Unit linked biztosítások buktatói: Miért NEM éri meg?

A befektetési egységhez kötött életbiztosítás (angol nevén unit linked biztosítás) egyszerre tartalmaz biztosítási és befektetési elemet. A befizetett díj egy része a biztosítási védelem és a szerződés költségeinek fedezésére szolgál, a fennmaradó összeget pedig a biztosító által kínált eszközalapokba fektetik.

A konstrukció előnye, hogy rendszeres megtakarítást, befektetést és biztosítási szolgáltatást kapcsol össze. A legfontosabb hátránya ugyanakkor az, hogy a szerződések gyakran hosszú időre szólnak, összetett költségstruktúrával rendelkeznek, és a lejárat előtti kiszállás jelentős veszteséggel járhat.

Ebben a cikkben azt beszéljük meg, hogyan működik a unit linked életbiztosítás, milyen költségekkel kell számolni, mit mutat a TKM, mikor lehet indokolt ilyen terméket választani, és milyen alternatívák érhetők el.

• Hogyan működik a unit linked életbiztosítás?
• Milyen költségek merülhetnek fel?
• Mit mutat és mit nem mutat meg a TKM?
• Mennyit számít évi 1–4 százalék költség hosszú távon?
• Mikor lehet megfelelő választás a unit linked biztosítás?
• Milyen alternatívák léteznek?
• Mire figyeljünk szerződéskötés előtt?

Röviden: megéri unit linked biztosítást kötni?

Erre nincs mindenki számára érvényes válasz. A unit linked biztosítás nem feltétlenül rossz termék, de befektetési célra rendszerint csak akkor lehet indokolt, ha a biztosítási szolgáltatásra valóban szükségünk van, a szerződést hosszú távon fenn tudjuk tartani, és a teljes költségszint versenyképes.

Pusztán megtakarítási vagy befektetési célra általában érdemes összehasonlítani a konstrukciót az alacsonyabb költségű alternatívákkal, például a TBSZ-számlán tartott befektetési alapokkal vagy ETF-ekkel, valamint nyugdíjcél esetén az önkéntes nyugdíjpénztárral és a NYESZ-szel.

A döntés előtt elsődlegesen ne a kiválasztott eszközalap múltbeli hozamát vizsgáljuk, hanem azt, hogy:

• mekkora a teljes éves költség,
• milyen hosszú időre köteleződünk el,
• mekkora veszteséggel járhat a korai megszüntetés,
• milyen biztosítási szolgáltatást kapunk,
• milyen befektetési alternatívák állnak rendelkezésünkre.

Hogyan működik a befektetési egységhez kötött életbiztosítás?

A szerződő rendszeres vagy egyszeri díjat fizet a biztosítónak. A befizetésből a biztosító levonja a szerződés költségeit és a biztosítási kockázatok díját, a fennmaradó összeget pedig az ügyfél által kiválasztott eszközalapokba helyezi.

Az eszközalapok működése sok tekintetben hasonlít a befektetési alapokéhoz: lehetnek kötvény-, részvény-, vegyes, pénzpiaci, árupiaci vagy más stratégiát követő alapok. A választék azonban a biztosító kínálatára korlátozódik, ezért az ügyfél nem fér hozzá automatikusan a piacon elérhető összes befektetési alaphoz.

A befektetés árfolyamkockázatát jellemzően az ügyfél viseli. Ha az eszközalapok árfolyama csökken, a szerződés aktuális értéke is csökkenhet. A magasabb várható hozamú eszközalapok rendszerint magasabb kockázattal járnak, ezért a hozam nem garantált.

Folyamatos díjas és egyszeri díjas konstrukciók

A folyamatos díjas biztosításnál az ügyfél havonta, negyedévente vagy évente fizet meghatározott összeget. Az egyszeri díjas konstrukciónál a szerződés elején fizet be nagyobb összeget, amelyet a biztosító a költségek levonása után befektet.

A rendszeres díjfizetés fegyelmezett megtakarítást alakíthat ki, de fontos, hogy a szerződő hosszabb jövedelemkiesés, munkanélküliség vagy váratlan kiadás esetén is fenn tudja-e tartani a díjfizetést. A díjcsökkentésnek, szüneteltetésnek vagy díjmentesítésnek külön feltételei és költségei lehetnek.

A unit linked biztosítás legfontosabb költségei

A konkrét költségstruktúra termékenként eltérhet. Nem minden szerződés használja ugyanazokat az elnevezéseket, ezért mindig a termék feltételeit, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, az egyedi TKM-et és a visszavásárlási táblázatot kell megvizsgálni.

Költségtípus	Mit jelent?	Miért fontos?
Kezdeti vagy szerzési költség	A szerződés létrehozásához és értékesítéséhez kapcsolódó költség, amelyet gyakran az első évek befizetéseiből vonnak le.	A szerződés első éveiben jelentősen csökkentheti a megtakarítás értékét.
Adminisztrációs költség	Rendszeres, százalékos vagy fix összegű szerződéskezelési díj.	Alacsonyabb befizetés mellett a fix díj aránya különösen magas lehet.
Kockázati biztosítás díja	A haláleseti, baleseti, egészségügyi vagy más biztosítási szolgáltatás ellenértéke.	Az életkorral és a választott fedezettel emelkedhet.
Eszközalap-kezelési költség	Az eszközalap működtetésének éves költsége.	Minden évben csökkenti a befektetés hozamát, pozitív és negatív piaci teljesítmény mellett is.
Átváltási költség	Az eszközalapok közötti átcsoportosítás díja.	Gyakori portfólióváltás esetén növelheti a teljes költséget.
Visszavásárlási veszteség	A szerződés megszüntetésekor kifizetett összeg és az aktuális számlaérték közötti különbség.	A korai években különösen jelentős lehet.

Miért lehet alacsony a szerződés értéke az első években?

A folyamatos díjas konstrukcióknál a szerződés megszerzéséhez és létrehozásához kapcsolódó költségek egy része már a futamidő elején jelentkezhet. Emiatt előfordulhat, hogy az első néhány évben a szerződés visszavásárlási értéke lényegesen alacsonyabb a befizetett díjak összegénél, még akkor is, ha a kiválasztott eszközalapok nem teljesítettek rosszul.

A pontos visszavásárlási érték nem becsülhető meg általános százalékokból. A szerződéshez tartozó visszavásárlási táblázatot kell ellenőrizni, amely megmutatja, hogy az egyes években milyen feltételekkel lehet megszüntetni a szerződést.

Mit mutat a TKM?

A Teljes Költségmutató, azaz a TKM azt fejezi ki, hogy a biztosítás költségei egy meghatározott mintaszerződés esetén évente hozzávetőlegesen mekkora hozamveszteséget okoznak. A mutató célja, hogy összehasonlíthatóbbá tegye a különböző megtakarítási jellegű életbiztosításokat.

A TKM-et százalékban adják meg. Ha például egy konstrukció TKM-értéke évi 3 százalék, akkor a mintaszerződésben a befektetésnek hozzávetőlegesen évi 3 százalékponttal magasabb bruttó hozamot kell elérnie ahhoz, hogy ugyanaz a nettó eredmény maradjon, mint költségek nélkül.

A TKM gyakran tartományként jelenik meg, mert az elérhető eszközalapok költsége eltérő lehet. A konkrét ügyfél tényleges költsége függhet többek között az életkortól, a biztosítási fedezetektől, a befizetés nagyságától, az eszközalap-választástól és a szerződés módosításaitól.

Mit nem mutat meg teljesen a TKM?

• A korai visszavásárlásból származó teljes veszteséget.
• Az opcionálisan választott kiegészítő biztosítások minden költségét.
• A mintaszerződéstől eltérő egyedi ügyfélhelyzet valamennyi hatását.
• A jövőbeni befektetési teljesítményt.
• Azt, hogy egy olcsóbb vagy rugalmasabb alternatíva megfelelőbb lenne-e.

A TKM tehát fontos összehasonlítási eszköz, de nem helyettesíti a teljes szerződés, az egyedi költségkimutatás és a visszavásárlási feltételek vizsgálatát.

Az aktuális termékek és TKM-értékek az MNB TKM-keresőjében hasonlíthatók össze.

Mennyit számít a költség hosszú távon?

Az éves költségek hatása nem egyszerűen összeadódik, hanem a kamatos kamat miatt hosszú távon egyre nagyobb különbséget okoz. Nemcsak az adott évben levont költséget veszítjük el, hanem annak teljes jövőbeni hozamát is.

Tegyük fel, hogy havonta 50 000 forintot fektetünk be 30 éven keresztül, és a befektetések költségek előtti átlagos hozama évi 7 százalék. Az alábbi számítás csak szemléltető példa: nem tartalmaz adót, inflációt, kezdeti egyszeri levonást, díjemelést vagy biztosítási szolgáltatást.

Feltételezett éves költség	Feltételezett nettó hozam	Becsült vagyon 30 év után
0,25%	6,75%	kb. 58,1 millió Ft
2,00%	5,00%	kb. 41,6 millió Ft
4,00%	3,00%	kb. 29,1 millió Ft

A 0,25 és 2 százalékos éves költség közötti különbség ebben a példában több mint 16 millió forint. A 0,25 és 4 százalékos költség közötti eltérés megközelíti a 29 millió forintot.

A számítás nem azt jelenti, hogy minden unit linked biztosítás költsége 2-4 százalék, vagy hogy minden ETF teljes költsége 0,25 százalék. A tanulság az, hogy a látszólag kicsi éves költségkülönbségek több évtized alatt jelentős vagyonkülönbséget okozhatnak.

Unit linked biztosítás vagy ETF és TBSZ?

A két megoldás nem teljesen azonos, mert a unit linked biztosítás biztosítási fedezetet is tartalmazhat, míg a TBSZ egy adózási keretet biztosító értékpapírszámla. A gyakorlatban azonban sok megtakarító ugyanarra a hosszú távú célra használja őket, ezért érdemes összevetni a fő jellemzőket.

Szempont	Unit linked biztosítás	ETF vagy befektetési alap TBSZ-en
Biztosítási védelem	A szerződés része lehet.	Külön kockázati biztosítással oldható meg.
Befektetési választék	A biztosító eszközalapjaira korlátozódik.	Szélesebb értékpapír- és alapválaszték érhető el.
Költségek	Többféle, összetett költségelem lehet.	Általában átláthatóbb, de számladíjjal, tranzakciós díjjal és alapköltséggel itt is számolni kell.
Hozzáférés a pénzhez	Korai visszavásárlás esetén jelentős veszteség keletkezhet.	Rugalmasabb, bár a TBSZ idő előtti feltörése adókövetkezménnyel járhat.
Befektetői közreműködés	Eszközalapot itt is választani kell, de a kínálat korlátozottabb.	Nagyobb önállóságot és pénzügyi ismeretet igényelhet.
Rendszeres megtakarítás	A szerződéses díjfizetés fegyelmet kényszeríthet ki.	Rendszeres átutalással és automatikus befektetéssel részben automatizálható.

Gyakori megoldás, hogy a megtakarító a biztosítást és a befektetést különválasztja: megfelelő összegű kockázati életbiztosítást köt, a hosszú távú megtakarítást pedig alacsony költségű értékpapírszámlán kezeli. Ez azonban csak akkor működik, ha az ügyfél fegyelmezetten és rendszeresen félreteszi a tervezett összeget.

Mikor lehet megfelelő választás a unit linked biztosítás?

A konstrukció akkor lehet indokolható, ha az alábbi feltételek nagy része teljesül:

• valóban szükségünk van a szerződésben szereplő biztosítási védelemre,
• hosszú távon, lehetőleg a teljes tervezett futamidő alatt fenn tudjuk tartani a szerződést,
• a TKM és az egyedi költségek versenyképesek,
• értjük a visszavásárlási feltételeket és elfogadjuk a korai kiszállás kockázatát,
• az eszközalapok megfelelnek a kockázatvállalási képességünknek,
• a rendszeres szerződéses díjfizetés segíti a megtakarítási fegyelmet.

Mikor lehet problémás a konstrukció?

• Ha bizonytalan, hogy több éven át fenn tudjuk-e tartani a díjfizetést.
• Ha rövid vagy középtávon szükségünk lehet a pénzre.
• Ha a döntés kizárólag magas múltbeli hozamokra épül.
• Ha nem értjük a TKM-et és a visszavásárlási táblázatot.
• Ha a biztosítási szolgáltatásra nincs szükségünk, és kizárólag befektetést keresünk.
• Ha a hasonló kockázatú befektetés lényegesen alacsonyabb költséggel is elérhető.
• Ha sürgetnek a szerződés azonnali aláírására.

A múltbeli hozam nem oldja meg a magas költség problémáját

Gyakori értékesítési érv, hogy a magasabb hozam majd kitermeli a költségeket. Ez félrevezető lehet. A magasabb várható hozamhoz rendszerint magasabb kockázat társul, és ugyanaz a részvény- vagy kötvénypiaci kitettség gyakran más befektetési konstrukcióban is elérhető.

Ha két befektetés azonos piacot követ, de az egyik éves költsége magasabb, akkor a magasabb költségű megoldásnak tartósan jobb bruttó teljesítményt kellene elérnie ahhoz, hogy ugyanaz a nettó eredmény maradjon. Erre nincs garancia.

Ne válasszunk eszközalapot pusztán azért, mert az elmúlt egy, három vagy öt évben kiemelkedő hozamot ért el. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeni hozamot, és a rövid múltbeli időszak gyakran éppen azt az eszközt mutatja a legvonzóbbnak, amelynek az árfolyama már jelentősen emelkedett.

Mire figyeljünk szerződéskötés előtt?

1. Kérjük el az egyedi TKM-et. Ne csak az általános termék-TKM-et vizsgáljuk, hanem a saját életkorunkra, díjunkra, futamidőnkre és választott szolgáltatásainkra vonatkozó költségmutatót is.
2. Nézzük meg a visszavásárlási táblázatot. Ellenőrizzük, hogy az első, harmadik, ötödik és tizedik évben körülbelül mennyi pénzt kapnánk vissza.
3. Különítsük el a biztosítási és befektetési célt. Határozzuk meg, mekkora biztosítási összegre van szükségünk, és mennyit szeretnénk ténylegesen befektetni.
4. Hasonlítsuk össze az alternatívákat. Vizsgáljuk meg a kockázati életbiztosítás plusz TBSZ, az önkéntes nyugdíjpénztár, a NYESZ és más megtakarítási formák teljes költségét.
5. Ne csak az első éves díjat nézzük. A teljes futamidő alatt levont költség számít.
6. Vizsgáljuk meg a díjcsökkentés és díjszüneteltetés feltételeit. Ezekre váratlan élethelyzetben szükség lehet.
7. Ne döntsünk sürgetés hatására. Egy 10–20 éves szerződés átgondolása fontosabb, mint egy rövid határidőhöz kötött ajánlat.

Gyakori kérdések a unit linked biztosításokról

Mi történik, ha nem tudom tovább fizetni?

A lehetőségek termékenként eltérnek. Szóba jöhet díjcsökkentés, díjszüneteltetés, díjmentesítés vagy a szerződés visszavásárlása. Mindegyik megoldásnak lehet költsége, és csökkentheti a biztosítási szolgáltatást vagy a várható lejárati összeget.

Ki lehet szállni a szerződésből?

Igen, de a kifizetett visszavásárlási érték – különösen a futamidő első éveiben – lényegesen alacsonyabb lehet a befizetések és az aktuális számlaérték összegénél. A pontos értéket a szerződés visszavásárlási táblázata és aktuális kimutatása tartalmazza.

Mennyi számít jó TKM-nek?

Nincs minden termékre és ügyfélre érvényes határérték. Az alacsonyabb TKM azonos szolgáltatás és befektetési kockázat mellett kedvezőbb, de a biztosítási fedezetek, a futamidő, az eszközalapok és a szerződés rugalmassága is számít. Az összehasonlítást azonos típusú, azonos futamidejű termékek között érdemes elvégezni.

Garantált a befektetés hozama?

A unit linked konstrukciók eszközalapjainak hozama általában nem garantált. Az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, ezért a szerződés értéke emelkedhet és csökkenhet is. Egyes termékek tartalmazhatnak speciális garanciát vagy védelmet, de ezek feltételeit és költségét külön kell megvizsgálni.

Jobb a unit linked biztosítás, mint az ETF?

Nem általánosságban jobb vagy rosszabb, hanem eltérő konstrukció. Az ETF befektetési eszköz, a unit linked pedig biztosítási és befektetési elemet egyesítő szerződés. Ha kizárólag befektetést keresünk, az alacsony költségű ETF gyakran kedvezőbb lehet. Ha biztosítási védelemre is szükség van, a teljes csomagot kell összehasonlítani egy külön kockázati biztosítás és befektetési számla együttes költségével.

Érdemes a múltban legjobban teljesítő eszközalapot választani?

Önmagában nem. A múltbeli hozam nem garantálja a jövőbeni eredményt. Fontosabb a portfólió kockázata, diverzifikációja, költsége és az, hogy megfelel-e a befektetési időtávunknak.

Összefoglalás

A unit linked életbiztosítás hosszú távú, összetett pénzügyi termék. Előnye lehet a rendszeres megtakarítás, a biztosítási védelem és az, hogy egy szerződésben több szolgáltatás érhető el. Hátránya lehet a magas vagy nehezen átlátható költség, a korlátozott befektetési választék és a korai megszüntetés jelentős vesztesége.

Szerződéskötés előtt legalább az egyedi TKM-et, a visszavásárlási táblázatot, a biztosítási szolgáltatásokat, az eszközalapok költségeit és a díjfizetés módosításának feltételeit vizsgáljuk meg. Ezután hasonlítsuk össze a konstrukciót a külön kockázati biztosítás és alacsony költségű befektetés kombinációjával.

A legfontosabb tanulság: hosszú távon nemcsak a várható hozam, hanem a költség, a rugalmasság és a szerződésből való kilépés feltétele is alapvetően meghatározza a végeredményt.