VIX index jelzései, volatilitás kereskedése, stratégiák

Cikkünkben a VIX index jelzéseivel, kereskedésével foglalkozunk. Átnézzük, milyen módon lehetséges a VIX index követése, illetve milyen problémák merülhetnek fel a VIX index kereskedése közben. Kezdjük a VIX indexszel kapcsolatos alapokkal. Az alábbi, 8 oldalas útmutatóban a VIX index kereskedésével, jelzéseivel kapcsolatos témákat tárgyaljuk:

  • A VIX jelentése, használata
  • VIX index jelzései
  • VIX index grafikonja, chart
  • Mire használható a VIX index?
  • VIX index és a piaci hangulat
  • VIX index kereskedése
  • Milyen termékekkel kereskedhető a VIX?
  • Volatilitás VIX ETF kockázatokról
  • Egy nap alatt 90%-os veszteség VIX ETN-el?
  • Hogyan kerülhetünk el hasonló szituációkat a jövőben?
  • VIX index hibáinak korrigálása
  • Mennyire hatékony a VIX fix indikátor a tőzsdei kereskedésben?
  • A VIX fix tőzsdestratégia visszatesztelése 1999-2014 között

A VIX jelentése, használata, jelzése

A VIX index az S&P500 opciókba árazott volatilitását méri. Mivel az S&P500 index az 500 legnagyobb kapitalizációval rendelkező vállalatokból megalkotott index, ezért a VIX nagyon jól mutatja a piaci hangulatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a VIX index értéke alacsony, akkor nyugalom van a piacon, ha pedig magas, akkor idegesek a befektetők. A VIX index történetéről annyit érdemes tudni, hogy a VIX indexet 1993-tól számítják, de 2004-től lehetséges kereskedni a VIX indexel a határidős piacon. A CBOE-n (Chicago Board Options Exchange) elérhető VIX index rövid távú (30 napos) piaci volatilitást mutat az S&P500 index opciók árazásából kiszámolva. VIX index jelzései:

  • Ha 20 alatt van a VIX értéke, akkor alacsony a piacon a volatilitás, nyugalom van.
  • Ha a 30-as szint fölé emelkedik a VIX index értéke akkor a volatilitás megnövekedett.

A fentiek miatt a VIX-et gyakran félelem indexnek is nevezik, illetve az az elemzői vélekedés kapcsolódik hozzá, hogy a VIX index kijelöli a piaci mélypontokat.

A VIX index kifejlesztésének alapötlete már 1986-ban megszületett, de a ma is használt VIX index kialakítására 1993-ig várni kellett. Ezt követően már a CBOE felületén (Chicago Board Options Exchange) rendszeresen közzétették a mutatót. Az első VIX index az S&P500 opciókba árazott volatilitását mérte. Mivel az S&P500 index az 500 legnagyobb kapitalizációval rendelkező vállalatokból megalkotott index, ezért a VIX nagyon jól mutatja a piaci hangulatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a VIX index értéke alacsony, akkor nyugalom van a piacon, ha pedig magas, akkor idegesek a befektetők. .

VIX index grafikonja, chart

Az alábbi képen a VIX indexet chartját láthatjuk, CBOE Volatility index:

VIX index grafikonja, chartja

A fenti képen a VIX indexet láthatjuk, gyakorlatilag egy oldalazásban mozog a VIX index, melyben több alkalommal nagyobb felszúrások voltak, ezek voltak azok az időszakok, amikor a kereskedők fedezték pozícióikat. A nagyobb kiszúrások idején tehát a piac idegessé vált, a volatilitás megnövekedett. Például a 2008-2009-es gazdasági válság idején 50 pont fölé emelkedett a VIX index. Az alábbi VIX index chart már csak az elmúlt évek kilengéseit mutatja. Látható, hogy a nyugodt időszakokban a VIX visszatért a 10-15 pontos sávba, majd ha valamilyen feszültség alakult ki a részvénypiacon, akkor a VIX index értéke megugrott. Például 2016 májusában a VIX index a 15 pont magasságából 25 pontra ugrott fel a Brexit népszavazást követően.

VIX index grafikonja, chartja 2016-2017

A volatilitás szerepe a tőzsdei kereskedésben

A volatilitás vizsgálata egy széles körben elterjedt módszer a tőzsdei kereskedők körében. A volatilitás az egyike azon hat meghatározó indikátor típusnak, melyet a kereskedők használnak. A teljesség kedvéért a fő típusok (bővebben az indikátorokról):

  • Trendkövető pl. mozgóátlagok, MACD, TRIX
  • Volatilitást mérő, pl. VIX, bollinger szalag, ATR,
  • Forgalomalapú, volumen-alapú, pl. OBV, Chaikin, forgalom
  • Változással egy időben jelző (oszcillátorok), pl. RSI, Stochastic
  • Hangulat, sentiment indikátorok, pl. AAII
  • Piaci szélességet mérő, pl. TRIN, TRIX

Bár a volatilitás pénzügyi értelemben egy eszköz, stratégia átlagtól való eltérését, szórását fejezi ki (lásd itt), a tőzsdei kereskedők a volatilitást általában egy hirtelen meginduló árváltozással azonosítják. Emellett a volatilitás vizsgálatakor is megfigyelhető a mean reverting, melyet széles körű vizsgálatok is kimutatnak (lásd Poterba, Summers kutatásait). Eszerint megfigyelhető, hogy a részvények ára, pénzügyi mutatói visszatérnek az átlaghoz. Például, ha egy részvény ára eltávolodik a 200 napos mozgóátlagtól, akkor előbb utóbb visszatér az árfolyama a mozgóátlaghoz, de pénzügyi mutatók esetében is megfigyelhető a mean reverting. Például egy társaság nyerség-növekedése hosszú távon átlagosan 10% évente, és néhány évben ezt meghaladó nyereségnövekedést tapasztalunk, majd a nyereségnövekedés üteme ismét visszatér a hosszú távú mozgóátlaghoz. De olyan arányszámok, mint a P/E, P/B, vagy P/S mutató esetén is megfigyelhető a mean reverting akár egész tőzsdék vonatkozásában is. Például az S&P500 index P/E mutatója túlárazott helyzetbe kerül (30-40 közötti tartomány), majd évek múlva visszatér az árazás a történelmi átlaghoz (kb. 16)

A mean reverting jelenségre az alábbi képek mutatnak példát. A német tőzsdeindex árfolyama jelentősen eltér a 200 napos mozgóátlagtól, majd az árfolyam visszatér az átlaghoz.

forrás: tradingview.com

Az amerikai 500 legnagyobb tőzsdei társaság P/E mutatója jelentősen eltér a történelmi átlagtól a dotkom lufit megelőzően, majd visszatér az átlaghoz.

forrás: multpl.com

A egyedi a részvények árfolyamán látható, hogy egyes időszakokban megnövekszik a volatilitás (kiszélesedik a bollinger szalag), majd visszatér a volatilitás az átlagoshoz.

Látható a fenti képen, hogy a volatilitás esetében hasonlókat tapasztalhatunk, azaz a részvények piacán az alacsony és magas volatilitású időszakok váltakoznak. A növekvő volatilitást rendre alacsony volatilitású időszakok követi. Ezzel együtt arra is legyünk tekintettel, hogy a megnövekedett volatilitás gyakran a félelem jele a tőzsdén, azaz ilyenkor esik a részvény ára. Bár az emelkedésben is megnövekedhet a volatilitás, de általánosságban elmondható, hogy az emelkedő trendek fokozatosan, szinteket visszatesztelve épülnek fel, viszont ha esnek az árak a tőzsdén, akkor meredek esést tapasztalunk, mely a pánikhangulattal, a tömeges stopkiütések miatt a piacra kerülő megbízásokkal részben megmagyarázható. Ezt a félelmet, pánikot mérhetjük a VIX indexel a tőzsdén.

A VIX index tényleg kijelöli a mélypontokat?

Ha az alábbi grafikonon visszatekintünk a közelmúlt eseményeire, látható, hogy amikor a VIX index értéke magas, nagy a félelem a piacon, és az amerikai tőzsdeindex esik. Emiatt nagyon sok elemző, tőzsdei kereskedő összekapcsolja a magas VIX értéket az esés mélypontjával, azaz a magas VIX index érték jelöli ki a vételi pontokat.

forrás: Fixing the VIX

Bár a fenti grafikon alapján azt gondoljuk, hogy a VIX megbízhatóan jelzi a fordulópontokat, ez a valóságban, real-time helyzetben nem így van. A hindsight bias problémájáról már beszéltünk, gyakran előkerül indikátorok, válságjelek kapcsán, azaz csak azért látjuk ilyen megbízhatónak az indikátort, mert múltbeli adatokon vizsgálódunk. Ha a VIX index értékét valós időben figyeljük, akkor nem tudjuk előre, hogy hol lesz a csúcs, hiszen tovább is emelkedhet a VIX index. Emellett a fenti grafikonon is megfigyelhető, hogy a VIX csúcsa és a tőzsdei mélypont között idő telik el, ami akár több hónap is lehet, és semmivel sem lehet megjósolni, hogy mekkora az az idő, amíg a tőzsde tovább esik, vagy oldalaz.

Bár nem tértem ki a VIX index pontos számítási mechanizmusára, de csak az S&P500 indexre vonatkozó adatokat tartalmazza, és bár az egyedi részvények valamennyire korrelálnak az S&P500 indexszel, ennek ellenére egyedi részvényeken történő kereskedés során nem feltétlenül tudjuk használni a VIX indexet. Egyébként részben a fentiek miatt a CBOE mára már a Nasdaq100, DJIA, Russel 2000, arany, olaj, határidős euró és néhány nagyobb részvény esetében is közli a VIX értékeket. 

Mire használható a VIX index?

A VIX index általános képet adhat a kereskedő számára a piaci hangulatról, illetve emellett akár kereskedni is lehet a piaci hangulatra. A fentiekből már látható, hogy bármely részvénnyel, egyéb termékkel kereskedünk, a piaci hangulat nyomon követése fontos szempont. Erre egy jó eszköz a VIX index. Ahogy már  a VIX index leírásánál is szó volt róla, a 20-as érték alatt nyugalom van a piacon, alacsony volatilitás. Ez a részvények árfolyam növekedésére utal, míg 20-as érték felett a piaci szereplők idegesek, a volatilitás megnövekedett, ami egyúttal a részvények árának esésével jár.

VIX index kereskedése

A másik lehetőség, amit a VIX index biztosítani tud, a kereskedés a piaci hangulatra. Látható a VIX index chartján, hogy nem egy átlagos termékről van szó, mivel itt az árfolyam egy sávban oldalaz. A VIX index kereskedésére tehát nem trendkövető, hanem oldalazásban használható kereskedés stratégiák alkalmasak. Jellemzően ezen stratégiák közös pontja, hogy a sáv szélén adják a beszállási jelet, a sáv aljára elhelyezett stop megbízásokkal pedig védjük a tőkénket. A VIX index esetében a sáv alja a 10 pontos érték, míg a sáv teteje a 20-25 pontos érték. Azaz a sáv alján a kereskedők long pozícióban gondolkodnak (sáv alatti stop megbízással), míg a sáv tetején (sáv feletti stop megbízással) short pozíciókban. A gyakorlatban azonban van néhány probléma a VIX kereskedéssel, ezeket nézzük meg a következő bekezdésekben.

VIX index kereskedése

(kép forrása: investing.com)

Hogyan kereskedhető a VIX?

A VIX indexet a határidős piacokon, futures illetve opciós termékként érhetjük el, illetve ETF formában, amely tőzsdén kereskedett termék. Az első probléma a VIX index kereskedésével, hogy a határidős piacon elérhető VIX index árfolyama rövid távon eltér a VIX index (ne feledjük a VIX-et az  S&P500 részvényekre kötött opciók árazásából számítják) árfolyamától. Az alábbi grafikonon az elmúlt hónapok árfolyam mozgása látható a határidős piacon szeptemberi lejáratú CBOE Volatility VIX indexnek

VIX index futures

Ezzel szemben a számított VIX index árfolyam grafikonja, így néz ki a fenti időszakban:

VIX index

Látható, hogy a kereskedhető határidős termékek árfolyama eltér a VIX indextől. Ennek oka, hogy minden hónapban (30 napos volatilitást mér a VIX lásd bevezető) van VIX index lejárat, azaz a VIX határidős terméknek a következő hónapokban szeptemberben, októberben, novemberben stb. van lejárata. Továbbá a határidős piaci termékek árát a vevők, eladók alakítják ki, illetve a jövőre vonatkozó várakozások.  

A következő probléma a határidős VIX termékek kereskedésével, a nagy pozíció méret. Egy kontraktus CBOE VIX szeptemberi lejáratú termék 13 pontos érték mellett 13.000 dolláros pozíciót jelent, a kontraktus mérete tehát VIX index X 1000.  Ennél kisebb pozíciót nem lehet felvenni a határidős piacon VIX indexre. Alternatív megoldást jelent a fenti problémára a VIX indexet követő ETF alapok, melyekkel szintén kereskedhetünk a volatilitásra.

VIX ETF alapok

Az ETF-ekről már több esetben beszéltünk. A VIX ETF alapokat a legegyszerűbben úgy találhatjuk meg, hogy keressük azokat az ETF alapokat, melyek nevében szerepel a VIX kifejezés. Bonyolítja a helyzetet, hogy számos VIX ETF alap valójában ETN formában működik, ennek részleteit a fenti hivatkozáson beszéltük meg.

Az alábbi grafikonon egy VIX ETN árfolyamát követhetjük. Itt is azt láthatjuk, amit a határidős piacon, azaz az ETF árfolyam sem azt az oldalazást tükrözi. Az ETF alapkezelője is határidős piaci termékekből alakítja ki legtöbbször a pozícióját, így ugyanaz az árfolyam-mozgás köszön itt is vissza.

VIX index ETF

A VIX ETF segítségével már kisebb pozíció méret is felvehető, tehát elméletileg átlagos kisbefektető számára is alkalmas termék lehet. Ugyanakkor elmondható az, hogy az ETF, ETN termékekkel történő kereskedésnek, befektetéseknek számos előnye van,  azonban az elmúlt években tapasztalhattunk olyan események, melyek nagyon jó példázzák, hogy egyes összetett termékek esetében léteznek olyan rejtett kockázatok, melyeket csak alaposabb vizsgálat után vehet észre a befektető, kereskedő. Az ETF, ETN működéséről az alábbi előadásokon beszéltünk.

 
 

Az előadás folytatása:

 
 

Volatilitás VIX ETF kockázatokról

Néhány hónappal ezelőtt jelentette be a svájci Credit Suisse, hogy megszünteti az egyik volatilitás ETN termékét (tőzsdék kereskedett kötvény), a VelocityShares Daily Inverse VIX Short-Term ETN-t. A terméket XIV ticker alatt volt elérhető (ma már nem létezik). Egy inverz ETN-ről van szó, azaz azokban a piaci szituációkban használható, amikor valamilyen oknál fogva a VIX index megugrik. Ebben az esetben az XIV árfolyama esésnek indul (inverz ETN-ről beszélünk), így ha a visszaesés után vásároljuk meg az ETF-et, akkor amint ismét nyugalom lesz a piacon, árfolyam nyereséget realizálunk.

A kereskedők tehát arra használják a különböző VIX ETF, és ETN termékeket, hogy a piaci volatilitás növekedésére, és csökkenésére fogadjanak. Előnye ennek a kereskedési stratégiának, hogy nem a mozgás irányát kell eltalálnia a kereskedőnek, hanem arra fogad, hogy erősödik a félelem a piac, vagy arra, hogy a piac megnyugszik. Amennyiben a volatilitás növekedésére számítunk, akkor az egyik VIX ETF alappal long pozíciót nyitunk. Ha a VIX index emelkedik, azaz a piacon megnövekszik a volatilitás, akkor nyereséget realizálunk

ETF buktatók, kockázatok, VIX ETF, ETN

A fenti képen látható, hogy a vizsgált időszakban 25-30 pontos tartományból egészen 55 pontig erősödött a VXX ETN. Amikor pedig megnövekszik a volatilitás, akkor a kereskedők arra számítanak, hogy a helyzet előbb utóbb rendeződik, a piac megnyugszik, és a volatilitás ismét lecsökken. Ennek a várakozásnak a kereskedésére szolgálnak az ún. inverz VIX ETF és ETN termékek. Ahogy látható a short term határidős termékeket követő inverz ETF-ek árfolyamában jelentős esés bontakozott ki. Az alábbi képen az időközben már megszüntetett  VelocityShares Daily Inverse VIX Short-Term ETN árfolyamát követhetjük nyomon.

 VIX ETF, ETN

De más alapkezelőknél is hasonlóan alakult az ETF árfolyama.

ETF buktatók, kockázatok,

A fenti példák is jól mutatják, hogy mivel a tőzsdei kereskedés zárva volt, így az ETF óriási réssel nyitott, tehát semmiféle stop megbízás nem tudott aktiválódni (ha egyáltalán használtak ilyet a kereskedők). Gyakorlatilag, aki ezekből az ETF alapokból vásárolt, a tőke nagy részét elveszítette. A fenti esetek a rövidtávú VIX határidős kontraktusokat tartó (short term ETF vagy ETN) alapokat érintették, tehát nem csak arról van szó, hogy az egyik alapkezelő nem jól kezelte a helyzetet. Mindenesetre a fenti szituáció után a Credit Suisse ellen pert indítottak a befektetők.

A középtávú VIX és hosszútávú VIX kontraktusokat tartó ETF, ETN-ek esetében is tapasztalhattunk jelentős esést a fenti szituációban, de korántsem ilyen mértékűt, mint a rövid távú kontraktusok esetében. A közép és hosszú távú inverz ETF-ek esetében tehát ha ismét lecsökken a volatilitás a kifutó határidős termékekben ez árazásra kerül, és az ETF árfolyama emelkedni fog, azaz az ügyleten az alacsony volatilitásra fogadók nyerni fognak. Azonban ha magas marad a volatilitás a lejáratig, akkor nem fog az ETF árfolyama sem visszaemelkedni. A volatilitás ETF, ETN termékek a határidős piac sajátosságát megöröklik (lejárati időpontok vannak), így nem alkalmas a hosszú távú befektetésre.

Hogyan kerülhetünk el hasonló szituációkat a jövőben?

A fentiek alapján már látható, hogy érdemes alaposan megismerni a terméket, amivel kereskedünk. Ezzel az esetleges negatív meglepetések egy része kikerülhető. Ha pedig a kockázatokat nem is tudjuk teljesen kiküszöbölni, látni fogjuk a kockázat mértékét, így a pozíció méretezésben kezelni tudjuk a kockázatot.

Egyes összetett termékek esetében a kockázatok sokkal nagyobbak lehetnek, mint amit esetleg a grafikon árfolyam kilengése alapján várnánk. Általánosságban elmondható, hogy egy olyan ETF, amelyik részvényeket tart a portfóliójában jól átlátható és érthető folyamat útján fekteti be a pénzét a befektetőnek.. Míg a kötvényekbe befektető ETF-ek esetében is könnyen le tudjuk ellenőrizni, hogy tulajdonképpen mit vásárolunk, de ebben az esetben már a kötvénypiaci összefüggéseket (különösen a kamat hozam összefüggéseit) érdemes szem előtt tartani. A futures ETF, ETN termékek igénylik a legnagyobb odafigyelést.

A futures, azaz határidős piaci termékeket vásároló ETF, illetve ETN termékek esetében azonban már sokkal nagyobb elővigyázatosság szükséges.  Érdemes megvizsgálnunk, hogy pontosan milyen határidős termékeket vásárol az alapkezelő. Egyúttal meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen lejáratú kontraktusokat vásárol az alapkezelő. A határidős piac egyik sajátossága, hogy az ügyleteknek lejárata van. Ebben az időpontban a szerződő felek pénzügyileg vagy fizikailag elszámolnak egymással.

Az ETF alapok pénzügyi teljesítésű termékeket vásárolnak, tehát a lejáratkor a piaci áron történik az elszámolás. Emiatt két dologra célszerű odafigyelni. Egyrészt a csak rövid, lejárathoz közeli határidős termékeket vásároló ETF-ek esetében extrém helyzetekben nagyobb árfolyam kilengés is elképzelhető. Ugyanakkor a határidős kontraktusok görgetése (kifutók lezárása és új lejáratokban történő újranyitása) eredményezheti azt, hogy egyes futures ETF, ETN termékek nem tudják pontosan követni a termék azonnali piaci árát (ez az ún. tracking error). Hosszú távon befektetőknek tehát a futures ETF-ek ebből a szempontból is további kockázatot jelentenek.

Abban az esetben pedig ha a mögöttes termék piacát nem ismerjük, és nincs rálátásunk pontosan arra, hogy mit tartalmaz az alapkezelő portfóliója, a múltbeli árfolyam ellenőrzése sem adhat egyértelmű bizonyosságot a kockázatokat tekintve.

Az alábbi ábrán a Credit Suisse által kezelt VIX inverz ETN havi grafikonja látható. 2011 óta tudjuk követni az alap árfolyamát, ha visszatekintünk az árfolyamra nem tudjuk felmérni a kockázatokat, mivel ehhez a határidős piac nyomon követése lenne szükséges. Futures ETF, ETN termékek esetében célszerű tehát a határidős piacon is megvizsgálni a termékek árfolyam mozgását.

ETF buktatók, kockázatok, VIX

Ha a múltbeli adatokból szeretnénk a kockázatokról viszonyítási ponthoz jutni, gyakran abba a problémába ütközünk, hogy az ETF alapnak nincs jelentős múltbeli árfolyam adata. Rengeteg új ETF indult az elmúlt években, ezeknek nincs mindössze néhány éves múltja, jellemzően tehát egy bika piaci működésről kapunk képet. Célszerű keresni olyan, hasonló ETF-et ebben a helyzetben, melynek nagyobb múltja van. Több olyan ETF-et is fogunk találni, amely már a 2008-2009-es válság alatt is működött, így láthatjuk egy recesszió során az ETF alakulását. Ha erre sincs lehetőség, akkor a mögöttes termék árfolyamát vizsgáljuk meg hosszabb, évtizedes távokon.

VIX index hibáinak korrigálása

A "VIX tényleg kijelöli a mélypontokat" bekezdésben már bemutattam, hogy csak utólag lehet a mélypontokat megállapítani egyszerűen a VIX segítségével, az előretekintő vizsgálatok ennél sokkal bonyolultabbak. Ugyanakkor a fenti hibát kiküszöbölendő, Larry Williams (lásd: 11.000% hozam 1 év alatt című írásunkat)) kifejlesztette az ún. VIX fix indikátort, melynek előnye, hogy hasonló jelzéseket ad, mint a VIX indikátor, viszont bármely instrumentumra kiszámítható, azaz részvények, ETF alapok, árupiaci termékek, tőzsdeindexek széles körére. Larry Williams 2007-ben mutatta be az indikátort az Active Trader Magazine decemberi számában (24-32 oldal között találjuk). Az alábbi grafikonon egy S&P500 ETF VIX és VIX fix indikátora figyelhető meg. A VIX fix indikátor számos elemzőprogramban elérhető, például tradingview alatt, lásd itt.

forrás: Fixing the VIX

A VIX fix indikátor egy oszcillátor mutató azaz 0-100 közötti értéket vesz fel, és tulajdonképpen az előző 20 periódus (napos grafikonon nap) legmagasabb záróárának és az aktuális nap mélypontjának különbségét (távolságát) fejezzük ki a legmagasabb záróár viszonyában: (Highest (Close, 20) – Low) / (Highest (Close, 20)) *100

A képletben a „Highest (Close, 20)” jelöli az előző 20 nap legmagasabb záróárát. Larry William 20-as periódusidővel fejlesztette ki az indikátort, mely napos grafikonon tulajdonképpen egy hónapnyi adatnak tekinthető (20 kereskedési nap), de heti, és havi grafikonon is ugyanezt a periódusidőt használják.

Az alábbi grafikonon már egy egyedi részvényen figyelhetjük meg a különbséget a VIX (vékony vonal) és VIX fix indikátorok (vastag vonal) között. Itt a VIX index az S&P500 indexre vonatkozik, és a jelentős eltérés oka, hogy a vizsgált részvény volatilisebb az S&P500 indexnél.

forrás: Fixing the VIX

Mennyire hatékony a VIX fix indikátor a tőzsdei kereskedésben?

A fentiek után már csak az a kérdés, hogy érdemes-e valamilyen formában vizsgálnunk a VIX fix indikátort, javíthatja-e a stratégiák eredményét a volatilitás vizsgálata ezzel az indikátorral. Ennek eldöntésére a Fixing the VIX: An Indicator to Beat Fear című kutatás visszatesztelését beszéljük meg, mely a Journal of Technical Analysis hasábján jelent meg. Ebben a vizsgálatban ugyanis a VIX fix és egy hozzáadott mozgóátlag jelzései alapján végeztek visszatesztelést egy 15 éves időszakon (1999-2014 között) több száz részvényen. A vizsgálatban egy mechanikus stratégiát alakítottak ki, hogy képesek legyünk objektíven és következetesen visszatesztelni a VIX fix indikátort. A szabályok többek között az alábbiak voltak:

  • Napos grafikonon, egyedi részvényeken használjuk a VIX fix indikátort 20-as periódusidővel, és az indikátorra egy 20 napos mozgóátlagot is ráteszünk. Ez a mozgóátlag az indikátor 20 napos átlagát mutatja.
  • Kereskedési költségként 5 dollárt veszünk számításba ügyletenként.
  • A vételi jelzést a szokatlanul magas volatilitáshoz kötjük, azaz megvárjuk, amíg a VIX fix indikátor a 20 napos mozgóátlaga fölé kerül, majd pedig a vételi pozíciót akkor nyitjuk, ha az indikátor visszaesik a 20 napos mozgóátlag alá.
  • A pozíciót addig tartjuk, amíg a volatilitás alacsony, azaz a 20 napos mozgóátlag alatt van az indikátor értéke. Ha ismét a 20 napos mozgóátlag fölé emelkedik a VIX fix, akkor zárjuk az ügyletet.

A VIX fix tőzsdestratégia visszatesztelése 1999-2014 között

A visszatesztelés eredményeit az alábbi táblázatban látjuk.

 

Évesített hozam

Találati arány

Max. visszaesés

Befektetési idő

S&P500 részvényeken

7%

41,33%

84%

26%

S&P400 részvényeken

9,1%

41,4%

60%

31%

Russel 2000 részvényeken

8,1%

40%

70%

36%

Nasdaq 100 részvényeken

10,4%

41,2%

46%

33%

Buy & Hold

4,6%

100%

55%

100%

A táblázat utolsó sorában látjuk azt az esetet, amikor folyamatosan befektetve tartjuk a pénzünket az amerikai részvénypiacon. Mivel ezen az időszakon két nagyobb válság is volt, így az elérhető hozam alacsony (4,6%). A teljes képhez hozzátartozik, hogy más időszakokon, az amerikai tőzsdeindexszel elérhető hozam valamivel nagyobb. A befektetési idő azt jelenti, hogy az időszak alatt mennyi ideig tartottuk a részvényeket. Látható a fentiekből, hogy a módszerrel jelentős visszaeséseket tapasztalhattunk, az S&P500 részvények esetében 84%-os maximális visszaesésre is volt példa. Ezek nem túl jó eredmények, viszont ennek részben az az oka, hogy a napos grafikonon túl sok a zaj. Nézzük meg az eredményeket hetes grafikonon.

 

Évesített hozam

Találati arány

Max. visszaesés

Befektetési idő

S&P500 részvényeken

15,5%

46,1%

28%

27%

S&P400 részvényeken

14,5%

45,7%

31%

31%

Russel 2000 részvényeken

12,7%

42,9%

40%

43%

Nasdaq 100 részvényeken

16,6%

45,6%

81%

34%

Buy & Hold

4,6%

100%

55%

100%

Látható, hogy heti grafikonon lényegesen jobb eredményei lettek a módszernek, bár a kockázatok csak részben csökkentek (lásd Nasdaq 100 maximális visszaesést).

Mi van akkor, ha curve fitting, túloptimalizálás áll az eredmények hátterében?

Connors és Radtke szerint ( Parameter-results stability: A New Test of Trading Strategy Effectiveness, Journal of Technical Analysis, 2014, 57.) a legegyszerűbben úgy lehet kideríteni, hogy egy stratégia nincs túloptimalizálva (lásd curve fitting), hogy a paramétereket kismértékben megváltoztatjuk, és ez az eredmények kismértékű változásával jár együtt. Ha az eredmények lényegesen változnak, akkor a stratégia túloptimalizált. Esetünkben ez azt jelentené, hogy a 18, 19-es vagy 21, 22-es periódus idejű mozgóátlagokkal hasonló eredményeket kellene kapnunk. Ha ezt a vizsgálatot elvégezzük, akkor látható lesz, hogy az adatokban csak kismértékű változások állnak be. S&P500 index esetében heti grafikonon az évesített hozam 15,5%, 28%-os visszaesés mellett 20-as periódusú mozgóátlaggal (lásd fenti táblázatot). 18,19, 21,22 periódusidejű mozgóátlagok esetében az évesített hozam 14,2%-16,2% között, a maximális visszaesés 26%-32% között mozog. A múltbeli vizsgálatok után valós időben is tesztelték a stratégiák egy egyéves időszakon, és ezen időszakon is nyereséges volt a stratégia, bővebb részletek a fent hivatkozott anyagban találhatók.

Látható volt a fentiekből, hogy a VIX fix indikátor mechanikus stratégiában is eredményes múltbeli teszteken, így közvetlen bizonyítékot kaptunk arról, hogy az indikátor hasznos lehet a tőzsdei kereskedők számára. A fenti visszatesztelés elsődleges célja ennek a kérdésnek az eldöntése volt, és nem az a cél vezérelte a visszatesztelést, hogy egy stratégiát fejlesszenek ki. Az indikátor tehát hatékonyan egészítheti ki a tőzsdei kereskedő szabályrendszerét, de a relatív nagy maximális visszaesés miatt elsősorban heti grafikonon érdemes követni a jelzéseket, és a fentiekből látható volt, hogy önálló a jelzések kötése nagy maximális visszaesést eredményez, azaz meglehetősen kockázatos stratégiáról van szó. A fent leírtak tájékoztató jellegűek, pontatlanok, így a téma iránt érdeklődőnek javaslom a forrásul szolgáló kutatások tanulmányozását.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link