Megvárjuk a következő válságot a befektetéssel?

Olvasóim, ismerőseim körében nagyon sok olyan személlyel találkoztam az elmúlt évek során, aki mindig várják a jó befektetési lehetőséget, azaz mindig várják, hogy olcsóbbak legyenek a részvények, olcsóbbak legyenek az ingatlanok, és majd akkor, a nagy esésben akarnak vásárolni. Bejegyzésemben ennek a gondolkodásmódnak, stratégiának a problémáit tárgyaljuk. Témáink:

• A mélyponton veszek, olcsón akarok befektetni
• Érdemes megvárni a következő válságot?
• A) eset: nem lesz válság
• B) eset: Itt a válság
• A piac logikája teljesen más
• Mikor működik az olcsón venni, drágán adni elv?

A mélyponton veszek, olcsón akarok befektetni

Nagyon sok befektetőben él az a kép, hogy a befektetés arról szól, hogy ki kell várni, hogy olcsó legyen a termék. Ezek a kivételes lehetőségek, ami után nagyot lehet keresni. Különböző tőzsdei közhelyek is erősítik ezt a nézet, például az „akkor kell részvényeket venni, amikor vér folyik az utcán” (Buy when there is blood on street).  De ott vannak a sikeres befektetők, a példaképek, akik hasonló véleményen vannak, lásd Warren Buffett:

„Whether we’re talking about socks os stock, I like buying quality merchandise when it is marked down”

Magyarra fordítva: „Mindegy hogy zoknikról, vagy részvényekről beszélünk, én az olyan árucikket szeretem megvásárolni, melyek jó minőségűek, de le vannak árazva.”

A probléma azonban az, hogy az átlagos befektetőnek nincs elengedő ideje, és tudása, hogy a fenti módszerek szerint fektesse be a pénzét, így a következő problémákkal fog szembesülni.

Érdemes megvárni a következő válságot?

Ha már gondolkodtál a fenti kérdésen, akkor valószínűleg első nekifutásra azt gondolnád, hogy a fenti kérdésre egyértelmű a válasz, azaz meg kell várni a következő válságot ay befektetésekkel. Logikusnak tűnik, hiszen azt tapasztalhattuk, hogy egy-egy válság során 30-50%-ot esnek a tőzsdék. Ez az S&P500 indexet jelenti, amely az 500 legnagyobb amerikai részvény árfolyamát reprezentálja, de kisebb tőzsdék, vagy egyedi részvények esetében ennél nagyobb visszaeséseket is tapasztaltunk a múltban. Nézzük milyen esetek fordulhatnak elő, abban az esetben, ha vársz a befektetéssel.

A) eset: nem lesz válság

Mutatok néhány példát a múltból. 2008-2009-es gazdasági válság után, a mélypontról (700 pontról) 1200 pontra erősödött az S&P500 index. Ez 70%-os emelkedést jelent igen rövid idő alatt, azt érezhetted, hogy sokat emelkedett a piac. A kérdés, hogy ebben az időszakban, -ha nem ismered a jövőt- a befektetés mellett döntesz-e, vagy inkább hallgatsz az elemzőkre, a gazdasági médiára, amely a dupla W alakú recessziótól volt hangos ebben az időben.

Az események folytatását láthatod, azaz az S&P500 index tovább emelkedik, majd 2012-ben ismét történik valami, jött a görög válság. Az eseményeket megelőzően az S&P500 index 30%-ot emelkedik. A kérdés, hogy a görög válság idején befektettél volna a részvényekbe 30%-os emelkedés után, amikor itt ismét nagy összeomlást (például euróövezet felbomlását) vártak a piaci szereplők?

Az események folytatását láthatod, azaz meredek emelkedés alakul ki az amerikai részvénypiacon, majd elérkezünk 2016-os évbe. Ekkor volt a brexit népszavazás, és Trump lett az USA elnöke. Mindkét hírre óriási eséssel reagáltak a tőzsdék, mely csak rövid távon volt érezhető, majd Trump elnöksége alatt ismét erőteljes rally bontakozott ki.

A fenti esetekben az volt a közös, hogy jelentős árfolyam-emelkedés előzte meg ezeket a szituációkat. Ennek ellenére a kivárás mellett döntéssel lemaradtál az emelkedésről.

B) eset: Itt a válság

Eljutottunk oda, hogy tényleg válság lesz a tőzsdéken, például 2008-2009-ben egy ilyen nagyobb válságot tapasztalhattunk. Ahogy az alábbi képen láthatod, az S&P500 index 2008. szeptemberében eléri az 1200 pontos szintet (csúcstól már 22%-os esés), majd egy hónappal később már az 1000 pontos szintet (csúcstól már 35%-os esés).  Mi történik akkor, ha 35%-os esés után fekteted be a pénzed? Szépen végignézed, ahogy újabb 30 százalékkal csökken a befektetésed értéke. De ez akár oda is vezethet, hogy elszalasztod a befektetést, mert például 700 pontnál sem fekteted be a pénzedet, mert még mindig tovább vársz.

További probléma, hogy a fentiekhez hasonló helyzetek rendkívül ritkák:

• Az elmúlt harminc évben 10%-os  korrekciók átlagosan évi 2,25 alkalommal fordulnak elő. Tehát évi 2-3 alkalommal tapasztalhatunk 10%-os visszaesést (S&P500 index).
• Az elmúlt harminc évet vizsgálva, 20%-os korrekciók átlagosan 0,7 alkalommal fordulnak elő évente.
• Az 50%-ot elérő visszaesések (tőzsdei összeomlások) pedig átlagosan tízévente egyszer bekövetkező események.

A fentiek alapján tehát hosszú évekig várakozol, közben az árak tovább emelkednek, az emelkedés sokkal tovább tart, mint ami racionálisan elképzelhető, majd bekövetkezik a válság, és eljutunk oda, hogy a válság mélypontján magasabban lesznek az árak, mint az évekkel korábbi csúcs. Képzeljük el most azt a helyzetet, hogy hirtelen az S&P500 indexben 50%-os visszaesés következik be. Ekkor a 4800 pontos szintről 2400 pontra esik vissza az index. Nézd meg, hogy mikor láttunk utoljára ilyen árakat a piacon: 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban, azaz egy 50%-os visszaesés nem ad jobb beszállási lehetőséget, mint a 2018-2020-as árak.

A piac logikája teljesen más

Látni kell azt, hogy a piaci folyamatok logikája teljesen más, mint amit az átlagbefektető logikusnak tart. Értem ezalatt azt, hogy ha egy részvénypiacon sokat emelkedtek az árak, akkor az egyáltalán nem jelzi a bikapiac végét. Sőt számos vizsgálat megerősíti, hogy felülteljesítők azok a stratégiák, melyek új történelmi csúcson, 52 hetes csúcson indítanak vételi ügyletet:

• Részvényvásárlás a bikapiac csúcsán? Jó ötlet?
• 52 hetes csúcs jelentősége a tőzsdén

És sajnos ennek ellenkezője is igaz, például az éves mélyponton indított vételi ügyletek hozama nem volt kiemelkedő a múltban.

Meb Faber pedig a True Wealth Systems adatbázisának segítségével 1791 és 2012 közötti időszakban és az 1950-2012 közötti időszakokban is megvizsgálta az új csúcson történő részvényvásárlás stratégiáját az S&P500 indexen. Az alábbi táblázatban a visszatesztelés eredményeit láthatod. A stratégia szabályai az alábbiak:

• új csúcson vásárolunk: részvényvásárlás, ha új 12 hónapos (52 hetes) csúcsra emelkedik az árfolyam, és ezután 1 évig tartjuk.
• új mélyponton vásárolunk: részvényvásárlás, ha új 12 hónapos (52 hetes) mélypontra esik az árfolyam, és ezután 1 évig tartjuk.

A táblázatban összetett éves növekedés (CAGR) került feltüntetésre.

	1791-2012	1950-2012
Vedd meg és tartsd (S&P500)	4,3%	7,2%
Új csúcson vásárolunk (S&P500)	5,5%	8,5%
Új mélyponton vásárolunk (S&P500)	0,9%	6%

Fontos azt is látni, hogy a nagy esés nem feltétlenül jelenti azt, hogy értékalapon olcsó egy befektetési eszköz, bár az tagadhatatlan, hogy az értékalapon olcsó eszközök jövőbeni hozama magasabb. Lásd itt: Value-glamour anomália a tőzsdén

Mikor működik az olcsón venni, drágán adni elv?

A fenti videóban részletesen elmagyaráztam, hogy az olcsón venni, drágán adni elv kizárólag tőzsdeindexek esetében működik, és egyedi részvények esetében nem. Ez tehát azt jelenti, hogy azok a tőzsdék, melyeken több éven keresztül alacsony az átlaghozam megfigyelhető, hogy a következő időszakokban magasabbak az átlaghozamok. Ez az ún. mean reversion hatás. Az alábbi táblázatban 1903 és 2007 közötti időszakon látjuk a fejlett országok tőzsdéin elérhető hozamot. Az átlagos éves hozam 13,02% volt a vizsgált esetekben, azonban a vizsgált esetek 9,26 százalékában előfordultak olyan helyzetek, amikor egy ország tőzsdéje két egymást követő évben esett. Ha ezekben az időpontokban fektettünk be (két év esés után), akkor 19,02%-os átlaghozamra számíthattunk. A fentiek mellett extrém ritka esetekben (2,59%-os gyakoriság) előfordult az is, hogy a vizsgált ország tőzsdéje három egymást követő évben esett. Ha ekkor fektettünk be, akkor az átlagos éves hozamunk a következő évben 30,3% volt.

A fenti összefüggéssel az egyetlen probléma, hogy viszonylag ritkán következik be (összes eset 9,26 illetve 2,59 százalékában), azaz az átlagos befektetőnek nem érdemes erre várni. Összegezve tehát a fentieket az átlagos befektető jobban jár, ha minél előbb befekteti a pénzét, abban az esetben ha hosszú távon gondolkodik. El kell fogadnia azt, hogy a válságokat nem lehet előre jelezni, és nagyobb hozamra csak akkor lesz lehetősége, ha kockázatot vállal, csak így nyerheti ki a piacból a részvénypiac kockázati prémiumát. Természetesen különböző módszerekkel csökkenthető a befektetési portfólió kockázata, lásd itt: Hogyan csökkenthető a befektetés kockázata.