52 hetes csúcs jelentősége a tőzsdén

Nagyon sok leírás található az interneten az 52 hetes csúcs kereskedésével, szerepével kapcsolatban. Gyakori, hogy tőzsdei kereskedők az 52 hetes csúcs eléréséhez kötik a pozícióba lépést. A cikkünkben most megnézzük, hogy szélesebb részvénykörön visszatesztelve, valóban kitüntetett pontnak tekinthető-e az 52 hetes csúcs, lehet-e az 52 hetes csúcs figyelésével, stratégiába építésével többlethozamot elérni. Összevetjük, összehasonlítjuk az 52 hetes csúcs áttörésére épülő tőzsdestratégiát, két másik, trendkövető stratégiával. Témáink:

• 52 hetes csúcs szerepe a tőzsdei kereskedésben
• Hogyan kereshetsz 52 hetes csúcson levő részvényeket?
• Tőzsdeindexek és az 52 hetes csúcs
• Három tőzsdestratégia összehasonlítása, visszatesztelése
• Január hatás kiszűrése az 52 hetes tőzsdestratégiában

52 hetes csúcs szerepe a tőzsdei kereskedésben

Általában a kezdő tőzsdei kereskedők a technikai elemzés megismerésével kezdik a pályafutásukat, így viszonylag korán találkoznak a trendelmélettel és a szintek fontosságát kiemelő anyagokkal. A részvények és más kereskedhető termékek piacán számos, a kereskedésben hasznosítható szintet követnek a kereskedők, azonban a legtöbbjük különböző szubjektív tényezőkhöz köthető, így következetesen, objektíven nem tudjuk visszatesztelni. Elég, ha csak arra gondolsz, hogy egy trendvonalat többféleképpen is be lehet húzni, de akár egy vízszintes támasz, vagy ellenállás vonal esetében is elkülöníthetünk 2-3 fajta jelölési módot. Például a csúcsot kijelölő japán gyertya záró árához, vagy a maximum árhoz húzzuk az ellenállás szintet? Mi a helyzet akkor, ha a záró ár és a maximum ár jelentősen eltér, azaz nagy felső kanóc lesz a gyertyán? Hova húzzuk az ellenállás szintet ebben az esetben? Sok ehhez hasonló kérdést kell tisztáznia, és visszatesztelnie egy kezdő tőzsdei kereskedőnek, azonban vannak teljesen objektív szintek is, mint például a kerek számok, a történelmi csúcs (ATH), vagy az 52 hetes csúcs. Ezek közül most csak az 52 hetes csúccsal fogunk foglalkozni.

Az 52 hetes csúcs tulajdonképpen 1 évet ölel fel, azaz visszatekintünk a grafikonon, és keressük azokat a részvényeket, melyeknek árfolyama az utóbbi egy év kereskedési sávjának tetején van. Az elmélet szerint ugyanis, ha egy részvény új csúcsra emelkedik, akkor ez egyfajta trenderősítő jelzés, ráadásul ez azt is jelenti, hogy előzetesen emelkedő trendben mozgott a részvény piaca. Tulajdonképpen tehát egy trendkövető stratégiát követnek azok a tőzsdei kerekedők, akik az 52 hetes csúcsot átlépő részvényeket vásárolják. Számos tőzsdestratégia épít egyébként erre a tényezőre, elég, ha csak a korábban nagy sikereket elért (ma már nem működő) teknős tőzsdestratégiára gondolunk, de beszámoltunk arról is, hogy a trendkövető stratégiák széles körben (67 piac) és hosszú távon (130 év) is működtek a múltban.

Hogyan kereshetsz 52 hetes csúcson levő részvényeket?

Az 52 hetes csúcsnak kitüntetett szerepe van. Évtizedekkel korábban a gazdasági újságok (külföldön) rendszeresen közzétették az 52 hetes csúcs közelében tartózkodó részvényeket, majd az internet térhódításával megjelentek a különböző részvényszűrő, és részvénykereső alkalmazások. Ezek között még a legalapvetőbb funkciókat tartalmazó szűrőprogrammal is rákereshetünk az 52 hetes csúcs közelében levő részvényekre. Ezt a szűrést, az oldalon már bemutatott finviz.com részvényszűrő is tartalmazza. Az alábbi kép adhat útmutatást arra vonatkozóan, hogyan kell elérni a szűrést. Itt akár arra is lehetőség van, hogy az 52 hetes csúcson, vagy csúcs közelében (meghatározott százalékon belül) tartózkodó részvényekről kapjunk képet. Nem árt, ha kapitalizációra vonatkozó további szűrést is beállítunk, mellyel kiszűrhetjük azokat a részvényeket, melyek kereskedésében nincs tapasztalatunk (például centes részvények).

Tőzsdeindexek és az 52 hetes csúcs

Mielőtt az 52 hetes csúcs hatékonyságát megvizsgáljuk, tegyünk még egy kitérőt a tőzsdeindexek és árupiaci termékek irányába. Erről ugyanis már beszéltünk a Tények és Tévhitek a Tőzsdéről, Befektetésről című könyvben, azaz a múltban felülteljesített az a tőzsdestratégia, melyben akkor vásároltunk, ha új csúcsra emelkedett a tőzsdeindex árfolyama (amerikai részvénypiacon végzett vizsgálatról van szó). Ennek a stratégiának az alábbiak a vázlatos szabályai:

• új csúcson vásárolunk: részvényvásárlás, ha új 12 hónapos (52 hetes) csúcsra emelkedik az árfolyam, és ezután 1 évig tartjuk.
• új mélyponton vásárolunk: részvényvásárlás, ha új 12 hónapos (52 hetes) mélypontra esik az árfolyam, és ezután 1 évig tartjuk.

Az alábbi táblázatból látható, hogy a klasszikus vedd meg és tartsd technikát felülteljesíti az új csúcson történő részvényvásárlás.

	1791-2012	1950-2012
Vedd meg és tartsd	4,3%	7,2%
Új csúcson vásárolunk	5,5%	8,5%
Új mélyponton vásárolunk	0,9%	6%

Három tőzsdestratégia összehasonlítása, visszatesztelése

A fentiek után térjünk rá a fő témánkra, azaz vizsgáljuk meg, hogy az 52 hetes csúcsnak valóban kitüntetett szerepe van a részvények piacán, és ezt a jelzést követve lehetséges-e felülteljesíteni a tőzsdéken.

Kezdjük először azzal, hogy a valóságban számos esetben tapasztaljuk azt, hogy a részvények árazása nem véletlenszerűen alakul, ahogy azt a hatékony piacok elméletétől várjuk, azaz megfigyelhető, hogy trendek alakulnak ki. Ennek egyik fontos tényezője a momentum, azaz megfigyelhető, hogy a múltban jó teljesítményt nyújtó részvények a közel jövőbeni is jó teljesítményt nyújtanak. Egész pontosan ez az alábbiakat jelenti:

• Jegadeesh és Titman 6 havi teljesítményük alapján rangsorba állították a részvényeket, és a legjobban teljesítőket (teljes piac 10 százalékát) megvették, a legrosszabbul teljesítőket ugyanakkora értékben (teljes piac 10 százalékát) shortolták, majd a következő hat hónapban átlagosan havi 1% profitot tudtak kimutatni ezzel a long-short stratégiával. Ezt a stratégiát úgy alakítjuk át, és teszteljük vissza az alábbiakban, hogy a teljes részvénypiac 30-30%-án alakítjuk ki a portfóliót, egyenlő arányú súlyozással.
• Moskowitz és Grinblatt más megközelítést alkalmazott. Ők az egyes iparágak teljesítményét vizsgálták, és a teljes részvénypiac azon 30%-án nyitottak long pozíciót, melyek a legjobban teljesítő iparágakban találhatók. Ezzel a stratégiával is felülteljesítés érhető el, azaz a múltbeli hozam itt is előrejelezte a jövőbeni hozamot. Ennek a stratégiának long-short változatában a legnagyobb momentummal rendelkező részvényeket (30%) vásároljuk, és a legalacsonyabb múltbeli teljesítménnyel, momentummal rendelkező részvényeket shortoljuk ugyanakkora értékben (30%). Mindkét stratégiában egyenlő arányban súlyozzuk a bekerülő részvényeket.

Fontos azonban azt is látni, hogy a momentum csak rövidebb időtávon érvényesül, azaz a fenti stratégiákban folyamatos a rebalancing, és folyamatosan kerülnek be az új, múltban jó teljesítményt nyújtó részvények. Hosszútávon ugyanis érvényesül az ún. long-term reversal effect (Ezt DeBondt és Thaler figyelte meg elsőként), azaz azok a részvények, melyek gyengén teljesítettek a múltban, a következő 3-5 évben jó teljesítményt hoztak.

A fentiekre logikus magyarázatot kapunk, ha tanulmányozzuk a kezdő tőzsdei kereskedők viselkedését, az általuk elkövetett tőzsdepszichológiai hibákat. A tőzsdei kereskedők ugyanis túlreagálják a híreket, így egyes részvények árazása elrugaszkodik a fundamentális értéktől (momentum hatás), majd idővel a túlreagálást korrigálódik a long term reversal hatás formájában.

Hasonló folyamatokat tapasztalhatunk az 52 hetes csúcs kapcsán, mely a befektetők, tőzsdei kereskedők körében széles körben ismert, figyelt, követett szint. Ahogy korábban már utaltam rá, a nyomtatott sajtó (amerikai) rendszeresen közzéteszi az 52 hetes csúcson levő részvények árfolyamát, mára pedig az interneten a tőzsdei oldalak, hírportálok, részvényszűrő alkalmazások teszik elérhetővé a kereskedők számára ezt az információt. Ezzel együtt pedig azt is láthatjuk, hogy az 52 hetes csúcs elérése tulajdonképpen annak köszönhető, hogy jó, pozitív hírek érkeznek egy tőzsdei társaságról, melyet a befektetők túlreagálnak.

The 52-Week High and Momentum Investing cím alatt elérhető tanulmányból az derül ki, hogy az 52 hetes csúcs közelében tartózkodó árfolyam jobban előrejelzi a jövőbeni hozamot, mint a hagyományos momentum stratégiák (1-3-6-12 hónapos teljesítményen alapuló típusok). A vizsgálatban a CRSP adatbázisban elérhető (sok ezer amerikai tőzsdén kereskedhető részvény) részvényeken tesztelték vissza Jegadeesh és Titman (JT stratégia) és a Moskowitz és Grinblatt  (MG stratégia) által is vizsgált stratégiákat, illetve az 52 hetes csúcson levő részvényekre épülő stratégiát 1963-2001 között. Mind a JT és MG stratégiák a 6 hónapos momentumot vizsgálták, azaz az utóbbi 6 hónap teljesíténye alapján rangsorolták a részvényeket, és a portfóliót 6 hónapig tartották. Az 52 hetes stratégai esetében pedig aszerint rakták sorba a részvényeket, hogy milyen közel vannak az 52 hetes csúcshoz. A legközelebbi részvényeket megvásároljuk (teljes részvénypiac 30%), és a legtávolabbi részvényeket shortoljuk, azaz itt is long-short pozícióban gondolkodunk. Az alábbi táblázatban az átlagos havi hozamot (1963-2001 közötti időszakon) láthatod.

	Nyerők	Vesztők	Long-short
JT stratégia	1,53%	1,05%	0,48%
MG stratégia	1,48%	1,03%	0,45%
52 hetes stratégia	1,51%	1,06%	0,45%

A nyerő oszlopban az átlagos havi hozamát láthatod a long-lábaknak, a vesztő oszlopban a short-lábon elért veszteséget látod tulajdonképpen. A long-short oszlop pedig mutatja a különbséget, azaz valóban megfigyelhető, hogy a 6 hónapos legjobb teljesítményű, és az 52 hetes csúcshoz legközelebbi részvények hozama a következő hat hónapban jobb lesz (Nyerők oszlop), mint a legrosszabb teljesítményű és az 52 hetes csúcstól legtávolabbi részvényekkel elérhető hozam (vesztők oszlop).

Január hatás kiszűrése az 52 hetes tőzsdestratégiában

A január effektus könnyen eltorzíthat egy-egy piaci anomáliát, vagy épp egy tőzsdestratégia eredményét, hiszen a január egy kitüntetett hónap a tőzsdei kereskedésben, és rendre a január hónap a legjobb átlaghozamú hónap a tőzsdéken. Az ilyen megváltozott piaci körülmények azonban hatnak a tőzsdestratégiák eredményére is, és a momentumról egyébként is köztudott, hogy nem minden időszakban működik (például medvepiacon megfordul a momentum, ez az ún. momentum crashes, de egyes országokban, például Japán, és ázsiai országokban sem hatékony a momentum). Igaz ez a január hónapra is, azaz január hónapban a korábban gyenge teljesítményt hozó részvények teljesítménye is jó lesz (lásd vesztők oszlop).

	Nyerők	Vesztők	Long-short
JT stratégia	4,96%%	11,2%	-6,29%
MG stratégia	7%	7,09%	-0,09%
52 hetes stratégia	3,84%	12,11%	-8,27%

A fentiekből látható, hogy a január hónap jelentősen rontja a momentum stratégiák eredményét (legalábbis a long-short típusú stratégiákat). Ha kivesszük a január hónapokat, akkor az eredeti stratégiánk eredményei javulnak.

	Nyerők	Vesztők	Long-short
JT stratégia	1,23%%	0,16%	1,07%
MG stratégia	0,99%	0,5%	0,5%
52 hetes stratégia	1,3%	0,07%	1,23%

A január hónapot leszámítva tehát más hónapokban az alacsony teljesítményű részvények teljesítménye alacsony, így a short-lábon alig keletkezik veszteség, azaz a long-short stratégia havi átlaghozama megnő. A fentiekből az is látható, hogy január hónapot leszámítva az 52 hetes csúcstól távoli, az 52 hetes mélypont közeli részvények átlaghozama 0 közeli (0,07%), azaz nem jövedelmező ezek vásárlása.

A fentiekből már látható, hogy az 52 hetes stratégiával elérhető átlagos havi hozam nagyobb, mint a másik két módszerrel. A különbség tovább növekszik, és megközelíti a kétszeres mértéket, ha a kapitalizációt is figyelembe vesszük, mivel tudjuk azt, hogy az alacsonyabb piaci kapitalizáció együtt jár a magasabb jövőbeni hozammal (size effect). Ez pedig azt jelenti, hogy ha az egyik stratégiában nagyobb arányban kerülnek alacsony kapitalizációjú cégek, akkor nem a stratégia jelzése miatt lesz jobb az eredmény, hanem a size effect miatt. Az is megállapítható a fentiekből, hogy az 52 hetes csúcsnak előrejelző szerepe van, mely független a momentumtól, azaz olyan esetekben is hatásos lehet, amikor a részvény múltbeli teljesítménye nem kiemelkedő.

A fenti megfigyelésre pedig a lehetséges magyarázat a hírekre érkező kereskedői reakciók. Azaz ha érkezik egy jó hír, akkor ez a részvény árát az 52 hetes csúcs közelébe, vagy az 52 hetes csúcsra löki, de itt megtorpan az emelkedés, azaz az 52 hetes csúcsnak erős szerepe van, a kereskedők nem hajlandók többet fizetni a részvényért. Ahogy azonban az új hírek a piacon ismerté válnak az árfolyam felfelé mozdul el, és folytatódik az emelkedés.

Összegezve a fentieket, azt tapasztalhatjuk, hogy az 52 hetes csúcsnak, a történelmi csúcsnak nagy jelentősége lehet a részvénypiacon. Ezen szintek áttörése újabb vevőket, újabb vételi hullámot indíthatnak el, de tapasztalhatjuk azt is, hogy a szint áttörése nem sikerül. Vegyük figyelembe, hogy a fenti összefüggést nem egyetlen részvényen, hanem részvények széles körén mutatták ki, azaz több tucat részvény átlagát látjuk.