Mit jelent az ár-bér spirál? Mi a probléma vele?

Egyre többször kerül elő a hírekben az ár-bér spirál kifejezés, így a téma aktualitására tekintettel megbeszéljük a jelentését, és kitérünk arra, hogy milyen gazdasági problémákat vetít előre az ár-bér spirál.

Mit jelent az ár-bér spirál?

Az ár-bér spirál lényege, hogy ha erőteljes gazdasági növekedés következik be egy országban, akkor jelentősen megnövekedhet a foglalkoztatottság, lecsökken a munkanélküliség, és a cégeknek erősen versenyeznie kell a munkaerőért. Az erős verseny növekvő béreket eredményez, azonban a növekvő bérekkel együtt a társaságok költségei is növekednek, emiatt áremelésre kényszerülnek. A növekvő árak, növekvő inflációt eredményeznek, melynek következménye, hogy a munkavállalók még nagyobb bérek mellett hajlandóak munkát vállalni, így a bérek még tovább emelkednek, és ezzel együtt az árak is. Az ár-bér spirál tehát egy káros visszacsatolási folyamat, mely egyre nagyobb inflációt eredményez.

Mi a probléma az ár-bér spirállal?

Fentebb láthattuk, hogy az ár-bér spirál miatt egyre növekvő árakat figyelhetünk meg, és a gazdasági növekedés során előbb utóbb elérkezik az a pont, hogy a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapot alakul ki. A fentiek következménye, hogy a munkanélküliségi ráta és az infláció között inverz kapcsolat figyelhető meg. Az alábbi képen az Egyesült Államok gazdaságában látható a munkanélküliség és az infláció közötti fordított összefüggést, azaz magas a munkanélküliség (kék színnel), de az infláció alacsony (piros színnel).

forrás: Fred

Az infláció és a foglalkoztatottság közötti inverz kapcsolat nem mindig figyelhető meg a gazdaságban, például stagflációval jellemezhető gazdasági helyzetben nem figyelhető meg.

Hogyan kezelhető az ár-bér spirál okozta probléma?

A mai piacgazdaságok jellemzője a hosszú távú növekedés, bővülés, azonban a hosszú távú növekedésen belül konjunktúra és recesszió ciklusokat különíthetünk el. Eszerint a konjunktúra időszakában nagy gazdasági növekedés következik be, majd a recesszió időszakában egy természetes korrekció megy végbe. Az ár-bér spirál problémája a konjunktúra időszak utolsó fázisában lép fel, azaz a gazdasági növekedésnek egy természetes korlátja van (erőforrások mellett a munkaerő). A fentiek miatt a jegybankok kamatemeléssel, monetáris szigorítással fogják vissza a konjunktúra időszakában túlfűtötté váló gazdaságot. Ezeknek az intézkedéseknek elsősorban az a célja, hogy a konjunktúrák, recessziók okozta kilengéseket tompítsák.

Az NBER (The National Bureau of Economic Research) az alábbi ábra szerint értelmezi a gazdaság ciklikusságát. A Fázis I, Fázis II, és Fázis III jelöléssel a fellendülés, konjunktúra időszakait látjuk. Ez az az időszak, amikor a gazdaság bővül, növekedés tapasztalható, egészen a csúcsig (NBER peak) követhető ez a folyamat. Ezt követi a Fázis IV és Fázis V, amely gyakorlatilag a recesszió időszaka. A konjunktúra és a recesszió azért van különböző fázisokra bontva, mert az egyes fázisoknak számos jellegzetessége van, például más-más iparágak esetében figyelhető meg profitbővülés (bővebben itt beszéltünk erről).