befektetőnek, hogy szélesen diverzifikált portfólióba fektesse a pénzét. Így szól a tanácsa:

“My advice to the trustee couldn’t be more simple: Put 10% of the cash in short-term government bonds and 90% in a very low-cost S&P 500 index fund. (I suggest Vanguard’s.) I believe the trust’s long-term results from this policy will be superior to those attained by most investors – whether pension funds, institutions or individuals – who employ high-fee managers.” Warren Buffett

A tanács lényege, hogy Buffet azt javasolja az átlagos befektetőknek, hogy a 10%-ban rövid lejáratú kötvényekben és 90%-ban az S&P500 indexbe (500 legnagyobb amerikai társaság) tartsák a pénzüket. Ez tulajdonképpen egy szélesen diverzifikált, indexkövető passzív befektetési stratégia.

Ha még tovább informálódsz, akkor látni fogod azt is, hogy a több évtizedes tapasztalattal rendelkező Hedge fund kezelők sem tudtak tartósan 20-30%-nál több hozamot elérni. Egyik ismert Hedge Fund kezelő Stanley Druckenmiller, aki egyébként Soros György Quantum alapját is kezelte 1988-2000 között (Victor Niderhoffer után). Druceknmiller három évtizedes pályafutása alatt átlagosan évi 30%-os nyereséget ért el az általa kezelt hedge fund-ok ügyfeleinek, de ezt nem 10-20 részvényből álló portfólióval, hanem aktív kereskedéssel, tőkeáttétes ügyeletekkel, esetenként shortolással, és napi 8 órában történő odafigyeléssel érte el. Victor Niderhoffer eredményei is említésre méltók. A kontra tőzsdestratégiák egyik ismert alkalmazója Victor Niederhoffer, aki a 80-as években kezdte meg a kereskedést. Először 8 éven keresztül Soros György Quantum Alapjánál dolgozott, ezt követően alapította meg saját hedge fundját Niederhoffer Investments néven. A hedge fundot 1997-ig működtette. Az indulástól számított évesített hozama 1996-ig 35% volt évente. Gyakorlatilag a világ legjobban teljesítő Hedge Fund menedzsereként tartották számon, majd jött a 97-es Ázsiai válság. Ekkor szintén kontra stratégiát alkalmazott Niederhoffer, azaz megvásárolta a bajban levő Thai bankok részvényeit. A részvények azonban tovább estek, és a tőkeáttétel, illetve a válság miatti nagy volatilitás óriási veszteséget okozott, így Niederhoffer hedge fundja bezárt, visszaadta az ügyfeleknek a megmaradt tőkét, és abbahagyta az alapkezelést. 1998-tól saját tőkével kereskedett tovább Niederhoffer, majd 2001-től ismét hedge fundot alapított és egy öt éves periódus alatt évi 50%-os hozamot ért el stratégiájával. A hedge fund a 2007-es válságban vagyona 75%-át elveszítette. Niederhoffer több könyvet is írt, így a téma iránt érdeklődőknek érdemes lehet elolvasni.

Ezekből az eredményekből véleményem szerint körvonalazódhat bárki számára, hogy hosszútávon a 20-30%-os éves eredményekhez már kiemelkedő teljesítményt kell nyújtani, és nem lehet elérni 10-20 részvényből álló portfóliók megvásárlásával ezt a teljesítményt, csak annak ígéretét, melyet majd csalódás követ.

3. probléma: A statisztika sincs a te oldaladon

Ha az alábbi adatokat megvizsgálod, akkor rá fogsz jönni arra is, hogy statisztikailag is kicsi az esélye annak, hogy egy 10-20 részvényből álló portfólióval megtaláld a legjobb osztalék, vagy legjobb növekedési részvényeket. Ugyanis Eric Crittenden és Cole Wilcox a Russel 3000 indexbe tartozó 3000 darab az amerikai tőzsdén kereskedett legnagyobb társaság adatait vizsgálta meg 1983-2006 között. A The Capitalism Distribution című tanulmányuk eredménye az lett, hogy

  • a részvények 39%-a nem hozott profitot
  • 18,5%-a a részvényeknek elvesztette az értékének legalább a 75%-át
  • 64%-a a részvényeknek alulmúlta a Russel 3000 index teljesítményét, 36%-a felülteljesítette az indexet.
  • 25%-a a részvényeknek felelős a piaci hozam (Russel 3000 index) teljesítményért.

A fentiekből tehát látható, hogy ha csak néhány egyedi részvényt választunk ki, akkor könnyen fektethetünk olyan társaságokban, melyek veszteségesek, nem hoztak profitot. A 3000 társaság, tehát a piaci hozamokat felülteljesíteni a részvények 36%-a tudta. Összegezve tehát a fentieket, láthatod, hogy bár léteznek 10-20 részvényből álló legjobb részvény portfóliók, de ezek sem adnak választ arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a tőzsde rosszul teljesít hosszabb időn keresztül. Illetve láthatod, hogy a "2-3 évente duplázzuk a tőkét" kivételes teljesítmény, nagy kockázatú, egész napos tevékenységgel érhető el, nem pedig egy 10-20 részvényből álló legjobb részvény lista megvásárlásával. A fentiek miatt egy átlagos befektető számára sokkal megfelelőbb egy szélesen diverzifikált portfólió, melyben a kockázattűrő képességünkhöz igazodik a kötvény részvény arány, és különböző módszerekkel a részvénypiaci kockázatot még tovább csökkentjük. Erről a témáról a Befektetési Sratégiák tanfolyamunkon beszéltünk részletesen.

Milyen mutatókkal választhatod ki a legjobb osztalék részvényeket?

Végezetül pedig az osztalék témához kapcsolódóan felsorolom az osztalék részvények kiválasztásához szükséges ismereteket.  A legjobb osztalék részvények kiválasztásához három fontos szempont szerint célszerű értékelni az osztalékot fizető társaságokat, melyek a következők:

  • osztalék hozam,
  • osztalékfizetési múlt,
  • rendszeresség,
  • osztalék részvény árazása (value)
  • osztalék részvény minősége (quality)
  • további tényezők viszgálata

Az alábbi grafikonon sötét színnel láthatod annak a stratégiának az egyenlegváltozását, mely az amerikai részvénypiacon a legmagasabb osztalékhozammal rendelkező társaságokba fekteti (felső 10%) a tőkét, és ezt ugyanakkora összegű short pozícióval fedezik (legalacsonyabb osztalékhozamú társaságok, alsó 10%). A stratégiában kizárjuk az 1 milliárd dollár alatti társaságokat, és 10 bázispont költséget is számítunk fel tranzakciónként. A portfóliót havonta felülvizsgáljuk, és átrendezzük aszerint, hogy mely társaságoknak a legnagyobb az osztalékhozama. A görbén jól látható, hogy a kezdeti 1000 dolláros egyenlegünk nem éri el az 1500 dollárt (ezen időszak alatt S&P500 indexel 2600 dollárra nőtt volna az egyenlegünk). A világoskék görbe az osztalékhozam és a value faktor kombinálása, azaz az osztalékhozam mellett P/E és P/B alapon is olcsónak kell lennie a társaságoknak (long láb esetén). A short láb esetén pedig legalacsonyabb osztalékhozamú és legmagasabb P/E és P/B mutatójú társaságokat shortoljuk.

forrás: factorresearch.com

Az alábbi grafikonon a zöld görbe az osztalékhozam kiegészítését a quality faktorral, azaz ROE mutató és debt/equity mutatók alapján olcsó társaságokra szűrünk. Az eredmények itt sem érik el az S&P500 index-el elérhető hozamot.

forrás: factorresearch.com

A momentum és az asset growth hatás kombinációjával sem lehet egyébként elérni jobb eredményt, és ami meglepő, az osztalék-növekedése sem hoz jobb eredményt, pedig ez szintén népszerű részvénykiválasztási szempont az osztalékportfóliót követő befektetők körében. Lila színnel jelölt stratégiában az osztalékhozam mellett az éves osztalék növekedés is rangsorolási szempont volt.

forrás: factorresearch.com

Bár látható volt a fentiekben, hogy az S&P500 index hozamát nem tudtuk felülmúlni, mely részben a kereskedési költségeknek köszönhető, de ne menjünk el amellett, hogy csak a hozamot értékeltük eddig. A kockázatról nem beszéltünk, ugyanis az S&P500 indexbe történő befektetés (Vanguard 500 befektetési alapot vettem alapul) esetében az egységnyi kockázatra jutó többlethozam (sharpe-ráta) 0,32% volt a fenti időszakban. Ezzel szemben az osztalékhozamon alapuló stratégiák többségében nagyobb hozamot értünk el ugyanakkora kockázat vállalása mellett (kivéve, ha csak osztalékhozamot vizsgálunk).

forrás: factorresearch.com

A fentiek azt is jelentik, hogy ha azonos (S&P500 indexel egyezőt) szintű kockázatot vállalunk (tőkeáttétel beállítható), akkor az osztalékstratégiák hozama is felülmúlta az S&P500 indexet (kivéve a csak osztalékhozamon alapuló).

Legjobb osztalék részvények árazási szempontjai

A legjobb osztalék részvény kiválasztásához nem elengedő az osztalékhozam, és az osztalék fizetés rendszerességének, osztalék fizetési múlt vizsgálata, ugyanis ezek alapján nem derül ki, hogy milyen értékeltségi szint mellett vásároljuk meg a részvényt. Továbbá nem tudhatjuk, hogy a jövőben mennyire lesz a vállalat sikeres, mennyire tud fejlődni, így a növekedés lehetőségeivel is foglalkozni kell az árazási kérdések alatt. A legjobb osztalék részvények esetén tehát a megtérülési idő, a részvény árazása nem rugaszkodott el az átlagostól, illetve a jövőképe a vállalatnak pozitív. Árazási kérdésekben a fundamentális mutatók lehetnek a befektető segítségére, melyekkel a következő oldalon foglalkozunk: Fundamentális elemzés cikkeink

Megéri osztalék részvényeket vásárolni a tőzsdén?

Átfogó, széles részvénykörön végzett kutatások arra is rámutatnak, hogy a magas osztalékhozam együtt jár a magasabb jövőbeni hozammal, azaz az osztalékrészvények árfolyamába beépül az osztalékprémium (income prémium). Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csak az osztalék miatt, hanem az osztalékprémium miatt is érdemes osztalékrészvényeket vásárolni. Elroy Dimson, Paul Marsh és Mike Staunton 100 évet, 23 országot felölelő vizsgálatában  egyértelműen kimutatta, hogy a magas osztalékhozammal rendelkező részvények felülteljesítik az alacsony osztalékhozamú részvényeket. Mindössze két ország volt kivétel ezen összefüggés alól (Új-Zéland és Írország). A többi, 21 országban az átlagos prémium 3,9% volt évente, azaz ha a részvénypiacot részekre osztjuk, és megnézzük a legalacsonyabb osztalékhozamú (a teljes részvénypiac 10%-át) és a legmagasabb osztalékhozamú részvények (teljes részvénypiac 10%) közötti jövőbeni hozamkülönbséget, akkor átlagosan évi 3,9%-et kapunk. Az osztalékkal kapcsolatos tőzsdei anomáliákat a Megéri osztalék részvényeket vásárolni a tőzsdén? című cikkünkben tárgyaljuk, melynek főbb témái az alábbiak:

  • Heves vita az osztalék részvények körül..
  • Az osztalék megjósolja a jövőbeni hozamot?
  • Osztalékhozam kiszámítása, értelmezése
  • Milyen összefüggést mutatott ki Fama és French az osztalékkal kapcsolatban?
  • Shiller professzor: az osztalékhozam hasznos, de csak hosszú távon
  • Osztalékhozam és az 1 éves előretekintő hozam
  • Osztalékhozam és a 10 éves előretekintő hozam
  • Osztalékhozam alapú befektetés 100 éves visszatekintés, 23 országban
  • Az osztalékhozam valójában a value faktor?
  • Osztalékhozamra fókuszáló stratégiák eredményei (17 év)
  • Osztalékhozam alapú részvénykiválasztás + value faktor eredménye (17 év)
  • Osztalékhozam alapú részvénykiválasztás + Quality tényezők eredménye (17 év)
  • Osztalékhozam + momentum, asset growth, osztaléknövekedés eredménye (17 év)
  • Kockázatalapú értékelése az osztalék stratégiáknak
  • Érdemes osztalékrészvényeket vásárolni?

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link