Buta pénz: Mit jelent? Hogyan használható előrejelzésre? [7 mutató]

A bejegyzésben olyan tőzsdei összefüggéseket fogunk megbeszélni, melyek segítségével felmérheted a piaci hangulatot, megtudhatod, hogy az átlagos kisbefektető, kezdő tőzsdei kereskedő mit csinál a tőzsdén. Az okos pénz követése témát már tárgyaltunk, azonban ennek mintájára léteznek az ún. dumb money (buta pénz), mom & pop (mama papa) indikátorok is a tőzsdéken, melyek tulajdonképpen a "háziasszonyok", kisbefektetők, átlagos befektetők tőzsdei ügyleteit vizsgálják, és arról adnak számunkra információt. Témáink:

• Miért fontos a buta pénz követése?
• Mit csinál a buta pénz a tőzsdén?
• Dumb Money tőzsdei bizalom index
• Equity / Money Market Asset Ratio használata a tőzsdén
• Retail Money Market Ratio értelmezése a tőzsdén
• NYSE Available Cash értelmezése
• AIM indikátor tőzsdei értelmezése
• Rydex Ratio tőzsdei használata
• A háztartások részvénykitettsége miért fontos?
• A háztartások részvénykitettsége és a jövőbeni hozamok kapcsolata
• Hogyan kövessük a HEShare mutatót?

Miért fontos a buta pénz követése?

Valószínűnek tartom, hogy a tőzsdei pályafutásod kezdetén te is találkoztál számtalan különböző indikátorral a technikai elemzés témakörében. Ezekről az indikátorokról (MACD, Bollinger szalag, RSI és még hosszasan sorolhatnám) rengeteg (bár gyakran felszínes) információt találsz az interneten, és a tőzsdei oktatások is erősen ezekre az indikátorokra fókuszálnak. Könnyen rendelkezésünkre állnak, egyszerű a kiszámításuk (csak az árfolyam kell hozzá), számos magyar nyelvű könyv, leírás is foglalkozik ezekkel, így nem véletlen, hogy ezekkel találkozik egy kezdő tőzsdei kereskedő oktatásokon, és az interneten. Van azonban egy nagy probléma ezekkel az indikátorokkal, mégpedig az, hogy nagyrészt az árfolyam (néhányuknak még a kereskedési forgalom) az egyetlen bemeneti adatuk, azaz a grafikonon látható adatokat dolgozzák fel a tőzsdei kereskedő számára. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezeket az indikátorokat nem fontos megismerni, vagy nem érdemes használni. Inkább csak arra utalnék, hogy önmagában ezeknek az indikátoroknak a használata kevés. Ha például megnézed a tanfolyamunkon is oktatott technikákat, láthatod, hogy nincs olyan technikánk, amiben csakis kizárólag indikátorok lennének. Egész egyszerűen azért, mert ez kevés. Ugyanis a tőzsde nem csak egy részvény árfolyamából áll (amit az indikátor figyel), hanem a tőzsdén számos más részvénnyel is kereskednek, és ezeknek a részvényeknek az árváltozása is fontos információt hordoz. Ezért tartom fontosnak a különböző piaci szélességet mérő indikátorokat, melyek az eső és emelkedő részvények számát vizsgálják, és abból vonhatunk le különböző következtetéseket (itt tárgyaltuk). Ezen túlmenően a tőzsdei kereskedés nem csak abból áll, hogy technikai indikátorokat, és piaci szélességet mérő indikátorokat figyelünk, hanem a piac több szereplőjét is érdemes követni.

Az okos pénz követéséről már több alkalommal volt szó, de a háziasszonyok, az átlagos kisbefektető, vagy buta pénz (dumb money) figyelésével még nem foglalkoztunk. Ez lesz tehát a célunk, azaz megismerni az átlagos befektető döntéseit, és abból próbálunk meg következtetéseket levonni, megérteni, hogy mi zajlik a tőzsdéken. Hangsúlyoznám, ne tévesszen meg senkit a háziasszonyok kifejezés. Nem a nőket értjük alatta, hanem az átlagos befektetőt. A nők befektetési teljesítményéhez tegyük hozzá, hogy jobb befektetők, mint a férfiak, és bár a nők is alulteljesítenek, de kisebb mértékben. Azonban az aluteljesítés oka nem a nemek közti különbségekben keresendő, az egyetlen magyarázó tényezője a nők jobb teljesítményének, hogy kevesebb ügyletet kötnek, mint a férfiak (részletek itt). Összegezve tehát a fentieket. Kezdő tőzsdei kereskedőknek az alábbiakra célszerű figyelni:

1. A hagyományos (árfolyam alapú) indikátorok használata nem elegendő.
2. A tőzsdei kereskedéshez a piaci szélességet is érdemes figyelni.
3. Ezen túl pedig hangulat indikátorokat is figyelünk, azaz:

• Vizsgáljuk, hogy mit csinál az okos pénz..
• Vizsgáljuk, hogy mit csinál a buta pénz a tőzsdén..

Mit csinál a buta pénz a tőzsdén?

Nem véletlen, hogy a tőzsdei hangulatot, a kisbefektetők, háziasszonyok tőzsdei lépéseit jelző indikátorok ismeretlen egy átlagos kezdő kereskedő számára, ugyanis ezeket az összefüggéseket sokkal nehezebb összeszedni. Mivel a tanfolyamok és internetes anyagok is nagyrészt a technikai elemzés indikátorai támaszkodnak, ezért ezekben sem fogod a leírtakat megtalálni. Az elmúlt 15 évben számos ilyen összefüggést megismertem a tőzsdei kereskedés során, és ezeket már részben leírtam az okos pénz követése cikkben, illetve most ezt a témát folytatjuk.

A kisbefektetők, a buta pénz döntéseinek követése azért nehéz, mert számos különböző forrásból kell összegyűjteni az információkat. Például az ici.org (tulajdonképpen az amerikai BAMOSZ) heti jelentéseiből derül ki, hogy a részvényalapokba befelé áramlik a pénz (részvény befektetési alapokat általában a kisbefektetők vesznek), de ennek a beáramlásnak a mértékét is figyelni kell. Ezen túl a tőzsdék (például az NYSE) közzéteszi a kereskedők számláinak tőkeáttétel adatait, így a margin dept és a szabad egyenleg adatokat is vizsgálhatjuk. Illetve vannak olyan népszerű befektetési alapok, melyet a kezdő tőzsdei kereskedők kifejezetten időzítési célból vásárolnak (pl Rydex sorozat). Valószínűleg a legtöbb tőzsdei kereskedő, pályafutása elején nem brókercégnél kereskedik a részvényekkel, hanem a bankjánál részvényalapokat vásárolt (én is így kezdtem 15 évvel ezelőtt). Ezen túl pedig vannak felmérések, közvélemény kutatások, melyből szintén adatokat nyerhetünk ki. Az egyik ilyen legnagyobb múltú az AAII felmérése.  A fenti adatokból tehát megismerhetjük, hogy mit csinál a buta pénz, azaz a következő kérdésekre keressük a választ:

• A tapasztalatlan tőzsdei kereskedők, befektetők optimisták, vagy pesszimisták?
• A tapasztalatlan tőzsdei kereskedők, befektetők veszik a részvényeket, vagy épp eladják?

A fenti információkat pedig már úgy használja fel a kereskedő, ahogy a kereskedési stratégiájához ez szükséges. Értelemszerűen a háziasszonyokat, kezdő tőzsdei kerekedőket követő indikátorok kontraindikátorok, azaz tisztában vagyunk azzal, hogy ez az a kereskedői réteg, akik rosszul időzítenek, gyakran a csúcson vásárolnak, a mélyponton eladnak, a tőzsdei ügyleteken veszítenek. A fenti adatokat saját magunk is követhetjük a hivatalos forrásokból (ici.org, nyse.com, aaii.com, traderydex.com), de léteznek olyan oldalak, ahol ezeket a mutatókat indikátor formájában elérhetjük. Ezek közül mutatok most hatot.

1) Dumb Money tőzsdei bizalom index

A Dumb Money bizalom indexet a sentimentrader.com oldalon találjuk meg. Az indikátort azzal a céllal hozták létre, hogy az átlagos tőzsdei kereskedők, kezdő kereskedők piaci hangulatát követni tudjuk. A mutató nagyon sok bemenő adattal dolgozik, például az OEX put/call ráta, nyitott kötésállomány, határidős piacon a kisbefektetők nyitott kötésállománya, népszerű befektetési alapokba (mint a Rydex sorozat) be és kiáramló pénz, kisbefektetői kötések a határidős piacon. stb..  Mondhatnák azt is, hogy azoknak a tőzsdei szereplőknek a bizalomindexét látjuk az alábbi képen, akik rosszak az időzítésben, így gyakori, hogy a bikapiac csúcsán túlzottan optimisták, az árfolyam esések mélypontján pedig túlzottan pesszimisták.

A fenti grafikonon a kék oszcillátor a dumb money indikátort, a fekete görbe az S&P500 index. A sentimentrader.com visszatesztelése alapján a kereskedési időszak 24 százalékában az extrém tartomány felett (70%) tartózkodott az indikátor, azaz ezekben az időszakokban a háziasszonyok extrém optimisták a tőzsdén. Az esetek 9 százalékában található az indikátor az alsó extrém vonal (30%) alatt, azaz ekkor extrém pesszimisták a háziasszonyok. A kereskedési idő 68 százalékában pedig a 30-70% között tartózkodik az indikátor, tehát nem ad jelzést számunkra.

Ha jelzéseket visszateszteljük, azt az eredményt kapjuk, hogy ha az indikátor 70% felett van, akkor az átlagos éves hozam mindössze 3% (rossz hozam/kockázat arány vételnél). Ha pedig a 30% alatt van, akkor az átlagos éves hozam 35% (jó hozam/kockázat vételnél). Ezek persze átlagos évesített hozamok, tehát nem azt jelentik, hogy ezen egyetlen jelzés alapján már vásárolhatjuk is a részvényeket..

Az alábbi képen néhány extrém esetet kijelöltem, hogy lássuk az oszcillátor mutatók használatának sajátosságait. Az extrém helyzetek akár hosszabb ideig is fennmaradhatnak, ahogy az alábbi képen is láthatjuk. Azaz önmagában az a tény, hogy a piaci szereplők extrém optimisták, nem jelenti azt, hogy azonnal árfolyam esés következik be.

 

2) Equity / Money Market Asset Ratio használata a tőzsdén

A címbeli mutató tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy a befektetők részvényeket vagy pénzpiaci eszközöket tartanak a portfóliójukban. Ahogy már fentebb utaltam rá, az ici.org heti rendszerességgel tesz közzé adatokat a különböző befektetési alapokba beáramló és kiáramló pénzről, így a fenti mutatóból azt látjuk, hogy a részvényekbe vagy a pénzpiaci alapokba áramlik épp a pénz. Ha a ráta növekvő, akkor ez azt jelenti, hogy nagyobb a bizalom a részvények irányába, azaz a befektetők részvénypiaci alapokat vesznek. Ha a ráta csökken, akkor csökken a bizalom a részvénybefektetések iránt, és pénzpiaci alapokat vesznek a befektetők.

Az alábbi képen láthatod, hogy a mutató két évtizeden keresztül az 1-3-as értékek között mozgott. A dotkom lufi és a 2008-as válság előtt is elérte a 3-as szintet, majd innen jelentős csökkenés történt, azaz a befektetők eladták a részvényalapjaikat, és pénzpiaci alapokat vettek.  A mutató 2013-ban átlépte a 3-as értéket, amiből nagyon könnyen vonhatsz le téves következtetést, ha azt gondolod, hogy most extrém helyzet van a piacon.

Ugyanis vedd figyelembe, hogy a gazdasági körülmények megváltoztak. A Fed a 2008-as válság után gyakorlatilag egy évtizedre nullába vágta a kamatot, és óriási mennyiségben vásárolt kötvényeket, azaz a pénzpiaci alapokon nem lehet hozamod, míg korábban  a pénzpiaci hozamokon értelmezhető hozamod lehetett. Ez tehát hatással van a mutatóra, így ne az extrém szintet figyeljük, hanem a tendenciát (az indikátor 100-as periódusú mozgóátlagához viszonyítok), azaz ha növekszik a ráta, akkor a befektetők részvényeket vesznek, ha csökken, akkor pénzpiaci alapokat.

3) Retail Money Market Ratio értelmezése a tőzsdén

Az ici.org nemcsak az intézményi befektetőkről gyűjt információkat, hanem a "retail" ügyfelekről, azaz a kisbefektetőkről. A Retail Money Market Ratio pedig azt mutatja meg, hogy mennyire preferálják a befektetők a pénzpiaci alapokat. Ezek a leglikvidebb befektetési alapok. Gyakorlatilag csak bankbetéteket és rövid lejáratú államkötvényeket tartalmaznak, azaz menedék (safe havenről itt beszéltünk) funkcióval bírnak válságok, eső részvénypiac idején. Ha pánik van a piacon, azaz félnek a befektetők, akkor a ráta emelkedik. A mutató 10%-os szint felett lépi át az extrém tartományt.  

4) NYSE Available Cash értelmezése

A New Yorki tőzsde minden hónapban közzéteszi az elszámolást végző, clearing cégek adatait, melyből megtudhatjuk a kereskedők összesített margin dept és szabad pénzegyenleg adatait. A margin dept adatok tulajdonképpen azt jelzik, hogy a brókercégek mennyi pénzt adtak kölcsön ügyfeleiknek tőkeáttétes ügyletek, short pozíció nyitás céljából. Ha pedig egy ügyfél tőkeáttétes ügyletet nyit, vagy short pozíciót kezdeményez akkor is szüksége van arra, hogy szabad pénzegyenleggel rendelkezzenek. Ezekből az adatokból pedig kiszámolható a rendelkezésre álló pénzmennyiség a kereskedési számlákon. Ha a rendelkezésre álló pénzegyenleg csökken, az jelzi, hogy optimisták a tőzsdei kereskedők, hiszen egyre több részvényt vásárolnak. Megfigyelhető az is, hogy válságok, piaci félelem idején a szabad pénzegyenleg növekszik, pozitív tartományba kerül, azaz nem mernek részvényt vásárolni a kereskedők. Ez a mutató inkább hosszútávú vizsgálatokra használható.

5) AIM indikátor tőzsdei értelmezése

Az AIM indikátor számos befektetői felmérés adatait sűríti egy grafikonba. Bár az AAII a legismertebb befektetői felmérése, azonban ezen kívül is számos más ilyen felmérést készítenek tanácsadók, és pénzügyi cégek. Ezeket akár követhetjük egyesével is, de az AIM indikátor egyetlen mutatóba sűríti az adatokat. Értelmezése:

• 70%-os érték felett a tőzsdei kereskedők, befektetők extrém optimisták a felmérések alapján.
• 30% alatt pedig extrém pesszimisták.

Az indikátor az esetek 25 százalékában tartózkodik a 70%-os szint felett. Ezeknek az időszakoknak az évesített átlaghozama 11%. A 30%-os  tartományban az esetek 18 százalékában találjuk a mutatót, 17%-os évesített átlaghozammal. A 30-70%-os tartomány tulajdonképpen a semleges jelzés. Itt a teljes időszak 57százalékában tartózkodik az oszcillátor, 6%-os évesített átlaghozammal. Ezek az adatok nagyjából azt mutatják, hogy 70% felett rossz a hozam/kockázata egy vételi ügyletnek, míg 30% alatt egy short ügyletnek rossz a hozam/kockázat aránya.

(kép forrása: https://sentimentrader.com)

6) Rydex Ratio tőzsdei használata

A Rydex egy népszerű befektetési alap család, melyben számos olyan termék van, amit a kisbefektetők használnak tőzsdei kereskedésre. Találhatunk tőkeáttétes befektetési alapokat, indexkövető, és indexet shortoló alapokat is. Feltételezhetjük, hogy ezeket a termékeket a kisbefektetők, a kezdő tőzsdei kereskedő használják, hiszen az intézményi kereskedők, haladó tőzsdei kerekedők a tőzsdén kötik az ügyleteiket, nincs szükségük még egy drága alapkezelőre is.

Az alábbi grafikonon látható indikátor az emelkedésre és esésre spekuláló Rydex alapokat veti össze. Ha a Rydex ráta 15% alatti (0,15 a grafikon), akkor nagyon alacsony a momentum az emelkedésre spekuláló rydex alapokban, azaz pesszimisták a befektetők. Ha a mutató 37% fölé (0,37) emelkedik, akkor a kezdő kereskedők optimisták. A mutató már 2013 óta extrém tartomány fölött mozog tartósan, így érdemes inkább a változásokat figyelni. Azaz az átlaghoz  képest növekvő érték optimizmust jelez, míg az átlagot meghaladó esés pesszimizmust. Az alábbi képen én az indikátor 100 periódusú átlagát használom viszonyítási alapként.

A háztartások részvénykitettsége miért fontos?

Az elmúlt években rendszeresen beszámolt arról a gazdasági média (lásd itt, itt és itt, hogy az amerikai háztartások rekord arányban tartanak részvényeket. A rekord arány alatt azt értjük, hogy az összes befektetési eszközhöz viszonyítva 40 százalékban részvényeket tartanak.

Az alábbi képen a fent idézett cikkeknél valamivel hitelesebb, átláthatóbb formában követhetjük nyomon az amerikai háztartások által birtokolt részvények értékének arányát az összes befektetési eszköz viszonyában. Eszerint jelenleg az amerikai háztartások vagyonának 40%-a van részvényekben. Az újsághíreket böngészve arra is figyelmesek lehetünk, hogy ilyen rendkívüli helyzetre nem volt példa a második világháború óta, és korábbi gazdasági válságokat megelőzően is magasabb értéke volt a mutatónak.

Forrás: Fed

Aki észrevette (velem együtt, lásd piros nyilak), hogy a nagyobb válságokat megelőzően (lásd 2008-as válság, 2001-es dotkom lufi) is tetőzött a mutató értéke, elkövette a visszatekintési torzítást. Utólag ugyanis könnyű bejelölni a csúcsokat, mert ismerjük a jövőt. Ha azonban nem ismerjük a jövőt, már nem leszünk ilyen magabiztosak, hiszen például a dotkom lufit megelőző 3 évben is történelmi csúcson (30% felett) volt a háztartások részvénykitettsége, az összeomlásra pedig 3 évet várni kellett. A szemrevételezésnél tehát lényegesen pontosabb statisztikai vizsgálatokkal is ki lehet mutatni, hogy a háztartások részvénykitettsége és a tőzsdék jövőbeni hozama között van-e bármiféle kapcsolat. Nézzük ennek részleteit.

A háztartások részvénykitettsége és a jövőbeni hozamok kapcsolata

A The Household Equity Share and Expected Market Returns cím alatt elérhető kutatás kifejezetten azt vizsgálta, hogy van-e bármiféle összefüggés a háztartások részvénykitettsége és a részvénypiac jövőbeni hozama között 1953-2015 közötti időszakon.

A vizsgálat elvégzéséhez létrehozták az ún. Household Equity Share (HEShare) mutatót, mely azt mutatja meg egy adott időszakban, hogy a háztartások részvénykitettsége hogyan változik a pénzpiaci eszközökhöz képest. Eszerint a HEShare 0 és 1 között változik, ahol a 0 érték esetében a háztartások vagyonának 0% van részvényekben és 100%-a pénzügyi eszközökben. A másik véglet esetén (HEShare 1 érték) a háztartások vagyona teljes egészében részvényekben van, és nem tartanak pénzügyi eszközöket. Ezeket a szélső értékeket természetesen a valóságban nem tudjuk kimutatni, hiszen a múltban azt láthattuk, hogy 55-80 százalék között ingadozik a részvénykitettség.

Az alábbi grafikonon a kék görbe mutatja a HEShare mutató változását 1950-2015 közötti időszakon (bal oldali tengely). Rögtön megfigyelhetjük, hogy ez a mutató 55-80 százalék között ingadozott, míg a Fed ábráján 10-40% közötti ingadozást vélhetünk felfedezni. A különbség oka, hogy a HEShare a részvény és a szigorúan vett pénzügyi eszközök arányát vizsgálja, a Fed ábráján pedig a részvény és az összes befektetési eszköz aránya látható.

forrás: The Household Equity Share..

A fenti ábrán a piros szaggatott vonal (jobb értéktengely) mutatja a részvénypiacon elérhető többlethozamot (kockázatmentes állampapírok feletti hozamot) a következő 5 évre előre vetítve, évesített formában. Vegyük figyelembe, hogy az évesített hozamok a jobb értéktengelyen meg vannak fordítva, azaz a negatív tartomány van fent. Ennek az invertálásnak mindössze szemléltetési céljai vannak, azaz így látjuk, hogy van kapcsolat a két adat között, mégpedig negatív. Ez azt jelenti, hogy a HEShare növekedése alacsony jövőbeni hozamot vetít előre (következő 5 évre).

Hogyan kövessük a HEShare mutatót?

A HEShare mutató képlete az alábbi:

Nézzük a mutató elemeit.

Household Equity Assets értelmezése

Háztartások által birtokolt összes részvényt jelenti a Household Equity Assets, mely a háztartások által közvetlenül tulajdonolt részvények és a befektetési alapokon keresztül megvásárolt részvények összege. A pontos adatokat a Fred adatbázisában és a federalreserve.gov adatbázisban is megtaláljuk:

• FL153064105.Q név alatt a közvetlen részvények,
• FL153064245.Q név alatt a befektetési alapokon keresztül vásárolt részvények értéke.

A közvetlen részvénymennyiség értékének változása az alábbi grafikonon figyelhető meg.

forrás: Fred

A befektetési alapokon keresztül vásárolt részvények értéke az alábbi grafikonon.

Forrás: Fred

Household Credit Assets értelmezése

A Household Credit Assets a háztartások pénzügyi eszközeit fejezi ki, mely három adatforrás összege:

• FL154022005.Q – jelzáloglevelek
• FL154023005.Q - bankbetétek
• FL153064235.Q – kötvények

A fentiekről már nem teszek be grafikonokat, de a Fred és az federalreserve.gov adatbázisából kikereshetők.

Összegezve a fentieket, a tárgyalt kutatás összefüggést talált a háztartások részvénykitettsége és a részvénypiac jövőbeni hozama között. Eszerint ha a háztartások részvénykitettsége növekszik, akkor a részvénypiac 5 éves jövőbeni hozama alacsonyabb. Fontos látni, hogy ez a mutató sem alkalma arra, hogy rövid távon időzítsünk, mindössze az 5 éves jövőbeni hozamot képes magas megbízhatósággal előre jelezni, de nem tévedhetetlenül. Látható volt a fenti ábrán is, hogy nem mindig volt szoros kapcsolat a HEShare és a következő 5 év hozama között. Különösen vonatkozik ez az 1980-as évekre, lásd alábbi grafikonon.

forrás: The Household Equity Share..

A vizsgált mutató más összefüggésekkel is korrelációt mutat. Ezek közül az ismertebbnek tekinthető CAPE mutatóval 0,4-es a korrelációs együtthatója, mely közepes lineáris kapcsolatot feltételez (korrelációs együttható magyarázata itt). Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a CAPE mellett megerősítő szerepe lehet a HEShare mutatónak is.

forrás: The Household Equity Share..

A háztartások részvénykitettségének változása a Fed adatbázisában egyetlen grafikon alapján is nyomon követhető, lásd alábbi képen.

forrás: Fred

Összegezve a fentieket, a háztartások, az átlagos befektetők hangulata, részvénykitettsége összefüggésbe hozható a részvénypiac jövőbeni hozamával. Éppen ezért fontos az időzítést alkalmazó kereskedők, befektetők számára a piaci szereplő pozicionáltságának követése, melyre a fenti eszközök lehetőséget biztosítanak. Előadásaink a témában: