Okos pénz a tőzsdén: 7 módszer az okos pénz követésére

Bejegyzésünkben a gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező intézményi befektetők, piaci szereplők, azaz az okos pénz követésének módszereit nézzük meg. Arról lesz tehát szó, hogy milyen adatokból láthatjuk, hogyan gondolkodnak, milyen pozíciókat nyitnak az intézményi befektetők. Az okos pénz döntései gyakran meghatározzák a tőzsdei trendeket. Bár nem az a cél, hogy vakon másoljuk a lépéseiket, a pozícióik és viselkedésük megfigyelése segíthet a piaci hangulat pontosabb értelmezésében. Ebben a cikkben az okos pénz követését lehetővé tevő összefüggéseket, mutatókat beszélünk meg. Témáink:

• Miért érdemes követni az okos pénzt?
• Mennyi készpénzt tartanak a részvény alapok?
• NAAIM index vizsgálata kezdő tőzsdei kereskedőként
• COT report használata a tőzsdei kereskedésben
• A forgalom vizsgálata a tőzsdei kereskedés során
• Okos pénz/buta pénz indikátor
• Okos pénz - buta pénz spread
• A bennfentesek és a törvényalkotók

Miért érdemes követni az okos pénzt?

Az okos pénz tehát azt jelenti számunkra, hogy a jól informált, nagy tapasztalattal, kereskedési, befektetési gyakorlattal rendelkező intézményi befektetők lépéseit vizsgáljuk. Az általam használt "követés" szót ne értsük félre, nem az a cél, hogy a lépéseiket másoljuk, hanem hogy a lépéseiket figyelemmel kísérjük, és a döntéseink során figyelembe vegyük.

Ugyanis az okos pénzt nem azért követjük, mert azt hisszük, hogy „tévedhetetlenek”, hanem azért, mert jelentős tőkét mozgatnak meg a piacon. Döntéseik hatására trendek alakulhatnak ki, illetve meglévő trendek törhetnek meg. Elég arra gondolni, hogy a tőzsdeguruk találati aránya (lásd itt) hosszú távon gyakran a véletlennel összemérhető, és a sell-side elemzők részvénycélárainak pontossága sem mutat érdemi felülteljesítést (lásd itt). Az alábbi képen például 6627 piaci, tőzsdei előrejelzés találati aránya került összesítésre egy 15 éves időszak alapján. Az előrejelzést készítők között ismert traderek, befektetési guruk, a média által gyakran megszólaltatott elemzők, szignál szolgáltatók, befektetési hírlevelet működtető személyeket is találunk. Az előrejelzések pontosságának eloszlása hasonlít a normál eloszlás függvényhez, azaz ahogy az alábbi képen is látható, az elemzők többségének találati aránya 40-50% közötti, és magas, illetve alacsony találati aránnyal csak néhány elemzőre jellemző.

forrás: saját szerkesztés

Nézzük sorban ezeket a módszereket.

1) Mennyi készpénzt tartanak a részvényalapok?

Az alábbi grafikonon jól látható az intézményi befektetők dominanciája az amerikai részvénypiacon. Eszerint az amerikai részvények 23 százaléka hagyományos befektetési alapok kezében van, 12%-ot különböző nyugdíjalapok birtokolnak, az ETF alapok és hedge Fundok pedig 6, illetve 3 százalékon osztoznak. A befektetési alapkezelők jelentős tőkét mozgatnak meg, és a részvénypiac számottevő részével rendelkeznek, ezért döntéseik érdemben befolyásolhatják a piaci mozgásokat. Az amerikai részvénypiacon több ezer hagyományos befektetési alap fekteti be az ügyfelek pénzét, és működésükről rendszeres, részletes statisztikákat kell közzétenniük.

Ezek az adatok nyilvánosan elérhetők az ICI (Investment Company Institute) adatbázisában. Az ICI honlapján havi rendszerességgel jelennek meg olyan összesítések, amelyekből nyomon követhető, hogy a befektetési alapokba összességében tőke áramlik be, vagy éppen tőke áramlik ki.

Számunkra elsősorban nem az egyes hónapok konkrét számai a fontosak, hanem az irány. Tartós beáramlás esetén az intézményi befektetők növelik a részvénypiaci kitettségüket, míg elhúzódó kiáramlás esetén inkább óvatosabbá válnak. Ezek a tőkeáramlási tendenciák hasznos információt adhatnak a piaci hangulat értelmezéséhez.

A lenti példában azt láthatjuk, hogy a részvényekből 16,4 milliárd dollár áramlott ki, amely úgy oszlott meg, hogy az amerikai részvényekből (domestic) 24 milliárd dollár kiáramlás, míg többi részvénypiac (world) 7,6 milliárd dolláros beáramlást mutatott. 

Mennyi készpénzt tartanak a részvény alapok?

A másik figyelendő szempont, hogy a részvény alapok mennyi készpénzt tartanak.  Bár részvény túlsúlyos befektetési alapok meghatározott szabályok szerint részvényekbe fektetik a befektetők pénzét, azonban a befektetési politika megengedi az alapkezelő számára, hogy a befektetők vagyonának egy részét készpénzben, vagy likvid eszközökben (rövid kötvény) tartsa.

Az általános gondolatmenet szerint tehát, ha a befektetési alapkezelőknél a készpénz mennyisége növekszik, akkor az jelzi, hogy az alapkezelők csökkentik a részvény kitettségüket, azaz a részvénypiacokon, a részvényárak csökkenésére számítanak, pesszimisták az alapkezelők.  

Azt is szem előtt kell tartani, hogy ha már nagy a befektetési alapok által tartott készpénz mennyiség, akkor az előbb utóbb visszaáramlik a részvényekbe, ami már az árak emelkedését idézi elő. Tehát magas készpénz arány esetében a befektetési alapkezelők a partvonalon várakoznak.

Fordított esetben pedig, amikor alacsony a befektetési alapok által tartott készpénz mennyiség, akkor optimisták az alapkezelők, az árak emelkedésére számítanak. Rekord alacsony készpénz szintek estében érdemes feltenni a kérdést, hogy az újabb vételek honnan érkeznek majd a részvénypiacra, ami a további emelkedést fenntartja. Ne feledjük, a részvényárak nem maguktól nőnek, új vevők érkeznek a piacra, és a növekvő kereslet növeli a részvény árát.

A fentieket egyetlen mutatóval a befektetési alapok likviditási rátájával vizsgáljuk. Itt pedig az 5%-os szint a határ, azaz 5%-os likviditási ráta alatt alacsony mennyiségű készpénzt tartanak a befektetési alapok és 5% felett már nagy mennyiségű készpénzt tartanak. Például egy 10%-os érték azt jelzi, hogy a partvonalon várakoznak az alapkezelők, még nem fektették be a készpénzt. Ha viszont 2-3% a likviditási ráta, akkor gyakorlatilag a vagyon nagy része be van fektetve. A témáról bővebben a következő cikkekben beszéltünk: Mennyi készpénz van a befektetési alapoknál? Miért fontos?  A sentimentrader.com oldalon grafikon is követhetjük, hogy mennyi készpénzt tartanak az alapkezelők

2)  NAAIM index vizsgálata kezdő tőzsdei kereskedőként

A NAAIM index segítségével szintén a befektetési alapkezelők lépéseiről kaphatunk képet. A NAAIM heti rendszerességgel végez kérdőíves felmérést a befektetési alapkezelők között, melyben az átlagos részvénypiaci kitettségüket vizsgálják. Tehát a mutató követésével figyelhetjük, hogy az alapkezelők részvénypiaci kitettsége csökken, vagy növekszik. Alacsony érték esetén kisebb a részvénypiaci kitettség, magas érték esetén pedig magas az átlagos részvénypiaci kitettsége az okos pénzt mozgató alapkezelőknek. Tőzsdei kereskedőként fontos információkhoz juthatunk, hiszen az alacsony kitettség az egyúttal azt is jelzi, hogy készpénzzel várakoznak a partvonalon az alapkezelők. Az alábbi képen az indexet láthatjuk, illetve a NAIIM honlapján az aktuális adatok itt érhetők el.

A fenti képen alul az 500 legnagyobb amerikai társaság részvényindexét látjuk, néhány pontot levetítettem, hogy a kezdő tőzsdei kereskedők számára is világos legyen. A magas érték nem azt jelenti, hogy eladjuk a részvényeket, és az alacsony érték sem jelenti feltétlen azt, hogy részvényeket veszünk, mert emelkedés következik.

3) COT report használata a tőzsdei kereskedésben

A COT riport szintén egy hasznos információs forrás, amit a legtöbb kereskedő árupiaci, devizapiaci termékek esetében figyel, de erre lehetőségünk van a tőzsdei kereskedés során is. Ugyanis a főbb tőzsdeindexek határidős piacon is kereskedhetők, így az intézményi befektetőknek, hedge fundoknak, alapkezelőknek jelentést kell készítenie a felvett pozíciókról, melyet a határidős tőzsde hetente közzétesz. A dokumentum neve COT report, melyet vizsgálva rövidebb távon kapunk információt az okos pénz döntéseiről. Az intézményi befektetők széles köre és a hedge fundok is rövidtávon kereskednek, azonban a befektetési alapok általában hosszútávra vásárolnak részvényeket. Azonban ezek a befektetési alapok is kötnek fedezeti ügyleteket, melyek a határidős piacon jelennek meg, tehát a COT riportból láthatók.

Ha megnézzük az alábbi grafikont, akkor a kék görbe mutatja az alapkezelők short-pozícióinak változását.  Növekvő short-állomány azt jelzi, hogy az alapkezelők egyre több fedezeti ügyletet kötnek, azaz szerintük a részvénypiac túlértékelt, korrekció várható a tőzsdéken. Csökkenő érték esetén pedig egyre több alapkezelő számít a további emelkedésre a tőzsdén.

A tőzsdei kereskedés során a spekulatív tőkével rendelkező hedge fundokat is érdemes megvizsgálnunk. A COT riport ebben is a segítségünkre lehet, azonban a hedge fundok stratégiája eltér a befektetési alapoktól, tehát nem fedezeti ügyleteket miatt vannak a piacon.

Az alábbi képen a hedge fundok long pozícióit látjuk. Ha leépítik a long pozíciókat a tőzsdén a hedge fundok, akkor ez azt jelezheti, hogy nem bíznak az emelkedésben. Emelkedő long pozíciók esetében pedig egyre több heged fund spekulál az emelkedésre.

Értelemszerűen minden emelkedésben előbb utóbb bekövetkezik a korrekció, mivel elfogynak a vevők, azaz az emelkedésre spekulálók. Emiatt tehát a tendenciákat figyeljük, és extrém nagy long pozíciók esetén már számíthatunk arra, hogy elfogynak a vevők a tőzsdén. Alacsony long pozíciók mellett pedig a hedge fundok zárják, zárták a longokat.

A COT report adatainak elérését, értelmezését itt most nem részletezném. Kezdők számára a következő hivatkozás nyújt útmutatást.

4)  Hogyan alakul az intézményi befektetők, bennfentesek részvény vásárlása

A fenti három mutatóval a részvénypiac teljes egészét vizsgáltuk. Ugyanakkor arra is lehetőségünk van, hogy egy-egy részvény vonatkozásában megnézzük, mit csinál az okos pénz. Erről beszélünk ebben és a következő bekezdésben is. Itt is igaz, amit a COT riport esetében mondtam, hogy az intézményi befektetőknek, nagybefektetőknek (5%-ot meghaladó részesedéssel rendelkezők), a bennfenteseknek (lásd itt) bejelentési kötelezettsége van, ha részvényt vásárolnak, vagy eladnak. Ezek a tendenciák pedig nyomon követhetők. A tőzsdei kereskedés során tehát tekintettel vagyunk arra, hogyan változik az intézményi befektetők tulajdonrésze, és a bennfentes szereplők tulajdonrésze. A két adat nyilvános, bármely részvényszűrő programból kinyerhető. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a kezdő tőzsdei kereskedők nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az adatok vizsgálatának. Én általában a finviz.com adatbázisát használom a tőzsdei kereskedés során, így most az adatokat itt magyarázom el.

Az alábbi képen az "Inst Own" sorban 61,5%-ot találunk, azaz az intézményi befektetők vásárolták meg a részvények 61,5%-át (az adatok nem aktuálisak, szemléltetési célt szolgálnak). Az "Inst Own" alatt pedig az "Inst Trans" sor mutatja, hogy az elmúlt három hónapban hogyan változott az intézményi befektetők tulajdoni hányada. Itt 1,07%-os csökkenést láthatunk, ami jelentéktelennek számít.

Emellett még a  gurufocus.com oldalt is használom. Itt az Ownership menüpont alatt, az "Institutional Ownership History %" grafikon mutatja hosszabb időre (akár évtizedekre) visszamenőleg a tulajdoni arány változást.

Az alábbi képen a egy másik részvényről kapunk információt. A dotkom lufi előtt 29% volt az intézményi befektetők aránya, ami fél év alatt 56%-ra emelkedett.  2007-ben (a 2008-2009-es válság előtt) 90%-ra emelkedett az intézményi befektetők tulajdoni része.

Önmagában nem a magas vagy alacsony értéknek, hanem a tendenciáknak van jelentősége. Ha ugyanis alacsony az intézményi befektetők aránya, de növekvő tendenciát tapasztalunk, akkor ez azt jelenti, hogy az okos pénz veszi a részvényt. Az eset fordítottja, amikor csökkenő tendencia figyelhető meg. Ebben az estben az okos pénz már csökkenti a kitettségét, adja a részvényeket. A tulajdonosi szerkezet és az intézményi szereplők viselkedése a tőzsdei kereskedés szempontjából kiemelten fontos információforrás, ezért az intézményi befektetők működését, stratégiáit és piaci szerepét egy külön bejegyzésben részletesen is bemutattuk.

5) Okos pénz/buta pénz indikátor

Ahogy az alábbi képen látható, a  smart money/dumb money indikátor is nyilvános adatokat összegez számunkra. A mutató nagyon sok bemenő adattal dolgozik, például az OEX put/call ráta, nyitott kötésállomány, határidős piacon a kisbefektetők nyitott kötésállománya, népszerű befektetési alapokba (mint a Rydex sorozat) be és kiáramló pénz, kisbefektetői kötések a határidős piacon.  

A fenti kép alsó felében találjuk az indikátort (felette az amerikai tőzsdeindexet). Az extrém optimista tartomány 70% felett, míg az extrém pesszimista tartomány 30% alatt található. A kék görbe az okos pénz, a piros görbe a kisbefektetők piaci hangulatát mutatja. Részletesen nem térnék ki arra, hogyan értelmezzük a grafikont, itt beszéltük meg a témát.

6) Okos pénz - buta pénz spread

Az előző bekezdésben tárgyalt indikátor egyszerűsített változata tulajdonképpen a fenti két bizalmi index különbségét mutatja. Azaz az okos pénz bizalmi index értékéből kivonjuk a buta pénz bizalmi index értékét, ezzel megkapjuk a különbséget. Ha a különbség nulla, akkor a két indikátor ugyanazon értéken van. Ha a különbség negatív, akkor a kisbefektetők optimistábbak, mint az okos pénz. Minél nagyobb negatív értéket látunk, annál inkább optimisták. A fordított esetben pedig az okos pénz az optimistább a kisbefektetőknél (pozitív tartomány).

A mutató határértékei 0,25 és -0,25-nél találhatók. Ha a -0,25-ös tartomány alatt mozog az indikátor, akkor a kisbefektetők sokkal optimistábbak. Ha pedig 0,25% fölött van a mutató, akkor az okos pénz optimista, a kisbefektetők pesszimisták. A határértékek visszateszteléséből kiderül, hogy a -0,25 alatt a vételi ügyletekkel 3%-os átlagos évesített hozam érhető el, azaz a vételi pozíció hozam/kockázata rossz. Ezzel szemben a 0,25 fölötti érték esetén a vételi pozíció átlagos évesített hozama 17%, azaz a hozam/kockázat jobb.  Ezek nem azt jelentik, hogy vételi vagy eladási jelet kapunk.

A fenti mutatók elsősorban tehát az okos pénz oldaláról közelítik meg a tőzsdei hangulat felmérését. Léteznek más mutatók, melyek inkább a túladott, túlvett helyzeteket jelezhetik számunkra. Ezekről itt olvashatsz bővebben.

7) A bennfentesek és a törvényalkotók

A bennfentesek (a vállalatok tulajdonosai és felsővezetői) azon kevés piaci szereplők közé tartoznak, kiknek bizonyos tranzakciói az empirikus kutatások szerint átlagosan felülteljesítést jeleznek előre, különösen a nettó vásárlások esetében. Ennek oka, hogy ezek a szereplők közvetlen információval rendelkeznek saját vállalatuk működéséről és kilátásairól. Nem véletlen, hogy a legális bennfentes tranzakciók követésére külön adatbázisok, elemzőoldalak és befektetési stratégiák épültek, amelyek módszertanáról és korlátairól egy önálló cikkben írtunk részletesen.

Több korábbi vizsgálat is rámutatott arra, hogy a törvényalkotók részvényügyletei bizonyos esetekben informatívak lehetnek, ezért sokan úgy gondolják, hogy érdemes követni a politikusok tőzsdei tranzakcióit is. Az újabb empirikus eredmények azonban arra utalnak, hogy ez az állítás csak egy szűk, speciális csoportra igaz.

Egy új vizsgálat 1995-2021 közötti időszak adatait vizsgálva arra mutatott rá, hogy az amerikai törvényalkotók teljesítménye között jelentős különbség figyelhető meg aszerint, hogy az illető vezető pozícióban lévő politikusok vagy átlagos képviselő. A lenti ábra a kongresszusi tagok részvényügyleteihez kapcsolódó buy-and-hold abnormális hozamokat mutatja a tranzakció napjától számított 250 kereskedési napra.

Jól látható, hogy a pártok vezető politikusai által végrehajtott ügyletek (Leaders) tartós és statisztikailag is értelmezhető felülteljesítést mutatnak, míg a nem vezető törvényalkotók tranzakciói (Non-Leaders) átlagosan alulteljesítenek a piaci benchmarkhoz képest. A két csoport közötti különbség idővel egyre nagyobbá válik, ami arra utal, hogy nem önmagában a törvényalkotói státusz, hanem a döntéshozatalhoz való közelség és befolyás az, ami valódi többletinformációt hordozhat.

Forrás: NBER

A politikusok tranzakcióinak követése tehát csak akkor lehet hasznos, ha figyelembe vesszük a fentieket. A politikusok tőzsdei ügyleteinek elemzésére ma már speciális, erre a célra létrehozott adatbázisok is rendelkezésre állnak, amelyek a kötelező vagyonnyilatkozatok és tranzakciós jelentések adatait jól strukturált formában dolgozzák fel. Ilyen adatbázis például a Capitol Trades, az OpenSecrets vagy a Quiver Quantitative.

Összegzés

A cikkben bemutatott mutatók és összefüggések közös jellemzője, hogy nem konkrét vételi vagy eladási jelzéseket adnak, hanem a piaci környezet és a befektetői hangulat mélyebb megértését segítik. Az „okos pénz” követése ebben az értelemben nem másolást jelent, hanem annak vizsgálatát, hogy a jelentős tőkét mozgató piaci szereplők mikor vállalnak kockázatot, mikor válnak óvatosabbá, és hogyan változik a pozicionáltságuk az időben.

A befektetési alapok készpénzállománya, a tőkeáramlási adatok, a NAAIM index, a COT riport vagy az okos pénz-buta pénz mutatók mind ugyanarra a kérdésre keresik a választ. Milyen irányba tolódik el a piaci egyensúly a kockázatvállalás és a kockázatkerülés között. Ezek az eszközök önmagukban ritkán működnek, együtt vizsgálva azonban értékes kontextust adhatnak a tőzsdei mozgások értelmezéséhez.

A bennfentes és politikusi tranzakciók példája jól rávilágít arra is, hogy nem minden „látszólag informált” piaci szereplő hordoz azonos információtartalmat. Az empirikus eredmények alapján a felülteljesítés nem általános jelenség, hanem jellemzően szűk, speciális szereplői körökhöz kötődik, ahol a döntéshozatalhoz való közelség valódi információs előnyt jelent.