Gyakori, hogy befektetők megpróbálják felmérni a kiválasztott társaság pénzügyi helyzetét és a rendelkezésre álló adatokból megpróbálják megbecsülni a csőd kockázatát. Bár a csődkockázat mérésére különböző összetett módszerek is a rendelkezésünkre állnak, egy új vizsgálat arra mutatott rá, hogy az olyan egyszerű megoldások, mint a dolgozói vélemények (Glassdoor adatbázisán keresztül) változásának követése is hasonló hatékonyságú, mint az összetettebb mutatók. Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe. Témáink:
- A csőd folyamata
- A csődkockázat felmérése
- A dolgozók előre jelzik a társaság csődjét?
A csőd folyamata
A vállalati csődök nem annyira ritka események, mint amilyennek a befektetők gondolják. Ha megnézzük az alábbi grafikont, akkor jól látható, hogy az elmúlt 90 évben a New York-i tőzsdén megjelenő közel 26 ezer részvény jelentős részének negatív (x tengelyen 1 alatti) az élethosszig tartó hozama, és több mint 3000 részvényt találunk -1-es értéknél, mely a teljes tőkeveszteséget jelöli (további részletek itt).
Az Egyesült Államokban a csődeseménynek alapvetően két forgatókönyve létezik. A szerencsésebb esetben a „chapter 11 bankruptcy protection” szerint kér a társaság csődvédelmet. Erre általában akkor kerül sor, ha van még esély arra, hogy átszervezéssel elkerüljék a fizetésképtelenség állapotát. A másik esetben a „chapter 7 bankruptcy” szerint felszámolásra kerül a társaság (további részletek itt). Látható tehát a fentiekből, hogy sajnos az árfolyamkockázat mellett a csődkockázat felmérése elengedhetetlen egy befektetési döntés során.
A csődkockázat felmérése
A jövőben bekövetkező csőd általában nem előjel nélküli, árulkodó adatokat találunk a társaságok pénzügyi jelentéseiben. Leggyakrabban a befektetők különböző likviditási rátákat és az eladósodottságot vizsgálják, ugyanakkor léteznek összetett mutatók is, melyek több pénzügyi összefüggés eredményét összegzik. Ilyen például az Edward Altman által megalkotott Z-score és James Ohlson O-score mutatója, melyek megbízhatósága 70-90 százalék közötti. A témában készült legújabb kutatás pedig arra mutatott rá, hogy az összetett pénzügyi mutatók mellett/helyett a dolgozói elégedettség is hasonló pontossággal jelzi előre a jövőbeni csődeseményt.
A dolgozók előre jelzik a társaság csődjét?
A Predicting Bankruptcy: Ask the Employees cím alatti vizsgálat azzal a feltételezéssel élt, hogy a társaság vezetősége és a dolgozók olyan információk birtokában vannak, melyekkel a jövőbeni csőd előre jelezhető. Ugyanakkor, amíg a vezetőség hajlamos az ilyen adatokat a szőnyeg alá söpörni, addig az elégedetlen dolgozók nyilvánosságra hozhatják ezeket. A fentiek miatt 2008-2020 közötti időszakon megvizsgáltak 327 csődbe kerülő társaságot, továbbá 327 olyan társaságot is bevettek a mintába, melyek pénzügyileg egészségesek voltak. Az alábbi grafikonon a vizsgált csődeseményeket követhetjük nyomon.
A dolgozói elégedettség méréséhez a Glassdoor adatbázisát használták fel, mely nyilvánosan elérhető bárki számáram és melyben tőzsdei társaságok széles körével kapcsolatos dolgozói véleményeket követhetünk nyomon, esetenként több ezer véleménnyel. Ahogy az alábbi képen látható, egyes vállalatok esetében több ezer dolgozói véleményt tekinthetünk át.
Korábbi vizsgálatok is megerősítik azt, hogy a glassdoor.com adatbázisa hasznos információ-forrás a részvénybefektetők számára, például:
- Az alkalmazottak szöveges beszámolói az akvizíciókkal kapcsolatosan előrejelzik a jövőbeni akvizíciók bejelentését, mely többlethozamot eredményezhet a befektető számára (lásd: Firms of a Feather Merge Together: The Coordination Benefits of Compatible Cultures c. 2019-es vizsgálatot)
- Az alkalmazottak hangulatának mérésével kiderült, hogy az erősen pozitív alkalmazotti hangulat alacsonyabb következő havi részvényhozammal kapcsolatható össze (Chen, Tang, Guofu: Employee sentiment and stock returns c. vizsgálat).
A fentebb hivatkozott kutatás pedig a Glassdoor adatbázisból kinyerhető különböző adatokon (például a társaság teljes értékelésének változása, overall rating a glassdoor adatbázisában) vizsgálta meg, hogy mennyire megbízhatóan jelzik előre a jövőbeni csődeseményt.
Az előrejelzés eredményeit összevetették négy közismert mutatóval, melyek közül fentebb említett Z-score és az O-score mellett Zmijewski és Shumway modelljének csődjelzését is figyelembe vették. Az alábbi grafikon a fenti négy modell érzékenységét mutatja.
Itt pedig a glassdoor rating változásán alapuló jelzés érzékenysége látható.
Az adatokat összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy Altman Z-score mutatót a dolgozói elégedettség változása követi a vállalati csőd 1-3 éves időtávon történő előrejelzésében.
A kutatásból az is kiderül, hogy a négy hagyományos modell mindegyike tartalmaz egyedi információkat a csőd valószínűségének előrejelzésével kapcsolatban. Illetve a dolgozói elégedettség változásával hasonló hatékonysággal felmérhető a csődkockázat még mielőtt a pénzügyi adatokon megfigyelhető lenne a változás.
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
