Mennyi készpénz van a befektetési alapoknál? Miért fontos?

Több esetben beszéltünk már arról, hogy az intézményi befektetők nyomon követésére lehetőségünk van a határidős tőzsdék által közzétett COT report segítségével. Ugyanakkor a COT report gyakran csak az intézményi befektetők azon részét mutatja, melyek spekulatív célú pozíciókat vesznek fel. Ráadásul a futures termékek származtatott termékek, azaz a cash settled típusú termékek esetében a mögöttes termék piacán meg sem jelenik a határidős piaci forgalom.

Bár a határidős piac szereplőinek követése jól használható az árupiaci termékek, devizák, tőzsdeindexek esetében (lásd itt), a részvénypiacokon egy másik nagy intézményi befektető kategóriával is találkozunk, ezek a befektetési alapkezelők. A befektetési alapkezelők is jelentős vagyont mozgatnak meg, így a lépéseik figyelése segítheti a kereskedőt abba, hogy megértse a piac folyamatokat, a piac állapotának meghatározásában is segítségünkre lehet. Témáink:

• Részvényalapok készpénz-állománya
• Mire jó a Mutual Fund Liquidity Ratio?
• Investment Company Institute, ICI adatai
• Befektetési alapokba beáramló és kiáramló készpénz
• Total Net Assets of Mutual Funds
• Net New Cash Flow of Mutual Funds

Részvényalapok készpénz-állománya

A részvény túlsúlyos befektetési alapok meghatározott szabályok szerint részvényekbe fektetik a befektetők pénzét, azonban a befektetési politika megengedi az alapkezelő számára, hogy a befektetők vagyonának egy részét készpénzben, vagy likvid eszközökben (bankbetét) tartsa.

Az általános gondolatmenet szerint tehát ha a befektetés alapkezelőknél a készpénz mennyisége növekszik, akkor az jelzi, hogy az alapkezelők csökkentik a részvény kitettségüket, azaz a részvénypiacokon, a részvényárak csökkenésére számítanak, pesszimisták az alapkezelők.  Azt is szem előtt kell tartani, hogy ha már nagy a befektetési alapok által tartott készpénz mennyiség, akkor az előbb utóbb visszaáramlik az értékpapírokban, részvényekbe, ami már az árak emelkedését idézi elő. Tehát magas készpénz arány esetében a befektetési alapkezelők a partvonalon várakoznak.

Fordított esetben pedig, amikor alacsony a befektetési alapok által tartott készpénz mennyiség, akkor optimisták az alapkezelők, az árak emelkedésére számítanak. Rekord alacsony készpénz szintek estében érdemes feltenni a kérdést, hogy az újabb vételek honnan érkeznek majd a részvénypiacra, ami a további emelkedést fenntartja. Ne feledjük, a részvényárak nem maguktól nőnek, új vevők érkeznek a piacra, és a növekvő kereslet növeli a részvény árát.

Mire jó a Mutual Fund Liquidity Ratio?

A fenti összefüggést az ún. Mutual Fund Liquidity Ratio, azaz befektetési alapok likviditási rátája fejezi ki a befektetőnek. A Mutual Fund Liquidty Ratio egy arányszám, amely azt mutatja meg, hogy a befektetési alapok az alap vagyonának mekkora hányadát tartják készpénzben, illetve likvid pénzeszközökben. Az előző bekezdésekben már  megbeszéltük, hogy mit jelent a magas és alacsony érték, és mire következtethetünk ebből. A kérdés az, hogy mi számít magas, illetve alacsony értéknek. Két megközelítést használhatunk.

Az egyik szerint az általános likviditási ráta szint 5%-os, azaz az alapkezelők az alap vagyonának 5%-át tartják likvid eszközökben, hogy az általános működését az alapnak (befektetési jegyek visszaváltása) biztosítani tudják. Ennél kisebb likviditási arány alacsonynak tekinthető. Az 5%-nál nagyobb érték esetén pedig magas a likviditási arány, különösen akkor beszélhetünk magas értékről ha 10% feletti a likviditási ráta. Ha 2-3 százalék közelében találjuk, akkor pedig alacsony értékről beszélhetünk.

A fenti abszolút értékek helyett a tendenciákat is figyelhetjük, ez a másik megközelítés. Azaz a likviditás ráta növekszik hónapról hónapra, akkor ez arra utal, hogy egyre kevésbé optimisták a befektetési alapkezelők. Ha pedig a ráta csökkenő tendenciát mutat hónapról hónapra, akkor ez a növekvő optimizmus jele.

A magyarországi befektetési alapokkal kapcsolatosan információt a bamosz.hu oldalon találjuk, a magyarországi befektetési piacról havi hírlevelet itt tudjuk elolvasni. A bamosz azonban nem közöl likviditási ráta adatot. Illetve a magyar befektetési alapok piaca meglehetősen kicsi, ráadásul a magyar részvénypiac is előbb utóbb követi a külföldi, az Egyesült Államok részvénypiacán kialakult hangulatot.

Investment Company Institute, ICI adatai

Átfogóbb adatokat kaphatunk az Investment Company Institute statisztikáiból. Az 1940-ben alapított  ICI többek között a hagyományos befektetési alapokról, ETF alapokról, és zártvégű alapokról is közzétesz információkat. Havonta jelenik meg a Trends in Mutual Fund Investing című kiadványuk, amely tartalmazza a szervezet által követett alapok vagyonát, vagyon változását, a pénz be és kiáramlást, illetve a likviditási rátát is megtaláljuk a dokumentumban. Az adatokat az ici.org honlap felső menü Reasearch & Statistics / Statistics menüpont alatt találjuk. Az alábbi kép segítségünkre lehet.

A https://www.ici.org/research/stats oldalon a " Monthly Trends in Mutual Fund Investing" sort keressük (a lap alsó részében találjuk), ott pedig az aktuális havi beszámoló nyitható meg. A likviditási rátáról információt a Net New Cash Flow of Mutual Funds táblázat alatt találunk:

"Funds that invest primarily in the United States had an outflow of $22.02 billion in October, versus an outflow of $22.61 billion in September. The liquidity ratio of equity funds (the percentage of liquid assets over total net assets) was 3.3 percent in October, unchanged from September. "

A fentiekből derül ki, hogy október hónapban a likviditási ráta 3,3% volt, amely érték alacsonynak tekinthető. További információ, hogy szeptemberhez képest nem történt változás. Önmagában a két adat kevés, hiszen a tendencia ebből nem látszik. Emiatt a jövőben célszerű minden hónapban ellátogatni a szervezet oldalára, és lementeni a jelentést, így már a továbbiakban folyamatosan látni fogjuk a likviditási ráta arányának változását. A sentimentrader.com oldalon grafikon is követhetjük, hogy mennyi készpénzt tartanak az alapkezelők

(kép forrása: https://sentimentrader.com)

Befektetési alapokba beáramló és kiáramló készpénz

A havi befektetési alapokról szóló tájékoztató (Trends in Mutual Fund Investing ) mindössze 3 táblázatot tartalmaz, illetve néhány mondatos magyarázatot, melynek értelmezése, áttekintése maximum havonta néhány percet igényel. Természetesen ne várjuk, hogy egyetlen jelentés elolvasása, értelmezése azonnali jelzéseket ad a befektető számára, ugyanakkor ha folyamatosan, minden hónapban nyomon követjük a változásokat, a piaci folyamatokról képet kaphatunk. Az adatok közül két táblázatot célszerű alaposan megvizsgálni:

• Total Net Assets of Mutual Funds
• Net New Cash Flow of Mutual Funds

Total Net Assets of Mutual Funds

A fenti cím alatt található táblázat azt mutatja meg, hogy az előző hónaphoz képest, hogyan változott a befektetési alapok nettó eszközértéke. Az alábbi táblázatban a 2017. november és októberi adatokat látjuk (második és harmadik oszlop a lenti táblázatban), majd az %c change adat az előző (ebben az esetben az októberi) hónaphoz képest a százalékos változást mutatja. Az utolsó oszlopban pedig az egy évvel ezelőtti, példánkban 2016. novemberi érték látható milliárd dollárban.

A táblázat első adatsorában a "Total Long-term" mutatja az összes hosszú időtávú befektetési alap nettó eszközállományának változását. Példánkban 15.800 milliárd dollárt láthatunk novemberben, amely az októberhez képest 1,5%-os növekedést jelent. Az összes hosszú időtávú befektetési alap azonban nem csak részvényeket jelent, találhatunk ezek között kötvényekben befektető alapokat is, így releváns információt azok a sorok adhatnak nekünk, melyek az egyes befektetési típusokat szétválasztva mutatják.

Ilyen a táblázat "Equity" sora, amely a részvénypiacra vonatkozik. Ezen a kategórián belül találjuk a "Domestic equity-t", amely az Egyesült Államok részvénypiaca, a "World equity" pedig az összes többi részvénypiacba fektető befektetési alap. A domestic equity + world equity összegét látjuk az Equity sorban. További fontos kategória a "Bond", amely a kötvényekbe fektető befektetési alapokat foglalja össze, ez két további részre bontható: "Taxable bond" és  "Municipal bond". Ezen kategóriák külön kezelésének nagy jelentősége nincs.

A "Total money market" pedig a pénzpiaci alapokat jelöli. Tehát ez tekinthető a leginkább likvid befektetési alap kategóriának.  A teljesség kedvéért említsük meg a táblázatban  pár sorral feljebb található "Hybrid" kifejezést, amely a vegyes alapokat, tehát részvényekbe és kötvényekbe is fektető alapokat takarja.

A fenti adatok értelmezésénél célszerű a következő egyszerűsítéseket használni:

• Az "Equity" sorban a részvénypiaci befektetési alapok eszközállományának változását látjuk
• A "Bond" sorban a kötvényekben fektető befektetési alapok eszközállomány változását látjuk
• A "Total money market" sorban pedig a pénzpiaci, likviditási alapok eszközállomány változását látjuk.

A fenti adatok általános képet adhatnak az egyes piacok állapotáról, de messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni. Sokkal fontosabb információt kapunk a jelentés második táblázatában, melyet a következő bekezdésben beszélünk meg.

Net New Cash Flow of Mutual Funds

A "Net new cash flow of mutual funds" táblázat azt mutatja meg, hogy az adott hónapban mennyi pénzt vontak ki, tettek be a befektetők az egyes befektetési alap kategóriákba. A lenti példában azt láthatjuk, hogy a részvényekből 16,4 milliárd dollár áramlott ki, amely úgy oszlott meg, hogy az amerikai részvényekből (domestic) 24 milliárd dollár kiáramlás, míg többi részvénypiac (world) 7,6 milliárd dolláros beáramlást mutatott.  Az október hónapban is kiáramlást láthattunk. A fentiek mellett a 2017-es év (jan-nov 2017) és a 2016-os évhez képest is kiáramlást láthatunk.  A képet árnyalja, hogy bár az amerikai részvénypiacról egyértelmű a tőke kiáramlás, a világ többi részvénypiacára ez nem vonatkozik. Ott a 2017-es év (jan-nov) 71 milliárd dolláros beáramlást mutat. A kötvénypiacon (Bond) a fenti folyamat fordítottja látható. Novemberben 14,9 milliárd, míg januártól novemberig (Jan-Nov 2017) 246,7 milliárd dolláros beáramlás látható. A pénzpiaci alapok esetében (Total money market) jelentős tőkebeáramlást láthatunk november hónapban.

Az alábbi képen már grafikus formában látható a fenti adat változása 2013-2021 között.

Forrás: Eric Balchunas twitter

A fenti adatokból tehát azt láthatjuk, hogy az amerikai részvénypiacokba fektető befektetési alapokból pénzkiáramlás történt az utóbbi időszakban, de ez a többi részvénypiaca nem volt érvényes, azaz valószínűleg a tőke egy része ezeken a részvénypiacokon kötött ki. A kötvénypiacra pedig egész évben áramlott a tőke, ami egybevághat a Fed kamatemeléssel, illetve a kamatemelési várakozásokkal. A harmadik táblázat a Number of Mutual Funds a befektetési alapok számát mutatja. Nagy jelentősége a változásnak nincs. Ugyanakkor jól mutatja, hogy az ici.org adatai nagyszámú, több ezer befektetési alap adatainak összegyűjtéséből készült. A témát itt folytatjuk: 7 módszer az okos pénz követésére