Fiskális politika: Fogalma, expanzív, restriktív eszközök

Cikkünkben a fiskális politika jelentését, a témához kapcsolódó alapvető fogalmakat, az expanzív és a restriktív fiskális politika gazdaságra gyakorolt hatásait tekintjük át. Témáink:

• A fiskális politika fogalma, eszközei
• Milyen eszközei vannak a fiskális politikának?
• Mit jelent a restriktív fiskális politika?
• Mit jelent az expanzív monetáris politika?
• Mi a célja a fiskális politikának?
• A fiskális politika és az infláció kapcsolata

A fiskális politika fogalma, eszközei

A fiskális politika, más néven költségvetési politika, a gazdaság irányításának eszközeit foglalja magában. Jellemzően olyan intézkedésekről beszélünk, melyeket az állam visz véghez az adóztatáson, és a kormányzati kiadásokon keresztül.  A fiskális politika alapja tehát a költségvetésből származó bevétel.

Milyen eszközei vannak a fiskális politikának?

A két fontos eszköze van a fiskális politikának. Ezek közül az egyik az adózással összefüggő törvények, a másik pedig a kormányzati kiadások. A fiskális politika mozgásterét a költségvetésből származó bevételek határozzák meg, melyre az adókon keresztül tud hatást gyakorolni a kormány. Másrészt pedig az adók a gazdaságra közvetlenül is hatást gyakorolnak, mivel az alacsonyabb adó jellemzően fokozza a beruházási kedvet, és támogatja a gazdasági növekedést. A fiskális politika másik eszköze a kormányzati kiadásokhoz köthető, azaz a kormány közvetlenül is élénkítheti a gazdaságot különböző beruházásokkal, fejlesztésekkel, támogatási programokkal.

Mit jelent a restriktív fiskális politika?

A restriktív, megszorító fiskális politika jellemzően olyan intézkedéseket tartalmaz, melyekkel a költségvetést kívánja a kormány rendbe tenni, azaz adóemeléseket, kormányzati kiadások csökkentését, gyakran beruházások felfüggesztését eredményezi a folyamat. Jellemzően két okból van szükség a restriktív fiskális politikára. Az egyik oka, hogy a kormány az előző időszakban felelőtlenül költekezett, és a költségvetési egyensúly megborult, azaz lényegesen nagyobb a költségvetés kiadása, mint a bevételek. Természetesen válságok időszakában is előfordulhat, hogy az adóbevételek csökkennek a csökkenő gazdasági aktivitás miatt.

Mit jelent az expanzív monetáris politika?

Az expanzív, lazító fiskális politika célja a gazdasági növekedés ösztönzése. Ez jellemzően olyan intézkedéseket tartalmaz, melynek következtében csökkennek az adók, és növekednek a kormányzati beruházások. Például a kormány infrastruktúrát fejleszt, sportlétesítményeket épít, támogatási programokat indít (például otthonteremtési támogatás, CSOK stb.), melyek következménye, hogy széles vállalkozói réteg jut munkához, így növekszik a vállalkozások bevétele, nyeresége, de a növekvő nyereségből a kormány nagyobb adót tud beszedni. Az expanzív fiskális politikát fiskális stimulusnak is nevezzük. A módszerekről bővebben itt beszéltünk:

• Fiskális stimulus: Mit jelent? Hogyan működik?
• Gazdasági stimulusok, csomagok: Mi várható a tőzsdén, ha visszavonják?

Mi a célja a fiskális politikának?

Egy országban a gazdasági növekedés ciklikus, azaz időről időre gazdasági növekedés, majd ennek korrekciója, a gazdasági aktivitás csökkenése következik be. A fiskális és a monetáris politikának együttesen az a célja, hogy a gazdasági növekedés ciklusait minél jobban kisimítsa. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amikor a gazdasági növekedés nagyon nagymértékű, akkor restriktív fiskális politikát kellene alkalmazni, míg a gazdasági aktivitás visszaesése esetén expanzív fiskális politikát lenne célszerű végrehajtani.

A gazdasági növekedés fékezése szükségszerű, mert előbb utóbb elfogynak az országban levő erőforrások, legtöbbször a munkaerő, ami növekvő inflációt eredményez. Ha ugyanis teljes foglalkoztatottság, alacsony munkanélküliség jellemzi a gazdaságot, akkor a cégeknek versenyeznie kell az alkalmazottakért. A fokozódó verseny növekvő béreket eredményez, melyeket beépítik a társaságok az áraikba, így áremelkedés következik be (lásd ár-bér spirál).

A fiskális politika tehát a fenti prociklikus, anticiklikus jelleget kellene, hogy kövesse. Részleteket lásd itt. Az már más kérdés, hogy a gazdaságpolitikusok gyakran a rövid távú célok (a párt újraválasztása) miatt a fentieket nem követik, és amikor nagy a gazdasági növekedés, továbbra is expanzív fiskális politikát alkalmaznak. Ennek azonban a megnövekvő infláció az eredménye. A növekvő infláció pedig csökkenő fogyasztást, a gazdasági aktivitás visszaesését eredményezheti, azaz a kormány kénytelen lesz restriktív megszorító politikát alkalmazni (a leromló költségvetés miatt) akkor, amikor pont expanzív fiskális politikát kellene végrehajtani.

A fiskális politika és az infláció kapcsolata

A 2022-es évben megnövekvő inflációval kapcsolatban számos elmélet, vélemény látott napvilágot az infláció magas szintjének okára vonatkozóan. Egyes vélemények szerint a jegybanki pénznyomtatás okozta az inflációt, mások szerint az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló emelkedő árak, de a lakossági költekezés, a gyengülő forint és a kormányzati álláspont szerint a brüsszeli szankciók is felelősek a magas inflációért. A témával összefüggésben 13 okot gyűjtöttünk össze egy korábbi bejegyzésünkben, azonban kevesebb figyelmet kapott az a tény, hogy a fiskális politika és az infláció között kimutatható kapcsolat van. A témával kapcsolatos legelső elméletek már a 80-as években megszülettek Thomas Sargent és Neil Wallace Some Unpleasant Monetarist Arithmetic cím alatt elérhető tanulmánya alapján. Ennek lényege, hogy a kormányzati költekezés költségvetési hiányhoz vezet, melyet előbb utóbb pénznyomtatással fedeznek, mely végül inflációhoz vezet (ennek részleteit itt beszéltük meg).

A fenti elméletet a 2000-es éveket követően vizsgálatok is megerősítették. Elsőként Fisher, Sahay és Végh 94 országban végzett vizsgálata szolgáltatott bizonyítékot arról, hogy a költségvetési hiány a magas infláció meghatározó tényezője. Vizsgálatukban egy százalékpont költségvetési hiánynövelés átlagosan 4,25 százalékpont növekedést eredményezett az inflációban.

További vizsgálatokat találunk a Fiscal Deficits and Inflation: A New Look at the Emaergins Market Evidence cím alatti kutatásban, melyben 23 fejlődő ország (köztük hazánk) gazdaságát vizsgálták meg. A végkövetkeztetések az alábbiak voltak:

• A GDP arányos költségvetési hiány és az infláció között pozitív a kapcsolat
• 1 százalékpontos költségvetési hiány mérséklés 1,5-6 százalékponttal csökkenti az inflációt

Végül egy harmadik vizsgálatban (részletek itt) 107 ország gazdaságát vizsgálták meg, és ennek a kutatásnak is az lett a fő megállapítása, hogy erős pozitív kapcsolat figyelhető meg a költségvetési hiány és az infláció között a magas inflációval jellemezhető országok és fejlődő országok csoportjában. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol általában véve alacsony az infláció, illetve a fejlett országok körébe sorolható, ott nem mutatható ki erős kapcsolat a fiskális politika és az infláció között.