Short pozíció, rövidre eladás, shortolás lényege, szabályok

Ezen a lapon összegyűjtöttük a shortolással kapcsolatos legfontosabb információkat: mit jelent a short, hogyan vehetünk fel short pozíciót, mire figyeljünk, milyen short szabályokat kell betartani. A shortolással kapcsolatos alapismeretek mellett megbeszéljük azt is, hogy a magyar tőzsdén milyen termékekkel lehet shortolni, de kitérek arra is, hogyan működik a külföldi tőzsdéken a shortolás, melyek a fontosabb szabályok. A fentiek mellett a fontosabb shortolással összefüggő jelenségeket (például short covering, short squeeze) és ezek kihasználását is tárgyaljuk. A cikkünk második felében folyamatosan frissítve a témával kapcsolatos új kutatások, tanulmányok eredményei olvashatók el. Bejegyzésünk témái:

• Mi az a short vagy rövidre eladás? Hogyan működik a shortolás?
• Short az amerikai tőzsdén, Uptick Rule részletei
• Kitől kapod meg a shortoláshoz a részvényeket?
• Mi történik, ha támadnak a shortosok?
• Short mutatók: short interest, short float, short interest ratio
• Mit jelent a short squeeze, short covering?
• A short-mutatók előre jelzik, hogy mi fog történni? (2021)
• A short interest az egyik legjobb előrejelző? (2023)
• Az alacsony short volume ratio magasabb jövőbeni hozamot jelez előre (2024)

Mi az a short, rövidre eladás?

A short pozíció, short ügylet, de szokták még rövidre eladásnak is nevezni, egy olyan technika, melyben a kereskedő árfolyamesésre spekulál, azaz abban az esetben érünk el árfolyamnyereséget, ha a kiválasztott termék árfolyama a pozíció nyitását követően esik. A short pozíció nyitása a brókercégtől kölcsönkapott részvény eladását jelenti. Ezeket az eladott részvényeket később azonban vissza kell vásárolnunk, hogy vissza tudjuk adni a kölcsönadónak. Ahogy a fenti magyarázatból már kiderült, a short pozíció egy eladási megbízással indul, ez technikailag egy fontos feltétele a short pozíció nyitásának. A short pozíció zárása pedig vételi megbízás, tehát vissza kell vásárolnunk a kölcsönkapott részvényeket. Ha a korábbi eladási árnál drágábban  tudjuk visszavásárolni a részvényeket, akkor veszteséget realizálunk. Ha azonban a korábbi eladási árnál alacsonyabb áron vesszük vissza a részvényeket, akkor profitra teszünk szert. A shortolás, azaz a short pozíció nyitása  így minden esetben eladással kezdődik, a short zárás pedig a részvények visszavásárlásával megy végbe.

A  fenti ábrán  jól  látható, hogy a  short pozíció eladási megbízással  indul, majd  itt  is két  lehetséges kifutásról beszélhetünk. Ha esik a termék ára, és  így vásároljuk vissza a terméket, akkor nyereségre teszünk szert. Ehhez technikailag egy vételi megbízást kell használnunk a short zárása során. Ha pedig emelkedik a papír ára, akkor veszteséget fogunk realizálni, technikailag ehhez is egy vételi megbízásra lesz szükség a short zárásához..

Fontos hangsúlyozni, hogy egy részvény shortolása sokkal kockázatosabb, mint a vétel. Ugyanis vétel esetén maximum azt az összeget veszítjük el, amit a részvénybe befektettünk, de short esetében akár több is lehet a veszteségünk. Képzeljük el azt, hogy 1 dollárért veszünk 100 db XY részvényt, a befektetett tőke, így 100 dollár. Ha a részvény ára 0,01 centre esik vissza (csődhelyzet), akkor elveszítettük a 100 dollárunkat. Ugyanakkor ha short pozíciót nyitunk és az árfolyam 1 dollárról például 5 dollárra emelkedik, akkor a veszteségünk 500 dollár lesz. Látható tehát, hogy elméletileg egy short pozíción korlátlan veszteség (margin call kényszerzárás esetén a számlánkon levő összes pénz a korlát) képződhet, vételi, long pozíció esetén pedig csak a befektetett tőkét veszíthetjük el.

Short az amerikai tőzsdén, Uptick Rule részletei

A fentiekben megbeszéltük a shortolás lényegét, nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a shortolás szabályai tőzsdénként eltérőek. Nemcsak a szabályokban találhatunk eltéréseket, hanem a shortolásra alkalmas termékek körében. Egész más szabályokat kell figyelembe vennünk az amerikai részvények shortolása esetén, mint a magyar tőzsdei részvények esetében.

A magyar részvények shortolásában különösen akkor tapasztalhatunk nehézségeket, ha  napon túl is szeretnénk tartani a short pozíciót. A magyar tőzsdén a shortolás megvalósítható a technikai daytrade, más néven tőkeáttétes daytrade keretei között, de lehetőség van határidős piacon is short pozíció nyitására. A fentiek mellett a részvények napon túli shortolására jó termékek a certifikátok is. A fenti lehetőségeket beszéljük meg a következő bejegyzésben. Kitérünk a lehetséges megoldásokra, a magyar tőzsdei részvények shortolási tudnivalóit, felmerülő problémákat is megbeszéljük.

Az Egyesült Államok tőzsdéin a napon túli short pozíció nyitása egyszerűbb, azonban a fedezeti követelményekkel nem árt, ha tisztában vagyunk. Erről a következő bejegyzésben beszéltünk: Cash és reg T margin számlák. Ne feledkezzünk meg arról is, hogy az amerikai tőzsdéken short korlátozások is vannak, ez az ún. uptick rule. A korlátozás lényege, hogy csak emelkedő árfolyam esetén lehetséges short pozícióba lépni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy short pozícióba belépni (eladási megbízással indul a short pozíció) csak az utolsó kötési ár felett lehetséges. Az "uptick rule" kifejezést "felfelé lépésköz szabálynak" lehetne fordítani, azaz short pozíciót az utolsó árfolyam fölött egy lépésközzel lehet indítani.

Az 1 dollár feletti árfolyamú részvények esetében a legkisebb lépésköz (tick size) 0,01 dollár, azaz 1 cent, így például egy 50 dolláros utolsó kötés esetén az 50,01 tekinthető egy upticknek, a 49,9 pedig egy downtick. Ha a fenti példánál maradunk, akkor az eladási megbízás -amely a short pozíció belépési megbízása- 50,01 dolláron helyezhető el.  Nem tudunk tehát belépni short pozícióba a fenti helyzetben egy 50 dollár alatti szintre időzített eladási stop megbízással sem.

A szabályozás célja, hogy a short eladásokkal további esést generáljanak a piaci szereplők egy részvény piacán. A fenti szabály időközben már módosult, 2010-től megváltozott formában alkalmazzák, erről fog szólni a következő két bekezdés.

A fenti szabályozás első sorban egyedi részvényekre vonatkozik, például nem vonatkozik a szabály a határidős piaci termékekre, határidős egyedi részvényekre, devizákra, a nagyobb, likvidebb index ETF-ekre (például Nasdaq-ot követő QQQQ ETF, vagy  SPDRs). Ez utóbbi termékeket tehát akár az esésben is lehet shortolni.

2010-ben változtak a short szabályok,  az ún. alternative uptick rule szabállyal, melynek értelmében ha egy részvény árfolyama a kereskedési napon belül 10%-ot esik (előző napi záróárhoz viszonyítva), akkor az ún "circuit breaker" szabály lép életbe, így a short kötések csak a 10%-os esés után vannak korlátozva. Például hétfőn 300 dolláron zárt a Tesla árfolyama, majd a keddi kereskedésben 270 dollár alá esik (ezzel megvan a 10%-os esés). Ekkor nemcsak kedden, de a következő kerekedési napon, azaz szerdán is érvényes lesz a short korlátozás, ami az uptick rule alkalmazását jelenti.  Ezt követően tehát csak az NBBO ár fölött lehet short pozíciót nyitni a kereskedési napon, és az azt követő napon. Gyakorlatilag ekkor lép életbe az uptick rule. Az alternvative uptick rule azonban nem minden részvény esetében alkalmazott szabály.

Rövid magyarázatot fűznék az NBBO kifejezéshez, ami a National Best Bid and Offer kifejezés rövidítése. Ez a legalacsonyabb eladási ajánlatot és a legmagasabb vételi ajánlatot jelenti egy adott részvényre. Mivel az Egyesült Államok tőzsdéin ugyanazon értékpapírral több tőzsdén, több order routing-on keresztül lehet kereskedni, ezért a vételi-eladási árak is eltérhetnek. Az NBBO az adott pillanatban a legjobb vételi és eladási árat jelzi.

Kitől kapod meg a shortoláshoz a részvényeket?

Érdemes azt is átgondolni, hogy ki, miért ad kölcsön neked bármely részvényt shortolásra. Ha az ide vonatkozó legújabb kutatásokat áttekintjük Securities Lending and Trading by Active and Passive Funds című kutatást, akkor azt láthatjuk, hogy az amerikai befektetési alapok adják kölcsön az összes shortolásra kölcsönadott részvény 80%-át. A kölcsönadott részvények után beszedett díjakon a befektetési alapok a 2018-as évben 2 milliárd dollárt kerestek, és az aktívan befektető alapok 28 százaléka, a passzív befektetési alapok 61 százaléka adja kölcsön a részvényeit. Itt azonban nem áll meg a történet, ugyanis az is kimutatható, hogy a befektetési alapok aktívan követik a kölcsönadott részvények számának változását és a befektetési módszerüket, a portfólióallokációt ezekhez az adatokhoz igazítják. A fenti tanulmányban 2003-2017 között 3500 amerikai befektetési alap adatait dolgozták fel. Az egyik legfontosabb megállapítása a vizsgálatnak, hogy a befektetési alapok alulsúlyozzák a portfóliójukban azokat a részvényeket, melyekből nagy mennyiségben adtak kölcsön, azaz jól látható, hogy felhasználják a kölcsönadott részvények számának változását a befektetés során. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kölcsönadott részvények számának növekedése (hasonlóan a short interest mutatóhoz) negatív hozamot jelez előre, azaz a fentebb hivatkozott vizsgálatokkal összhangban ez a kutatás is megerősíti, hogy a kölcsönadott részvények számának változása egy értékes adat. Az alábbi képen láthatjuk a halmozott negatív hozamot az aktív és passzív alakok által kölcsönadott részvények szerint. A negatív hozam 12 hónapok keresztül kimutatható.

forrás: Securities Lending and Trading by Active and Passive Funds

Betilthatják a short ügyleteket?

Időről időre felröppen a hír a médiában, hogy a shortolást betiltják vagy be kellene tiltani a tőzsdéken, és bizonyos esetekben valóban tapasztalhatjuk, hogy korlátozzák a shortolást. Érdemes azonban tisztában lenni azzal is, hogy shortolás nélkül a tőzsdék még inkább túlárazottak lennének, illetve a piacok távolabb kerülnének a közgazdaságtani definíció szerinti hatékony piacoktól.

A short pozíció nyitásának szigorú szabályai vannak, gondolok itt az uptick rule szabályra, és azt is tapasztalhatjuk, hogy egyes időszakokban a shortolás korlátozásra kerül. Az általános megítélés a short pozíciókkal kapcsolatban, hogy ügyeskedő spekulánsok haszonszerzés céljából tönkreteszik a hosszú távú befektetőket, vagy az értéket teremtő vállalatokat stb.. Azonban számos kutatás rávilágít arra, hogy a short ügyletek növelik a piaci hatékonyságot, javítják a likviditást, és ezek a folyamatok pozitív hatást gyakorolnak a tőzsdei befektetők, kereskedők számlájára. Például alacsonyabb költségek mellett kereskedhetünk. Ha pedig nem lennének a tőzsdéken short ügyletek, akkor a részvények túlárazottak lennének állandóan, egyre jobban és jobban.

Elméletileg tehát a short ügyletek javítják a piac hatékonyságát, azonban ennek ellenére azt mutatják a széles körben végzett kutatások, hogy a piacok nem hatékonyak. Elég ha csak arra gondolunk, hogy több tucat olyan összefüggés, anomália létezik, melyek ellentmondanak a hatékony piacok elméletének, ahogy számos olyan módszert is találunk, melyekkel a tőzsdeindex hozama felülteljesíthető.

Csak feltételezések, elképzelések vannak azzal kapcsolatban, hogy a short ügyletek miért nem teszik hatékonnyá a piacokat. Ezek közül a fontosabbak:

• A legnagyobb piaci szereplők (gondolok itt a hagyományos befektetési alapokra, és az ETF alapokra) nem nyithatnak short ügyleteket.
• A short ügyleteken korlátlan kockázat, veszteség merül fel. Ezzel szemben a long ügyleteken a veszteség korlátozott. Gondolj arra az esetre, ha megveszel egy 10 dolláros részvényt, akkor a legrosszabb esetben 10 dollár lehet a veszteséged. Azonban ha shortolod a 10 dolláros részvényt, és annak ára például 100 dollárra emelkedik, máris 90 dollár veszteséged van. A korlátlan kockázat miatt pedig befektetők széles köre inkább kerül a short ügyleteket.
• A short ügyletek meglehetősen drágák. Ahogy a bevezetőben beszéltünk róla a részvényeket kölcsön kell kérni. Ez a valóságban egy automatikus folyamat, de a részvények többségét befektetési alapok adják kölcsön, akik természetesen kamatot/díjat számítanak fel a kölcsönadott részvények után.

A különböző eszközárazási és árfolyammodellek (például CAPM) alkotói tehát már régen felismerték, hogy a piaci hatékonyság erősen függ a short ügyletektől. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogyha a piaci szereplőknek megvan a technikai lehetőségük arra, hogy shortolják a túlárazott értékpapírokat, akkor ez javítja a piac hatékonyságát. Ez pedig azt is eredményezi, hogy a különböző, többlethozamot eredményező összefüggésekkel kinyerhető többlethozam csökkenni fog ezeken a piacokon, részvényeken. Edward Miller már 1977-ben felismerte azt, hogy azok az eszközök, melyeket nem lehet shortolni, túlárazottak lesznek, majd a közelmúltban is több kutatás alátámasztotta, hogy a short ügyleteknek hatása van a részvény árfolyamára:

• Rapach, Ringgenberg és Zhou 2016-ban kimutatta, hogy a short interes mutató az egyik legerősebb előrejelző tényező egy részvény jövőbeni hozamával kapcsolatban.
• Hasonló megállapításokra jutott Boehmer, Jones és Zhang 2008-ban. A New York-i tőzsde részvényein végzett vizsgálat fő megállapítása, hogy a részvényeket shortoló kereskedők jól informáltak, és a legjobban shortolt részvények alulteljesítik a piacot (tőzsdeindexet) átlagosan évi 16%-kal.
• Jones, Reed és Waller 2016-os vizsgálata is kimutatta, hogy a nagymértékű short eladások negatív abnormális hozammal (5%) járnak együtt hosszú távon. Abnormális hozamnak tekintjük azt a hozamrészt, mely nem magyarázható meg ismert tényezőkkel a CAPM alapján.

Mi történik, ha támadnak a shortosok?

Gazdasági újságírók, politikusok, cégvezetők gyakran hivatkoznak arra, hogy egy fizetőeszköz, részvény árfolyama azért esik, mert a spekulánsok shortolják. Jellemzően azonban a shortosok támadása nemcsak abból áll, hogy egyre több befektető elkezdi shortolni a részvényeket, hanem általában megjelennek a társasággal kapcsolatban negatív hírek, negatív hangvételű cikkek, írások blogokban és a gazdasági médiában. Az esetek felében általában egy célárat is meghatároznak a szerzők, azaz megtudhatjuk belőle, hogy hol lenne a reális ár vagy hova kellene visszaesnie az árfolyamnak. Ez már önmagában ad egy fogódzkodót a kereskedő számára, hiszen hozam-kockázat vizsgálatot végezhet.

A Pessimistic Target Prices by Short Sellers cím alatt elérhető kutatásban az Acitvist Insight Shorts adatbázisában elérhető 1487 short-támadásból választottak ki 637-et (a maradék ún. merger short ügylet volt), és részletesen megvizsgálták, hogy mi történik a piacon ezekben az esetekben. Az anyagból egyértelműen kiderül, hogy a short-támadást indító szereplők, az elemzéseket, cikkeket író személyek rendkívül pesszimisták. Az általuk meghatározott célárak átlaga kb. 65%. Ugyanakkor a megvizsgált 637 esetben a cikkek megjelenését követő 1 év múlva átlagosan 10%-ot esett vissza a részvények ára.

forrás: Pessimistic Target Prices by Short Sellers

A fenti táblázat tartalmazza a fontosabb adatokat. Az Implied-return shorban látható, hogy a legpesszimistább esetekben (összes eset 10%-a) megtámadott társaság részvényeinek teljes értékvesztésére (-1.00 mező) számítottak, azaz a részvények értéke 0 lesz. A legoptimistább esetekben (összes eset 10%) -34%-os visszaesésre számítottak az elemzést készítők. Ezzel szemben a Ret sorokban láthatjuk a tényleges hozamokat. Példaképpen nézzük meg a Ret[0,21] sort, ami a short-támadást követő 21 nap hozamát vizsgálja. Itt a 10th oszlopban -0,33-at találunk, azaz azokban az esetekben, amikor a szakértők teljes értékvesztést jeleztek előre, a részvény ára átlagosan 33%-ot esett vissza a következő 21 napban. Azokban az esetekben, amikor az elemzők 34%-os visszaesést (90th) jeleztek előre, a részvény ára 16%-ot esett vissza. Megnézhetjük bármely időtávot, bármely esetet, jól látható, hogy a short-támadások során megfogalmazott célárak, és a valóság köszönőviszonyban sincs. Az alábbi grafikonon láthatod, hogy mi történik a short-támadás után a 637 eset átlaga alapján. Az elemzés publikálását követően átlagosan 5%-os visszaesés következik be, majd a 21-dik napig a teljes visszaesés átlagosan 7%. A szaggatott vonal jelzi azokat az eseteket, ahol nem adtak ki célárat az elemzésben.

forrás: Pessimistic Target Prices by Short Sellers

Összegezve a fentieket, azt láthattuk, hogy a short-támadás elindítását biztosító elemzésekben átlagosan 65%-os visszaesést várnak a szakértők, de ez a valóságban 21 napos időszakon 7%, egy éves időszakon 10%-os visszaesést jelent. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ennél nagyobb visszaesés nem lesz, mindössze azt láthatjuk, hogy ha nagyon sok ilyen ügyletet kötünk, akkor a tényleges hozamunk közelebb lesz a 7-10%-os átlaghoz, mint a túlzottan optimista várakozásokhoz (65%).

Gyakran tapasztaljuk azt, hogy a vállalatok vezetői piaci manipulációval vádolja meg a shortosokat, azaz a társasággal semmi probléma nincs, csak az árat le akarják nyomni a shortosok. Ugyanakkor a vizsgálatok arra utalnak, hogy az esetek többségében a shortosok jól informáltak. A fenti kutatás is arra talált bizonyítékot, hogy a shortosok információi pontosak a vállalattal kapcsolatban, azaz jól feltárták a problémákat, de az értékelésüket eltúlozzák, azaz lényegesen pesszimistábbak, mint amennyire az értékelési mutatók alapján pesszimistának tűnik a helyzet.

Short mutatók: short interest, short float, short interest ratio

A short interest azt mutatja meg, hogy mennyi darab részvényen van jelenleg short pozíció nyitva. A nyitva levő short részvények darabszámát a teljes közkézhányaddal osztva, megkapjuk, hogy a közkézhányad hány százalékán van nyitva short pozíció. Ezt a mutatót short percent of foat vagy, short float elnevezéssel is illetik. Ha tehát a fenti mutató értéke 25%, akkor az azt jelenti, hogy a közkézhányadon levő részvények 25%-át éri el a nyitva levő short pozíciók darabszáma (részvények darabszáma). Például a közkézhányad 8 millió darab részvény, a nyitott short részvényállomány pedig 2 millió darab részvény, akkor a short float 2/8=0,25, azaz 25%.  Minél nagyobb a százalék, annál többen nyitottak short pozíciót, ami arra utal, hogy annál többen várják, hogy essen a papír árfolyama.

A short ratio, vagy short interest ratio mutatót úgy számítják, hogy a nyitott short részvények darabszámát (short interest), elosztjuk a részvény átlagos napi kereskedési forgalmával. Például a részvény átlagos napi forgalma 2 millió darab részvény, a nyitott short állomány 10 millió részvény, akkor a short interest ratio (SIR) értéke 5, azaz az átlagos forgalommal számolva 5 napig tartana a shortosoknak visszavásárolni a vállalat részvényeit. Minél nagyobb a short ratio értéke, annál nagyobb méretűnek értékelhető a shortosok aránya, annál nagyobb lehet az árfolyam mozgás, ha a short pozíciók  zárásra kerülnek. A short interest ratio (SIR) azt mutatja meg, hogy az átlagos forgalomhoz képest mekkora a felhalmozott short állomány. Ez utóbbi mutató azt fejezi ki tulajdonképpen, hogy mennyire szűk az ajtó, és ha baj van, milyen gyorsan tudnak menekülni a kereskedők. Ha  a shortosok zárni kényszerülnek, azaz visszavásárolják a részvényeket, akkor nagyobb volatilitásra, heves árfolyam emelkedésre számíthatunk magas SIR érték esetén.

A short float és short interest ratio adathoz a finviz.com, illetve más részvényszűrő oldalakon férhetünk hozzá, az egyik ilyen short pozíciókra specializálódott oldal a shortsqueeze.com. Ha megnyitottuk a shortsqueeze.com oldalt, akkor a főoldal jobb hasábjában találunk egy kereső mezőt (Enter Symbol), ahol meg kell adnunk a vállalat tickerjét (Például ha a Citigroup adataira vagyunk kíváncsiak akkor C a tickerje). Ezt követően a legfontosabb adatokat megkapjuk a válllaltra, előtérbe helyezve a short állománnyal kapcsolatos információkat. Ahogy az alábbi képen is látható a következő short állománnyal kapcsolatos információkat érhetjük el:

• Short Squeeze Ranking™: az oldal üzemeltetői által kifejlesztett rangsoroló rendszer, melyet csak az előfizetők láthatnak, azaz ez az adat nem érhető el ingyenesen.
• Daily Short Sale Volume: arról kapunk információt ebben a sorban, hogy a mai napon mennyi részvényen nyitottak short pozíciót. Csak előfizetők részére.
• Daily Naked Short Selling List: a fenti információ bővítve azokkal, akik short nyitási megbízást adtak meg a vizsgált napon. Szintén csak előfizetők részére.        
• Short Interest (Shares Short):  Ez a szám mutatja, hogy mennyi darab részvénnyel nyitottak short pozíciót, a képen szereplő példában ez  18.312.200 db részvényt jelent. Önmagában használhatatlan ez az adat, a közkézhányaddal kell összevetni. Erre jó a Short Float mutató.
• Short Interest Ratio (Days To Cover):  a nyitott short részvények darabszámát (Short interest), elosztjuk a részvény átlagos napi kereskedési forgalmával.
• Short Percent of Float: a nyitva levő short részvények darabszámát (Short Interest) a teljes közkézhányaddal osztva, megkapjuk, hogy a közkézhányad hány százalékán van nyitva short pozíció.
• Short % Increase / Decrease: Nagyon hasznos mutató, amit a finviz.com oldalon nem találunk. Többek között emiatt használom a finviz.com mellett ezt az oldalt is. Azt tudhatjuk meg, hogy csökkent vagy növekedett a short állomány és mekkora mértékkel.    
• Short Interest (Shares Short) - Prior:  Az előző időszak short állománya, részvénydarabszámban. A fenti Increase/Decrease  százalékos mutatót ebből számolják, azaz 1-(18.312.200/18.995.500)

Mit jelent a short squeeze, short covering?

A shortolással kapcsolatban két további fontos tényezőt említenék meg:

• Short coveringnek hívják azt a folyamatot, melynek során a shortosok zárni kezdik a shortokat, és így a piacra kerülő vételi megbízások (short zárása vételi pozícióval történik) miatt emelkedésnek indul a részvény, deviza árfolyama. Gyakori, hogy egy csökkenő trendben mozgó részvény, deviza árfolyama emelkedik, korrigál, melynek hátterében a short covering folyamata áll.
• A short squeeze, a short coveringhez hasonló folyamatot takar, de itt a short zárások gyorsabban zajlanak és emiatt az árfolyam emelkedés jelentősebb, ami oda vezet, hogy még több short pozíciót zárnak a kereskedők. A short squeeze-t nevezeik shortosok kifacsarásának is, ami tulajdonképpen arra utal, hogy hirtelen sokan zárják a short pozíciójukat és ezekkel a vételi megbízásokkal további árfolyam emelkedést indukálnak, ami további short zárásokhoz vezet. Short squeeze jellemzően olyan részvények piacán alakul ki, ahol az átlagos forgalomhoz képest nagy mennyiségű részvényen nyitnak short pozíciót. Ezt a Short Interest Ratio mutatóval vizsgáljuk.

Az alábbiakban bemutatok három példát, amikor a short squeeze folyamat hatásaként egy részvény árfolyama jelentősen megugrott. Megnézzük, hogy milyen következtetéseket lehet levonni ezekből a szituációkból. A bemutatásra kerülő három eset közös jellemzője, hogy mindegyik esetben a közkézhányad jelentős részét (20% feletti) kölcsönkérték short pozíció nyitására, és a közkézhányad ezeknél a vállalatoknál az összes kibocsátott részvény darabszámmal is közel egyezik, így gyakorlatilag a teljes részvény részvényállományra vizsgálva nagy a short pozíciók aránya.

1) Mattel részvények példája

A Mattel játékokat gyártó, értékesítő cég valószínűleg a magyar befektetők számára is ismert. Az utóbbi időszakban azonban a kedvezőtlen értékesítési eredmények hatására masszív esés bontakozott ki a Mattel részvények piacán. Az árfolyam 2013-2014-es években érte le csúcsát a 45-50 dollár közötti sávot, mára azonban már 15 dollár alá is visszaesett az árfolyam.

A negyedéves (Q3) gyorsjelentését megelőzően már a 30%-ot közelítette meg a Short Float mutató, azaz a közkézhányad ekkora hányadán short pozíciót nyitottak. A Q3 gyorsjelentésben a vállalat a várakozásoknál jobb számokat közölt, így a short pozíciók egy része zárásra került, az árfolyam közel 20%-ot erősödött a következő napon. A fenti erősödés ellenére még mindig nagy a short arány.

2) GameStop részvények példája

Hasonló folyamatokat figyelhetünk meg a GameStop társaság (GME) grafikonján. Csökkenő trend, rossz kilátások, a short float megközelíti a 30%-ot, majd a várakozásokat felülmúló Q3 gyorsjelentés után 16,5 dollárról 19 dollár közelébe erősödik az árfolyam, lásd alábbi grafikon.

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy még most is magas a Short Float, 27,96%, azaz a short pozíciók nem kerültek zárásra. A short Ratio is magasnak mondható 9,67, azaz az átlagos forgalommal számolva 9,67 napba telne a short pozíciók zárása.

3) Foot Locker részvények példája

A fentiekhez hasonló eseményt követhettünk végig a Foot Locker piacán. Itt is nyomás alatt van az árfolyam hónapok óta, gyenge eredményeket áraznak a piaci szereplők. A short float magas szintre emelkedik. A fenti két esethez hasonlóan itt is  a vártnál jobb gyorsjelentés hatására erősödik az árfolyam 20%-ot.

A fenti eseményeket követően még mindig 10% feletti short float arányt láthatunk:

Az általános következtetések könnyen megállapíthatók a fenti szituációból, azaz a magas short float helyzetek, tehát amikor a részvények nagy részét kölcsönkérték short pozícióra, azt jelezhetik, hogy már elfogytak az eladók a piacon. Illetve egy-egy váratlan esemény short zárásokat eredményezhet, amely az árfolyam megugrását idézheti elő. Ha short pozíciót szeretnénk nyitni, és azt látjuk, hogy magas a short float, akkor tegyük fel magunkban a kérdést, hogy lesz-e még a jövőben tömeges short pozíció nyitás, amely a részvény árát tovább nyomja lefelé. Természetesen a magas short aránynak oka van, azaz a befektetők negatívnak ítélik meg a vállalat kilátásait. A fenti esetekben is határozott csökkenő trendben mozognak a részvények, azaz a magas short állomány nem vételi jelzés, hanem figyelmeztetés arra, hogy az árfolyam volatilissé válhat.

Figyeljünk oda arra, hogy a short float a közkézhányadhoz viszonyítja a short arányt. Egyes részvények esetében előfordulhat, hogy a közkézhányad és a teljes részvényállomány jelentős eltérést mutat. Ilyen például az amerikai tőzsdéken elérhető kínai társaság a Weibo Corporation. A 17 millió darabos közkézhányad 41%-án short pozíciót nyitottak, de a teljes részvényállomány 218 millió darab, lásd alábbi kép.

A fenti példákban 2 milliárd dollár feletti piaci kapitalizációval rendelkező vállalatokat vizsgáltunk, tehát a midcap kategória vállalatai, nem tekinthetők kicsinek.  Az alacsonyabb piaci kapitalizációjú vállalatok (például smal cap, micro cap kategóriában) a short float arányok nagyobbak lehetnek, nem ritka, hogy 50%-ot eléri a short float ezeknél a rossz kilátásokkal rendelkező társaságoknál.

A short-mutatók előre jelzik, hogy mi fog történni?

Látni kell azt, hogy az amerikai részvénypiacon és számos európai tőzsdén publikusak a shortolással kapcsolatos adatok, azaz tudni lehet, hogy egy részvény piacán hány darab részvényt adtak kölcsön shortolásra. Ezekből az adatokból két fontos mutatószámot is számítanak a kereskedők. Az egyik az ún. short interest, mely azt mutatja meg, hogy a társaság összes kibocsátott részvényének mekkora hányadát adták kölcsön. A másik a short interest ratio, mely a shortolásra kölcsönkért részvények darabszámának és az átlagos egy napi kereskedési forgalom hányadosa. Ezt tulajdonképpen azt jelzi, hogy mennyire szűk az ajtó, és ha baj van, milyen gyorsan tudnak menekülni a shortosok. Ha a shortosok zárni kényszerülnek, azaz visszavásárolják a részvényeket, akkor nagyobb volatilitásra, heves árfolyam-emelkedésre számíthatunk magas short interes ratio érték esetén. A mutatók pontos értelmezéséről néhány bekezdéssel lentebb kitérünk. Előtte térjünk ki a short mutatók előrejelző szerepét vizsgáló kutatásokra.

A Technical Market Indicators: An Overview tanulmányban még 2014-ben 93 piaci indikátor hatékonyságát, jelzéseit vizsgálták meg a Massey Egyetem munkatársai. A 93 piaci indikátort átlagosan 54 éves múltbeli időszakon tekintették vissza, de egyes indikátorok esetében 200 éves visszatekintő adatokhoz is hozzáfértek a kutatók. A tanulmánnyal részletesen foglalkoztunk már egy korábbi bejegyzésben, így itt most csak a short-mutatókra koncentrálunk. Az alábbi felsorolásban a 10 legjobbnak bizonyuló mutatót másolom ki a 93 mutató közül:

1. NYSE short sales members
2. NYSE short sales general public
3. NYSE short sales specialists
4. NYSE short sales összes
5. NYSE short interest ratio
6. NYSE advanced
7. NYSE declines
8. Alternext declines
9. NYSE új csúcsok
10. NYSE kumulált csúcs

Jól látható, hogy a listában öt mutató kifejezetten a short eladásokkal van összefüggésben. Nézzük ezeket részletesen. Az NYSE short sale mutatókat 1940-2008 közötti adatokon vizsgálták. Itt saját magunk is követhetjük. Ezeknek a mutatóknak a lényege, hogy különválasztják az átlagos befektetőt és a szakértőket. A jelzések lényege, hogy a szakértők (members, specialist kategóriák) a short ügyleteiket alapos és megbízható elemzésekre hagyatkozva kezdeményezik, ezért ha a hozzáértők short ügyleteinek száma növekszik, akkor ez a tőzsdén illetve a határidős piacon (short ügyleteket itt lehet tőzsdeindexekre vonatkozóan indítani) a jövőbeni árfolyam esését vetíti előre. Tehát a szakértők (members, specialist) short állományának növekedése és a jövőbeni tőzsdei hozamok között negatív a kapcsolat. Ezzel szemben a hozzá nem értő befektetők (general public) short állománya akkor emelkedik, amikor a tőzsde is emelkedik, azaz a kapcsolat a két adat között pozitív. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az NYSE short sale mutatókat más kutatásokban is vizsgálták, és több esetben arra a megállapításra jutottak, hogy az NYSE short sale mutatók nem hatékonyak a jövőbeni részvénypiaci hozamok megjóslásában.

A fentiekben beszéltünk arról is, hogy nem csak a short interest értéke számít, hanem a változás mértéke (növekszik vagy csökken). Ezzel a témával, illetve a short interest változás mértékének előrejelző szerepével foglalkozik a Surprise in Short Interest című 2020-as kutatás. A vizsgálatban a short interest (shortolásra kölcsönkért részvények / összes kibocsátott részvény) mutatóval foglalkoztak, és a főbb megállapítások között szerepel, hogy a short interest aránya cégenként, részvényenként különböző,  ugyanakkor hosszú távon jellemzően egy állandó értéket vesz fel. Tehát a legtöbb részvény esetében van egy egyedi, átlagos short interest arány. Azokban az esetekben, amikor egy részvény short interest rátája lényegesen megváltozik, jellemzően valamilyen hír, egyéb esemény miatt meglepetés éri a piacot. A kutatásban sikeresen kimutatták, hogy a short interest adatok közzétételét követően a részvény árába nem épülnek be azonnal a fejlemények, hanem nagyrészt 30 napon belül épül be az új hír az árba. Emellett pedig a részvénypiacot 10 részre felosztva vizsgálták a short interest rátát a meglepetés mértéke szerint. Készítettek egy mintaportfóliót, melynek lényege, hogy adott hónapban megvásároljuk azokat a részvényeket (teljes részvénypiac 10%-át) melyekben váratlanul magas short covering következett be, és ezzel egyező értékben shortoljuk azokat a részvényeket, melyekben a legnagyobb a short arány növekedés, akkor a két kategória között éves szinten 4-6 százalék többlethozam mutatható ki. Eszerint a kutatás szerint tehát azokra a részvényekre célszerű fókuszálni, ahol a rövid idő alatt hirtelen bekövetkező short interest változás történik, azaz meglepetés éri a piacot. Egyrészt azért, mert a short interest váratlan csökkenése (elkezdődik az ún. short covering a piacon) miatt a következő időszakban (30 napot csúszik a short interest adatok beépülése az árba) felülteljesít a részvény. Másrészt pedig a short interest váratlan megugrása jelzi, hogy egyre több eladási megbízás kerül a piacra, így a részvény jövőbeni hozama alacsonyabb lesz. De a fenti cikkben leírtakon túl, további vizsgálatok is megerősítik, hogy a short ügyletek követése előnyhöz juttatja a kereskedőket:

• Rapach, Ringgenberg és Zhou 2016-ban kimutatta, hogy a short interes mutató az egyik legerősebb előrejelző tényező egy részvény jövőbeni hozamával kapcsolatban.
• Hasonló megállapításokra jutott Boehmer, Jones és Zhang 2008-ban. A New York-i tőzsde részvényein végzett vizsgálat fő megállapítása, hogy a részvényeket shortoló kereskedők jól informáltak, és a legjobban shortolt részvények alulteljesítik a piacot (tőzsdeindexet) átlagosan évi 16%-kal.
• Jones, Reed és Waller 2016-os vizsgálata is kimutatta, hogy a nagymértékű short eladások negatív abnormális hozammal (5%) járnak együtt hosszú távon. Abnormális hozamnak tekintjük azt a hozamrészt, mely nem magyarázható meg ismert tényezőkkel a CAPM alapján.

A fentiekkel összhangban, hasonló eredményekre juttottak a The Shorting Premiumand and Asset Pricing Anomalies kutatás szerzői. Ebben a kutatásban azonban nem a shor interest rate irányából közelítették meg a vizsgálatokat, hanem a Markit Securities Finance (MSF) adatait felhasználva a short-kölcsönzési díjakat vették figyelembe. Az előzményekről annyit kell tudni, hogy a shortolásra kölcsönadott részvények 80%-a befektetési alapotól származik, melyek egy meghatározott díjért adják kölcsön a részvényeket. A kutatásban 2004-2013 között (a vizsgálatot kiterjesztették 1888-2003 közötti időszakra is) vizsgálták át az amerikai részvények (centes részvényeket kizárták) kölcsönzési díjait, illetve a díjak változását. Évente kb. 3000-3600 tőzsdei társaságon alapuló vizsgálatban a részvényeket 10 kategóriába sorolták be aszerint, hogy mennyire olcsó shortolni a papírt. Az 1-es kategóriába került a részvények azon 10%-a (alsó decilis), melyet a legolcsóbban lehet shortolni. Ez az ún. cheap kategória. A 10-es kategóriába (felső decilis) pedig azok a részvények kerültek, melyeket a legdrágábban lehet shortolni. Ezt nevezzük expensive kategóriának. A kutatás legfontosabb eredményeit az alábbi táblázatban találjuk.

forrás: The Shorting Premiumand and Asset Pricing Anomalies

A táblázat egyes soraiban a fentebb definiált 10 részvénypiaci kategóriát látjuk. Jól követhető a Fee (bps) oszlopban, hogy az 1-es (cheap) kategóriában szereplő részvények shortolási költsége a legalacsonyabb, míg a 10-es kategóriában a legmagasabb, ami 696 bázispontnak felel meg. A SIR oszlopban a short interest rate mutatót látjuk. Eszerint azoknál a részvényeknél drága a shortolás, ahol magas a SIR, azaz a kibocsátott részvények arányában sokan shortolják a papírt (magyarázat a SIR mutatóhoz). A piaci kapitalizáció (mktcap) is beszédes, azaz a 10-es kategóriában alacsonyabb, átlagosan 1,22 milliárd dollár a piaci kapitalizáció (midcap alja), míg a cheap kategória átlagos 16,05 milliárdos kapitalizációja a large cape kategóriának felel meg. Ugorjunk most néhány oszlopot a Gross Ret(%) oszlopig, mely a nyers egyhavi átlaghozamot mutatja. Azért nyers, mert nem vettük figyelembe a shortolás költségeit, melyet már a Net Ret (%) oszlopban figyelembe vehetünk.

Azt láthatjuk a táblázatban, hogy azokhoz a részvények, melyeknek magasak a shortolási költségei, alacsonyabb jövőbeni átlaghozamok kapcsolódnak (Gross és Net egyaránt). Az 1-10 Return sorban havonta 1,31% és 0,78% hozamkülönbséget láthatunk a olcsón és drágán shortolható részvények között. A zárójelben szereplő 5.00 és 3.01 t-stat értéke jelzik, hogy a vizsgálat statisztikailag szignifikáns (magyarázat ehhez itt), azaz kicsi a valószínűsége annak, hogy a megfigyelt összefüggés a véletlen műve lenne.

Nem tértem ki a táblázat utolsó oszlopára (FF4 alfa), mely az ún. négyfaktoros alfa kimutatását jelenti. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy ha az alfa nem nulla, akkor abnormális hozamot mutathatunk ki, azaz a megtalált többlethozamra nem ad magyarázatot a value, a size, a részvénypiac kockázati prémiuma és a havi momentum. Jelentős alfa mutatható ki az 1-es és 10-es kategória között tehát egy olyan összefüggésről beszélhetünk, melyre nem adnak magyarázatot a meghatározó összefüggések. A panel B alatt a 10-es kategória került felbontásra két további részre. Itt látható, hogy a shortolási díjak rendkívül magasak a részvények egy szűk körében.

Összegezve tehát azt lehetne mondani, hogy a short ügyletek javítják a piaci hatékonyságot, azaz azoknál a részvényeknél, ahol olcsón lehet shortolni, kisebb a többlethozamot hozó összefüggések, piaci anomáliák jelentősége. Ugyanakkor az összes részvény 20%-án az figyelhető meg, hogy a shortolási költségek magasabbak, azaz a piaci hatékonyság csökken, így a részvények túlárazottak lesznek, tartósan túlárazottak maradhatnak. Ugyanakkor az is látható az adatokból, hogy a magasabb shortolási költségek alacsonyabb jövőbeni átlaghozamot eredményeztek. Azt láthattuk a Gross Ret és Net Ret oszlopokban, hogy a drágán shortolható részvények átlagos havi hozama alacsonyabb. Az is megfigyelhető, hogy ebben a kategóriában a legmagasabb a short interest rate, mely szintén összefüggésbe hozható a jövőbeni hozammal. Jones, Reed és Waller 2016-os vizsgálata is kimutatta, hogy a nagymértékű short eladások (short interest rate) negatív abnormális hozammal (5 százalék) járnak együtt hosszú távon.

A short interest az egyik legjobb előrejelző?

A How Accurate Are Survey Forecasts on the Market? cím alatti vizsgálatnak elsődlegesen az volt a célja, hogy megvizsgálja a közgazdászok, pénzügyi vezetők és a háztartások milyen pontosan képesek megbecsülni a következő 6 és 12 hónap tőzsdei hozamait. A vizsgálat ezen részleteit megbeszéltük egy korábbi bejegyzésben, de röviden annyit érdemes tudni, hogy a közgazdászok előrejelzése és a részvények jövőbeni hozama között negatív a kapcsolat (kontraindikátorok), míg a pénzügyi vezetők, háztartások előrejelzése és a jövőbeni hozam között nem mutatható ki semmiféle kapcsolat, azaz mindegy hogy a témában képzett vagy képzetlen személyeket veszünk alapul, a tőzsdei folyamatok, hozamok előrejelzése nem lehetséges. Ebben az anyagban azonban megvizsgáltak 14 további makroökonómiai tényezőt, melyek előrejelző szerepe ismert, és ehhez a 14 tényezőhöz hozzátették a short interest mutatót is, azaz a shortolásra kölcsönkért részvények számának változását. A 14 makroökonómiai tényező Welch és Goyal munkáin (a témát itt érintettük) alapulnak, és többek között az alábbi elemekből állnak:

• Osztalék és a részvényár hányadosa
• Osztalékhozam
• Nyereség és a részvényár hányadosa (P/E)
• Osztalék kifizetési ráta (payout ratio)
• A részvénypiac volatilitása
• Könyv szerinti érték és a részvényár hányadosa (P/B)
• Hosszú lejáratú kötvények hozama
• Term spread, azaz a hosszú és rövid lejáratú kötvények hozamkülönbsége
• Infláció
• A hosszú lejáratú vállalati kötvények és a hosszú lejáratú államkötvények hozamkülönbsége.

A fenti tényezőkkel kapcsolatban számos vizsgálat áll a rendelkezésünkre, melyek bizonyítják, hogy kismértékben használhatók a tőzsdei hozamok előrejelzésére. Ugyanakkor a témával kapcsolatos új vizsgálat arra mutatott rá, hogy a fenti tényezőknél magasabb megbízhatósággal jelzi előre a részvénypiac jövőbeni hozamát a short interest mutató. Az alábbi táblázat CER gains sorából kiderül, hogy a közgazdászok (LIV), a pénzügyi vezetők (CFO) és a háztartások (NX) előrejelzési módszereire alapozott portfóliókialakítás negatív hozammal jár együtt. Az egységnyi kockázatra vetített hozam (SR) nem tudja felülmúlni a vedd meg és tartsd technika (SR_MKT) sharpe-rátáját. Ugyanakkor a táblázatból az is kiderül, hogy a 14 makroökönómiai tényező kombinációján alapuló döntés hozama pozitív, és sharpe-rátája magasabb, mint a vedd meg és tartsd technika sharpe-rátája. Emellett arról is árulkodik a táblázat, hogy az összes előrejelző módszernél jobb eredményt hoz a short interest mutatón (SI sor) alapuló döntés.

A fentiekben látható volt, hogy a short mutatók előrejelzési hatékonysága magas, és ennek a piaci szereplők széles köre tudatában van. Azonban az adatokhoz nem olyan egyszerű hozzáférni, ugyanis az amerikai részvénypiacon az egyetlen hivatalos forrása az adatoknak a FINRA adatbázisa. Ebbe az adatbázisban azonban havonta két alkalommal kerülnek frissítésre az adatok, és bár felmerült a mém-stock őrület időszakában, hogy szükség lenne a napi adatközlésre, ez egyelőre nem valósult meg. Ugyanakkor vannak magáncégek, melyek gyűjtik, és előfizetési díj mellett hozzáférhetővé teszik a short interest adatokat. Ilyen például az IHS Markit és az S3 Partners, melyek napi gyakorisággal, így két héttel korábban mutatják azokat az adatokat, amit a hivatalos FINRA adatbázisban láthatunk. Az Interest in the Short Interest: The Rise of Private Sector Data cím alatti 2009-2020 közötti vizsgálat pedig arra is fényt derített, hogy az IHS Markit és az S3 Partners short adatbázisai előre jelzik a hivatalos short adatokat. Az IHS adatbázisában található napi adatok magyarázatot adnak a hivatalos short-adatok változékonyságának 21 százalékára, az S3 esetében a 67 százalékra. Tehát meglehetősen jól előre jelzik a hivatalos short-adatok változását. Emellett azt is sikerült kimutatni, hogy a napi (IHS és S3) short-adatok jól használhatók az érintett részvények hozamának előrejelzésében, 1 százalékpontos emelkedés a napi short interest adatokban átlagosan 13-15 bázispont (0,13-0,15%) visszaesést eredményezett a részvény árfolyamában (éves alapon 33-38% visszaesés).

Összegezve a fentieket, újabb vizsgálatok erősítik meg, hogy a short interest egy hasznos mutató, és az is látható, hogy az adatokhoz történő gyors hozzáférés előnyhöz juttatja azokat a befektetőket, akik hajlandók az adatközlés magas díját megfizetni.

Az alacsony short volume ratio magasabb jövőbeni hozamot jelez előre

Zhu (2024) tanulmánya azért tekinthető különlegesnek, mert már nem kizárólag a short interest mutatóra fókuszálva készült a vizsgálat, hanem figyelembe vette a részvények átlagos napi forgalmát. A tanulmány 2010-2022 közötti időszakon a teljes amerikai részvénypiacon készült a FINRA short interest adatait felhasználva, az adatokat kombinálva a kereskedési forgalom adataival. Az SRMIN mutató alapját egy részvény piacán shortolásra kölcsönadott részvények (short interest) száma és az aznapi teljes kereskedési forgalom hányadosa adja, azaz a short interest az aznapi forgalom arányában kerül kimutatásra. A fentiek szerint kialakított SRMIN mutató alacsony értéke tehát olyan részvényeket jelöl, melyeket a napi forgalom arányában a legkevésbé shortolnak, míg a magas érték arra utal, hogy nagy arányban shortolják a részvényeket.

Ha a fenti elvek szerint decilisekre osztjuk a részvénypiacot, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az alacsony SRMIN értékkel rendelkező részvények felülteljesítik a magas SRMIN értékkel rendelkező részvényeket. Ahogy ez az alábbi táblázatból is kiderül, az átlagos havi hozamkülönbség 0,31 százalék, mely évi 3,72% hozamkülönbséget jelent. A többlethozamra nem adnak magyarázatot a különböző árfolyammodellek, így például a Fama-French öttényezős modell esetében is abnormális hozam mutatóható ki (havi -0,6%), azaz az ismert tőkepiaci összefüggések nem adnak magyarázatot a jelenségre.

forrás: Zhu (2024)

Az alábbi grafikon magas és az alacsony SRMIN alapján kialakított portfólió hozamkülönbségét mutatja. A portfóliókban a részvények száma 201-281 között változott az időszak során. A vizsgált 153 hónapból 67 hónapban pozitív, 86 hónapban negatív hozamkülönbséget láthatunk. A negatív hozamkülönbség jelzi, hogy az alacsony SRMIN részvények felülteljesítenek.

forrás: Zhu (2024)

A fenti vizsgálat egy újabb bizonyítéka annak, hogy a shortolással kapcsolatos adatok többletinformációt hordoznak, van bizonyos fokú előrejelző képességük. Tegyük a fentiekhez hozzá, hogyha a szerzők kereskedési költségeket is figyelembe vettek volna, a kinyerhető többlethozam eltűnne. A hatás elsődlegesen az illikvid, alacsony forgalmú részvények esetében erősebb, az előrejelző erő legalább 2 hónapos időtávon kimutatható.

Kapcsolódó cikkek:

• Naked short: Mit jelent? Tényleg így nyernek a hedge fundok?
• Shortolás a magyar tőzsdén, BÉT-en: Hogyan? Mivel?

Arról is szót kell ejteni, hogy a shortolás folyamata nem annyira egyszerű a magyar részvénypiacon, azaz a kisbefektetők (napon túlra) jellemzően nem kapnak kölcsön részvényeket. Nekik be kell érniük a napon belüli shortolással (technikai daytrade) vagy különböző származtatott termékekkel, mint a certifikátokkal. A problémákról bővebben az alábbi videóban beszéltünk.

Külföldi tőzsdéken azonban nincs ilyen probléma, ahogy az alábbi előadáson is megbeszéltük a shortolás kivitelezése látszólag ugyanolyan egyszerű, mint a vételi ügyletek megnyitása.