Jesse Livermore kereskedési módszerének részletei

Bejegyzésünkben az egyik legjobb tőzsdei spekuláns, Jesse Livermore kereskedési módszerét tekintjük át részletesen. Megbeszéljük, hogyan tanulta meg Livermore a spekulációt, milyen szabályokat vett figyelembe a kereskedés során. Szó lesz arról is, hogyan tekintett a piacokra, melyek a legnagyobb kihívások egy spekuláns számára. Az alábbi összefoglaló fontosabb témái:

• Hogyan lett Livermore minden idők legjobb spekulánsa?
• Mit tanulhatunk a legjobb spekulánstól?
• A sikeres tőzsdei kereskedés egyenes arányban van a befektetett munkával
• A tőzsdei kereskedés egy üzlet
• Na akarj gyorsan meggazdagodni a kereskedéssel
• A véleményeket el kell választani a tényektől
• Ne akarj folyton kereskedni
• Súlyos hiba, ha a reménykedést és a félelmet belekeverjük a tőzsdei kereskedésbe
• A befektetők hatalmas összegeket buknak
• Livermore kereskedési módszerének részletei
• Miért fontos a sarokpontok megállapítása a tőzsdei kereskedés során?
• Időzítés fontossága
• Hogyan különíthetők el az árfolyam mozgások a tőzsdei kereskedésben?
• Milyen trendeket különített el Livermore?
• A kulcsár szerepe a tőzsdei kereskedésben

Hogyan lett Livermore minden idők legjobb spekulánsa?

Livermore már 14 éves korában kapcsolatba került a tőzsdével, ugyanis az egyik amerikai  tőzsdén az árjegyzés-segédként dolgozott. Ez tehát egy olyan alkalmazotti munkakör volt, melyben az volt a feladata Livermore-nak, hogy az árakat táblára írja (számítógépek hiányában).  Itt szerezte első tapasztalatait, itt vizsgálta alaposan a tőzsdei árak változását. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ebben az időben még nem léteztek számítógépek, korszerű árfolyamelemző programok sem. Grafikonokat csak kézzel lehetett rajzolni, de Livermore sem grafikonok alapján, hanem az árfolyam szalag olvasása alapján spekulált.

Már fiatal korában elkezdte a spekulációt, de akkor még ún. fogadó irodákban (bucket shops) kereskedett. Ezek olyan cégek voltak, ahol valós kereskedés helyett a részvény árfolyam elmozdulására lehetett fogadni. Mai példával élve a forex ügyletek, CFD termékek hasonlóan olyan ügyletek, melyek mögött nem mindig van valós ügyletkötés, inkább csak az árfolyam mozgásra történő fogadásról beszélhetünk. Az első nagyobb összeget az 1907-es válságban szerezte, de a következő években többször is jelentős összegeket veszített.

Ennek ellenére nem adta fel, hanem a veszteségekre úgy tekintett, mint leckékre, majd folyamatosan gyarapította vagyonát. A 1929-es nagy gazdasági világválság során jelentős vagyonra tett szert. Ez lehetett a spekuláns pályafutásának csúcspontja, amikor hozzávetőlegesen 100 millió dolláros vagyona lehetett. A jesse-livermore.com számítása szerint mai értéken 1,27 milliárd dolláros vagyonnak felel meg.

A vagyonához igazodtak az életkörülményei is. Egy 1990-ben, Livermore lányával, Patricia Livermore-al készült interjú részletét is megtaláltam. Patricia beszámolt apja vagyonáról: számos ingatlan amerika szerte, ingatlanonként 20-25 fős személyzettel. Livermore volt az egyetlen akkoriban, aki nagyobb yachtot tartott fent, mint J.P Morgan. Emellett pedig saját vasúti kocsival közlekedett, ahogy akkoriban más milliomosok is tették.

Livermore életéről, kereskedési módszereiről két könyv jelent meg. Az egyik Edwin Lefevre  Egy spekuláns feljegyzései címmel, mely magyarul is olvasható. Ez a könyv 1923-ban jelent meg. Azonban fia kérésére, Livermore is írt egy könyvet 1939-ben (How to Trade In Stocks címmel), ami a közelgő világháború miatt nem lett annyira sikeres. Bár a könyvvel kapcsolatos munkák egy időre javítottak Livermore súlyos depresszióján. Ennek ellenéret Livermore 1940-ben öngyilkosságot követett le.

Mit tanulhatunk a legjobb spekulánstól?

A rövid élettörténet után nézzük meg, milyen módszereket, szabályokat követett Livermore, illetve milyen tapasztalatokat szerzett a tőzsdei kereskedés során. Tekinthetünk ezekre úgy, mintha a spekulációval kapcsolatos tanácsai lennének Livermore-nak. A most bemutatásra kerülő részleteken túl érdemes Livermore könyvét is elolvasni, mely részletesebben tárgyalja a  spekuláns pályafutását, módszerét. Bár magyar nyelven a nagyobb eladási példányszámot elérő, Edwin Lefever által írt könyv jelent meg, véleményem szerint tőzsdei kereskedőként hasznosabb a How to trade In Stock című könyv, melyet maga Livermore írt.

1) A veszteségek tanítanak meg arra, hogyan kell spekulálni

Livermore többször is hangot ad annak az elképzelésének, hogy veszteségek szükségesek ahhoz, hogy igazán megtanuljuk, mit nem szabad csinálni. Ezt Livermore is többször megtapasztalta, hiszen a spekuláns pályafutása során többször is jelentős összegeket veszítetett. Azonban a veszteségek mutatják meg a spekuláns számára, hogy mit nem szabad csinálni, és egyúttal jelzik, hogy milyen tevékenységgel érhetünk el eredményeket. Ennek a tanácsnak tehát az a lényege, hogy tanulj minden egyes ügyletből. Ha pedig veszteséges lesz egy spekulatív ügyleted, akkor a legtöbb, amit kihozhatsz belőle, hogy tanulsz az esetből. 

A gyakorlatban Livermore tanácsa egyébként könnyen megvalósítható, mégis azt tapasztalom, hogy nagyon sok spekuláns nem követi ezeket a lépéseket. Mindössze annyit kell tenned, hogy a kerekedési nap végén naplózod az ügyleteket, majd pedig elemzed a kötéseket. A naplózás, a teljesítményünk értékelése, hibák javítása témára azért nem térek ki, mert már korábban beszéltünk róla. 

2) A veszteség a spekuláció szerves része

A kockázat vállalása természetes része a spekulációnak. Ezt a spekulánsnak el kell tudnia fogadni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha nincs szerencsénk, akkor elveszítjük minden vagyonunkat. A veszteség elfogadása azt jelenti, hogy felismerjünk, nincs biztos módszer, nem lehet előre jelezni  a jövőt. Azonban felmérhetjük események valószínűségét, és a veszteséghez, a kockázathoz a várható hozamot is viszonyíthatjuk. A hozam és a kockázat viszonya pedig meghatározza, hogy érdemes-e  az ügyletet megkötni. Livermore módszeréhez hozzátartozott a stop használata is. Ezzel az eszközzel pedig a kockázat szabályozható. A stophasználat módszereiről részletesen volt már szó oldalunkon. A veszteség tehát a spekuláció része, nem szabad, hogy a kereskedőt zavarja a veszteség. Livermore úgy tekintett a veszteségekre, mint a tandíjra, amit azért fizetett, hogy tapasztalatot szerezzen. Ha ugyanis tanulsz a veszteségekből, akkor ezek a tapasztalatok később segíthetnek a spekulációban.

3) A fő mozgásban van a pénz

Livermore a következő felismeréséről úgy számolt be, hogy nagy előrelépést hozott ez  a spekulációs eredményeiben. Azaz a nagy pénzt nem a kisebb hullámok meglovaglásában lehet keresni, hanem a fő mozgás követésében. Ezzel tulajdonképpen arra utal Livermore, hogy fel kell ismerni a piacon a meghatározó trendet, mely nem csak egyetlen részvényre, iparágra, hanem a teljes piacra érvényes. Ha ezt a trendet megtaláljuk, akkor a trendkövető spekuláció hozza a legnagyobb eredményt, melynek része, hogy a kisebb hullámokat (például korrekciókat) nem akarjuk kereskedni. Az alábbi képen egy részvény hosszútávú trendjét láthatod. Ez tehát a fő mozgás, de a fő mozgáson belül számos kisebb hullám is követhető, és kereskedhető. A trendelemzésről bővebben már beszéltünk.

Bár a spekulációs pályafutása elején Livermore is rövidtávon kereskedett, későbbiekben már hosszabb időtávra nyitott pozíciókat, a fő mozgással egyező irányba. Egyfajta vedd meg és tartsd technikát alkalmazott, azzal a kitétellel, hogy amikor csökkent a mozgás momentuma, akkor zárta az ügyletet. Ezt a módszert alkalmazta  medvepiacon is, tehát egyfajta momentum stratégiát alkalmazott medve és bikapiacokon is. Bár ezt az elkülönítést sem szerette Livermore. Az volt a véleménye, hogy a piacnak nincs két oldala (bika és medve), nincs két irány, hanem csak a jó irány létezik.

4) Az egyik legnagyobb spekulációs baklövés a leátlagolás

Livermore pamut ügyleteken realizált nagy veszteséget a leátlagolás miatt, így a későbbiekben az egyik legnagyobb baklövésként említi a leátlagolás technikáját. Az elnevezés alapján lehet, hogy ismeretlennek tűnik ez a technika számodra, azonban a spekulánson nagy része elköveti ezt  a hibát. Arról van szó, hogy ha a spekuláns ellen megy a piac, akkor nem zárja a pozíciót, nem használ stop megbízást, hanem az esést arra használja fel, hogy alacsonyabb áron vegyen még a termékből.

Ezzel a teljes pozícióra nézve csökken az átlagárunk, azonban ahogy esik tovább a részvény ára egyre nagyobb lesz a kitettségünk és a veszteségünk is. A módszerről bővebben olvashatsz a 9 dolog, ami nem működik a tőzsdén című cikkünkben. Livermore azt tanácsolja, hogy mindig zárjuk a pozíciót, ha úgy látjuk, hogy a veszteség növekszik.

5) Nincs új dolog a piacon

Szintén több alkalommal visszatér a fenti elvre Livermore, azaz a spekulációban, a tőzsdei kereskedésben nincsenek új dolgok. Amire már volt példa a múltban, az megismétlődik majd a jövőben. Ez pedig Livermore számára azt jelentette, hogy a múltbeli megfigyeléseit, összegyűjtött tapasztalatait a jövőben is kamatoztatni tudta, azaz hozzájárultak a sikeres spekulációhoz a tapasztalatai.

6) Livermore véleménye a tőzsde tippekről, elemzésekről

Livermore szerint a spekulációnak a saját magunk által elvégzett elemzésen kell alapulnia, azaz nem foglalkozott a tőzsde tippekkel, elemzések tanácsaival. Ezekkel ugyanis az a probléma, hogy csak részlegesen, és nem objektíven ismerünk meg egy lehetőséget. Ez alapján pedig nem fogunk hozni megfelelő döntést. A tőzsdehírek követéséről, elemzői célárak követésének problémájával már mi is foglalkoztunk.

7) A pénz nem a kereskedésből, hanem a várakozásból lesz

Livermore egyik hírek mondása a “Money is made by sitting, not trading.” arra utal, hogy a pályafutása második felében már hosszabb távra nyitotta az ügyleteket. Tehát már nem a néhány napos ügyletekből keresett pénzt, mint a pályája elején, amikor a fogadó irodákban kötött ügyleteket, hanem trendirányba kereskedett hosszabb időtávon.

Összegzés:

Részben összefoglalnám a fentieket, illetve néhány egyéb kereskedési szabályt is megtalálhatsz az alábbiakban, melyek szintén jól mutatják Livermore piachoz való hozzáállását:

1) Csak akkor kereskedj ha egyértelműen megállapítható az irány. Tehát világosan megállapítható, hogy bikapiac van, azaz emelkedő trend alakult ki, vagy világosan látszik, hogy csökkenő trend van, azaz medvepiac.

2) Csak abban az irányba kereskedj, ami az általános irány a piacon

3) Azonnal lépj pozícióba, amint a piac megerősíti az elképzelésed

4) Ha emelkedik a részvény ára, akkor vásárolj, ha esik a részvény ára shortolj

5) Maradj pozícióban ha a spekulatív ügylet profitot hoz, fejezd be a kereskedést, ha veszteséget hoz az ügylet

6) Akkor zárd le a pozíciót, ha egyértelmű jele van annak, hogy a trendnek vége

7) Bármely szektorban minidig a vezető részvényekben van a legerősebb trend

8) Soha ne alkalmazd a leátlagolás módszerét

9) Nincs olyan, hogy túl drága vásárlásra egy részvény. Nincs olyan, hogy túl olcsó shortolásra egy papír.

10) A piacnak mindig igaza van, a vélemények gyakran tévednek

11) Azok a spekulatív ügyletek hozzák a legtöbb profitot, melyek már a kezdetektől fogva nyereségesek, azaz ha jól időzíted a belépést, akkor a pozíciód már az elejétől fogva nyereséges lehet.

Livermore tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos általános szabályai

Livermore 40 év kereskedési tapasztalattal a háta mögött fogalmazza meg az alábbi kereskedési tanácsokat. Bár a könyvet 1940-ben írta, a tőzsdék működése, a piaci szereplők kereskedési hozzáállása lényegesen nem változott az elmúlt 100 évben, így látni fogod, hogy még ma is hasznosíthatók a leírtak.  Nézzük a legfontosabbakat.

1) A sikeres tőzsdei kereskedés egyenes arányban van a befektetett munkával

Livermore szerint a tőzsdei kereskedésben elért eredmények egyenes arányban vannak a befektetett munkával. Ez pedig azt jelenti, hogy folyamatosan jegyzeteket készítünk, követjük a piacot, összefüggéseket keresünk, és  az összefüggésekből következtetéseket vonunk le. Ismert Livermore idézet, hogy "nincs értelme a testedzésről könyvet olvasni, a gyakorlatot meg másra bízni". Ezzel tulajdonképpen arra utal Livemore, hogy a tőzsdei kereskedéshez az elméleten túl, a gyakorlat megszerzése is nagyon fontos.  Ráadásul Livermore is megjegyzi, hogy a 40 év alatt nagyon sok szabályszerűséget, összefüggést megismert, de mindig talált újat.  Idővel pedig a megfigyelésekből szabályokat kell alakítanunk, így tudunk egy tőzsdestratégiát kialakítani magunknak.

2) A tőzsdei kereskedés egy üzlet

Fontos szabály, hogy úgy álljunk hozzá a tőzsdei kereskedéshez, mint egy üzlethez, azaz ne a szerencsejáték lehetőségét keressük a tőzsdei kereskedésben. Ha így tekintünk a tőzsdei kereskedésre, akkor látni fogjuk egy üzletnek több lábon kell állnia, ez pedig a tőzsdei kereskedés esetén azt jelenti, hogy mindig csak a tőke egy kis részét kockáztatjuk. A kockázatkezelésnek nagy jelentősége van a tőzsdei kereskedésben.

3) Na akarj gyorsan meggazdagodni a kereskedéssel

Livermore részletesen kitér erre a tévhitre, azaz a tőzsdei kereskedésben gyorsan akarunk meggazdagodni. Ha valaki rövid idő alatt, sokat keres a tőzsdén, akkor elveszíti az ítélőképességét, és csak idő kérdése lesz, hogy a megszerzett vagyont elveszíti.

Mivel a tőzsdei kereskedés egy üzlet, így egy hagyományos, reálgazdasági üzlethez hasonló eredményekre kell számítanunk. Livermore könyvében példaként azt mutatja be, hogy ha valaki boltot nyit, akkor a tőkére vetítve 25%-os összeget tud megkeresni az első évben. Ezek után miért akar egy tőzsdei kereskedő ennél nagyobb hozamelvárásokkal kereskedni. Ha ennél nagyobb hozamot szeretne a tőzsdei kereskedő elérni az első évben, akkor nem üzletként tekint a kereskedésre.

4) A véleményeket el kell választani a tényektől

Livermore egyik mottója, hogy a piac sosem téved, a kereskedők viszont gyakran tévednek. Ez pedig azt jelenti, hogy a kerekedők, elemzők véleményére nem sokat adott Livermore. Egyedül arra figyelt, hogyan mozognak a részvényárak. Ha pedig a saját stratégiája alapján kialakított egy véleményt a piacról és a várható mozgásról, csakis akkor kereskedett, amikor ezt a véleményt a piac visszaigazolta.

A brókerekről is markáns véleménye volt Livermore-nak, azt tartotta, hogy a brókereknek csak egy dolgot szabad elhinni, ha azt mondják: elfogyott a számládon a pénz. Ha ez bekövetkezik, akkor viszont hagyd abba a tőzsdei kereskedést, és fektesd olyan tevékenységbe az időd, energiád, amiben sikeresebb vagy.

5) Ne akarj folyton kereskedni

A tőzsdei kereskedésben elért eredmények elengedhetetlen feltétele a türelem. Azért kell a türelem, hogy kivárjuk a biztosat, ugyanis Livermore megfigyelte bizonyos szituációk (nagyrészt kitörések, de erről még beszélünk) esetén úgy mozog a piac, hogy a kerekedő már a kezdetektől fogva nyereségben van. Ezek az ügyletek hozták számára a legnagyobb nyereséget (példát megbeszélünk lentebb).

6) Súlyos hiba, ha a reménykedést és a félelmet belekeverjük a tőzsdei kereskedésbe

Livermore könyvében több alkalommal is kitér a kereskedőt érő pszichés, lelki terhelésről, részletesen foglalkozott a tőzsdei kerekedés pszichológiai tényezőiről. A legnagyobb hibának azt tartotta, ha a reménykedés és a félelem határozza meg az ügyleteinket. Ha például 30 dolláron vásárolsz egy részvényt, majd a következő nap 32 dollárra emelkedik az árfolyam, akkor a félelem miatt a kereskedő el akarja tenni a profitot. A félelem hatására kiszáll a kereskedő az ügyletből, holott az emelkedés még csak most kezdődött el. Tehát egy olyan profit elvesztését féltjük, melyet az előző nap még meg sem kerestünk. A tőzsdei kereskedőnek ilyen helyzetben kellene reménykedőnek lennie, nem pedig félnie.

Ugyanakkor, ha az ügyleten vesztesége lesz a kereskedőnek, akkor a félelem helyett elkezd reménykedni, várja az emelkedést. Esetleg elköveti a tőzsdei kereskedők legnagyobb baklövését a leátlagolást, azaz az esésben újra vásárol, ezzel csökkentve az átlagárát az összes ügyletnek. A fentiekhez kapcsolódik Livermore híres idézete:

" A profit tud magára vigyázni, de a veszteség nem!"

Szintén ismert idézet Livermore-tól, hogy

"a kereskedő legnagyobb ellensége saját emberi gyengesége"

7) A befektetők hatalmas összegeket buknak

Livermore nem értett egyet a különböző befektetési megközelítésekkel, melynek az a lényege, hogy hosszútávon tartunk egy részvényt. Sok száz olyan esettel találkozott, amikor a befektetők azt gondolták egy-egy részvényről, hogy jó befektetés lesz, majd pedig értéktelenek lettek ezek a papírok.  Emiatt elutasította azt a befektetői hozzáállást is, melynek lényege, hogy ha leesnek az árak, akkor csak ki kell várni, hogy visszaemelkedjenek. Ezzel szemben Livermore mindig használt stop megbízást, azaz kilépett a piacról, ha a részvény momentuma csökkent. A fentiekhez annyit tennék hozzá, hogy nem tőzsdeindexek hosszútávú tartásáról beszél Livermore, hanem egy-egy részvény kiválasztásáról, és hosszútávú tartásáról.

Livermore kereskedési módszerének részletei

A fenti általános tanácsok, szabályok után nézzük a részleteket Livermore kereskedési módszerével kapcsolatosan. Alapvetően három fontos dologról beszélünk a technikája kapcsán, ezek az alábbiak:

• Sarokpontok megállapítása
• Árfolyam mozgások elkülönítése
• Belépési, kilépési jelek

Livermore könyvében a pivot pont kifejezést használja a sarokpontokra, de ez nem összetévesztendő a napon belüli kereskedésben használt pivot pontokkal. Ezért is fordítottam sarokpontoknak, de a támasz, ellenállás kifejezés jobban illene ide. Ugyanis arról van szó, hogy Livermore számos megfigyelést végzett különböző meghatározó szintekre, támaszokra, ellenállásokra, melyet sarokpontoknak nevezett. A példáiból az derül ki, hogy sarokpontként tekintett egy részvény piacán a csúcsokra, mélypontokra, illetve ha egy sáv alakul ki, akkor a sávokra. Az alábbi képen példákat láthatsz a csúcsokra, mélypontokra, melyek ilyen támasz, ellenállás szinteket alakíthatnak ki. A fentieken túl a kerek számokat is pivot pontnak tekintette Livermore.

Az időzítés fontossága

A sarokpontok azonosítására azért van szükség, hogy a kereskedő ki tudja várni a nagyobb mozgásokat. Azaz Livermore nem akarta a kisebb mozgásokat kereskedni, hanem csak akkor lépett pozícióba, ha úgy ítélte meg, nagyobb mozgás várható. Ha például egy részvény mélypontja 40 dolláron van, majd felmegy az ára 45 dollárra és kisebb korrekciót követően 49,5 dollárig emelkedik, akkor itt a 40 és 49,5 dollár egy sarokpont, különösen akkor, ha napokig a sávban marad a részvény ára. Ekkor Livermore 49,5 dollár felett vár további emelkedést. Az ilyen kitörésekben azt tapasztalta Livermore, hogy ha megfelelő időben, erős mozgásba száll be, akkor már a kereskedés első pillanatától kezdve nyereségben lesz, és jellemzően ezeken az ügyleteken lehet a legtöbbet keresni. Tehát a technika egyfajta momentum kereskedés, mely a kitörésekre épít.

A kerek számok is sarokpontok, így például, amikor az Anaconda részvény ára 100 dollárra emelkedett, Livermore 4000 darabot vásárolt belőle. Mire megkapta a visszaigazolást már 105 dolláron volt az Anaconda árfolyama, azaz a kezdetektől fogva nyereséges volt ez a kereskedés számára. Érdemi korrekció nélkül emelkedett tovább a részvény 150 dollárra. Ezt a kereskedést egyébként 200 és 300 dollárnál is megismételte Livermore. Tehát egyáltalán nem zavarta, hogy előzőleg már 100%-ot emelkedett a papír.

Meglátása az volt, hogy nincs olyan, hogy túl drága egy részvény a vásárláshoz. Olyan sincs, hogy túl olcsó egy részvény a shortolásra. Azaz nem az ár határozza meg azt, hogy veszünk vagy eladunk, hanem a piacon tapasztalható erő és mozgás.

A fenti példa folytatása, hogy 300 dollárnál megtorpant a részvény emelkedése, emiatt Livermore zárta a pozíciókat, ugyanis úgy gondolta, hogy ha a 300 dollár alá esik az árfolyam, akkor vége az emelkedésnek. A nap végére 300 dollár alá esett az Anaconda részvények árfolyama, majd a következő napokban 225 dollárig esett vissza az árjegyzés. Fontos szabálya volt Livermore-nak, hogy ha az árfolyam nem úgy mozog, ahogy várta, akkor kiszállt a piacról.

Hogyan különíthetők el az árfolyam-mozgások a tőzsdei kereskedésben?

Livermore szerint az átlagos kereskedő aszerint határozza meg a piaci trendet, hogy mit hallottak, olvastak a tőzsdével kapcsolatban. A sikeres tőzsdei kereskedőnek azonban nem a hírekre kell alapoznia a piac állapotának felmérését, hanem az árfolyam szalagot kell figyelnie. Livermore nem rajzolt grafikonokat, hanem az árfolyam változását jegyzetelte, és ez alapján határozott meg trendeket. Az alábbi képen egy példát láthatsz arra, hogy milyen módon követte Livermore a piacot. A táblázat soraiban az egyes napokat láthatjuk, az oszlopok pedig a különböző trend állapotokat különítik el. Még a tinta színének is jelentősége van, azonban a fentiek értelmezése sokkal egyszerűbb ma már egy árfolyamelemző programmal.

Milyen trendeket különített el Livermore?

A tőzsdei kereskedés során az alábbi trendeket különítette el Livermore, ezek a fenti táblázatban is láthatók:

• Secondary Rally: másodlagos rally, emelkedés
• Natural Rally: természetes rally,emelkedés
• Upward Trend: emelkedő trend
• Downward Trend: csökkenő trend
• Natural Reaction: természetes reakció, korrekció
• Secondary Reaciton: másodlagos reakció

A fentiek közöl az emelkedő és csökkenő trend oszlopok mutatják a fő irányt, ezeket az adatokat piros/fekete tintával töltötte ki Livermore, hogy lássa a trend irányát.

A jegyzet vezetése nagyon egyszerű módon történik. Ugyanis, amíg emelkednek az árak, addig az emelkedő trend oszlopot töltjük, majd amikor korrekció kezdődik, akkor a reakció oszlopokat töltjük ki, de az emelkedő trend utolsó árát aláhúzzuk, ez ugyanis sarokpont lesz. Ugyanez igaz a természetes reakció, korrekció utolsó árára is, az is sarokpont lesz. Tehát az emelkedés csúcsa és a korrekció mélypontja sarokpont lesz. A természetes reakciót akkor tekinti befejezetnek Livermore, ha az árak legalább hat pontot emelkednek az előző érték óta.

Megvan tehát két sarokpont, amelyre figyelni kell. Ha a felső sarokpontot (csúcsot) éri el az árfolyam, akkor várjuk a kitörést. Ha az alsó sarokpontot éri el, akkor figyelünk, mert itt akár emelkedés is bekövetkezhet. De ha alá esik az árfolyam, akkor a mozgás véget ért, azaz megtört az emelkedő trend.

 A fentiekben csak az emelkedő trend esetéről volt szó, illetve a példához hozzá tartozik, hogy egy 30 dolláros részvény esetében 6 pontos korrekciót vár el Livermore, akkor tekinti a visszaesést természetes reakciónak. A korrekció azonban nem változtat a trend megítélésén, ugyanúgy emelkedő trendről beszélünk, és aszerint kereskedünk.

A kulcsár szerepe a tőzsdei kereskedésben

Továbbá Livermore nem csak egyetlen részvény árát figyelte a trend megállapításához, azaz egyszerre minimum két részvényt figyelt az iparágon belül. Ennyi minimum szükséges, hogy az iparágon belül következtetéseket lehessen levonni. Ezért ún. kulcsárakat határozott meg, így pedig a kulcsáraknál kisebb mozgásokat nem jegyezte fel a jegyzeteiben. Tehát a trend szempontjából lényegtelen kisebb mozgásokat, gyakran oldalazásokat nem vizsgálta csak a meghatározó, erőteljes mozgásokat. A fenti táblázatban az első hat oszlop a U.S Steel árfolyama, a második hat oszlop a Bethelm Steel árfolyama. Ezek azonos iparágon belüli részvények. A harmadik hat oszlop pedig a kulcsár szint (Key Price látható a táblázatban).

Egyes papírok esetében 6 pontos kulcsárat határoz meg Livermore. Ez azonban a két részvény átlagából kell, hogy kijöjjön. Azaz ha a U.S Steel ára 5,25 pontot mozdul el, és a Bethlem Steel 7-et, akkor ez együtt több, mint 12 pont, azaz az átlag 6 pont fölötti. Tehát a mozgásokat feljegyezzük, figyeljük. Önmagában tehát ez a módszer arra jó, hogy a kisebb, lényegtelen, nem erőteljes mozgásokat kiszűrjük. Azt azonban látni kell, hogy a 6 pontos szint megállapítás tapasztalati úton történik, és ettől Livermore is eltér a részvény árának függvényében.

Livermore módszerének összegzése

A fentiekből kimarad a csökkenő trend esetének bemutatása, illetve számos további szabálya is van a kulcsárakkal, és a trendek követésével kapcsolatban Livermore-nak, így aki ezt teljes részletességgel szeretné áttekinteni, javaslom a könyv olvasását. Összességében azt lehetne mondani, hogy Livermore kereskedési módszere trendkövető volt, és erősen épített a grafikonon látható csúcsok, mélypontokra, sávokra, illetve az ezekből történő kitörésekre.

A mozgásokat pedig az árfolyam-elmozdulás alapján különítette el, azaz kisebb kilengésekkel nem foglalkozott, csak a nagyobb, meghatározó mozgásokkal. Ha egy-egy ilyen kitörésben piacra lépett, akkor ezt akkor tette, amikor erőteljes mozgás történt. Az volt a célja, hogy már a belépést követően nyereséges legyen. Úgy gondolta, azokon az ügyleteken lehet sokat keresni, mely már a kezdetektől nyereséget mutatnak, azaz nagyon erős piaci mozgások idején kereskedünk a tőzsdén. Nem értett egyet azokkal a módszerekkel, melyek minden hullámot kereskedni akartak. Kifejezetten a nagy és erőteljes mozgások idején próbált piacra lépni. Mindig az árak alapján értékelte a helyzetet, tehát azért lépett ki  pozícióból, mert a grafikonon azt látta, hogy az előző napok trendje megtörik, csökken a momentum.