Hogy csinálnak pénzt a hedge fundok?

A hedge fundok technikái témában egy újabb tanulmánnyal lettünk gazdagabbak, melyből az derül ki, hogy a hedge fundok képesek kiválasztani azokat a bennfentes személyeket, akinek részvényvásárlásai bizonyos fokig megjósolják a részvény jövőbeni árának alakulását. Erről a témáról szól cikkünk. Témáink:

• Mit kell tudni a hedge fundokról?
• A legális bennfentes kereskedés
• Mire figyelnek a hedge fundok?

Mit kell tudni a hedge fundokról?

Bár eredeti célja a hedge fundoknak a kockázatkezelés, a különböző neutrális (béta vagy dollár) portfóliók kialakítása volt, mára már a hedge fundok többsége nagy kockázatot vállalva jelentős abszolút hozam elérésére törekszik. Az iparág egyes szereplőinek jelentős teljesítménye az átlagos befektetők szemében azt a nézetet erősíti, hogy a hedge fundok kiemelkedő szakértelemmel képesek felülteljesíteni a kockázatos eszközök piacán. A valóság ettől a képtől azonban távol áll. Egyrészt az összes hedge fund teljesítményét vizsgáló kutatások arra mutatnak rá, hogy egy átlagos hedge fund nem képes a felülteljesítésre. Sőt, ahogy az alábbi táblázat tanúskodik róla, még a kockázatmentes hozamot sem tudta felülteljesíteni az iparág.

Másrészt pedig mégis vannak sikeres hedge fundok, azonban a luck vs. skill probléma miatt nehéz vizsgálni a sikeresek módszereit, azaz ha egy iparágban sok a próbálkozó, akkor teljesen természetes, hogy időnként lesznek sikeresek, de a siker statisztikai okokkal (véletlen) magyarázathó, és nem a szakértelemmel.

Mindenesetre a hedge fundok technikái egy jól kutatott terület, így ma már tudjuk, hogy a hedge fundok piac manipulációjával short ügyleteken is tudnak nyereséget realizálni (itt beszéltünk róla), de az IPO és a merger acquisitions területek is a stratégiájuk részét képezi (lásd Rui Dai, Nadia Massoud 2017 tanulmány).

Továbbá a cégvezetők, bennfentesek információinak felhasználása is a módszereik körébe sorolható. Alapvetően tehát olyan területekről beszélhetünk, ahol a részvénypiac többi szereplőjéhez képest gyorsabban jutnak információhoz.  A témával kapcsolatos új vizsgálat ezt a területet egészítette ki, és megvizsgálta, a hedge fundok, hogyan, milyen módon követik a bennfentes ügyletkötéseket.

A legális bennfentes kereskedés

Tőzsdei vonatkozásban a bennfentes kereskedéshez (részletek itt) a legtöbb befektető negatív, törvényellenes cselekményeket kapcsol, pedig a bennfentes kereskedésnek létezik egy legális változata, amely a törvényi előírások szerint meghatározza, hogy a bennfentesek mikor, mikor nem köthetnek ügyletet, és ezeket milyen formában, határidővel kell bejelenteniük. A lényeg tehát, hogy a vállalt vezetőinek, tulajdonosainak ügyletkötései publikusak, és erre a célra adatbázisok széles körét érhetjük el az interneten, lásd itt.

A fentiekhez tegyük azt is hozzá, hogy a bennfentes ügyletkötések képesek bizonyos fokig megjósolni a jövőbeni hozamot. A témával kapcsolatos vizsgálatok alapvetően azt mutatják, hogy a bennfentesek követése egy hasznos eszköze a befektetésnek (itt számoltam be ezekről). A Hedge Funds are on the Ball When Insiders Trade cím alatti tanulmány pedig arra mutatott rá, hogy a hedge fundok ki is használják ezt a lehetőséget.

Mire figyelnek a hedge fundok?

A bennfentes kereskedést vizsgáló szakirodalom megállapításai összegezhetők azzal, hogy a bennfentesek olyan többletinformáció birtokában vannak, mellyel képesek felülteljesíteni a tőzsdén. Fontos azonban az is, hogy a bennfentesek körében két nagy csoportot különíthetünk el. Az egyik az információ-motivált ügylet, mely azt feltételezi, hogy az ügylet azért került megkötésre, mert a bennfentes bizonyos információk birtokában volt. A másik pedig a rutinszerű ügylet, melyek rendszeresen felmerülnek a bennfentesek körében. Például vannak olyan vállalatvezetők, akik minden negyedévben rendszeresen vásárolnak részvényeket. Ez egyértelműen rutinszerű művelet. Elsőként 2012-ben Cohen, Malloy, Pomorski választotta szét a bennfentes kereskedést rutinszerű és opportunista típusokra, és igazolni is tudta, hogy az opportunista bennfentes tranzakciók bizonyos fokig felhasználhatók a jövőbeni hozam előrejelzésére. Ezzel szemben a rutinszerű ügyletekre ezt nem lehetett kimutatni.

A fentebb hivatkozott vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy ezekkel az ismeretekkel tisztában vannak a hedge fundok, és kifejezetten az opportunista bennfentes tranzakciókat követik, míg a rutinszerű ügyleteket nem. A tanulmányban 1999-2017 közötti időszakon 1246 hedge fund portfólióját, abban bekövetkező változást dolgozták fel, és vetették össze a bennfentesek bejelentéseivel.

Ahogy az alábbi grafikonból kivehető, a hedge fundok ugyanolyan ügyleteket kötnek, mint a bennfentesek. Statisztikailag szignifikáns, pozitív kapcsolat mutatható ki 2-5 és 6-10 napos időszakon, azaz a hedge fundok valóban képesek azonosítani az opportunista bennfentes ügyletkötéseket, és követik azokat.

forrás: Hedge Funds are on the Ball When Insiders Trade

A következő ábrán pedig az látható, hogy a hedge fundok körén túli professzionális befektetők (intézményi befektetők) nem követik az opportunista bennfentes ügyletkötéseket, sőt ellenkező irányú ügyleteik vannak. Eszerint sokkal inkább azt tapasztalhatjuk, hogy az opportunista bennfentesek jól kihasználják azokat az időszakokat, amikor az intézményi befektetők miatt nagyobb likviditás van a részvény piacán.

forrás: Hedge Funds are on the Ball When Insiders Trade

Összegezve a fentieket. Egy újabb vizsgálat erősíti meg, hogy a bennfentes kereskedési ügyletek egyes típusait érdemes követni, és a sikeres hedge fundok teljesítményéhez hozzájárul, hogy követik az opportunista bennfenteseket, és nem foglalkoznak a rutinszerű bennfentes ügyletekkel. Az intézményi befektetők körében más szereplőknél nem figyelhető meg ez a gyakorlat.