Elsőbbségi részvény jelentése, fajtái, kereskedés

A részvénypiacon kereskedők, befektetők ritkán találkoznak ún. elsőbbségi részvényekkel, azonban ezeknek is vannak különböző sajátosságaik, amelyek érdemessé teszik őket arra, hogy megismerkedjünk velük. Különösen a kockázatot kerülő, illetve osztalék portfóliót építő befektetők vehetik használt a leírtaknak. Cikkünkben az elsőbbségi részvényekkel kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át.

Mi a különbség a hagyományos és elsőbbségi részvények között?

A részvényeknek két nagy csoportját tudjuk elkülöníteni, az egyik a hagyományos, széles tömegek számára elérhető ún. törzsrészvény, míg a másik kategória az elsőbbségi részvény, amely valamilyen jogosultságban elsőbbséget élvez. Az elsőbbségi részvény definíciója tehát olyan részvény, amely a törzsrészvényekhez képest valamilyen jogosultságban elsőbbséget ad a tulajdonosának.

Az elsőbbségi részvények típusai

Különbséget kell tenni elsőbbségi részvények esetén, hogy nyílt vagy zártkörű részvénytársasághoz kapcsolódik. (Zártkörű részvénytársasággal kapcsolatos elsőbbségi részvényekkel cikkünkben nem foglalkozunk). A nyíltkörűen működő, tehát tőzsdén is megvásárolható részvényekkel rendelkező társaságok esetében az alábbi két elsőbbségi részvénytípus terjed el a gyakorlatban:

• Likvidációs hányadhoz kapcsolódó elsőbbségi részvény:  az ilyen részvények tulajdonosai, a társaság felszámolása esetén elsőbbséggel rendelkezik a törzsrészvényesekhez képest.
• Osztalékelsőbbségi részvény: az ilyen részvény tulajdonosai elsőbbséget élveznek osztalék fizetés szempontjából a törzsrészvényekhez képest. A gyakorlatban az elsőbbségi részvények ezen típusa terjed el, így cikkünkben az osztalék elsőbbségi részvényekkel fogunk foglalkozni.

Osztalékelsőbbségi részvények tulajdonságai

Az osztalékelsőbbségi részvények legfontosabb tulajdonsága tehát, hogy osztalék fizetésben elsőbbséget élveznek a tulajdonosok a törzsrészvényekhez képest. Általában azonban szavazati joggal nem rendelkezhetnek a tulajdonosok, bár ez korlátozás az átlagos kisbefektetőt valószínűleg nem érinti, mivel egyébként sem rendelkezik nagy részvényaránnyal.

Az osztalék elsőbbségi részvények és a törzsrészvények ugyanazon társaság esetében tőzsdei kereskedésben teljesen szétválasztottak, az árfolyamuk is eltérő. Az amerikai részvénypiacon jellemzően 25 dollár közelében kereskednek az osztalék elsőbbségi részvényekkel. Ez az az ár, amin a részvénytársaság visszahívhatja, visszavásárolhatja a részvényeket.

Ha az árjegyzés 25 dollár alatti, akkor valamekkora diszkonttal tudjuk megvásárolni, ha pedig 25 dollár feletti, akkor prémiumot fizetünk. Mivel osztalékot fizetnek a részvények, így akár 25 dollár fölött is megéri megvásárolni őket (attól függ mennyi osztalékot kapunk a visszahívásig), illetve akár veszteségünk is keletkezhet úgy, hogy prémiummal vettük, és visszahívják a részvényeket.

A visszahívás időpontja után bármikor dönthet a vállalat a visszavásárlás mellett. Ebben az esetben akkor lesz kockázatos a befektetésünk ha prémiummal, tehát 25 dollár felett vesszük a részvényeket, és még nem kaptunk annyi osztalékot, amennyi a prémium volt. Az osztalékelsőbbségi részvények valójában részvények, de technikailag jobban hasonlítanak a kötvényekre, hitelminősítők is értékelik ezeket a részvényeket.

Az osztalékelsőbbségi részvények kiválasztásának szempontjai

A kiválasztásuknál fontos szempont, hogy ún. kumulatív (cumulative preferred stock) vagy nem kumulatív (noncumulative preferred stock) típusú a részvény. A kumulatív típus esetén, ha egy évben a társaság nem fizet osztalékot valamilyen oknál fogva, akkor azt a későbbiekben ki kell fizetnie az elsőbbségi részvény tulajdonosainak. A fentiek mellett a legtöbb osztalék elsőbbségi részvény esetében egy előre meghatározott fix osztalék kerül kifizetésre. Arra is találunk példát, hogy valamilyen tényezőhöz kötik az osztalékot, például alapkamat változáshoz. Az amerikai piacokon a negyedéves osztalék fizetési gyakoriság a jellemző, de találunk féléves osztalékfizetési gyakoriságú részvényeket is.

A "redeemable preferred stock" kifejezés azt jelzi, hogy a társaság visszahívhatja, visszavásárolhatja egy meghatározott áron (Call Price) egy meghatározott időpont után (Call Price) a részvényeket.

A visszahívás előre meghatározott értéken, legtöbbször 25 dolláros áron történik az amerikai osztalékelsőbbségi részvények esetén. Ennek legkorábbi dátuma is meghatározásra kerül. A fenti adatokkal pedig már előre kalkulálható, hogy megéri-e prémiummal (25 dollár felett) megvásárolni a részvényt, vagy sem.

A visszahívás időpontját általában Call Date megnevezés alatt találjuk meg, további fontos szempont, hogy nem minden esetben 25 dollár a visszahívási ár (Call Price), de az amerikai tőzsdéken ez a leggyakoribb. (Találkozhatunk 100, de akár 1000 dolláros Call Price-al, visszahívási árral is.). A visszahívás időpontjában nem kötelező visszavásárolnia a társaságnak a részvényeket, ha nincs feltűntetve lejárati időpont (maturity date). Ezek az ún Perpetual preferred stock elnevezésű elsőbbségi részvények, azaz fix lejárati időpont (maturity date) nélküli, de a visszahívási időpont (call price) után bármikor visszahívhatók..

Miért hívják, vásárolják vissza az osztalék elsőbbségi részvényeket?

Ha megváltoznak a piaci körülmények gyakori, hogy megpróbálkoznak ezek a társaságok egy másik sorozat osztalékelsőbbségi részvény kibocsátásával, melynek már alacsonyabb lesz az osztalékhozama. Például az A sorozat osztalékhozama 7%, az új B sorozaté pedig 4%. Ilyenkor a társaságnak többe kerülő, drágább, tehát magasabb osztalékot fizető A sorozat a visszahívási idő (Call Date) után visszavásárlásra kerül, de közben a B sorozatból sikeresen tőkét vont be a vállalkozás.

Hol találjuk meg az osztalék elsőbbségi részvényeket?

Ha osztalék elsőbbségi részvényekkel szeretnénk kereskedni, akkor az első kérdés, ami felmerülhet, hogy milyen módon érhetjük el az osztalék elsőbbségi részvények piacát. A legnagyobb választékban az amerikai részvénypiacokon találunk osztalék elsőbbségi részvényeket, így előnyt jelenthet ha a brókercégünknél az amerikai tőzsdét el tudjuk érni, vagy épp amerikai brókercégnél vezetjük számlánkat. További problémát jelent, hogy az osztalék elsőbbségi részvényeket gyakran nem találjuk meg az ismertebb részvényszűrő alkalmazásokban (például az általam is használt finviz.com alatt sem találjuk meg).  Az egyik jól használható, amerikai  osztalék elsőbbségi részvényekkel foglalkozó weboldal preferredstockchannel.com domain alatt található. Itt egy ingyenes regisztráció után hozzáférhetünk az amerikai piacon kereskedhető osztalék elsőbbségi részvényekkel.

A preferredstockchannel.com weboldalon az osztalék elsőbbségi részvényeket három úton (lásd fenti képet, amely a weboldal menüsorának részlete) tudjuk elérni, ezek az alábbiak:

• S&P500 Preferreds menüpont: Az S&P500, azaz 500 legnagyobb amerikai vállalatok által kibocsátott osztalékelsőbbségi részvények, listája, paraméterei
• Preferred Stocks by industry: A különböző iparágak szerinti felbontásban tekinthetjük meg az osztalékelsőbbségi részvényeket
• Preferred Stock Screener: kifejezetten osztalékelsőbbségi részvényekre használható szűrőprogram

Osztalék elsőbbségi részvények kereskedése

Az osztalék elsőbbségi részvények kereskedésének első lépése a piac, választék áttekintése. Ehhez a fenti szűrőprogram, illetve fenti három lehetőség közül bármelyik jól használható. Mivel az S&P500, illetve iparágak szerinti válogatás sok magyarázatot nem igényel, így a részvényszűrő fontosabb funkcióit beszéljük meg. Az alábbi képen a szűrő fontosabb paramétereit látjuk, lentebb pedig a magyarázatok a részvényszűrőhöz.

Osztalék elsőbbségi részvények szűrése

Magyarázat a részvény szűréshez:

• Company or preferred name matches keyword:  megadhatunk bármely tetszőleges vállalat nevet, tickert, ha egy konkrét cégre vagyunk kíváncsiak. A piac áttekintéséhez azonban célszerű üresen hagyni ezt a mezőt.
• Categorization is: meghatározhatunk egy konkrét iparágat, ekkor a kereső csak az iparágon belüli részvényeket vizsgálja.
• Trading price vs. liquidation preference: Beállíthatjuk, hogy a jelenlegi kereskedési ár és visszahívási, más néven likvidációs ár között mekkora eltérés legyen. Hasznos funkció. Itt tudjuk beállítani hogy mutassa azokat a részvényeket, melyekkel a likvidációs, vagy visszahívási ár alatt kereskednek, ez az ún. diszkont (részletesen a cikk előzményében tárgyaltuk). De a prémium mellett kereskedhető részvények is lekérdezhetők.
• Current Yield: Az aktuális hozam, a jelenlegi árfolyam mellett. Értelemszerűen ha az árfolyam a kibocsátási ár alatt van, akkor az ígért osztalék nagyobb hozamot jelent, mivel most kevesebbet kell fizetnünk a részvényekért.
• Original Coupon: Az eredetileg, a kibocsátási összegre, vagy visszahívási árra ígért osztalékhozam
• Dividend frequency: osztalékfizetés gyakorisága szerinti szűrés (havi és negyedéves osztalékfizetési gyakorisággal találkozunk az amerikai tőzsdéken).
• Time since latest ex-dividend: mennyi idő telt el az utolsó osztalék fizetés óta.
• Redeemable: visszahívható részvény,
• Cumulative: kumulatív típusú részvény,
• Convertible: konvertálható osztalékelsőbbségi részvény, amely meghatározott feltételekkel törzsrészvényekre váltható át.
• Time to maturity: Lejárati időpont, egyes osztalék elsőbbségi részvényeket fix lejárati időponttal bocsátanak ki.
• Time to call date: Visszahívási időpont szerinti szűrések, ezen időpont elteltével a vállalat visszavásárolhatja a részvényeket a kibocsátási áron (jellemzően 25 dollár, de 100 és 1000 dolláros példákat is láthatunk)

Ha a legnagyobb hozamú lehetőségeket keressük, akkor elengedő a Current Yield mezőt beállítanunk, például ">8%" paraméterre. Ekkor a 8 százaléknál nagyobb hozamot nyújtó osztalék elsőbbségi részvényeket találjuk meg. Érdemes egyébként minden egyes Current Yield kategóriát végignézni, tehát a ">2%", ">4%", ">6%" és ">10%"-ot is, mert így több találatot tudunk áttekinteni.

Mire figyeljünk?

Tartsuk szem előtt, hogy a magas hozam együtt jár a magas kockázattal, így bár találhatunk akár 20-30% közötti hozamot ígérő osztalékelsőbbségi részvényeket is, azonban ezeknél a kockázat is jelentős. Ilyen magas hozam úgy jöhet ki, hogy a részvény árfolyama jelentős esésen van túl tehát mélyen a kibocsátási, vagy likvidációs hányad alatt zajlik a kereskedés. Bár csőd esetén az osztalék elsőbbségi részvények megelőzik a közönséges törzsrészvényeket, de gyakori, hogy a csőd, felszámolás végére, már az elsőbbségi részvényeseknek nem marad felosztható vagyon (a hitelezők, kötvényesek elsőbbséget élveznek).

Általánosságban elmondható, hogy jól működő, pénzügyileg stabil, pozitív jövőképpel rendelkező vállalat esetében jelentős diszkontra (aktuális ár < visszahívási ár) nem számíthatunk, gyakran még prémiumot is kell fizetnünk (aktuális ár > visszahívási ár)

Az osztalék elsőbbségi részvények veszélyei

Az alábbiakban egy rövid példát tekintünk át, megnézzük, hogy mire célszerű odafigyelni. A példában szereplő osztalék elsőbbségi részvényt az RHE.PRA ticker alatt találjuk a vállalat teljes neve: Regional Health Properties Inc. A fontosabb paramétereket az alábbi táblázatban látjuk:

A fontosabb paraméterek már ismerősek lehetnek, de azért nézzük meg részletesen:

• Redeemable: visszahívható
• Call Date: 21/1/2017, tehát 2017. december 1. után a társaság visszavásárolhatja a részvényeket (25 dolláros áron)
• Perpetual? nincs meghatározott lejárati időpont, de call date után bármikor visszahívható
• Cumulative?: a ki nem fizetett osztalék halmozódik, később ki kell fizetnie a társaságnak
• Shares Offered: ebben a példában 450.000 db részvény lett kibocsátva
• Liquidation Preference: visszahívási ár, likvidációs ár: 25 dollár
• Recent Market Price: jelenlegi kerekedési ár: 9 dollár
• Discount to Liquidation Preference: diszkont mértéke, azaz most 16 dollárral a visszahívási ár alatt vásárolható meg
• Original Coupon: eredetileg ígért osztalék, 10,88%, (25 dollárra)
• Pay Period: osztalék fizetés gyakorisága

A szöveges tájékoztatóból az is kiderül, hogy az eredetileg 25 dolláron kibocsátott részvények után a társaság évi 2,7187 dollár osztalékot (negyedéves felosztásban) tervez fizetni. Azaz ha ma 9 dollárért vásároljuk meg a részvényeket, akkor is 2,7187 dolláros osztalékot kapunk. Ez utóbbi két szám hányadosa ki is adja az elérhető hozamot (2,7187/9), azaz kb. 30%.

A fenti képen láthatjuk az RHE osztalékelsőbbségi részvényeinek árfolyam, mozgását. Nem olyan régen még 6 dolláros árfolyam közelében zajlott a kereskedés. Fontos azonban, hogy az elsőbbségi részvények mellett a törzsrészvények árfolyamát is megnézzük, gyakran árulkodik arról, hogy a helyzet nem túl fényes, lásd alábbi kép.

A fenti képből már rögtön kiderül, hogy a korábban 3-6 dollár között mozgó részvényár mára 23 centre esett vissza, a piac gyakorlatilag csődöt áraz. Az RHE.PRA osztalékelsőbbségi részvényt tehát nem más, mint egy próbálkozás a vállalat részéről, hogy forrást vonjon be. Ha az RHE mérleg és eredmény kimutatásába is bepillantunk, akkor láthatjuk, hogy 2017 őszén egy hosszú távú kötelezettség kifizetésére fordították az elsőbbségi részvényből befolyt összeget.  További intő jel a mindössze 16 alkalmazott és a 0,2-es likviditási ráta (kapcsolódó cikk: Tőzsdei vállalatok fizetőképessége), azaz a rövid lejáratú kötelezettségei a vállalatnak 5-ször nagyobbak, mint a forgóeszközök.

A fenti példából is látható, hogy egyedi osztalék részvény befektetésekhez több tényezőt is figyelembe kell venni, és alaposan utána kell járni a vállalatnak. Léteznek azonban elsőbbségi osztalék részvényekre specializálódott alapkezelők is.