Görög adósságválság összefoglaló: Okai, kialakulása, válságkezelés

Az alábbiakban összefoglaljuk a görög adósságválság történetét. Megbeszéljük a görög gazdasági válság okait, kialakulását, illetve arra is kitérünk, hogyan változott a görög államadósság a válság alatt, valamint a görög válság kezelésének intézkedéseit is áttekintjük. A görög gazdasági válság mellett már megbeszéltük számos, korábbi gazdasági válság eseményét, melyekről itt találhatsz további információt: Gazdasági válság: Hogyan alakul ki? Hogyan jelezd előre?

A görög gazdasági válság okai, kialakulása

A görög gazdasági válság okai a 2008-as gazdasági válságra nyúlnak vissza, a 2008-as gazdasági válság hatásaként alakult ki 2010-ben a görög gazdasági, adósság válság. A 2008-as gazdasági válság következménye volt, hogy a nagyobb eladósodottsági mutatókkal rendelkező országok problémákba ütköztek az államkötvényeik kibocsátása során. Ez tehát azt jelentette, hogy a pénzpiacokon lecsökkent a kockázatvállalási hajlandóság, és a befektetők nem akarták megvenni a görög államkötvényeket, melyekkel a görög állam a lejáró adósságait szerette volna megfinanszírozni. A kereslet csökkenése együtt jár az állampapírok hozamának növekedésével, ami tovább súlyosbíthatja a válságot, hiszen a magasabb kamatokat a jövőben sokkal nagyobb áldozatok árán sikerül majd visszafizetni.

Görögország helyzetét az is rontotta, hogy az ország 2008 óta recesszióban volt (2013-ig 26%-os GDP visszaesést tapasztalhattunk, lásd alábbi kép.), így viszont a GDP arányos államadósság a csökkenő GDP miatt is növekedett. A negatív helyzetet fokozta a hitelminősítői leminősítések is. Az alábbi képen látható, hogy a 2008-as gazdasági válságtól egészen 2013-ig a görög válság  kezeléséig csökken a GDP.  Ez a visszaesés egyébként nagyobb, mint ami az Egyesült Államokban történ a 30-as években a nagy gazdasági világválság idején.

(Cikkben szereplő képek forrása: https://tradingeconomics.com/greece)

A lenti képen pedig a 10 éves görög államkötvény hozamának változását láthatjuk. A 2010-es évben indult növekedésnek a 10 éves görög államkötvény hozama. A válságot megelőző 4%-os szintről, 2012-re a görög válság csúcspontjára már 40% fölé emelkedett a 10 éves görög államkötvény hozama. Ez jól jelzi a válság csúcspontját, illetve a problémát. A görög állam a piacról nem tudja finanszírozni a lejáró államkötvények megújítását. Ha pedig külső segítség nem érkezik, akkor államcsőd következik be.

A görög államadósságról

Az alábbi képen pedig a GDP arányos görög államadósságot láthatjuk. A válság előtt a GDP 100%-át kitevő államadósság jellemezte a görög gazdaságot. A válság nyomán láthattuk a jelentős GDP visszaesést, ami önmagában is növelte a GDP arányos államadósságot. Gyorsan 150% fölé ugrott a GDP arányos államadósság.

Görög adósságválság kialakulásának összefoglalója

Röviden azt lehet tehát mondani, hogy a görög válságot a 2008-as gazdasági válság okozta, mivel a gazdasági válság hatására a befektetők kockázatkerülők lettek, másrészt a 2008-as gazdasági válság miatt a görög gazdaság recesszióba került. Ezzel a GDP lecsökkent, ami a viszont a GDP arányos államadósságot megnövelte. Ez a tény leminősítéseket eredményezett, majd pedig a befektetők még jobban elfordultak a görög kötvényektől, és a görög állampapírok eladhatatlanná váltak (lásd 40% fölé emelkedő hozamok), azaz a görög állam nem tudta a piacról finanszírozni magát.

A fenti helyzetben jellemző, hogy a bajban jutott ország devizája leértékelődik, így az olcsóbbá váló eszközök ismét vonzó befektetések lehetnek a külföldiek számára. Azonban Görögország az euróövezet tagja volt, tehát az euró a hivatalos fizető eszköze, az euróhoz kapcsolódó monetáris politikát pedig az Európai Központi Bank határozza meg.

A görög adósságválság következményei, hatásai

A görög adósságválság természetesen a reálgazdaságban is érezhető volt, tehát a munkanélküliségi ráta megnőtt, a lakosság szabadon elkölthető jövedelme csökkent, így a kiskereskedelmi forgalom is visszaesett. Ezzel pedig a cégeknek még kevesebb árbevétele lett, így a vállalkozások profitja tovább csökkent. Ez a kör a recesszió fokozódásához vezetett.

A képen a görög munkanélküliségi ráta növekedése látható a görög válság alatt.

Alábbi képen a háztartások GDP arányos adóssága látható.

Itt pedig azt láthatjuk, hogy a görög háztartások fogyasztása visszaesik a görög válság időszakában.

Látható tehát a fentiekből, hogy a görög adósságválság a teljes görög társadalmat érintő problémává vált.

A görög adósságválság, és gazdasági válság kezelése

A válság elmélyülését követően 2010-ben Görögország mentőcsomagért folyamodott, mivel nem volt képes a piacról tőkét bevonni. A mentőcsomagot az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Unió és a Nemzetközi Valutalap (IMF) nyújtotta. A hitelezők szigorú feltételhez kötötték a mentőcsomag egyes részleteinek lehívását, ez pedig társadalmi feszültséget eredményezett. A mentőcsomagért cserébe a Trojka (médiában így hivatkoztak az EKB, EU, IMF hármasára) a közszolgálati bérek csökkentését, költségvetési megszorításokat, áfa emelést kért Görögországtól. A megszorítások mértéke óriási volt, ami természetesen tovább növelte a gazdasági visszaesés mértékét. Az alábbi képen a görög kormányzati költekezés látható. A 2008-as gazdasági válság előtt nagy ütemben költötte a pénzt a görög kormány, majd 2013-ig jelentős korrekció, megszorítások zajlottak, részben a Trojka kéréseinek megfelelően.

A fentiek után már nem lepődünk meg az alábbi ábrán sem. Itt azt láthatjuk, hogy a válság előtti időszakban folyamatosan költségvetési hiány jellemezte a görög államháztartást, azaz újabb és újabb hitelekre volt szüksége a görög államnak. Az államháztartási hiány 2008-at követően 10% alá esik. Hiába tehát a megszorítás, a visszaeső bevételek miatt továbbra is nagy maradt az államháztartási hiány. Az elmúlt 20 évben 2017-ben volt arra példa először, hogy az államháztartás szufficites, azaz a görög államnak több bevétele van, mint amennyit költ.

A görög adósságválság hatásai

A görög adósságválság nyomán kerültek felszínre az EU-t, illetve az euróövezetet érintő szerkezeti problémák. A görög válság nyomán gyakorlatilag rendszeres téma volt az euróövezet széthullásának tárgyalása a gazdasági médiában. Számos elemző, politikus a görögök euró övezetből történő kilépését, a görög drachma bevezetésére számított. Tehát ha nem sikerül megállapodni a mentőcsomagról, Görögország kikerülne az euró övezetből, majd a drachma, egy saját deviza bevezetésével már saját maga határozhatná meg a monetáris politikáját (kamat és mennyiségi enyhítés). Ezzel együtt valószínűleg jelentős leértékelődés történne, ami gyakorlatilag megoldaná a problémákat, de a görög lakosság elszegényedésével járna.  

Az EU-t vezető politikusok azonban kiálltak Görögország mellett, így a mentőcsomaggal stabilizálni lehetett a görög állam finanszírozását, ezzel elkerülhetővé vált az államcsőd, melynek tovább terjedésétől tartottak a piaci szereplők. A kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével más országok kötvénypiacán is hozam emelkedés volt tapasztalható, tehát a gazdasági, adósságválság terjedésének megakadályozása az EU fontos érdeke volt. Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy a görög adósságválság idején a 10 éves spanyol államkötvény hozama 6-7% közé emelkedik.

A portugál 10 éves államkötvény hozamának változás még szembetűnőbb. A korábbi évek 4%-os szintjéről 15% fölé emelkedik a hozam.

Látható tehát a fentiekből, hogy a görög válság megoldása könnyen okozhatott volna egy tovább terjedő válságot, melynek bekövetkezése már veszélyeztethette volna az euróövezet egységét. A fentiekben számos gazdasági, makrogazdasági mutatók bemutattam a görög gazdaságról, melyek célja, hogy lássuk számos objektív tényező alapján követhető egy gazdasági esemény, akár egy gazdasági válság is.

A görög gazdasági válság mellett már megbeszéltük számos, korábbi gazdasági válság eseményét, melyekről itt találhatsz további információt. Az alábbi előadásokon a gazdasági válságok témakörét beszéljük meg.