5 népszerű befektetői hangulatindex megbízhatósága

Cikkünkben áttekintjük az ismertebb befektetői hangulatindexeket, beszélünk azokról az összefüggésekről, melyekkel mérhető a befektetői hangulat. Szó lesz arról is, hogy mennyire megbízhatóak ezek a mutatót, milyen jelzéseket adnak, mikor hagyatkozhatunk a jelzéseikre. Témáink:

• Van kapcsolat a befektetői hangulat és a tőzsdei árak között?
• Befektetői hangulat mérése az Investors Intelligence indexszel
• AAII befektetői hangulatindex
• CNN Fear & Greed index
• Barron Confidence Index
• Sentix befektetői bizalomindex

Van kapcsolat a befektetői hangulat és a tőzsdei árak között?

Logikus összefüggésnek tűnik, hogy a befektetői hangulat hatással van a tőzsdei árakra. Ez általánosságban azt jelenti, hogy ha a piaci szereplők optimisták, akkor részvényeket vásárolnak, ami pedig a részvények árának emelkedését idézi elő. Fordított esetben pedig a pesszimista befektetői hangulat a részvények eladását, így csökkenő árakat eredményez. Alapvetően ezzel az összefüggéssel az a probléma, hogy időzítésre, piacra lépésre nem alkalmas, hiszen egy a jelenben létező összefüggésről beszélünk, és nem tudhatjuk, hogy a mai befektetői hangulat milyen hatással van a jövőbeni árakra. Ugyanakkor az alábbiakból kiderül, hogy a befektetői hangulatindexek időzítésre is használhatók, egyfajta kontraindikátor szerepét töltik be. Ez pedig azt jelenti, hogy ha túlzottan optimisták a befektetők, akkor az emelkedés megtorpanhat, korrekció kezdődhet. Ugyanígy, ha túlzottan pesszimista a befektetői hangulat, akkor az áresés torpanhat meg, és kezdődhet egy felpattanás. Ennek az összefüggésnek is van logikus magyarázata, hiszen ha eljut a piac a túlzott optimizmus állapotába, akkor ez azt is jelenti, hogy azok a befektetők, akik venni szerettek volna, már bevásároltak, és a további emelkedéshez újabb, nagy számú vevőre lenne szükség. Az eset fordítottja is értelmezhető, azaz ha a befektetői hangulat negatív, akkor aki már eladni szándékozott, eladott, és az eséshez újabb eladókra lenne szükség. Az alábbiakban megnézzük a fontosabb befektetői hangulat indexeket, és egyes esetekben kitérünk a megbízhatóságukra is.

1) Az Investors Intelligence index

Az egyik legrégebbi, széles körben ismert befektetői hangulatindex az Investor Intelligence néve alatt érhető el. Az investorsintelligence.com oldalon az amerikai befektetői tanácsadók (US Advisors) megkérdezésén alapuló hangulatindikátor követhető nyomon. Az indexet közzétevő társaság több, mint 100, hírlevelet üzemeltető szakértő, guru ajánlásait követi, és ezek alapján teszik közzé a befektetői hangulatindexet. Az alábbi grafikon az S&P500 indexet, alatta a tanácsadók hangulatának változását követhetjük nyomon. Piros grafikon az optimista (bullish advisors), a kék grafikon a pesszimista (bearish advisors) tanácsadók arányát mutatja.

forrás: investorsintelligence.com

Vizsgálatok azt mutatják, hogy az indikátor kontraindikátorként használható, azaz ha a tanácsadók optimisták, akkor a következő időszakban a tőzsdei hozamok alacsonyak. A túlzottan pesszimista hangulat esetén pedig a következő időszak tőzsdei hozamai magasabbak. Ennek vélhetően az az oka, hogy a szakértők, tanácsadók sem látják át jól a tőzsdei folyamatokat, találati arányuk a véletlennel mérhető össze: Guruk, szakértők találati aránya 48%, 1998-2012 között

Korábban már említettem, hogy a különféle tőzsdei stratégiákról, módszerekről Jeremy J. Siegel, a Pennsylvaniai Egyetem professzora könyvet írt Stocks for the long run címmel. Bár a könyv nagyrészt a hosszútávú részvénypiaci befektetésre fókuszál (ezért is lett a buy and hold technikát követők bibliája a könyv), ennek ellenére a könyv 5-dik fejezetében részletesen tárgyalja Siegel professzor a befektetői hangulat és a tőzsdék kapcsolatát. 35 évre visszamenőleg vizsgálja meg az Investor Intelligence cég által közzétett befektetői hangulat felmérések adatait és a tőzsdék kapcsolatát. A professzor az adatokból egy saját indexet készített a bikapiaci, medvepiaci hangulat összegzése alapján. Az index értéke 0-1 között változik, képlete Bull/(Bull+Bear), azaz kiszámolja a Bull hangulat arányát a teljes értékhez képest (semleges hangulat mellőzésre kerül). A fentiek értelmében, ha 1-es értékhez közeli értéket kapunk, akkor bikapiaci hangulat van, azaz optimista, pozitív a hangulat a tőzsdéken. Ha nullához közeli értéket kapunk, akkor a medvepiaci, negatív hangulat van túlsúlyban a felmérés alapján a tőzsdéken. A fentiek után már csak azt kell megnézni, hogy bikapiaci/medvepiaci hangulat mellett milyen hozamokat lehetett elérni a tőzsdén. Az alábbi képen az 1970-1997 közötti vizsgálat eredménye látható.

A sentiment oszlop mutatja a befektetői hangulat indikátort. A nullához közelebbi értékek esetén negatív a hangulat, 1-es értékhez közeledve pedig pozitív a hangulat. A frequency oszlop jól mutatja, hogy extrém pozitív és extrém negatív hangulat ritkán alakul ki a tőzsdéken. Érdemes tehát a 0,3-0,8 közötti tartományokat vizsgálni. A következő oszlopokban pedig a tőzsdék árfolyam mozgása látható 3, 6, 9, 12 hónap után. Gyakorlatilag mindegyik időtávon ugyanazt látjuk, azaz minél pozitívabb a hangulat a befektetők körében, annál rosszabb az átlagos hozam. Illetve minél negatívabb a hangulat, annál jobb az átlagos hozam.

2) AAII befektetői hangulatindex

A legismertebb befektetői hangulat felmérést az American Association of Individual Investors nonprofit (AAII) társaság készíti. A jelentés elkészítéséhez az AAII minden héten ugyanazt a kérdést teszi fel az egyéni befektetőknek, kereskedőknek már 1987 óta. Az AAII befektetői hangulat felmérés során egy egyszerű kérdést tesznek fel az egyéni (tehát nem intézményi befektetőknek) befektetőknek: Merre tart a részvénypiac, tőzsde a következő hat hónapban?. A kérdések alapján pedig három kategóriát különböztet meg az AAII felmérése:

• bullish jelenti az emelkedést várókat, azok arányát,
• a bearish az esésre számító kereskedők aránya,
• a neutral pedig a semleges jelzés.

Az előző héten például az emelkedést várók aránya 40,4% volt, 36,3% semleges, és 23,3%-a a megkérdezetteknek pesszimista, azaz esést vár.

forrás: https://www.aaii.com

Az alábbi két táblázatban azt láthatod, hogy mi történt a tőzsdéken 6 hónap múlva bizonyos AAII szintek esetében.  Az első táblázatban a Bullish > 3SD azt jelenti, hogy azokban az esetekben, amikor a Bullish % (heti felmérésben) értéke meghaladta a történelmi átlag szórásának 3 szorosát, mi történt a tőzsdén 6 hónap múlva. Ez az extrém pozitív vételi hangulat, és mindössze 2 ilyen eset volt, a két eset átlaga 7,4%-os árfolyam emelkedés volt. A következő sorban a Bullish > 2SD szintén extrém bikapiaci hangulatot jelez, a történelmi átlag szórásának kétszeresét haladja meg az aktuális érték. Erre 44 alkalommal volt példa, a következő hat hónap átlaghozama -0,7% volt a 44 eset alapján. Az esetek 48 százalékában kontra jelzést kaptunk, azaz estek a tőzsdék, de az esetek 52 százalékában emelkedtek a tőzsdék. Igaz ugyanakkor, hogy az alacsony átlaghozam jelzi, hogy nagy esés volt és az emelkedés enyhe volt.  Látható az is, hogy amikor a bikapiaci hangulat mélyponton van (Bullish < -1 SD, történelmi átlag alatti érték), akkor  az átlaghozam (6,9%) magas, és az esetek 80 százalékában kontra jelzést kapunk (negatív a hangulat, de vételi jelet kapunk), azaz emelkednek a tőzsdék.

AAII	Esetszám	SP500 változása	Kontra esetek
Bullish > 3 SD	2	7,4%	0
Bullish > 2 SD	44	-0,7%	48%
Bullish > 1 SD	167	0,8%	34%
Bullish < -1 SD	212	6,9%	80%
Bullish < -2 SD	16	14%	10%

A Bearish esetben ugyanezt láthatod, azaz ha extrém negatív a hangulat, akkor az átlagos hozam magas. A legrosszabb átlagos hozamot akkor kapjuk, ha a negatív hangulat, a történelmi átlag alatt van az AAII bearish értéke (Bearish < -2 SD) jelentősen.

AAII	Esetszám	SP500 változása	Kontra esetek
Bearish > 3 SD	3	25,8%	100%
Bearish > 2 SD	50	2,8%	60%
Bearish > 1 SD	162	4,7%	71%
Bearish < -1 SD	211	3,8%	26%
Bearish < -2 SD	9	-5,5%	67%

Bővebb magyarázat: Tőzsdei összeomlást jelez a negatív hangulat? (AAII sentiment)

3) CNN Fear & Greed index

Szintén ismert befektetői hangulatindikátor a CNN.com oldalon elérhető Fear & Greed index, mely 7 másik összefüggést összegezve állapítja meg a befektetői hangulatot egy 0-100 közötti skálán, ahol a nulla az extrém félelem, a 100 az extrém mohóságot jelzi. Az alábbi képen látható 55-ös érték semleges jelzésnek tekinthető.

A Fear & Greed index komponensei:

• Safe haven iránti igény,azaz a részvények és a kötvények hozama közötti különbség az utóbbi 20 napban.
• Az új csúcson levő részvények száma az összes részvény arányában mérve.
• McClellan oszcillátor, mely az eső és csökkenő részvényekbe áramló forgalmat vizsgálja.
• VIX félelemindikátor és az 50 napos mozgóátlagának különbsége.
• A Put/Call ráta
• A bóvli és a befektetésre ajánlott kötvények hozamkülönbsége.

A fenti komponensekre nem térünk ki részletesen, ugyanis egy korábbi cikkünkben megbeszéltük már. Látható a fentiekből, hogy a Fear & Greed index teljesen más megközelítést alkalmaz, azaz nem a befektetőkön végzett felmérésről, megkérdezésen alapuló indikátorról van szó,  hanem a piac állapotára utaló összefüggések összegzéséről.

4) Barron Confidence Index

A Baron Confidence Index (rövidítve BCI) egy széles körben ismert, évtizedek óta használt indikátor a befektetői hangulat középtávú mérésére. A mutató kiszámításának alapját a 10 legjobb besorolású vállalati kötvény hozama és a 10 legrosszabb (bóvli) besorolású társaság kötvényeinek hozama, illetve ezek hányadosa adja. Számítása:

Baron Confidence Index  = 10 legjobb vállalati kötvény átlagos hozama / 10 legrosszabb vállalati kötvény átlagos hozama

Mivel a bóvlikötvények kockázatosabbak, így általában a kötvényeik hozama magasabb, hiszen a nagyobb kockázatért, nagyobb hozamot várnak el a befektetők. Ez pedig azt eredményezi, hogy a Baron Confidence Index értéke 1, azaz 100% alatti, és gyakori, hogy 80-95% közötti értéket látunk. Ha a befektetők optimisták, akkor kisebb hozamelvárás mellett is befektetnek a bóvlikötvényekbe, azaz a BCI index értéke nagyobb lesz, közelít a 100%-hoz. Ha azonban a befektetők pesszimisták, akkor a bóvli kötvények hozama megemelkedik, ami a BCI indikátor értékének esését eredményezi, így a 80% körüli érték esetében pesszimisták a befektetők. Az alábbi képen látható, hogy a 2008-2009-es gazdasági válságban a befektetők extrémen pesszimisták voltak a jövőt illetően. A BCI indikátor 50 alá esett.

forrás: ritholtz.com

A BCI indikátornak 1932-ig visszanyúló múltja van, így számos vizsgálat készült az indikátor megbízhatóságával kapcsolatban. Ugyanakkor több múltbeli kutatás sem találta megbízható, stabil előrejelző indikátornak a BCI indikátort a részvénypiac jövőbeni hozamaival kapcsolatban. Egyes vizsgálatok (Ring 1974-ben) rámutattak arra, hogy az indikátor előrejelző képessége lényegesen jobb a tőzsdei csúcsok megállapításában, mint a mélypontok felderítésében. Egy újabb, 2014-es vizsgálat sem tudta kimutatni a BCI indikátor előrejelző képességét. Ennek a vizsgálatnak a részleteiről itt beszéltünk.

5) Sentix befektetői bizalomindex

A magyar médiában gyakran bekerül a hírek közé a Sentix befektetői hangulatindexe. Ez egy hat hónapos előretekintő hangulatfelmérés, mely 2800 befektető, elemző megkérdezésén alapul. A megkérdezés az euróövezeti országokra korlátozódik, és a többi hangulatindikátorhoz hasonlóan értelmezzük a jelzéseit, azaz magas érték optimizmusról, alacsony érték pesszimista befektetői hangulatról árulkodik. Ahogy az alábbi képen is látható, két évtizedre visszamenőleg állnak rendelkezésre adatok. Ezt a mutatót is kontraindikátorként tudjuk használni.

forrás: investing.com

További hasznos mutatók a befektetői hangulattal kapcsolatban:

• Mit csinálnak a háziasszonyok a tőzsdén [6 mutató]?
• 7 módszer az okos pénz követésére