Szuperállampapír vagy prémium állampapír? Melyik állampapírt válaszd?

2019. június 3-tól vásárolhatnak a befektetők a sajtóban szuper államkötvénynek vagy szuperállampapírnak, nemzeti kötvénynek nevezett Magyar Állampapír Plusz nevű államkötvényből. Ezzel együtt egy új prémium állampapír is megjelent az ÁKK portfóliójában, és nagyon sok befektető rendelkezik Bónusz Magyar Állampapírral is. Témáink:

  • Mit kell tudnod a szuperállampapírról (Magyar Állampapír Plusz)?
  • Melyek az előnyei a szuperállampapírnak?
  • Milyen hátránya van a szuperállampapírnak?
  • Prémium Magyar Állampapír - Védelem az infláció ellen
  • Bónusz Magyar Állampapír - Kamatemelés elleni védelem
  • Melyik állampapírt válasszuk? Szuperállampapír vagy Prémium?
  • Hogyan válthatók vissza az állampapírok?
  • Állampapír hozamokkal, árfolyamokkal kapcsolatos fogalmak
  • Miért van mínuszban az állampapírom, ha eddig pluszban volt?

A kérdés tehát az, hogy mi a különbség az egyes állampapírok között, kinek, mikor, melyiket érdemes választani. Ezeket a témákat járjuk körbe. Először megnézzük a három állampapír típus jellegzetességeit, majd pedig megbeszéljük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venned a kiválasztásuk során.

 
 

1) Mit kell tudnod a szuperállampapírról (Magyar Állampapír Plusz)?

A szuperállampapír hivatalos néven Magyar Állampapír Plusz, rövidített néven MÁP plusz, illetve MÁPP egy 5 éves futamidejű, sávos, de fix kamatozású állampapír, melyet lakossági ügyfelek vehetnek igénybe.  A kamat mértéke az alábbiak szerint változik:

  • az első félévben évi 3,5%
  • a második félévben évi 4,0%
  • 2. évben évi 4,5%
  • 3. évben évi 5,0%
  • 4. évben évi 5,5%
  • 5. évben évi 6,0%

Látható a fentiekből, hogy kamatjuttatás az első évben félévente, az ezt követő években évente történik. Első kérdés általában az szokott lenni befektetők részéről, hogy mennyi lesz a kamat a teljes időszakra, feltéve, ha 5 évig tartjuk a szuperállampapírt? Ekkor a lejáratkor elérhető maximális hozam mértéke 4,95% lesz. Sokan azonban nem 5 évre terveznek, így az alábbi grafikonon közelítőleg leolvasható, hogy mennyi lesz az átlagos éves hozam, ha idő előtt eladjuk a MÁPP kötvényeket.

Szuperállampapír vagy prémium állampapír?

A konstrukció tehát könnyen megérthető, ráadásul számos további előnyei is van. Nézzük ezeket is meg.

Melyek az előnyei a szuperállampapírnak?

A Magyar Állampapír Plusz egyik előnye, hogy már nem kell kamatadót fizetni a kamatok után. Ez egyébként vonatkozik a többi lakossági állampapírra, melyet június 1. után bocsát ki az ÁKK, tehát a prémium állampapír is kamatadó mentes lesz. Ez tehát egyúttal azt is jelenti, hogy nem szükséges TBSZ számlára vásárolni az állampapírokat, akkor is adómentes lesz, de természetesen TBSZ számlára is megvásárolható a MÁPP. Arra viszont oda kell figyelni, hogy ha TBSZ számlára vásároljuk az új állampapírokat, és idő előtt feltörjük a TBSZ számlát, akkor az új állampapírokon elért hozam is adóköteles lesz.

További előnye a MÁPP-nak, hogy kötelező visszaváltási lehetőséget is vállal az Államadósság Kezelő Központ, azaz a kamatfizetést követő 5 munkanapon belül nettó 100%-os árfolyamon (névérték + a visszaváltás értéknapjáig felhalmozott kamat) visszaváltják a forgalmazók. Tehát az 5 év alatt 5 alkalommal 5 napon, azaz összesen 25 napon visszaváltják kötelező jelleggel, névértéken. Ez tehát jelentősen növeli a likviditását a MÁPP-nek, és bár azt tapasztalhatjuk, hogy a többi lakósági állampapír esetében is problémamentesen működik a visszaváltás, de nem tudhatjuk, hogy egy "fokozott" helyzetben mi történik.

Ugyanakkor a fentiek nem azt jelentik, hogy a szuperállampapírt csak évente 5 alkalommal lehet visszaváltani. Ugyanis a többi lakossági állampapírhoz hasonlóan az államkincstár jegyez árat, és visszaváltja, jelenleg 0,25%-os díj (azaz 99,75%-os árfolyamon veszik vissza) mellett.

Összességében tehát egy rugalmasan, akár ingyenesen eladható, kamatadó mentes állampapírnak tekinthetjük a MÁPP-ot, ráadásul a jelenlegi kamatkörnyezetben az egyik legmagasabb kamatot fizető kötvényről beszélhetünk. Az előnyök ellenére van azonban egy nagy hátránya is a szuperállampapírnak.

Milyen hátránya van a szuperállampapírnak?

Nemcsak a MÁPP hátránya, hanem az összes fix kamatozású állampapír hátránya, hogy az infláció növekedése ellen nem nyújt védelmet. Mert jól hangzik a 4,95%-os kamat az 5 éves időszakra, de ha idő közben az infláció magasabbra kúszik, akkor alig lesz reálhozamunk a befektetésen. Erről a témáról részletesen a három állampapír típus áttekintését követően fogunk beszélni.

A fentiek mellett a MÁPP gyakorlatilag a nagyobb kereskedelmi bankoknál (CIB, a Concorde, az Equilor, az Erste Befektetési Zrt; a Gránit Bank, a K&H, a Magyar Államkincstár, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, az MKB, az OTP, a Raiffaisen és az Unicredit ) és a Magyar Államkincstárnál is megvásárolható. Az Államkincstárnál ingyenesen vezetett értékpapírszámlára vásárolhatunk, a számlanyitás fontosabb lépéseit, a webkincstár használatát itt beszéltük meg.

Részletek, pontos és aktuális információk a MÁPP-ról itt: https://www.allampapir.hu/allampapirok/MAPP

Itt pedig a nyilvános ajánlattétel-t olvashatod el a legelső MÁPP sorozatról.

2) Prémium Magyar Állampapír - Védelem az infláció ellen

A bekezdés címében már utaltam rá, a Prémium Magyar Állampapír (rövidített néven PMÁP) konstrukciója alkalmas arra, hogy az infláció ellen védelmet nyújtson, azaz az évente megállapított hozama két tényezőből áll, egy változó részből, ami a kamatbázis és egy fix kamatból, amely a prémium.

A kamatbázis a kamat megállapítását megelőző naptári évre vonatkozó (KSH által hivatalosan közzétett) fogyasztói árindex-változás százalékos mértéke. A fogyasztói árindex a KSH által összerakott fogyasztói kosár árváltozását mutatja, értelemszerűen a fogyasztói árak növekedése a pénz értékének, vásárlóerejének csökkenését jelenti. A KSH főoldalán kaphatunk erről információt, lásd alábbi kép.

befektetés magas infláció 1. példa

A kamatprémium a legújabb PMÁP sorozatok esetében az alábbiak szerint alakul:

  • 3 éves futamidejű kötvény esetén 1,4% évente
  • 5 éves futamidejű kötvény esetén 1,7% évente

Figyelembe véve az aktuális fogyasztói árindexet, az első kamatperiódusban a 3 éves futamidejű kötvény esetében 4,2%-os éves kamatra számíthatunk. Az 5 éves futamidejű esetében ez értelemszerűen 0,3%-kal több lesz, azaz 4,5%-os lesz az első időszakra eső éves kamat. A további években pedig az infláció változásán múlik, hogy kevesebbet, vagy többet fogunk kamatként kapni.

A fentiekből az is kiszámolható, hogy évente 0,3%-os kamatkülönbség mindenképpen lesz a 3 és 5 éves futamidejű kötvények között. Tekintettel a jelenlegi visszaváltási árfolyamra (1%, azaz 99%) még akkor is megérheti a hosszabb lejárat választása ha 4 év után visszaváltjuk az 5 éves futamidejű kötvényt.

A Prémium Állampapírral kapcsolatban még egy fontos tudnivaló, hogy a kamat megállapítás évente mindössze egyetlen alkalommal történik. Mégpedig a kamatfizetést megelőző negyedik munkanapon, a megállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozó fogyasztói árindex alapján.  Például a 2022/L jelű állampapír esetében a kamatfizetés szeptemberben történik. Tehát a 2019. június 4 és 2019. szeptember 21. közötti időszak kamata a 2018-as év fogyasztói árindexe alapján kerül megállapításra. A következő kamatfizetés 2020 szeptemberében történik. Ekkor a 2019. szeptember 21. és 2020 szeptember 20. közötti időszak után kapunk kamatot, amit a 2019-es év fogyasztói árindex változása alapján állapítanak meg.

Látható, hogy az inflációt késve követi az állampapír, és vannak olyan sorozatok, amikor nem szeptemberben állapítják meg a kamatot, hanem februárban. Ekkor még nagyobb lesz a késés.  Ez alapvetően tehát két dolgot jelent. Egyrészt 2019-ben már (például év közepén) nagyjából látható, hogy az infláció hogyan alakul, és ha növekedést tapasztalunk, akkor várhatóan a PMÁP kamat is növekedni fog. Ez azért fontos, mert a jelenlegi éves 4,5% és a szuperállampapír 4,9%-os kamata között nincs jelentős különbség.

A másik fontos szempont pedig, hogy késve követi az inflációt, ami kellemetlen lehet, egy gyorsuló infláció esetén.

A prémium állampapír a következő helyeken vásárolható meg:

  • A Magyar Államkincstár Állampénztári Irodái, Kirendeltségei és WebKincstár elektronikus rendszere,
  • a Concorde Értékpapír Zrt.,
  • az Equilor Befektetési Zrt.,
  • az Erste Befektetési Zrt.,
  • a GránitBank Zrt;
  • a Hold Alapforgalmazó,
  • aBudapest Bank, a CIB, az MKB, a Raiffeisen, az OTP, a TakarékBank és az UniCredit fiókhálózatai.

A visszaváltás lehetőségét megbeszéltük a szuperállampapír eseténél, azaz a többi lakossági állampapírhoz hasonlóan az államkincstár jegyez árat, és visszaváltja, jelenleg 0,25%-os díj mellett. Más forgalmazók esetében a díj eltérhet, de az Államkincstár is többször változtatott már a visszaváltási díjon (igaz csökkentés volt), érdemes ezt azonban ellenőrizni a következő oldalon: https://www.allampapir.hu/allampapirok/PMAP

Egyúttal a fenti hivatkozáson találjuk a pontos, és aktuális adatokat. Megbeszéltük fentebb, hogy június 1. után kibocsátott prémium állampapírok is mentesülnek a kamatadó fizetés alól.

A prémium állampapírral kapcsolatos legújabb lehetőségeket itt beszéltük meg:

3) Bónusz Magyar Állampapír - Kamatemelés elleni védelem

A Bónusz Magyar Állampapír szintén egy változó kamatozású állampapír, de itt a kamatbázis a 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukciók átlaghozama alapján kerül megállapításra. Azaz emelkedő kamatkörnyezetben a kamat emelkedik, ideális arra az esetre, ha a kamatok, állampapír hozamok emelkedésére számítunk. A konstrukcióval részletesen foglalkoztunk a következő hivatkozáson: Bónusz Magyar Államkötvény: védelem a kamatemelés ellen

Részletesen azért nem fejtem ki a témát, mert a 2019. május 31. után már nem bocsátottak ki új sorozatot, viszont a korábbi években sokan vásároltak, így sok befektető rendelkezhet ilyen kötvénnyel, és ez is egy mérlegelési szempont, azaz eladjuk-e ezeket az állampapírokat és inkább vegyünk szuperállampapírt, vagy prémium állampapírt?

 
 

Melyik állampapírt válasszuk? Szuperállampapír vagy Prémium?

Gyakorlatilag a fenti három (valójában kettő) lehetőség áll a lakossági befektetők rendelkezésére, melyekkel kedvező kamatozású állampapírokba fektethetik a pénzüket. Jelenleg tehát az összes többi (például Kincstári Takarékjegy, Egyéves Magyar Állampapír) lakossági állampapírnak alacsonyabb a kamata. Kivétel a babakötvény, de ez egy speciális kör számára érhető csak el, speciális feltételekkel (lásd: Gyermek megtakarítás: Amit a biztosítási ügynökök nem mondanak el).  Illetve a nem lakossági ügyfelek számára elérhető magyar állampapírok kamata is alacsonyabb. Például a 10 éves futamidejű államkötvények hozama is csak 3% körül mozog, lásd investing.com grafikonját:

befektetés magas infláció 3. példa

Az első kérdés, ami fel szokott merülni, hogy érdemes-e egyáltalán államkötvényeket, kötvényeket vásárolni. Olvashatod elemzők, oktatók, tanácsadók vélekedését, hogy minimális reálhozamod lehet, inkább vásárolj részvényeket, kövesd a nagy befektetési guruk módszereit, akik következetesen évi 20%-os hozamokat érnek el hosszútávon (te nem fogsz).

A probléma ezzel a gondolkodással, hogy nem vesszük figyelembe a kockázattűrő képességünket. Már a gazdasági válságokkal foglalkozó bejegyzésben megbeszéltük, hogy a recesszió természetes velejárója a gazdasági ciklusoknak, tehát előbb utóbb lesz gazdasági válság. Az Egyesült Államokban az elmúlt 100 évben 20 alkalommal volt recesszió, ebből a 20 alkalomból 9 alkalommal az S&P500 index 30-50%-ot esett (a legdurvább az 1929-es válság volt, akkor 80%-ot). Részletek a fentebb hivatkozott cikkben és az alábbi képen.

recesszió az elmúlt 100 évben, USA

Arról ne is beszéljünk, hogy ha nem ilyen szélesen diverzifikált portfóliót alakítunk ki (S&P500 tulajdonképpen 500 társaság részvényének a megvásárlása), akkor ennél is nagyobb visszaeséseket leszünk kénytelenek elviselni.

A kérdés itt az, hogy mennyire tűrjük a kockázatot, hiszen egy 100%-os részvény portfólióval a vagyonunk pillanatnyi feleződését fogjuk évekig nézni, de ha például a portfóliónkban 95%-ban kötvények és 5%-ban részvények vannak, akkor még a legnagyobb válság alatt is emelkedhet a befektetési portfóliónk értéke. A kötvényekre tehát szüksége van minden befektetőnek, bár a megfelelő kötvény-részvény arány beállításához érdemes szimulációkat végezni (itt mutattam példát a kockázattűrő képesség megállapítására).

Ha tehát ezen túl vagyunk, akkor a következő probléma, hogy melyik kötvényt válasszuk. A szuperállampapírt, vagy a prémiumot, ami véd az infláció ellen. Illetve a kérdést még kiegészíteném azzal, hogy ha van bónusz állampapírunk, akkor érdemes-e megtartani.

A fentiekből látható volt, hogy a bónusz állampapír a kamatemelés ellen nyújt védelmet, és általános esetben megfigyelhető, hogy az infláció emelkedésével a kamatok is emelkednek. Az infláció emelkedésének alapvetően sok oka lehet, de egyik jól magyarázható oka a gazdasági növekedés, azaz az emberek többet keresnek és így többet is fogyasztanak. A többlet kereslet pedig az árakat felfelé hajtja. A többlet kereslet pedig többlet bevételt jelent a társasági profitban, így a gazdasági növekedés folytatódik. Azonban a gazdasági növekedésnek a munkaerőpiac lehet a korlátja, azaz munkaerőhiány alakul ki, így pedig a bérek is előbb utóbb növekedni fognak, és a lakosságnak még több elkölthető jövedelme marad. Ez az ár bér spirál tehát lehet az infláció egyik oka (számos más ok mellett). Azonban a jegybankoknak inflációs célja is van, így emelkedő inflációs környezetben kamatot emelnek, monetáris szigorítást hajtanak végre. Ez fékezi a gazdasági növekedés, és egyúttal az inflációt is.

A helyzet sajátosan alakul Magyarországon, hiszen a jegybanki alapkamat alacsony, de a lakossági állampapírok hozama magasnak mondható, tehát egy kettősség mutatkozik meg. Mindazonáltal a fenti mechanizmusból látható, hogy a gazdasági növekedés, a munkaerőpiacon kialakuló hiány inflációhoz vezethet, de a fentieken túl számos más tényező is növelheti az inflációt, például a gyengülő forint miatt az import drágul, az olaj árának emelkedése miatt a szállítás drágul, ami gyakorlatilag minden termék árába beépül stb..

Ezeket a tényezőket megvizsgálva már képet kaphatunk arról, hogy várható-e az infláció további növekedése. Ha arra számítunk, hogy tovább fog növekedni az infláció, akkor könnyen eltűnhet a prémium állampapír és a szuperállampapír közötti kamatkülönbség, és ekkor a prémium állampapír fog jobb befektetésnek bizonyulni. Sajnos a bónusz állampapírba fektetők áldozatául estek annak, hogy itthon a piaci hozamok és lakossági hozamok jelentősen elváltak. Az alábbi képen a magyar állampapírok hozamgörbéjét látod. Az X tengelyen láthatod, hogy a rövid futamidejű (3M, 6M, 1Y, azaz éven belüli lejáratok) állampapíroknak 0,3% alatti hozama van. Ez a probléma tehát a bónusz állampapírokkal, mivel a rövid lejáratok hozama határozza meg a kamatot.

Szuperállampapír vagy prémium állampapír?

A fenti ábra még egy dologra rávilágít, azaz hosszabb lejáratok esetében már magasabb hozamok is elérhetők.  A 10 éves lejáratnak 2,97%, a 15 éves lejáratnak 3,69% a hozama. Ezek az állampapírok akkor lesznek jó befektetési lehetőségek, ha valamilyen "fokozott" helyzet miatt csökken a világban a kockázatvállalási hajlandóság. Ez eredményezheti a magyar állampapír hozamok növekedését is. Ekkor a magas hozamot rögzíteni tudjuk akár 10 évre is. Ha például 2012-ben 8%-os hozam mellett vásároltál 10 éves lejáratú államkötvényt, akkor 2022-ig 8%-os hozamod lesz.

 
 

Hogyan válthatók vissza az állampapírok?

Az állampapírok, kötvények a lejáratkor visszafizetik a névértéket, és gyakran az utolsó időszakra eső kamatot is ekkor fizetik ki. Azonban felmerülhet a befektetőben az igény, hogy a lejárat előtt eladja az állampapírjait. Ebben az esetben a másodpiacon van lehetősége arra, hogy az állampapírokat értékesítse. A lakossági állampapírok esetében a másodpiac tulajdonképpen az Államkincstárt illetve a kereskedelmi bankokat jelenti, ahol meghatározott árfolyamon visszavásárolják a befektetőtől a kötvényeket. Egyéb állampapírok és vállalati kötvények esetében a BÉT hitelpapír szekciójában tudunk eladókat találni a kötvényeikre. Ennek módjáról nem beszélünk részletesen, de itt szó volt róla.

Ha tehát a kereskedelmi bankodnál vásároltad az állampapírokat, akkor a banki hirdetményekben, ügyfélszolgálaton találod meg, hogy milyen árfolyamon történik az állampapír visszavásárlás. Én most az Államkincstárnál zajló folyamatot írom le, ami egyébként megegyezik a banki visszaváltással, és gyakran a bankok is hasonló költségekkel dolgoznak. Ha tehát az Államkincstárnál vezeted a számládat, akkor a webkincstár elektronikus felületén tudod eladni az állampapírokat, illetve az allampapir.hu oldalon találsz egy kincstári árfolyamjegyzés menüpontot (https://www.allampapir.hu/kincstari_arfolyamjegyzes/MAPP)

Az alábbi képen a Magyar Állampapír Plusz visszavásárlási árfolyamát látod. A Vételi nettó árfolyam azt jelenti, hogy az Államkincstár milyen áron vásárolja vissza az állampapírokat. Ez itt azt jelenti, hogy a névérték 99,75%-án, azaz tulajdonképpen 0,25%-os költséggel válthatod vissza az állampapírokat. Ha megvárod a lejáratot, akkor a névértéket fogják kifizetni.

állampapír visszaváltás

Itt pedig a Prémium Magyar Állampapír visszavásárlási árát is láthatod. A 2020/I jelzés alatt egy Prémium Magyar Állampapír található, a vételi árfolyam 99%, azaz a névérték 99%-án történik a visszavásárlás, azaz a felmerülő költséged 1% lesz. Első lépésként tehát meg kell keresned az általad megvásárolt kötvény számát (például 2020/I), majd megnézni a visszavásárlási árfolyamot.

állampapír visszaváltás példa

A fenti képen azt is láthatod, hogy egyes állampapírok esetében (2019/C) van eladási árfolyam, azaz ezen az áron eladja neked az államkincstár az állampapírt. Tehát tulajdonképpen ezen az áron veheted meg. A 100,46% azt jelenti, hogy  a névérték 100,46%-án vásárolhatod meg, azaz  egy 10.000 Ft névértékű kötvényért 10.460 Ft-ot kell fizetned, de majd a lejáratkor 10.000 Ft-ot fogsz visszakapni. Az állampapíron szereplő kamat tehát nem minden esetben egyezik meg az általad megszerzett hozammal. Mivel ha névérték felett vásárolod meg a kötvényt, akkor a kapott kamatnál kisebb lesz a hozamod. Ha pedig a névérték alatt vásárolod meg a kötvényeket, akkor a kapott kamatnál nagyobb lesz a hozamod. Ha ez az összefüggés nem teljesen világos számodra, akkor itt találsz példát: Összefüggés a kötvény hozama, kamata és a piaci hozamok között

Természetesen ha a lejáratig megtartod a Prémium Magyar Állampapírt, akkor a lejáratkor a névértéket fizetik ki, a visszavásárlási költség tehát csak az idő előtti eladás esetén merül fel.

Állampapír hozamokkal, árfolyamokkal kapcsolatos fogalmak

A fenti táblázatokban több fontos fogalmat is találsz, ezeket most megbeszéljük.

Vételi nettó árfolyam:

Ez az az árfolyam, amelyen megveszik tőled a kötvényeket a másodpiacon, vagy a kereskedelmi bankok, Államkincstár. A névérték alapján számolhatod ki a nettó árfolyamot. Azaz ha az állampapírod névértéke 10.000 Ft, akkor a százalékos értéket ehhez viszonyítják.

Eladási nettó árfolyam:

Ez az az árfolyam, amelyen vásárolhatsz kötvényeket másodpiacon. Szintén névértékre számoljuk. Fontos, hogy ez nem vonatkozik a kibocsátáskori jegyzésre. Akkor általában névértéken vásárolsz, kivéve a diszkont kincstárjegyeket (ott gyakori, hogy kamatot nem kapsz, viszont névérték alatt vásárolhatsz).

Vételi/eladási bruttó árfolyam

A bruttó árfolyam már figyelembe veszi, hogy az utolsó kamatfizetés óta mennyi kamat halmozódott fel az állampapírban. Ha például az éves kamat 3%, akkor az utolsó kamatfizetés óta halmozódik a kamat naponta a 3 százalék 365-öd részével. A bruttó árfolyam tehát a nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat.

Miért van mínuszban az állampapírom, ha eddig pluszban volt?

Több alkalommal kaptam már kérdést arra vonatkozóan, hogy miképpen lehetséges az, hogy az állampapír hozama negatív lesz. Az egyik oka ennek, ha piaci állampapírokról beszélünk, hogy a piaci viszonyok alakulása szerint is változik az állampapírok árfolyama, így a hozama. Általános szabályként megfigyelhető, hogy a piaci hozamok növekedésével az állampapírok árfolyama esik. Ezzel összefüggő hatás, hogy ha az állampapírok iránti kereslet csökken, akkor szintén hozamnövekedés, árfolyamcsökkenés figyelhető meg. Ezekről a hatásokról részletesen a következő bejegyzésben beszéltünk:

Azonban a szuperállampapír, a prémium állampapír nem piaci állampapír, hanem lakossági állampapír, és hagyományos, tőzsdén zajló, piaci kereskedésük nincs, azaz az Államkincstár váltja vissza a papírokat. Ezt figyelembe véve is kialakulhat negatív hozam, ahogy az alábbi képen is láthatjuk, hirtelen eltűnt a korábbi hónapok hozama.

A jelenség magyarázata nagyon egyszerű, kifizették az időszaki kamatot, és mivel az időszaki kamat kikerült a kötvényből, így az árfolyama ismét a névértékre esett vissza. A negatív 0,5%-os hozam magyarázata a visszaváltási díj, azaz névérték 99,5%-án váltható vissza a kötvény. A következő hónapokban pedig ismét elkezd növekedni az árfolyam, majd a kamatfizetést követően ismét visszaesik névértékre a kötvény. Az alábbi képen az állampapír kamatfizetési időpontjait láthatod.

Ismerd meg a legjobb, költséghatékony befektetési lehetőségeket!  A költséghatékony, olcsó befektetési lehetőségek megfelelő ismeretekkel, tudással bárki számára elérhetők. Hosszútávon, évek alatt akár százezreket takaríthatsz meg ezzel a tudással! A befektetésekkel, befektetési lehetőségekkel foglalkozó tanfolyamunk kifejezetten a befektetési ismereteket tárgyalja teljes részletességgel. A különböző befektetési lehetőségek, összefüggések kerülnek tárgyalásra tanfolyamunkon, részletek: Befektetések tanfolyam bemutató videó!

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link