P/BV mutató, ráta: részvény értékelése a Price/Book, azaz P/B mutatóval

A cikkünkben a value-tényezővel, value-faktorokkal foglalkozunk. A value-tényezőkhöz kapcsolódó megfigyeléseknek közel 90 éves múltja van (lásd Graham és Dodd módszerét), ugyanakkor a value-hatás létezése valójában ellentmond a hatékony piacok elméletének, így hosszú ideig a közgazdászok nem vettek róla tudomást, illetve különböző okokra hivatkozva elutasították a value-tényezők létezését. Mára ezek az összefüggések nyilvánvalóak, és 1993-ban a size-tényező mellett a value-tényező is bekerült a CAPM modell-be, így gyakorlatilag mára már a hatékony piacok elmélete is kiegészítésre került a value-tényezővel. A bejegyzésben a P/B mutató és a részvény hozama közötti összefüggést beszéljük meg, melyről a value-tényezők közül legelőször mutatták ki az akadémikus kutatások is, hogy összefüggésben áll a jövőbeni hozammal. Témáink:

  • A P/B mutató számítása, értelmezése
  • A P/B mutató értelmezése
  • Milyen esetekben tudjuk még használni a P/B mutatót?
  • P/B mutató és a hatékony piacok elmélete
  • P/B ráta használatával felülteljesítés érhető el a tőzsdén
  • Értékalapú tőzsdestratégiák

A P/B mutató, számítása, értelmezése, fogalma

Az ún. P/BV, vagy P/B mutató a részvény könyv szerinti értékét viszonyítja a részvény árfolyamához. A mutató értékét úgy számítjuk ki, hogy a részvény aktuális árfolyamát elosztjuk az egy részvényre jutó saját tőkével. Ha például XY társaság részvényeinek aktuális árfolyama 20 dollár, és a társaság egy részvényre jutó könyv szerinti értéke 10 dollár, akkor a P/B mutató 20/10, azaz 2.

Ha a számítás eredményeként 1-nél kisebb számot kapunk, akkor a piac által meghatározott aktuális érték alacsonyabb, mint a vállalat könyv szerinti értéke. Fordított esetben, 1-nél nagyobb szám esetén pedig a piac által meghatározott érték, azaz a piaci kapitalizáció nagyobb, mint a vállalat könyv szerinti értéke. Így gyakorlatilag ez a mutató fejezi ki azt, hogy milyen valós, eszközökben kifejezett fedezet van egy-egy részvény mögött.

Természetesen az 1-nél kisebb érték meglehetősen ritka, bár hosszútávon gondolkodó befektetőknek, ilyen részvényeket érdemes megvizsgálni. Nem árt azonban tisztázni az okát annak, hogy a piac által meghatározott ár kisebb, mint a könyv szerinti érték. Ilyen eset lehet, például az általános negatív hangulat, medvepiac, melynek során egy jó fundamentumokkal rendelkező társaság részvényeit is adhatják a kereskedők. Jó példa erre a 10 évvel ezelőtti medvepiac, melynek során az OTP részvények árfolyama is jelentősen a könyv szerinti értéke alá esett.  De okozhatja az árfolyam hirtelen visszaesését a likviditási hiánya (főleg kisebb kapitalizációjú társaságok esetén fordul elő), vagy egy nagybefektetők eladási ajánlatai is nyomás alatt tarthatja egy részvény piacát.  

Továbbá lehetséges, és gyakori az az eset is, hogy azért alacsonyabb a piaci ár, mint a könyv szerinti érték, mert a piaci szereplők egy negatív eseményt áraztak be. Értelemszerűen egy negatív esemény a cég életében csökkentheti a könyv szerinti értéket a jövőben, így a mutató ismét visszakerülhet az 1-nél nagyobb tartomány fölé.  A fentiek miatt tehát célszerű az okokat is vizsgálni, azaz mi vezethetett oda, hogy a vállalat piaci ára a könyv szerinti érték alá essen.

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a részvény ára a társaság jövőbeni pénztermelő képességére utal. Ha a piaci szereplők szerint jelentősen növekedni fog a cég nyeresége, akkor a P/B érték jelentősen eltávolodhat az 1-es értéktől. Ha viszont a piaci szereplők  szerint a társaság pénztermelő képessége csökkenni fog a jövőben, akkor az árfolyam a könyv szerinti érték alá eshet.

További hasznos segítséget nyújthat a mutató abban az esetben, ha egy befektetési döntés előtt ellenőrizzük a részvény P/B mutatóját. Nem ritka az az eset sem, hogy a vállalat piac által meghatározott értéke 10-20-szorosa a könyv szerinti értékének (néhány példa Amazon.com 21-es P/B, AbbVie 20-as P/B). Alapvetően ez sem jelent problémát, ha más jövedelmezőségi mutatók (például P/E) nem utalnak arra, hogy túlárazott a társaság.

 
 

Milyen esetekben tudjuk még használni a P/B mutatót?

A P/B mutatót olyan esetekben is tudjuk használni, amikor a vizsgált társaság veszteséges egy rövidebb időszakban. Ekkor ugyanis a nyereségen alapuló mutatók, mint például az egy részvényre jutó nyereség (EPS), és a P/E mutatók nem használhatók. Továbbá, ahogy a P/E mutató esetében is tárgyaltuk, a P/B mutatóra is vonatkozik, hogy összehasonlításra, csak szektoron belül a versenytárs vállalatok között használható.

A finviz.com részvényszűrő segítségével könnyedén szűrni tudunk az alacsony és magas P/B rátával rendelkező cégek között. A részvényszűrő alkalmazásban (felső menüsoron a Screener hivatkozás alatt érhető el) a Fundamental lap alatt találjuk a P/B mezőben, az alábbi kép szerint:

P/B mutató értékeire szűrés a finviz.com oldalon

A szűrési feltételek lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy konkrét értéknél kisebb (under) vagy nagyobb (over) P/B mutatóval rendelkező társaságokat mutasson nekünk a program, de a leggyakoribb alkalmazási mód a Low (<1) és High (>5). A megnevezések alapján az 1 alatti P/B értéket alacsonynak tekintjük, míg az 5 fölötti magas.

Amennyiben alacsony P/B mutatóval rendelkező társaságokat keresünk, használhatjuk az under 2 feltételt. Bár ebben az esetben több találatot fogunk kapni, de így az 1-es értéknél kismértékben nagyobb P/B mutatóval rendelkező társaságokat is látni fogjuk, hiszen a 0,95 és 1,1 között jelentős különbség nincs fundamentális szempontból. A témát itt folytatjuk: Hogyan találd meg az olcsó részvényeket?

P/B mutató beillesztése a CAPM modellbe

Eugen Fama és Kenneth R. French 1993-ban bővítette ki a CAPM-et a size tényező mellett a value tényezővel is, melynek múltbeli kimutatása a P/B mutatóhoz kötött. A kutatók ugyanis több évtizedre visszamenőleg vizsgálták az Egyesült Államok tőzsdéin a P/B mutató alapján kialakított portfóliókat, és megállapították, hogy az alacsonyabb P/B mutatóval rendelkező részvények átlaghozama magasabb. A vizsgálat során a P/B mutató reciprokát használták, kezelve a P/B problémáját ugyanis a nullával való osztás értelmetlen. Ezért a mutató reciprokát a BE/ME mutatót használták, mely a Book Equity to market Equity szavak rövidítése, és melynek kiszámítás során a könyv szerinti értéket osztjuk a piaci kapitalizációval, azaz tulajdonképpen a B/P mutató eredményét fogjuk megkapni. A kutató tehát BE/ME alapján sorba rendezték a részvénypiacot, és eszerint öt kategóriát alakítottak ki, és ugyanígy a kapitalizáció szerint is öt kategóriát alakítottak ki. Az egyes BE/ME értékekhez tartozó havi átlaghozamok az alábbi táblázatban figyelhetők meg.

 

BE/ME

 

Alacsony

2

3

4

Magas

Kis kapitalizáció

0,39

0,7

0,79

0,88

1,01

2

0,44

0,71

0,85

0,84

1,02

3

0,43

0,66

0,68

0,81

0,97

4

0,48

0,35

0,57

0,77

1,05

Nagy kapitalizáció

0,4

0,36

0,32

0,56

0,59

A részvénypiac legkisebb kapitalizációjú részvényei között tehát az alacsony BE/ME érték 0,39%-os átlagos havi hozammal járt együtt, míg ugyanebben a kategóriában a magas BE/ME érték 1,01%-os hozammal járt együtt. Ez a P/B mutatóra átfordítva azt jelenti, hogy a magas P/B érték alacsony hozamot, az alacsony P/B érték magas hozamot eredményezhet. Az alacsony és magas BE/ME értékek közötti különbség csökken, ahogy haladunk az egyre nagyobb kapitalizációjú vállalatok irányába, de ott is kimutatható. A fentiek után 1993-ban Fama és Frenc kiegészíti az eredeti CAPM modellt, így ettől kezdve három tényezős modellről beszélünk, ahol a három legfontosabb tényező egy részvény jövőbeni hozamára vonatkozóan a részvénypiac kockázati prémiuma (bétával korrigált) a size tényező, és a value hatás (P/B). CAPM képlete:

​ERi​=Rf​+βi​(ERm​−Rf​)+SMB+HML

ahol:

ERi​= a befektetés/részvény várható hozama

Rf​= kockázatmentes kamat

βi​= a befektetés, részvény béta tényezője

(ERm​−Rf​)= a részvénypiac kockázati prémiuma, azaz részvénypiac hozama – kockázatmentes hozam.

SMB, small minus big, azaz a nagy és alacsony piaci kapitalizációjú részvények hozamkülönbsége, lásd itt

HML, high minus low, azaz értékalapon drága és értékalapon olcsó részvények hozamkülönbsége

P/B ráta használatával felülteljesítés érhető el a tőzsdén

A value faktorokról, így a P/B mutatóról is azt mutatják a visszatesztelések, hogy használatával többlethozam érhető el a tőzsdéken. A value-hatás egyébként annyira erős volt az utóbbi 90 évben a tőzsdéken, hogy a hatékony piacok elméletéhez illeszkedő CAPM modellt ki is kellett egészíteni a value-tényezővel.

Az alábbi grafikonon az amerikai tőzsdén visszatesztelt long only value stratégiákat láthatod. Mindegyik esetben a vizsgált mutató alapján legolcsóbb részvényeket (a teljes részvénypiac 10%-át) vásárolták meg. További feltétel volt, hogy 1 milliárd dollárt meghaladó kapitalizációval rendelkezzen a társaság (centes és small cap részvények kizárása), és tranzakciós költséget is beleszámították az eredményekbe.

A grafikonon lila színnel az S&P500 index, azaz a piacba történő befektetéssel elérhető eredmény látható. A multi-metric egy speciális stratégia, melyben a P/B, P/E, P/FCF, EV/EBITDA mutatókat együttesen vizsgáljuk, és az összes mutató alapján rakjuk sorba a társaságokat, és így választjuk ki a legjobb 10%-ot. Látható az alábbi grafikonon, hogy a P/B mutató alkalmazásával az indexnél jobb hozamot lehetett elérni az utóbbi évtizedekben. A visszatesztelésről bővebben: Tőzsde és a 4 „value” faktor: Értékalapú stratégiák eredményei

A rangsor:

  1. Multi-metric stratégia
  2. P/FCF alapú stratégia
  3. EV/EBITDA stratégia
  4. P/E alapú stratégia
  5. P/B mutatón alapuló módszer

forrás: https://alphaarchitect.com

Részvényvásárlás előtt: 11 jelzés, amire figyelj

Mire érdemes odafigyelni, milyen figyelmeztető jelzéseket kaphatunk miután megvásároltuk a részvényeket? Összegyűjtöttem a saját ellenőrző listámat, illetve néhány dologgal még kibővítettem, hogy kezdő kereskedők, befektetők számára is érthető legyen. Az alábbiakban tehát megbeszéljük azt a 11 jelet, ami arra utalhat, hogy nem jó részvényt vásároltunk:

 
 

 

 
 

 

 
 

 

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak