Állampapír alapok: bruttó árfolyam, nettó árfolyam, kincstári árfolyamjegyzés

Az alábbiakban megbeszéljük, hogy mi a különbség a vételi, eladási bruttó és nettó árfolyam között. A fenti fogalmakkal akkor találkozhatunk, ha állampapírt szeretnénk vásárolni vagy eladni. Témáink:

• Mit jelent a kincstári árfolyamjegyzés?
• Mit jelent a felhalmozott kamat?
• Mit jelent az eladási nettó árfolyam?
• Mit jelent az eladási bruttó árfolyam?
• Mit jelent a vételi nettó árfolyam?
• Mit jelent a vételi bruttó árfolyam?
• Mitől függ a vételi, eladási nettó árfolyam?

Mit jelent a kincstári árfolyamjegyzés?

A kincstári árfolyamjegyzés a Magyar Államkincstár szolgáltatása, melynek lényege, hogy lehetőséget biztosít a Magyar Állam által kibocsátott államkötvények másodpiaci kereskedésére. Azaz nemcsak akkor vásárolhatunk egy tetszőleges magyar állampapírból, amikor a jegyzés időszak van, hanem amikor az állampapírból van elérhető mennyiség az elsődleges kibocsátást követően. Emellett arra is van lehetősége az ügyfeleknek, hogy a lejárati idő előtt visszaváltsák, eladják az állampapírjaikat a Magyar Államkincstárnak. A kincstári árfolyamjegyzés elsősorban lakossági ügyfeleknek áll a rendelkezésére, de a visszavásárlásra nincs törvényi garancia, illetve összeghatárok is be vannak vezetve. Jelenleg egyes sorozatok esetében 50-100 millió forintos összeghatárok vannak. Az alábbi képen az allampapir.hu oldalon láthatjuk a cikk írásakor aktuális kincstári árfolyamjegyzést.

Ugyanakkor a másodpiaci állampapír ügyletekhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az alapvető fogalmakkal tisztában legyünk. Ezek az alábbiak:

• Felhalmozott kamat
• Eladási nettó árfolyam
• Eladási bruttó árfolyam
• Vételi nettó árfolyam
• Vételi bruttó árfolyam
• Eladási/vételi hozam

Mit jelent a felhalmozott kamat?

A felhalmozott kamat az a kamatrész, mely a legutóbbi kamatfizetés és a mai nap között felhalmozódott. Mivel a legtöbb állampapír évente fizet kamatot, így a felhalmozott kamat akár jelentősebb összeg is lehet. Például ABC állampapír kamatfizetése január 1-én volt esedékes. A kifizetésre kerülő kamat a névérték 5 százaléka. Az ABC állampapír évente fizet kamatot, azaz a következő év január elsején fizeti ki az 5 százalék kamatot. A példa szerint minden nap az 5 százalék 365-öt részével növekszik a felhalmozott kamat, például fél év múlva 2,5% lesz a felhalmozott kamat. Mi történik akkor, ha ebben az időpontban vásároljuk meg az államkötvényt? Megkapjuk a felhalmozott kamatot arra az időszakra, amikor nem is volt a tulajdonunkban a kötvény? Mi történik akkor, ha ebben az időpontban eladjuk az állampapírt? Elveszítünk fél évnyi kamatot? Ezekre a kérdésekre adják meg a választ az alábbi fogalmak.

Mit jelent az eladási nettó árfolyam?

Az eladási nettó árfolyam azt az árat mutatja, melyen megvásárolhatunk egy állampapírt. A nettó árfolyam mindig a névértékre vonatkozva fejezi ki a vásárlási árat. Ha azt látjuk, hogy az eladási nettó árfolyam 95%, akkor ez azt jelenti, hogy egy 10.000 Ft-os befektetés esetén 9500 Ft-ot kell fizetnünk az államkötvényért, és majd a lejáratkor 10.000 Ft-ot kapunk vissza. Ha az eladási nettó árfolyam 105 százalék, akkor a kötvényért 10.500 Ft-ot kell fizetnünk.

Mit jelent az eladási bruttó árfolyam?

A bruttó árfolyam a tényleges vételi árfolyamot jelöli, melynél figyelembe vették a felhalmozott kamatot az alábbiak szerint:

• Eladási bruttó árfolyam = eladási nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Arra az időszakra tehát, amikor nem voltunk a kötvény tulajdonosai, nem vagyunk jogosultak kamatra, de a kamatfizetéskor meg fogjuk kapni ezt a kamatrészt, így a vásárláskor ki kell fizetnünk. Például ABC kötvény eladási nettó árfolyama 95%, a felhalmozott kamat a vásárlás napján 2,5%, a kötvény 5% kamatot fizet, a kamatfizetésig hátralevő idő fél év. Ebben az esetben az eladási bruttó árfolyam 95%+2,5%, azaz 97,5% lesz.

Mit jelent a vételi nettó árfolyam?

A vételi nettó árfolyam azt mutatja meg, hogy milyen áron vásárolja vissza a kötvényt az Államkincstár. Hasonlóan a fenti példa alapján, ha azt látjuk, hogy a vételi nettó árfolyam 95%, akkor ez azt jelenti, hogy egy 10.000 Ft névértékű befektetés esetén 9500 Ft-ot fizet vissza az államkincstár. Ha a nettó vételi árfolyam 105%, akkor a kötvényeladás után 10.500 Ft-ot kapunk.

Mit jelent a vételi bruttó árfolyam?

A bruttó árfolyam a tényleges eladási árfolyamot jelöli, melynél figyelembe vették a felhalmozott kamatot az alábbiak szerint:

• Vételi bruttó árfolyam = vételi nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Ha tehát a kamatfizetéstől eltérő időpontban adjuk el az államkötvényt, akkor a felhalmozott kamatot kifizetik nekünk, tekintettel arra, hogy abban az időszakban mi voltunk a kötvény tulajdonosai, így a kamat minket illet. Például ABC kötvény vétel nettó árfolyama 105 százalék, a felhalmozott kamat a vásárlás napján 2,5%, a kötvény 5% kamatot fizet, a kamatfizetésig hátralevő idő fél év. Ebben az esetben a vételi bruttó árfolyam 105%+2,5%, azaz 107,5% lesz. A 2,5% kamatot megkapjuk, mert fél éven keresztül mi birtokoltuk a kötvényt.

Mitől függ a vételi, eladási nettó árfolyam?

Látható a fentiekből, hogy a bruttó árfolyamra a felhalmozott kamat gyakorol hatást, ugyanakkor a kötvény árazását alapvetően a nettó árfolyam határozza meg. A nettó árfolyam pedig alapvetően a piaci folyamatok függvényében változik. A hagyományos fix kamatozású államkötvények esetén a növekvő hozamok csökkenő árfolyamot eredményeznek mint a vételi és eladási oldalon. Ennek fordítottja is elképzelhető, ha az állampapírpiaci hozamok csökkennek. Részletek itt, illetve az alábbi eladásban.

Egyes lakossági papírok azonban a piaci árazástól függetlenek. Ilyen például a MÁP+, melyet meghatározott időpontokban a névérték 100 százalék, ettől eltérő időpontban a névérték 99,5 százalékán vásárol vissza az Államkincstár. De ide sorolható a prémium állampapír is, melynek eladási nettó árfolyama 100%, a vételi nettó árfolyam pedig 99%, azaz gyakorlatilag 1 százalékos díj mellett adható el a lejárat előtt. Természetesen a felhalmozott kamatokat itt is figyelembe kell venni, mely a fentiek szerint növeli a nettó árfolyamot.