Osztalékhozam: Számítása, jelentése, alkalmazása..

Az alábbiakban az osztalékhozam fogalmát, számítását, értelmezését beszéljük meg. Bemutatok számítási példákat az osztalékhozammal kapcsolatban, illetve az osztalékportfólió kialakításával kapcsolatban is találsz információkat az alábbiakban. Témáink:

• Osztalékhozam jelentése, magyarázata
• Miért szükséges az osztalékhozam vizsgálata?
• Osztalékhozam számítási példa
• Mi számít magas osztalékhozamnak?
• Osztalékhozam és a jövőbeni hozamok
• Osztalékhozam és a jövőbeni hozam 1629-2015 között
• Mire figyelj, mit kell még tudnod az osztalékrészvények vásárlásához?

Osztalékhozam jelentése, magyarázata

Az osztalékhozam az adott évben kifizetésre kerülő egy részvényre jutó osztalék és a részvény árfolyamának hányadosa. Az osztalékhozam segítségével egyértelműen összehasonlíthatóvá válnak a különböző vállaltok által fizetett osztalékok. Az angol elnevezése Dividend Yield az osztalékhozamnak.

Miért szükséges az osztalékhozam vizsgálata?

Az első problémát általában az jelenti, hogy az osztalék összege alapján nem tudjuk meghatározni, hogy melyik vállalat osztaléka jelent jobb befektetést ugyanis a részvény árát is ismernünk kell ehhez. Ezért van szükség az osztalékhozam mutatóra.

Például ABC vállalat 1 dolláros osztalékot fizet, melynek jelenleg 50 dolláros árfolyama van, míg DEF vállalat 50 centes osztalékot fizet, azaz fele annyit mint ABC, de a részvények árfolyama mindössze 10 dollár. Ha ismerjük az osztalékhozam számítását, akkor megállapítható, hogy  DEF vállalat részvényeinek vásárlásával több osztalékot kapunk. Például ha 1000 dolláros keretünk van, akkor ABC vállalt részvényeiből 20 részvényt vehetünk, azaz így 20 dollár osztalékot kapunk. Ugyanakkor DEF vállalt részvényeiből 100 db-ot vehetünk és 50 centes osztalék esetén 50 dollár lesz a teljes osztalék, amit kapni fogunk.

Látható, hogy az osztalékhozam ismerete nélkül csak rövid számolással állapítható meg, hogy melyik vállalat osztaléka a jobb befektetés, ugyanakkor ha sok vállalatot kell vizsgálnunk, akkor célszerű egyszerűsíteni a fentieket. Ehhez van szükség az ún. osztalékhozam mutató bevezetésére, ami az osztalék és a részvény aktuális árfolyamának a hányadosa.

Osztalékhozam számítási példa

A fenti példánál maradva ABC vállalt osztalékhozama 1/50 = 0,02, azaz 2%, DEF vállalat osztalékhozama 0,5/10=0,05, azaz 5%.  

A fentieket összefoglalva tehát két fontos tényezőre kell odafigyelnünk az osztalék kereskedés során. Az egyik a fent tárgyalt osztalékhozam, amely alapján megtudhatjuk, hogy a befektetett összeg tekintetében az osztalék mértéke mekkora lesz. A másik pedig az Ex-dividend date, ugyanis ezen nap előtt kell még a részvényeket megvásárolnunk.

A fenti egyszerű példából látható, hogy az osztalékhozam kiszámítása nem túl bonyolult folyamat, ugyanis mindössze annyit kell tennünk, hogy a társaság, vagy társaságok által fizetett éves osztalék összegét elosztjuk a részvény aktuális árával. Egyébként a legtöbb árfolyamelemző, részvényszűrő programban még ezzel a számítással sem kell bajlódnunk, hiszen dividend yield, vagy dividend % név alatt megtaláljuk az osztalékhozamot. Az alábbi képen a Coca-Cola részvények osztalékhozama tekinthető meg (3,47%), mely az éves 1,64 dolláros osztalék és a 45 dolláros részvényárfolyam osztásával is kiszámítható.

Értelemszerűen tőzsdeindexek esetében is értelmezni tudjuk az osztalékhozamot. Ebben az esetben a tőzsdeindex kosarában szereplő társaságok osztalék és árfolyamadatát összegezve számítjuk ki az osztalékhozamot. Ennek azért van jelentősége, mert a tőzsdei hozamok előrejelzésével foglalkozó kutatások nem egy-egy részvényre, hanem részvények széles körén, tőzsdeindexeken vizsgálja az osztalékhozamot.

A fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy egyedi részvények esetében nincs jelentősége az osztalékhozamnak, hiszen az ún. income prémium arra a múltbeli megfigyelésre alapul, melynek lényege, hogy a múltban magasabb osztalékhozamot fizető részvények felülteljesítették az alacsony osztalékhozamot fizető részvényeket. Sőt egyedi részvénykiválasztás során is hasznosítható az osztalékhozam, például quality szempontokkal kombinálva érhető el a legjobb hozam az osztalék alapú stratégiákban. A fenti témákról itt olvashatsz bővebben. A folytatásban kizárólag a tőzsdék, tőzsdeindexek osztalékhozama és a tőzsdéken elérhető jövőbeni hozam közötti kapcsolatot vizsgáljuk.

Mi számít magas osztalékhozamnak?

Az 5 százaléknál magasabb osztalékhozamot fizető társaságok osztalékát magas osztalékhozamnak tekintjük. A 10 százaléknál nagyobb osztalékhozamot fizető társaságok osztalékát nagyon magas osztalékhozamnak nevezzük. Nagyon ritka a 10% feletti osztalék, illetve az alacsony kapitalizációval rendelkező vállalatok jellemzője, azaz az óvatosság nem árt ebben a kategóriában.

Osztalékhozam és a jövőbeni hozamok

Nagyon sok múltbeli kutatás mutat arra rá, hogy a különböző árfolyam-hányadosok (például P/E, P/B, P/S, CAPE, Enterprise Multiple) képesek bizonyos szintig megjósolni a részvények, tőzsdék jövőbeni hozamát. A fenti hivatkozásokon részletesen tárgyaljuk ezeket a vizsgálatokat, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az osztalékhozammal kapcsolatban is vannak ilyen bizonyítékok. A fő probléma azonban az, hogy rövid távon az osztalékhozam nem képes megbízhatóan előre jelezni a tőzsdei hozamokat. Ezt nagyon jól szemlélteti Shiller professzor vizsgálata. Az alábbi képen láthatod az amerikai tőzsdén elérhető 1 éves hozamot (y tengelyen) az előző évi osztalékhozam függvényében (x tengelyen). Az adatok széles tartományban szóródnak, azaz ha alacsony az osztalékhozam, akkor az nem jelzi azt, hogy a következő 1 évben a tőzsdén elérhető hozam is alacsony lesz, és ennek fordítottját sem jelzi.

Forrás: Valuation Ratios and The long-Run Stock Market..

Az alábbi grafikonon pedig már pozitív kapcsolatot látunk, azaz az emelkedő osztalékhozam nagyobb 10 éves, évesített hozamot eredményezett,

Forrás: Valuation Ratios and The long-Run Stock Market..

A vizsgálaton nagy része azonban 1926-ig, vagy 1945-ig tekint vissza a múltba, és nagyrészt in sample tesztelésekről beszélhetünk, azaz az osztalékhozam előrejelző szerepe ki lett mutatva 1926-2020 közötti adatokon, de nincsenek információk arról, hogy az összefüggés felfedezésére felhasznált adatokon kívül (out of sample tesztelés) is képes előrejelezni a jövőt az osztalékhozam.

A fentiek miatt tekinthető értékesnek, egyedinek Benjamin Golez és Peter Koudijs Four Centuries of Return Predictability című munkája, melyben egészen az 1600-as évekig tekintenek vissza az alábbi adatok alapján:

• Hollandia, Egyesült Királyság részvénypiaca 1629-1812 között,
• Egyesült Királyság részvénypiaca 1813-1870 között.
• Egyesült Államok részvényei 1871-2015 között.

A teljes időszak 384 évet ölel fel, mely bőven elegendő arra, hogy statisztikailag szignifikáns eredményre lehessen jutni. A vizsgálat a szokásos hipotézisvizsgálattal zajlott, azaz a felállított nullhipotézist próbálták meg cáfolni, melyből következik, hogy az alternatív hipotézis igaz. Az esetünkben ez az alábbiakat jelenti:

• nullhipotézis: az osztalékhozam és a jövőbeni hozam között nincs kapcsolat
• alternatív hipotézis: az osztalékhozam és a jövőbeni hozam között van kapcsolat

Beszéltünk már róla, hogy múltbeli összefüggések bizonyítása nem olyan egyszerű, így biztosan kijelenteni csak azt lehet, hogy a nullhipotézis hamis, azaz be tudjuk bizonyítani, hogy az osztalékhozam és a jövőbeni hozam között nem nulla a korreláció. Ha ez sikerül, akkor kijelenthető, hogy az alternatív hipotézis igaz. Nézzük mire jutottak a kutatók.

Osztalékhozam és a jövőbeni hozam 1629-2015 között

Először tekintsük át az elmúlt 384 év adatait. Az alábbi grafikonon az éves reálhozam látható. A piros szaggatott vonalak jelzi, hogy hol lett a három adatsor összeillesztve. A piros vízszintes vonal mutatja a nulla hozamot, azaz fölötte nyereséges, alatta veszteséges év volt a tőzsdén.

forrás: Four Centuries of Return Predictability

Itt pedig az osztalékhozam növekedési üteme látható.

forrás: Four Centuries of Return Predictability

A következő grafikonon már az osztalékhozam követhető. Jól kivehető az adatokból, hogy az elmúlt 384 évben 2% (0,02) és 10% (0,1) között mozgott az osztalékhozam. Az utóbbi évtized nulla kamatok világa példátlan az elmúlt négyszáz évben. Ez egyúttal példátlanul alacsony osztalékhozamot eredményezett (lásd 2000-es évek után).

forrás: Four Centuries of Return Predictability

Az alábbi grafikonon az osztalékhozam (kék) és a következő 5 év hozama (zöld szaggatott) került feltüntetésre. Jól látható, hogy számos esetben van kapcsolat a két adat között, azaz magas osztalékhozam magas következő 5 évi hozammal, alacsony osztalékhozam alacsony következő 5 évi osztalékhozammal járt együtt. Ha a fenti két görbe tökéletesen együtt mozog, egymásra esik, akkor az azt jelzi, hogy az osztalékhozam teljes pontossággal előrejelzi az 5 éves hozamot. Ez nem így van a grafikonon, azaz az osztalékhozam és a jövőbeni hozam között nincs erős korreláció (ahogy más mutatók esetében is ezt tapasztalhatjuk).

forrás: Four Centuries of Return Predictability

Szemrevételezéssel természetesen nem lehet bizonyítani, hogy hamis a nullhipotézis, ezért nézzük meg a regressziós vizsgálatokat. Az alábbi táblázatban négy különböző időszakra vonatkozóan három időtávon lett kimutatva a kapcsolat az osztalékhozam és a jövőbeni hozam között. A táblázat egyes értékei az ún. R²-tényezők, melyek a lineáris kapcsolat erősségét jelzik:

• Ha R² értéke nulla, akkor a két adat között nincs lineáris kapcsolat, ami gyakran azt is jelenti, hogy a két adat független egymástól.
• Ha a korrelációs együttható értéke 1, akkor a két adat között teljes lineáris kapcsolat mutatható ki, azaz a két adat összefügg.
• Ha a korrelációs együttható értéke -1, akkor is van összefüggés a két adat között, de ellentétes irányú.

	1629-1945	1945-2015	1700-2015	1629-2015
1 éves	0,04	0,06	0,03	0,03
3 éves	0,1	0,15	0,08	0,07
5 éves	0,15	0,28	0,13	0,12

Látható az adatokból, hogy 5 éves időtávon 12-28 százalék között változik az R² , mely alacsony korrelációnak tekinthető. Ugyanakkor ne feledjük el azt, hogy alapvetően a jövőre vonatkozóan készítünk előrejelzést, és a jövő kiszámíthatatlan. A széles körben használt CAPE mutatónak sem jobb lényegesen a megbízhatósági tényezője 5-10 éves időtávon.

A következő grafikonon pedig azt láthatod, hogy a regressziós modell alapján melyik módszer bizonyul a legjobbnak, legnagyobb megbízhatóságúnak a tőzsdék hozamának előrejelzésében. Kék oszlopok a 10 éves, a sárga oszlopok az 1 éves jövőbeni hozam előrejelzését mutatják. Azt gondolom az 1 éves hozamok előrejelzéséről nem érdemes beszélnünk, hiszen a nagyon alacsony R² érték jelzi, hogy nincs összefüggés a jelzés és a jövőbeni hozam között. 10 éves hozam tekintetében a CAPE mutató és a P/E ráta (nem 10 éves, hanem 1 éves nyereséggel számol) a legnagyobb megbízhatóságú.

A fenti mutatók statisztikailag szignifikánsak, így a nullhipotézis cáfolható, azaz az alternatív hipotézist el tudjuk fogadni. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az osztalékhozam képes bizonyos szintig előre jelezni az 1-5 éves jövőbeni hozamot a tőzsdéken. A gyakorlatban tehát az emelkedő osztalékhozam pozitív jelzésnek tekinthető a jövőre nézve.

Mire figyelj, mit kell még tudnod az osztalékrészvények vásárlásához?

A külföldi tőzsdéken számos ún. osztalék elsőbbségi részvényt is vásárolhatsz. Ezekkel akár nagyobb osztalékhozamot is el lehet érni, de speciális ismeretekre lesz szükséged ezen részvények megvásárlásához. Az osztalék részvények közé tartoznak az ún. MLP részvények is. Az MLP részvényeket is tárgyaltuk az oldalon. Az elmúlt években itthon is nagy divatja lett az osztalék célú befektetésnek, részvény vásárlásnak. Ennek részben az is az oka, hogy alacsonyak a kockázatmentes eszközök (bankbetét, állampapír hozamai), másrészt az utóbbi időben kaptak ezek az osztalék stratégiák nagyobb reklámot. Illetve lassan minden idők leghosszabb (10 éves) bikapiacát követjük a részvénypiacon, így az elmúlt években jó eredményeket lehetett elérni a részvények tartásával. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy az osztalék részvények vásárlása is egy buy and hold stratégia, aminek megvannak a kockázatai, olvasd el, beszéltünk róla. Ezen felül pedig a diverzifikációról se feledkezzünk meg,  ugyanis ha csak néhány részvényben tartod a megtakarításodat, akkor nagyon nagy kockázatot vállalsz. A bejegyzés itt folytatódik:

• Osztalékportfólió, osztalékrészvények: Mire figyel?
• Megéri osztalékrészvényeket vásárolni a tőzsdén?

Az alábbi előadáson arra keressük a választ, hogy működik-e az osztalékhozam alapján történő befektetés. A magas osztalékhozam jelezheti-e, hogy a jövőbeni hozam is magasabb lesz? Szó lesz arról is, hogy milyen módszerekkel lehet kombinálni az osztalékhozamra fókuszáló stratégiákat.