Kriptotőzsdék és a fake trading, wash trading csalás

A kriptoeszközök népszerűségével, emelkedő árfolyamával együtt növekszik a kriptotőzsdék száma világszerte. Vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy egyes tőzsdék manipulálják a kereskedési forgalmukat, hogy előnyre tegyenek szert más tőzsdékkel szemben. Bejegyzésünkben megbeszéljük, hogy a kriptotőzsdék sajátosságait, és szó lesz azokról a részvénypiacon kipróbálta csalási módszerekről, mint a fake trading és wash trading.

Témáink:

• Mit kell tudni a kriptotőzsdékről?
• Mit jelent a fake trade és wash trading?
• Lehet-e pontosan tudni, hogy a kriptotőzsdék csalnak?
• Mt. Gox kriptotőzsde és a wash trading
• Direct Evidence of Bitcoin Wash Trading kutatás eredményei
• Kik voltak a wash tradinget elkövető személyek?
• 41 kriptotőzsde vizsgálata

Mit kell tudni a kriptotőzsdékről?

A kriptotőzsdék azok a kereskedési helyszínek, ahol különböző kriptoeszközök átváltására lehetősége van a kereskedőknek, befektetőknek. A megnevezés azonban erősen félrevezetheti a tájékozatlan befektetőket. Egész egyszerűen azért, mert a kriptotőzsde és a hagyományos részvénypiaci tőzsde között nem célszerű párhuzamot állítani. A részvénypiaci tőzsde egy szigorú kereskedési szabályokkal, befektetővédelmi mechanizmusokkal és felügyeleti kontroll alatt tartott kereskedési helyszín. Ráadásul a hagyományos tőzsdéken a kereskedési helyszín és a kereskedést lebonyolító ügynök (bróker) személye elkülönül. A hagyományos részvénypiacon a tőzsde és a brókercég két különálló jogi személy, azaz ha részvényekkel szeretnél kereskedni, szükséged van egy brókercégre, mely majd közvetíti a megbízásaid a tőzsde felé. A kriptotőzsde esetében szó sincs erről. Itt a tőzsde és a brókercég ugyanaz a személy, azaz egy ún. market maker működési modellt látunk, melyben vagy a kriptotőzsde vagy egy másik ügyfél áll az ügylet ellenoldalán. Létezik ilyen a hagyományos tőkepiaci keretek között, ide sorolhatók az OTC és forex brókerek, melyek működési sajátossága hasonlít a kriptotőzsdék működésére, lásd itt. Ugyanakkor, amíg a forex és OTC bróker az esetek többségében piaci felügyelet alatt állnak, és gyakran ehhez befektető védelmi biztosítás is kapcsolódik, addig ilyenről nem beszélhetünk a legtöbb kriptotőzsde esetében. A kezdeti időszakban a kriptoeszközöket kiszámoló, kibányászó társaságok alakították a kriptőzsdéket, ahol a kibányászott kriptoeszközöket értékesítették. Ebből talál látható, hogy a kezdeti kriptotőzsdék erősen befolyásolni tudták a piacot, tekintettel arra, hogy a kínálat jelentős részét a kezükben tartották. Arra is láthattunk példát a múltban, hogy fake kriptotőzsdéket hoztak létre csalók, és a kereskedők által beutalt eszközökkel eltűntek, de arra is volt példa, hogy rendőrség razzia (bűncselekmény miatt) során lefoglalták a kriptotőzsde számítógépeit, és a befektetők így veszítették el a befektetésüket. A kezdeti időkben, néhány évvel ezelőtt tehát egy átlagot kriptotőzsdénél pénzt, befektetési eszközöket tartani meglehetősen kockázatos volt. Ma már valamennyit szigorodott a helyzet, azaz vannak olyan kriptotőzsdék, melyek igyekeznek átláthatóbban működni, de vélhetően a jelenleg is működő 382 kriptotőzsde többségéről ez nem mondható el. Gondoljunk csak arra, hogy nagyon sok cég távoli országokban, offshore országokban működik, melyre semmilyen pénzügyi felügyelet és befektetővédelmi eljárás nem vonatkozik. A kriptotőzsdék azonban nem csak azzal élhetnek vissza, hogy a kínálati oldalt manipulálják, hanem a kereskedési forgalmat is képesek befolyásolni. Ezeket a technikákat a részvénypiacon is alkalmazzák és fake trading, illetve wash trading néven ismerjük őket. Nézzük meg, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak, és mi a probléma velük.

Mit jelent a fake trade és wash trading?

A fake trade kifejezés arra utal, hogy a tőzsdén megjelenő kereskedési ügyletek nem valódiak, csak azt a látszatot keltik a befektetőben, hogy az adott termékkel nagyon sokan kereskednek. Az illegális módszerek közé tartozik, mellyel részvénypiacon is találkozhatunk és tipikusan piacbefolyásolás céljából hoznak létre fake trade tranzakciókat. A fake trade egyik lehetséges módszere az ún. wash trading, melynek lényege, hogy az árfolyamot manipulálni szándékozó kereskedő megveszi egy társaság részvényeit nagy mennyiségben, majd azonnal el is adja ezeket a részvényeket egy másik brókercégnél. Ennek eredményeképpen nagy forgalom jelenik meg a részvény piacán, ami befolyásolja más kereskedők döntését. A wash trading technikák egyik célja tehát, hogy a részvény piacát vonzóbbnak láttassa a kereskedők számára, mint amilyen valójában. Ugyanis számos kereskedő a részvénypiaci forgalomnak jelentést tulajdonít. A technikai elemzés számos eszköze is a forgalom jelzésein alapul, így ténylegesen nem csak a részvény árával, hanem a forgalom növelésével is manipulálni lehet a piaci szereplőket.

Például a 2014-es LIBOR-csalások egyik eleme a wash trading technika volt, de itt a forgalom generálásnak az volt a célja, hogy a LIBOR kamatok spreadje nagyobb legyen, így pedig a csalásban részt vevő bankok (Deutshe Bank, Barclays, UBS, Royal Bank of Scotland) nagyobb jutalékot kaphattak a tranzakciók után. A wash trading technika az Egyesült Államokban illegális tevékenység a Commodity Exchange Act rendelkezései szerint.

A LIBOR-csalás ismeretében valószínűleg már sejtheti az olvasó, hogy miért alkalmazzák a kriptotőzsdék a wash trading csalás módszerét. Egész egyszerűen azért, hogy a kriptotőzsde vonzóbb legyen a befektetők számára. Hiszen a nagyobb forgalom jelzi a kereskedők felé, hogy egy nagy és megbízható kriptotőzsdéről van szó, másrészt, ahol nagy a kereskedési forgalom, ott alacsonyak a kereskedési költségek, kisebb a spread. Tehát befektetőként fontos értékelési szempont a kriptotőzsde forgalma, amit különböző módszerekkel a kriptotőzsdék képesek felfújni. Ha tehát egy kriptotőzsdének sikerül elhitetnie a befektetőkkel, hogy nagyobb a kereskedési forgalom a tőzsdén, akkor több ügyfélre számíthat, melyből több nyeresége lehet.

Lehet-e pontosan tudni, hogy a kriptotőzsdék csalnak?

Bár részvénypiacon, hagyományos pénzügyi eszközök piacán felügyeleti eljárások során kiderülnek a csalások, azonban a kriptotőzsdék rendszerint nem állnak semmilyen pénzügyi hatóság felügyelete alatt. Emiatt nyilatkozta azt néhány hónappal korábban Geralt Chee a coinmarketcap.com oldala elemzője, hogy nincs módszer arra, hogy kiderítsük egy kriptotőzsde esetében a forgalom manipulációját, mert ahhoz hozzá kellene férnünk az számlák azonosítójához, azaz látni kellene, hogy mely számlákról indultak a tranzakciók. Ezt azonban –érthető okokból- nem adják ki a kriptotőzsdék.

A fentiek ellenére mégis információt kaphatunk a kriptotőzsdék wash trading gyakorlatáról. Az egyik forrása a wash trading trazakciók létezésének az Mt. Gox kriptotőzséhez kapcsolódik, illetve egy másik vizsgálatban statisztikai eljárásokkal kerestek szokatlan jelzéseket 41 kriptotőzsde kereskedési forgalmát elemezve. Mindkét forrás alátámasztja, hogy a kriptotőzsdék aktívan alkalmazzák a wash trading technikákat a forgalom felfújása céljából. Nézzük a vizsgálatok részleteit.

Mt. Gox kriptotőzsde és a wash trading

A kriptodevizák piacára az utóbbi években bekapcsolódó befektető valószínűleg nem is hallott az Mt. Gox kriptotőzsdéről pedig a kezdetekben (2011-2013 között) a világ egyetlen, majd első számú kriptotőzsdéje volt, melynek piaci részesedése 2011-2013 között 60-100 százalék között  mozgott. A sikeres indulásnak szomorú vége lett. Az Mt. Gox csődöt jelentett, és ezzel együtt 850.000 db bitcoinnak is nyoma veszett, melynek nagyrészét egyszerűen kilopták az ügyfelek számlájáról. Az alábbi képen az Mt. Gox piaci részesedése látható 2011-2013 között.

forrás: Direct Evidence of Bitcoin Wash Trading

Direct Evidence of Bitcoin Wash Trading kutatás eredményei

2011-ben azonban az Mt. Gox adatbázisát feltörték, és 2014-ben adatokat nyilvánosságra hozták. Ezzel 17 millió tranzakció adatait ismerhettük meg, mely az Mt. Gox rendszerében kötött ügyleteket többségét jelenti. Ettől kezdve pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy szakértők elemezzék az Mt. Gox tőzsde kereskedési forgalmát. Erről a vizsgálatról olvashatunk bővebben a Direct Evidence of Bitcoin Wash Trading cím alatt elérhető tanulmányban. Mivel a tranzakciós adatok nemcsak a kereskedési forgalmat tartalmazzák, hanem a tranzakció azonosítóját is, így egyszerűen összegyűjthetők azok a megbízások melyek ugyanazon számlaszámról ugyanakkor értékben tartalmaztak vételi és eladási megbízásokat. A wash trading technikát egyszerű leleplezni ezzel a módszerrel. Ha minden egyes számlát (account ID alapján) megvizsgálunk, és látjuk, hogy ugyanabban a pillanatban ugyanarról a számláról, ugyanakkora vételi és eladási megbízás is a rendszerben van. Az alábbi grafikonon látjuk a wash trading technikával létrehozott kereskedési forgalmat az Mt. Gox rendszerében bitcoinban meghatározva (csak a BTC kereskedési adatait vizsgálták).

forrás: Direct Evidence of Bitcoin Wash Trading

Az abszolút összegnél itt is érdekesebb a relatív, azaz az alábbi képen láthatjuk, hogy az adott napi forgalom mekkora részét tette ki wash trading a tőzsdén.

forrás: Direct Evidence of Bitcoin Wash Trading

Kik voltak a wash tradinget elkövető személyek?

Mivel a számlanyitáshoz különösebb okiratra nem volt szükség, így bárki lehetett, de ahogy az adatokból kiderült az egyik elkövető egy Willy nevű bot volt, amely 10-20 db (véletlenszerűen meghatározott) bitcoint vásárolt/eladott minden 5-10 peren jutalékmentesen, megállás nélkül hónapokon keresztül egészen 2014 januárjáig. Egy 2013-as technikai hiba miatt 2013 decemberében egyébként fórumokon felmerült a Willy nevű robot létezése. Azonban a fenti kutatásból az is kiderül, hogy Willy mellett voltak más számlák, melyeket wash trading célra használtak, például 1032 db olyan számlát találtak, melyeken jutalék, és díjak nélkül kereskedtek, de találtak számos duplikált felhasználót is az adatbázisban.

A tanulmány szerzői azzal összegzik a fentieket, hogy bár csak az utóbbi években merült fel a wash trading gyanú széles körben a kriptotőzsdékkel kapcsolatban, azonban, azt láthatjuk, hogy a technikát már a kezdetektől fogva alkalmazták. A vizsgálatukban 98.291 számlát vizsgáltak meg, melyből 2887 számlán követtek el 230 ezer wash trading tranzakciót. Az adatokból az is megállapítható, hogy 2011-től kezdődően alkalmazták a wash trading technikákat, majd az Mt. Gox ellen elinduló hatósági vizsgálatokkal megszűntek ezek a technikák.

41 kriptotőzsde vizsgálata

Egy másik, 2021-ben megjelenő átfogó vizsgálatban 41 kriptotőzsde forgalmát elemezték (Competition and Product Quality: Fake Trading on Crypto Exchanges). Mivel nem állnak rendelkezésre részletes kereskedési adatok, így különböző statisztikai eljárásokkal próbálták a kutatók meghatározni, hogy kimutatható-e ezeken a kriptotőzsdéken a wash trading technika használata. Az egyik ilyen statisztikai eljárás az ún. benford törvényhez kapcsolódik, azaz a számok előfordulásának gyakorisága jól meghatározható mintázatot mutat. Ahogy az alábbi képen látható, az emberek által használt számok 31%-a kezdődik 1-es, 19%-a 2-es, stb. számmal. Pontosan ezen sajátos eloszlás miatt jól használható a benford törnvénye csalások, adatok manipulációjának leleplezésére.

forrás: https://hu.wikipedia.org/

Az alábbi képen láthatsz egy példát benford törvény alkalmazására különböző kriptotőzsdék esetében 10 perces időszakokban mért kereskedési forgalmon ETH/BTC (ethereum/bitcoin) piacán. A Binance és a ZB kriptotőzsdén a számok előfordulási gyakorisága (kék görbe) egyezik azzal, amit a benford törvények alapján várunk (pontozott vonal), de az Okex és Bibox tőzsdéken jelentősen eltér a gyakoriság.

forrás: Direct Evidence of Bitcoin Wash Trading

Természetesen nem egyetlen hónapot (a képen 2019 márciusa látható) 10 perces intervallumait kell vizsgálni, hanem hosszabb időszakot. Mindenesetre minél nagyobb az eltérés a benford törvény szerinti görbe és a tényleges között, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az adatok manipulálva vannak. A fenti csak az egyike a megvizsgált összefüggéseknek. Szintén szokatlan helyzetekre, adatmanipulációra használható módszer az ún. log-normal eloszlás vizsgálata, illetve az ún. kolmogorov-smirnov teszt. Erről bővebben azért nem beszélnék, mert egy korábbi cikkünkben már volt róla szó. Az alábbi képen a long-normal eloszlás vizsgálata látható. A Binance esetében a forgalmi adatok közelítik a várt adatokat (szaggatott vonal), de a ZB esetében jelentős az eltérés.

forrás: Direct Evidence of Bitcoin Wash Trading

A fenti módszerekkel elvégzett vizsgálatból arra lehet következtetni, hogy a fake trading, azaz a wash technikák alkalmazása folyamatosan megfigyelhető jelenség egyes kriptotőzsdék esetében. A 41 vizsgálat alá vett kriptotőzsde közül jellemzőben a kisebb,és kevésbé ismert kriptotőzsdék esetében figyelhetők meg ezeknek a technikáknak az alkalmazása. A wash trading technika alkalmazásának hátterében pedig az áll, hogy a nagyobb kereskedési forgalom több potenciális ügyfelet jelent a kriptotőzsde számára, mivel a befektetők a magas kereskedési forgalmat az alacsonyabb díjakkal, spread-el kapcsolják össze. Ha pedig a kriptotőzsde több ügyfelet tud szerezni, akkor a jutalékokból is több bevétele származik, így minél erősebb a verseny a kriptotőzsdék között, annál nagyobb lesz a jelentősége a forgalom manipulálásának. Kereskedés technikai oldaláról nézve sem szerencsés azokra a kriptotőzsdékre hagyatkozni, ahol a forgalom mesterségesen fel van fújva. A forgalomnak a kereskedők ugyanis jelentést tulajdonítanak, és a döntéseiket befolyásolja a kereskedési forgalom.