Részvény jellemzői, fogalma, részvényfajták

Ebben a cikkben a részvény jellemzőit, fogalmát, a fontosabb részvényfajtákat beszéljük meg gyakorlati oldalról, azaz azt tárgyaljuk, hogy a részvény vásárláshoz, kereskedéshez milyen minimális ismeretek szükségesek a részvényekkel kapcsolatban.

Részvény fogalma röviden

A részvények (angolul stocks) legfontosabb jellemzői, hogy tulajdonviszonyt testesítenek meg, és lejárat nélküli értékpapírok. Ez azt jelenti, hogy az általános törzsrészvényt a vállalat nem váltja vissza, kizárólag eladni lehet őket. Pontosan ezzel a céllal jöttek létre a tőzsdék, hogy lehetőséget nyújtsanak a vállalat-tulajdonosoknak a részvény jegyzése utáni kereskedésre. Nézzük a részvény tulajdonságait részletesebben, a gyakorlati szempontokat vizsgálva.

Részvény jellemzői, tulajdonságai a gyakorlatban

Megbeszéltük a részvény fogalma kapcsán, hogy a részvények lejárat nélküli értékpapírok, és tulajdonviszonyt testesítenek meg. Ezekből a tényekből számos dolog következik, melyek a gyakorlatban meghatározzák a részvényekbe történő befektetést.

Miért fontos, hogy a részvény lejárat nélküli értékpapír?

A részvény lejárat nélküli értékpapír, tehát nem lehet visszaváltani a lejárati időpontot követően, mint például egy kötvényt, vagy egy bankbetétet. A részvényt értékesíteni lehet, azaz más befektető részére el tudjuk adni. Speciális esetben a vállalatok is szerveznek visszavásárlásokat, így akár a vállalat is visszavásárolhatja, de ez nem az általános eset. Mindenesetre a vállalati részvény visszavásárlásnak több fontos következménye van, például ha a vállalat folyamatosan vásárolja a részvényeit, akkor erősödik a részvények árfolyama. A témát itt fejtettem ki részletesen.

Ahogy tehát fentebb megbeszéltük a részvényeket más befektetőknek adhatjuk el. Erre biztosít felületet a tőzsde, azaz a részvények kereskedéséhez hozzá kell férnünk a tőzsde rendszerérhez. Ehhez egy brókercégre lesz szükségünk, lásd itt.

A tőzsde mellett az elsődleges kibocsátás során is vásárolhatunk részvényeket, ezek az ún. IPO-k, melyeknek a másodlagos piaci, azaz tőzsdei kereskedéshez képest további sajátosságai vannak: IPO - részvénykibocsátás.

Általában egyébként már tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeit vásárolják a kereskedők, így  a másodlagos piaci kereskedéssel kapcsolatos információk lesznek a fontosabbak a kereskedő számára. Ide tartoznak a tőzsdei megbízások, és azok ismeretei, melyek nélkül nem tudunk részvényeket vásárolni: Tőzsde megbízási típusok.

Miért fontos, hogy tulajdonviszonyt testesít meg a részvény?

A részvény rövid leírásában az is elhangzik, hogy tulajdonviszonyt testesít meg. Ez is egy fontos elem, gondoljunk csak arra, hogy a kötvények például hiteljogviszonyt biztosítanak. A tulajdonviszony pedig egész más jogosultságokat ad a befektető számára. Például szavazati jog, de ami a kisbefektetők számára fontosabb, hogy jogosultak leszünk az osztalékra. Osztalékot a tőzsdei társaságok az előző években elért eredményeik alapján fizetnek. Osztalékhozam tekintetében nagyon nagy a szórás. Egyes társaságok nem fizetnek osztalékot, de találkozhatunk 2-10 százalék közötti osztalékhozamokkal is. Az osztalék témáról részletesen itt beszéltünk: Osztalék kereskedés, osztalék befektetések.

Részvény jellemzői, a legfontosabb részvényesi jogok:

• jogosult a társaság közgyűlésén részt venni, vagy meghatalmazottjával képviseltetheti magát,
• jogosult a részvénytulajdona arányában szavazni a vállalatot érintő kérdésekben, mint például osztalék fizetése, osztalék mértékének a megállapítása,
• jogosult a társaság eredményéből való részesedésre, az osztalékra.
• A részvényes csak a részvénye erejéig felel a vállalat kötelezettségeiért, a saját vagyonával nem.

Részvényfajták

Az elmúlt években számos haladó kereskedővel találkoztam a hírlevelünk olvasói között és a tanfolyamok hallgatói között is, mégis nagyon sok haladó szinten levő kereskedő nem ismerte a törzsrészvényeken túli részvények világát. Pedig a törzsrészvényeken túl még három fontos részvénykategóriát különíthetünk el. A négy fontosabb részvényfajtát az alábbi lista mutatja:

1. Törzsrészvény jelentése, jellemzői,
2. Elsőbbségi részvény jelentése, fajtái, kereskedés
3. Kamatozó részvény jelentése
4. Átváltoztatható részvény

1) Törzsrészvények, mint legismertebb részvény fajta

A részvényfajták között a leggyakrabban a törzsrészvényekkel találkozunk a tőzsdéken. A hagyományos, széles tömegek számára elérhető részvény. A részvényesi jogok itt megegyeznek a fenti bekezdésben tárgyaltakkal. További fontos szempont, hogy a törzsrészvény nem kamatozik, nem biztosít osztalék elsőbbséget, és nem váltható vissza.

törzsrészvényről annyit érdemes tudnod, hogy a törzsrészvényeken belül is vannak egyedi sajátosságokkal rendelkező részvények. Bár a magyar tőzsdén ilyenekkel csak elvétve találkozhatsz, de  a külföldi tőzsdéken sok olyan társaság van, melynek részvényei törzsrészvények, de egyedi sajátossága van a részvények piacának. Ilyen részvények az alábbiak:

• Ingatlanokat hasznosító, kezelő társaságok, azaz REIT részvények: REIT részvények, befektetések előnyei,buktatók
• MLP részvények: A legnagyobb osztalékot fizető részvények: MLP részvények
• Penny stock, azaz centes részvények: Penny stock, centes részvények kereskedése
• Növekedési részvények: Mit kell tudni az agresszív portfólióról és a növekedési részvényekről
• Defenzív részvények: Defenzív részvények: hogyan jelezhetik a válságokat?
• Kamatérzékeny részvények: Mit kell tudnod a kamatérzékeny részvényekről?
• Value-részvények: Value-részvények, Value-anomália jelentése, magyarázata
• Növekedési részvények: Hogyan találd meg a jövő sikeres társaságait a tőzsdén?
• Osztalékrészvények: Megéri osztalék részvényeket vásárolni a tőzsdén?
• Minőségi részvények: Érdemes vásárolni? Quality-Junk stratégia tesztelése

2) Elsőbbségi részvények, mint speciális részvény fajta

Az elsőbbségi részvény definíciója tehát olyan részvény, amely a törzsrészvényekhez képest valamilyen jogosultságban elsőbbséget ad a tulajdonosának. A gyakorlatban főleg az osztalék elsőbbségi részvényekkel találkozunk, több ezer érhető el a külföldi tőzsdéken. Az ilyen részvény tulajdonosai elsőbbséget élveznek osztalék fizetés szempontjából a törzsrészvényekhez képest.

Az osztalék elsőbbségi részvények és a törzsrészvények ugyanazon társaság esetében tőzsdei kereskedésben teljesen szétválasztottak, az árfolyamuk is eltérő. Ráadásul az osztalékelsőbbségi részvények között vannak olyan típusok, melyek egy fix áron visszahívhatók (előfordulhat olyan eset is, hogy a vételi árfolyamunk alatti áron történik a visszahívás). Részletesen a következő bejegyzésben beszéltünk erről a részvény típusról.

3) Kamatozó és átváltoztatható részvény fajták, típusok

A kamatozó és átváltoztatható nagyon ritka részvény típusok, az összes részvénynek csak egy kis részét teszik ki. Valószínűleg nem is fogunk találkozni ezekkel a részvény fajtákkal. A kamatozó részvény egy olyan részvénytípus, amely meghatározott mértékű kamatra jogosítja fel a tulajdonosát. A kamat mellet osztalékra is jogosult lesz a kamatozó részvény tulajdonosa.

A kamatozó részvény további tulajdonsága, hogy kamatot akkor is kap a tulajdonos ha a társaságnak nincs nyeresége. Abban az esetben nem fizethető ki kamat a részvényeseknek a kamatozó részvény után, ha az a részvénytársaság saját tőkéjének az alaptőke szintje alá csökkenését eredményezi.

4) Átváltoztatható kötvényről röviden

Az átváltoztatható részvény pedig törzsrészvényé váltható kötvény, amely kibocsátásáról a közgyűlés dönt. Ha a kötvény tulajdonosa nem él az átváltási lehetőséggel a kötvény lejáratáig, az átváltási joga megszűnik és a kötvényt a kamattal kifizetik.

Részvényekkel elérhető hozamok

Az alábbi videóban a befektetések alapjait beszéljük meg, elsősorban kezdő befektetők számára készült az előadás. Három témát tárgyalunk. Az első, hogy milyen hozamokra számíthatunk a különböző befektetésekkel. Mi a felső határa az elérhető hozamnak, mit tekinthetünk irreális hozamnak. Ezen túl pedig megbeszéljük a befektetési lehetőségeket és szó lesz arról is, hogyan célszerű a költségeket optimalizálni.