Kereskedési stratégiák: Skalp, Daytrade, Swingtrade.. Mit jelent?

A bejegyzésünkben összefoglalom a különböző tőzsdei, forex  kereskedési módokat, melyek alapvetően eltérnek egymástól. A tőzsdei kereskedési módok áttekintése azért is fontos egy kereskedő számára, hogy tisztában legyünk azzal, más kereskedők, milyen módszereket használnak, mikor lépnek piacra. Gyakran a részvények, devizák árfolyam mozgása mögött az egyes kereskedési módok alkalmazása húzódik meg. Ahhoz tehát, hogy megértsük a részvények, devizák árfolyam mozgását célszerű tisztában lenni a különböző kereskedő típusokkal, kereskedési módokkal. Ezeket beszéljük meg az alábbiakban.

Alapvetően két szempont szerint lehet elkülöníteni a tőzsdén és devizapiacon kereskedőket. Az egyik szempont az időtáv, azaz milyen időtávú grafikonok alapján történik a kereskedés. A másik szempont pedig, hogy milyen módszer, stratégia alkalmazásával zajlik a kereskedés. Mindkettő csoport leggyakoribb eseteit megnézzük a továbbiakban.

Skalp kereskedési stílus, stratégia

A skalp kereskedés egy nagy odafigyelést, összpontosítást igénylő kereskedési stílus, ugyanis jellemzően 1 és 5 perces grafikonokon történik a kereskedés. Tehát a kereskedő a piac legkisebb mozgását követi. A skalp kereskedési mód, stratégiák jellemzője, hogy naponta több tíz ügyletet köt a kereskedő. Az ügyletek néhány perctől a fél órás, órás időszakig terjednek, és az eredményes skalp kereskedők fontos eszköze a kockázat kezelés. Mivel extrém rövid távon történik a kereskedés, így első sorban a technikai elemzés eszközeit lehet felhasználni a kereskedés során.

A részvénypiacon is elterjedt technika a skalp kereskedés, de jellemzően a legnagyobb forgalmú részvények piacán, indexeken használják a kereskedők a skalp technikákat. A fentiek mellett pedig a devizapiacon, főleg a fő deviza párokon alkalmazott kereskedési módszer.

A skalp kereskedés során nagy jelentősége van a kereskedési költségeknek, a jutaléknak, a spreadnek, és a láthatatlan költségeknek. Ugyanis a kis elmozdulások miatt a költségek a profit nagyobb részét vihetik el, mint a többi kereskedési mód esetében. A skalp kereskedés esetén tehát a költség és a volatilitás vizsgálata nagyon fontos.

Daytrade kereskedési stílus

A daytrade kereskedés napon belüli kereskedést jelent. A skalp kereskedéshez képest magasabb időtávú grafikonokon történik a kereskedés, például 5-15-30 perces, de a daytrade kereskedő vizsgálja az órás és 4 órás grafikonokat is. Skalphoz képest kevesebb kötésszám jellemzi, viszont nagyobb mozgásokat kereskedünk, így a kereskedési költségeknek kisebb lesz a jelentősége, de még itt is célszerű odafigyelni a volatilitás és a költségek arányaira. Mind a skalp és daytrade kereskedés nagy felkészültséget igényel, illetve jelentős kockázatokkal járó kereskedési stílus tekintettel arra, hogy a kereskedők tőkeáttételt használnak:

Swingtrade kereskedési stílus

A swingtrade kereskedés jellemzően napon túli pozíciókat jelent. Általában néhány napig, maximum néhány hétig tartja a pozícióját a swingtrade kereskedő. Magasabb időtávú grafikonokon történik a kereskedés, jellemzően heti, napi, 4 órás és órás grafikonok figyelésével. Mivel ezen az időtávon lassabb a mozgás, így több figyelendő termékre van szüksége a swingtrade kereskedőnek. Éppen ezért jellemző, hogy a swingtrade kereskedők a részvénypiacokon kereskednek, ahol sok ezer részvény közül válogathat a kereskedő.

Az igénybe vehető tőkeáttétel mértéke kisebb, mint a skalp és daytrade kereskedés esetén, így ebben a tekintetben kisebb a kockázata a swingtrade kereskedésnek. A pozíciókon elért nyereség lényegesen nagyobb, mint a kereskedési költségek, így a kereskedési költségeknek nincs akkora jelentősége, mint a skalp kereskedés esetén.

A swingtrade kereskedés esetén már nemcsak a technikai elemzés dominál a kereskedési stratégiában, hanem a fundamentális elemzésnek is (például részvények kiválasztása) egyre nagyobb a szerepe. A daytrade és skalp kereskedés esetében nagyrészt a technikai elemzés eszközeit használják a kereskedők.

Pozíciókereskedési stílus

A pozíció kereskedés a spekulatív ügyletek leghosszabb idejű ügyletei közé tartoznak. Általában hónapokra kötnek ügyletet a pozíció kereskedők.  A technikai elemzés mellett már a fundamentális elemzés is fontos tényező lesz.  A pozíció kereskedő napi, heti és havi gyertyás grafikonokat vizsgál, a rövid távú hullámokat figyelmen kívül hagyja.

Látható tehát, hogy az időtáv növekedésével egyre kevesebb kötés történik, az ügyleteken egyre nagyobb a nyereség a költségekhez képest, így a költségeknek, bróker tényezőknek (például végrehajtás, félreteljesülés) egyre kisebb a jelentősége az időtáv növekedésével. Ugyanakkor a magasabb időtávon kereskedőknek sokkal több termékre van szüksége, illetve a termékek szűrésére, lehetőségek keresésére sokkal több idő megy el.

Ellenben egy skalp és daytrade kereskedő nem keresi a termékeket, hanem figyeli az általa kiválasztott termékeket folyamatosan, és ha van kereskedési jel, akkor ügyletet köt. A részvénypiacon a daytrade kereskedőkre is jellemző, hogy keresik az éppen aktívan kereskedett, magas forgalmú, volatilis részvényeket.

Időráfordítás tekintetében a skalp és daytrade kereskedés igényli a legnagyobb odafigyelést, időt, gyakorlatilag egész napos (6-8 órás) tevékenység. A swingtrade kereskedés akár napi 1 órás odafigyeléssel is végezhető, a pozíció kereskedés pedig mindössze heti néhány alkalommal történő odafigyelést igényel.

Az alábbiakban pedig már nem az időtáv alapján csoportosítjuk a különböző tőzsdei és forex kereskedési módokat, hanem az alkalmazott stratégia szerint.

Momentum stratégiák

A momentum-kereskedés lényege, hogy a kereskedő, befektető olyan részvényeket vásárol, melyek árfolyama, vagy egyéb fundamentális tényezője (például egy részvényre jutó eredmény) emelkedik, gyorsulva növekszik. A momentum-stratégiák alapvetően két csoportra bonthatók. Az egyik csoportba a technikai elemzésen alapuló momentum-módszerek találhatók. Ide tartozik az ármomentum, azaz a legnagyobb emelkedést, legnagyobb teljesítményt elérő részvényeket előnyben részesítő stratégiák. Részletek:

Range stratégiák

A range kereskedők, azaz oldalazást követő kereskedők kifejezetten olyan devizákat és részvényeket keresnek, melyek  grafikonján egy jól meghatározott sáv, oldalazás alakult ki. A stratégiák alapja az a megfigyelés, hogy a részvények, devizák árfolyama több időt tölt oldalazásban, mint trend irányú mozgásban, így a sáv kereskedők kifejezetten az oldalazásokra összpontosítanak. A jelzéseket tisztán technikai alapon keresik, azaz megállapítják a sáv alsó és felső határát és amikor az árfolyam eléri a sávot pozíciót vesznek fel a sáv irányába, azaz arra számítanak, hogy a sávba visszaesik az árfolyam, illetve a sáv másik oldalát érinti meg az árfolyam. A sávkereskedők is alkalmaznak stop megbízásokat, melyet jellemzően a sávon kívül helyeznek el, azaz ha kilép a részvény ára a sávból, akkor belátják, hogy tévedtek és zárják a pozíciót.

A sávkereskedési stratégiák eredménye nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan ismerjük fel az oldalazás kialakulását, illetve az eredmények javítható, ha kifejezetten magas időtávon, erős szinteknél kialakuló sávokat kereskedünk: Sáv, azaz range kereskedés alapjai

Trendkövető stratégiák

A trendkövető kereskedési stratégiák jellemzője, hogy a kereskedő meghatároz egy fő trendet, egy magasabb időtávon kialakuló trendet. A pozíció nyitások irányát tehát a fő trend határozza meg, és mindaddig a fő trend irányába nyitja a pozíciókat, amíg egyértelmű fordulós jeleket nem kap. A "túl sokat emelkedett az árfolyam", vagy "túl sokat esett az árfolyam" elgondolások általában nem tartoznak az egyértelmű fordulós jelek közé. Helyette inkább a csúcsok völgyek helyzetének vizsgálatát (lásd itt), trendvonalak törését, vagy mozgóátlagok keresztezését használják a kerekedők.  Ha pedig a fő irány megvan, akkor a trendben bekövetkező korrekciók kimerülését várják a kereskedők, ekkor lépnek pozícióba a fő trend irányába. Részletek: Működik a trendkövető stratégia? 67 tőzsde visszatesztelése

Kontrastratégiák

A kontra kereskedés lényege, hogy meghatározott módszerek alapján egy trend kifulladását próbálják a kerekedők megtalálni, és kereskedni. Külföldi szakirodalomban "mean reversion" név alatt találjuk meg azokat a tőzsde és befektetési stratégiákat, melynek lényege, hogy akkor kötünk ügyletet, amikor a termék ára eltávolodott az egyensúlyi ártól, az átlagtól. Az átlag megtévesztő lehet, ugyanis nem mindig az árfolyam mozgóátlaga jelenti a kiindulási pontot, lehet az valamilyen fundamentális mutató is. Összességében tehát az összes olyan stratégia, mely alulárazott, vagy túlárazott részvényeket, indexeket, iparágakat keres a "mean reversion" tőzsde és befektetési stratégiák közé tartozik.

A kontra kereskedő sem feltétlenül csak arra alapoz, hogy túl sokat emelkedett, vagy esett egy részvény, deviza ára. Különböző egyéb technikai és fundamentális jelekkel próbálják a kontra kereskedők megállapítani, hogy mikor van nagyobb valószínűsége a fordulatnak. Például túlvett, túladott szinteket mérő indikátorok (RSI) használatával, vagy a 200 napos mozgóátlagtól való jelentős eltávolodással stb..  A kontra kereskedők is kezelik a kockázatokat és használnak stop megbízásokat. További részletek: Mélyponton részvényt vásárolni hogyan érdemes?

Hírkereskedés, stratégiák

A hír kereskedők kifejezetten azt használják ki, hogy a különböző gazdasági hírek közzétételét követően nagy volatilitás tapasztalható a devizák, indexek piacán. A hír kereskedők ezekben az időszakokban lép piacra és gyorsan ki is lép, mivel a nagy volatilitás miatt akár perceken, vagy órákon belül elérheti a célárát az árfolyam.

A hír kereskedésnél fontos tényező a brókercég, azaz az ügyletek lassú végrehajtása, a megbízások félreteljesülése, a slipage és a spread tágítás oda vezethet, hogy veszteséges lesz a hírkereskedő: Hírkereskedés alapjai, eszközei, buktatók

Zajkereskedők

A megérzésekre hagyatkozó kereskedők általában gazdasági portálok, hírek által kialakított vélemény alapján hozzák meg a kereskedési döntéseiket. Gyakori, hogy nem rendelkeznek objektív szabályokkal, így a kereskedés során nagy fokú stressz éri a kereskedőt.  Ennek a kereskedési magatartásnak a legnagyobb veszélye, ha a kereskedő nem alkalmaz egy következetes kockázatkezelési stratégiát. Gyakran nevezik ezeket a kereskedőknek zajkereskedőnek, mert úgy gondolják, hogy vételi és eladási megbízásaik megalapozott összefüggések, tényezők figyelembe vételével történnek, de a valóságban ezek a tényezők nem állnak kapcsolatban a jövőbeni hozammal, és eredményeik nem lesznek jobbak a véletlennél. Bővebben itt beszéltünk erről.

Célár kereskedők, tippkereskedők

A célár kereskedők kifejezetten brókercégek elemzései és ajánlásai alapján nyitnak pozíciókat, azaz azt vizsgálják, hogy a brókercégek által közzétett célárhoz képest hol található a részvény ára. Ennek függvényében vesznek részvényeket, vagy akár short pozíciókat is nyitnak. A célárakkal kapcsolatos legfontosabb szempontokat itt beszéltük meg:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link