Mélyponton részvényvásárlás: Milyen stratégiával érdemes?

Azokkal a részvényvásárlási stratégiákkal foglalkozunk, melyek az átlaghoz való visszatérés elvén alapulnak. Megbeszéljük az átlaghoz való visszatérés elvét, milyen múltbeli vizsgálatok erősíthetik meg, hogy ez az összegfüggés működik a tőzsdéken. A bejegyzés első fele a tőzsdei kereskedés szempontjait tárgyalja, szó lesz egy ismert spekuláns, Victor Niderhoffer módszeréről. A bejegyzés második felében pedig egy érdekes összefüggést fogok leírni, melyről Meb Faber The Ivy Portfolio könyvében olvashatsz bővebben. Arról fogunk beszélni, hogy érdemes-e hosszútávon befektetni a mélyponton történő részvényvásárlással. Témáink:

  • Mit jelent a visszatérés az átlaghoz elv a részvények világában?
  • A mélyponton történő részvényvásárlás alapjai
  • További vizsgálatok a mélyponton történő részvénybefektetésekről
  • Olcsó részvények, sikeres társaságok problémái
  • Miért zuhan vissza az árfolyam? (7516 eset)
  • Mi történt a 7516 black swan esemény után?
  • Nagy esés után a részvények 44%-a soha nem tér vissza a korábbi szintre

Mit jelent a "visszatérés az átlaghoz", mean reversion?

A mean reversion az átlaghoz történő visszatérést jelent. Tőzsdei értelemben ez a részvények, egyéb befektetési termékek árában megfigyelhető változást jelent, melynek lényege, hogy az árak időről időre eltávolodnak egy átlagos értéktől, például a 200 napos átlagtól, 50 napos átlagtól, majd pedig idővel visszatér az árfolyam az átlaghoz. A mean reversion azonban nem csak az árfolyam átlagára értelmezhető. A volatilitás vizsgálatánál is megfigyelhető, hogy a tőzsdéken, egyes részvények piacán magas és alacsony volatilitású időszakok váltakoznak, azaz a magas volatilitás visszatér az átlagos volatilitáshoz. Ezen példákon kívül számos más esetben is megfigyelhető a mean-reversion, például pénzügyi mutatók esetében. Gondolok itt a különböző értékelési mutatókra, mint például a P/E, vagy a CAPE, melyeken szintén megfigyelhető, hogy eltávolodik időnként a piac a történelmi értéktől, majd visszatér. Értelemszerűen fundamentális mutatók esetében ez azt jelenti, hogy túlárazott lesz a piac átmenetileg, majd pedig visszatér a részvény árazása az átlagos szintre. A fentieken túl a nyereségnövekedés ütemében is megfigyelhető a mean reversion, azaz egyes időszakokban a nyereség gyorsulva növekszik (lásd nyereségmomentum stratégiák), más időszakokban a gyorsulás ütem visszatér a történelmi átlaghoz egy tőzsdei társaság esetén. A mean reversion létezésére utal a short-term reversal effect is, lásd itt.

A mean-reversion hatást pedig általában különböző kontrastratégiákban használják fel a tőzsdei kereskedők. Ezek jellegzetessége, hogy megpróbáljuk a fordulatot eltalálni. Általánosságban elmondható, hogy a kontrastratégiák a trendiránnyal ellentétesek, így lényegesen nagyobb a kockázatuk, de a fentiek ellenére a befektetők körében népszerű módszerekről van szó. A külföldi szakirodalomban "mean reversion" név alatt találjuk meg azokat a tőzsde és befektetési stratégiákat, melynek lényege, hogy akkor kötünk ügyletet, amikor a termék ára eltávolodott az egyensúlyi ártól, az átlagtól. Az átlag megtévesztő lehet, ugyanis nem mindig az árfolyam mozgóátlaga jelenti a kiindulási pontot, lehet az valamilyen fundamentális mutató is. Összességében tehát az összes olyan stratégia, mely alulárazott, vagy túlárazott részvényeket, indexeket, iparágakat keres a "mean reversion" tőzsde és befektetési stratégiák közé tartozik.

A mean reversion elvet ismert tőzsdei spekulánsok is alkalmazzák. Én először Victor Niederhoffer könyvében találkoztam (The Education of a Speculator) ezzel a stratégiával. Ha jól emlékszem Niderhoffer a 200 napos mozgóátlagtól jelentősen elmozduló árfolyamú részvényeket keresett, és arra spekulált, hogy az árfolyam visszatér a 200 napos mozgóátlaghoz. Niderhoffer hedge fundjának az indulástól számított évesített hozama 1996-ig 35% volt évente. Gyakorlatilag a világ legjobban teljesítő Hedge Fund menedzsereként tartották számon, a 97-es válságig. Ekkor a Thai bankok részvényeit tőkeáttétesen megvásároló Niderhoffer nem tudta tartani a pozícióit, így óriási veszteséget szenvedett az alap. A 97-es kudarcok után 2001-től ismét hedge fundot alapított, és egy öt éves periódus alatt évi 50%-os hozamot ért el stratégiájával. A hedge fund a 2007-es válságban vagyona 75%-át elveszítette. Ezek a történeket talán szemléltetik, hogy az átlaghoz való visszatérés egy kockázatos technika. Mindenesetre nem csak tőzsdestratégiákban, hanem befektetési stratégiákban is hasznosítható a visszatérés az átlaghoz elv. Mielőtt azonban erre  a részre térünk rá, az alábbi képen megmutatom mit is jelentene az átlaghoz való visszatérés.

mélyponton részvényt vásárolni

A fenti képen az amerikai tőzsdeindex árfolyamát (kék) látjuk a 200 napos mozgóátlaggal (piros) együtt. Jelöltem több olyan pontot (zöld nyilak), amikor a 200 napos mozgóátlagtól jelentősen eltér a tőzsdeindex. Ezek azok a helyzetek, amikor az átlaghoz való visszatérésre számítunk. Ha lefelé tér el a 200 napos mozgóátlagtól az árfolyam, akkor részvényt vásárolunk. Ha pedig fölfelé tér el jelentősen az árfolyam, akkor eladunk, shortoljuk a részvényeket. Természetesen utólag könnyű bejelölni a csúcsokat, mélypontokat, de a jövőben előre nem tudhatjuk, mikor fog visszatérni az átlaghoz az árfolyam. Önmagában tehát így nem lehet eredményesen kereskedni (csak a múltbeli adatokon, de ez önámítás), számos más szabály szükséges ahhoz, hogy részvényt vegyünk vagy eladjunk a visszatérés az átlaghoz elv alapján.

Ahogy fentebb már utaltam rá, nem csak az árfolyam és mozgóátlag mutathat alulárazott vagy túlárazott helyzeteket. Erre használjuk a legtöbb fundamentális mutatót, például P/E, P/BV, P/S (részletek: P/E mutató és P/S mutató, illetve  P/B mutató) és hosszasan sorolhatnám ezeket a pénzügyi mutatókat. A használatuk lényege, hogy van egy iparági átlag, az egyedi részvénynek van egy múltbeli átlaga a fenti mutató értékére. Ez lesz az egyensúlyi ár, majd pedig ha ettől lefelé jelentősen eltér az aktuális mutató, akkor részvényt veszünk. Ha pedig fölfelé tér el jelentősen a mutató, akkor eladjuk a részvényt. Természetesen leírva egyszerűnek hangzik, azonban nagyon sokszor ez nem működik a valóságban. Például azért, mert a csőd felé tartó társaságok fundamentális mutatói is a kezdetekben alacsony, az egyensúlyi árhoz képest alulárazott esetet mutatnak. Erről itt beszéltem részletesen.Az átlaghoz való visszatérés tehát egy elv, egy stratégiai alapja lehet, de nem egy konkrét stratégia, mivel számos tényezővel ki kell egészíteni, például kockázatkezeléssel.

Azonban, ami érdekes, és fontos lehet számunkra, hogy a mean reversion elv a befektetések területén is visszaköszön. Egy nagyon érdekes összefüggést fogok az alábbiakban leírni, melyről Meb Faber The Ivy Portfolio könyvében olvashatsz bővebben. A következő bekezdésekben arra kaphatsz választ, hogy érdemes-e hosszútávon befektetni a mélyponton történő részvény vásárlással.

 
 

A mélyponton történő részvényvásárlás alapjai

Meb Faber nem a tőzsdei spekulánsok közé tartozik, inkább a befektetési gondolkodás módról tanulhatunk tőle. Könyve a The Ivy Portfolio sem a tőzsdei spekulációval foglakozik, hanem a befektetési célú részvény vásárlással. Alapvetően nem is az átlaghoz való visszatérés a fő témája Meb Faber könyvének, viszont találhatunk benne egy érdekes vizsgálatot, mely a befektetési eszköz árfolyam esése, és a jövőben elérhető átlagos hozamokat vizsgálja. Azaz Faber észrevette, hogy ha esik a tőzsde, akkor a következő években nagyobb átlaghozamot lehet elérni. Ez logikusnak tűnik, és valószínűleg erre mindenki magától rájön, azonban a kérdés, hogy meddig kell esnie a tőzsdének, hogy nagyobb átlaghozamokat remélhessünk a következő években? Az alábbi táblázatban azt láthatjuk, hogy több ország tőzsdei teljesítményét vizsgálta meg Faber 1903 és 2007 között. Az átlagos éves hozam 13,02% volt a vizsgált esetekben, azonban a vizsgált esetek 9,26 százalékában előfordultak olyan helyzetek, amikor egy ország tőzsdéje két egymást követő évben esett. Ha ezekben az időpontokban fektettünk be (két év esés után), akkor 19,02%-os átlaghozamra számíthattunk. A fentiek mellett extrém ritka esetekben (2,59%-os gyakoriság) előfordult az is, hogy a vizsgált ország tőzsdéje három egymást követő évben esett. Ha ekkor fektettünk be, akkor az átlagos éves hozamunk a következő évben 30,3% volt.

mélyponton részvényt vásárolni 2. táblázat

Mielőtt rohannánk befektetni a 2-3 éve eső tőzsdéken, álljunk meg egy pillanatra. A vizsgálatban a következő évi átlaghozamról van szó. Semmit nem tudunk a találati arányról, azaz 30%-os átlaghozam kijöhetne úgy is, hogy 5 esetet vizsgálva -10%, -10%, -10%, 60%, 120% az éves hozam három év esés után. Ennek az 5 esetnek a számtani átlaga 30%, ugyanakkor valószínűleg nem örülnénk annak, hogy a -10%-os esetben fektetjük be a pénzünket. Az átlag mellett a medián is jelentősen eltér, erről a témáról bővebben itt találsz információt.

A fentiek mellett Faber nemcsak országok tőzsdéire, befektetési eszközökre elvégezte a vizsgálatot immár rövidebb távon (1975-2007 között). Hasonló eredményeket láthatunk, azaz két egymást követő eső év után az átlaghozam az átlagos 12,97% helyett 23,19%-ra növekedett. Három egymást követő eső év utáni évben az átlaghozam 33,93%-ra növekedett.

mélyponton részvényt vásárolni 3. táblázat

Forrás: Faber

A könyve megjelenését követően Faber további vizsgálatokat is végzett, ezekről a rendszeres előadásaiból, weboldalán szerezhetünk információt. A kiterjesztett vizsgálatokban országok, szektorok, iparágak befektetési eredményeit vizsgálta meg, és nem az esést követő év hozamát, hanem az esést követő két év hozamát vizsgálta. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázatban gyűjtöttem össze.

 

3 év esés

4 év esés

5 év esés

Következő két év átlaghozama

56%

74%

135%

Azaz a vizsgált országok tőzsdéin három egymást követő évben esés van, akkor a következő két év átlaghozama 56%, négy évig tartó medvepiac esetén 74% az átlaghozama, öt évig tartó esés esetén a következő két év átlaghozama 135%. Szektorok esetében az alább eredmények születtek:

 

3 év esés

4 év esés

5 év esés

Következő két év átlaghozama

60%

91%

138%

Iparágak esetén az alábbi eredménye lett a vizsgálatnak

 

3 év esés

4 év esés

5 év esés

Következő két év átlaghozama

59%

80%

105%

A fenti megfigyelésre logikus magyarázatot találunk, hiszen a gazdasági ciklikusságot  követhetjük nyomon. Országok esetében a tőzsdeindex több vállalat árfolyamát szemlélteti. Amíg egy-egy vállalat részvényén tartós medvepiac is kialakulhat, melynek végén a csőd van, ez egy ország teljesítményét részben reprezentáló tőzsdeindex esetében kisebb valószínűséggel fordul elő. Zsugorodik a gazdaság, de egy idő után ismét nőni kezd, melynek számos közgazdasági oka van.

Ugyanezen elvek érvényesülnek egy iparág, szektor esetében. Csökken az arany ára? Akkor az aranybányász cégek profitja is csökken. A cégek egy része csődbe megy, részben másik ércet kezd bányászni, beruházások maradnak el, melynek eredménye, hogy az arany kitermelés visszaesik, a kínálat csökkenni fog, mely végül az ár emelkedését okozhatja. Ezzel pedig a kitermelő cége profitja ismét növekedni fog, így az iparágon belüli részvények árfolyam is emelkedhet.

Bár a fenti összefüggés érdekes, azonban ne feledkezzünk arról meg, hogy ez az összefüggés nem egyedi részvényekre vonatkozik, hiszen ott egyetlen tőzsdei társaságba fektetjük a pénzünket. Számos olyan tényezőről beszélhetünk, melyek azt eredményezik, hogy nem tér vissza a korábbi szintre az árfolyam. Ahogy már a téma elején is szó volt róla, ne tévesszen meg senkit az átlaghozam, ez nem a garantált nyereséget jelenti. Az átlag egy csalóka dolog, melyben benne vannak vesztes esetek is, tehát olyan befektetések, amikor negatív lett a hozam. Ez az összefüggés tehát nem egy befektetési stratégia, inkább egy érdekes megfigyelés az átlaghoz visszatéréssel kapcsolatban, melyet felhasználhatunk a befektetési stratégiánkban.

Amerikai részvénypiac 10 legrosszabb éve

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem a CRSP adatbázisban elérhető adatoktól (1926) kezdődően a legnagyobb visszaesések a részvénypiacon.

Év

Visszaesés (%)

t+1 év (%)

t+3 év (%)

t+5 (%)

1931

-43

-8

35

160

2008

-35

25

47

125

1937

-35

29

14

18

1974

-25

37

57

99

1930

-25

-43

-23

11

2002

-22

28

49

81

1973

-14

-25

25

24

1941

-12

19

77

120

2001

-11

-22

10

34

1940

-10

-12

30

110

Érdemes megnézni, hogy a leggyengébb évek után mi történt az amerikai részvénypiacon. A következő év (t+1) az esetek felében negatív hozammal járt együtt, és még egy olyan esetet is találunk (1930, nagy gazdasági világválság), amikor három évek keresztül negatív a hozam az amerikai tőzsdén. Ugyanakkor öt éves időszakon már számos esetben jelentős pozitív hozamot látunk. Mindenesetre a múltbeli gyenge évek után az átlagos három éves hozam 35%, az átlagos öt éves hozam 80% volt. A fentiek tehát azt mutatják, hogy az alacsony hozammal járó időszakok kedvező lehetőséget teremtenek a részvénypiaci befektetők számára. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ehhez még várni kell, és arról sem, hogy átlaghozamokról beszéltünk. Az átlaghozamban pedig benne vannak azok az esetek is, amikor a hozam negatív.

Mennyi ideig tartanak a csökkenő időszakok?

Az alábbi táblázatban összefoglaltam az elmúlt 90 év legnagyobb medvepiacait az Egyesült Államok részvénypiacán. A táblázat első oszlopában az emelkedő trend csúcspontja, a következő oszlopban a legnagyobb visszaesés, majd napokban megadva a mélypont elérése került feltüntetésre.

Csúcspont

Max. visszaesés

Csúcstól-mélypontig (nap)

1929

-86%

998

1932

-40%

173

1933

-30%

95

1934

-32%

401

1937

-54%

390

1938

-26%

150

1939

-32%

229

1940

-35%

535

1946

-26%

133

1948

-20%

363

1957

-21%

99

1961

-28%

196

1966

-22%

240

1968

-36%

543

1973

-48%

630

1976

-19%

531

1980

-27%

622

1987

-33%

101

1990

-20%

87

1998

-20%

45

2000

-49%

929

2007

-57%

517

2011

-19%

157

2018

-19%

95

2020

-33%

22

Átlagosan 330 kereskedési napig tartott a múltban egy csúcstól, mélypontig tartó csökkenő trend. Sajnos azonban a mintának akkora a szórása, hogy a 330 napos átlag használhatatlan. Az esésben vásárlás kockázata világosan látható a fenti példákból, azaz fel kell készülnünk arra, hogy a visszaesés lefolyása nem lesz gyors, és hónapokig kell várakoznunk. Ezalatt az időszak alatt pedig a befektetésünk értéke akár drasztikusan is visszaeshet. A kockázat mellett azonban a hozamot is vizsgáljuk meg.

Mit nyerhetünk, ha eltaláljuk a mélypontot?

Belátható a fentiekből, hogy ha eltaláljuk a mélypontot vagy a mélypont közeli árat, akkor a jövőbeni emelkedésből teljes egészében részt vehetünk, így jelentős profitra tehetünk szert. Ennek oka a kockázat sajátos matematikájában keresendő, hiszen, ahogy az alábbi táblázatban is látható, egy 50%-os visszaesés esetén, ha ismét a korábbi csúcsig emelkedik vissza a tőzsdeindex, akkor 100%-os nyereségünk lesz. Értelemszerűen a fentiek fordítva is igazak, azaz ha elveszítjük a tőkénk 50%-át, akkor 100%-os hozammal leszünk ismét a kiindulási egyenlegünknél.

Tőke

Veszteség

Hozam

99.000

1%

1,01%

97.000

3%

3,09%

95.000

5%

5,26%

90.000

10%

11,11%

70.000

30%

42,86%

50.000

50%

100%

30.000

70%

233,33%

A 2020-es események szintén speciális esetet adnak, hiszen 1 év alatt 75 százalékos, és 15 hónap alatt 100% hozamot lehetett realizálni, a mélyponttól számítva. A múltban ehhez hasonló, ennél gyorsabb visszapattanásra csak egyetlen példa van, lásd az alábbi táblázatot.

Időpont

max. visszaesés

100% hozam (hónap)

1932

-83%

3

1938

-54%

63

1942

-34%

32

1946

-26%

55

1970

-36%

110

1974

-48%

61

1982

-27%

34

1987

-34%

49

2002

-49%

50

2009

-56%

23

2020

-34%

15

A múltban tehát átlagosan 45 hónapnak (közel 4 év) kellett eltelnie ahhoz, hogy 100% eredményünk legyen az amerikai tőzsdeindexen. Érdemes tehát figyelembe venni azt, hogy a koronavírus válság alatt tapasztalat visszaesés, és az ezt követő felpattanás nem tekinthető átlagos esetnek. Ez egy olyan ritka esemény (felpattanás gyorsasága) volt, melyhez hasonlóra az elmúlt 100 évben 2-3 alkalommal láttunk példát. Nem szabad elfeledkeznünk az alternatív költségekről sem. Értem ezalatt azt, hogy ha a partvonalon várakozunk, és időközben a tőzsdék emelkednek, akkor előfordulhat, hogy a távoli jövőben bekövetkező medvepiac nem éri el a mai tőzsdei árakat. Vegyük példaként a dotkom lufi időszakát, amikor Alan Greenspan Fed elnök is hangot adott aggodalmának a híres beszédében, melyben a piaci szereplőket, a piac állapotát az „irrational exuberance” jelzővel illette. Ez egyfajta jelzés arra, hogy a dotkom összeomlást megelőzően a lufinak már látható jelei voltak. Ugyanakkor Greenspan híres beszéde 1996-ban volt, és a 2000-es évben bekövetkező összeomlásban a tőzsdék nem estek vissza az 1996-os szintjükre, azaz aki Greenspan jelzésére eladott, és várta a válság mélypontját, rosszabbul járt, mint aki a dotkom lufiban végig befektetve volt.

A Long-term reversal hatás 

A long-term reversal hatás felfedezése Richard Thaler Nobel-díjas közgazdász nevéhez köthető. Elsőként ő mutatta ki azt, hogy a múltbeli (3-5 év) nyertesekből a jövőben (3-5 éves távon) vesztesek lesznek, illetve a múltbeli vesztesek nyertesekké válnak. A hatás azonban nemcsak részvényeken mutatható ki, hanem tőzsdeindexeken is. Adam Zaremba és Renatas Kizys 71 ország tőzsdéjén vizsgálta a long term reversal hatást 1830-2019 között. A vizsgálatukból egyértelműen kimutatható volt a long-term reversal a tőzsdéken. Érdekessége a kutatásuknak, hogy a long term reversal hatás erőssége hónaponként eltérő, sőt májusi hónapban nem mutatható ki az átlaghozamok alapján. Az alábbi képen a vizsgálatban szereplő tőzsdeindexeken kialakított long-short pozíció átlaghozama látható az egyes hónapokban. A long-short pozíciók úgy lettek kialakítva, hogy vételi pozíciót nyitunk a legnagyobb múltbeli (5 éves teljesítmény, az utolsó 1 év kivéve) teljesítményű tőzsdeindexen (a vizsgált tőzsdeindexek 25 százalékán), és short pozíciót nyitunk a legkisebb múltbeli teljesítményű tőzsdeindexek piacán (a vizsgált tőzsdeindexek 25 százalékán). Ha például 20 tőzsdeindexet vizsgálunk, akkor sorba rakjuk a 20 tőzsdeindexet a múltbeli (5 éves teljesítmény, utolsó évet nem nézzük a momentum hatás miatt) teljesítmény alapján. Az öt legmagasabb hozamú tőzsdeindexen long pozíciót, az öt legalacsonyabb hozamú tőzsdeindexen short pozíciót nyitunk. Ha a stratégia eredménye negatív, akkor a kezdeti felvetést bizonyítja. Az alábbi grafikonon közel 200 év halmozott hozama látható. Azokban az időszakokban, amikor emelkedés látható a grafikonon, a long term reversal effect nem érvényesült. Amikor pedig csökkenést látunk, a hatás érvényesült a tőzsdéken.

forrás: The Long-Run Reversal in the Long Run

Olcsó részvények, sikeres társaságok problémái

Fentebb nagyrészt a tőzsdeindexek mélyponton történő megvásárlásáról beszéltünk, de mi történik akkor, ha egy egy egyedi részvény esik mélypontra. Sajnos ilyenkor a fentiektől eltérő folyamatokat figyelhetünk meg. Korábbi cikkeinkben már beszéltünk arról, hogy alapvetően nagyon kicsi az esélye annak, hogy a sikeres társaságokat, a "következő google" részvényt megtaláljuk a tőzsdéken. Számszerűen az alábbiakban foglalhatók össze az esélyeink, ha az elmúlt 90 évet áttekintjük. Eszerint egyetlen részvény kiválasztása esetén:

  • 11,83% az esélye annak, hogy a befektetési tőkédet elveszíted
  • 57,4 százalék az esélye annak, hogy a kötvénypiaci hozamoknál rosszabb hozamod lesz
  • 69,2 százalék az esélye annak, hogy a tőzsdeindexszel elérhető hozamot nem éred el
  • 4% a valószínűsége, hogy megtaláld a sikeres cégeket
  • 0,4% a valószínűsége, hogy a Google-hez hasonló cégeket megtaláld

Másrészt vizsgálatok arra is rávilágítanak, hogy a növekedési részvények sikerét okozó tényezők jelentős része ismeretlen, lásd itt. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: az olcsó társaságok. Ezek azok a társaságok, melyek árfolyama jelentős esésen van túl, éves vagy akár évtizedes mélyponton van a jegyzés. Szinte minden befektető értesül ezekről a sztorikról, elég ha csak a közelmúltban a Teva, a Deutsche Bank eseteire gondolunk, de a koronavírus válság hatására teljes iparágakban tapasztalhattuk a részvények árának összeomlását. A kérdés csak az, hogy mi történik az ilyen események során, mekkora esélye van annak, hogy az árfolyam visszatér a korábbi szintre.

Miért zuhan vissza az árfolyam?

Sajnos azonban egyedi részvények esetében a drasztikus árfolyamesés mögött általában valamilyen fundamentális hír áll, mely legtöbbször váratlanul éri a piaci szereplőket. Ezeket a váratlan eseményeket nevezhetjük black swan eseménynek is, tekintettel arra, hogy ritka, és kívül esik az átlagos várakozások területén (senki nem számít rá), de az eseménynek jelentős a hatása (nagy bevétel- és árfolyamesés)

Gyakori kérdés a témával kapcsolatban, hogy milyen gyakran következne be black swan események a részvénypiacon. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához nézzük meg az alábbi ábrákat. Ezek különböző iparágakban mutatják, hogy egyes években milyen gyakorisággal fordul elő black swan esemény. A black swan esemény definíciója ebben a vizsgálatban az alábbiak szerint értelmezhető:

  • Az előző évhez képest 30-90%-os árbevétel visszaesés (piros színnel).
  • Előző évhez képest 50-90%-os árbevétel visszaesés (zöld színnel).

 

 

forrás: A The Black Swan Problem: The Role of Capital, Liquidity...

A fenti képen például látható (nyíllal jelölve), hogy 2020-ban a kiskereskedelmi és szolgáltató szektorban tevékenykedő társaságok közel 15%-a tapasztalt 30-90%-os árbevétel visszaesést a koronavírus okozta gazdasági válság miatt. Az adatok az amerikai részvénypiacon elérhető társaságokat tartalmazzák 1955-2020 közötti időszakon. Ezen időszakon összesen 7516, a fenti definíció szerinti black swan esemény következett be, azaz meglehetősen gyakran fordul elő, hogy egy társaság bajba kerül, ami együtt jár azzal, hogy a részvények árfolyama jelentősen visszaesik.

Mi történt a 7516 black swan esemény után?

Láthattuk tehát, hogy a részvénypiacon gyakoriak a jelentős bevétel-visszaesést okozó események, melyeket nagy árfolyam-visszaesés követ. A legtöbb befektető ezeket a helyzeteket úgy ítéli meg, hogy olcsó lett a társaság. Azonban ezek az események olyan akciók, amikor a termék minősége is lecsökken, és egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben a termék minősége javulni fog. A The Black Swan Problem: The Role of Capital, Liquidity and Operating Flexibility cím alatt elérhető vizsgálatból kiderül az is, hogy a bajba jutott társaságok többsége nem tér vissza a korábbi üzletmenetbe, az árbevétele sem éri el a korábbi szintet.

A megvizsgált 7516 black swan eseménynek mindössze csak a 13% (1003 eset) tekinthető kedvező forgatókönyvnek, azaz a társaság teljes mértékben talpra állt a bekövetkező krízis, bevétel-visszaesés után. A fentieken túl még 2279 társaság (31%) tekinthető pozitív kimenetelnek, melyek üzletmenete, bevétele részlegesen helyreáll a krízis után. Az összes többi társaság a jövőben sem tudta kiheverni a black swan eseményt. Eszerint 1438 társaság elhagyta a tőzsdét, és 5525 társaság a tőzsdén maradt, de a régi üzletmenethez, a korábbi árbevételszinthez nem tudott visszatérni.

forrás: A The Black Swan Problem: The Role of Capital, Liquidity...

Érdemes a fenti adatokat tanulmányozni, és figyelembe venni, akkor, amikor egy újabb sztoriról számolnak be a híradások. Ezekben az esetekben ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy az árfolyam-esés tartós lesz és a részvény ára soha nem tér vissza a krízis előtti szintre.  A fentieket egy másik vizsgálat is megerősíti.

Nagy esés után a részvények 44%-a soha nem tér vissza a korábbi szintre

Michael Cembalest a JP Morgan Asset Management munkatársa évről évre követi az amerikai részvénypiacon azokat a részvényeket, melyek piacán katasztrofálisan nagy, a csúcstól számított 70%-os visszaesésre került sor. Utoljára 2021-ben frissítette egyébként az adatbázisát, melyből kiderül, hogy a 3000 legnagyobb amerikai részvény 44 százalékánál fordult elő a csúcstól számított 70%-os visszaesés úgy,  hogy a részvény ára soha többet nem érte el a korábbi csúcsot. Ahogy az alábbi képen látható 1980-2020 közötti időszakon a közmű szektorban (Utilities) levő részvények 14%, az energiaszektorban található cégek 65% szenvedett el 70%-os esést a csúcstól, úgy hogy új csúcsra már nem tudott emelkedni a részvény.

forrás: J.P.Morgan

Ha például a manapság divatos Information Technology iparágból indulunk ki, akkor kb. 59 százalék az esélyed rá, hogy egy olyan részvényt vásárolsz meg a visszaesésben, melynek piacán 70 százalékos visszaesésre kerül sor, és az árfolyam nem emelkedik új csúcsra.

Olcsó részvények vásárlásának kockázatai

Az olcsón venni, drágán eladni elv valószínűleg minden tőzsdei kereskedő számára egy logikus megközelítés, hiszen az élet más területein is azt tapasztaltuk, hogy ha egy árut olcsóbban megvásárolunk, akkor ezzel kedvezőbb alkut, kedvezőbb ügyletet kötöttünk. Például ha a megvásárolni kívánt laptopot egy másik webáruházban 200 ezer forint helyett 170 ezer forintért tudjuk megvásárolni, akkor a vásárló elégedett, hiszen olcsóbban vásárolta meg a ugyanazt a terméket. A probléma pedig az, hogy ezt a szemléletet visszük át a tőzsdei, részvénypiaci kereskedésbe is, azaz azt gondoljuk, hogy ha a részvény ára esik, akkor olcsóbban vásároltuk meg, és ezzel jó üzletet kötöttünk. A részvények világában azonban ez a megközelítés súlyos tévedésekhez vezet, és önmagában nem az olcsón venni, drágán eladni elvvel van a gond, hanem annak félreértésével. Nem vesszük ugyanis figyelembe, hogy az alacsonyabb árú részvény már nem ugyanaz a minőség, mint amikor magasabb volt a részvény ára. A minőség a részvények esetében a profit termelő képesség lenne.

Mi a különbség egy részvény és egy hétköznapi termék ára között? Általában az, hogy a részvény árfolyamát a piac sokkal rugalmasabban árazza, sokkal könnyebben alakulhatnak ki túlárazott, a valós fundamentumoktól elrugaszkodott helyzetek. Emiatt pedig ha csak az ár alapján állapítjuk meg, hogy olcsó egy részvény, akkor könnyen abba a hibába eshetünk, hogy bár az ára esett a részvénynek 30%-ot, de még mindig a fundamentális értéke fölött van ez az ár. Amennyiben tehát olcsó részvényekbe szeretnénk befektetni, célszerű elszakadni az árfolyam alapján meghozott döntésektől, különösen vonatkozik ez arra, hogy az árfolyam százalékos visszaesésére ne úgy tekintsünk, mint egy laptop, vagy bármely fogyasztási cikkre kiírt akcióra.

A fenti részvények piacán tapasztalható "akciók" mellett az is megtévesztheti a kereskedőt, ha egy-egy részvény éves, 5 éves, vagy 10 éves mélypontjára került. Ilyenkor visszatekintünk a múltba, látjuk, hogy jelentős árfolyamesés történt, elképzeljük, hogy mekkora profitra teszünk szert, ha visszaemelkedik a korábbi csúcsszintek közelébe az árfolyam. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, könnyen lehet, hogy hosszú évekig nem lesz érdemi emelkedés a részvény árfolyamában, de akár a visszaesés is folytatódhat.

A lényeg itt tehát azon van, hogy önmagában az árfolyam mozgása, a nagyobb visszaesés nem jelenti azt, hogy valóban olcsóbb lett egy részvény, és valóban érdemes megvásárolnunk a részvényt.  A következő bekezdésekben azt is megbeszéljük, hogyan érdemes megvizsgálni egy ár alapján olcsónak mondható részvényt, mire figyeljünk a vásárlás során. De előtte beszéljük meg, hogy a mélyponton történő részvény vásárlás miért kockázatos. A cikk végén arra is kitérek, hogyan célszerű értelmezni az olcsón venni, drágán eladni elvet a részvények piacán.

Miért kockázatos mélyponton megvásárolni a részvényeket?

Ha alapvetően bikapiaci hangulat van a tőzsdéken, tehát a részvények többsége emelkedik, közben pedig 1-1 társaság részvényeinek árfolyama esik, akkor ebből sejthető, hogy nem az általános negatív hangulat okozza a részvény árfolyamának csökkenését, hanem valamilyen egyedi okai vannak. Ez általában a társasághoz, az iparághoz kapcsolódó negatív esemény, folyamat. Tehát egy-egy kisebb árfolyam esés (ez akár 10-30% is lehet) mindenféle indokok, hírek nélkül is könnyen bekövetkezhet, de egy tartós lefelé tartó trend, sokéves mélypont hátterében valamilyen okok állnak. Ez jelentheti az egész iparág zsugorodását, a bevételek, profit csökkenését, de jelentheti egy vállalatra vonatkozóan a bevételek, profit csökkenését. Tehát az árfolyam esést itt ne úgy tekintsük mintha egy akció lenne, ugyanis ez egy olyan akció, ahol lecsökkent a termék minősége is. Részvények esetében ez a profit termelő képességet jelenti.

További probléma a mélyponton levő részvények esetében, hogy a részvények piacán gyakran trendek alakulnak ki. Emiatt egy mélyponton levő részvény valószínűleg csökkenő trendben van, ez pedig a piaci szereplők hozzáállását is meghatározza, azaz shortolják a részvényeket, de semmiképpen nem veszik az eső részvényeket. Tehát a részvény piacán kevés lesz a vevő, az árfolyam tovább morzsolódik lefelé. Ha megvizsgáljuk az intézményi befektetők körét, láthatjuk, hogy csökkentik folyamatosan a kitettségüket az eső részvény piacán, de semmiképpen sem növekszik a kitettség. Tehát mi leszünk azok a vevők, akiknek az intézményi befektetők, a profi kereskedők eladják a részvényeiket.

Csökkenő trendek hosszú hónapokig tartanak, mélyponton levő társaságok esetében számíthatunk arra, hogy akár évekig is tart, amíg a részvény piacán megváltozik a hangulat. Ez tehát azt jelenti, hogy hosszú hónapokra fektetünk egy olyan részvénybe, melynek nagy valószínűséggel oldalazni, vagy esni fog az árfolyama. Ezzel az alternatív költségeink is növekednek, hiszen ezt a pénzt befektethettük volna erre az időre egy jobb hozamot hozó befektetésbe. További probléma, hogy nem fogjuk eltalálni az esés alját. Néha sikerülhet, de sok olyan alkalom lesz, amikor megveszünk egy 50%-os esés után, vagy 5 éves mélyponton levő részvényt, majd az árfolyam tovább esik. Ezeket a helyzeteket ha nem kezeljük, hosszú évekre bent ragadhatunk a pozícióban.

Az alábbi képen a Teva részvények heti grafikonja látható. Jól látszik, hogy a korábbi emelkedő trend megtört, majd egy csökkenő trend alakult ki. A részvény 70 dolláros csúcsáról 12 dollárra esett vissza. Az esésben jelentős a forgalom, a mélyponton is nagy a forgalom. A nagy forgalom itt is korrekciót indított el (elfogytak egy időre az eladók), majd pedig  az elmúlt időszakban egy alacsony forgalmú oldalazás, érdektelenség alakult ki.

olcsó részvények vásárlása 1.

Nézzük meg a napi képet is. Az utóbbi hónapokban a forgalom sokkal kisebb, mint amit az esésben tapasztaltunk.

olcsó részvények vásárlása 2.

Az alábbi képen a General Electric részvények árfolyama látható. Árfolyam alapján egy olcsó részvényt láthatunk, hiszen 30 dollárról esett vissza 12 dollárra az árfolyam. A forgalom még mindig nagy az esésben, ráadásul új mélyponton járt az előző héten az árfolyam. Tehát itt még nem beszélhetünk arról, hogy érdektelenség, oldalazás alakult ki.

olcsó részvények vásárlása 3.

A következő heti grafikonon a Deutsche Bank részvények árfolyama látható. Néhány év alatt 30 eurós árfolyamból 9 euró lett, árfolyam alapján olcsó a részvény, de itt is csökkenő trendet látunk, nagy forgalommal.

olcsó részvények vásárlása 4.

Az alábbi napos grafikonon az Allergan generikus gyógyszergyártó részvényeinek árfolyama látható. Itt a forgalom már lecsökkent az elmúlt hónapokban, és az árfolyam a teljes 2018-as évet a 140-200 dollár között töltötte. Az árfolyam esés megállt egyelőre. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy itt a fordulat, de az ehhez hasonló helyzetekben célszerű a kereskedőnek a fundamentális értéket is meghatározni.

olcsó részvények vásárlása 5.

Az alábbi példát pedig azért tettem be az anyagba, hogy lássuk, évekig tarthat amíg egy trend megfordul. A képen a Boston Scientific Corporation részvények árfolyama látható. Az utóbbi években látható emelkedő trendet egy évekig tartó oldalazás előzte meg. A részvény árfolyama 2010-2013 között az 5-8 dolláros sávban mozgott. Ez az a helyzet, amikor már a csökkenő trend átfordul egy érdektelenségbe. Itt kezdhetjük el figyelni a részvényt, illetve a fundamentális szempontok vizsgálatát is ehhez célszerű igazítani.

olcsó részvények vásárlása 6.

Mit csináljunk a mélyponton történő részvény vásárlás helyett

A fentiekből látható, hogy bár a kezdő kereskedők egyszerűnek és kevésbé kockázatosnak találják a mélyponton történő vásárlást. Ez a valóságban nem így van, ugyanis a csökkenő trendek hosszú ideig tartanak. Az ár alapján olcsónak mondható lehetőség nem biztos, hogy fundamentális érték alapján is olcsó. Ráadásul a piaccal ellentétes pozíciót veszünk fel. A fentiek ellentéte pedig az a kereskedési magatartás, amikor inkább olyan részvényeket vásárolunk, melyek jól teljesítenek. Ezek a különböző momentum technikák, melyek lényege, hogy jól működő társaságokat keresünk, melyeket a piaci szereplők, az intézményi befektetők is vásárolnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen részvények árfolyama emelkedő trendben mozog. Az olcsón venni és drágán eladni elvet is érvényesíteni tudjuk ebben a szemléletben, azaz megvárjuk, amíg az emelkedő részvény piacán korrekció lesz, ilyen 10-15%-os korrekciók jó lehetőségek arra, hogy olcsón vegyünk, majd pedig drágán adjunk el. Az alábbi képen ilyen 10-20%-os korrekciókat jelöltem egy emelkedő trendben mozgó részvény esetében. A helyzet itt már egész más, hiszen a részvény árfolyama emelkedő trendben mozog, a piaccal megegyező irányba vesszük fel a pozíciót.

olcsó részvények vásárlása 7.

Összegezve a fentieket. Tőzsdeindexek szintjén van némi bizonyíték arra, hogy felülteljesítő időszakot eredményez a nagyobb visszaesés, de ezek a technikák jelentős kockázattal járnak. Egyedi részvények esetében a mélyponton történő vásárlás rendkívül kockázatos, sokkal rosszabbak az esélyeink, mint tőzsdeindexek visszaesése során.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link