Másodkörös infláció: Mit jelent?

Az alábbiakban a másodkörös infláció jelentésével, magyarázatával foglalkozunk.

Mit jelent az infláció?

Az infláció a pénz vásárlóértékének romlását jelzi, mely a gazdasági növekedés természetes velejárója, tekintettel arra, hogy egy ország gazdaságában levő erőforrások végesek. Ugyanakkor az infláció mértéke lényeges, és a magas infláció nem kívánt folyamatokat indíthat el. Az inflációval kapcsolatos alapvető tudnivalókat a következő hivatkozásokon és az alábbi előadáson beszéltük meg:

• Mit jelent az infláció? Hatásai, számítása, magyarázat
• Miért, hogyan romlik a pénz? Pénznyomtatás és az infláció

A továbbiakba a másodkörös inflációval foglalkozunk.

Mit jelent a másodkörös infláció?

A másodkörös infláció egy káros visszacsatolás, mely a magas infláció következtében alakulhat ki, és ez a jelenség tovább növelheti a jövőben az inflációt. Ennek lényege, hogy a magas inflációval járó időszakokban az inflációs várakozások is megemelkednek, azaz a lakosság és a vállalkozások a jövőben is magasabb inflációt várnak. A növekvő infláció hatására az emberek azt hiszik, hogy a jövőben is növekedni fog az infláció, és mivel ez befolyásolja a döntéseiket, így a növekvő fogyasztás, növekvő keresletet, végül további drágulást, további inflációt idéz elő. Ezt a folyamatot nevezzük másodkörös inflációnak, melynek kockázata jól mérhető az inflációs várakozások követésével.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed havi rendszerességgel méri az inflációs várakozásokat. Ezek közül a háztartások megkérdezésén alapuló ún. survey of consumer expectations név alatt elérhető vizsgálat a legfontosabb. Az alábbi grafikonon látható, hogy az utolsó hónapban csökkenésnek indultak az inflációs várakozások, és 1 éves előretekintő időtávon 6,8 százalékról, 5,7 százalékra csökkentek a várakozások.

forrás: Fed

Az MNB havonta közzéteszi az inflációs jelentését, melyben szerepel az inflációs várakozások alakulása. Itt grafikus formában is megtekinthetjük a változásokat. Az alábbi kép az augusztusi inflációs jelentésből lett kimásolva. A hazai adatokban tehát továbbra is az inflációs várakozások növekedését látjuk.

További káros visszacsatolások

A káros visszacsatolásoknak további típusait is megkülönböztetjük. Ilyen például az ár-bér spirál, melynek lényege, hogy ha a gazdaság a teljes foglalkoztatottság állapotába kerül, akkor a cégeknek versenyeznie kell a munkaerőért. Az erős verseny növekvő béreket eredményez, melyet a cégek beépítenek az áraikba, így a termékek, szolgáltatások megdrágulnak. A drágulást újabb béremelés követi, mely újbóli áremelést idéz elő.

Emellett a jelentős importra szoruló országok esetében a fizetőeszköz leértékelődése is káros visszacsatoláshoz vezethet, ahogy láthattuk ezt 2022-ben Magyarországon. A forint gyengülésével ugyanis az import tovább drágul, mely további inflációt eredményez a következő időszakban, míg a növekvő infláció további forintgyengüléshez vezet.

Az infláció inflációt szül

Vizsgálatok állnak a rendelkezésünkre, melyek azt mutatják, hogy alacsony és magas inflációs környezetben másképp döntenek a piaci szereplők. A BIS.org által készített vizsgálatból kiderül, hogy magas inflációs környezetben (>5%) az inflációnak "self-feeding dynamics kick in" jellege van. Ez azt jelenti, hogy amíg alacsony inflációs környezetben az átmeneti magas infláció visszacsökken, addig a magas inflációs környezetben az infláció inflációt okoz, ezért tartóssá válik.