Fear and Greed befektetői hangulatindikátor és a tőzsdei hozamok alakulása

A Fear and Greed indikátor a CNN egyik legismertebb befektetői hangulatmutatója. Saját vizsgálatunk alapján az extrém félelemhez a következő hetekben magasabb átlagos hozamok társulhatnak, míg az extrém optimizmus után gyengébb teljesítmény is előfordulhat. Ugyanakkor az indikátor önmagában nem ad megbízható, közvetlen kereskedési jelzést. Témáink:

• Hogyan használható a Fear and Greed hangulatindikátor?
• Van kapcsolat a Fear and Greed és a részvénypiaci hozamok között?

Hogyan használható a Fear and Greed hangulatindikátor?

A CNN oldalán elérhető Fear and Greed indikátornak számos előnye van. Az egyik, hogy egy kompozit indikátorról van szó, azaz hét piaci jelzést összesít az indikátor. Másrészt pedig napi rendszerességgel kerül kiszámításra a mutató, így ellentétben a fogyasztói bizalomindexekkel és a megkérdezésen alapuló indikátorokkal (ezek havi, esetleg heti rendszerességgel kerülnek publikálásra), egy a hangulatot gyorsan követni képes mutatóról van szó. A Fear and Greed indikátor a következő komponensek alapján fejezi ki a befektetői hangulatot:

• Momentum, vagyis az S&P 500 index aktuális szintje a 125 napos mozgóátlagához viszonyítva, részletek itt.
• Piaci szélesség, azaz az 52 hetes csúcson és mélypont levő részvények darabszáma.
• Piaci szélesség mérése a McClellan oszcillátor alapján, lásd itt.
• Put/Call ráta, alapján, lásd itt.
• A részvénypiac volatilitása (VIX-index) alapján, lásd itt.
• A biztonsági menedék iránti igény, azaz a részvény és kötvénypiac hozamkülönbsége alapján.
• A bóvlikötvények iránti igény, azaz a bóvli és a befektetésre ajánlott kötvények hozamkülönbsége alapján.

A fenti komponensekkel összefüggésben számos vizsgálat megállapította, hogy a részvények jövőbeni hozamával, a piaci hangulattal összefüggésbe hozhatók, a fent hivatkozott cikkekben ezekről bővebben beszélünk.  Az indikátoron öt állapot különíthető el, melyek az alábbiak:

• Extreme greed: nagyfokú optimizmus a piacon, 75 feletti érték.
• Greed: optimizmus a piacon, 50-75 közötti érték.
• Neutral: semleges a hangulat, 50-es érték.
• Fear: félelem uralkodik a tőzsdéken, 25-50 közötti érték.
• Extreme fear: nagyfokú félelem, pánik jellemzi a tőzsdei hangulatot, 25 alatti érték.

Az alábbi képen az elmúlt 1 éves időszakban követhető nyomon az indikátor értékének változása.

forrás: CNN

A fenti leírás alapján úgy tűnik, hogy az indikátor hasznos lehet a tőzsdei kereskedők, befektetők számára, de nem tisztázott, hogy ténylegesen van-e kapcsolat a részvénypiaci hozamok és az indikátor között. Ezt vizsgáljuk meg a következő bekezdésekben.

Van kapcsolat a Fear and Greed és a részvénypiaci hozamok között?

A Fear and Greed (továbbiakban FG) indikátorral kapcsolatban kevés számú vizsgálat áll a rendelkezésünkre. Ennek vélhetően az az oka, hogy a CNN oldalán nem tölthetők le az adatok, de egy API segítségével összegyűjthetők a historikus adatok. A fentiek alapján 2011 január 3. és 2022. május 9. közötti időszakon tudtam összegyűjteni az adatokat. Bár újabb adatok is rendelkezésre állnak, de több helyen hiányzó értékek találhatók az adatbázisban, így az utóbbi 2 év adatai eltávolításra kerültek. Az alábbi képen már a saját adatbázisomban látható az FG-indikátor.

forrás: saját szerkesztés

A részvénypiaci hozamokat az S&P500 indexből számoltam ki, lásd alábbi képen.

forrás: saját szerkesztés

Mind az FG és az S&P500 index esetében napi adatok állnak rendelkezésre, de ezeket az idősorokat heti adatokra aggregáltam a pénteki nap értékei alapján. Az aggregálás oka, hogy a következő hetek hozamváltozásával próbáljuk meg összevetni a befektetői hangulatot. A vizsgálat első lépése annak kiderítése, hogy van-e egyáltalán bármiféle kapcsolat a két idősor között. Ehhez mindkét idősort stacionáriussá alakítottam, ami az FG esetében a heti változást (pontban, dFG jelöléssel), az S&P500 index esetében a heti hozamot (relatív változás, wspx jelöléssel) jelenti, lásd alábbi képen.

forrás: saját szerkesztés

Az oksági kapcsolat kimutatásához az FG korábbi változásait vetjük össze a részvénypiac heti hozamaival, és az optimális késleltetés kimutatásához használt eljárások (AIC, BIC, HQC) szerint az 1 hetes késleltetés alkalmazása célszerű. Az eredmények arra utalnak, hogy az FG-indikátor előző heti változása és a részvénypiaci hozamok között statisztikai értelemben előrejelző kapcsolat mutatható ki. A kapcsolat pozitív irányú, ahol az együttható 0,038, és statisztikailag szignifikáns.

Az alábbi grafikon a fenti modellel képzett impulzusválaszt mutatja abban az esetben, ha az FG indikátoron pozitív sokk (egy szórásnyit meghaladó hangulatnövekedés) következik be. A grafikon alapján a hangulat pozitív irányú növekedése a vizsgált időszakban magasabb hozamokkal járt együtt. A szürke sáv egy 2000 bootstrap szimulációval képzett 90 százalékos konfidencia-intervallum, mely nem túl széles, azaz a pontbecslés (zöld görbe) pontosnak tekinthető.

forrás: saját szerkesztés

A folytatásban nézzük meg, hogy mi történik akkor, ha az FG-indikátor az extrém pesszimizmus (<25), vagy az extrém optimizmus (>75) állapotába kerül. A táblázat alapján az látható, hogy a 25 alatti tartományt követően a 4, 8 és 12 hetes hozamok átlaga és mediánja magasabb, mint a 75 feletti eseteket követően.. A vizsgálat eredményei erősen korlátozottak, mert az átlagok nem normális eloszlásúak, így a szokásos paraméteres tesztek nem alkalmazhatók, a nemparaméteres tesztek (melyek a mediánt vizsgálják) közül pedig 4 hét és 12 hét esetében kapunk statisztikailag szignifikáns eredményt. A p-értékek alapján 5%-os szinten két esetben elutasítható az azonos mediánok nullhipotézise.

Az alábbi hisztogram az összes esetet tartalmazza, amikor az FG értéke 75 felett volt. Az x-tengelyen a következő négy hét hozama olvasható le.

forrás: saját szerkesztés

Az alábbi hisztogram a 25 alatti FG-értékeket követő négy hetes hozamokat mutatja.

forrás: saját szerkesztés

A befektetői hangulatindikátorok esetében többször tapasztalhatjuk azt is, hogy nem a magas vagy alacsony érték ad jelzést a jövőbeni hozamokkal összefüggésben, hanem a hangulat hirtelen változása, azaz a sokkhatások. Ennek megfelelően az FG heti változásait kvartilisekre bontottam, és vizsgáltam az alsó kvartilist (7 pontnál nagyobb heti csökkenés az FG értékében) és a felső kvartilist (a 8 pontnál nagyobb heti növekedést az FG értékében), lásd alábbi képen a vízszintes vonalak alapján.

forrás: saját szerkesztés

Az alábbi táblázat, ellentétben az előző vizsgálattal (extrém optimizmus, extrém pesszimizmus), pozitív kapcsolat irányába mutat, azaz a növekvő optimizmust követő esetekben az átlaghozam, medián magasabb, mint a növekvő pesszimizmust követő esetekben. Az egyetlen probléma, hogy a statisztikai tesztek p-értékei nem erősítik meg az eredményeket.

Összegezve az eddigieket, a szakirodalmi vizsgálatokkal összhangban levő eredményeket látunk, azaz hangulatindikátorok széles körén megfigyelhető, hogy az extrém optimista időszakokat követően alulteljesítés, az extrém pesszimizmus időszakában felülteljesít figyelhető meg (negatív kapcsolat), szemben a hangulatsokkok eseteivel, ahol inkább pozitív a kapcsolat, de ez nem statisztikailag szignifikáns. A következő ábrán az FG-indikátor heti változása (x-tengely) és a részvénypiaci hozam közötti pozitív kapcsolat figyelhető meg.

forrás: saját szerkesztés

Az OLS módszerrel becsült paraméter (0,12) statisztikailag szignifikáns. A modell determinációs együtthatója közel 36%, vagyis a heti hozamok varianciájának mintegy 36%-át magyarázza a becslésben szereplő változó. A hibatagokban nincs heteroszkedaszticitás (Breusch-Pagan p-értéke 0,45), nincs autokorreláció (Durbin-Watson 2,2), de 2020 áprilisában strukturális törés van (Covid hatása), viszont ha ezzel kiegészítjük a modellt, a magyarázóerő nem növekszik érdemben. A becslés statisztikailag szignifikáns, de ez nem jelent automatikusan gyakorlati előrejelző erőt.

forrás: saját szerkesztés

A fentiek alapján elsősorban a változással egyidejűleg vizsgálva látható pozitív kapcsolat az FG és a tőzsdei hozamok változása között. Az utolsó vizsgálati körben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az FG-indikátor segíthet-e abban, hogy a magas jövőbeni (4 hetes) hozamokat előre jelezzük a részvénypiacon. Ehhez ismét kvartilisek alapján különítettem el a mintát, de most a heti hozamok szerint. A felső kvartilis határa 3,13 százalék, azaz az FG segíthet-e abban, hogy a 3,13 százalékot meghaladó négy hetes részvénypiaci hozamot előrejelezzük?

A valószínűségi becslési eljáráshoz logisztikus függvényt (Logit) és a normális eloszlás függvényét (Probit) is felhasználtam, de megbízható eredmény nincs. Az eredmények arra utalnak, hogy a magas FG-érték alacsonyabb valószínűséggel társul azzal, hogy a következő négy hétben rendkívüli hozam alakul ki a tőzsdén.

forrás: saját szerkesztés

Ezt a negatív kapcsolatot akkor is megfigyelhetjük, ha a négy hetes hozam esetében nem a felső kvartilist, hanem az átlagos hozamot (0,91%) vizsgáljuk. Ebben az esetben is azt látjuk, hogy a növekvő FG-érték csökkenti az átlag feletti négy hetes hozam kialakulási valószínűségét. A fentiekkel egyező módon a folytatásban a heti hozamok felső kvartilisét (a heti hozam nagyobb, mint 1,37%) különítjük el. Itt az FG-értékkel összefüggésben pozitív kapcsolat látható, vagyis a magas FG-érték magasabb valószínűséggel jár együtt azzal, hogy a következő héten jelentős hozam alakul ki a részvénypiacon. De a fenti összes valószínűségi becslési eljárásnak rendkívül alacsony a magyarázóereje (McFadden R-négyzet 0,3-3 százalék közötti).

Ha a heti hangulatváltozást (dFG) vizsgáljuk, akkor statisztikailag szignifikáns kapcsolatot látunk, mintegy 31 százalékos McFadden-féle R-négyzet mellett. Ez arra utal, hogy a pozitív heti hangulatváltozás nagyobb valószínűséggel jár együtt azzal, hogy az adott héten a részvénypiaci hozam a felső kvartilisbe kerül. Az alsó ábrán a becsült modell által adott valószínűségek láthatók; a 0,5-ös küszöb feletti értékek a várt állapotot jelzik, vagyis azt, hogy a heti hozam meghaladja az 1,37 százalékot.

forrás: saját szerkesztés

A vizsgált időszakban összesen 148 olyan hét volt, amikor a hozam a felső kvartilisbe tartozott. A modell ezek közül 73 esetben adott 50% feletti valószínűséget, ami azt jelenti, hogy a magas hozamú hetek mintegy 49%-át azonosította. Ez korlátozott-közepes előrejelző teljesítményre utal.

A fenti vizsgálat összhangban van azzal, hogy a hangulattal párhuzamosan mérve pozitív kapcsolat dominál, majd néhány hét múlva negatív kapcsolat figyelhető meg.

Mire jutottunk? Eredményeink alapján a Fear and Greed indikátor és a részvénypiaci hozamok között több specifikációban statisztikailag kimutatható kapcsolat figyelhető meg. A vizsgált modellben a heti hozamok varianciájának mintegy 36%-át magyarázza a becslésben szereplő hangulatváltozó, ugyanakkor ez önmagában nem jelent stabil és közvetlen kereskedési jelzést. Az indikátor szintje alapján inkább kontraindikátor-jelleg, míg a heti változás alapján rövid távú pozitív együttmozgás rajzolódik ki. A vizsgálat részleteit előadásunkon beszéljük meg, lásd itt.  További hangulatindikátorok és azokkal összefüggő vizsgálatok itt érhetők el.

A cikkben bemutatott eredmények oktatási és elemzési célokat szolgálnak, nem minősülnek befektetési tanácsadásnak vagy egyedi befektetési ajánlásnak. A múltbeli összefüggések nem garantálják a jövőbeni piaci teljesítményt.