Ugrás a tartalomra

A populista vezetők gazdasági hatása régóta vitatott kérdés a közgazdaságtanban. A több mint 100 évet és 60 országot vizsgáló kutatások alapján azt láthatjuk, hogy a populista kormányzás hosszabb távon gyengébb gazdasági teljesítménnyel jár, míg a demokrácia tartós növekedési előnyöket biztosít. Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb empirikus eredményeket. Témáink: A populista vezetési stílus sikerei Mitől lesz egy vezető populista? A populista vezetők és a gazdasági növekedés (1900-2020) Mennyit ér a demokrácia? Magyarország demokráciaindexe A populista vezetési stílus sikerei A populista, kirekesztő, ellenségkereső vezetői stílus az elmúlt évtizedekben szokatlanul sikeressé vált országok széles körében. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a megvizsgált 60 országban a hatalmon levő...

A tőzsdei kereskedők és befektetők körében gyakran elhangzó érv, hogy ha a piac már több napja vagy hete egy irányba mozog, akkor „ideje a fordulatnak”. Ez az intuíció azonban sok esetben hibás, és komoly veszteségekhez vezethet. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy statisztikailag valóban nő-e a fordulat valószínűsége többnapos emelkedések vagy esések után, illetve bemutatjuk a mögötte álló egyik leggyakoribb döntési hibát, a szerencsejátékosok tévedését. Témáink: Van-e statisztikai jelentősége a többnapos emelkedéseknek/eséseknek? Mit jelent a szerencsejátékosok tévedése a tőzsdén? Miért ritkák a hosszú trendek? Mit mutatnak az adatok többnapos visszaesések után? Léteznek-e működő fordulós stratégiák? Van jelentősége, hogy mennyi ideig esik/emelkedik a részvénypiac? Tőzsdei blogokban...

Az elmúlt hónapokban ismét felerősödtek a mém részvényekkel kapcsolatos hírek, melynek oka az időről időre megfigyelhető extrém árfolyammozgás. Továbbá a közösségi médiában terjedő témák újra előtérbe helyezték a short squeeze és a naked short ügyletek kérdését. A befektetői fórumokon egyre gyakrabban jelennek meg olyan állítások, hogy „több részvény forog, mint amennyi létezik”, vagy hogy a piacot fedezetlen short ügyletek torzítják. A kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy ezek az állítások mennyiben tükrözik a valóságot, és mennyire egyszerűsítik le a problémát. A shortolás mechanikája, a részvénykölcsönzés rendszere, valamint az elszámolási folyamat sajátosságai ugyanis olyan összetett piaci struktúrát alkotnak, amely könnyen félrevezető lehet. A fentiek miatt ebben a bejegyzésben...

A Fear and Greed indikátor a CNN egyik legismertebb befektetői hangulatmutatója. Saját vizsgálatunk alapján az extrém félelemhez a következő hetekben magasabb átlagos hozamok társulhatnak, míg az extrém optimizmus után gyengébb teljesítmény is előfordulhat. Ugyanakkor az indikátor önmagában nem ad megbízható, közvetlen kereskedési jelzést. Témáink: Hogyan használható a Fear and Greed hangulatindikátor? Van kapcsolat a Fear and Greed és a részvénypiaci hozamok között? Hogyan használható a Fear and Greed hangulatindikátor? A CNN oldalán elérhető Fear and Greed indikátornak számos előnye van. Az egyik, hogy egy kompozit indikátorról van szó, azaz hét piaci jelzést összesít az indikátor. Másrészt pedig napi rendszerességgel kerül kiszámításra a mutató, így ellentétben a fogyasztói...

Mi az a stagfláció, mi okozza, és miért kerül elő ez a téma egyre gyakrabban? Cikkünk bemutatja a stagfláció jelentését, az 1970-es évek amerikai tapasztalatait, a magas infláció és munkanélküliség együttes megjelenését, valamint azt is, hogy a növekvő energiaárak és az olajsokkok miért növelhetik ismét ezt a gazdasági kockázatot. Témáink: Mit jelent a stagfláció? Stagfláció a valóságban Stagfláció az Egyesült Államokban Mi vezetett a stagflációhoz? Újra nő a stagfláció kockázata? Mit jelent a stagfláció? A stagfláció olyan kedvezőtlen gazdasági helyzet, amikor a gazdasági növekedés lelassul vagy megakad, miközben az infláció továbbra is magas marad. Ez azért problémás állapot, mert a gyenge növekedés, a romló foglalkoztatási helyzet és az áremelkedés egyszerre jelenik meg, így a...

Az elmúlt évben látványos árfolyamemelkedést tapasztalhattunk egyes ipari fémek és a nemesfémek piacán, így a megnövekedett befektetői figyelem mellett az elemzések, előrejelzések száma is megszaporodott. Ezek szerint az ipari fémek tartósan magasabb árazásra kerülhetnek különböző okok miatt, de legfőképp a zöld átállás miatti növekvő nyersanyagigény, valamint a gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai kockázatok következtében. Cikkünk célja annak vizsgálata, hogy a fenti kockázati tényezők milyen mértékben magyarázzák az árupiaci termékek (réz, ezüst, arany, CRB árupiaci index) hozamváltozásait, valamint annak bemutatása, hogy az értékeltségnek milyen szerepe van a jövőbeni teljesítményben. A téma aktualitását az is növeli, hogy a globális nyersanyagpiacok az elmúlt években egy új...

Az iráni konfliktus nyomán az olaj ára ismét meredeken emelkedett, ami újra előtérbe helyezte az energiaárak makrogazdasági hatásának kérdését. A közgazdasági szakirodalomban az olajársokkokat gyakran hozzák összefüggésbe inflációs nyomással, gazdasági lassulással és piaci reakciókkal. Emiatt minden jelentősebb olajáremelkedés idején felmerül a kérdés, hogy az energiaárak növekedése mennyiben jelent kockázatot a gazdasági növekedésre és a pénzügyi piacokra. Cikkünkben az 1980-as évektől kezdődően vizsgáljuk meg az olajársokkok gazdasági és tőkepiaci hatásait. Elemzésünk kitér a részvénypiacok, a kötvényhozamok, a devizák és a nyersanyagpiacok reakcióira, valamint arra is, hogy az olajár hirtelen emelkedése növeli-e a jövőbeli recesszió valószínűségét. Témáink: Olajársokkok az elmúlt...

A 2025-ös évben jelentősen gyengült az amerikai dollár, ami a befektetési piacokon is fontos kérdéseket vet fel. Vajon mit jelenthet a gyengébb dollár a részvények, a kötvények vagy az arany szempontjából? Cikkünkben az 1985-2025 közötti időszak adatai alapján vizsgáljuk meg, hogy a dollár gyengébb időszakai milyen kapcsolatban álltak a különböző befektetési eszközök teljesítményével. Emellett a vállalati profitok és az infláció alakulását is megvizsgáljuk. Témáink: Az elmúlt negyedévek dollárgyengülése A dollárindex általános kapcsolata a befektetési eszközökkel Mi történik az erőteljesebb dollárgyengülések után? Mi történik a jelentős dollárerősödések után? Az elmúlt negyedévek dollárgyengülése Ahogy az alábbi képen is látható, a gazdasági média is aktívan foglalkozott ( lásd itt) az...

Háborúk tőzsdei hatásai

Az iráni háború ismét ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogyan reagálnak a pénzügyi piacok a geopolitikai konfliktusokra. A közvélekedés szerint a háborúk egyértelműen negatív hatással vannak a tőzsdékre és növelik a piaci bizonytalanságot. A historikus vizsgálatok azonban jóval összetettebb képet mutatnak, ugyanis a múltbeli konfliktusok időszakában a pénzügyi piacok reakciói korántsem voltak egységesek. Miközben egyes eszközök (például az energia- vagy védelmi szektorhoz kapcsolódó befektetések) gyakran emelkednek, más piacok esnek, és sok esetben a korrekció már jóval a konfliktus lezárása előtt megindul. A fentiekre tekintettel cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy az 1990-es évek óta kirobbant 107 nemzetközi politikai krízis során hogyan reagáltak a pénzügyi piacok. Elemzésünk...

Háborúk, nemzetközi konfliktusok idején gyakran emelkedik az olaj ára. A téma aktualitására tekintettel megvizsgáljuk hogyan hatnak a háborúk és geopolitikai kockázatok az olaj árára, 1985. január 1. és 2025. június 15. közötti időszakon. Témáink: Háborúk és az olaj árának változása A geopolitikai kockázatok mérése A háborúk, geopolitikai események és az olaj ára 96 nemzetközi konfliktus, esemény elemzése Háborúk, olaj és gázárak, gazdasági hatások Háborúk és az olaj árának változása Háborúk, nemzetközi konfliktusok rendkívül gyakoriak voltak az elmúlt évtizedekben. Ha 80 évre tekintünk vissza, akkor összesen 435 nemzetközi krízist különíthetünk el, melyből 181 erőszakos cselekménnyé (háború) fajult. Ahogy erről a háborúk és a részvénypiaci hozamok témájú cikkünkben ( lásd itt ) írtunk...

Cikkünkben a trendkövető stratégiák megbízhatóságával, a működésüket alátámasztó bizonyítékokkal foglalkozunk. Részleteiben megbeszélünk egy vizsgálatot, mely az amerikai részvények széles körén és 6 további részvénypiacon vizsgálta meg az ún. trend-tényezőt. Témáink: Mi az a trend-faktor, trend-tényező, trend-prémium? Milyen eszközöket használnak a trendkövető stratégiákban? MAD effect és a trendkövető tőzsdestratégiák Trend-tényező, trend-prémium kimutatása Vizsgálatok 6 további ország tőzsdéin Momentum alapú trendkövetés visszatesztelése Hogyan lehet követni a trendet? Kezdjük először az alapokkal. A tőzsdéken, egyéb pénzpiaci termékeken használható kereskedési stratégiákat alapvetően két csoportba tudjuk sorolni: trendkövető és fordulós. Ezek közül csak röviden ejtenék szót a fordulós...

A tőkepiac története tele van nagy történetekkel. Volt idő, amikor a vakcinagyártók és maszkgyártók részvényei álltak a figyelem középpontjában, később a háborús iparág, az uránbefektetések vagy a tiszta energia kerültek reflektorfénybe. Ma az AI, a félvezetők vagy a kvantumszámítógépek jelentik a legújabb „nagy sztorikat”. A befektetők természetes módon vonzódnak az ilyen narratívákhoz. Egy jól érthető történet sokkal könnyebben megragadható, mint egy mérleg vagy egy cash-flow kimutatás. De mit mutatnak az empirikus vizsgálatok? Vajon a népszerű befektetési történetek valóban tartós felülteljesítést eredményeznek? És ha nem, akkor létezik-e olyan módszer, amely mégis képes kihasználni a narratívák köré szerveződő piaci mozgásokat? Cikkünkben egy olyan kutatást mutatunk be, amely közel 800...

Ismert tőzsdei bölcsesség, hogy a buborékok kipukkanása általában nem akkor következik be a tőzsdéken, amikor a piaci szereplők a leginkább számítanak rá. A fordulat gyakran váratlanul érkezik, és az optimista időszakok sokkal tovább tartanak, mint amire az újsághíreket olvasva számítanánk. De számos múltbeli példa arra is rámutat, hogy amikor már a piacon mindenki a tőzsdei összeomlásról beszél, akkor az esés nagy részén már túl vagyunk, és gyakran ezek az időszakok jelölik ki a mélypontokat az esésben. Mi lehet az igazság? Tekinthetünk-e a címlapokra egyfajta hangulatindikátorként? Témáink: Hogyan mérhetők a buborékról szóló hírek? Jelzik-e a buborékkal kapcsolatos hírek a jövőbeli esést? Hogyan teljesít a piac, ha sok a buborékkal kapcsolatos hír? AI-buborék a keresési adatok tükrében...

Cikkünkben az ETF-alapok működéséből fakadó rendszer-, likviditási és partnerkockázatokat tekintjük át. Arra keressük a választ, hogy milyen körülmények között merülhetnek fel likviditási problémák, intézményi koncentrációból eredő sérülékenységek vagy partnerkockázatok az ETF-ek világában. Megvizsgáljuk azt is, hogy csődbe mehet-e egy ETF, mi történhet ilyen esetben a befektetői vagyonnal, és az ETF-ek terjedése jelent-e érdemi kockázatot a pénzügyi rendszer stabilitására nézve. Témáink: Növekvő aggodalom az ETF-alapok miatt Az ETF-alapok likviditási kockázatai A pénzügyi rendszert érintő kockázatok Csődbe mehet-e egy ETF? Az értékpapír-kölcsönzés kockázatai Derivatív ügyletek és partnerkockázatok A white label ETF-alapok kockázatai Növekvő aggodalom az ETF-alapok miatt A gazdasági...

Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan hatnak a háborúk és a nemzetközi politikai krízisek a részvénypiacokra. Áttekintjük az elmúlt 100 év 435 nemzetközi krízisét, amelyek között számos fegyveres konfliktussá váló eseményt találunk. Megnézzük, hogyan reagáltak a globális és az érintett országok részvénypiacai ezekre az eseményekre, mely részvények és iparágak teljesítettek jobban a háborúk idején, valamint azt is, hogyan alakult a magyar részvénypiac teljesítménye a geopolitikai krízisek után.Témáink: Az elmúlt 100 évben átlagosan 2-3 havonta kezdődött egy nemzetközi krízis Mi történt a világ tőzsdéin a 435 nemzetközi krízis alatt? Mi történik a konfliktusban érintett ország részvénypiacával? Mire számíthatunk a tőzsdén háborúk és konfliktusok alatt, illetve után? Hogyan teljesítettek a...

Sokan úgy gondolnak a gazdaságra, mint a természettudományokra. Mintha léteznének örök érvényű törvények, amelyek időtől és körülményektől függetlenül működnek. A modern empirikus kutatások azonban egyre világosabban mutatják, hogy a gazdasági rendszer szereplői (a befektetők és háztartások) nem változatlan preferenciákkal rendelkező, statikus döntéshozók. A megélt válságok, inflációs sokkok, munkanélküliségi időszakok vagy éppen gyors növekedési periódusok tartósan formálják a kockázatvállalási hajlandóságot, a bizalmat és a megtakarítási döntéseket. Ha pedig a preferenciák változnak, az aggregált kereslet is változik az egyes eszközosztályok iránt. Ez hatást gyakorol az eszközárakra és a kockázati prémiumokra is. Az elmúlt másfél évtized gazdag volt olyan eseményekben, amelyek generációs...

A közösségi média az elmúlt években a részvénypiac egyik meghatározó információs csatornájává vált. A befektetői figyelem egyre nagyobb része terelődik online fórumokra, Twitter- és Reddit-közösségekre, ahol várakozások, pletykák és elemzések keverednek egymással. De vajon kimutatható kapcsolat van-e a közösségi aktivitás és a részvények jövőbeni hozama között? Manipulációról, zajkereskedésről vagy új kockázati tényezőről beszélhetünk? Cikkünkben a témával kapcsolatos legfontosabb empirikus vizsgálatokat tekintjük át, és folyamatosan frissítjük az új kutatási eredményekkel. Témáink: A közösségi média hatásai a részvénypiacra Hogyan manipulálják a részvények árát a közösségi médiában A közösségi médiában megszólaló vezetők és a részvényárak kapcsolata Hogyan hat a részvények árára a CEO...

Michael Cliff, Michael J. Cooper és Huseyin Gulen 2008-ban publikált kutatása érdekes összefüggésre világított rá. Kimutatták, hogy a vizsgált amerikai részvénypiaci instrumentumokon a hosszú távú hozam jelentős része a tőzsdei zárás és a következő napi nyitás között keletkezett. Későbbi vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a jelenség a világ számos tőzsdéjén megfigyelhető. Felmerül tehát a kérdés, milyen gyakorlati jelentősége van az összefüggésnek. Bejegyzésünkben részletesen megbeszéljük, mit jelent az overnight anomália, milyen kérdéseket vet fel a piaci hatékonysággal kapcsolatban, és milyen stratégiákkal próbálják a kereskedők kihasználni. Az overnight anomália azt a jelenséget írja le, hogy a részvénypiacokon a hosszú távú hozam jelentős része nem a napközbeni kereskedési időszakban...

Bejegyzésünkben azt vizsgáljuk, hogyan követhetők a nagy intézményi befektetők és más jelentős piaci szereplők, vagyis az úgynevezett okos pénz döntései. Bemutatjuk, milyen nyilvános adatokból lehet következtetni a pozicionáltságukra, részvénypiaci kitettségükre és tranzakcióikra. Bár a nagy befektetők jelentős tőkét mozgatnak meg, döntéseik sem tévedhetetlenek, és megfigyelésük önmagában nem biztosít előrejelzési előnyt. Az alábbi mutatók elsősorban a piaci szereplők viselkedésének és a befektetői hangulatnak az értelmezését segítik. Témáink: Miért érdemes követni az okos pénzt? Mennyi készpénzt tartanak a részvényalapok? NAAIM index vizsgálata kezdő tőzsdei kereskedőként COT report használata a tőzsdei kereskedésben Okos pénz/buta pénz indikátor Okos pénz - buta pénz spread A...

Köszönhetően annak, hogy az LSE (London Stock Exchnage) összeállított egy adatbázist az 1866-1907 között kereskedett, összesen 1808 tőzsdei társaság részvényeivel kapcsolatban, lehetővé vált, hogy az elmúlt évtizedekben felfedezett tőkepiaci anomáliákat, azokra épülő stratégiákat visszateszteljék mintán kívüli adatokon. Mai bejegyzésünkben az egyik ilyen robusztus, 1993-ban felfedezett anomáliát, és a rá épülő stratégiák működését vizsgáljuk meg 1866-1907 közötti időszakon, illetve az azt követő évszázadban. Ezzel gyakorlatilag egy újabb out of sample teszteléssel leszünk gazdagabbak. Témáink Miért fontos a stratégiák out of sample tesztelése? A momentum-anomália 140 éve létezik? Jegadeesh és Titman paraméterei Mit mutatnak a visszatesztelések? A momentum-anomália 140 éve létezik? Az out...

Tanfolyamaink – fejleszd pénzügyi tudásod!

Ha szeretnél elmélyedni a befektetések világában, válassz az alábbi gyakorlatorientált képzések közül:

  • Befektetés: kezdőknek szóló tanfolyam a portfóliókialakításról, részletek itt.
  • Tőzsdei kereskedés: magyar és külföldi piacok gyakorlati bemutatása, technikai és fundamentális elemzéssel, részletek itt.
  • Daytrade kereskedés: intenzív, rövid távú stratégiák devizákkal és részvényekkel, napi kereskedőknek, részletek itt.
  • Bitcoin és kriptoeszközök: modern, jövőorientált képzés a legújabb blokklánc-trendekről és kriptokereskedésről, részletek itt.
  • Adatelemzés: kvantitatív módszerek gyakorlati bemutatása valódi tőkepiaci adatokon, programozás nélkül, részletek itt.