Turn of the month, Payday effect a tőzsdén

Cikkünkben kifejezetten olyan stratégiákat, tőzsdei anomáliákat mutatok be, melyek tőzsdeindexekhez kapcsolódnak. Ezek a stratégiák így sokkal egyszerűbbek, hiszen nem szükséges hozzájuk különböző szektor és iparági ETF alapok megvásárlása, vagy egyedi részvényekből álló portfóliók összeállítása. Elegendő csak a tőzsdeindexet megvenni (jellemzően amerikai tőzsdeindexet) ETF alap formájában. Az alábbi témákat tárgyaljuk:

• Milyen előnye van a tőzsdeindex stratégiáknak?
• Turn of the month effekt a tőzsdeindexeken
• Payday effektusra épülő tőzsdeindex stratégiák

Milyen előnye van a tőzsdeindex stratégiáknak?

A bemutatásra kerülő tőzsdei/piaci anomáliákkal kapcsolatban annyit megjegyeznék, hogy érdemes a tőzsdeindexek alapvető tulajdonságaival tisztában lennünk. Gondolok itt az árazási torzításokra, az egyenlő és kapitalizáció szerinti súlyozásra stb.., de ezekről most már nem fogok beszélni, így akinek újak ezek a gondolatok, javaslom a következő bejegyzés elolvasását.

A fentiek mellett itt az oldalon, és a Tények és Tévhitek a Tőzsdéről, Befektetésről című könyvben is beszámoltam már számos piaci összefüggésről, melyek ellentmondanak a hatékony piacok elméletének, és ezzel együtt akár a felülteljesítés lehetőségét is biztosíthatják a kereskedő számára. Néhány, melyeket az utóbbi időben beszéltünk meg: value, beta, momentum, size anomália, stb..

Ugyanakkor a fenti piaci anomáliák többsége egyedi részvényeken használható ki, így most bemutatok néhány olyan piaci összefüggést, melyek alkalmasak arra, hogy a tőzsdeindexeken is alkalmazzuk. Ezek előnye tehát, hogy nem kell széles körű termékismerettel rendelkeznünk, elegendő egyetlen ETF alap a stratégia kivitelezéséhez.

Turn of the month effekt a tőzsdeindexeken

A turn of the month effektus lényege, hogy a hó végén és a következő hónap elején szokatlanul nagy hozamokat lehet kimutatni. Josef Lakonishok és Seymour Smidth már 1988-ban felfigyelt erre a tőzsdei ellentmondásra, amikor a Dow Jones tőzsdeindexet vizsgálták. Azt figyelték meg ugyanis, hogy 1987-1986 között (1988-as tanulmány) a hó utolsó napján és a következő hónap első három kereskedési napján szokatlanul magasak a hozamok a Dow Jones Industrial Average (DJIA) tőzsdeindexen. Számításuk szerint a visszatesztelt 90 éves periódusban átlagosan ezen a négy napon 0,473% többlethozam képződött, míg a hónap többi napján összesen csak 0,349%-os többlethozam mutatható ki. Hasonlóan tehát a január effektushoz (január hónap átlaghozamai magasabbak), vagy a sell in may and go away (szintén bizonyos hónapok átlaghozamai) stratégiákhoz nem csak hónapokra, hanem a hónapok belül bizonyos napokon is megfigyelhető, hogy a tőzsdék jobb teljesítményt nyújtanak. A Dow Jones indexen végzett kutatások azonban erősen korlátozottak, tekintettel arra, hogy 12-30 részvény található a Dow Jones tőzsdeindex kosarában.

Azonban más kutatók is végeztek vizsgálatokat, és már nem csak a Dow Jones indexre, hanem a CRSP adatbázisát felhasználva az amerikai részvénypiac széles körét lefedő tőzsdeindexeken. Egy 2006-os vizsgálat (Equity Returns at the Turn of the Month) hasonló eredményeket tudott kimutatni, sőt külön megvizsgálták az anomália felfedezése óta eltelt időszakot (1987-2005), és ebben az időszakban is kimutatták a többlethozamot. Ez azért érdekes, mert az egyes piaci anomáliák, tőzsdestratégiák hatékonysága romlik, ha széles körben ismertté válnak (Erről William Schwert cikkében olvashatsz bővebben.) 1987-2005 között tehát az alábbi eredményeket mutatták ki a fenti kutatásban.

	Kapitalizáció súlyozás	Egyenlő súlyozás
4 nap átlaghozama	0,14%	0,24%
maradék 16 nap átlag hozama	-0,01%	0,04%

A fentiek tulajdonképpen azt mutatják, hogy a többlethozam (állampapír hozamok feletti hozam) nagy része a turn of the month négy napján (hónap utolsó és következő hónap 3 napja) keletkezik. A maradék 16 nap (egy hónapban 20 kereskedési nap van) átlaghozama töredéke ennek a négy napnak. Kapitalizáció súlyozás, egyenlő arányú súlyozásról a tőzsdeindexek alapjait tárgyaló cikkünkben beszéltünk.

Az alábbi képen 1926-1986 (CRSP adatbázis részvényein) között látható az átlagos napi hozam a hónap egyes napjain. 1-es számmal a hó első napja, -1-es számmal az előző hó utolsó napja lett jelölve. Egyértelműen azonosítható, hogy a hónap utolsó és az első három napján nagyobb átlaghozamok figyelhetők meg.

forrás: Equity Returns at the Turn of the Month

Itt pedig már az 1987-2005 közötti időszakot látod, és ugyanazt a következtetést vonhatjuk le.

forrás: Equity Returns at the Turn of the Month

Nehéz magyarázatot találni a fentiekre, mindenesetre az is megfigyelhető, hogy kisebb kapitalizációjú, alacsony árfolyamú részvények, illetve ezekből felépülő tőzsdeindexek esetében erősebb a hatás, de nagy kapitalizációjú részvényeket tartalmazó tőzsdeindexeken is megfigyelhető. Gyakorlatilag 30 különböző piacon kimutatható valamilyen szinten a turn of the month hatás.

Egyik lehetséges magyarázat a kockázatalapú megközelítésből ered, mely szintén széles körben elfogadott a kutatók körében, azaz magasabb kockázat magasabb hozamot eredményez, azaz ezeken a napokon nagyobb a kockázat a tőzsdéken, és ez eredményezi a magasabb hozamot. A kockázatalapú megközelítéssel az a gond, hogy nem mindig ad tökéletes magyarázatot a piaci szereplők viselkedésére, ahogy például a beta tényező esetén is ez a helyzet, de a turn of the month esetében is ez a helyzet, azaz ezeken a napokon nem nagyobb a kockázat, lásd alábbi képen az átlagos volatilitást.

forrás: Equity Returns at the Turn of the Month

Felmerül még az okok közt a befektetési alapok, nyugdíjalapok szerepe, azaz a nyugdíjalapok ebben az időszakban fektetik be a beérkező új pénzeket, és ez okozza a magasabb átlaghozamot. Az alábbi grafikon szürke oszlopa mutatja a befektetési alapokhoz beáramló és kiáramló pénz különbségét. A folytonos és szaggatott vonalak pedig az adott napi átlaghozamot mutatják attól függően, hogyan súlyozzuk a tőzsdeindexet. Látható, hogy a turn of the month 4 napja alatt, a harmadik napon (következő hónap második napján) jelentős pénzbeáramlás tapasztalható a befektetési alapok körében (1998-2005 közötti vizsgálat, 1694 befektetési alapra kiterjedően).

forrás: Equity Returns at the Turn of the Month

A többi 3 napon azonban nincs jelentős tőkebeáramlás a befektetési alapokhoz, így ez a lehetséges ok sem ad tökéletes magyarázatot. Mindenesetre az biztos, hogy a turn of the month hatás:

• nemcsak a small cap és centes részvényekre
• nemcsak az alacsony árazású részvényekre
• nemcsak az amerikai részvénypiacon tapasztalható

Továbbá:

• nem magyarázható a megnövekedett kockázattal, volatilitással,
• nem magyarázható azzal, hogy nagyobb, vagy alacsonyabb a forgalom ebben az időszakban,
• és nem magyarázható a befektetési alapok tevékenységével sem.

Mielőtt a turn of the month anomáliára épülő stratégiákról is szót ejtenénk, nézzünk meg egy másik, a fentiekhez kapcsolódó hatást.

Payday effektusra épülő tőzsdeindex stratégiák

A payday effektus gyakorlatilag a turn of the month összefüggéséből indul ki, illetve próbál magyarázatot adni a lehetséges hatásra. Eszerint az amerikai munkavállalók kéthetente, vagy havonta kapnak fizetést, és így a megtakarítások befektetése, a nyugdíj célú befizetések a hónap elejére és a hónap közepére koncentrálódnak. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az Egyesült Államokban ma hozzávetőlegesen a teljes amerikai részvénypiac 15%-a nyugdíjalapok kezében van. Az ún. "401(k) plans" típusú nyugdíjcélú számlákon 2 milliárd dollárnyi megtakarítás található, és az ezeknek található ún . target date funds alapoknak a tipikus részvény-kötvény aránya 55-45%. Tehát az Egyesült Államokban a részvény befektetéseknek (lásd vedd meg és tartsd technika, nifty fifty stb..) évtizedes hagyománya van.

Az elmélet szerint tehát tehát ha kéthetente kap fizetést a munkavállaló, akkor hónap közepén, 16-án, majd pedig hónap végén 31-én érkezik meg a fizetése. Aixin Ma és William Prat Payday Anomaly munkájában meg is vizsgálta az első 16 nap átlaghozamát az amerikai tőzsdén. Az alábbi táblázatban látható, hogy a hónap első és második napján a legnagyobb az átlaghozam a tőzsdéken. Ez ugye egybevág a turn of the month effektussal. Azonban az is megfigyelhető, hogy a hónap 16-dik napján is magas az átlaghozam, mégpedig a 3-dik legmagasabb, melynek oka lehet, a kutatók szerint, a kéthetente érkező fizetés.