Hogyan vásárolj olcsó részvényeket?

A cikkünkben bemutatok egy lehetséges módszert arra, hogy olcsó részvényeket találjunk, illetve megbeszéljük, hogy az olcsó részvények keresése során, milyen problémák merülhetnek fel. Gondolok itt arra, hogy a sokat esett az árfolyam, vagy a történelmi mélyponton levő árfolyam nem feltétlenül jelenti azt, hogy olcsó a részvény. Annak ellenére sem, hogy az átlagos befektető jellemzően az árfolyam alapján keresi, és vásárolja meg a részvényeket. Megbeszéljük tehát, hogy mi a probléma ezzel a részvényvásárlási módszerrel, és megnézzük, hogyan használható a P/B, P/E és P/S mutatók, ezek közül bővebben a P/B mutatóval fogunk foglalkozni. Témáink:

  • Sokat esett a részvény árfolyama? Érdemes megvásárolni?
  • Vannak kivételek? Amikor az árfolyam alapján találunk olcsó részvényeket?
  • Hogyan vásárolj olcsó részvényeket?
  • P/E alapján olcsó részvények megvásárlása
  • P/S mutató alapján olcsó részvények megvásárlása
  • P/B mutató alapján olcsó részvények vásárlása
  • Az értékalapon olcsó részvények kockázatai
  • Ha egy részvény olcsó, akkor olcsó is maradhat..
  • Van-e valami különleges a társaságban? (economic moat és további fontos szempontok)
  • Ha nem működik a gazdasági növekedés során, mi lesz a recesszióban?
  • Mennyire hatékony a társaság? (profit margin, operating margin mutatók)
  • Lesznek nehézségek, túl is fogja élni a cég? (dept/equity, quick ratio)
  • Minőségi vagy mennyiségi a kimutatott nyereség? (Cokie jar reserves technikák)
  • Bennfentesek, CEO és a shortosok..

Sokat esett a részvény árfolyama? Érdemes megvásárolni?

Kezdjük talán az általános esettel, amikor a befektetők azért vásárolnak meg egy részvényt, mert az árfolyama sokat esett, esetleg hirtelen meredek árzuhanást tapasztalunk, és azért érzünk késztetést a vásárlásra, mert azt gondoljuk, most akciósan tudunk vásárolni. A problémáról már részletesen beszéltünk korábban, de röviden arról lenne szó, hogy a hétköznapi életben vett akciók és a részvénypiaci akciók között jelentős a különbség. Ugyanis, amikor akciósan vásárolunk egy tetszőleges terméket (például laptopot), akkor ugyanazt a terméket, minőséget kapjuk, azonban a részvénypiaci „akciók” esetében a termék megváltozik. Bár ugyanazt a részvényt vásároljuk meg, de a vállalat profittermelő képessége megváltozik.

Ha egy részvény piacán nagy, vagy hirtelen áresés tapasztalható, akkor ez gyakran a megváltozott körülmények miatt alakul ki, azaz megváltozik a társaság profittermelő képessége. Nemcsak egyedi részvények, de idővel akár egész iparágak helyzete is megváltozhat, így előfordulhat, hogy hosszú távon sem fogunk profitot elérni. Egy egyedi részvény árfolyamát nem szabad úgy elképzelni, mint egy lufit, amit lenyomnak a víz alá (esik az árfolyam), majd ha megszűnik az erőhatás, ismét feljön a víz felszínére (ismét eléri a régi csúcsokat az árfolyam). A lufi előbb-utóbb feljön a felszínre, de egy egyedi részvény árfolyama nem biztos, hogy eléri már a korábban tapasztalt magasabb árszinteket. Néhány példa a lehetséges esetekre:

  • Elveszíti a vevői kör egy részét a társaság, tizedelődik a bevétel, így a profit is.
  • A fogyasztói szokások megváltoznak, nincs szükség a termékre a jövőben, ez tartósan alacsony árbevételt, alacsonyabb profitot eredményez.
  • Katasztrófa, váratlan esemény, per, melynek eredménye, hogy jelentős veszteség éri a társaságot.
  • Nehéz pénzügyi helyzet, nem hatékony működés szintén eredményezheti, hogy a társaságnak el kell adnia eszközeit, divízióit, amely alacsonyabb profitot, és akár tartósan alacsony árfolyamot eredményez.

Vannak kivételek? Amikor az árfolyam alapján találunk olcsó részvényeket?

A fent leírtak nagyrészt az egyedi részvényekre vonatkoznak, ugyanis teljes gazdaságokat lefedő tőzsdeindexek esetében sokkal ritkábban tapasztalhatunk olyan eseteket, amikor az eséseket nem követi árfolyam-emelkedés. Ismert példa lehet a japán tőzsdeindex, vagy az olasz, svájci tőzsdeindex is, melyekről a vedd meg és tartsd technika esetében beszéltünk. A kivételek ellenére azonban megfigyelhető, hogy teljes részvénypiaci, tehát tőzsdeindex esését követően előbb utóbb árfolyam-emelkedésre kerül sor.

Erről a témáról Meb Faber, a The Ivy Portfolio könyv szerzője készített részletes visszatesztelést. Ha a vizsgált országok tőzsdéin három egymást követő évben esés van, akkor a következő két év átlaghozama 56%, négy évig tartó medvepiac esetén 74% az átlaghozama, öt évig tartó esés esetén a következő két év átlaghozama 135%. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázatban gyűjtöttem össze. Teljes részletességgel itt beszéltük meg a mean reversion technikák lényegét.

 

3 év esés

4 év esés

5 év esés

Következő két év átlaghozama

56%

74%

135%

A fenti összefüggéssel azonban az a probléma, hogy a részvénypiacon a 3-5 évig tartó csökkenő trendek ritkán alakulnak ki, így a rövidebb időtávon kereskedők számára nem hasznosítható az összefüggés. Ráadásul rövidebb időtávon már egész más helyzet alakul ki.

Meb Faber pedig a True Wealth Systems adatbázisának segítségével 1791 és 2012 közötti időszakban és az 1950-2012 közötti időszakokban is megvizsgálta az új csúcson történő részvényvásárlás stratégiáját az amerikai részvénypiacon. Az alábbi táblázatban a visszatesztelés eredményeit láthatod. A stratégia szabályai az alábbiak:

  • új csúcson vásárolunk: részvényvásárlás, ha új 12 hónapos (52 hetes) csúcsra emelkedik az árfolyam, és ezután 1 évig tartjuk.
  • új mélyponton vásárolunk: részvényvásárlás, ha új 12 hónapos (52 hetes) mélypontra esik az árfolyam, és ezután 1 évig tartjuk.

 

1791-2012

1950-2012

Vedd meg és tartsd

4,3%

7,2%

Új csúcson vásárolunk

5,5%

8,5%

Új mélyponton vásárolunk

0,9%

6%

A táblázatban összetett éves növekedés (CAGR) került feltüntetésre. Látható az adatokból, hogy az új mélyponton vásárlás (1 éves távra) alulteljesített.

Hogyan vásárolj olcsó részvényeket?

Talán a fentiekből látható már, hogy a „sokat esett az árfolyam” részvényvásárlási stratégia számos kockázatot hordoz, helyette célszerű az olcsóságot másképpen meghatározni. Erre a célra a befektetők alapvetően három mutatót használnak. Mindegyikben a részvény árát viszonyítjuk a vállalat valamely pénzügyi mutatójához:

  • P/E mutató esetén: a részvény árát viszonyítjuk az eredményhez, a profithoz
  • P/B mutató esetén: a részvény árát hasonlítjuk a társaság könyv szerinti értékéhez
  • P/S mutató esetén: a részvény árát viszonyítjuk az árbevételhez

A fenti három mutató tulajdonképpen az értékalapú befektetők legfontosabb mutatói a befektetési döntésük meghozatala során. És arról is beszéltünk már korábban, hogy a három mutató alkalmazásával felülteljesíthető a piaci hozam. Az alábbi grafikonról bővebben a növekedési és értékalapú részvénykiválasztási módszerek összehasonlítása során volt szó. Például ha 1926-2018 között P/B (price-to-book) alapon vásároljuk a részvényeket, akkor 1,06%, ha P/E alapon, akkor 3,15% és ha P/S alapon, akkor 3,63%-kal hoz évente jobb eredményt az értékalapú részvényvásárlás a növekedési részvényekhez képest.

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/tozsde-reszveny-befektetes-20/reszveny-vasarlas-ertek-vagy-novekedesi-01.png

(táblázat forrása: Value Is Dead, Long Live Value)

P/E alapján olcsó részvények megvásárlása

A P/E mutatóval a részvény árfolyamát a megtermelt profittal vetjük össze. A Price (P) a részvény aktuális árfolyamát jelenti, míg az E, azaz az EPS (Earning Per Share) az egy részvényre jutó nyereséget szemlélteti. Számítása során a vállalat adózott eredményét kell osztani a részvények számával. Így megtudhatjuk, hogy a vállalat az adott évben mekkora adózott nyereséget ért el egy részvényre vonatkozóan. Tehát az EPS azt mutatja meg, hogy 1 db részvény mennyi jövedelmet termelt a vállalatban. Ha pedig a fenti P/E képlet szerint elosztjuk a piaci árral az EPS-t, akkor azt kapjuk meg, hogy a piaci ár hányszorosa az éves szinten realizált eredménynek. Úgy is kifejezhetnék, hogy hány év alatt termeli ki a vállalat a részvény aktuális piaci értékét.  A P/E rátáról bővebben itt beszéltünk: P/E ráta: túlárazott vagy alulárazott a részvény, amit meg szeretnél vásárolni?

P/S mutató alapján olcsó részvények megvásárlása

Hasznos lehet a P/S mutató vizsgálata is. A P/E mutatónál hasonló logika szerint történik a számítása, csak itt az árhoz az egy részvényre jutó árbevételt viszonyítjuk. Azért hasznos a mutató ismerete, mert induló, fejlődőben levő vállalkozások esetében gyakori, hogy még nincs profit, mivel a költségeket fejlesztésre, beruházásokra, növekedésre költi a társaság. Ugyanakkor ezeknek a társaságoknak már van árbevétele, így a P/E mutató helyett használhatjuk a P/S rátát. Emellett pedig az árbevétel sokkal nehezebben manipulálható, hiszen a profit (EPS) már egy másodlagos mutató, melyet a költségek tologatásával szépíteni lehet. A P/S mutató használatáról itt olvashatsz bővebben: P/S mutató: Hogyan használd részvényvásárlás előtt..

 
 

P/B mutató alapján olcsó részvények vásárlása

Végül eljutottunk a P/B mutatóhoz, amely a részvény könyv szerinti értékét viszonyítja a részvény árához. A mutató értékét úgy számítjuk ki, hogy a részvény aktuális árfolyamát elosztjuk az egy részvényre jutó saját tőkével. Ha például XY társaság részvényeinek aktuális árfolyama 20 dollár, és a társaság egy részvényre jutó könyv szerinti értéke 10 dollár, akkor a P/B mutató 20/10, azaz 2.

Ha a fenti számítás eredményeként 1-nél kisebb számot kapunk, akkor a társaság ára alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke, azaz olcsóbban vásároljuk meg, mint amennyit ér a társaság. Fordított esetben, 1-nél nagyobb szám esetén pedig a társaság ára, azaz a piaci kapitalizáció nagyobb, mint a társaság könyv szerinti értéke, azaz többet kell fizetnünk érte, mint amennyit a könyv szerint ér a társaság. A gyakorlatban azonban azt tapasztalhatjuk, hogy egy sikeres, jól működő vállalat könyv szerinti értéke 1-nél nagyobb, hiszen a piac árazza a jövőben várható profitot.

A finviz.com részvényszűrő segítségével könnyedén szűrni tudunk az alacsony és magas P/B rátával rendelkező cégek között. A részvényszűrő alkalmazásban (felső menüsoron a Screener hivatkozás alatt érhető el) a Fundamental lap alatt találjuk a P/B mezőben, az alábbi kép szerint:

https://elemzeskozpont.hu/files/oktatas/fundamentalis-pb-01.png

A szűrési feltételek lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy konkrét értéknél kisebb (under) vagy nagyobb (over) P/B mutatóval rendelkező társaságokat mutasson nekünk a program, de a leggyakoribb alkalmazási mód a Low (<1) és High (>5). A megnevezések alapján az 1 alatti P/B értéket alacsonynak tekintjük, míg az 5 fölötti magas.

Bár az értékalapú befektetőknek jellemzően az a célja, hogy a könyv szerinti értékhez közeli áron vásároljanak, de önmagában nem csak a P/B mutató alapján döntenek, hanem például vizsgálják a profitot is. Példaként megemlíteném az értékalapú befektetés alapjait lefektető Benjamin Graham közgazdász részvényvásárlási módszerének feltételeit:

  1. Megfelelő vállalatméret
  2. Kellően erős pénzügyi helyzet
  3. Nyereség stabilitása
  4. Múltbeli osztalék
  5. Eredménynövekedés
  6. Mérsékelt árfolyam/nyereség arány (P/E ráta)
  7. Az árfolyamnak az eszközök könyv szerinti értékéhez (P/BV) viszonyított mérséklet aránya

A fenti feltételrendszer 1-5 paraméterei egyértelműen vizsgálhatók, megfelelő szabályokkal kiszűrhetjük a nem megfelelő részvényeket. A 6-7. pont vonatkozásában tehát a Graham-féle stratégia szabályainak akkor felelhet meg egy tőzsdei társaság, ha a P/E rátája kisebb vagy egyenlő 15-el, és a P/B mutató kisebb vagy egyenlő 1,5-el. A két mutató szorzata adja meg a Graham-számot, melynek 22,5-nél kisebbnek kell lennie. (Ugyanis ha a 15-ös P/E rátát és az 1,5 P/B rátát összeszorozzuk, akkor 22,5 lesz az eredmény).

Az értékalapon olcsó részvények kockázatai

Alapvetően két fontos dolgot célszerű a kockázatokkal kapcsolatban átgondolni. Az olcsó részvények vásárlása jellemzően fókuszált portfólió keretei között valósítható meg, azaz van néhány célpontunk, melyekbe befektetjük a pénzünket. Ebben az értelemben a 1-50 társaságot tartalmazó portfólió is fókuszált portfóliónak tekinthető. Ez egyúttal azt jelenti, hogy nagyobb lesz az esélyünk a felülteljesítésre. Warren Buffett módszerének tárgyalásakor beszéltünk Robert Hagstrom vizsgálatairól, melyből kiderül, hogy egy 15 részvényből álló portfólióval 26,6% az esélye annak, hogy képesek leszünk felülteljesíteni. Ennek ellentéte pedig a szélesen diverzifikált portfólió (250 különböző társaság részvényei), amelynél már csak 2% az esélye a felülteljesítésnek. Azonban a nagyobb valószínűség a felülteljesítésre egyúttal azt is jelenti, hogy az elérhető hozam nagyobb tartományban szóródik. Tehát lehet, hogy nagyon jó eredményünk lesz, de az is lehet, hogy nagyon rossz. Ezzel szemben a szélesen diverzifikált portfólió esetében az eredmények nem szóródnak széles tartományban, tehát a piaci hozamhoz közeli eredménynek nagy a valószínűsége.

A fentieken túl pedig azt kell mérlegelni, hogy a fundamentális mutatókkal is tévedhetünk. Érdemes tehát megismerkedni az ún. value-trap hibával, mely kifejezetten a fenti három mutató használatához kapcsolódik. A value trap angol kifejezést talán értékelési csapdaként lehetne a legjobban lefordítani. A kifejezés azt jelenti, hogy az értékalapú, fundamentális elemzés mutatói alapján olcsónak tűnő részvények között számos olyan akad, amelyik gyakorlatilag olyan, mint egy csapda. A befektető megvásárolja ezeket a részvényeket, mert a fundamentális mutatók alapján alulárazottnak tűnnek, majd a jövőben az árfolyama tovább esik ezeknek a részvényeknek. A fenti szituáció azért alakulhat ki, mert a zsugorodó, vagy csőd felé tartó, problémákkal, nehézségekkel küzdő vállalatok esetében a piac gyorsan beárazza a negatív forgatókönyvet, azaz a részvényárfolyam jelentősen visszaesik, de ekkor még a profit és egyéb más pénzügyi mutatók nem változnak. Tulajdonképpen a részvénypiac előre beárazza a várható rossz híreket, amelyek még a társaság mérlegéből, eredmény-kimutatásából nem láthatók. Emiatt a fundamentális mutatók nem adnak pontos képet a társaságról, tekintettel arra, hogy a mutató számlálója a részvény ára, amely előrébb jár, de a piaci reakciók idején a cég gazdasági helyzete még jó. Ez pedig azt eredményezi, hogy a fundamentális mutatók alapján alulárazottá válik a társaság.

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy XY társaság részvényeinek jelenlegi árfolyama 20 dollár, az egy részvényre jutó nyereség pedig 1 dollár, azaz 20-as P/E rátát számolhatunk ki. Tegyük fel, a társaság rosszul gazdálkodik hosszú időn keresztül, majd ennek eredményeképpen el kell adnia egyes üzletágait. A döntés bejelentését követően néhány hónap alatt a 20 dolláros részvény ára 5 dollárra esik vissza. Ekkor találjuk meg a részvényt az alulárazott, olcsó részvények listájában, hiszen a P/E mutatója 5 (5/1). Találtunk egy alulárazott részvényt, azonban azt fogjuk tapasztalni, hogy miután a társaság eladta az üzletágait, az egy részvényre jutó nyereség 1 dollárról 10 center esik vissza egy év múlva. Ha ekkor is 5 dollár a részvény árfolyama, akkor a P/E ráta már 50-re emelkedik (5/0,1), azaz drágának tekinthető a befektetés. A példában jól látható, hogy a problémát az okozza, hogy a mutató két komponense közül az egyik (esetünkben az egy részvényre jutó nyereség) késve változik. A téma folytatásában arról beszélünk, hogyan kerülhető el a fenti hiba:

Legdrágább/legolcsóbb iparágak az Egyesült Államokban

Az alábbi táblázatban P/E alapon a legdrágább iparágak listáját látjuk az Egyesült Államokban. A táblázat szemléltetési célt szolgál, nem aktuális adatokat mutat. Az aktuális adatsor itt tekinthető meg.

Még az egyik legdrágább tőzsdén is vannak olcsó iparágak P/E alapon. Erről az alábbi táblázatban találsz információt.

Az alábbiakban összegezzük 9 pontban az olcsó részvényekkel kapcsolatos problémákat.

1) Nem azért olcsó egy részvény, mert sokat esett az árfolyam

Az élet más területén megszoktuk, hogy ha akciók vannak, azaz valamilyen eszköznek csökken az ára, akkor egy kedvezőbb ügyletet kötünk. Például szeretnénk vásárolni egy mobiltelefont, amely a legtöbb üzletben jellemzően 100 ezer forintba kerül, míg találunk egy webáruházat, ahol 80 ezer forintért vásároltuk meg, akkor ez 20%-os akció, azaz úgy érezzük jól jártunk, olcsóbban vásároltunk. A hétköznapi életben ezzel a szemlélettel nincs is probléma, azonban a részvénypiacon a nagy leárazások jellemzően együtt járnak a minőség romlásával is. A tőzsdei társaságok esetében a minőség pedig a jövőbeni nyereséget jelenti, azaz a jelentős árfolyam-esés hátterében általában valamilyen negatív jövőkép áll, melynek lényege, hogy a profit nem fog növekedni. A részvénypiacon tehát minden a nyereségen keresztül kerül megítélésre, hiszen a különféle elemzési módszerek, mint például a diszkontált cashflow modellek, azt vizsgálják, hogy mennyi lesz a jövőben a profit, és az ma mennyit ér. Ezek összegzésével pedig kiszámolható elméleti ára a társaságnak, részvénynek. Ha pedig a jövőben csökken a profit, akkor az elméleti részvényár is csökken, ehhez pedig igazodik a részvény árfolyama is előbb utóbb. Tehát a részvénypiaci esések mögött gyakran a minőségromlás is megfigyelhető.

Helytelenül, de azt képzeljük el egy részvény árfolyamáról, hogy olyan, mint egy lufi, azaz ha lenyomjuk a víz alá, előbb utóbb feljön, azaz nem baj, ha 30-50-70%-ot esett a részvény ára, ha majd visszajön a korábbi szintre, akkor sokszorozzuk a pénzünket. A gond csak az, hogy sokszor nem jön vissza a részvény, és ennek ezer oka lehet:

  • Elveszíti a vevői kör egy részét a társaság, tizedelődik a bevétel, így a profit is.
  • A fogyasztói szokások megváltoznak, nincs szükség a termékre a jövőben, ez tartósan alacsony árbevételt, alacsonyabb profitot eredményez.
  • Katasztrófa, váratlan esemény, per, melynek eredménye, hogy jelentős veszteség éri a társaságot.
  • Nehéz pénzügyi helyzet, nem hatékony működés szintén eredményezheti, hogy a társaságnak el kell adnia eszközeit, divízióit, amely alacsonyabb profitot, és akár tartósan alacsony árfolyamot eredményez.

2) Mikor olcsó egy részvény?

Eljutottunk tehát oda, hogy bizonyos arányszámokat kellene vizsgálnunk. Például az árfolyam és a nyereség hányadosát összevetve kiszámítható, hogy a jelenlegi piaci ár és nyereség alapján mennyi idő alatt térülhet meg a befektetésünk (feltéve, ha nem változik a jövőben a nyereség). Például ha 100 dollárba kerül a részvény, és részvényenként 10 dollár nyereséget termel ki a társaság, akkor az elméleti megtérülésünk 10 év lesz (100 dollár/10 dollár), az elméleti éves hozamunk pedig 10% (1/10 év). Értelemszerűen minél alacsonyabb ez az elméleti megtérülés, annál olcsóbb a részvény, és annál nagyobb a várható hozam (elméletben).

Ebben a képletben tehát már nem csak az árfolyamot nézzük, hiszen úgy is olcsóbb lehet egy részvény, hogy növekszik a nyereség, de természetesen úgy is olcsó lehet a részvény, hogy esik az árfolyam. Általában ez utóbbi a gond, azaz esik az árfolyam, és felfigyelünk a részvényre. Ha pedig esik az árfolyam, és a nyereség nem változik, akkor a részvény olcsó lesz, de vannak olyan esetek, amikor azért esik az árfolyam, mert a piaci szereplők már árazzák a jövőben várható alacsonyabb nyereséget. Viszont ha erről nem tud a befektető, akkor később érheti a meglepetés, azaz bár olcsón vette a részvényt, de már drága, pedig nem is emelkedett az árfolyam.

Képzeld el azt a helyzetet, hogy a kiszemelt társaságunk lézeres szemműtét szolgáltatást nyújt egy speciális, a piacon teljesen új, egyedi technológiával, és jelenleg 100 dollár a részvények árfolyama, melyre 10 dolláros nyereség jut, azaz az árfolyam-nyereség hányados 10 lesz. Időközben kiderül, hogy a szolgáltatás csak a páciensek egy szűk körén végezhető el biztonságosan, így a jövőben kisebb lesz az árbevétel, és a nyereség is. Mi történik ekkor? A piac ezt árazza, azaz a 100 dolláros árfolyam esik, majd 50 dolláron megáll az esés. Végezzük el ismét az árfolyam-nyereség hányados elemzését. A nyereség változatlanul 10 dollár részvényenként, hiszen még nem következett be a jövő, az árfolyam 50 dollár, így a hányadosunk 5 lesz, azaz a 10 éves megtérülés 5 évre csökkent le, a várható elméleti hozam pedig 20% (1/5) lesz. Tehát olcsóbb lett a részvény, nagyobb a várható hozam. Részvényeket veszünk abban a reményben, hogy az árfolyam majd emelkedni fog. Azonban valóban bekövetkezik az, amit a piac áraz, az árbevétel lecsökken a következő negyedévekben, és így a nyereség sem 10 dollár lesz, hanem 5, az árfolyam változatlanul 50 dollár. Ekkor pedig ismét 10 lesz az árfolyam-nyereség hányados. A fenti problémát hívjuk value trap-nek, azaz azért lesz olcsó egy társaság, mert a jövőbeni lehetőségei rosszak, és a lehetőségek rosszak is maradnak, vagy még rosszabbak lesznek, hiszen ennek a folyamatnak akár csőd is lehet a vége.

A fentiek persze nem azt jelentik, hogy nincs értelme akkor az árfolyam-nyereség hányadosnak. Inkább azt jelentik, hogy számos más tényezőre is oda kell figyelni, hogy kiszűrjük a fenti hibákat (ezekkel folytatjuk). Mindenesetre a különféle arányszámok hasznosak, hiszen kontextusba tudjuk helyezni a részvényt. Egyfajta viszonyítási pontot kapunk arról, hogy mi az, ami olcsó és mi az, ami drága. Éppen ezért javaslom, hogy ismerjük meg a következő arányokat kifejező mutatókat:

3) Ha egy részvény olcsó, akkor olcsó is maradhat

Az olcsó részvények keresésének további korlátja, hogy a részvénypiac nem racionálisan működik, és itt arra szeretnék utalni, hogy sokszor előfordul az a helyzet, hogy ami olcsó, az tartósan olcsó is marad, illetve ami drága, az hosszú ideig drága részvény marad. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az értékalapú részvényvásárlás nem mindig teljesít felül. Bár erről már beszéltünk, és akkor megnéztük a hosszú időtávú vizsgálatokat, melyen megállapítható volt, hogy az értékalapú részvénykiválasztási módszerekkel felülteljesítünk hosszútávon. De a múltban is voltak időszakok, amikor akár 5-10 évig alulteljesített a módszer, azaz az olcsó, olcsó is marad, a drága pedig még drágább lett. A mai világban is hasonlókat tapasztalunk, például az ETF alapok térnyerésével (a problémáról itt beszéltünk) a befektetők széles köre tőzsdeindexekbe fektet be. Ez pedig árazási torzításokat okoz. Egy tőzsdeindexben vegyesen vannak jól működő, sikeres, és rosszul működő sikertelen vállalkozások. Ha azonban a befektetők széles köre válogatás nélkül veszi az ETF-en keresztül a részvényeket, akkor a rosszul működő vállalkozások részvénypiacára is jut vevő, azaz drága marad a részvény.

Ha pedig az általunk kiszemelt társaság nincs benne a fontosabb tőzsdeindexekbe, akkor sokkal kevesebb figyelem, és így vevő jut a piacára, azaz olcsó, de olcsó is marad. Fontos tehát a kiválasztott részvényt megvizsgálni: milyen tőzsdeindexek tagjai, vásárolják-e ETF alapok, intézményi befektetők, olyan befektetők, akik ismertek a befektetők körében (tőzsdeguruk, népszerű hedge fundok). A fentiek egy néhány perces vizsgálattal kideríthetők. Például https://finance.yahoo.com tetszőleges társaság tulajdonosi köréről kérhetünk információkat a Holders menüpont alatt, lásd alábbi képen.

A világ egyik legnagyobb alapkezelője (Blackrock) a tulajdonosok között? Befektetési gurukat is találunk a listában (Berkshire Hathaway = Warren Buffett)? Ezek olyan jelek, hogy a társaság széles körben ismert.

4) Van-e valami különleges a társaságban?

Alapszabályként tartsuk azt szem előtt, hogy ha nem ismerjük a társaság által gyártott termékek, szolgáltatások körét, nem vagyunk tisztában a társaság alapvető működési tényezőivel, akkor nem is érdemes a részvényvásárláson gondolkodni. A részvényvásárlás előtti döntést úgy kell elképzelni, mintha az utcánkban a sarkon működő éttermet szeretnénk megvásárolni, azaz vizsgáljuk a szolgáltatásokat, a termékeket, a hatékonyságot, a környéken levő más éttermeket (versenytársakat), és általában a piaci környezetet (az emberek fognak-e étterembe járni a jövőben? lesz-e pénzük rá? esetleg más dolog jön divatba?). Emellett pedig különböző pénzügyi mutatókat is megvizsgálunk, például mennyi nyereséget termel a társaság, mekkora költségei vannak, milyen adósságokat veszünk át stb.. Ahogy tehát egy a hétköznapi életben működő üzletet vásárolnánk meg, ugyanúgy kell egy részvény esetében is értékelni a helyzetet, és ennek első lépése a társaság vizsgálata. Többek között az alábbiakra figyeljünk:

Van-e versenyelőnye a társaságnak? Ez a bizonyos economic moat (bővebben: Miért vásárolj wide moat részvényeket?), azaz olyan termékeket, szolgáltatásokat gyártanak, melyek nehezen másolhatók, vagy a konkurencia jelentősen le van maradva,  vagy a piacra valamilyen oknál fogva nehéz a belépés.

Egyszerű, átlátható működés stratégia? A stratégia, a vállalat működésének leírása, a pénzügyi számítások érthetők, áttekinthetők, logikusak, vagy inkább összetett, átláthatatlan, túlkomplikált a működés, stratégia. Mondhatnám azt is, hogy „ami nem fér rá egy A4-es oldalra, az nem fog működni” elv itt is hasznos lehet (ahogy az élet más területén is).

5) Ha nem működik a gazdasági növekedés során, mi lesz a recesszióban?

Vizsgáljuk meg az iparágat. Gazdasági növekedés van évek óta? Sajnos ez együtt jár azzal is, hogy a pénzbőség elrejti a hibákat, így nehezebb dolgunk lesz kiszúrni a problémás cégeket. Ráadásul a pénzbőség miatt túlárazott társaságok száma is növekszik. Ismert mondás, hogy „rising tide raises all boats” , azaz az emelkedő árapály minden hajót megemel, hiszen olcsóbb a hitelhez jutás, könnyebb az adósságot finanszírozni, bátrabbak a befektetők, így megveszik még a bóvli kötvényeket is. Sajnos azonban a gazdasági növekedés nem tart a végtelenségig, és a recesszió időszakában szűkülnek a lehetőségek, így igazán akkor derül ki, hogy mely cégekkel van probléma. Ismert mondása a befektetési gurunak, Warren Buffett-nek, hogy "csak akkor derül ki, hogy ki úszik meztelenül, ha a dagály elvonul.."

A ciklikus részvényeket is vizsgáljuk meg, hiszen ezen társaságok eredményei jól követik a gazdasági ciklusokat (innen az elnevezés). Gazdasági növekedést tapasztalunk évek óta, a gazdasági ciklus csúcsán vagyunk, közben a kiválasztott társaság szenved? Nem jelent túl jót sajnos..

Mennyi versenytárs van a piacon? Ha sok, és erős a verseny, akkor sajnos az erős verseny jelentősen csökkenheti a profitot. Mennyire nehéz belépni a piacra, vannak-e ennek akadályai ? Ilyen lehet a nagy beruházási igény, például egészségügy, gyógyszeripar. Esetleg törvényi akadályai vannak-e a belépésnek, vagy valamilyen monopolhelyzete van a társaságnak. Ezeket is érdemes mérlegelni, hiszen a jövőbeni versenytársak, a versenyerősödés gátat szabhat a jelentősebb profitnövekedésnek.

6) Mennyire hatékony a társaság?

Egyszerű pénzügyi mutatókkal megállapítható, hogy a társaságunk termelés, szolgáltatási folyamata mennyire hatékony. Ezek az ún. margin mutatók tehát arra jók, hogy lássuk, milyen költségek mellett készül el a termék, vagy szolgáltatás, és ezeket összevethetjük a versenytársak hasonló mutatóival.  Például:

  • Profit margin, azt mutatja meg, hogy a társaság az árbevételének mekkora hányadából tudott profitot csinálni. Minél nagyobb a profit margin, annál kisebbek a költségek..
  • Operating margin közvetlenül az üzleti/üzemi tevékenységet vizsgálja a profit marginhoz hasonló módon.

Bővebb információkért nézd meg az alábbi két cikket:

A margin adatokat egy egyszerű lekérdezéssel elérhetjük a finviz.com oldalon. A lépéseket az alábbi ábrán láthatod.

 7) Lesznek nehézségek, túl is fogja élni a cég?

Általánosságban elmondható, hogy előbb-utóbb minden társaság életében lesznek nehézségek. Különösen igaz ez azokra a részvényekre, melyek árfolyama esik, vagy épp az árfolyam-nyereség hányados alapján olcsók. A kérdés ilyenkor az, hogy a társaság túl is éli ezeket a nehézségeket. Ennek alapvetően két feltétele van. Az egyik, hogy elegendő szellemi tőke van a társaságnál, mely a problémákra képes megoldást találni. Ez nagyrészt az alkalmazotti létszámmal mérhető, hiszen egyes kisebb társaságok esetében azt tapasztaljuk, hogy nagyon alacsony az alkalmazotti létszám (főleg centes részvényeknél, az 1-10 fős társaságokra gondolok). A másik, nagyobb probléma az adósság kérdése. Erre is léteznek azonban egyszerű vizsgálati módszerek. Ezek közül a current ratio, és quick ratio mutatókat emelnék ki, melyről itt beszéltünk: Tőzsdei vállalatok fizetőképességének vizsgálata

Illetve szó volt már a dept/equity és long term dept/equity mutatóról is, mely szintén hasznos és fontos: Érdemes eladósodott társaságok részvényeit megvásárolni?

A mutatók használatát a fenti cikkekben megbeszéljük, és ha figyelmesen megnézzük a fenti képet, akkor a fenti négy mutatóról is kapunk információt  a margin adatok mellett. Kiemeltem az alábbi képen.

8) Minőségi vagy mennyiségi a kimutatott nyereség?

Megfigyelhető az is, hogy egyes társaságok szívesen alkalmaznak olyan módszereket, melyekkel a nyereség szépíthető (ezek az ún. cookie jar reserves technikák). Ezekkel sajnos az a probléma, hogy vizsgálatok kimutatták, hogy ha egy társaságnak növekszik a profitja, és ez együtt jár a magas értékű időbeli elhatárolással, akkor a nyereség mennyiségi, rossz minőségű, és ez együtt jár a gyenge jövőbeni hozammal. Érdemes tehát tisztában lenni azzal, hogy mi és hogyan torzíthat a nyereség kimutatásán. A témáról bővebben:

9) Bennfentesek, CEO és a shortosok,

Néhány további szempontot is felsorolnék, melyeket szintén érdemes átgondolni.

Tartsuk tehát szem előtt, hogy az olcsó részvények között ott vannak a rosszul működő, zsugorodó, csőd felé tartó társaságok, melyeket a hagyományos értékalapú szemlélettel kockázatos megvásárolni. Ez persze nem zárja ki azt, hogy foglalkoztunk ezekkel a csőd felé tartó társaságokkal. Ilyen befektetési stratégiát használt a pályafutása kezdetén Warren Buffett is, melynek a cigaretta csikk stratégia megnevezést adta, de a módszere nagyrészt Benjamin Graham net-net stratégiájára épül, melyről itt beszéltünk bővebben: Részvényvásárlás Buffett net-net stratégiája alapján

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak