Előző cikkünkben megismerkedtünk az ismertebb altcoinokkal (Altcoinok piaca: kockázatok, kockázat csökkentése), melyek a bitcoin mellett a kriptodeviza piac további nagyobb kapitalizációval rendelkező szereplői. Az altcoinok általános tulajdonsága, hogy idővel az értékük folyamatosan csökken, tekintettel arra, hogy egyre több altcoin jelenik meg a piacon. Természetesen az altcoinok egy kisebb csoportja meg is tudta/tudja őrizni árát, sőt tartós árfolyam növekedést is tapasztalhattunk a piacán.
Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a kriptovaluta piac ismertebbé válása egyre több befektetőt vonzott, vonz erre a piacra, és ezzel együtt a csalások, visszaélések száma is növekszik. Csalók kifejezetten azzal a céllal hoznak létre altcoinokat, vagy a bitcoinhoz külsőségeiben, nevében hasonló rendszert, hogy megtévesszék a tájékozatlan befektetőket, akik a pénzüket fektetik ezekbe a termékekbe. Ezeknek az altcoinoknak, kriptodeviza utánzatoknak a gyűjtőneve a scamcoin, amelyek tehát kifejezetten szándékos csalás, visszaélés miatt hoztak létre.
Mire figyeljünk? Mitől lesz egy altcoin scamcoin?
Az alábbiakban három gyakori módszert mutatunk be, melyeket csalók rendszeresen alkalmaznak. Ugyanakkor ezen kívül több tucat további módszer létezik, melyekről egy korábbi cikkünkben beszéltünk, illetve az alábbi előadáson is tárgyaltuk a jellemző csalásokat. Érdemes arra is tekintettel lenni, hogy a coinopsy.com adatai szerint már 2346 altcoin került a deadcoin állapotába, mely tartalmazza a scamcoinokat és azokat a kriptovalutákat, melyek fejlesztését abbahagyták, a projekt megbukott. Emellett a badbitcoin.org már 8861 oldalt azonosított, melyet kriptoeszközökhöz kapcsolódó csalásokra használnak.
1) Scamcoin fejlesztés előbányászattal
A scamcoinok tipikus példája előbányászattal (premined) történő nyilvánosságra hozatal. A fejlesztők kihasználva azt, hogy a kriptodeviza piacba történő befektetésnek divatja van, létrehoznak egy saját altcoint. Mivel a bitcoin és más sikeres altcoinok nyílt forráskódúak, így szabadon felhasználhatók, tehát jelentős fejlesztési munka nincs egy egyszerű, funkcióiban az eredetinél többet nem tudó altcoinnak.
A fejlesztési költségek tehát minimálisak, ehhez azonban még egy értékesítési oldalra is szükség van, amivel a befektetők figyelmét felkeltik. Mielőtt a projekt nyilvánosság elé lépne a fejlesztők előbányásszák (premined) a scamcoint, azaz a coinok egy részét kitermelik maguk részére. Erre azért lesz szükség, mert majd később ezt tudják eladni. Miután nyilvánosságra kerül a project a weboldal hirdetésével, esetenként agresszív marketing kampánnyal, fórumokon történő megjelenéssel teszik népszerűbbé az altcoint, melyet a gyanútlan befektetők venni kezdenek. A kereskedés is elkezdődik, és itt lesz szerepe az előre kibányászott, fejlesztőknél levő coinoknak, melyekkel tetszőlegesen manipulálják az árat. Ahogy más befektetési piaconkon, itt is a nagy hozamokra kapják fel a befektetők a fejüket, így nem meglepő hogy a scamcoinok a kezdeti fázisban szépen emelkednek, egyre nagyobb lesz az árfolyamuk. Mivel az altcoin piaca a kezdeti időszakban alacsony volumen és kapitalizáció jellemzi, ezért a fejlesztők kis összeggel is könnyedén és jelentősen meg tudják mozgatni az árfolyamát. Ezt követően a szép emelkedő trend, a nagy hozamok egyre több befektető figyelmét felkeltik. A folyamat végén pedig a fejlesztők eladják a coinjaikat átváltva bitcoinra, vagy hagyományos devizára. Ezt követően pedig gyakori, hogy az árfolyam gyorsan, vagy lassabban, de összeomlik.
A legegyszerűbb módja ezen visszaélések kiszűrésére, hogy megnézzük mennyire bányászták elő a fejlesztők az altcoint. Ha azt tapasztaljuk, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt már az 5 százaléknál többet (teljes végleges mennyiséghez képest) kibányásztak, akkor felmerülhet a csalás esete. Természetesen a fejlesztés első fázisában, amikor még csak a fejlesztők üzemeltetik a rendszert normálisnak tekinthető, hogy van egy minimális (1-2%) előbányászat.
2) Scamcoin kiadás a bányászok átverésével
A scamcoinok másik kategóriája, amikor a fejlesztők úgy változtatják meg a fizetési hálózat forráskódját, hogy a bányászat során jelentős jutalom (reward) képződjön. A bitcoin és hozzá hasonló fizetési rendszerek általános tulajdonsága, hogy a kriptodevizát bányászat útján kell előállítani, amely bonyolult számítási művelet elvégzését jelenti. A bányászattal együtt jár a tranzakciók feldolgozása, hitelesítése. Gyakorlatilag ezek a műveletek biztosítják a hálózat feltörhetetlenségét, manipuláció mentességét. Ehhez azonban jelentős számítási teljesítmény kell (beruházás igény) és az áramfelhasználás (működtetési költségek) is jelentős. Bányászok nélkül azonban ezeknek a fizetési hálózatoknak nem biztosítható a biztonságossága. A bányászati tevékenységért a bányászok jutalomban részesülnek (reward), ezért éri meg nekik a bányász számítógépek üzemeltetése.
A scamcoinok esetében a bányászati tevékenység jutalmát jelentősen megnövelik, azaz a bányászok irreálisan sok jutalékot fognak kapni. Természetesen a folyamat elején a fejlesztők, illetve azok számítógépei fogják bányászni az adott kriptodevizát, így a bányászatból származik számukra a jelentős bevétel. Mivel a folyamat elején a scamcoin nem ismert, ezért kevesen fogják bányászni, így a coinok jelentős részét a fejlesztők tudják kibányászni a kezdeti időszakban, amely jelentős profitot jelent számukra.
3) Ponzi-sémára épülő kriptovaluták, scamcoinok
A ponzi szisztémán működő rendszer lényege, hogy a kezdetekben ígért irreális hozamokat az újonnan belépő befektetők pénzeiből fizetik ki, így a kezdetekben befektetők valóban meg is kapják a hozamukat, vagy épp a tőkéjüket, a jelentős hozammal, ami egy jó reklámja a piramisjátéknak. A hálózat pedig egészen addig tud bővülni, amíg az újonnan beszervezett befektetők befizetéseiből ki tudják fizetni az ígért hozamokat. A végén pedig jön az összeomlás a befektetők nagy része pedig soha nem kapja vissza a pénzét
A kriptopénzek piacán kétfajta ponzi-sémára is láthattunk példát. Az egyik, a hagyományos, azaz utaljuk el a "kezelő" cégnek a bitcoint, és egy irreálisan magas hozamot (például napi 1-5 %) ígérnek, amit a kriptopénzek jelentős napon belüli árfolyam ingadozásával próbálnak igazolni.
A másik ponz-séma esetében pedig a csalók létrehoztak egy saját kriptopénzt (jellemzően nem publikus, privát hálózatot, hogy a lebukás esélye kisebb legyen) és a bitcoin, dollár, más kriptopénz befizetésünkből ezt a saját kriptopénzt vásárolhatjuk meg, bizonyos szolgáltatásokra elkölthető, befektethető stb..
Az egyik legnagyobb, legismertebb, MLM rendszerben működő OneCoin már a hatóságok vizsgálata alatt áll:
"Léteznek olyan – piramisjátékhoz hasonló – konstrukciók is (pl. OneCoin), amelyek látszólag az eszközökbe történő befektetést teszik lehetővé, valójában azonban kereskedni kizárólag a kibocsátó (egyben a tevékenységet szervező) által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehet. A rendszerbe magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozóknak jutalékot fizetnek." (forrás: mnb.hu)
További ponz-séma gyanús altcoinok:
- The Billion Coin
- Bitcoin Savings and Trust (BST)
- Gemcoin
- Bitconnect
A fentiek gyakran csak a nevükben kriptodevizák, egyébként semmilyen blokklánc, peer-to-peer hálózat nincs mögöttük.
Hogyan tudjuk kiszűrni a scamcoinokat?
A kriptovaluta piacon tevékenykedő kereskedők, befektetők számára segítséget nyújthatnak a különböző fórumok, illetve scamcoin listák, valamint az ún. badlistek.
- Fórumok közül a legjelentősebb a https://bitcointalk.org/
- Scamcoin/deadcoin lista: https://www.coinopsy.com
- 8861 db domaint számláló kriptodeviza átveréseket tartalmazó lista: http://badbitcoin.org/
További támpont lehet a bitcoin "tőzsdére" történő bevezetés, mivel azok az altcoinok, melyeket ezek a váltók, tőzsdék listáznak már átesnek egy előzetes vizsgálaton.
Ugyanakkor ez sem jelent 100%-os biztonságot, ahogy előző cikkünkben (Altcoinok piaca: kockázatok, kockázat csökkentése) is említettük a Ghostcoin esetét, amely a Bittrex bitcoin váltó kereskedési platformjára bekerült kereskedhető altcoinként, majd a Bittrex ellenőrzése során kiderült, hogy a kibocsátott coinok számát manipulálják, így még azelőtt fény derült a csalásra, mielőtt a befektetők nagyobb körét károsították volna meg.
A jelentős, 5%-ot meghaladó előbányászás is gyanúra adhat okot, és ugyanígy a jelentős mértékű bányászati jutalom, a nem publikus forráskód is óvatosságra adhat okot. Továbbá a fejlesztői csapattal kapcsolatos kevés információ, vagy hiteles módon nem tudjuk a fejlesztőket ellenőrizni szintén olyan jel, amelyek esetében nem árt az óvatosság.
Ponzi-sémára épülő csalás esetén pedig gyakori az MLM (Multi Level Marketing) rendszer megjelenése a folyamatban.
További cikkeink a témában:
- Bitcoin lehet/lett az új arany? Hírek és a kutatások..
- Kriptotőzsdék és a fake trading, wash trading csalás
- Bitcoin: Érdemes 2021-ben kriptodevizákba fektetni?
- Itt az év legjobb befektetése vagy átverése?
- Mit kell tudni a Blockchain, blokklánc technológiáról mielőtt a befektetés mellett döntesz..
- Kriptovaluta befektetés, kereskedés: itt az összeomlás? vagy a jó beszállási pont?
- Kriptovaluták működése, vásárlás, befektetés: Miért fogsz veszíteni a kriptovalutákkal?
A témával kapcsolatos előadásaink:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
