Szerencsejátékosok tévedése: Érdemes belevenni az esésbe a tőzsdén?

Tőzsdei kereskedők, befektetők körében gyakran előkerülő érv egy vételi/eladási döntéssel kapcsolatban, hogy már több napja/hete sorozatban emelkedik/esik a részvénypiac, így nagyobb a valószínűsége a fordulatnak. Cikkünkben ezeket a helyzeteket és a mögötte meghúzódó tévedést beszéljük meg. Témáink:

• Van jelentősége, hogy mennyi ideig esik/emelkedik a részvénypiac?
• Mit jelent a szerencsejátékosok tévedése?
• Miért ritkák a folyamatos eső és emelkedő időszakok?
• Mi történt a tőzsdén 3,4,5 nap folyamatos emelkedés után?
• Kereskedési stratégiák, melyek kihasználják a csökkenő/emelkedő napokat
• Van jelentősége az előző időszak emelkedő/csökkenő árait vizsgálni?

Van jelentősége, hogy mennyi ideig esik/emelkedik a részvénypiac?

Tőzsdei blogokban, közösségi médiában és a gazdasági médiában gyakran jelennek meg olyan hírek, hogy meghatározott részvénypiac, vagy részvény árfolyamában több napon keresztül emelkedés, vagy csökkenés tapasztalható, és a nagyobb tőzsdeindex esetében az sem ritka, hogy 3-6 napig folyamatosan emelkedik az árfolyam, de ennek fordítottjára is láthatunk példát. Léteznek erre a célra kifejlesztett indikátorok is, melyek számolják a sorozatos emelkedő és csökkenő napokat, és természetesen léteznek kereskedési módszerek, melyek ezt a megpróbálják kihasználni. Nagyrészt fordulós stratégiákat képzeljünk el, melyet alkalmazó kereskedők azt gondolják, ha a tőzsdéken több napon/héten keresztül egyetlen irányba mozognak az árak, akkor nagyobb a valószínűsége a fordulatnak. Nagyon sok befektető fogékony a különböző fordulós technikákra, gyakran ezeket "aljvadászatnak" is nevezzük, mely utalás arra, hogy meglehetősen szerencsétlen helyzetben van a kereskedő. Nézzük meg részletesen, hogy miért.

Mit jelent a szerencsejátékosok tévedése?

A rövid távú tőzsdei kereskedés és a szerencsejáték között nagyon sok a hasonlóság. Beszéltünk már arról, hogy bizonyos tényezők miatt a tőzsdei kereskedés jól elkülöníthető a szerencsejátéktól, gondolok itt a kockázatkezelésre, a hozam-kockázat mérlegelésének lehetőségére stb.  Ugyanakkor kétségtelen, hogy a rövid távú árfolyam mozgások hasonlóak, mint a szerencsejáték esetében. Jó példa erre a rulett, a pénzfeldobós játék, a lottó. Gondoljunk csak arra, ha egy pénzfeldobós játékot játszunk, és egymás után négyszer dobunk fejet, akkor azt gondoljuk, a következő alkalommal már kisebb a valószínűsége annak, hogy fejet dobunk. Ahogy például a lottójátékosok is azt gondolják, hogy a múlt héten kihúzott nyertes számokat nem érdemes megjátszani újra, mert kicsi a valószínűsége annak, hogy újra ugyanazokat a számokat húzzák.

De a hétköznapi életből is számos példát hozhatnánk, gondoljunk csak bármely olyan eseményre mely már régen következett be, így azt gondoljuk, hogy hamarosan be fog következni. Ahogy ennek a fordítottja is megfigyelhető, azaz egy esemény most következett be, így azt hisszük, a közeljövőben valószínűleg nem fog megtörténni. Ezt a nézetet erősítik az olyan mondások is, mint a „villám nem csap be kétszer ugyanoda”.

Ezek mind táplálják az ún. szerencsejátékosok tévedése (angolul gambler falacy) döntési hibát, ugyanis egy jövőbeni esemény bekövetkezési valószínűsége nem függ a korábbi események kimenetelétől, tekintettel arra, hogy az események függetlenek egymástól. Ez a valóságban azt jelenti, hogy ha négyszer egymás után fejet dobtunk, akkor ugyanúgy 50% a valószínűsége egy újabb fej dobásnak, ahogy annak is ugyanakkora a valószínűsége, hogy a következő héten ugyanazokat a lottószámokat húzzák ki, mint előző héten.

A tőzsde világába átültetve azt láthatjuk, hogy X nap/hét emelkedés/csökkenés után közel ugyanakkora valószínűsége lesz a további emelkedésnek/csökkenésnek. A fentiek ellenére miért alakulnak ki hosszabb emelkedő, csökkenő időszakok, és felmerülhet kérdésként az is, hogy miért vannak korrekciók egy néhány napos emelkedés/csökkenés után. Nézzük sorba ezeket a kérdéseket.

Miért ritkák a folyamatos eső és emelkedő időszakok?

Fontos látni azt, hogy a sorozatos emelkedés/csökkenés valószínűsége nem 50%, hiszen ebben az esetben feltételül kikötöttük, hogy az emelkedés után újabb emelkedést várunk el, így a valószínűségek szorzatával kapjuk meg az eredményt. Egy pénzfeldobás esetében, annak a valószínűsége, hogy egymás után háromszor fejet dobunk kb. 12,5% (0,5³), azaz ha egymás után feldobnák 1000 alkalommal hármas sorozatokban az érmét, akkor kb. 125 esetben előfordulna, hogy sorozatban fejet dobtunk. A fentiekből látható, hogy például a tízszer egymás utáni fej már valóban ritka esemény kb. 0,1% (0,5¹⁰), azaz ezer esetből egyszer fog előfordulni. Hangsúlyoznám, a fenti valószínűségek megfigyelésének nincs értelme, ha kisebb esetszámon vizsgálódunk. Ebben az eseten a kis számok törvénye fogja eltorzítani a szemléletünket.

A fentiekből látható, hogy a sorozatos emelkedő/csökkenő napok ritkák a tőzsdéken, de statisztikailag vizsgálva egy többnapos emelkedés után ugyanúgy 50% a valószínűsége egy további emelkedő/csökkenő napnak. Példaképpen egy 10 éves időszakot megvizsgálva az amerikai tőzsdeindexen azt tapasztalhatjuk, hogy

• 3 egymást követő emelkedő nap 390 esetben (15,6%),
• 4 egymást követő emelkedő nap 188 esetben (7,5%),
• 5 egymást követő emelkedő nap 93 esetben (3,7%),
• 6 egymást követő emelkedő nap 46 esetben (1,8%) fordult elő.

A fentiekből rögtön megérhető az is, hogy mi a probléma a számlakezelők, robotokat árusító cégek kedvenc módszerével a martingale kereskedési technikával. Ezek ugyanis pont arra alapozzák a belépést, hogy ha sokat megy egy irányba a piac, akkor egyre nagyobb a valószínűsége a fordulatnak, így például egy 4 egymást követő emelkedő nap után short pozíciót nyitnak, majd újabb, de nagyobb pozíciót nyitnak 6 egymást követő emelkedő nap után, és egy kisebb visszaesés visszahozza az eddigi veszteséget. Ezek a robotok, és számlakezelők szép egyenletes teljesítményt hoznak, jól értékesíthetők, tekintettel arra, hogy a befektetők széles köre a szerencsejátékosok tévedése hibán keresztül szemléli a módszert. Sajnos azonban csak idő kérdése, hogy mikor következik be az a ritka esemény, amit a fej-írás példában is láttál, azaz 1000 alkalomból egyszer. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor borul minden, sokszor elfogy a pénz a számlán, margin call miatt kényszerzárások következnek, és a számlaméret hirtelen 60-90%-ot zsugorodik (részletek: Miért fogsz veszíteni a tőzsdén a „nem veszít” stratégiával?).

Mi történt a tőzsdén 3,4,5 nap folyamatos emelkedés után?

Az alábbi grafikonon egy 10 éves időszakon láthatod a következő napi hozamot az amerikai ndexen az összes fentebb részletezett 390 esetben. Az x tengelyen a 3 napos emelkedést követő nap hozamai láthatók, az y tengelyen a gyakoriság.

forrás: Vance Harwood

A fenti grafikonon jól látható, hogy a nyereséges és veszteséges napok hasonló arányban fordulnak elő. Az összes eset átlaghozama egyébként -0,016 százalék, azaz ha a fenti 10 éves időszakon három napos emelkedés után a fordulatra fogadtunk volna, és az összes esetet megkötjük, akkor kb. 0 lenne az eredményünk (valóságban nagy mínusz a jutalékok miatt). Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy 1990-2018 közötti időszakon az index átlagos napi hozama 0,03% volt, azaz a fentiekkel ellentmondásba kerülve azt látjuk, hogy az átlagos napi hozamhoz képest alacsonyabbak a hozamok. Az alábbi grafikonon már a sorozatos négy emelkedő nap utáni nap hozamai láthatók. Az összes eset átlaghozama itt is nulla közeli (-0,109%) az átlaghozam.

forrás: Vance Harwood

A következő képen az öt napos emelkedés utáni nap átlaghozama látható. Itt azonban jelentős változást tapasztalhatunk, ugyanis az átlaghozam pozitív lesz (0,0522%), mely meghaladja az indexre vonatkozó 0,03%-os átlagos napi hozamot. Ha tehát a napi átlaghozamhoz viszonyítunk, akkor azt látjuk, hogy 3-4 napos emelkedés után kisebb, 5 napos emelkedés után nagyobb az átlaghozam. Ez azonban könnyen lehet, hogy csak a véletlen műve.

forrás: Vance Harwood

Kereskedési stratégiák, melyek kihasználják a csökkenő/emelkedő napokat

A martingale módszerek mellett találkozhatunk olyan kereskedési stratégiákkal, melyek nem követik el a martingale hibáját, azaz nem építenek rá a pozícióra nagyobb és nagyobb pozíciókat, ha a piac ellenük megy, hanem egész egyszerűen zárják az ügyletet. Az alábbi grafikonon Sofien Kaabar visszatesztelései láthatók a főbb devizapárokon, négy órás grafikonon. A pozícióba lépés négy egymást követő emelkedő/csökkenő gyertyához van kötve, azaz négy egymást követő emelkedő négy órás gyertya után short, fordított esetben long pozíció nyitása (jutalék is figyelembe van véve: 0,5 pip).

forrás: Sofien Kaabar

A fenti képen jól látható, hogy az eredmények vegyesek, egyes devizapárokon nyereséges, másokon veszteséges a módszer. A következő grafikonon már csak az EUR/USD páron követhetjük nyomon az eredményeket. Az egyes görbék különböző esetek eredményeit mutatják. A legjobb eredményt a zöld görbe alatt látjuk. Ebben az esetben 5 egymást követő emelkedő/csökkenő gyertya után történik a pozícióba lépés. Gyakorlatilag az összes többi változat veszteséges, és az olyan ritka események kereskedése, mint a 7 és 8 egymást követő emelkedő/csökkenő gyertya sem hozott jelentős eredményt.

forrás: Sofien Kaabar

Van jelentősége az előző időszak emelkedő/csökkenő árait vizsgálni?

A fentiekből vélhetően körvonalazódhat az olvasó számára, hogy alapvetően a szerencsejátékosok tévedése hibát követjük el akkor, ha azt gondoljuk, többnapos emelkedő/csökkenő időszakok után nagyobb a valószínűsége a fordulatnak. A múltbeli, nagyobb esetszámon történő vizsgálatok azt mutatják, hogy nagyjából a véletlennel függ össze a következő napi átlaghozam egy többnapos emelkedő/csökkenő időszak után.

Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szerencsejátékoktól eltérően a tőzsdén, részvények piacán a befektetők alakítják az árakat, így egyes esetekben a fenti szabályok érvényüket veszíthetik. Gondoljuk csak a short-term reversal hatásra, mely széles részvénykörön, statisztikailag szignifikánsan kimutatható, azaz 1-4 hetes távon a nagy hozamot hozó részvények a következő 1-4 hetes távon alulteljesítenek. Ahogy az is igaz, hogy 1-4 hetes távon az alulteljesítő részvények a következő 1-4 hetes távon felülteljesítenek. Ebből tehát az derül ki, hogy a befektetők, tőzsdei kereskedők lépései el tudják téríteni rövid távon is a részvények árazását, ugyanakkor ez a jelenség is csak olyan részvények piacán figyelhető meg, melyek nem annyira hatékonyak a hatékony piacok elmélet definíciója szerint. Bővebben: Mit jelent a short-term reversal effect a részvénypiacon?