Bennfentes kereskedés a tőzsdén: így kövesd az okos pénzt

Mai témánk a bennfentes tőzsdei kereskedés lesz, melynek alapvetően két csoportja létezik. Rögtön az elején célszerű tisztázni, hogy a bennfentes tőzsdei kereskedésnek létezik legális, illetve illegális módja. Alapvetően a bennfentes kereskedés szó hallatán mindenki az illegális bennfentes tőzsdei kereskedésre gondol. A magyar nyelvhasználatban a bennfentes kereskedéshez a negatív jelző társul, ugyanakkor az amerikai szóhasználatban az "insider trading" kifejezés utalhat legális, vagy illegális bennfentes kereskedésre is. Bár az illegális bennfentes kereskedés sokkal inkább a piaci manipuláció kategóriájába tartozik, a legális bennfentes kereskedéssel összefüggésben számos, a befektetőre, kereskedőre nézve használható információt találunk. Cikkünkben elődlegesen ezt a területet beszéljük meg. Témáink:

  • Illegális/legális bennfentes tőzsdei kereskedés fogalma
  • A bennfentes kereskedések követésének nincs értelme?
  • Hogyan vizsgálta a bennfentes kereskedés hatásait Niederhoffer?
  • Jaffe professzor vizsgálatai
  • Bennfentes kereskedés kutatása a 2000-es években
  • Jeng, Metrick, Zeckhauser vizsgálatai
  • Az opportunista bennfentesek
  • Miről árulkodik a bennfentes kereskedés?
  • Bennfentes kereskedés adatai az openinsider.com oldalon
  • Bennfentes kereskedők követése a finviz.com oldalon
  • Mire jó az insider Buy to Sell ráta?

Illegális és a legális bennfentes kereskedés fogalma

Illegális bennfentes kereskedésről beszélünk akkor, ha a társaság nem publikus, más befektetők által nem ismert tényezője, információja alapján történik a kereskedés.  Az illegális bennfentes kereskedő általában a társaságnál dolgozó vagy azzal kapcsolatban levő személytől szerez olyan nem publikus információt, amelyre alapozva vásárol, vagy elad részvényeket. Mivel ezeket az információkat még nem hozták nyilvánosságra, ezért a többi befektetőhöz képeset törvénytelen előnyre tett szert a bennfentes kereskedő.  Ezekkel a gondolatokkal le is zárnám az illegális bennfentes kereskedés témakörét, és cikkünk hátralevő részében azzal foglalkozunk, hogy mit is jelent a legális bennfentes kereskedés, és hogyan hasznosíthatjuk ezeket az adatokat a saját kereskedéseink, befektetéseink során.

Legális bennfentes kereskedésről akkor beszélünk, ha a társaságnál vezető pozícióban levő személy (insider megnevezést használjuk), vagy nagy tulajdonos (5%-ot elérő részesedés, ún. 5% owners megnevezéssel illetik) részvényeket ad el vagy vásárol a  tőzsdén. Ezeket a tőzsdei tranzakciókat ugyanis be kell jelentenie a vezető pozícióban levő személyeknek. Általában az ismert vállalatok esetében a gazdasági portálok hírei közé is bekerülnek ezek az események. A tengerentúli, amerikai  piacokon folyamatosan nyomon tudjuk követni a tőzsdén jegyzett társaságot részvényeit érintő bennfentes kereskedést. Azaz pontosan közzétételre kerül, hogy ki, milyen beosztásban, mekkora mennyiségű részvényt vett, vagy adott el.

A bennfentes kereskedések követésének nincs értelme?

Az 1960-as években több kutatás is zajlott a bennfentes kereskedéssel kapcsolatban, melyek főleg arra keresték a választ, hogy a bennfentesek képesek-e többlethozamot elérni, felülteljesíthetünk-e a tőzsdén, ha a bennfentesek lépéseit követjük. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a vállalt vezetői, tulajdonosok mindenkinél jobban, és részletesebben ismerik a céget, a termékeket, a versenytársakat a piaci környezetet, így lépéseik figyelése, követésük megtérülhet a tőzsdén. Ez az elképzelés teljesen logikusnak tűnik, de az akkori közgazdászok nem találtak bizonyítékot arra, hogy  többletprofithoz lehet jutni a bennfentesek követésével, azaz a bennfentesek figyelése, követése haszontalan. Ez egyébként egybevág a hatékony piacok elméletével is, azaz tartósan, hosszútávon nem lehet a piaci hozamokat meghaladó hozamot elérni, így a bennfentesek figyelése, követése sem ad többlethozamot (néhány szerencsés esetet leszámítva) a kereskedő számára.

Ezt a véleményt azonban nem mindenki fogadta el, és sokat hittek abban, hogy valóban  többletprofitot eredményez a bennfentesek követése. Közéjük tartozott Victor Niederhoffer, aki James Lorieval 1968-ban végzett kutatásokat a bennfentes kereskedés témában. Niederhoffer személye valószínűleg a tőzsdei kereskedők széles körének ismert, hiszen egy időben Soros György alapjánál dolgozott (Quantum Fundnál 8 éven keresztül), majd az 1980-as évek végén saját hedge fundot alapított Niederhoffer Investment néven, és egészen 1996-ig 35%-os éves hozamot volt képes kitermelni a hedge fund ügyfelei részére. Mi történt 1996 után? A történet folytatását itt beszéljük meg..

Hogyan vizsgálta a bennfentes kereskedés hatásait Niederhoffer?

Niederhoffer és Lorrie a Predictive and Statistical Properties of Insider Trading című munkájukban a bennfentesek ügyleteit vizsgálták meg (esetükben az összes vezető beosztású személy és 10 százaléknál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy tartozott ide), de a vizsgálatuk erősen korlátozott volt, mivel akkoriban az Amerikai Értékpapír Felügyelet (SEC) csak havonta egyszer, nyomtatott formában adott ki jelentést a bennfentesek tranzakcióiról. A helyzetet bonyolította, hogy akkor még a bennfentes kereskedőknek 10 nappal a hó vége előtt kellett leadni a jelentéseiket, ami így jelentős csúszást tartalmazott. Ez a rendszer ma már nem így működik, mivel 2003 óta online kell a bennfentes kereskedőknek beküldeni a Form 4 űrlapon a részvény ügyleteket, 2 napos határidővel.

Niederhoffer és Lorrie 105 véletlenszerűen kiválasztott társaságot (New-Yorki tőzsdén jegyzett) vizsgált meg, és arra jutottak, hogy a bennfentesek felülteljesítik a piacot a következő 6 hónapban, azaz a követésük többlethozammal járhat, ami egyébként ellentmondott a korábban megjelent vizsgálatokkal, és a hatékony piacok elméletével.

Niederhoffer és Lorrie szerint ha a bennfentesek intenzíven vásárolják egy társaság részvényeit, akkor a részvény várhatóan felülteljesíti a piacot a következő hat hónapban. Ezen felül azt is megfigyelték, hogy a bennfentesek gyakran vásárolnak azelőtt, hogy nagy ármozgás, áremelkedés következne be a részvény piacán, azaz a bennfentesek nagyon jól előrejelzik („superior forecasters of large changes”) a nagy ármozgásokat.

 
 

Jaffe professzor vizsgálatai

A következő részletesebb kutatás a témában 1974-ben történt. Jaffrey F. Jaffe a Special Information and Insider Trading munkájában számolt be az eredményeiről.  Jaffe már nagyobb mintán, 200 nagy piaci kapitalizációval rendelkező társaság piacán végzett visszatesztelést 1962-1968 között. Jaffe készített egy ún. zero-risk portfóliót, melynek lényege, hogy megvásároljuk azokat a részvényeket, melyeknél a legnagyobb a bennfentes vételi ügyletek mennyisége, és shortoljuk (ugyanakkora összegben) azokat a részvényeket, ahol a legnagyobb a bennfentes eladások mennyisége (bővebben a zero-risk, illetve long-short portfóliókról itt beszéltünk).

Jaffe professzor azonban nem tudott többlethozamot kimutatni ezzel a portfólióval, viszont ha bevezetünk további szabályokat, és szűkítjük a vállalatok körét, akkor már kimutatható a többlethozam. Ilyen szűkítést jelent, hogy a bennfentes kereskedési ügyletek közül nem vesszük figyelembe a kisebb tranzakciókat, és csak a 20.000 dollárt elérő, meghaladó ügyleteket figyeljük, továbbá megköveteljük, hogy legalább 3 bennfentes vevő, vagy 3 bennfentes eladó legyen az adott társaság nyilvántartásában. Ezekkel a feltételekkel a long-short portfólióval már Jaffe professzor is többlethozamot tudott kimutatni, a tranzakciókat követő 8 hónapban 5,07%-ot (piaci hozam feletti többlet). A kutatásait azzal zárja Jaffe professzor, hogy a bennfentesek követése a kívülállók számára is többletprofitot hozhat.

A bennfentes kereskedéssel kapcsolatban 1976-ban is megjelent egy átfogó, az előzőeknél nagyobb részvénykörre kiterjedő visszatesztelés, melyet a Michigan Egyetem egyik munkatársa Joseph Finnerty készített. Finnerty mindenféle egyéb feltételek (melyeket Jaffe professzor például használt) nélkül ki tudta mutatni a többlethozamot. Az alábbi táblázatban  a Buy Portfolio eredményei láthatók. Ebben a portfólióban vannak azok a részvények, melyet a bennfentesek a legnagyobb mennyiségben vásároltak. Ennek ellentéte, a Sell Portfolio, melyben a bennfentesek által eladott társaságok részvényei találhatók. A Monthly Excess Return alatt látható a havi többlethozam, a piaci hozam feletti többlet, mely az első néhány hónapban jelentős. Látható, hogy azok a részvények, melyeket a bennfentesek vesznek, jobban teljesítenek a következő hónapban, azaz a piachoz képest jobban emelkedik az árfolyamuk (pozitív többlethozam). Azonban azok a részvények, melyeket a bennfentesek a legnagyobb mennyiségben eladnak, negatív többlethozammal rendelkeznek, azaz a piaci hozamhoz képest alacsonyabb hozamot lehet kimutatni.

forrás: Insiders and Market Efficiency

A fenti vizsgálatok idején még nem voltak részletes adatok, sem nagy számítási kapacitás, így bár ígéretesnek tűnnek az eredmények, azonban elképzelhető, hogy csak korlátozottan alkalmazhatók az eredményekből levont következtetések. Azonban a 2000-es években is készült három részletes kutatás, melyek eredményei vélhetően pontosabbak, és a jelenben jobban alkalmazhatók.

Bennfentes kereskedés kutatása a 2000-es években

Josef Lakonishok neve az oldalunkat olvasók számára ismerős lehet, hiszen más piaci anomáliák (turn of the month) kutatása is a nevéhez köthető. Lakonishok az Are Insiders trades informative? című munkájában az előző vizsgálatoknál sokkal szélesebb körben végzett visszateszteléseket. A NYSE, AMEX és a Nasdaq tőzsdéken jegyzett összes (kb. 8-10 ezer) társaság bennfentes kereskedési adatait megvizsgálta 1975-1995 között, 20 éves időszakon.  

Lakonishok a következő megállapításokra jutott:

  • A bennfentes kereskedési tevékenységet a piac nem veszi figyelembe a bejelentés pillanatában. Sőt általában nagyon kis mozgás van az adott részvény piacán, amikor a bennfentes kereskedők pozícióba lépnek.
  • A bennfentesek jellemzően kontrabefektetőként viselkednek.
  • Ha a bennfentesek optimisták (vesznek), a piac általában jól teljesít, illetve ha a bennfentesek pesszimisták (eladnak), a piac általában gyengén teljesít.
  • A bennfentesek követésével elérhető többlethozam sokkal nagyobb a kis kapitalizációjú cégek esetében, mint a nagy kapitalizációval rendelkező társaságok esetében.
  • A bennfentes kereskedés vizsgálata hasznos lehet a long-short stratégiákban. Például azoknak a társaságoknak a részvénye, melyeket a legjobban vásároltak a bennfentesek az előző hat hónapban 7,8%-kal jobb hozamot hoztak az első évben, mint a bennfentesek által legjobban adott részvények. A második évben a hozamkülönbség 2,3%-ra csökken, majd a harmadik évben már nem lehet kimutatni különbséget a hozamban a két csoport között.
  • Érdemes különbséget tenni a bennfentesek vételi ügyletei és eladási ügyletei között. Egyrészt azért, mert az eladásnak számos oka lehet, míg a részvény vásárlási szándék mögött általában a „profitcsinálás” oka húzódik meg. Lakonishok szerint ez azt eredményezi, hogy elsősorban a bennfentesek részvény-vásárlásainak figyelése a hasznos, és a részvény eladások nem járnak egyértelműen alacsony hozammal.
  • A bennfentesek gyakran vásárolnak gyenge teljesítményű, olcsó részvényeket (P/B mutató alapján), és hajlamosak arra, hogy a jól teljesítő részvényeket eladják. Ezért is jegyeztem meg fentebb, hogy kontra stratégiát folytatnak.
  • A bennfentes kereskedés figyeléséből származó előny nem univerzális, azaz jobban működik a small-cap (alacsony piaci kapitalizációjú) részvények piacán.
  • A bennfentes kereskedéssel kapcsolatos vételi, eladási szignálokat is megvizsgált Lakonishok. Eszerint erős vételi jelzést kapunk, ha legalább három különböző bennfentes vásárolja a részvényeket jelentős volumenben. Kimutatható, hogy az erős vételi szignál nagyobb többlethozamot jelent a jövőben. Ezzel szemben a legnagyobb társaságok esetében még az erős vételi szignál sem hoz jelentős többlethozamot. Az erős eladási szignál (legalább három bennfentes adja a részvényeket, nagy mennyiségben) nem bizonyult hasznosnak a jövőbeni hozam előrejelzésével kapcsolatban.

Jeng, Metrick, Zeckhauser vizsgálatai

Jeng, Metrick, Zeckhauser 2002-ben számolt be visszateszteléseik eredményéről az Estimating the returns to insider trading cím alatt elérhető munkájukban. Vizsgálataikat széles körben, 20 évet felölelő időtávon végezték (1975-1996). Az alábbi grafikonon láthatod a megállapításaik lényegét. Az x tengelyen az eltelt napok száma látható (0 napnál történik a bennfentes kereskedés), az y tengelyen pedig a kumulált többlethozam (piaci hozam feletti hozam) kerül feltüntetésre. Folytonos vonallal a bennfentes részvényvásárlás esetét látod, azaz a bennfentes kereskedés előtti időszakban (0 ponttól balra) semmi szokatlant nem tapasztalunk, az átlagos többlethozam (sok részvény alapján vizsgált eset átlaga) kismértékben meghaladja a piaci hozamot, majd a bennfentes kereskedést követő időszakban a többlethozam növekedésnek indul (0 ponttól jobbra.). A körökből álló görbe pedig a bennfentes eladásokat mutatja, azaz megfigyelhető, hogy a bennfentesek eladása előtt a részvény átlagos többlethozama negatív, azaz lényegesen rosszabbul teljesít a részvény, mint a tőzsdeindex, majd a bennfentes eladások után semmi nem történik, azaz nincs többlethozam, de negatív többlethozam sincs.

forrás: Estimating the returns to insider trading

A „short-swing” szabály (SEC Act of 1934) korlátozza a bennfenteseknek a rövidtávú kereskedését (6 hónapon belüli, lezárt nyereséget nem tarthatják meg), így az alábbi portfólióban hat hónapig tartjuk a részvényeket. Eszerint a hat hónapos időszakra 0,52-0,68 százalékos havi többlethozam mutatható ki, ami megerősíti azt az elméletet, hogy a bennfentesek jól informáltak a társasággal, a közeli jövőben várható eseményekkel kapcsolatban, és részben ez, részben pedig a bennfenteseket követő befektetők okozzák a többlethozamot a piacon. Az alábbi grafikonon három stratégia egyenlegváltozását követheted nyomon. Mindegyikbe 1 dollárt fektettünk 1976-ban. A fekete, vastag görbe azokat a részvényeket tartja a portfólióban, melyet a bennfentesek vásároltak az előző hat hónapban (hat havonta átrendezzük a portfóliót). A szürke görbén azt a portfóliót követhetjük, melyben a bennfentesek által eladott részvények kerülnek, és a fekete vonal a tőzsdeindex. A vizsgált időszak alatt az évesített hozama a bennfentes vételeken alapuló portfóliónak 25,8% volt, az eladásokra építő portfólió évesített hozama 15,4%, és az index hozama 15,6%. Az adatok teljesen egybevágnak az előző grafikonnal, azaz a bennfentes vételek után többlethozam keletkezik, a bennfentes eladások hatástalanok.

forrás: Estimating the returns to insider trading

Részleteiben már nem térnék ki egy 2015-ös vizsgálatra, mely hasonló megállapításra jutott, mint az előzőek, viszont ebben a kutatásban különbséget tesznek a bennfentes kereskedések típusai között.

Az opportunista bennfentesek

A fenti vizsgálatok azzal összegezhetők, hogy a bennfentesek olyan többletinformáció birtokában vannak, mellyel képesek felülteljesíteni a tőzsdén. Fontos azonban az is, hogy a bennfentesek körében két nagy csoportot különíthetünk el. Az egyik az információ-motivált ügylet, mely azt feltételezi, hogy az ügylet azért került megkötésre, mert a bennfentes bizonyos információk birtokában volt. A másik pedig a rutinszerű ügylet, melyek rendszeresen felmerülnek a bennfentesek körében. Például vannak olyan vállalatvezetők, akik minden negyedévben rendszeresen vásárolnak részvényeket. Ez egyértelműen rutinszerű művelet. Elsőként 2012-ben Cohen, Malloy, Pomorski választotta szét a bennfentes kereskedést rutinszerű és opportunista típusokra, és igazolni is tudta, hogy az opportunista bennfentes tranzakciók bizonyos fokig felhasználhatók a jövőbeni hozam előrejelzésére. Ezzel szemben a rutinszerű ügyletekre ezt nem lehetett kimutatni. A témával kapcsolatos legújabb vizsgálat (itt beszéltünk róla) arra mutat rá, hogy a fentiekkel egyes piaci szereplők tisztában vannak (például a hedge fundok), és követik az opportunista bennfenteseket, de nem foglalkoznak a rutinszerű bennfentes ügyletekkel.

Miről árulkodik a bennfentes kereskedés?

Az általános logika a bennfentes kereskedéssel kapcsolatban az, hogy a cégvezetők ismerik a legjobban a cég üzleti lehetőségeit, a versenytársakat, a piacot, a társaság termékeit stb.. így ha a cégvezetők vásárolják a részvényeket, akkor ez egy pozitív jelzés. Ennek ellentéte is levezethető a fenti logika alapján, azaz ha a társaság részvényeit adják, akkor ez negatív jelzés. A fenti általános logikát azonban érdemes néhány dologgal árnyalni. Egyrészt vegyük figyelembe, hogy a részvényvásárlás, -eladás mögött egyéb okok is állhatnak a cégvezető részéről. Illetve vegyük azt figyelembe, hogy a legtöbb cégvezető nem befektető, azaz lehetséges, hogy jól megtudja ítélni a társaság jövőbeni növekedési lehetőségeit, üzleti lehetőségeket, de akkor is vásárolna a részvényekből, ha azok túlárazottak. A fentieken túl, az elmúlt 15 év sok száz vezetői összefoglalójának elolvasása után az a tapasztalatom, hogy a cégvezetők jelentős része úgy gondolja, a társaságuk folyamatosan alulértékelt a tőzsdén, azaz nem objektíven ítélik meg a társaság értékeltségét.

Egy befektető pedig tisztában van azzal, hogy a túlárazott részvények vásárlása egyet jelent az alacsony hosszútávú hozammal. Sok, sok példát láthattunk arra a múltban, hogy a cégvezetők tévedtek, azaz a nagy üzleti lehetőség mégsem jött be. Ez egy teljesen természetes dolog, ugyanúgy, ahogy nagyon sok cégvezető azt gondolja a növekedés állandó, és folyamatosan befektetéseket eszközöl, amíg egyszer csak a kínálat túlmegy a keresleten.

Vegyük tehát a fentieket is figyelembe, mielőtt a cégvezetők döntéseit vizsgáljuk. Mivel azonban a fenti tényezők nem jellemzik az összes cégvezetőt, így elmondható az, hogy a teljes tőzsdére vonatkozóan vizsgáljuk a bennfentes eladásokat, vételeket, akkor abból az általános vélekedés szerinti logikát kellene felfedeznünk. Minden esetben azonban érdemes megnézni a bennfentes tőzsdei kereskedés méretét, illetve azt is, hogy a bennfentes kereskedőnek mekkora részvénycsomagja maradt. Előfordulhat az is, hogy az eladott részvények értéke jelentős, de a bennfentes kereskedőnek még jelentős méretű csomagja marad, például csak az 5 százalékát adja el. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat megismerjük, és értékeljük két adatbázist fogunk használni. Az egyik az openinsder.com oldalon érhető el, lásd alábbi kép.

Bennfentes kereskedés adatai az openinsider.com oldalon

Ahogy az alábbi képen látható, a weboldal főoldalán levő menüben a Latest menüpont alatt tudjuk lekérni az adatokat.

bennfentes kereskedés adatok az openinsider.com oldalon

A Latest Insider Trading (All filings) menüpontot kiválasztva listát kapunk az összes bejelentett bennfentes kereskedésről, időrendben. Ezt a menüpontot csak abban az esetben érdemes figyelni, ha rendszeresen követjük a piacon a bennfentes személyek tranzakcióit. A fenti listát szűkíteni is lehet az alábbi menüpontok segítségével:

  • Latest Insider Purchases: az összes bennfentes személy tőzsdei részvény vásárlását mutatja
  • Latest Insider Puchases 25k+: a 25 ezer dollárt meghaladó vásárlásokat mutatja
  • Latest Insider Sales: az összes bennfentes személy tőzsdei részvény eladását mutatja
  • Latest Insider Sales 100k+: a 100 ezer dollárnál nagyobb bennfentes eladásokat mutatja. Ez utóbbi opciót érdemes figyelnünk, akkor ha kifejezetten a nagy értékű tranzakciókat, eladásokat figyeljük.

bennfentes kereskedés adatok az openinsider.com oldalon

A fenti lekérdezések kiválasztásával egy részletes táblázatot kapunk az aktuális kereskedésekről. Az alábbi táblázat fontosabb paramétereinek értelmezése:

  • Filling Date: a tőzsdei bennfentes kereskedés bejelentésének időpontja
  • Trade Date: a tőzsde bennfentes kereskedés dátuma
  • Ticker: a vállalat tickerje
  • Company: a vállalat neve
  • Insider Name: a bennfentes tőzsdei kereskedő neve
  • Insider Title: a kereskedő beosztása. Itt a legfontosabbak:
    • 10%: 10%-ot elérő részesedéssel rendelkező személy, nagybefektető
    • Dir: igazgató
    • CEO: vezérigazgató
  • Trade Type: kereskedés típusa: Purchase -vétel, Sale- eladás
  • Shares Traded: a kereskedett részvény darabszám
  • Shares Owned: Mekkora mennyiséggel rendelkezik a kereskedő a tranzakció után
  • Own chg: Mennyit változott a tulajdon része. Fontos mutató, mivel ez utal arra, hogy a birtokolt részvények mekkora hányadát adja el a kereskedő. Vétel esetén is fontos mutató, mivel a hányad növekedését is mutatja.
  • Value Traded: a kereskedés értéke dollárban

A 100 ezer dollárnál nagyobb összegű bennfentes kereskedések listázása

Bennfentes kereskedők követése a finviz.com oldalon

Cikkünk első felében is utaltam rá, hogy vannak tőzsdei kereskedők, befektetők, akik pozícióba lépésüket egy-egy nagybefektető (5%-ot elérő tulajdoni hányad) részvény vásárlásához, eladásához igazítják. Nekik lehet hasznos a fenti módszerrel az összes bennfentes kereskedés lekérdezése, és nyomon követése. A nagybefektetők tranzakcióit az általam már többször bemutatott finviz.com oldalon is elérhetjük, a felső menüsorban az Insider hivatkozásra kattintva.

Nagybefektetők, bennfentes kereskedők követése a finviz.com oldalon

Az openinsider.com oldalhoz hasonlóan itt is tudunk szűkíteni az adatokon, az alábbiak szerint:

  • Latest Insider Trading hivatkozásra kattintva: az összes tőzsdei bennfentes kereskedés megjelenik, időrendben
  • Topp Insidert Trading Recent Week: az eheti, legnagyobb összegű bennfentes kereskedések
  • Top 10% Owner Trading Recent Week: az eheti, nagybefektetők kereskedései. Ez utóbbi szűrési feltétellel tudjuk tehát a nagybefektetők tranzakcióit követni. Itt is érdemes odafigyelni arra, hogy mennyi részvényt vett, vagy adott el a befektető, amit a #Shares és Value oszlopban láthatunk, illetve a #Shares Total oszlopban a tranzakciót követő részvényszám lesz látható.

A fenti három lekérdezés közül bármelyiket választjuk, a táblázat alján találni fogunk egy open in screener hivatkozást, melyre kattintva megnyílik az érintett részvények grafikonja és fontosabb adatai. A fentiek mellett sokkal gyakoribb az az eset a tőzsdei kereskedők körében, hogy egy meghatározott részvény megvásárlását követően szeretnénk nyomon követni a bennfentes tranzakciókat. Illetve lehetőségünk van arra is, hogy még a részvény megvásárlása előtt megnézzük a bennfentes tranzakciókat, azok arányának változását, melyből további következtetések vonhatók le. Cikkünk második részében ezekkel a lehetőségekkel fogunk foglalkozni.

A gyakorlatban tehát, amikor egy részvény megvásárlása mellett döntünk, több szempontot is megvizsgálunk. Hosszabb távú pozíció nyitása esetén a grafikon, illetve a technikai jelek mellett bizonyos vállalati fundamentumok, mutatók (P/E, PEG ráta)  is előtérbe kerülnek, de akár azt is megvizsgálhatjuk, hogy milyen aránya van a short pozícióknak a közkézhányadon belül. További hasznos információt adhat számunkra a kiválasztott részvény esetében a bennfentesek lépései.

Bennfentes kereskedők egyedi részvények esetén

Ha tehát már megvan a kiválasztott részvény, mellyel foglalkozni szeretnék, akkor nincs szükség arra, hogy a cikkünk első részében levő listákat végig nézzük. Egész egyszerűen kérjük le a részvény adatait az openinsider.com weboldalon. Ehhez annyit kell tennünk, hogy a vállalat tickerjét, vagy nevét beírjuk a fenti weboldal főmenüjében látható Enter Symbols mezőbe (lásd alábbi kép), majd a "Go" gombra kattintunk. 

Bennfentes kereskedők követése az OpenInsider.com oldalon

Ezt követően a megjelenő táblázatban már csak a megadott részvényre vonatkozó tőzsdei kereskedések jelennek meg.

Bennfentes tranzakciók a finviz.com oldalon

A fentiek mellett a finviz.com oldalon is érdemes lekérnünk az adatokat, itt még több információhoz juthatunk a bennfentesek tranzakcióival kapcsolatban. 

Bennfentes kereskedők követése a finviz.com oldalon

Ha megnyitottuk a finviz.com weboldalt, a fenti képen látható keresőbe üssük be a vállalat nevét, vagy tickerjét, majd a megjelenő grafikon alatti táblázatban a következő adatokat vizsgáljuk meg:

  • Insider Own:  ez az érték azt mutatja, hogy a részvények mekkora százaléka van bennfentesek, vagy 5%-os tulajdoni hányadot elérő befektetők kezében. Azaz 100%-Insider Own a kisbefektetők arányát mutatja.  Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb az Insider Own aránya, annál nagyobb a részvény tőzsdei kereskedésével kapcsolatos kockázat.
  • Insider Trans: nagyon hasznos mutató, amely azt mutatja, hogy az elmúlt hat hónapban, hogyan változott a bennfentesek, és nagybefektetők részvény aránya. Például -50% esetén a bennfentesek az elmúlt 6 hónapban eladták az összes részvénycsomagjuk felét. A fenti mutató követése azért is hasznos, mert mindössze ezzel az egyetlen adattal követni tudjuk a bennfentes kereskedések összességét. Nincs szükség tehát arra, hogy a bennfentes kötések listáját alaposan átnézzük, mert ebből az adatból is információhoz juthatunk. A negatív százalék a bennfentesek pozíciójának csökkenését jelenti, a pozitív pedig a növekedést. Egyetlen dologra érdemes odafigyelni a mutató értékelésekor, hogy mekkora az Insider Own, mert ha jelentéktelen az aránya (midcap papíroknál néhány százalék mindössze, largecap papíroknál 1% alatt), akkor nagy jelentősége nincs a bennfentes pozíciók leépítésének, vagy növekedésének. Ugyanis a vállalat egészéhez nézve jelentéktelen összegről van szó.  Nagyobb, magasabb arányok esetén a bennfentes tőzsdei kereskedők részvény pozíciónak leépítése gyakran az árfolyam megtorpanását is maga után vonja. Példaként megemlíteném a Micron Technology társaságot, melyet külföldi és magyar brókercégek ajánlóiban is olvashattunk az utóbbi időben. Annak ellenére fogalmaznak meg vételi javaslatot a papírra, hogy az elmúlt évben 10 dolláról 30 dollárra (300%) drágult a papír. A finviz.com adatai szerint az elmúlt fél évben a bennfentesek a részvénycsomagjuk 33%-át eladták, és 0,1%-ra csökkent a bennfentes személyek részvényaránya a teljes részvényállományon belül. 
  • Inst Own: Intézményi befektetők tulajdonrésze. Azaz azt mutatja meg, hogy pénzintézetek, brókercégek, alapkezelők, hedge fund-ok mekkora tulajdoni hányaddal rendelkeznek együttesen. Nem ritka, hogy 50 százalék feletti tulajdonrészeket látunk. Ilyen esetekben érdemes figyelni az Inst Trans mutatót is.
  • Inst Trans: Ez az érték azt mutatja meg, hogy az intézményi befektetők tulajdoni része, hogyan változott az elmúlt három hónapban. Pozitív százalékos érték azt jelenti, hogy az intézményi befektetők vették a részvényt az elmúlt három hónapban, negatív érték pedig azt mutatja, hogy adták a részvényeket az intézményi kereskedők a tőzsdén. Mivel az intézményi befektetők nagy pozíciókat mozgatnak, ezért ezeknek a cégeknek a lépései jelentős hatást gyakorolnak a részvény árfolyamára. Éppen a fentiek miatt célszerű már megnyitott pozíciók esetében is figyelni a fenti mutatókat, azaz a bennfentes és az intézményi befektetők pozíciónak változását. 

Mire jó az insider Buy to Sell ráta?

Az insider Buy to Sell ráta tulajdonképpen a bennfentesek, azaz a cégvezetők részvényvásárlási tranzakcióinak és részvényeladási tranzakcióinak a hányadosa. Értelmezzük egy-egy társaságra vonatkozóan, de az egész tőzsdére is kimutatható. Ezzel pedig már vizsgálhatjuk, hogy van-e összefüggés a cégvezetők döntései és a gazdasági válságok között. Ha a buy/sell ráta érték 1 fölötti, akkor ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adott időszakban a bennfentesek több részvényt vásárolnak, mint amennyit eladnak az időszakban. Általában az elemzők ezt tekintik pozitív jelzésnek. A fentiek után logikusan kikövetkeztethető, hogy az 1-nél kisebb érték esetében már több a részvény eladás, mint vásárlás, azaz ez lenne a negatív jelzés.

Az alábbi kép a gurufocus.com adatbázisából származik. A kék görbe az amerikai tőzsdeindexet mutatja, míg a zöld hisztogram a buy to sell rátát. Látható az adatokból, hogy amikor a tőzsdék estek a 2008-2009-es válságban a cégvezetők vásároltak, azaz a válság mélypontján a ráta 2-es értéket ért el, tulajdonképpen kétszer annyit vettek, mint amennyit eladtak. Azt is láthatod, hogy a válság előtti időszakban (2006-2007) a ráta igen alacsony 0,5-ös értéken, vagy alatta van.

gazdasági válság

Ezen a képen 2004-től (a Sarbanes-Oxley Act of 2002 alapján 2003. június 30-tól kell elektronikusan beküldenie a cégvezetőknek a tranzakciók adatait) napjainkig követheted az amerikai tőzsdeindexet és a buy to sell rátát. Tulajdonképpen jól látható, hogy amikor a részvénypiacon kisebb, nagyobb árfolyam esés következik be, a bennfentesek vásárolnak. Emellett azonban az is látszik a grafikonon, hogy nem csak a 2006-2007-es időszak sajátossága volt az alacsony buy to sell ráta. Az elmúlt 10 évben számos alkalommal láthattunk 0,5 alatti értékeket, akár tartósan hónapokon, éveken keresztül, közben pedig a részvénypiac (kék görbe) erősödött. Ebből a képből tehát azt láthatjuk, hogy a cégvezetők eladásainak vizsgálata sokkal jobban használható az aljak, a mélypontok megtalálására, mint a gazdasági válságok előrejelzésére.

gazdasági válság és a bennfentesek eladásai

A gurufocus.com tanulmányából az is kiderül, hogy még jobb indikátornak tekinthető, ha nem a tranzakciók számát, hanem a cégvezetők számát vizsgáljuk. Ez alapján elkészítették a Ratio of Number of Buys to Sales of CEOs mutató (ehhez csak előfizetéssel férhetünk hozzá), ami tulajdonképpen azt nézi, hogy egy adott időszakban hány cégvezető adott el és hány cégvezető vásárolt. Minél több cégvezető vásárol, a ráta értéke annál nagyobb lesz, hasonlóan a buy to sell rátához. Az alábbi képen láthatod, hogy az időszak nagy részében 0,3-as, azaz 30%-os érték (jobb oldali tengelyen) alatt mozog a ráta. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a részvényeket vásárló cégvezetők száma nem éri el a 30%-át az eladásban résztvevő cégvezetők számának. Ugyanakkor a mutató nagy kilengést, 2-2,4-es értékeket mutat a válság alatt.

gazdasági válság és a cégvezetők eladásai

Az alábbi előadáson az okos pénz követésének módszereit tekintjük át.

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak