A legjobb befektetések az elmúlt 100 év alapján

Több, mint 100 évet tekintünk vissza, hogy megtaláljuk, melyek voltak a legjobb befektetések a múltban. Megnézzük a hosszútávú adatsorok alapján a különböző befektetési formák milyen hozamokat hoztak, és a hozam mellett a kockázatok méréséről, a kockázatra vetített hozamokról is szó lesz.

Valószínűleg előbb utóbb legtöbbünk életében eljön az a pillanat, amikor hosszútávú megtakarításban, befektetés kezdünk el gondolkodni. A legrosszabb ilyenkor, ha mindenféle előzetes tájékódás, alapismeretek nélkül fektetjük be pénzüket. Számos tipikus hibára felhívtam már a figyelmet korábbi bejegyzéseimben. Például szó volt róla, hogy miért nem érdemes a befektetési alapok rangsorát figyelni (Miért vezet félre a befektetési alapok rangsora?), vagy miért ne a hozam alapján fektessük be a pénzünket (A múltbeli hozamok alapján hozott döntések veszélyei), de arról is beszéltünk, hogy a legtöbb tanácsadó (főleg az ügynökök) és a befektető között érdekellentét van (Hogyan találd meg a legjobb, független pénzügyi, befektetési tanácsadót).

A fentiek után mai bejegyzésemben arról fogok beszélni, hogy mit tapasztalhattunk a múltban, az elmúlt 100 évben a Föld különböző országaiban a részvény, kötvény, rövid kötvény befektetések területén. Milyen hozamokat érhettünk el, milyen kockázatok merültek fel a befektetés során. Országonkénti, és régiónkénti felbontásban nézzük meg a hosszabb és rövidebb időszakokat felölelő befektetési hozamokat és a különböző kockázati mutatókat.

Miért kell ezeket az adatokat tanulmányozni a befektetés előtt?

Mivel a legtöbb befektető a rövid, közelmúltbeli hozamokat látja, gyakran csak ezekhez férhetünk hozzá, így könnyen alakul ki irreális hozamelvárás. Ráadásul ha csak rövid távon vizsgáljuk a kockázatokat (ebben a tekintetben a 10 éves visszatekintés is rövidtáv), akkor pontosan nem is tudjuk felmérni, hogy milyen kockázatok, visszaesések merülhetnek fel, mire volt példa a múltban. Valószínűleg a nagyobb tőzsdekrachok, válságok kockázatai az átlagos befektető számára nyilvánvalóak. Például 1945-48 között a német részvénypiac 91%-ot, a japán részvénypiac 97%-ot veszített az értékéből. Az viszont már kevésbé ismert adat, hogy az Egyesült Királyság részvénypiaca 73-74 között összehozott egy 71%-os esést.

Az alábbiakban tehát megnézzük, a múltban melyek voltak azok az országok, ahol tartósan magas hozamokat érhettünk el a befektetéssel. Nem csak a részvénypiacokkal foglalkozunk, hanem a kötvények, rövid kötvény befektetésekre is kitérek. Nézzük az adatokat, illetve az azokból levonható következtetéseket.

Befektetések hozama az elmúlt 100 évben, országokra bontva

Az alábbi grafikon adatai részben a Triumph of the Optimists: 101 Years of Global Investment Returns című könyvből és a Credit Suisse 2017-es évkönyvéből származnak. A táblázatban reál hozamokat látunk (inflációval korrigált) évesítve.

Néhány példán keresztül beszéljük meg a táblázatban található adatokat. Minden egyes ország mellett három időszakot találunk: a 2000-2016 közötti gyakorlatilag a közelmúlt, az 1980-1999 közötti időszak, illetve az 1900-2016 között. A három időszak nagyon jól elkülöníthető, például rendre gyenge a tőzsdék teljesítménye 2000-2016 között, míg a 1980-1999 között kiemelkedően jó hozamokat lehetett elérni. Ez is jól mutatja, hogy akár 20 éves távlatokban is jelentős eltérések lehetnek a befektetések hozamai között. Ezzel szemben az 1900-2016 közötti időszak már 116 évet ölel fel. Ebben már nagyon sok minden benne van, azaz teljes szektorok, iparágak tűntek el, váltak jelentéktelenné, háborúk, konfliktusok, nagy gazdasági világválság, aranystandard rendszer stb.. jellemezte az időszakot. Amíg például az Egyesült Államok részvénypiaci kapitalizációjának (igaz ez az Egyesült Királyságra is) több mint 50%-át adták a vasúthoz kapcsolódó iparágak az 1900-as években addig ma már gyakorlatilag kimutathatatlan a nagyobb szektorokhoz képest az iparág.

Milyen befektetési eszközöket mutat a fenti táblázat?

A befektetések közül a három fontosabb eszközosztályt találjuk meg, azaz a részvényeket, kötvényeket és a rövid kötvényeket, ami az 1 évnél rövidebb lejáratú kötvényt, kincstárjegyet jelenti. Ha a fenti táblázatban megnézzük például Svájcot (alulról a negyedik oszlop), azt láthatjuk, hogy a részvénypiacon elérhető reálhozam 2000-2016 között évi 3% volt, a hosszú kötvényekkel 4,9%-os hozamot érhettünk el, míg a rövid kötvényekkel 0,4%-ot. A legjobb befektetés itt tehát a kötvények voltak (ezt mutatja az utolsó oszlop). Ha ugyanezen vizsgálatot az 1980-1999 között végezzük, akkor már a részvény jön ki a legjobb befektetési formának a 10,4%-os hozammal (kötvények 2,7%, rövid kötvény 1,6%). Ha pedig 116 évet nézünk, akkor is a részvények a legjobb befektetések Svájcban, az elérhető éves reálhozam 4,4%.

Melyik a legjobb befektetés hosszútávon?

Ha kizárólag csak hozam alapján határozzuk meg a legjobb befektetést, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a vizsgálatban szereplő összes ország esetében a részvények a legjobb befektetési eszközök 1900-2016 között vizsgálva. Hosszútávon tehát nem találunk olyan országot, ahol a kevésbé kockázatos kötvények felülmúlják hozamban a részvényeket. Illetve a teljes képhez hozzátartozik, hogy bizonyos extrém eseteket nem tartalmaznak az adatok, például 1922-23-ban a német kötvények -100%-os hozama, teljes értékvesztése..

2000-2016 között már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanis a vizsgált 21 országból 16 ország befektetési piacán a kötvény befektetések hoztak jobb eredményt. 2000-2016 között csak az alábbi országok részvénypiacai bizonyultak jobb befektetésnek az ország kötvénypiacához képest:

• Ausztrália
• Dánia
• Új-Zéland
• Norvégia
• Dél-Afrika

Ahogy fentebb már utaltam rá 1980-1999 között az aranyévek voltak a tőzsdéken, így nem meglepő, hogy a vizsgált 21 országból csak néhány országban bizonyultak jobb befektetésnek a kötvények, ezek az alábbiak:

• Ausztria
• Kanada
• Japán

Látható tehát, hogy a befektetések területén 10-20 éves távlatok alatt is kialakulhatnak eltérések. Például az utóbbi 15 évben többségében a kötvények bizonyultak jobb befektetésnek, a 80-90-es években pedig a részvények. Ugyanakkor a 100 éves adatsoron minden ország esetében a részvénypiacok bizonyultak jobb befektetésnek. Természetesen itt még a kockázatokról szó sem volt, azaz mekkora árfolyam kilengést, visszaesést kellett a befektetőnek elviselnie. Ezzel is foglalkozunk, de előtte még készítettem néhány grafikont, melyen a legmagasabb hozamot hozó részvény és kötvénypiacok láthatók.

Melyik ország kötvény és részvénypiaca bizonyult a legjobb befektetésnek?

Az alábbi grafikonon a részvénypiaci befektetések hozamát tekinthetjük meg országok szerint 1900-2016 között. Az adatok itt is reálhozamot mutatnak évesítve (Y tengelyen). X tengelyen az országok neve látható, piros keretben az öt legnagyobb hozamú részvénypiac az elmúlt 100 év adatai alapján.

Az alábbi grafikon pedig a kötvénypiaci befektetések hozamát mutatja 1900-2016 között. Szintén évesített reálhozamokat (Y tengely) látunk. Az 5 legjobb kötvény befektetést kiemeltem.

Alább pedig az 1 éven belüli lejáratú befektetések hozama (kincstárjegyek) látható. Reál hozamot, azaz inflációval korrigált hozamot látunk. Nem meglepő, hogy itt a legkisebb a reálhozam. A vizsgált 21 országból 8 országban negatív reálhozamot érthettünk el ezzel a befektetési formával. 1% feletti reálhozamot csak Új-Zélandon, Dániában, Svédországban, Norvégiában történő befektetéssel érhettünk el.

Melyik a legjobb befektetés, ha a kockázatokra is tekintettel leszünk?

A bekezdés címben feltett kérdésre már sokkal nehezebb válaszolni, hiszen szép eredmény, és jó megállapítás, hogy a részvényekkel hosszútávon magasabb reálhozamot érhetünk el, mint a kötvényekkel, vagy a kincstárjegyekkel. Próbáltam árnyalni a képet azzal, hogy szemléltettem egész más a helyzet, ha rövidebb időtávokat nézünk, és ebben a tekintettben 10-15 év is rövidtáv.

Láthattuk, hogy az elmúlt évtizedben a kötvény befektetések sokkal több országban bizonyultak nagyobb hozamot hozó befektetésnek. A kockázatot nem könnyű mérni, mindenesetre az alábbi táblázat nagyon jól összegzi, hogy a részvény befektetéseknek mekkora volt a kockázata az elmúlt 100 évben. A szórás, minimum hozam és maximum hozam százalékot mutat. A szórás esetében az árfolyam kilengésről, a volatilitásról kapunk információt. Minél nagyobb a szórás, annál nagyobb lesz az árfolyam kilengés, azaz a befektetés kockázata. A sharpe-ráta alapja egyébként a szórás, melyről részletesen itt beszéltünk: Sharpe-ráta, Sharpe-mutató: Mit jelent? Miért fontos a használata a tőzsdén?

A minimum hozam pedig az adott ország részvénypiacának legrosszabb évét mutatja. Érdekesség, hogy a 100 éves adatok között meglehetősen sok tőzsdén a 2008-as válság hozta el a legnagyobb éves visszaeséseket. A legnagyobb hozamok között pedig számos a nagy gazdasági világválság utáni időszakra, illetve a 80-90-es évekre esik.

A minimum hozamokat nem árt ha alaposan szemügyre vesszünk. Részben képet kaphatunk arról, hogy milyen maximális visszaesésekre volt példa. Hozzátenném, hogy ezek a legrosszabb évek, ennél nagyobb visszaesések is kialakulhattak, ha két egymást követő évben is estek a tőzsdék, de közelítőleg jól mutatja ez az adat is a visszaeséseket. Például a Japán részvény befektetések a 2. világháborút követően elveszítették értük 97%-át. Az értévesztés nagyrészt egy év alatt, 1946-ban megtörtént. Ekkor 85%-ot esett a japán tőzsde. A visszaesések egyébként nagyrészt az elmúlt időszakok tőzsdei válságaihoz kapcsolódnak. Nagyon sok tőzsde a 2008-as gazdasági válság alatt, 2008-ban zárta a legrosszabb évét (30-60%-os visszaesések).

A fenti táblázatot kiegészítettem egy saját számítással, ami a szóráson alapul, azaz az egységnyi kockázatra vetített reálhozamot mutatja. A piros téglalapok jelölik az egységnyi kockázatra vetített legjobb befektetési hozamot.

Mivel a befektetések területén nagyon fontos, hogy a kockázatot is figyelembe vegyük, ezért a visszaeséseket alaposan érdemes tanulmányozni. Erről már részletesen beszéltünk egy korábbi bejegyzésben (Befektetési lehetőségek, stratégiák összehasonlítása a kockázat alapján), így most nem térnék ki ezekre a fontos mutatókra. Javaslom, hogy ismerd meg a fenti bejegyzésben tárgyalt mutatókat, majd pedig folytasd a következő bekezdéssel cikkemet.

Melyik a legjobb befektetés a kockázat szerint?

A fenti táblázatban már hozzávetőlegesen megbecsültem, hogy kockázat szempontjából melyek voltak a legjobb befektetési célpontok a múltban. Bár alapvetően ez nem jelenti azt, hogy a jövőben is ezeknek az országoknak a részvénypiaci biztosíthatják a legjobb hozamot hozó befektetést egységnyi kockázatra vetítve. Ugyanakkor találtam egy másik kimutatást, mely 1972-2016 között vizsgálja a különböző régiókat, részvénypiacokat kifejezetten a kockázat tekintetébe. Ehhez a sharpe és sortino ráta mutatókat használja fel az elemző (ezekről szó volt itt: Befektetési lehetőségek, stratégiák összehasonlítása a kockázat alapján).

(kép forrása: https://engineeredportfolio.com/)

A fenti képen a különböző befektetési lehetőségeket láthatjuk a kockázatra eső hozam tekintetében. A táblázat utolsó két sora mutatja a sharpe és sortino rátákat. Minél nagyobb az érték, annál jobb a befektetés, ugyanis annál nagyobb az egységnyi kockázatért kapott kockázatmentes hozamon felüli hozam. A táblázatban ki is van emelve piros színnel, hogy a Foreign Developed (Egyesült Államokon kívüli fejlett országok részvény befektetései) és a Pacific országok befektetései esetében a legrosszabb az egységnyi kockázatra vetített kockázatmentes hozam feletti hozam. A legjobb sharpe és sortino rátával pedig a Foreign Developed Small (USA-n kívüli fejlett országok kis kapitalizációjú társaságai), illetve az Emerging Markets (fejlődő piacok befektetései) piacok rendelkeznek. 

Legjobb befektetések az elmúlt 100 évre visszatekintve téma összegzése

Meglehetősen sok adat került elő ebben a bejegyzésben, melynek alapvetően nem az volt a célja, hogy bármiféle előrejelzést tegyünk a jövőben várható legjobb befektetésekről. A cél az volt, hogy lássuk hogyan alakultak a múltban a különböző befektetési lehetőségek hozamai, milyen visszaesések jellemzik a befektetési eszközöket. Illetve a kockázat tekintetében hogyan lehet meghatározni, hogy a múltban melyek a voltak a legjobb befektetési lehetőségek. A fentiek mellett a látható volt az is, hogy a rövid lejáratú kötvényekkel, kincstárjegyekkel nagy a kockázata annak, hogy hosszútávon nem lesz reálhozamunk. Erre az elmúlt században nagyon sok esetben láthattunk példát.