Walter Schloss: Mit tanulhatsz minden idők egyik legjobb befektetőjétől?

Bejegyzésünkben Walter Schloss befektetési módszerét, részvény kiválasztási szempontjait vizsgáljuk meg. Szó lesz arról, hogy Walter Schloss 45 éves befektetési időtávja alatt felülteljesítette az S&P500 indexet. Ezzel az egyik legjobb eredményt elérő tőzsdei befektetőnek tekinthető. A befektetési módszerét, tanácsait azért is érdemes befektetőként megfogadnunk, mert Schloss élete során 17 recessziót él meg. Többek között az alábbi témákról beszélünk:

• Milyen befektetési módszerekkel lehet felülteljesíteni a tőzsdén?
• Hogyan fektette pénzét részvényekben Schloss?
• Net-net befektetési módszer
• Schloss másik befektetési módszere, szabályok
• Net-net befektetési módszer
• Schloss másik befektetési módszere
• Szűrési szabályok a befektetési módszerhez

Milyen befektetési módszerekkel lehet felülteljesíteni a tőzsdén?

A tőzsdei befektetésekkel, részvénykiválasztással kapcsolatban itt az oldalon már számos ismert befektető módszerét megbeszéltük. Mielőtt röviden említést tennénk erről, érdemes tisztában lennie egy kezdő tőzsdei befektetőnek azzal, hogy alapvetően kétfajta megközelítéssel találkozhatunk a különféle befektetési stratégiák között.

Az egyik megközelítés, szélesen diverzifikált portfóliót alkalmaz, azaz a befektetési portfólióban több száz részvényt találunk, és a portfóliót általában ETF alapokkal alakítjuk ki. A szélesen diverzifikált befektetési stratégiákban a kötvényekkel fedezzük a részvényeket, azaz itt is részvény-kötvény arányt határozunk meg. Azonban a szélesen diverzifikált porfólió, tekintettel arra, hogy sok száz részvényt tartalmaz, vagy nem próbálja meg felülteljesíteni a tőzsdék teljesítményét, vagy megpróbálja, az időzítés módszerével. A ma, divatos (nem ok nélkül, mivel 10 éve bikapiac van, így egyre nehezebb más módszerekkel felülteljesíteni) passzív stratégiák lényege tulajdonképpen tehát a tőzsdei átlaghozamok biztosítása alacsony költségek mellett. Azonban a szélesen diverzifikált portfóliók között találunk időzítésen alapulókat. Például ilyet mutat be Garry Antonacci könyvében, vagy ilyen stratégiát ismerhetünk meg a nobel-díjas Robert Shiller munkáit tanulmányozva. (Részletesen a befektetési stratégiákat tanfolyamunkon is tárgyaljuk, bemutató előadás itt tekinthető meg!) Ezeknek a stratégiáknak a lényege, hogy meghatározott szempontok szerint alul vagy felülsúlyozzák a részvényeket a portfólión belül. Mondhatnánk azt is, hogy ha bizonyos jelek szerint túlértékelt a részvénypiac, akkor leépítik a részvényeket.

A másik megközelítés pedig a fókuszált portfólió, amikor csak néhány, rendszerint 30-100 közötti részvény kerül a portfólióba. Ezek az ún. részvénykiválasztási stratégiák, és itt a felülteljesítést úgy érjük el, hogy megpróbálunk a piacinál jobb teljesítményű részvényekben tartani a vagyonunkat. Ezek a stratégiák is fedezik a kockázatot részvényekkel. Példaként megemlíthetném az ismert közgazdászt John Maynard Keynes-t, aki nagyrészt a közgazdasági elméletéről hírek, és kevesen tudják, hogy fókuszált portfóliójával eredményesen kezelte a rá bízott vagyont a legnagyobb világgazdasági válság (1929-30) és a második világháború alatt. Keynes-nél sokkal ismertebb befektető Warren Buffett, aki az értékalapú befektetés módszereit Benjamin Grahamtől tanulta, és végül rátérek a tárgyra is, ugyanis Walter Schloss  Graham munkatársa volt, és az elmúlt 100 évben azon kevesek egyike, aki hosszútávon (45 év) felülteljesítette (átlagosan évi 15,3% hozammal) az S&P500 indexet (kb. évi 10%).

Bár a 15,3% elsőre nem tűnik soknak a mai világban, ha a túlfűtött hozam ígéretekre gondolunk, de 45 éven keresztül, azaz hosszútávon elérni ezt a hozamot sokkal nagyobb teljesítmény. Arról nem is beszélve, hogy hosszútávon a kisebb különbségek is felnagyítódnak a kamatos kamat hatása miatt.

Az alábbi képen Walter Schloss befektetési alapjának eredményét, és az S&P500 index-el elérhető hozamot láthatod. Schloss befektetési alapjának érdekessége, hogy alapkezelési díjat nem kért el a befektetőktől, csak sikerdíjat. Ez a mai világban fordítva van, azaz a befektetési alapkezelő akkor is kap alapkezelési díjat, ha egyébként nem sikerült felülteljesítenie. Az ábrán 1 dollár befektetés eredményét láthatjuk, ha az S&P500 indexbe (szaggatott vonal) és ha Walter Schloss által kezelt alapba (folytonos vonal) fektetjük pénzünket.

Kép forrása: finance.yahoo.com

A fenti teljesítménye miatt az ismert befektetési guru, Warren Buffet, „superinvestor"-nak, azaz szuperbefektetőnek nevezte Schloss-t.

Hogyan fektette pénzét részvényekben Schloss?

Schloss befektetési módszere egyáltalán nem tekinthető bonyolultnak, módszerét, befektetési filozófiáját interjúkból, könyvekből tudjuk összerakni, néhány hivatkozás:

• Walter Schloss interjú
• Egy 1993-as szeminárium anyaga
• Forbes cikk a 91 éves Walter Schloss munkájáról

A befektetési módszere az értékalapú befektetés filozófiáján alapulnak, azaz különböző fundamentális mutatók alapján kereste az alulárazott részvényeket. Egyrészt átvette Graham net-net stratégiáját, mely azért vált ismertté, mert Warren Buffett is ezzel a befektetési stratégiával alapozta meg a vagyonát. Azonban Buffett cigaretta csikk befektetési módszerként hivatkozik a net-net stratégiára, de ő is Grahamtől tanulta a módszert.

Net-net befektetési módszer

Ha Graham könyvét tanulmányozzuk, akkor meg is találjuk a fenti stratégia részleteit, melynek lényege, hogy olyan társaságok részvényeit vásároljuk, melyek árazása mélyen a likvidációs értékük alatt van. Így ha a társaság csődbe megy, felszámolják a társaságot, nagy esély van rá, hogy nem veszítjük el a befektetett tőkét. Sőt az is lehet, hogy csődesemény esetén is nyereségünk lesz, mivel a likvidációs érték alatt vásároltunk. A likvidációs érték megbecsülhető, közelítőleg kiszámítható a társasági mérlegből. A becslés lépései a következők: az eszközökből kivonjuk az összes kötelezettséget, majd ezt elosztjuk a részvények darabszámával.

Ezzel megkapjuk az egy részvényre jutó likvidációs értéket. Graham a Net-Net befektetési stratégia leírásában azt javasolja, hogy akkor vásároljuk meg a társaság részvényeit, ha a részvény ára a likvidációs érték 66%-a alatt van (Schloss 33%-os értéket preferált). Ha például a fenti számítás eredményeként a likvidációs érték 10 dollár részvényenként, akkor 6,6 dollár alatti részvény árfolyam esetén vásárolhatunk. Ezzel egyfajta tartalékot képezünk arra az esetre, ha idő közben a társaság saját tőkéje csökkenne, vagy a kötelezettségei növekednének. Létezik egy pontosabb módszer a likvidációs érték meghatározására, de erre nem térnék ki, mivel a leírás célja nem a stratégia betanítása, hanem az általános tájékoztatás. Részleteket itt találod:

• Részvényvásárlás a net-net stratégiája alapján
• Van, amiben Buffett és Graham is tévedett..

Schloss másik befektetési módszere

Ahhoz, hogy megértsük Schloss befektetési módszerét, ismernünk kell az értékalapú befektetés néhány mutatóját. Részletesen a mérleg és eredménykimutatás értelmezéséről, pénzügyi mutatók használatáról tanfolyamunkon beszéltünk, de az alábbiakban hivatkozok is az egyes mutatók részletes magyarázatára. Nézzük sorban

Befektetési szabályok: Alulárazott részvény

Schloss azokat a részvényeket tartotta ideális befektetésnek, melyek árazása a könyv szerinti érték alatt van, és nincs, vagy minimális adóssága van a cégnek. A könyv szerinti érték vizsgálata gyakorlatilag az alapja az értékalapú befektetésnek. Graham is használta a befektetési módszerében, a graham-szám képletének egyik eleme. A könyv szerinti értéket a P/BV, azaz Price to book mutatóval tudjuk vizsgálni, mely kifejezi, hogy a részvény piaci ára jelenleg a könyv szerinti érték alatt forog a tőzsdén. Ha a mutató értéke 1 alatti, akkor találtunk egy társaságot, mely diszkonttal forog a tőzsdén.

Befektetési szabály: Kevés adósság

Az adósság pedig a dept/equity mutatóval vizsgálható. Itt az 1 alatti érték jelenti azt, hogy a társaság adóssága kisebb, mint a saját tőke. Ideális esetben 1 alatti a mutató: Így találd meg a bajban levő tőzsdei társaságokat

Befektetési szabályok: Jó osztalékhozam

Schloss részvénykiválasztási módszerében szempont volt, hogy a társaság magas osztalékhozammal forogjon a tőzsdén. A magas osztalékhozam szintén utalhat az alulárazottságra, ahogy ezt a Dogs of The Dow stratégia esetén megbeszéltük. Schloss kedvelte azokat a részvényeket, melyek a fentiek szerinti jó fundamentumokkal rendelkeztek, de osztalék visszavágást jelentettek be. Az volt a véleményére erről, hogy az osztalék csökkentést rendszerint túlreagálják a befektetők, így ezek az esetek jó vételi lehetőséget teremtenek.

Befektetési szabályok: Megfelelő vezetők

A kiválasztási szabályok közé tartozott a társaság vezetőségének vizsgálata. A kritériumok közé tartozott a becsületes vezetők, akik nem fizetik túl magukat, és nagyon sok társasági részvényt tartanak a saját portfóliójukban. A témáról bővebben itt beszéltünk: 6 figyelmeztető jel arra, hogy rossz részvényt vásároltál

A fentieken túl Schloss számos általános tanáccsal is ellátta a befektetőket. Ezek közül a legfontosabbak:

1. Legyen befektetési módszered, és próbáld meg követni.
2. Legyél türelmes, a részvény ára nem fog azonnal emelkedni.
3. Ne vásárolj részvényt tippekre alapozva.
4. Ne vásárolj részvényt a gyors haszonért.
5. Ne add el a részvényeket az első rossz hírre.
6. Jó módszer, ha olyan részvényt vásárolsz, melyek az elmúlt néhány éves mélypontjukon vannak, például 120 dollárról 60 dollárra esett vissza a részvény árfolyama pár éves távon (természetesen a fenti fundamentális szempontok vizsgálata is szükséges).
7. Ne feledkezz meg a kamatos kamat hatásáról.
8. Ne félj készpénzt tartani. Ez utóbbi tanácshoz hozzátartozik, hogy Schloss pályafutása alatt 17 recessziót élt végig (91 évet élt, 1996-2012).

Schloss egyszerűsített befektetési szabályai

Bár Schloss sosem írta le pontos szabályrendszer formájában a befektetési módszereit, a meetinvest.com összeállított egy szűrhető szabályrendszert, mellyel gyakorlatilag bármely részvényszűrő alkalmazásban kereshetünk Schloss befektetési módszere szerinti részvényeket. A szűrési szabályok:

1. A piaci kapitalizáció nagyobb legyen mint, 300 millió dollár, centes részvények kiszűrése..

2. Olyan részvényeket keressünk, melyek már 10 éve tőzsdén vannak (Fontos, mert így lesz 10 évre visszatekintő pénzügyi adatunk)

3. Olyan részvényeket keressünk, melyek az 52 hetes mélypontjuk közelében vannak (15%-os sávban az 52 hetes mélyponthoz képest)

A fentiek után a következőket állítsuk be:

• Rendezzük sorba a cégvezetők (bennfentesek) tulajdoni aránya szerint a listát. Válasszuk ki az első 1000 részvényt. Tulajdonképpen ezzel megtaláljuk azt az ezer részvényt, melynél a cégvezetők tulajdoni aránya a legnagyobb.
• Keressük meg az 500 legnagyobb osztalékhozamú társaságot a fenti listában, majd
• keressük meg a 250 legalacsonyabb P/E rátájú társaságot.
• Végül a 125 legalacsonyabb P/B rátájú társaságokat,
• majd pedig a 75 legalacsonyabb Dept/equity mutatóval rendelkező társaságokat.

Ezzel a szűréssel gyakorlatilag megtaláljuk a jó fundamentális értékelésű társaságokat, melyek a jó fundamentumok ellenére alulárazottak, árfolyamuk esik. A fenti részvénykiválasztási módszer eredménye az alábbi grafikonon látható. A zöld görbe az MSCI World index, a zöld pedig a fenti stratégia.

Kezeljük fenntartásokkal a fenti eredményt, tekintettel arra, hogy a fenti szűrési módszer nem pontosan Schloss befektetési szabályrendszer, módszere.

Az értékalapú befektetéssel kapcsolatos előadásaink: