Tőzsdei brókercégek rangsora, összehasonlítása, melyiket érdemes választani?

Tőzsdei brókercégek kiválasztásával, a számlanyitás előtti összehasonlítás legfontosabb szempontjaival, illetve a biztonsági kérdésekkel foglalkozunk. Áttekintjük a magyar tőzsdei brókercégeket, illetve a nemzetközi piacra is kitekintünk. Konkrét tőzsdei brókercég ajánlás, ajánlat nincs a bejegyzésben, ugyanakkor több tőzsdei brókercég neve is említésre kerül az anyagban. Témáink:

• Milyen előnye van egy tőzsdei brókercégek a forex, OTC brókerekhez képest?
• Kereskedési jutalék
• Inaktivitási díj
• Elérhető tőzsdék köre
• Minimum díjak és maximum díjak
• Elérhető termékek köre
• Kereskedési felület, platform
• Számlanyitási minimum
• Biztonsági kérdések
• Kártalanítási szempontok
• Magyar tőzsdei brókercégek listája
• Külföldi tőzsdei brókercégek listája

Alapvetően két nagy kategóriát különíthetünk el a külföldi brókercégek között. Az egyik kategóriába tartoznak a hagyományos, tőzsdei brókercégek, melyek elérik a nemzetközi, külföldi tőzsdéket, így valódi részvényekkel, ETF alapokkal, egyéb termékekkel tudunk kereskedni. A másik kategóriába tartoznak a tőzsdén kívüli piacokat (lásd itt) elérő külföldi brókercégek. Ezeknél nem érhetjük el a külföldi tőzsdéket, de mégis van arra lehetőség, hogy részvények árfolyam elmozdulását kereskedjük (például részvény CFD termék segítségével). Ez utóbbi brókercégeket gyakran hívják OTC vagy forex brókercégeknek. A fentiek elkülönítése tehát alapvetően fontos tényező a külföldi brókercég választás során. (A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy találkozhatunk olyan tőzsdei brókercégekkel a külföldi piacokon, melyek a tőzsdei termékek mellett tőzsdén kívüli termékeket (például CFD, forex) kínálnak ügyfeleiknek.)

Külföldi brókercég számlanyitás előtti lépések

A fentiekből látható, hogy elsőként azt kell eldöntenünk, milyen terméket, piacokat szeretnénk elérni. Az alábbi néhány mondatban próbálok segítséget nyújtani annak függvényében, hogy egyes kerekedési stratégiákhoz, kereskedési stílushoz melyik brókercég az ideális. Amennyiben rövid távon, napon belül, daytrade kereskedést szeretnénk folytatni kis tőkével,  akkor elképzelhető, hogy a tőzsdék kívüli külföldi brókercégek lesznek számunkra az ideálisak. A származtatott termékek (például részvény CFD) egyszerűbben, gyorsabban kereskedhetők tőzsdék kívüli  formában, ráadásul tőkeáttétel igénybe vétele is egyszerű.  

Megjegyezném, hogy tőzsdei brókercégek esetében is vannak olyan termékek, számlák, ahol tőkeáttét vehető igénybe (lásd számlatípusok az amerikai tőzsdén). Mindenképpen előnye a tőzsdei brókercégeknek a nagyobb termékválaszték. Míg például egy átlagos tőzsdén kívüli piacokat elérő külföldi brókercégnél az elérhető termékek köre 100-500 között van, addig egy hagyományos tőzsdét elérő brókercégnél akár több ezer részvény is elérhető. Ez kifejezetten akkor lesz fontos szempont, ha napon túli ügyleteket is kötünk, így swingtrade kereskedők számára előnyösebb lehet olyan külföldi brókercégben gondolkodni, amelyikkel valós részvényeket érünk el. Befektetési időtávon pedig mindenképpen a tőzsdei brókercégek jöhetnek szóba, ugyanis az OTC brókereknél a származtatott termékek tartásának költsége van (swap), így hosszú évekig tartott pozíciók esetében előnyösebb ha a valós részvényt vásároljuk meg, nem pedig részvény CFD formában.  A fentiek mellett a biztonsági szempontokat vizsgálva is a tőzsdei brókercégek tekinthetők előnyösebbnek. Általánosságban elmondható, hogy a tőzsdei brókercégek működése szigorúbb szabályokhoz kötött, mint a tőzsdén kívüli brókercégek, de nagy különbségek lehetnek egyes országok között.

Külföldi brókercég választás során tehát a tőzsdei brókercégek esetében nagyobb termékválasztékra számíthatunk, a tőkeáttétel kisebb mértékére és magasabb számlanyitási minimumokra. Ugyanakkor a külföldi OTC brókercégek esetében a számlanyitási minimumok alacsonyak, a származtatott termékek segítségével magasabb tőkeáttétel lehetőségét érhetjük el, de kevesebb termék közül választhatunk.

A tőzsdei brókercégek és az OTC piacon tevékenykedő külföldi brókercégek között van még egy alapvető különbség, ami az ügyletek végrehajtásával, teljesítésével kapcsolatos. Ugyanis a hagyományos tőzsdei brókercégek mindössze közvetítő szerepet töltenek be, azaz a kereskedő megbízását eljuttatják a tőzsdére, ahol egy másik kereskedővel történik az ügyletkötés. Tehát a végrehajtás során nem merül fel érdekkonfliktus a brókercég és a kereskedő között. Ez azonban nem így van az OTC piacon működő külföldi brókercégek esetében. Ezen esetekben ugyanis a brókercég, vagy egy másik pénzintézet jegyzi az árat a kereskedő számára, tehát a megbízás másik oldalán egy brókercég, vagy egy pénzintézet áll. Látható tehát ebből, hogy ha a kereskedő nyer, akkor a másik oldalon levő szereplő veszíteni fog. Az OTC brókerek működésével, ügyletek végrehajtásával kapcsolatos információkat itt beszéltük meg.

Külföldi tőzsdei brókercégek

A külföldi tőzsdei brókercégek összehasonlítása során fontos szempont a kereskedés jutaléka. Ez gyakorlatilag a kereskedéssel összefüggő legnagyobb költségünk. Minél rövidebb időtávon kereskedünk, a jutaléknak annál nagyobb jelentősége lesz. Ugyanilyen összefüggést figyelhetünk meg a kereskedési jutalék minimum szintjével kapcsolatban. Azaz minél kisebb a kereskedési tőkénk, annál nagyobb a jelentősége a minimum díjaknak, melyben szintén jelentős eltérések lehetnek. (Például van olyan külföldi brókercég, ahol 1 dollár a minimum díj, de tudok példát mondani 20 dolláros minimum díjjal működő külföldi brókercégre is.)

Mivel ezek a hagyományos brókercégek közvetítő szerepet töltenek be, így a szolgáltatásukért cserében jutalékot kell fizetnie a kereskedőknek. Ellentétben az OTC piacokon működő brókerekkel, például a market maker forex brókercégek esetében, ahol a szolgáltató jegyzi az árat a kereskedőnek, és az árképzésbe, a spreadbe építik be a kereskedési költségeket. A hagyományos tőzsdei brókercégeknek erre nincs lehetősége, hiszen az ügyletet a befektetők a tőzsdék kötik meg, éppen ezért jutalékot számít fel a brókercég.

A hagyományos, tőzsdei brókercégek tehát közvetítő szerepet töltenek be a befektető és a tőzsde között. A hagyományos, tőzsdei brókercégek között is két nagy csoportot különböztetünk meg. Az egyik kategóriába tartoznak az ún. diszkont brókercégek, melyek jellemzően online hozzáférést biztosítanak a tőzsdékhez, kevesebb többlet szolgáltatást nyújtanak, viszont alacsonyabb jutalékok mellett kereskedhetünk a diszkont brókercégeknél. Az ún. full-service brókercégek pedig számos többletszolgáltatást biztosítanak, például telefonon keresztül adhatunk megbízásokat, elemzéseket, vagyonkezelési szolgáltatásokat is végeznek. Ezeknek a cégeknek a díjazása, így a részvény kereskedés jutaléka is magasabb.

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy hagyományos tőzsdei brókercég működtetésének szigorúbbak a szabályai, mint például egy OTC piacon működő brókercégnek. Így a tőzsdei hozzáférés egyúttal a megbízhatóságot is jelzi, de természetesen számos példa volt arra is a múltban, hogy tőzsdei brókercégek mentek csődbe. Ugyanakkor a legtöbb európai és nyugati országban ezek az értékpapírszámlák valamilyen kártalanítási alap védelme alatt állnak.

A részvénykereskedés során felmerülő jutalékok alapvetően eltérnek az amerikai tőzsdéken és az európai tőzsdéken. Az európai tőzsdékre a százalékos jutalékok a jellemzőek, míg az amerikai tőzsdék esetében fix és részvény darabszámhoz kötött jutalékokkal találkozunk. Először nézzük az európai tőzsdéken működő brókercégek jutalékait.

Részvénykereskedési jutalékok európai tőzsdéken

Ahogy fentebb már beszéltünk róla, Európában a százalékos részvény jutalékok a jellemzőek, azaz a brókercégek a vételi és eladási megbízás nominális értékre számítanak fel jutalékot. Diszkont brókercég kategóriában jellemzően 0,1-0,4%-ot, míg a full-service szolgáltatást nyújtó cégek esetében a 0,5-1%-os megbízási díjakkal fogunk találkozni. Ehhez még vegyük hozzá, hogy általában egy minimum díj is meghatározásra kerül. Ez utóbbi fontos szempont a kezdő, illetve kis számlán kereskedők számára. Magas minimum díj esetén tehát hiába alacsony a százalékos jutalék, mivel kis pozíciókat kötünk, így a minimum díjat fogjuk fizetni, ami százalékosan magasabb jutalékot jelent. Európában a jellemző minimum díjak 3 és 20 euró között mozognak. 

Ha például a brókercégnél a minimum díj 3 euró és a jutalék 0,1%, akkor az alábbi példa szerint 100 darab Deutsche Bank részvény 10 eurós áron történő megvásárlása egy 1000 eurós (100 db x 10 euró) pozíciót jelent. Ekkor az 1000 eurós pozíció méretre a 0,1%-os jutalék (1000 x 0,001) 1 eurós jutalékot jelentene, de a minimum díj miatt 3 euróval terhelik a számlánkat. Százalékos jutalékunk így 0,3% lesz. Látható tehát, hogy a fenti példában legalább 3000 eurós pozíció méret esetén lesz 0,1% a jutalék. Képzeljük el a fenti esetet akkor is, ha 20 euró a minimum díj. Ekkor pedig 20.000 eurós pozíció méretnél lesz 0,1% a jutalék, kisebb összeg esetén a százalékos jutalék több lesz. (A pozíció zárásakor hasonló módon számítjuk az eladási összegre is a jutalékot). Látható tehát, ha kis számlával rendelkezünk, akkor a minimum díjnak nagy jelentősége lesz. Minimum díjak egyébként az amerikai tőzsdéken is vannak.

Részvénykereskedési jutalékok az amerikai tőzsdéken

Az amerikai tőzsdéken több fajta részvény jutalék struktúra terjedt el. Egyes diszkont brókercégek alkalmazzák az ún. flat rate jutalékot, azaz minden megbízás végrehajtása egy fix összegbe kerül. Jellemzően 6-12 dollár közötti ez a fix összeg, brókercégenként eltérő. Ha például 6 dollár a fix jutalék, akkor minden vételi megbízás teljesítése 6 dollárban és minden eladási megbízás (amikor zárjuk a pozíciót) 6 dollárba kerül, függetlenül a pozíció értékétől. Tehát 1000 dolláros pozíció méret esetén is 6 dollár a jutalék, és 100.000 dolláros ügylet esetén is 6 dollár lesz.

Szintén fix jutalék struktúrának számít és a leggyakoribb az amerikai brókercégeknél, hogy a jutalék a részvények darabszámához köthető. Tehát például részvényenként 1 cent a jutalék, de egyébként 0,5 cent és 5 cent per részvény között szóródik a jutalék az egyes brókercégek között. Ez azért fix jutalék, mert ha egy 1000 dolláros árfolyamú részvényt veszünk, akkor is 1 cent/db a jutalék, de ha egy 50 dolláros árfolyamú részvényt vásárolunk akkor is 1 cent/db a jutalék. Természetesen minimum és gyakran maximum díj is meghatározásra kerül. A minimum díj 1-10 dollár közötti, a maximum díj pedig 1-2 százalék általában a pozíció értékére vetítve. Az alábbi példában bemutatom ennek a díjstruktúrának a működését.

A példa brókercég jutaléka részvényenként 1 cent, a minimum jutalék 1 dollár, a maximum jutalék a pozíció értékének 1 százaléka:

• 50 db részvényt vásárolunk, 30 dolláros árfolyam mellett, akkor a jutalék 0,01 dollár x 50 db, azaz 0,5 dollár lenne, de a minimum díj 1 dollár, tehát ennyit fogunk fizetni.
• 200 db részvényt vásárolunk, 200 dolláros árfolyam mellett, akkor a jutalék 0,01 dollár x 200 db, azaz 2 dollár lesz. A pozíció értéke 40.000 dollár. Látható tehát, hogy magasabb részvényár esetén nagyon alacsony lesz a fizetendő jutalék az értékre vetítve (2/40.000) 0,005%
• 1000 db részvényt vásárolunk 0,25 dolláros árfolyam mellett. Ekkor a jutalék 0,01 dollár x 1000, azaz 10 dollár lenne. A pozíció értéke 1000 x 0,25 dollár, azaz 250 dollár. A 250 dollár 1%-a (maximum jutalék miatt számoljuk ki) 2,5 dollár, így 2,5 dollár lesz a fizetendő jutalék.

A fenti jutalék struktúra akkor lesz előnyös, és nagyon kedvező számunkra, ha nagyobb árfolyam értékű részvényekkel kereskedünk. Ha kifejezetten centes részvényekkel foglalkozunk, akkor elképzelhető, hogy jobban járunk az ügyletenkénti fix jutalékkal darabszám és összegtől függetlenül. A fenti a két leggyakoribb részvény jutalék forma az amerikai tőzsdéken. Az utóbbi jutalék struktúrát gyakran kombinálják a kereskedő számláján mért kereskedési forgalommal. Azaz ha adott hónapban nagy részvényforgalmat bonyolítunk le, akkor a jutalék alacsonyabb lesz. Például 1 cent helyett fél cent lesz. A fenti jutalék számítási megoldásokból is látható, hogy az amerikai tőzsdéken valószínűleg kedvezőbben tudunk kereskedni. Nem véletlen, hogy a daytrade kereskedők nagy része a forex mellett az amerikai részvénypiacon tevékenykedik. Egyrészt a nagy részvényválaszték, másrészt pedig a kedvező jutalékok miatt.

Milyen előnye van egy tőzsdei brókercégnek?

Kiemelnék néhány szempontot, ami mindenképpen előnyt jelenthet a tőzsdén kívüli kereskedéssel szemben. Egyrészt a tőzsdei brókercégek közvetítő szerepet töltenek be, azaz eljuttatják az ügyfél megbízását a tőzsde rendszerébe, a részvény ajánlati könyvébe. Az ügylet egy másik piaci szereplővel kerül megkötésre. Ellentétben egyes tőzsdén kívüli brókercégekkel (lásd itt), ahol az ügyletet a brókercéggel szemben köti meg a kereskedő, itt nem alakul ki tehát érdekkonfliktus a tőzsdei brókercég és az ügyfél között.  A fentiek miatt a tőzsdei brókercégeknél jellemzően a kereskedés egyik költsége a jutalék lesz. A tőzsdén kívüli brókercégek gyakran kínálják jutalékmentesen a szolgáltatásaikat, náluk a spreadbe kerül beépítésre a jutalék (mivel legtöbbször a brókercég, vagy egy másik pénzügyi cég jegyzi a termék árát).

Az alábbiakban a legfontosabb szempontokat beszéljük meg, melyet célszerű átgondolni a brókercég választás, illetve a számlanyitás előtt.

1) Kereskedési jutalék

Ahogy a fentiekben már utaltam rá a tőzsdei brókercégek esetében a kereskedés egyik jelentős költsége a megbízási díj lesz.  A kereskedési jutalék számítása cégenként eltérő, például európai brókercégek jellemzően a pozíció méretének százalékában határozzák meg a vételi és eladási jutalékot, míg amerikai tőzsdei brókercégek esetében találkozhatunk fix jutalékkal, vagy részvény darabszámhoz kötöttel. A különböző kereskedési jutalékokat és azok előnyeit, hátrányait, a kereskedésre gyakorolt hatásait egy külön cikkben beszéltük meg, így itt már nem térnék ki rá, de célszerű tanulmányozni a leírtakat. Minél rövidebb időtávon kereskedünk, annál nagyobb lesz a jelentősége a kereskedési jutaléknak.

2) Minimum díjak és maximum díjak

A kereskedési jutalékok meghatározása során általában kikötnek a tőzsdei brókercégek egy minimum díjat és egy maximum díjat is. Ezek közül jellemzően a minimum díjnak lesz nagy jelentősége akkor, ha kisebb tőkével kereskedünk, illetve akkor is, ha hosszabb időtávon gondolkodunk. Ha kisebb tőkével kereskedünk, akkor hiába lesznek a kereskedési jutalékok alacsonyak, ha a minimum díj magas. Például találunk olyan brókercéget, ahol 1 dollár a minimum díj, de olyan brókercégnél is nyithatunk számlát, ahol 20 dollár a minimum díj. Tehát a legkisebb pozíció felvétele esetén is felszámítanak nekünk 20 dolláros vételi, majd eladási jutalékot. Érthető tehát, hogy kis számlaméret esetén ezzel is foglalkozni kell, de igaz ez a befektetési portfólió kialakításakor is. Ugyanis a diverzifikáció eredményeképpen a befektetendő összeget több részvénybe fektetjük be, így elképzelhető, hogy egy-egy részvénybe csak kisebb összeget fektetünk. A minimum díj tehát ugyanolyan fontos szempont mint a százalékban megállapított jutalék. A minimum díjak jelentőségét fentebb megbeszéltük.

3) Inaktivitási díj

Tőzsdei brókercégek esetében gyakran felmerülő költség elem az ún. inaktivitási díj, angolul inactivity fee. A gyakorlatban ez a díjtétel azokat a kereskedőket érinti, akik nem kereskednek gyakran a számlájukon. Hogy mi számít gyakorinak azt a brókercég határozza meg. Mindenesetre vegyük ezt is figyelembe, különösen akkor, ha befektetési portfóliót akarunk kialakítani, mivel ebben az esetben kevesebb kötésünk lesz. Elképzelhető, hogy érdemes magasabb jutalékot bevállalni, mint egy folyamatos inaktivitási díjat fizetni.  Mindenesetre az inaktivitási díjaknak is két fajtája van, melyből az egyik típust könnyen ki lehet kerülni. Az inaktivitási díj alap típusa úgy működik, hogy ha eltelik X nap, amely idő alatt egyetlen kereskedés sem volt a számlánkon, akkor Y dollár inaktivitási díjjal terhelik a számlánkat. Gyakori, hogy 90 nap, vagy 180 napos időszakokat néznek a brókercégek, de ez brókercégenként eltérő. Az ilyen inaktivitási díj azonban könnyen kikerülhető, mivel elegendő egyetlen tranzakciót végrehajtani. Ha pedig alacsony a minimum díj a brókercégnél, például 1 dollár, akkor akár 2 dollár költség mellett (nyitás + azonnali zárás) mentesülünk az inaktivitási díj alól, ami gyakran 50, vagy 100 dolláros költséget jelent. Azonban az inaktivitási díjnak létezik egy másik típusa, például ilyet alkalmaz az Interactive Brokers is (2021-től kivezette ezt a díjat az IB). Ennek lényege, hogy havi 10 dollár a számlavezetési díj (bizonyos számlatípusok esetén 20 dollár), melyből levonható a kereskedés jutaléka. Tehát ha az adott hónapban 10 dollárnál több volt a kereskedési jutalék, akkor a fizetendő díj 0 lesz, míg ha 10 dollárnál kisebb a jutalék, akkor a 10 dollár mínusz a jutalék lesz a fizetendő inaktivitási díj.

4) Elérhető tőzsdék köre

Szintén fontos szempont, hogy a tőzsdei brókercég melyik tőzsdét éri el. Ha tehát az a célunk, hogy amerikai részvényekkel kereskedjünk, akkor olyan brókercégre lesz szükségünk, amelyik az amerikai tőzsdéket is eléri. Értelemszerűen át kell gondolnunk, hogy milyen piacon tervezzük a kereskedést, és ez is szűkíti a brókercégek közötti választási lehetőséget. A Budapesti Értéktőzsde részvény szekciójához mindössze 19 brókercégnek van hozzáférése, lásd az aktuális listát ezekről a tőzsdei brókercégekről.

5) Elérhető termékek köre

Szintén fontos szempont, hogy milyen termékekkel szeretnénk kereskedni, ugyanis a tőzsdei brókercégeknél a részvények, etf alapok mellett számos egyéb termék is elérhető, például opciók, határidős tőzsdei ügyletek, certifikátok, warrantok, kötvények. Számos példát láthatunk arra is, hogy a tőzsdei brókercég kínál az ügyfelei részére devizákat (forex kereskedést), illetve index és részvény CFD termékeket. Például az Interactive Brokers, illetve a Saxo Bank is kínál ügyfelei részére a hagyományos részvények mellett devizapiaci, forex és CFD kereskedési lehetőséget is.

6) Kereskedési felület, platform

A tőzsdei brókercégek esetében sokkal inkább jellemző, hogy saját kereskedési platformot fejleszt a brókercég ügyfelei részére. A forex kereskedésben megszokhatták a kereskedők, hogy léteznek brókercég független platformok, például a metatrader 4-5. Azonban a tőzsdei brókercégekre ez nem jellemző, sokkal kevesebb a brókercég független platform. Ugyanakkor ha külső, brókercégtől független platformon szeretnénk kereskedni, akkor API-ra, azaz alkalmazás programozási interfész támogatásra lesz szükség. Ha tehát a brókercég támogatja az API-t, akkor külső programok is kapcsolhatók a számlánkhoz. Ilyen külső program a Ninja Trader vagy a Sierra Charts.  Ha  viszont a tőzsdei brókercég saját platformját szeretnénk használni, akkor a számlanyitás előtt mindenképpen próbáljuk ki a rendszert, tekintsük át, hogy megfelel-e a számunkra. Illetve fontos szempont lehet a mobil telefon alkalmazás, ezt is érdemes kipróbálni.

7) Számlanyitási minimum

Tőzsdei brókercégek általában meghatároznak egy számlanyitási minimumot. Gyakori, hogy 2-3 ezer dollárban van meghatározva a számlanyitási minimum, de arra is láthatunk több példát, hogy 10.000 dollár a számlanyitási minimum. Ez tehát azt jelenti, hogy minimum ekkora összeget kell beutalnunk, hogy a számla aktiválódjon, a későbbiekben nem kötelező fenntartani ezt az egyenleget. Mindenesetre előfordulhat, hogy a számlanyitási minimum miatt nem tudjuk megnyitni a számlát, ha kisebb tőkével szeretnék elkezdeni a kereskedést. Különbséget kell tennünk a számlák között is az ún. cash típusú számlák a befektetőknek valók, tőkeáttétel nem vehető igénybe, sem short pozíció. Ugyanakkor a számlanyitási minimum alacsonyabb ezeknél a számláknál (például 0 vagy 500 dollár). A margin számlán már tőkeáttételes ügylet is nyitható, illetve shortolni is lehet, viszont a számlanyitási minimum általában magasabb (például 2000 dollár). Részletesen a két számlatípusról itt beszéltünk.

8) Biztonsági kérdések

Mennyire megbízható a tőzsdei brókercég? Gyakori kérdés a kereskedők körében. Sajnos előre nem lehet megmondani, hogy milyen jövő vár a brókercégre, illetve az esetleges csalások, visszaélések is csak utólag deríthetők ki. Emiatt törekedjünk arra, hogy olyan tőzsdei brókercéget válasszunk, amelyik felügyelet alatt áll. Például az amerikai tőzsdei brókercégeket a SEC (Securities and Exchange Commission) felügyeli, az Egyesült Királyságban működő tőzsdei brókercégeket az FCA (Financial conduct Authority) felügyeli. Magyarországi székhelyű brókercégeket az MNB felügyeli. Tehát a tőzsdei brókercéget meg kell találnunk  a fenti felügyeletek adatbázisában (honlapjukon található kereső). Nem elég tehát, hogy a brókercég honlapján ott a felügyeleti szerv megnevezése, ellenőrizzük is, hogy ténylegesen megtalálható a felügyelet adatbázisában a tőzsdei brókercég.

9) Kártalanítási, befektetővédelmi szempontok

A legtöbb nyugati országban az értékpapír számlák is meghatározott feltételek szerint biztosítva vannak, azaz ha a brókercég csődbe megy, akkor az ügyfelek kártalanítva lesznek. A kártalanítás összeghatára, önrész, egyéb feltételek az adott ország jogszabályai által meghatározottak. Például Magyarországon a BEVA biztosít védelmet, itt önrész is van. Amerikai brókercégek esetén az SIPC biztosítja a számlákat (https://www.sipc.org/). Egyesült Királyságban pedig az FSCS (http://www.fscs.org.uk/). Összefoglaló cikkünket itt találjátok: Brókercsőd, bankcsőd, befektetővédelem: Hogyan készülj fel?

Magyar tőzsdei brókercégek

Magyarországon alapvetően két kategóriába sorolhatók a tőzsdei brókercégek. Az egyik kategóriában találjuk a banki háttérrel rendelkező cégeket, például:

• Erste Befektetési Zrt. - Erste Bróker
• OTP Bank - OTP direkt Bróker
• K&H Bank - KBC equitas

Illetve a fentiek mellett a banki háttér nélküli, kifejezetten csak tőzsdei kereskedésre specializálódott brókercégek:

• Random Capital
• Degiro
• Equilor

A banki háttér nélküli tőzsdei brókercégek száma jelentősen csökkent 2015 óta, ugyanis több cég csődbe ment (egyes esetekben a bűncselekmény gyanúja is felmerült). Ez alapján talán levonható az a következtetés, hogy a banki háttérrel működő cégek megbízhatóbbak, de ahogy fentebb is utaltam ár, előre nehéz megmondani, hogy melyik céggel lesz probléma a jövőben.

Külföldi tőzsdei brókercégek

Külföldi tőzsdei brókercégek között nagyon sokat találunk az Egyesült Államokban. Ezen tőzsdei brókercégek egy része kifejezetten csak az USA tőzsdéire fókuszál, míg számos olyan brókercéget is találunk, melyeken keresztül a nemzetközi piacok is elérhetők, azaz az amerikai, európai és a világ számos más tőzsdéje.  A legismertebb külföldi tőzsdei brókercégek:

Brókercég	Számlanyitási minimum	Díjak
Interactive Brokers	$0.00-$2000	Stocks & ETFs - $0.0005 - 0.0035 per share
TradeStation	$500-$2000	$5/trade
Centerpoint Securities	$30,000	As low as $0.002/share or $3.95/trade
Ally Invest	No Account Opening Minimum	$4.95 per stock trade - other fees may apply. $3.95 trades for Active Traders
Schwab	$1,000 brokerage account minimum	$4.95 online U.S. equity trades
Robinhood	$0.00	$0.00
optionsXpress	None	$1.25 for options; $8.95 for stocks
Lightspeed Trading	$25,000	$4.50
Merrill Edge	None	$6.95
Sogotrade	$500	$3
BB&T	$10,000	$25
BuyAndHold	N/A	$7.99 per month for two trades
ChoiceTrade	None	$5.00
CitiBank	N/A	N/A
Cobra Trading	$2,500	0.005/share plus routing and regulatory fees
eOption	$500	$3.00
Firstrade	None	$6.95
Folio Investing	None	$4.00
Generic Trade	None	59 cents
Investrade	$500	$6.95
Just2Trade	$2,500	$2.50
LowTrades	$2,000	$4.95
Marsco	$2,500	$2.50
MB Trading	$250	$4.95
Morgan Stanley	N/A	N/A
Muriel Siebert	None	$14.95
Futures Online	$2,000	$1.29
PennTrade	$500	$16.95
PlaceTrade	$5,000	$1.50
Seaport Securities	None	$14.95
SpeedTrader	$15,000	$4.49
StockCross	$1,000	8 percent for margin trades
T. Rowe Price	$2,500	$9.95
TD Ameritrade
TradeMONSTER	No minimum to open an account	$4.95 flat-rate stock trades
Trading Direct	$500	$10.95
TradingBlock	$2,000	$0 per share; $7.50 ticket charge
USAA	None	$5.95
Vanguard	N/A	$7 for the first 25 trades; $20 for subsequent trades
Wells Fargo	N/A	$6.95
Zions Direct	N/A	$9.95
Fidelity	$2,500 account minimum.	$7.95
TD Ameritrade	$0 ($2000 for Margin Options)	$9.99 for online equity trades.
Zacks Trade	$2,500 cash account.	Stock & ETFs: $3 flat to 300 shares or $0.01/share

Az adatok tájékoztató jellegűek, a cikk írása óta meg is változhattak, a táblázat forrása a  Nasdaq honlapja. A pontos és aktuális díjakról, feltételekről a brókercégek honlapján tájékozódjunk. A fenti hivatkozáson, a Nasdaq honlapján részletesen megtaláljuk a brókercégek kondícióit. A fenti bejegyzésben szereplő brókercégekkel szerkesztőségünknek semmiféle üzleti kapcsolata nincs.

Mire figyelj bróker választás, brókercég számlanyitás során?

A bróker választás, számlanyitás témáját már több korábbi bejegyzésünkben érintettük. Például megbeszéltünk 21 fontos szempontot, de különböző problémákat, trükköket mint a swappal, spread-el kapcsolatos trükkök, félreteljesülés témáit is tárgyaltuk. Az alábbi videóban összeszedtük a fenti fontos szempontokat, és gyakorlatilag 10 éves kereskedési tapasztalatunkat osztjuk meg a hallgatóval:

• Mire figyelj, hogyan csökkentsd a kockázatot
• Hogyan találd meg a technikádhoz illeszkedő legjobb céget
• Milyen ajánlatoknak ne dőlj be
• Hogyan vedd észre a rejtett költségeket stb..