Ki a hibás az inflációért? 13 ok a 2022-2023-as év inflációjára

Az alábbiakban összegyűjtöm, és megbeszéljük azokat a tényezőket, melyeket újságírók, gazdaságpolitikusok, elemzők az infláció okaként jelöltek meg az elmúlt hónapokban. A fenti tényezők hatásainak megértésével vélhetően az olvasói is követni tudja majd az infláció alakulását leginkább befolyásoló tényezőket a 2023-as évben. Témáink

• Magas infláció 2022-2023-ban
• A koronavírus okozta az inflációt
• A gazdaságpolitikusok okozták az inflációt
• A jegybankok okozták az inflációt
• A növekvő pénzmennyiség okozza az inflációt
• A lakossági költekezés okozza az inflációt
• A munkaerőhiány okozza az inflációt
• Az orosz-ukrán háború az oka a magas inflációnak
• A gázválság okozza a magas inflációt
• A vállalatok profitéhsége okozza az inflációt
• Chiphiány, JIT, a kripto okozza az inflációt
• Ársapkák, hatósági árak felelősek az inflációért
• A gyengülő forint felelős az inflációért?
• Brüsszel a felelős az inflációért?

Magas infláció 2022-2023-ban

A fejlett és fejlődő országok egyaránt küzdenek a magas inflációval, amely a 2021-es évtől kezdődően határozza meg a piaci szereplők, a lakosság gondolkodását. A jelenlegi (november) adatok szerint az Egyesült Államokban 7,1%-ot, az euróövezetben 10,1 százalékot drágultak az árak az előző év azonos időszakával összevetve. Hazánk szomorú rekorddal büszkélkedhet, hiszen novemberben 22,5 százalékos volt az infláció. Ezzel az adattal hazánk az ötödik helyre kerül az európai inflációs versenyben, melyben Törökország (84%), Moldova (31%), Ukrajna (26%) és Litvánia (22,9%) előzi meg.

Az éves infláció 2022-ben várhatóan 14-15% között alakul (év eleji alacsonyabb infláció miatt), és sajnos az MNB ismét növelte a 2023-as inflációs előrejelzését, hiszen szeptemberben még „csak” 11,5-14 százalék közötti pénzromlást várt, de a decemberi jelentés alapján már 15-19,5% közötti infláció várható 2023-ban.

forrás: MNB

Nézzük sorban, hogy milyen tényezők okozzák a magas inflációt.

1) A koronavírus okozta az inflációt

A széles körben elfogadott nézet szerint a jelenlegi magas infláció magjait már a koronavírus válság utáni időszakban elvetették. A koronavírus okozta válságban az Egyesült Államokban néhány hét alatt 20 millió fővel csökkent a foglalkoztatottak száma (150 millióról 130 millió főre) és gyakorlatilag 100 millió ember kényszerült arra, hogy otthonában maradjon. Ezek olyan drasztikus gazdasági változásokat okoztak, melyek hatásai a 2021-es évben is érezhetők voltak. A leállások hatására ipari termelőkapacitások épültek le, ugyanakkor az otthonába bezárt lakosság nem tudta jövedelemét elkölteni, így az újranyitást követően jelentős keresleti nyomás alakult ki, mellyel a kínálati oldal (termékelőállítás) nem tudta tartani a lépést. Ahogy az alábbi grafikonon látható, az ellátási láncok zavara a koronavírus járvány kitörésekor és a 2021-es évben is erősen megfigyelhető volt.

Forrás: Fed

2) A gazdaságpolitikusok okozták az inflációt

A koronavírus okozta gazdasági válságot különböző gazdaságösztönző programokkal kezelték világszerte. Ahogy az alábbi képen látható az Egyesült Államok államadóssága, és ezzel összevethető mértékben a fejlett országok államadóssága is növekedett.

forrás: https://tradingeconomics.com

Nemcsak GDP arányos adósságnövekedést figyelhetünk meg, hanem a nominális adósság is jelentősen növekedett, azaz az államok jelentős összegeket költöttek el segélyekre, támogatásokra, gazdaságösztönző programokra. Az alábbi képen jól látható, hogy a 2020-as év eleji időszakban a magyar államadósság 30 ezer milliárd forint volt, majd 2022-re már 45 ezer milliárd forintot közelíti meg az államadósság. Ez bizony 50 százalékos adósságnövekedés rövid idő alatt, és a görbe meredeksége is mutatja, hogy példátlan mértékű gazdaságösztönzést hajtottak végre az elmúlt években.

forrás: https://tradingeconomics.com

3) A jegybankok okozták az inflációt

Egy másik nézet szerint nem a fiskális politikát (gazdaságpolitikusokat) kell hibáztatni a magas infláció miatt, hanem a jegybankárokat, hiszen óriási mértékű monetáris lazítást hajtottak végre a koronavírus járvány kirobbanásakor. A Fed ismét nullába vágta a kamatot, és a mérlegfőösszegét gyakorlatilag megduplázta, lásd alábbi képen.

Forrás: Fed

GDP arányosan is jelentősen nőtt a jegybankok mérlege. Ahogy az alábbi képen is látható, a Fed mérlegfőösszege az amerikai GDP 30-35 százalékát teszi ki, az EKB esetében közelítjük a GDP 70%-át.

Az MNB is duplázta a mérlegét, melyben magyar állampapírok, alacsony kamatozású vállalati hitelek kerültek. Az MNB-nél levő eszközök kb. a GDP 40 százalékát teszik ki.

4) A növekvő pénzmennyiség okozza az inflációt

A gazdasági ösztönzés, a monetáris lazítás, a pénznyomtatás hatására a gazdaságban levő pénzmennyiség jelentősen megnövekedett. Az alábbi grafikonon láthatod, hogyan változott az M2 pénzmennyiség az Egyesült Államokban. Ismét a görbe meredekségére célszerű figyelni.

forrás: https://tradingeconomics.com

Hazánkban az M2 pénzmennyiség kb. 50%-ot növekedett az elmúlt években. Ha pedig egy gazdaságban több pénz cirkulál, akkor az áruk és szolgáltatások ára felmegy, mert a pénzből több van, így kevesebbet ér. Természetesen vannak gazdasági okok, melyek indokolják a nagyobb pénzmennyiséget, például a növekvő populáció, javuló termelékenység, növekvő gazdasági kibocsátás. Ezen tényezők közül a növekvő gazdasági kibocsátás az egyetlen megfigyelhető jelenség az elmúlt évben, de ennek mértéke jelentősen elmarad a pénzkínálat bővülési ütemétől.

forrás: https://tradingeconomics.com

5) A lakossági költekezés okozza az inflációt

A lakosság jelentős összegű megtakarítással rendelkezik az elmúlt évek pénzbősége miatt, melyet most elkölt. Az alábbi grafikonon látható, hogy az Egyesült Államokban 30 százalékot nőtt a kiskereskedelmi forgalom a 2019-es év végi adatokhoz képest. A meredekség itt is árulkodó, azaz az elmúlt évekhez képest szokatlan mértékű növekedést tapasztalunk a kiskereskedelmi forgalomban. A növekvő kereslet pedig jelentős keresleti nyomást eredményez, melynek következménye a növekvő árak.

forrás: https://fred.stlouisfed.org

A helyzetet fokozza, hogy az inflációs várakozások is magasak, azaz a lakosság a jövőre nézve is magas inflációt vár, azaz előrébb hozza a fogyasztását. A növekvő infláció hatására az emberek azt hiszik, hogy a jövőben is növekedni fog az infláció, és mivel ez befolyásolja a döntéseiket, így a növekvő fogyasztás, növekvő keresletet, végül további drágulást, további inflációt idéz elő. Ezt a folyamatot nevezzük másodkörös inflációnak, melynek kockázata jól mérhető az inflációs várakozások követésével. Az alábbi kép az augusztusi inflációs jelentésből lett kimásolva. A hazai adatokban tehát továbbra is az inflációs várakozások növekedését látjuk.

6) A munkaerőhiány okozza az inflációt

Az elmúlt évek gazdaságösztönző programjainak következtében az Egyesült Államokban, Európában és hazánkban is jelentősen nőtt a foglalkoztatottság. Az Egyesült Államokban a foglalkoztatottság már túllépte a 2019-es szintet, jelenleg 153,5 millió fő a teljes foglalkoztatottak száma. Emellett a munkanélküliségi ráta több évtizedes mélyponton van.

forrás: https://fred.stlouisfed.org

És a betöltetlen álláshelyek száma meghaladja a 10 millió főt.

forrás: https://fred.stlouisfed.org

A vállalkozásoknak tehát egyre jobban kell versenyeznie a munkaerőért, az alkalmazottak béralkuja javul, ami emelkedő béreket eredményez. Az emelkedő béreket pedig beépítik a vállalkozások a termékek/szolgáltatások árába, így újabb áremelkedésre kerül sor, lásd ár-bér spirál.

7) Az orosz-ukrán háború az oka a magas inflációnak

Az orosz-ukrán háború kitörésével számos nyersanyag, energiahordozó, árupiaci termék és mezőgazdasági input ára jelentősen megdrágult, és ez beépült a termékek árába, és különösen az élelmiszerek piacán jelentős áremelkedést okozott. Az alábbi grafikonon a Goldman Sachs árupiaci indexe látható. A háború kitörését megelőzően az indexben 240%-os, a háború után 23%-os drágulást figyelhettünk meg. Természetesen egyes termékek (különösen a mezőgazdasági termékek) estében lényegesen nagyobb drágulást tapasztalhattunk.

8) A gázválság okozza a magas inflációt

Számos elemzés a gáz árának növekedését jelöli meg az infláció elsődleges okának, és a gáz árának növekedését a háború kitöréséhez kapcsolják. Valóban megfigyelhető, hogy a gáz árnak drágulása jelentős szerepet játszik az európai inflációs adatokban, de az inflációnak kb. a 30 százalékát adja az energiaárak drágulása. Ahogy az alábbi táblázatból is kiderül, az euróövezetben 2022 novemberében 10,1 százalék volt a drágulás az előző év azonos időszakával összevetve, azonban ha kivesszük az energiaárakat, akkor is 7 százalékos drágulást lehet kimutatni.

forrás: https://ec.europa.eu/eurostat

Az alábbi képen az európai gázárak változását láthatod. A gáz ára már 2021 nyarán évtizedes csúcsára emelkedett, majd az orosz ukrán háború egy újabb lökést adott az áraknak.

forrás: https://tradingeconomics.com/commodity/eu-natural-gas

A háború előtti gázáremelkedés lehetséges okai:

• Hollandiában nem fújt annyi szél, így a megújulók pótlására gázerőművekkel állították elő az áramot.
• Megnőtt az ipar áramigénye a növekvő gazdasági kibocsátás miatt, és a többletenergiát gázból állították elő.
• Németország folytatta  atomerőműveinek lekapcsolását.
• Az Északi Áramlat 2 átadása körüli politikai színjáték kezdetét vette.

9) A vállalatok profitéhsége okozza az inflációt

A legújabb tényező, mely bekerült a köztudatba a profit húzta infláció volt. Ennek lényege, hogy a vállalkozások nagyobb áremelést hajtanak végre, mint amit a költségek növekedése indokolna. Az alábbi grafikonon az Exxon olajipari társaság különböző profitmargin mutatói láthatók. Az első görbe mutatná az árbevétel és a bruttó profit arányát. Amíg 2020 előtti időszakban a gross margin 20 százalék volt, addig mára a mutató értéke megközelíti a 27 százalékot. Ez azt jelenti, hogy korábban az Exxon egyetlen dollár árbevételből 20 cent nyereséget tudott generálni, ma pedig már 1 dollár árbevételből 27 cent nyeresége származik.

Nem az Exxon az egyetlen társaság, mely kihasználta a lehetőségeket. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a megvizsgált 3698 társaság esetében az elmúlt évben volt a legmagasabb az aggregált profit margin 1955-től kezdődően.

forrás: Prices, Profits, and Power..

A lenti grafikonon kék színnel a társaságok teljes árbevétele, piros színnel a termékek/szolgáltatások előállítási költsége látható. A különbség a bruttó profit. A növekvő különbség pedig jelzi, hogy a társaságok a költségek növekedésénél nagyobb mértékű áremelést hajtottak végre. A problémáról bővebben itt beszéltünk.

forrás: Prices, Profits, and Power..

10) Chiphiány, JIT, a kripto okozza az inflációt

A végére hagytam még néhány további okot, mely az inflációval összefüggésbe hozható. A koronavírus okozta járvánnyal megváltozott a hétköznapi élet, sokkal több időt töltenek otthon az emberek, a home office széles körben elterjedt. Ennek következménye, hogy egyre több elektronikai készülékre volt szüksége a világnak, melyek egyik alapvető kelléke a mikrochip, ami egy összetett, bonyolult folyamattal előállítható termék és a gyártói kapacitások bővítése éveket vesz igénybe. A növekvő kereslet miatt 2021-ben számos iparág (elektronika, autógyártás) chiphiányban szenvedett, mely emelkedő árakat idézett elő.

A Just in Time (éppen időre) termelés az elmúlt évtizedekben teljes körben elterjedt az iparban. Ennek lényege, hogy a raktározási költségeket csökkentve alacsony alapanyagkészleteket tartanak fent a vállalkozások, és a termelés és a logisztika megfelelő összhangjával biztosítható az, hogy csak éppen annyi alapanyaggal rendelkezzen a társaság, amit fel is használ. Ehhez azonban az ellátási láncoknak hatékonyan és rugalmasan kellene működnie, de mint látható volt az elmúlt években, nem bizonyultak hatékonynak és rugalmasnak.

Találkozhatunk azzal a véleménnyel is, hogy a 2021-es kriptopiaci rally is felelős az inflációért. Egész egyszerűen azért, mert ebben az időszakban nagyon sokan, jelentős összeget nyertek a kriptovaluták szárnyalásán, és ezt a pénzt kivették, elköltötték. A money.com például beszámol egy olyan felmérésről, mely szerint az első alkalommal lakást vásárlók 11,6 százaléka a kirptoeszközökből származó hasznot jelölte meg a vagyona forrásaként. Nos, ezzel az elmélettel az a gond, hogy a kriptopiac egy zéró összegű játék, azaz annyi pénz van a rendszerben amennyit a játékosok beletettek. Tehát a nyereséges kereskedők mások befizetéseit nyerték el, azaz a gazdaságban ettől nem lett több pénz.

11) Ársapkák, hatósági árak felelősek az inflációért

Matolcsy György jegybankelnök híressé vált decemberi beszéde után az ársapkák és a hatósági árak is az infláció lehetséges okainak tekinthetők. Az MNB által kiadott ábrakészletből kiderül, hogy az árstopok ellenére hazánkban drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak. A környező, hasonló gazdasági helyzetben levő országok esetében is lényegesen kisebb volt az élelmiszerárak drágulása.

Forrás: https://www.mnb.hu

Az MNB elemzéséből az is kiderül, hogy az élelmiszeripar egyes szegmenseiben tartós zavarok alakultak ki, amely további árnyomást okozott. Ráadásul az ársapkák csak a közvetlenül érintett termékek árát rögzítették, a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt.

12) A gyengülő forint felelős az inflációért?

A megváltozott nemzetközi környezet, az emelkedő kamatok a fejlett országokban, a csökkenő kockázatvállalási hajlandóság, a növekvő energiaárak miatt óriási hiányt mutató költségvetés, a folyó fizetési mérleg hiánya, az uniós pénzek bizonytalan sorsa jól láthatók az EUR/HUF grafikonján. A forint rövid idő alatt 20-25 százalékot veszített az értékéből, azaz a külföldről importált termékek, szolgáltatások önmagában a forint leértékelődése miatt is drágultak.

13) Brüsszel a felelős az inflációért?

Szándékosan a végére hagytam a kormányzati média fő állítást, mert vélhetően így már az olvasói is el tudja dönteni, hogy melyek lehetnek az infláció legfontosabb hatásai. Vélhetően a brüsszeli szankciók egyes elemei is hozzájárultak a dráguláshoz, de semmiképpen nem adnak magyarázatot a teljes képre.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a 2022-es és a 2023-as évben tapasztalható megemelkedett inflációért több tényező együttesen felel. Régiónként (fejlett-fejlődő országok) eltéréseket tapasztalhatunk abban, hogy mely tényezők felelősek nagyobb mértékben az inflációért, és látható a fentiekből, hogy a hazai inflációt egyedi tényezők (ársapkák, gyenge forint) is formálják.